Antal Attila III. rendű vádlott észrevétele Balogh Zsolt IV. rendű vádlott vallomására a Kecskeméti Törvényszéken 2012. október 16. napján

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:

Tisztelt Bíróság! Úgy gondolom, hogy értem Balogh Zsolt nyomozás ideje alatt tett vallomásainak körülményeit, illetve az alatti helyzetét, és úgy gondolom, hogy egyéni minősítés, ez nem jelent senkinek semmit, csak nekem, hogy nagyon hasonló szituációkat és helyzeteket vélek felfedezni. Ez magyarázza számomra, hogyan kerülhettek a vallomásába ilyen iratellenes megállapítások, téves, hibás következtetések, ilyen kijelentések  és  nyilatkozatok,  amelyek  ilyen  jellegű  tájékozatlanságot,  ilyen  jellegű tévedést, vagy ilyen nagyságrendű figyelmetlenséget jelentenek, ami időnként ezekből a vallomásokból számomra kiszűrődik. Nyilvánvalóan megértettem Balogh Zsolt abbeli vallomását is, hogy a bíróság előtt tett kijelentéseit kívánja a továbbiakban fenntartani, mindazonáltal a bíróság által ismertetett vallomásokra reagálnom kell, tekintettel arra, hogy   olyan   megállapítások   vannak   benne,   amelyek   mindenképpen   kiegészítést, módosítást szükségeltetnek.

Azzal szeretném kezdeni, hogy amit a 41.737 és a 41.745. oldalon Balogh Zsolt úr említ, az nem felel meg a valóságnak, az hogy én a C.C. Soft szerződést vagy a Plural szerződést aláírtam volna, ezek iratellenesek, ezek nyilvánvalóan megkereshetők. A C.C. Soft szerződéssel kapcsolatban a vallomásomban elmondtam, hogy az adott terület vezetőjének  előterjesztésében  engedélyeztem  a  szerződés  lezárását,  majd  ők megkötötték a szerződést egy tendereljárás folyamán, a beruházás folyamatában én azt a feladatot láttam el, ami a vezérigazgató feladata egy ilyen helyzetben. Külön kérdés a szerződés módosítása a C.C. Soft esetében, amely pontosan Balogh Zsolt előterjesztése alapján történt, az    nyilván egy másik tétel, itt Balogh Zsolt vallomásában az alapszerződésről beszélek. A Plural szerződést még nagyobb értetlenséggel fogadom, mert ez is ténykérdés, elmondtam, hogy amikor a szerződésre vonatkozó tendert kiírták és a tenderkiírásnak egy ilyen esetben   része a szerződés, én Balatonfüreden feküdtem a szívkórházban és soha vissza nem tértem, be nem léptem a BKV-hoz. A tender beadása is valamikor 2008. júliusában történt, maga a kiírás, ha jól emlékszem márciusban, majd hosszas, több körös ártárgyalás után decemberben aláírták a szerződést, Kocsis úr írta alá, tehát ezek iratellenes és téves megállapítások Balogh úr részéről.

A 41.740. oldalon Balogh Zsolt úr az AAM szerződéssel kapcsolatban tesz egy kijelentést. Itt még egyszer szeretném elmondani, az AAM szerződésekre, és itt több szerződésről beszélünk, itt most nem akarok részletesen a szerződésekről beszélni, mert azt a vallomásomban megindokoltam,  szüksége volt a BKV-nak. Olyan hiánypótló feladatot hajtott végre, aminek nem folytatása véleményem szerint súlyos következményekkel járt a BKV jövőjére nézve. Még egyszer szeretném elmondani, engem Hagyó úr AAM szerződésre nem utasított. Elmondtam részletesen, Becker úr, az akkori metróbiztos  hívta fel a figyelmemet az AAM-re, majd amikor én megismertem a céget és a referenciáit a BKV-nál, ugye elmondtam, hosszú-hosszú évek alatt kitűnő referenciáikkal rendelkező cég volt, megkötöttem a szerződést.

