Regőczi Miklós VIII. rendű vádlott vallomása a Kecskeméti Törvényszéken 2012. november 06. napján

Tanács elnöke a bizonyítási eljárást Regőczi Miklós Jenő VIII. r. vádlott kihallgatásával folytatja.

 

Tanács elnökének kérdésére Regőczi Miklós VIII. r. vádlott:

Fenntartom korábbi nyilatkozatomat, továbbiakban sem járulok hozzá, hogy rólam hang vagy képfelvétel készüljön.

 

Tanács elnöke közli a sajtó képviselőivel, hogy VIII. r. vádlott hozzájárulásának hiányában továbbra sem készíthető az arcáról és a hangjáról felvétel.

 

REGŐCZI MIKLÓS JENŐ VIII. r. vádlott

(személyes adatok)

 

Tanács elnökének kérdésére Regőczi Miklós VIII. r. vádlott kijelenti, hogy a vádat megértette.

Tanács elnöke tájékoztatást ad a Be. 288. § (3) bekezdésében foglalt lehetőségről.

 

Regőczi Miklós VIII. r. vádlott:

Bűnösségemet nem ismerem el egyetlen vádpontban sem. Egyebekben külön nem kívánok élni a Be. 288. § (3) bekezdésében írt lehetőséggel.

A tanács elnöke figyelmezteti Regőczi Miklós VIII. r. vádlottat, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetőleg az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta; amit mond, illetőleg rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A bizonyítási eljárás során a kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. Ha nem tesz vallomást, a terheltként tett korábbi vallomása ismertethető vagy felolvasható. A tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is érintkezhet védőjével, de kihallgatása közben ezt csak a tanács elnökének engedélyével teheti meg.

 

Regőczi Miklós VIII. r. vádlott:

A figyelmeztetést megértettem. Szeretnék részletes vallomást tenni.

 

Tanács elnöke figyelmezteti Regőczi Miklós VIII. r. vádlottat, hogy vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

 

Regőczi Miklós VIII. r. vádlott a személyi, vagyoni körülményeire vonatkozóan az alábbiakat adja elő:

Főiskolát végzett, kommunikációs szakképzettséggel rendelkezik, jelenleg nincs állása az eljárás miatt, GYED-en van, melynek összege kb. (...)

 

Regőczi Miklós VIII. r. vádlott összefüggő vallomása:

Tisztelt Bíróság! Korábbi vallomásaimat részben módosítom, illetve egy részüket fenntartom. A tárgyalás jelen szakaszában további kérdésekre nem kívánok válaszolni. Maradéktalanul fenntartom a 2010. január 11-én, a 2010. február 3-án reggel 7 óra 40 perc és reggel 8 óra 05 perc között minden kényszertől és kényszerintézkedéstől mentes vallomásaimat. Fenntartom a 2011. március 31-én és a 2011. augusztus 30-án tett vallomásaimat.

A vallomásom több részből áll, beszélek a szakmai múltamról, utána szeretnék beszélni a nagyvállalati kommunikációról, aztán a BKV Zrt.-ről 2007. előtt, 2007-ben, 2008-ban és utána, aztán a szerződésekről, amiket kötöttünk általában, utána a BKV Zrt. nyereségesség- veszteségesség kérdéséről, aztán a vádlottakhoz való viszonyomról, aztán a nyomozati eljárásról, utána pedig a vádpontokról, amivel engem vádolnak, a végén pedig összefoglalnám az egész üggyel kapcsolatos álláspontomat. Hivatkozok csatolmányokra és indítványokra, amiket csatolni kívánunk, illetve az indítványainkat külön be fogjuk nyújtani az ügyvédemmel a bíróságra, most elmondom szóban, de lesz ennek egy pontos, rendes jogi formája.

A nyomozati eljárásról egy mondatot az elején. Ahogy Dr. T. M. büntetőjogász mondta nemrég: „Azok, akik a történelem során a büntetőjogot politikai leszámolás eszközeként próbálták használni, utóbb kivétel nélkül áldozataik sorsára jutottak".

Magamról, illetve a szakmai múltamról néhány szót. Mindig feddhetetlen ember voltam, kommunikációban és a közlekedésben 15 évet dolgoztam, ezért szakmai munkám elismeréseként évekig voltam az Alba Volán Rt. igazgatósági tagja. Részt vettem az állami tulajdonú Közép-Pannon Zrt. felügyelő bizottságában is. Az Intelligens Települések Országos Szövetsége elnökségi tagja voltam több, mint 5 éven keresztül. A NIT Hungary Autóbusz Tanácsának munkájában közel 10 évig vettem részt. Mindezen pozíciók során 10 milliós, 100 milliós, milliárdos szerződésekkel is foglalkoztam, döntési helyzetekben is voltam és mindig minden rendben volt ezekkel a dolgokkal, soha nem merült fel bűncselekményre utaló legkisebb jel sem. Saját vállalkozásaim autóbusz közlekedéssel, kommunikációval foglalkoztak, ezeknél sem merült fel soha, semmilyen büntető vagy polgári jogi probléma, ezek részletes APEH vizsgálaton is átestek. Miért változna meg valaki 43 évesen? Soha semmilyen ügyben nem folyt eljárás ellenem, soha semmilyen bűncselekményt nem követtem el. Világ életemben önkéntes jogkövető magatartást tanúsítottam, még közlekedési szabálysértésért sem bűntettek meg soha.

A nagyvállalati kommunikációról beszélnék, hiszen a vádirat alapja az, hogy a BKV-nak nincs szüksége kommunikációra, hiszen veszteséges, hiszen mindenki ismeri a szolgáltatásait, hiszen monopolhelyzetben van. Természetesen ezek közül az az egy igaz, hogy veszteséges, a többinek köze nincs a valósághoz. Nem véletlen, hogy valamennyi Európai Uniós pályázatnál a pályázat kommunikálására kötelezően fordítandóan 2-3 %-ot határoznak meg. Nem véletlen, hiszen az unióban jól tudják, hogy nem elég egy csatornát megépíteni, hanem illik az ott lakókat tájékoztatni, hogy ki végzi a munkát, hol lehet elérni az építésvezetőt, meddig tart a munka és ez a cégre is vonatkozik. Itt arról is van szó, hogy a tudományos, technikai megoldások végesek, az ebből elérhető eredmények korlátozottak, tehát mindenképpen szükség van folyamatos fejlesztésekre a közlekedés és hasonló területeken is. Manapság egy dolog állandó, a változás. Tehát ha egy cég nem tud gyorsan reagálni a piaci helyzet módosulásaira, akkor ez a cég közép és hosszabb távon elveszett. Ez persze nem megy máról holnapra, ez egy hosszabb távú folyamat. A dolgozók szemléletformálásától kezdve, jelen esetben az utasok tudatosságának növeléséig. Ehhez először szükség van tanulmányok elkészítésére, kutatásokra, majd ezek alapján születhetnek meg a szükséges döntések, amiket utána végre kell hajtani. Így előfordul az, hogy egy külső reklámkampány hatása nem azonnal jelentkezik, illetve nem is az volt a célja, hogy pénzügyi hasznot hajtson rögtön. Az imidzs növelés, a szemléletváltás ugyanolyan fontos célkitűzése lehet egy akciónak. Alapvetően kommunikációja minden cégnek van, ez nyilván függ a cég méretétől, kapcsolataitól és nem független a tulajdonosok ambícióitól, szereplési vágyaitól. Három verzió van egy ilyen cég kommunikációjánál, van hárító jellegű verzió, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a cég nem válaszol a sajtó megkeresésekre, nem adnak interjút, ha valami negatívat írnak a cégről, azonnal perelnek, vagy hirdetések visszavonásával fenyegetőznek, vagy a média tulajdonosait próbálják befolyásolni. Van az átlagos kommunikáció, az újságíró kérdéseire válaszolnak, a vezetők időnként adnak egy-egy interjút vagy valamilyen módon jelen vannak a média térben. Van a harmadik, amit mi csináltunk, a proaktív jellegű kommunikáció, mely elébe megy a problémáknak, minden újságírói megkeresésre minél gyorsabban reagál, a cég vezetői rendszeresen adnak interjúkat, átlátható, nyilvános a cég működése, a kritikákon nem sértődnek meg, hanem ha van valóságtartalma, próbálnak javítani.