Még egyszer említést tesz Balogh úr a 41.761. oldalon a C.C. Soft-ról. Megismétlem, elmondtam a bíróság előtt a vallomásomban, amit ebben a vallomásában Balogh úr mond, az egyszerűen iratellenes. A C.C. Soft vezetőit nem ismerem, soha nem is találkoztam velük és a szerződéssel kapcsolatban kizárólag Balogh Zsolt úr feljegyzéseiből tájékozódtam, a belső információ alapján kaptam információt, soha, semmilyen formában, senki nem jelzett, nem avattak be ilyen részletességgel a szerződés részleteibe, még egyszer elmondom, 100 millió forintos nagyságrendű szerződés a BKV-nál mindennapos tétel, ha csak nincs vele valami különleges bánásmód, kérés, feladat, probléma, nekem erről nem is kellett tudni. Én azt tettem ebben az ügyben, amit a vezérigazgató egy ilyen eljárásban tehet, jóváhagytam, engedélyeztem, a megfelelő szakemberek, az adott területek illetékes vezetőinek előterjesztése alapján, ezek is egyébként megtalálhatók a nyomozati anyagokban, soha, senki egyéb ügyről, körülményről nem tájékoztatott, de ezt a bíróság előtti vallomásomban részletesen elmondtam.

A 41.799. oldalon Balogh úr a CEMI Kft-vel kapcsolatosan tesz kijelentést. A számok önmagukért beszélnek. Ki merem jelenteni, a BKV mai működése 2012. októberében azon múlik és azon alapul, amit a CEMI Kft. által készített átszervezés, reorganizáció, hatékonyságjavító csomagból végrehajtottunk és a mai napig pénzügyi hatásaként, eredményként jelentkezik a cégnél. Bemutattam a fővárosi önkormányzat jelenlegi vezetésének előterjesztését, amelyben egyszeri 11 milliárd és azóta további 20 milliárd megtakarítást eredményező intézkedésekről beszélnek, ez a CEMI Kft. munkája és az én döntéseim alapján van, tehát az ezzel kapcsolatos megjegyzések úgy gondolom, hogy egyrészt iratellenesek, másrészt szakmailag megalapozatlanok, tévesek, indokát igazából nem tudom. A paraméterkönyvvel kapcsolatosan kijelentés is téves, tudni kell a paraméterkönyv a BKV életében a legfontosabb költségtényezőt határozza meg, egyszerűbb nyelven lefordítva a menetrend meghatározása, ez nem szakmai kérdés, ezt tudni kell mindenkinek. Az ellátásért felelős önkormányzat meghatározza ebben, hogy milyen teljesítményt szeretne kibocsátani, tehát a rábízott feladatokat egy önkormányzat úgy szeretné teljesíteni, hogy az adott területen a választóit milyen közösségi közlekedéssel szolgálja ki, ez a paraméterkönyv. Ebben meghatározza a menetrendet és ezáltal a költségeknek mintegy 50 %-át is rögtön meghatározza. Tehát arról beszélni, hogy a paraméterkönyv szakmai kérdés, szerintem szóhasználatban pongyolaságot jelent, szakmailag pedig butaságot. Ebben a fővárosi képviselők véleményét, minden egyes képviselő véleményét, pláne olyan képviselők véleményét, vagy bizottsági tagok véleményét, akikre ez a feladat rá van bízva, meg kell hallgatni. Nekik van erről egy véleményük, hogy milyet kell ebből kialakítani, az egy közösségi közlekedésben dolgozó számára teljesen evidens, alaptétel. Nyilván ennek vannak szakmai következményei, szakmai összefüggései, szakmai jellegű vitát lehet erről folytatni, hogy mi kell több egy adott területen, kicsit több villamos, kicsit több busz, kicsit több metró, nyilván ezek már részletkérdések, de a paraméterkönyv összességében politikai kérdés, a közösségi közlekedés ellátásáért felelősséget viselő képviselők kompetenciájába tartozik. Valahol

említés tesz Balogh úr vallomása a tarifáról is, most mondom, hogy a tarifa is ilyen kérdés. Tehát azt nem a menedzsment dönti el, tehet rá javaslatot, erről már beszéltünk, az előterjesztések elkészítésének rendjéről, de ez is egy politikai kérdés, a közösségi közlekedés ellátásáért felelős meghatározza azt az értéket, amit ezért a jegyért kíván beszedni.

A 41.803.  oldalon  Balogh  úr  a  nyomozás  során  a  munkaszerződésekről  is megállapításokat tesz. Téves, azért kell szólnom. Bizonyos létszámleépítésekkel kapcsolatosan beszél, hogy létszámleépítésekre lett volna szükség, de ott valakik ezt megakadályozták, nem pontosan értem, hogy mire gondol, pontosan ebben az időszakban hajtottunk végre egy olyan nagyságrendű létszámleépítést, ami azóta sem történt meg a BKV-nál, 1000 fő munkavállalóval kevesebben dolgoztak egy év leforgása alatt, és ezen belül is a felső vezetők négy kategóriájában, ez a vezérhelyettesek, igazgatók, főosztályvezetők, főmérnökök kategóriája 170 főről 110 főre, egy 33 %-os létszámleépítés történt. Én úgy gondolom, hogy itt is a számok magukért beszélnek, tehát itt a létszámleépítés  elmaradásáról  beszélni  úgy  gondolom,  hogy  hiba  és  tévedés. Az  is tévedés és hiba, hogy a menedzserszerződések rendszere, mint olyan, ezt azért érdemes csak kiemelni, mert a vádirat ezt egy negatív kategóriaként kezeli, én úgy gondolom, hogy ez nem az, de tény, hogy 2005. decemberétől ilyen rendszer volt a BKV-nál és nyilvánvalóan  mint ilyen jellegű tétel a tulajdonos jóváhagyásával és felügyeletével történt a szerződések ilyen jellegű megkötése, tehát ez, hogy az én időszakomban alakult volna ki, egy téves megállapítás.

A   41.825. oldalon szintén az AAM és a CEMI munkájának értékelése történik, még egyszer elmondom a mai napig biztos vagyok benne, hogy ennek a két cégnek a munkája fontos és szükséges volt, és hogy a BKV nem ment csődbe a mai napig, az többek között ezen cégek munkájának is köszönhető.

Tisztelt Bíróság! Nyilván egy büntető perben koncentrálnom kell azokra a tételekre, amelyekben a konkrét vádak érintenek, mégis szeretném elmondani az egyes munkavállalókra tett olyan meghatározások, mint „ füles, poharas, hoteles” kapcsán, hogy én  mint  vezérigazgató  soha  nem  vettem  magamnak  a  bátorságot,  sőt  ha  ilyenekről tudtam, azt a leghatározottabb mértékben megakadályoztam, hogy a munkavállalók között ilyen gúnynevek kerüljenek megnevezésre vagy közszájra, amíg én vezérigazgató voltam ilyen nem is volt, az biztos, sőt nem is tudok olyan emberekről, akik ilyen neveket használtak vagy akikre ilyen neveket használtak, én az ő nevükben is szeretném ezt visszautasítani, és részemről nem tudok ilyen emberekről, akiket ilyen névvel illettek volna.

Még egy olyan megjegyzést szeretnék tenni, ami nem kötődik konkrétan egyetlen vádponthoz  sem,  de  mégis  jellemző,  és  itt  Balogh  Zsolt  nyomozati  vallomásában felvetődött bizonyos dosszié használatára gondolok a szerződésekkel kapcsolatosan. A vallomásom elején elmondtam, hogy én 5 cégnek voltam a vezérigazgatója az eddigi pályafutásom során. Én nem ismerek ilyen ügykezelési rendszert vagy ilyen formában való működést, amikor egy osztály, részleg, bárki által előterjesztett, felterjesztett szerződések vagy bármilyen hivatalos iratnak az ügyintézési módjaként azt tesszük, hogy betesszük egy dossziéba és itt-ott őrizzük és nem történik vele semmi. Én úgy gondolom, hogy ha valaki vezető, akkor döntenie kell egy kérdésben, dönthet úgy, hogy aláírja, ennek is különböző fokozatai vannak nyilvánvalóan, vagy dönthet úgy, hogy nem írja alá, nem ért vele egyet, de ha nem történik vele semmi, néhány munkatársával ezt megbeszéli, hogy mit  kellene  csinálni,  akik  ilyen-olyan  tanácsokat  adnak,  majd  visszatérek  rá,  hogy butaságot mondanak, mert nem ismerik az ügyrendet esetlegesen, de hogy nem történik hivatalosan egy ilyen üggyel semmi, az nagyon káros. Egyrészt ugye nem tudjuk, hogy mi történik azzal az üggyel, amit egy szerződés takar, másrészt az, aki ezt a szerződést előkészíti nem kap információt arról, hogy most mi az eljárás, mit kell tennie. Hibázott vagy nem vagy mi a feladata. Egész egyszerűen vissza kellett volna küldeni azokat a szerződéseket, amelyekkel valamilyen formában valaki nem ért egyet. A BKV-nak megvan a rendszere, bárki megtehette volna, ha ilyet tapasztal. De a mostani ügyrend, illetve ez az elmondott ügykezelés nagyon káros, nem véletlenül a kollégák különböző e-mailekben vérmérsékletüktől függően érdeklődtek, hogy mi van ezekkel a szerződésekkel. Ezek felolvasásra kerültek, a válaszokat nem nagyon láttam, nem hallottam, hogy milyen válaszok születtek ezekre az e-mailekre. Hogy pillanat türelmet, dolgozom rajta, gondolkodom rajta vagy kérem átdolgozni vagy töröljük ezt a programot. Ezek a szerződések, amelyekről beszéltünk, én is elmondtam a vallomásomban, az üzleti terv része. Egy adott terület feladatai lebontva, erre vonatkozik ezeknek a megvalósítására, ha ezekben probléma van, akkor át kell dolgozni az üzleti tervet, át kell dolgozni a stratégiát, a taktikát, bármit. Ez ha nem kerül visszacsatolásra, akkor a rendszer nem működik.