A három közül ez a legidőigényesebb és legköltségesebb verzió, viszont a leghatékonyabb is. Ehhez a belső erőforrások mellett elengedhetetlen a külső szakértők bevonása, külső szervezők foglalkoztatása, hiszen a vállalati dolgozóktól nehezen várható el például, hogy szombat, vasárnap folyamatosan dolgozzon. Vannak olyan speciális tudást igénylő részfeladatok, melyre felesleges lenne egy főállású embert alkalmazni, hiszen csak alkalmanként veszi igénybe a cég. A kommunikáció az a klasszikus terület, ahol a több szem, többet lát elv maximálisan érvényesül. Egy kampány akkor lesz igazán hatékony, ha annak előkészítésében sokan vesznek részt és így alakul ki a végső verzió. Az ilyen jellegű kommunikáció egyik formája a rendezvények tartása, amikor egy-egy közismert alkalmat kihasználva, például gyermeknap, nőnap, a cég megszólítja az adott célcsoportot. Az is közismert mondás, hogy a gyerekből lesz a vevő, gyerekből lesz az utas, tehát ha már gyerekkorában éri impulzus a cég irányából, akkor később jóval nagyobb eséllyel fordul majd pozitívan a cég felé. Nemcsak a jövőben felnőtt kort elérő generáció attitűdjének a befolyásolása a cél, hanem a gyerekeken keresztül az egész család is megszólítható, hiszen ha a gyerek a programokon keresztül megszereti a BKV-t, hajlamos lesz a szüleit befolyásolni a BKV számára hasznos célok érdekében is. Menjünk metróval, menjünk villamossal, vegyünk jegyet, bérletet, ajándéktárgyat. Böngészni fogja a honlapot, igyekszik egyre több információt szerezni és mivel például a bliccelés központi téma, ellenszenves lesz neki az, ami árt a szeretett BKV-nak.

Ilyen apropóból volt szükség például a gyermeknapi rendezvényekre. Ennek nemcsak az adta meg az értékét, hogy több száz gyerek vett rajta részt, hanem az is, hogy a média révén nagyon sokan értesülhettek róla. Ezt forintban nem lehet kifejezni, hogy milyen haszna van, ettől függetlenül ez az iparági gyakorlat, nagyon sokan élnek ilyen és ehhez hasonló eszközökkel. Egyébként ilyen jellegű rendezvények voltak és rendszerek a mai napig is. Valamennyi jelesebb napon, pl. karácsony, húsvét, stb. elindulnak az ilyen jellegű roadshow-k, rendezvények, nosztalgia villamosok és hasonlók. Egy cég megítélésének nagyon sokféle összetevője van vagy lehet. Az egyik természetesen a cég által nyújtott szolgáltatás vagy termék milyensége. Emellett ugyanolyan fontos, hogy egy cégről milyen kép él a köztudatban, ezt a képet a legnehezebb formálni, nagyon könnyű rontani az imidzsen, de nagyon nehéz javítani. Ilyen munka szintén hosszú éveket vesz igénybe és elsősorban tulajdonosi döntések kérdése, hogy ki és mennyi energiát és pénzt fordít erre. Tagadhatatlan, hogy ez a fajta tevékenység szükséges. Mindenre rá lehet mondani, hogy felesleges, mindenre rá lehet mondani, hogy szükségtelen, de ezt meg kell indokolni szakmailag is. Egy kiélezett versenyhelyzetben apróságok dönthetnek egy üzleti szituációban. Kinek mi volt a legutolsó benyomása a BKV-ról, mit olvasott utoljára, mit hallott utoljára? Ez ugyanolyan fontos, mint az utazási szolgáltatás minősége vagy ára.

Ilyen esetben azonos jellegű hazai és nemzetközi cégeket kell összehasonlítani, ki, milyen módon kezeli ezt. Mondjuk a bécsi közlekedési társaság, vagy a pozsonyi közlekedési társaság mennyit fordít erre, csak ez képezheti szakmai összehasonlítás alapját, semmi más. Mi egy vállalati társadalmi felelősségvállalás koncepciót kezdtünk, ez arról szól, hogy a vállalatok, a BKV önkéntesen szociális környezeti szempontokat integráltak üzleti működésükben és ilyen elvek fényében alakítják kapcsolataikat, mindazokkal, akiket a tevékenységük érint, illetve akik hatással vannak a vállalat üzletmenetére. A társadalmi felelősségvállalás hatása és szerepe üzleti szempontból megnőtt az utóbbi években. Ami nyugaton már természetes gyakorlat, hogy minden cégnek legyen ilyen stratégiája, a magyar piacon ez még csak most kezd kialakulni. Az állami vállalatok felelőssége e tekintetben még nagyobb, mert közpénzeket használnak működésük során, széles az ügyfélkörük, a BKV-nál akkor még úgy nézett ki, hogy volt 600 ezer ember, akinek bérlete volt és kb. naponta 1 millió ember vette igénybe a szolgáltatásait. Jelentős munkáltató, 12 ezer ember dolgozott a cégnél, jellemzően közszolgáltatást végeznek. Ezzel a felelősségvállalással kivívható az érintettek, az utasok, a helyi közösség, a média jóindulata és krízis esetén ellensúlyozhatja a vállalat jó hírét veszélyeztető hatásokat. A felelősségvállalás tekintetében új kapcsolatok építhetők a kormányzattal és a politikusokkal is. Az ebből való kimaradás a vállalat megítélését negatívan befolyásolja. A kormányzat és a politikusok szívesebben mutatkoznak olyan vállalatvezetők társaságában, amely saját vállalatuk érintettjeit megfelelően megbecsüli. Az ilyen hozzáállás növeli a vállalat megbecsülését, amely pozitív médiavisszhang, ügyfelek elégedettsége, munkavállalók megtartása és motiválása szempontjából is elengedhetetlen. De segít pozitív képet kialakítani a cégről, egyben ellensúlyozza a negatív hatást. Ezt a vállalat felső vezetői szintjéről kell elindítani és működtetni, ott ahol ez a fajta tevékenység zajlik. Ehhez először egy auditot kellett csinálni és a hosszú távú célokat rövid és közép távon meghatározott feladatok teljesítésével értük el. A stratégia ahogy rövidül az idő egyre fontosabb feladatokat határoz meg. Gyakorlatilag mi ennek megfelelően jártunk el a kommunikáció területén. Szeretnék bemutatni egy-egy átlagos napot vagy hetet a cég kommunikációs életéből. 2008. szeptember 12-én milyen újságíró megkeresések érkeztek, hangsúlyozom átlagos nap a cég életéből, teljesen véletlenül került elő ez a nap. Meghívtak minket szerepelni a Music TV-be, a magyar MTV-be egy BKV ellenőrt, hogy szerepeljen, egy másik újságíró vitába keveredett egy villamosvezetővel és erre kellett megfelelően reagálni, a Kossuth rádió megkeresett minket, hogy valamilyen szakvéleményt kér tőlünk, erre is adjunk megfelelő választ, a Fővinform, ami szintén hozzám tartozott, ott nagyon sok közlekedési hír jelent meg, most ezeket nem részletezem, ezt az iratot be fogom csatolni természetesen az anyaghoz, egy másik újságíró az Újpesti Naplótól kért egy anyagot, hogy az újpesti járatoknak hogyan változik az útvonala, az Origo-tól Kovács Áron újságíró kért az igazgatósági ülésről tájékoztatást, egy másik újságíró szintén az Origo-tól a Kossuth Lajos téri Rákosi bunkerről kért szintén tájékoztatót, a Magyar Nemzettől kerestek meg minket a kisgyerekes bérlettel kapcsolatban, kiadtunk egy sajtóközleményt a bliccelésről, megkerestek minket az MTI-től szintén az ellenőrzési rendszerrel kapcsolatban. Naponta minimum kb. 8-10 megkeresés érkezett, ezekre reagálni kellett, foglalkozni kellett velük, kommunikáció kapcsán.

Szintén had mutassam be a 4-es metró kapcsán milyen feladatok voltak szeptember első hetében. Összesítették a tányérnyom kampány eredményeit, majd ezt az iratot is csatolni fogom, volt egy kiállítás az Etele téri fal kapcsán, jött a Magyar Államkincstár delegációja, egy egészségnapon vettünk részt, a Budapesti Műszaki Egyetem szakmai hetén vettünk részt, a városháza parkban megnyílt a metró 4 kiállítás, egy pinceszínházi előadáson is jelen voltunk, szabad palánkfelületeket jelöltünk ki, ahol a gyerekek rajzolhattak, készült a THÉBA Művészeti Akadémián egy óriáskép a Fővámtérre, frissült a honlap, kidolgoztuk az interpellációra adandó szakmai válaszokat és jöttek folyamatosan a szakmai látogatások a 4-es metrónál, a november elejei földalatti koncert szervezése indult el és szintén az azutáni héten való Európai Uniós szakértői látogatás. A nagy BKV-ról is bemutatom egy hét eseményeit 2008. január 21-27. között. Folytatódott a bliccelés elleni kampány, az új családi jegy típus kommunikálása megkezdődött, Antal Attila év eleji sajtótájékoztatót tartott, a baleseti statisztikákból készült egy kommunikációs terv, újabb közlemény az új havi bérlet kialakításáról, a szóvivőnk részt vett különféle eseményeken, az új havi bérlet PR opciója, BKV Bamaco Rally aktuális információja, ugye ez szerepel a vádban is, a pótdíjak emelése és az új rendszer ismertetése közleményben. Gyakorlatilag így nézett ki egy átlagos hét a kommunikáció szempontjából a mi cégünknél.