A 41.869. oldalon a szóbeli szerződéskötéssel kapcsolatosan tesz megjegyzést Balogh úr, ez megint téves, mivel az ügyrend kifejezetten nem tiltja, a Polgári Törvénykönyv sem, sőt kifejezetten engedi a szóbeli szerződést. Egyáltalán nem jellemző a BKV-nál, nem volt szokás  szóbeli  szerződést  kötni,  de  tiltás  erre  vonatkozóan  nincs.  Nyilván  nagyon komolyan meg kell valakinek azt indokolni, ha ezt a módszert akarja alkalmazni, még egyszer mondom, hogy arra ne hivatkozzon senki, hogy az ügyrend nem tartalmaz ilyen kitételt.

Következő a 41.049. oldalon tett megállapítás. Horváth Iván nem járt naponta nálam, ő egy szerződéssel rendelkező cég vezetője volt. Szükséges időközönként és tartalommal nálam járt egyeztetésre, de semmivel többször nem, mint ahányszor ez szükséges volt a szerződések teljesítéséhez.

Több oldalon és többször szóba kerül, például a 42.081. vagy 41.741. oldalakon a Vision Consulting  cég  szerződése.  A  vallomás  szerint  többen  sürgették  illetve  felszólították Balogh urat ennek a szerződésnek a megkötésére, ezek jellemzően az ő megbízott vezérigazgatói státusza alatti időszakokat jelentik, de mindenképpen 2008-at. Azt szeretném elmondani, hogy a BKV ezt a szerződést 2007. december 14-én aláírta. Nem volt mit sürgetni, ez a szerződés ott volt, meg volt kötve, ez azok közé a szerződések közé tartozott, amelyet én is említettem, szakértői anyag is tartalmaz, egy olyan fajta háttér lobbi munkát megalapozó információkat szolgáltató anyag volt, amiből a döntéshozók, a döntések adott pillanatban történő alakulását nyomon követő információkat igyekeztünk nyerni, mint ahogy elmondtam, a BKV bevételeinek többsége olyan helyről származott, ahol szükséges volt az információ a lobbizáshoz. Fogyasztói árkiegészítés és különböző támogatások megszerzése, ezekhez információ kellett, egy interneten megrendelhető, információkat  átadó  szerződésről  volt  szó,  amit  már  réges-régen  megkötöttünk,  nem értem, hogy miért kellett ezt 2008-ban bárkinek is sürgetni. Szerintem itt egy súlyos tévedésről lehet szó.

Többször említi a vallomás, például a 41.811.  oldalon is, hogy eltűntek különböző cégek, például a Cemi kft. a BKV-tól. Még egyszer mondom, sajnos távozásom után leállt a BKV átalakítási folyamata, leállt az a hatékonyságjavítási program, amit elkezdtünk, további több 100 leépíthető, pótolhatóan a rendszerből kivehető munkavállaló azonosítása megtörtént, de a leépítés már nem történt meg. Számtalan olyan intézkedés azonosításra került, ami nem történt meg. A vallomásom elején említettem, hogy öt évvel később 2011-2012 táján az új vezetés hajtotta végre ezeket az intézkedéseket, amiket mi már 2007-ben azonosítottunk, leírtunk, sajnos különböző okok miatt, nyilván ebben az én betegségem is bejátszott, de egyéb más körülmények is, leállt ez a folyamat. Tehát amit említett Balogh úr, hogy eltűntek cégek és nem volt tovább velük dolog, annak sajnos ez az oka.