Itt szintén olyanokat fogok mondani, amiket becsatolok majd, itt összehasonlítanám a BKV Zrt. kommunikációs és marketing költségeit más nagyvállalatokéval. Tudatosan csak állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalatokról beszélek, tudatosan csak monopolhelyzetű vállalatokról beszélek, amelyekben hasonló vagy sokkal nagyobb nagyságrendben költöttek vagy költenek kommunikációra.

 

A tanács elnöke kérésre engedélyezi Regőczi Miklós VIII.r. vádlottnak, hogy gerincbetegsége miatt vallomását a továbbiakban ülve tegye meg.

 

A MÁV Start Zrt. marketingfelhívása, melyben marketingkampányra írtak ki közbeszerzést, a közbeszerzés értéke 50 és 75 millió forint közötti. Jelzem egy darab kampányról van szó. A MÁV Start 2008-ban vagy 2009-ben szintén egy másik kampányra 75 millió forintos közbeszerzést írt ki. A Magyar Posta Zrt. - monopolhelyzetű állami cég - médiaügynökségi tendert hirdetett 1 milliárd forint értékben. A MÁV Start csak egy darab közvélemény kutatásra 2007-ben 300 millió forintot költött. Szintén a MÁV Start szerződései PR tevékenységre 9.250.000 Ft, a veszteséges MÁV a MÁV Szimfonikusoknak 855 millió forintot adott, én nem tudom, hogy ez a hűtlen kezelést kimeríti-e, de ez nem is az én dolgom. MÁV vasutas partnertalálkozó 7.800.000 Ft, CSR tevékenységre 7.400.000 Ft, hirdetési tevékenységek lehetőségének felkutatása címmel 5.450.000 Ft, vasúti közlekedés népszerűsítése, monopolhelyzetű szolgáltatóról van szó, 5 millió forint. MÁV műemléképületeiről album 7.700.000 Ft. 2011-es MÁV Start tender, marketing és PR kampányok, nettó 50-100 millió forint között lehetett rá pályázni. Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep, monopolhelyzetű szolgáltató, mindenki ismeri a tevékenységét, 100 millió forintot költ a kommunikációjára. A Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. 40 millió forintot költ saját maga népszerűsítésére. Főtáv, szintén monopolhelyzetű cég, veszteséges szolgáltató, 57 milliós tendert írt ki a szolgáltatásai népszerűsítésére. Szelektív hulladékgyűjtés, Fővárosi Önkormányzat, senki más nem csinálta csak ők 300 millió forint + Áfa-s tendert írtak ki. Honvédelmi Minisztérium, itt nem cégről van szó, hanem  kormányzati szervről,  autóskártyával  népszerűsítette magát,  500 csomag autóskártya. A MÁV Trakció, erről annyit, hogy a MÁV Trakcióban van az a 300 mozdony, ami a MÁV-nak van, a MÁV Trakció saját magáról cégbemutató imidzs filmet csináltatott 10 millió forintért, biztos a mozdonyokat mutatták be. De, ami a 2007-2008-as időszakot érinti, a Magyar Posta Zrt. 450 milliós kommunikációs tendert írt ki PR és marketing célú hirdetésekre és kampányokra. A Fővárosi Önkormányzat Európai Uniós projektek kommunikációjára 1,1 milliárd forint + Áfa-t szándékozott költeni. Úgy érzem, hogy a BKV-nál az kb. 300 millió forintos költségkeretet, amit mi összesen költöttünk egész évben, ezekkel összehasonlítva, mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy ki és mennyit költött és mire a közpénzekből.

A BKV Zrt. bemutatása. Engem 2006. decemberében keresett meg Antal Attila, hogy ő lesz a BKV vezetője és kell neki kommunikációs segítség. Én ezt azzal a feltétellel vállaltam el, mivel korábban nem dolgoztunk soha együtt, hogy három hónap után tekintsük át, hogy sikeres-e a közös munkánk és utána folytassuk. Ez így is történt, folytattuk a közös munkát. Nekem ez egyébként óriási szakmai kihívás volt, aminek nem lehetett ellenállni. Tudtam, hogy nehéz lesz, de korábbi szakmai eredményeim miatt képesnek éreztem magam az elvégzésére.

Milyen céghez érkeztem? Néhány történet a 2007. előtti BKV-ról. Ezek idézetek az újságcikkekből, egyébként az Index és a HVG cikkeiből:„Pénzkidobás volt a legkisebb Ikarusok, a 405-ök beszerzése. Az állandósuló műszaki problémák oda vezettek, hogy nagy részüket be kellett vonni. Az első alacsony padlós Ikarusok, a 412-esek pedig állandóan kigyulladtak. Nem volt botrányoktól mentes a 2-es metró korábban felújított szakaszainak átadása. A Batthyány téri beázás után a BKV-nak újra munkához kellett látnia. A cég zavaros helyzete, állandósult adósságrendezési problémái jó táptalajnak bizonyultak a kétes ügyletekhez, a pénzügyi trükközéshez. 1998-ban rendőrségi vizsgálat folyt a cégnél, mivel a cég eladott több mint 800 millió forint társadalombiztosítási tartozást, és ezt a közvetítő cég csak 3 évvel később fizette ki. 2005-ben hasonló ügy robbant ki a BKV leányvállalatainál. Óriási veszteségeket halmoztak fel. Kis Tocsik-ügyként vált ismertté a cég 2005-ös adósságrendezése körüli trükközés. Mielőtt a BKV 500 millió forintot folyósított volna a buszjavítóknak az adósságok rendezésére, a követelőző hitelezőket váratlanul két nappal korábban megkereste egy adósságrendező cég és 25 %-kal olcsóbban megvásárolta a cég adósságait. A BKV a HTO csalásban is részt vett. Az Antal-kormány jelentősen felemelte az üzemanyag árát, a HTO azonban támogatott termék maradt. Az egyre növekvő árkülönbség sokaknak hozta meg a kedvét a csaláshoz. A papíron HTO-nak nevezett gázolajat buszokba, traktorokba töltötték, vett belőle a honvédség, a Kőrös Volán és a BKV is".

Hát ide érkeztem. Hozzáteszem, hogy legújabb fejleményként az Állami Számvevőszék tavaly hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést egy 2005-2006-os lízingelt járműflotta ügyében 700 milliós károkozásért. Szintén friss hír, hogy rendőrségi vizsgálat indult egy 2005-ös ingatlanügylet miatt, a BKV Zrt. 500 millió forintért adott el egy ingatlant, amit 9 hónap múlva 4,4 milliárd forintért adtak tovább. Az ott töltött idő folyamán még jó pár, korábban kötött gyanús szerződésbe ütköztünk. Tehát egy botrányos ügyekkel terhelt, kaotikus állapotban lévő céget kellett működtetni, irányítani úgy, hogy az utazóközönség csak a pozitív változásokat érezze. A cég külső-belső élete is átpolitizált volt. A BKV-t felügyelő főpolgármester-helyettes politikai ellenfelei rendszeresen a BKV-ba rúgtak, ha a politikussal volt bajuk. Ha a főpolgármestert akarták támadni, akkor is a BKV-t vették elő. A városüzemeltetési bizottság, a koalíció és a közgyűlés, hol koalíciós konfliktusok terepe, hol kormánypárt-ellenzék terepe volt a BKV, ahol a BKV csak ürügy volt, az érdemi megoldás másodlagos. A kormány-főváros viták is a BKV-n csattantak, mert könnyebb volt mondani, hogy rosszul vezetik a vállalatot, minthogy megállapodjanak a finanszírozásban. A valóban céges, üzemi problémákon sikerült javítani, ezen a külső környezeten nem. Sőt még ma is ez a helyzet. A BKV maga a kommunikáció, hiszen hiába végzi jól munkáját a 12 ezer dolgozó, ha a politikai és a civilnek látszó politikai szervezetek a zavarkeltésben érdekeltek. Pontosan tudtam mit kell változtatni ahhoz, hogy a cég kommunikációja a korábbiakkal ellentétben eséllyel szálljon szembe ezekkel. A korábbi negatív trendek megváltoztatása volt a fő cél, ennek sikerült is eleget tenni. Mivel Antal Attilával a kezdeti együttműködést mindketten sikeresnek tekintettük, ezért folytattuk a közös munkát. Amikor én odakerültem, a cégnél egyetlen egy ott dolgozót sem ismertem, nulláról kellett felépíteni azt a rendszert, ami végül működött. Vettünk fel egy-két új kollégát. Ez a terület korábban nem működött jól a cégnél és nem a kollégák, hanem az alkalmatlan felső vezetés miatt, ezért is kértek fel engem, hogy működésképessé tegyem, mindent át kellett alakítani.

Hogyan kezdődött ez? A főpolgármester utasítása volt, hogy a BKV kommunikációját meg kell újítani, ezt megírta a 2006. december 22-én kelt levelében. Belevetettem magam a munkába, napi 14-16 órákat dolgozva néhány hónap alatt sikerült egy új, működőképes rendszert kialakítani. Ezek az eredmények természetesen mérhetőek voltak. Majd mivel ezt a részt sikeresen megoldottam, a szervezeti átalakításkor más területek is hozzám kerültek. Ahol hasonló jellegű munkát kellett újrakezdeni, szemléletet formálni, számon kérni, irányítani. Mindez rendkívüli leterheltséget jelentett, napi több száz e-mailt kaptam, válaszoltam, rendkívül sok folyó üggyel kellett foglalkozni. Természetesen nagyban tudtam támaszkodni régi és új kollégáim tapasztalatára és segítségére. Itt is számokban mérhető jelentős eredmények születtek, részben a korábbi pazarlások megszüntetéséből, részben az új lehetőségek, üzleti modellek feltárásából. Összegszerűen ez azt jelentette, hogy egy év alatt 6-7 milliárd pluszbevételhez jutott a cég a munkánk eredményeképpen. Ezek a számok természetesen szerepelnek az éves jelentésekben és egyéb dokumentumokban. A cégnél töltött első 7 hónap alatt nekem nem volt szerződéskötési, egyedüli aláírási munkáltatói jogom, ezeket a vezérigazgató gyakorolta. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy döntés előkészítést végeztem, döntési alternatívákat dolgoztam ki. Később megváltozott, hiszen lett aláírási jogom, de minden egyes lépésről, előkészítésről, ügyről az aktuális vezérigazgató döntött és én végrehajtottam az utasítást vagy előkészítettem a döntést. A kommunikációs terület a beosztottjaimnak mintegy 2 %-át tette ki, ugyanígy a munkaidőmnek is csak egy kis részét fordítottam rá. A többi terület, bár kifelé nem volt ilyen látványos, de gazdaságilag a cégnek sokkal fontosabb volt, hogy azok is jól és profin működjenek. Egy példa a korábbi pazarlásra: a vállalati újság 5 főállású emberrel működött, ezt megoldottuk 2 emberrel. A cégen belül minden egyes kifizetéshez a gazdasági vezérigazgató-helyettes jóváhagyása kellett, mi az üzleti tervben megadott kereteket soha nem léptük át, miattunk soha nem kellett költségvetést módosítani. Odaérkezésemkor a terület költségvetése is szét volt darabolva, ezeket a második üzleti évben egységesítettük. Ez azt jelenti, ha bárki a gazdasági, pénzügyi területről bármilyen visszásságot tapasztalt volna, akkor nyilvánvalóan nem engedélyezi a kifizetéseket. Ezek a kifizetések a cég belső szabályzatainak minden esetben megfeleltek, három ajánlat közül választottuk ki a legolcsóbbat, közbeszerzési versenyeztetést általában az értékek alacsonysága miatt nem kellett tartani. A cég belső ellenőrzési osztálya valamennyi területet folyamatosan vizsgálta, köztük ezt is. Minimális adminisztrációs hiányosságokon kívül soha, semmilyen kifogásuk nem volt a tevékenység ellen. Munkánkról rendszeresen beszámolók készültek, ezeket a beszámolókat az igazgatótanács, a felügyelő bizottság, majd később a fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága és a közgyűlés is tárgyalta és elfogadta. A területre biztosított költségvetési kereteket szintén tárgyalták mindezen testületek, és elfogadták. Senki, soha nem állította, hogy ezek a keretek feleslegesek lettek volna. A cég könyvvizsgálója is minden évben áttekintette a területet, a számlákat, a kifizetéseket és soha semmilyen kifogást nem emelt. Szeretnék a könyvvizsgálói jelentésből egy-két mondatot idézni, ezt szintén csatolni fogom, a 2007. évről és a 2008. évről szóló független könyvvizsgálói jelentést. 2007., a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozás nélküli könyvvizsgáló jelentést adott ki, ami azt jelenti, hogy a törvények és a jogszabályok alapján hajtották végre a vizsgálatot, megfelelő bizonyosságot szereztek arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz hibás állításokat, könyvelési és bizonylati alátámasztása mindennek megvan, az általános számviteli törvényben foglaltaknak és az általános számviteli elvek szerint készítették el, az éves beszámoló a BKV jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, az üzleti jelentés összhangban van a beszámolóval. 2007-ben senki nem talált semmilyen kivetni valót sem a szerződésekben, sem a kifizetésekben. 2008. évről szóló jelentés, ezt 2009-ben adták ki. Korlátozás nélküli könyvvizsgálói jelentés. Szintén ugyanaz, hogy minden számlát megvizsgáltak és minden rendben volt. Itt a cég akkori vezetői tettek egy teljességi nyilatkozatot, ezt aláírta Kocsis István vezérigazgató, B. T. gazdasági vezérhelyettes, ha jól látom Balogh Zsolt műszaki vezérhelyettes, M. G. közlekedési vezérhelyettes, továbbá a jogi igazgató és a DBR Metró projektigazgató. Ebben a teljességi nyilatkozatban azt állítják, hogy nem voltak visszaélések a társaság vezetése részéről. Nincsenek olyan meg nem nevezett követelések, kárigények, amelyben igény merülhetne fel a társasággal szemben. Szintén az aláírók kijelentik: Nem történt olyan esemény, hogy bárki olyan visszaélést követett volna el, ami hatással van az éves beszámolóra. Nem volt a BKV szabályzatának olyan jellegű megsértése, amelynek hatását az éves beszámolóban kellene megjeleníteni. A 29. pont: A társaság által kötött és a 2008. év során teljesített tanácsadói szerződésekben foglalt feladatok, minden esetben teljes körűen teljesítésre kerültek. A tanácsadási költségek minden esetben a vállalkozás érdekében merültek fel, valamint a szerződéseket piaci áron kötötték. A szerződések megkötésére a közbeszerzési eljárás szabályainak teljes körű betartásával került sor, a szerződéskötés és a szerződések teljesítése során semmilyen visszaélés nem történt. Nincs tudomásunk a könyvvizsgáló által azonosított jelentős nem javított tévedésekről. Ezt 2009. február 20-án írta alá a cég menedzsmentje.

Mikor a BKV-hoz kerültem, számomra kiderült, hogy ez gyakorlatilag egy félkatonai szervezet, a cégnél szigorú hierarchia működött. Érdekességként mondom, hogy a 90-es években a cégvezetők még váll lapokkal díszített egyenruhában jártak bent a cég házában. Így aztán mindenkinek az volt a természetes, hogy végrehajtja a tulajdonosi, vezérigazgatói utasításokat, elvárásokat és ez szerepelt a munkaszerződésemben is. Szó szerint így van: Rendkívüli felmondási ok, ha a munkáltató által adott utasításokat megszegem. Munkám során természetesen mindig a hatályos jogszabályoknak és a cég belső szabályzatának megfelelően jártam el. Nemhogy felesleges szerződést nem kötöttem, hanem tevékenységünk során 2007-ben 6 milliárd forint pluszbevételhez jutott a BKV, 2008-ban pedig szintén e közeli összeghez. Ez adódott egyrészt a korábbi felesleges szerződések megszüntetéséből, az ingatlan szerződések áttárgyalásából és a BKV kedvezőbb pozícióba hozásából, a pótdíjbevételek növeléséből, a szigorúbb ellenőrzés miatt a menetdíj bevételek növeléséből, a tarifareform bevezetéséből és általában a jó gazda gondosságával történő eljárásokból. Az új menedzsment érkezésekor elkezdődött a cég átalakítása, a folyamatok átláthatóvá tétele, a felesleges kiadások, költségek csökkentése, ez azt jelentette, hogy az előző évhez, 2006. évhez képest, 9 milliárddal kevesebből működött a cég. Elindultak az elbocsátások is, aminek eredményeképpen 1000 fővel kevesebb emberrel működött tovább a cég ugyanazon a színvonalon. Ez azonban azt is jelentette, hogy rendkívül jelentős érdekeket is sértettünk, hiszen ez a 9 milliárdnyi spórolás korábban politikai hátterű köröknek a zsebében jelentkezett. Ezek a politikai érdekkörök megpróbálták kriminalizálni a reformok irányítóit, amint a jelen eljárás is mutatja, sikerrel jártak. Ellenem egy általános támadás 2007. augusztusától indult, amikor azt nyilatkoztam, hogy a BKV valamennyi korábban kötött szerződését át kell vizsgálnom.