A 41.817. oldalon tett kijelentése Balogh úrnak, hogy nem tudta, hogy a cégnél O. úr dolgozik. Minden héten ott ültek együtt a projektintéző bizottság ülésén, tehát ez is tévedésen alapulhat, nem is értem, hogy ezt miért mondta, ez teljesen érthetetlen számomra.

Az SZMSZ módosítással kapcsolatosan is tesz kijelentéseket a nyomozás során.  Az SZMSZ módosítása  egy nagyon összetett, bonyolult folyamat. Ezért is nem nyúl hozzá a cég vezetése, csak ha nagyon muszáj. Nagyon sok egyeztetés, nagyon sok résztvevő, igazgatósági elfogadás kell hozzá. Tehát az, hogy valaki kitalálja, hogy az SZMSZ-be ezt be kell írni, pláne valaki valamilyen SZMSZ-ben lévő szervezettel kapcsolatosan egyedül kitalál valamit és végigviszi, ez nonszensz, ilyen nincsen, ezt még a vezérigazgató sem tudja megcsinálni, pláne itt külső szereplőkről volt ilyen említés.

A 42.067 oldal a dossziézással van összefüggésben. Balogh úr mondta, hogy nem is kellett   volna   neki   aláírni   vagy   engedélyezni   ezeket   szerződéseket,   ez   tévedés. Bemutattam a beszerzés rendszerében, hogy a logisztikai főosztály előterjesztésében a vezérigazgató jóváhagy minden beszerzést, ha egy öt perces e-mail váltással, de akkor is. Tehát ezért kellett neki ezeket a szerződéseket aláírni, jóváhagyni egészen pontosan, mert ez a rendszer volt érvényben a BKV-nál.

 

Tanács elnöke 11 óra 07 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 11 óra 20 perckor folytatja azzal, hogy a tárgyalóteremben a 173-174. oldalon írottak megjelentek.

Tanács elnöke jegyzőkönyvezteti, hogy a sértetti képviselő a szünet közben eltávozott.

 

Antal Attila III. r. vádlott:

Balogh Zsolt tárgyalási vallomásával kapcsolatban az alábbiakat kívánom elmondani:

Kitértem a C.C. Soft-os  szerződés módosítására az észrevételem során, hogy hozzám nem érkezett semmilyen jelzés, csak Balogh úr feljegyzése az indoklással a szerződésmódosítással kapcsolatosan, és előzőleg, tehát az eredeti szerződéssel kapcsolatos tájékoztató a tender lezárásáról illetve engedélykérés a tender lezárására. Ezen kívül hozzám semmilyen jelzés nem érkezett, egyébként Balogh úr sem mondott ilyet.  Jellemző  különben  csak  az  ő  vallomására  utalva,  hogy  a  problémák  mind  a szerződés aláírása után keletkeztek, illetve számára is mint, ennek a területnek a felelőse csak azután  derültek ki,  hozzám pedig eleve csak azok kerültek el, amit ő továbbküldött és ezzel kapcsolatban én már nem kaptam semmit.

Balogh Zsoltnak a Plural szerződést érintő tárgyalási vallomásával kapcsolatban pedig megjegyzem, hogy felfüggeszteni nem lehet a közbeszerzést, vagy befejezünk valamit vagy visszavonunk. Azért került 2008. márciusában kiírásra a tender, amikor én már nem voltam a BKV vezérigazgatója, mert nem volt korábban ilyen kiírása a BKV-nak, egyszerre kettő tendert nem lehet kiírni ugyanarra a dologra, és nem is írtak ki. Egy 2006-ban köttetett szerződés volt érvényben, amikor  én ott voltam vezérigazgató, ezt elmondtam a vallomásomban, az volt végig érvényben, az meg lett hosszabbítva a tender lezárásáig, a tender lezárása 2008. decemberében volt, tehát a kettő között nincs más. Tehát az a szerződés ment érvényesen végig, és 2008. márciusában kiírt a BKV egy újat. Az egy tévedés, amit Balogh úr mondott, 2007-ben nem volt semmi, az előző a 2006-os ment tovább. Lehet, hogy elkezdtek valami kiírást, de semmi nem történt.

 

Balogh Zsolt IV. r. vádlott:

Nincs észrevételem az elmondottakra.