Most részleteket mondok egy interjúból 2007. augusztus 13. Index. Az interjú címe az volt, hogy a BKV mind a 2800 szerződését át kell alakítanunk. A cikk így kezdődött: „ Augusztus elejétől eggyel több vezérigazgató­helyettese van a BKV Zrt.-nek. Regőczi Miklós értékesítési és kommunikációs főnökként azokért a dolgokért felel, amelyek pénzt hoznak a közlekedési vállalatnak...............    Kiskirályok és szent tehenek gyülekezetéből egy hatékony céget csinálnak, a leépítések, átszervezések és a szerződések felülvizsgálata után jövőre legalább tízmilliárd forinttal csökken a BKV üzemi vesztesége, ígéri. Kérdés: Önhöz pontosan mi tartozik? Válasz: Minden, ami bevételt hoz a BKV-nak, tehát a jegyek, bérletek eladása, az ellenőrök is, és az értékesítést segítő marketing, meg a kapcsolattartás a sajtóval. Hozzám tartozik az ingatlangazdálkodás is, hiszen abból is pénzt lehet csinálni. Alapvetően nem akarunk a jövőben eladni telkeket, épületeket. Ha nincs rájuk szükség az alaptevékenységünkhöz, partnereket keresünk a közös hasznosításhoz, így folyamatos bevételünk keletkezhet. Kérdés: Ami a kommunikációt illeti, korábban az újságok persze írtak a BKV-ról, de a cég nem kezdeményezte a megjelenést a sajtóban. Nem volt nehéz tehát látványos fejlődést elérni: Combino-futás, A Kontroll filmsztárjai kezelik a jegyeket a metróban, Süsü és Valentin napi szívecskék a körúti villamoson. Önök azt ígérik, hogy néhány éven belül eltüntetik a BKV veszteségét".

Zárójelben jegyzem meg, hogy a kérdésben szerepel a Combino-futás, ami a K. L. Bt-nél van benne a vádiratban, hogy ott nem is történt semmi, ennek ellenére nagyon sok sajtómegjelenés volt a semmiről.

„Kérdésre a válasz: Tavaly 11,5 milliárd volt a hiány, az idei, még az előző vezetés által elkészített terv mínusz 15 milliárdról szól. Mi azt mondjuk, hogy ez jövőre leszorítható több mint tíz milliárddal, vagyis néhány milliárd forintos veszteséggel hozható 2008. Mindez az üzemi veszteségre értendő, a 74 milliárdos hosszú távú adósság kezelése állami feladat. Kérdés:Akkor vannak még tartalékok. Válasz: Vannak, de megtakarítani nem csak a munkaerőn lehet. Sok mindent átszervezünk, egyszerűsítjük a vállalat szerkezetét. Egyetlen példa: 35 raktárból csak öt lesz. És még mindig nem értünk a megtakarítások végére. 2800 szerződés él a BKV-nál, beszerzések, alvállalkozások, egyebek. Az összeset felül kell vizsgálnunk, mert nem felelnek meg a cég érdekeinek. Azt mondhatom, hogy mindegyiket át kell alakítani a mai, piaci viszonyoknak megfelelően. Kérdés: Hohó. Ez mit jelent? Korrupció? Lopás? Hanyagság? Vagy csak az előző, Aba Botond irányította vezetés ennyire pazarolt? Válasz: A választ Önre bízom, mi mindenesetre nem kezdünk boszorkányüldözésbe, nem kezdünk feljelentgetősdit, de átalakítjuk, megszüntetjük az előnytelen szerződéseket".

Ahogy a reformok haladtak előre, jött a külső és belső ellenállás, hiszen nem volt mindenkinek érdeke a menedzsment sikeres működése. Évtizedes struktúrák sérültek. Ellenem már 2007-2008-ban névtelen feljelentések születtek, amiket azonban akkor a kerületi rendőrkapitányság alaptalannak talált, és megszüntette az eljárásokat. Itt is megtörtént az, ami a legtöbb reformmal, az ilyen jellegű tevékenységet végzőket elkezdték megpróbálni kriminalizálni, illetve ellehetetleníteni. Hasonló eset történt például a MÁV egyik korábbi vezetőjével D. M.-sal, aki szintén reformba kezdett, nagyon hamar ellehetetlenítették a munkáját és távoznia kellett. Hasonló eset történt A. D.-lel, aki a vasutat ellenőrző hivatalt vezetve rávilágított néhány hiányosságra, neki az egész hivatalát megszüntették. Mindezen tevékenységet árnyalta, hogy a tulajdonos sem mindig egyértelműen állt hozzá a reformfolyamathoz. A tulajdonosokon belüli véleménykülönbségek is nehezítették a feladatot. Az elvárás kettős volt, hogy legyenek eredmények, legyen reform, de mindezt feszültség és konfliktusok nélkül kell végrehajtani. Ez természetesen lehetetlen. A körülményekhez képest a cég vezetése abba az irányba haladt, hogy a költségeket minél nagyobb ütemben, minél jobban csökkentse. Ahogy mondtam, a cégnek közel 3000 szerződése volt, valamennyi felülvizsgálata, revíziója elindult. Jelentős részéhez nem lehetett hozzányúlni, mert az előző menedzsment bebetonozta a szerződéseket, így három csoportba osztottuk ezeket.

Az egyik, hogy a változtathatatlanság tudatában megpróbáltuk az üzleti partnerrel átgondolni, hogy ez egy túlárazott munka és egyeztessünk. Ez valakivel sikerült, valakivel nem. A második csoport volt a gyorsan megszüntethető, felesleges szerződések, ezeket, amint lehetett felmondtuk. A harmadik csoport volt, ahol csak finomítani kellett rajta, itt is sikerült jelentős engedményeket elérni. Egy példát mondok: az ingatlanok területén az ingatlanbérleti szerződéseket áttárgyaltuk, ez néhány hónap alatt több száz millió forintos megtakarítást eredményezett. A saját területemen kétszer fordultunk bírósághoz polgári ügyben, először azért, mert egy ingatlanbérleti szerződés álláspontom szerint nagyon alacsony áron lett megkötve, egy jelentős területű üzlet lett bérbe adva étterem céljára, 20 éves szerződéssel, havi 150 ezer forintért Budapest belvárosában. Ebben az ügyben bírósághoz fordultunk, a bíróság azonban elutasította keresetünket, állításuk szerint a szerződés jó volt. Ezért úgy ítéltük meg, hogy a többi hasonló, álláspontom szerint értékaránytalan szerződést nem lett volna értelme jogi útra terelni. Amikor odakerültem, akkor vezettük be azt a rendszert, hogy a lejárt bérletű ingatlan szerződések nem kerültek automatikusan meghosszabbításra, hanem megpályáztattuk azokat és a legmagasabb bérleti díjat ígérő nyerte el a bérleti jogot. Korábban ez nem így volt. Egy másik peresített ügyünk volt a Manas Bt. ügye, őket rossz, nívótlan teljesítésért pereltük be, nem tudom az eljárás végét, 2010-ben ért véget valamikor. Volt egy másik terület, a pótdíj kintlevőségek behajtása, ezt a területet a cég előző menedzsmentje elhanyagolta, így nagy összegű kintlevőség halmozódott fel, közel 30 milliárd forint. Hogy ezt érzékeltessem a BKV költségvetése akkor 110 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy bliccelésből adódó büntetésekből, pótdíjakból ekkora összeg volt kint az állampolgároknál, akik ezt nem fizették be. Számokat nézve gyakorlatilag minden 4. budapestinek volt bliccelési tartozása, egyébként a mai napig így van. Itt mi engedményes akciókat hirdettünk, a behajtásokat végző ügyvédi irodákat magasabb jutalékkal ösztönöztük eredményesebb munkára, ez sikerrel is járt, jelentősen megugrottak ezek a bevételek. Ez folyamatos akció volt, hiszen újra és újra keletkeztek a tartozások. Ennek támogatására szükség volt a folyamatos kommunikációs akciókra. Itt is, hogy érzékeltessem a számokat, naponta kb. 3000 embert büntettek meg akkor bliccelésért. Távozásom után ez a terület is kevesebb figyelmet kapott és itt is visszaestek az eredmények. Itt az történt, hogy ambicionáljam ezt a területet, végeztünk előtanulmányokat, kutatásokat, utána meghoztuk a szükséges döntéseket és ezeket számon is kértük. Mivel a döntések egyetértésben születettek, szakmai alapúak voltak, a kollégák néhány héten, hónapon belül látták a sikert és mindenki szívesen dolgozott ezen a területen. Csak ezen a területen a korábbi évekhez képest 4-5 milliárd forint pluszbevétel termett.

Mindezt kollégáim és én is fix fizetésért végeztük, ezért senki nem kapott jutalmat, a munkájának a része volt. Egy másik területet is átvilágítottunk, a pénztárak kezelését. Itt is figyelembe véve az ott dolgozók tapasztalatait olyan reformokat hajtottunk végre, ami könnyebbé tette a területen dolgozók felelősségteljes munkáját. Fokozott ellenőrzés során kiszűrtük a visszaéléseket, ezen kollégáktól megváltunk, ahol szükséges volt ott kénytelenek voltunk büntető feljelentést tenni. Egyébként az általam bevezetett intézkedések nagy része jelenleg is hatályban van a BKV-nál. Egy példát mondok: én vezettem be, hogy nem lehet felvenni olyan embert, akinek van pótdíj tartozása, csak ha kifizeti a pótdíj tartozását, ez a mai napig életben van. Az ingatlanok pályáztatása továbbra is folytatódik, bemeneti élő ellenőrös ellenőrzés van. A cégnél 2007. augusztus 1-től hozzám tartozott a jegy és bérlet ellenőrzési szakszolgálat, a pótdíjbehajtási osztály, az ingatlanfejlesztési és hasznosítási osztály, a reklámcsoport, a kereskedelmi csoport, a hajózás, a különjáratok, az utaskapcsolati osztály, a jegypénztárosi szakszolgálat, ezeknek a belső ellenőrzési csoportja, az elővárosi közlekedési csoport, a turisztika, a múzeumok, valamint a marketing osztály és a kommunikációs főosztály. Közel 1000 ember mindennapos ügyeivel foglalkoztam, tartottam a kapcsolatot a szakszervezetekkel, közel 50 milliárd forint bevétel, több száz ingatlan kezelése tartozott hozzám, ennek minden felelősségével. Marketing és kommunikációs területen kívül a többin is jelentős összegű 10-100 millió forintos szerződések köttettek és milliárdos ügyekben is részt vettem előkészítőként, időnként ellenjegyzőjeként is. Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy ezekben az ügyekben, ahol a vádiratban szereplőknél sokkal nagyobb összegekről és sokkal jelentősebb szerződésekről van szó, soha semmilyen eljárás nem indult, soha senki, semmilyen törvénytelenséget nem állapított meg, bár több vizsgálaton átestek ezek a szerződések, senki nem talált bennük semmilyen szabálytalanságot.

Én a több száz milliós szerződéseket rendben megcsinálom és előkészítem, az 500 ezer forintos szerződések esetében pedig hűtlen kezelést követek el? Tisztelt Bíróság is láthatja, ez teljes képtelenség. A vádirat politikai indíttatású. Erre egy konkrét példa: 5 vagy 6 cég végzett rendezvényszervezést a BKV-nak hasonló áron. Ezen 6 cég közül 3-at Kocsis István feljelent. Az ügyészség mind a három céget megvizsgálja. A 3 cég ugyanolyan szolgáltatást nyújtott hasonló áron, a vizsgált 3 cégből azonban csak 1 marad benne a vádiratban. Mi lehet erre a magyarázat? Természetesen nem azt mondom, hogy mindenki hűtlen kezelést követett el, hanem egyértelmű, hogy egyik céggel kapcsolatban sem lehet hűtlen kezelésről beszélni, hiszen ezek a szerződések tartalmilag nagyjából egyezőek voltak. Amikor a vádiratban nem szereplő rendezvényszervezések folytak és folynak mai napig, akkor a BKV szintén veszteséges volt, tehát egyértelmű, hogy csak a politikai indíttatás marad okként. Ez a fajta logika egyébként a vádiratban szereplő cégek többségénél végig követhető. Például két gyakorlatilag egyforma kommunikációs cég, mindegyik külön-külön 30-40 millió forint összegben végez kommunikációs munkát, az egyik cég szerepel a vádiratban, a másik nem. Erre nincs életszerű büntetőjogi indokolás vagy magyarázat, az egész nyomozás politikai alapú prekoncepciója köszön vissza a vádiratban. Itt sem arról van szó, hogy mindegyik bűnös, hanem egyik sem, ez teljesen egyértelmű kell, hogy legyen. Itt is mi a lényeg? Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Viszont ha valakinek a teljesítőképessége határára van belőve a feladat, ha kívülről és belülről később mindenki más abban érdekelt, hogy lejárassanak és a valós tényekről senki nem tud meggyőződni, akkor mit tehet? Mert, ha tisztességes marad, a gyanút akkor sem tudja eloszlatni. Erről írtak egy verset is két sorban.

Itt lenne egy indítványom, majd ezt benyújtjuk külön az ügyvéd úr által, csak utalok rá most. Indítványozom, hogy a bíróság kérje ki a BKV Zrt.-től, illetve a fővárosi önkormányzattól a 2006. július 1. és 2008. december 31. közötti időszakban az alábbi anyagokat: vezetői értekezletek, igazgatótanácsi ülések, felügyelő bizottsági ülések jegyzőkönyveit, a fővárosi önkormányzattól a főpolgármesteri kabinet jegyzőkönyveit és a fővárosi közgyűlés BKV Zrt. üzleti tervével foglalkozó napirendjének jegyzőkönyveit. Hiszen a vádirat gyakorlatilag arra alapul, hogy nincs szükség marketingre. Ezeken az üléseken a vádiratban szerepelő szerződésekről többször szó volt, a testületek tárgyalták ezeket, ezen üléseken számos alkalommal téma volt a BKV költségvetése, a marketing költségek is, ezen testületek tárgyalták és jóváhagyták ezen költségvetési sorokat. Tehát senki nem vitatta, hogy szükség van a BKV-nak marketingre.

A szerződésekről általában. Valamennyi szerződés a cég érdekeinek figyelembevételével, a belső szabályzatoknak megfelelően, jogi és pénzügyi ellenjegyzéssel született. A szerződő partnerek között nem volt offshore cég, valamennyi cég rendben működött, adót fizetett, teljesítette a szolgáltatást. Minden esetben az aktuális piaci ár alatt sikerült szerződni. Ha egy új partnerrel kezdtünk közös munkába, akkor az volt a gyakorlat, hogy hiába voltak referenciái máshonnan, mindenképpen az első munka eredménye után kötöttünk vele további szerződéseket. Csak így maradhatott valaki a partnerünk. Minden szerződés minimum 4-5 aláírást tartalmazott, mindenki áttekintette ezeket formai, alaki, tartalmi szempontból és csak valós teljesítés esetén igazolták. Természetesen kisebb adminisztrációs hiányosságok adódhattak, ez azonban abból következett, hogy a terület új volt a cégen belül, részben új kollégák dolgoztak és hiányzott az a több évtizedes rutin, ami a cég többi területét ilyen szempontból jellemezte. Egyébként a cégen belüli sikereinket látva, elindult az ellenállás, próbálták a haladást lassítani, mert túl nagy volt a kontraszt a többi részleggel szemben. Itt haladtak a dolgok, eredmények, sikerek születettek. Gyakran előfordult az is, a többi területtel ellentétben, hogy rendkívül gyorsan kellett reagálni egy külső piaci fejleményre. Ez vezethetett oda, hogy időnként a vállalati rendszeren gyorsan kellett átfuttatni egy-egy anyagot. Az alapelvek itt sem sérültek, ezekre szükség volt, mérhető eredményeket hoztak, a vezérigazgatók és a testületek tudtával születettek és a költségvetési kereteken belül valósultak meg. A szerződésekből keletkezett eredményeket, tanulmányokat mind a mai napig hasznosítják, az ezekre szánt befektetések többszörösen megtérültek. Egy idő után elkezdtük az előminősítések bevezetését, ami azt jelentette, hogy a már kipróbált, jól teljesítő cégekkel gyorsabban tudtunk szerződést kötni.

Egyébként minden ügyben a munkaszerződésemben szereplő pontok alapján jártam el, különös tekintettel a munkáltató érdekeire és az alapító határozataira. A BKV-n belül az volt a korábbi szocializáció lényege, hogy felfelé nem kérdez, lefelé nem magyarázkodik. Ezzel a szemlélettel gyökeresen szakítottam, meghallgattam a kollégák véleményét, figyelembe vettem javaslataikat, természetesen a vezetői felelősség megtartásával. Sok olyan BKV-s kollégával beszéltem, aki a tárgyalás végén közölte, hogy az elmúlt 10-15 évben senki nem hallgatta meg a véleményét, senki nem volt kíváncsi rá. Tevékenységünk sikeressége részben ebből is adódott, hiszen a munkatársaim nagyon jól tudták, hogy mit kellene csinálni, csak a korábbi menedzsment ezeket a kezdeményezéseket nem vette figyelembe, nem a cég érdekei szerint jártak el. A területemen a közel 1000 beosztottból 5-6 fő cseréje történt meg, nem volt szükség leépítésekre.

A cég többi területével folyamatos volt az együttműködés, bár viszonylag kevés érintkezési pont volt. A kontrollfolyamatok, mint például a belső ellenőrzés, a külső könyvvizsgáló, a jogi, pénzügyi ellenőrzések, az igazgatósági, felügyelő bizottsági ellenőrzések, átvilágítások folyamatosan működtek, a jelzett időszakban, 2007-2008-ban semmilyen negatív visszajelzés nem volt. Például a felügyelő bizottság is vizsgált egy-egy szerződést, többek között a Média Magnet szerződését, és elfogadta a beszámolónkat a szerződés jogosságáról és szükségességéről. A cég életében az egyik legfontosabb célkitűzés volt, hogy fel kell készülni az Európai Uniós pályázatokon való sikeres részvételre és a pénzek fogadására. Ennek érdekében számos előtanulmány készült, távozásom után ezek a folyamatok is félbemaradtak, a lehetséges összegeknek csak egy töredékét sikerült lehívni, és a meglévő már működő folyamatok is lelassultak. Ez az, amiről egyébként elég kevés szó esik, bár ennek a problémának az orvoslása hozott volna megoldást a cég életében.

A BKV Zrt. költségvetési szemlélet alapján működött, ha valami kiadásra igény merült fel, első lépés volt megnézni, hogy megvan-e a fedezete. Utána lehetett bármilyen előkészítési folyamatot elindítani. Ezután jöttek az ajánlatkérések, majd a szerződés előkészítése, a szerződéskötés, a teljesítés és a kifizetés. Ebben a folyamatban minimum 8-10 kolléga vett részt, mindannyian felelősségük teljes tudatában, hiszen egy kifizetés csak úgy történhetett, ha egy szerződés és számla mindenben megfelelt a cég belső előírásainak. Az az érvelés, hogy ki miről tudott és miről nem, abszolút téves, hiszen mindenki olvasta a szerződéseket, látta a teljesítés igazolásokat, látta a számlákat, a folyamat minden résztvevőjének lehetősége volt, hogy ha bármi nem megfelelőt észlel, kifogást emelhet. Ilyen kifogásemelés soha nem történt, mégpedig azért, mert minden résztvevő számára egyértelmű volt, hogy ezek a kifizetések maximálisan rendben vannak. Itt elsősorban régóta a BKV-nál dolgozó emberekről van szó, akiknek a kezén több száz, több ezer szerződés ment már át, és észlelték volna, ha valami nincs rendben. Tehát itt nem arról volt szó, hogy valaki tudott valamiről, vagy nem tudott valamiről, itt mindenki tudott mindenről és miután reálisnak és igazoltnak látták a teljesítést, ezért történtek meg a kifizetések. Valamennyi szerződés mögött piaci alapú, reális teljesítés volt, a magyarországi, budapesti piaci árak alatt köttettek, és a cég érdekeit maximálisan szolgálták. Ez azt jelentette, hogy tevékenységem alatt kb. 600 szerződés előkészítésében, igazolásában, aláírásában vettem részt, ami azt jelenti, hogy naponta több ilyen került elém. Mire azonban elém került egy szerződéstervezet, addig átment a szükséges egyeztetési folyamatokon, a pénzügyi, gazdasági, jogi részlegekkel, valamint saját beosztottjaim elvégezték a szükséges egyeztetéseket. Így mire elém került egy anyag, nyugodt lehetettem a felől, hogy formailag, jogilag, tartalmilag minden rendben van. Ez történt tehát akkor is, amikor egy ötletjavaslat született és egy külső céget kellett hozzá keresni, mert nem volt hozzá belül speciális szakértelem vagy kapacitás. Ezért például az igazgatósági tagok, a felügyelő bizottsági tagok, a fővárosi önkormányzati képviselők javaslatokat tettek cégekre, amelyek alkalmasak lettek a feladatokra. A képviselők egyébként is mindenféle ötlettel és javaslattal bombáztak.

Szeretnék becsatolni egy e-mailt, hogy milyen ötletek és javaslatok jöttek, ezt az e-mailt Rétvári Bence küldte, aki akkor fővárosi képviselő volt, jelenleg a Közigazgatási Minisztérium parlamenti államtitkára. Arra kért minket, hogy a dBr palánkjaira kisgyerekek rajzait rakjuk ki, ezt december 2-án küldte nekem és H. É.-nak.

Jellemző volt, hogy sok cég magától jelentkezett, hogy különféle feladatokat el tudnak végezni. Akinek volt valamilyen iparági referenciája, attól kértünk be ajánlatokat és előfordult, hogy elnyertek egy-egy megbízást. Az is előfordult, hogy a cégnél korábban dolgozó külsősöket kerestünk meg, illetve volt olyan külső cég, akiket beosztottjaim javasoltak. Természetesen voltak olyan esetek, amikor nyílt pályázatra került sor és bárki jelentkezhetett. Így alakult ki részben az a szerződésállomány, hogy melyik cégek kaptak feladatokat. Itt is minden alkalommal külön-külön bizonyítaniuk kellett, hisz aki nem megfelelően teljesített, attól megváltunk. Az 50 millió forintot meghaladó szerződésekre természetesen nyílt közbeszerzést írtunk ki, ezekkel sem volt soha semmilyen probléma. Valamennyi általam köttetett szerződés megfelelt a BKV Zrt. belső szabályzatának. Három árajánlat közül választottuk ki a legolcsóbbat, kivéve, ha valamilyen speciális feladatra kellett a cég, de ezeknél is a piaci ár alatt maradtunk. Szintén csatolok majd egy e-mailt, ami azt igazolja, hogy a 3 árajánlat megvolt, ezt az e-mailt Vitéz Ágnes küldte Takács Péternek, aki a közbeszerzésekkel foglalkozott, arról szól, hogy a BKV a Honfoglaló internetes játékhoz hasonlót szeretne csinálni, és itt van a három cég, akiktől ajánlatokat kellett kérni, nyilván a legkedvezőbbel szerződtünk utána. Tehát mire hozzám került egy szerződés, addigra mindenki látta, előkészítette. Ezért gondolom azt, hogy teljesen alaptalan az ügyészségnek azon állítása, hogy a 6-7 aláíróból ketten bűnösek, a többi meg nem. Egyrészt, mert nem volt bűnös szándéka senkinek, másrészt a szerződések teljesen egyértelműek voltak, adott feladatokra vonatkoztak, a számlákat is csakúgy lehetett kifizetni, ha többen igazolták őket. A BKV rendszerében ezek a szerződések nem számítottak semmilyen különleges eseménynek, a szerződést aláíró jogászok, pénzügyesek, a közbeszerzési osztály munkatársai közül soha senki semmikor nem jelezte, hogy szerinte valami nincs rendben, mégpedig azért mert minden rendben volt. Ha bárki részletesebb tájékoztatást kért aláírás előtt, természetesen megkapta.

Itt is csatolok egy e-mailt, amit T. P., a közbeszerzési osztály vezetője küldött nekem és két szerződésről kért tájékoztatást, 2007. november 7-én írta és megkapta ezeket a tájékoztatásokat.

Szeretném megjegyezni, hogy rendkívül nehéz helyzetben vagyok a bizonyítás során, hiszen nem áll rendelkezésemre a BKV Zrt.-nél töltött időszakom alatt írt és kapott e-mailek döntő többsége. Néhány megmaradt véletlenül, amiket most megtaláltam, de azt, hogy mindegyiknél három ajánlat volt és milyen döntések, egyebek születtek, erről nekem gyakorlatilag nagyon halvány emlékeim vannak, hiszen négy vagy öt évvel ezelőtti eseményekről van szó, maximum az emlékeimből tudok építkezni. Ugyanezek megvoltak az összes többi cégnél természetesen, csak ahhoz a rendszerhez én már rég nem férek és férhetek hozzá, nem tudom, hogy erre milyen megoldást találni, hiszen ez igazolná a vádirat tarthatatlanságát mindenféle szempontból.

A belső ellenőrzés is vizsgálta 2007-ben és 2008-ban a kommunikációs és marketing területet, és áttekintette a vádiratban szereplő cégek tevékenységét is. Tehát fizikailag is lehetetlen lett volna, hogy ilyen mennyiségű szerződésnél én egyedül végigvigyem a feladatot, vagy presszionáljam a folyamatban részt vevő 6-7 kollégát, akiknek jelentős része nem is az én beosztottam.

Indítványozom, de ezt is majd külön be fogjuk nyújtani, hogy a bíróság a BKV Zrt.-től kérje ki a 101/17/2008. számú belső ellenőri vizsgálati jelentést. Ez a jelentés egyértelműen mutatja, hogy a későbbi belső ellenőri jelentések politikai megrendelésre készültek. Ha egy cég tevékenységében 2008-ban nem talál kivetnivalót a belső ellenőrzés, akkor ugyanezen cég, ugyanezen tevékenységében 2009-ben miért talál hirtelen bűncselekményre utaló jelet? Itt jegyzem meg, hogy én egy végkielégítést írtam alá összesen, Lucza Mihályét, a BKV Zrt. ezt beperelte és jogerősen elvesztette a pert a BKV. Tehát ez esetben is jogszerűen, a vállalat érdekeinek maximális figyelembe vételével jártam el.

A BKV Zrt. feljelentéseiben többször szereplő elem, hogy nem volt közbeszerzés. Ez félrevezető. Azért nem volt, mert nem is kellett, sem a BKV Zrt. belső szabályzata szerint, sem a közbeszerzési törvény szerint. Ezeket a tényeket a feljelentések tendenciózusan elhallgatják. Egyébként idevág dr. Polt Péter egy állítása is a Grippen ügy kapcsán: „Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a közbeszerzési eljárás esetleges törvénysértő mellőzése önmagában nem alkalmas bűncselekmény megállapítására."

Lesz majd itt is egy indítványom. Ha az általunk készíttetett tanulmányokból bármi megvalósult az azóta eltelt években, akkor ezekben az esetekben az ügyészség ejtse a vádat, hiszen ezekben az ügyekben nem történt bűncselekmény. Itt többek között a Soda szerződésére gondolok. Gyakran előfordult az is, hogy utódaim úgymond nem találtak meg egy-egy szerződést vagy teljesítés igazolást. Ez csak azért lehetett mert eltüntették azokat. Jó pár esetben alaposabb kutatás után vagy miután a rendőrség házkutatást tartott a BKV-nál iratvisszatartás miatt, előkerültek ezek a dokumentumok.

Szintén indítványozom majd, hogy a bíróság a BKV-tól és a BKK-tól kérje ki a 2008. szeptember 1-e után kötött kommunikációs és marketing szerződések listáját 2012. június 1-ig, külön listában a Kocsis István, Sz.P. E. és D. M. által aláírt szerződéseket és teljesítés igazolásokat. Ennek indoklásaként had mondjam el, hogy ugyanilyen szerződésekről van szó, mint amilyeneket mi kötöttünk, ezek a személyek részben tanúként szerepelnek és a vádirat az ő állításaikra alapul.

A cég nyereségessége-veszteségessége. A vádirat egyik alaptétele, hogy a BKV Zrt. veszteséges. A közlekedési szolgáltatás nyeresége az nem a könyvelésben keletkezik, hanem a közszolgálatban. Egyébként a közgazdasági alapismeretek egyik első leckéje, hogy a veszteségek tartják életben a nagyobb vállalat csoportot. A vádirat egyik alaptétele, hogy a BKV Zrt. úgymond veszteségessége miatt is feleslegesek voltak ezek a szerződések. A BKV Zrt. veszteségessége, amint az az ügyészségen kívül mindenki számára köztudomású, elsősorban abból adódott, adódik, hogy a megrendelő fővárosi önkormányzat nem fizette, nem fizeti ki a szolgáltatás ellenértékét. A fővárosi önkormányzat minden évben olyan menetrendekről és olyan jegyárakról döntött, ami nemhogy nem fedezte a cég működési költségeit, hanem az európai uniós törvények által előírt kötelező nyereséghányadot sem tartalmazta, így természetesen nem jutott, nem juthatott pénz az elöregedett járműállomány cseréjére sem. Ehhez a veszteséghez még hozzájárult az állami támogatások változatlansága is. Egy cég nyeresége vagy vesztesége mindig több tényezőből áll. Az első és legfontosabb az örökölt szituáció. Ha egy új menedzsment érkezik a céghez, amelynek jelentős vesztesége van, mint volt a BKV-nak, és az új menedzsment ezt nem tudja nyereségbe fordítani, hanem mondjuk a veszteséget a felére csökkenti, akkor ez üzletileg sikeresnek számít. Fontos azt is látni, hogy egyes intézkedések hatása nem az adott évben jelentkezik, hanem sok esetben a második, harmadik, negyedik évben. Tehát az éves szemlélet semmiképpen nem ad valós képet a tevékenységről, ezt két vagy három év átlagában szükséges vizsgálni és értelmezni. Fontos végigvenni, hogy mikor kerültek a mérlegek elfogadásra, az üzleti terveket ki fogadta el és mikor, ezekben milyen módosítások történtek és milyen okokból. A veszteség finanszírozás mindig a tulajdonos feladata, illetve, hogy erre milyen módszert választ, hitelt vesz fel, késve fizet ki számlákat, átütemez adósságokat, ezek a módszerek az adott helyzetnek megfelelően változnak. Itt az a kérdés, hogy eredeztet-e logikai összefüggést egy múltbeli gazdasági eseménysorozat, hitelfelvételek, a tárgyévi pénzügyi hatás és a tulajdonos döntése között. Mi amikor odamentünk egy elfogadott üzleti terv alapján kezdtük a teljesítést.

Ennek az üzleti tervnek az elfogadásához senkinek semmi köze nem volt az új vezetés részéről. Sem a keretösszegek meghatározásához, sem a költségvetés struktúrájához, sem a számok és adatok előkészítéséhez. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a kommunikáció területén volt egy kész keretösszeg, amit kommunikációra vagy marketingre kellett fordítani, nem mi döntöttük el, hogy kell ez az összeg, ez volt a feladat, ez volt a költségvetési sor. Mivel a cég nem monopolhelyzetben, hanem versenyhelyzetben, ezért szükséges volt és ma is szükséges a tevékenység kommunikálása mind az utasok, mind a tulajdonosok, mind a cég partnerei felé. Ez független egyébként a cég általános pénzügyi helyzetétől. Nemzetközi példák is ezt mutatják, az erre befektetett összegek nemcsak számszakilag térülnek meg sokszorosan, hanem az imidzs formálásban, elfogadottságban is, ami forintban nem mérhető eredmény, viszont jelentős szerepe lehet a közeljövő események pozitívra formálásában.

A BKV állítólagos monopolhelyzetéről. Szintén az ügyészség állítása, természetesen ilyen nincs. Nemcsak az egyéni közlekedési módokkal, hanem más közlekedési szolgáltatókkal is versenyhelyzet van. Nézzünk egy pár példát: az országimázs. Van alternatívája az országnak? Nincs. Van másik Magyarország? Nincs. Van másik ország? Van. Van másik fővárosi tulajdonú közösségi közlekedés? Nincs. Van másik közlekedés? Van. Az utasoknak volt és van választási lehetősége, nemcsak a BKV és a Volánbusz vagy a MÁV között, itt budapesti és elővárosi útvonalakat értek, hanem mehetnek kerékpárral, autóval, taxival, gyalog, vállalati munkás járatokkal vagy akár áruházláncok ingyenes járataival is, ezek a Tesco-s és az Auchan-os buszok. De nézzünk egy helyi példát, a Kunság Volánt Kecskeméten. Monopolhelyzetű cég, a szolgáltatásait mindenki ismeri, állami tulajdonban van. Ugye ismerős ez az érvelés. Mindezek ellenére milliókat költött egy régi Ikarus felújítására, hogy ezzel is népszerűsítsék a közösségi közlekedést. Itt majd csatolok egy mellékletet. Rendeznek a dolgozóknak is Volán napot minden évben. Most akkor ez hűtlen kezelés vagy nem.

A vádlottakhoz való viszonyom. Hagyó Miklóst a BKV-hoz kerülésem előtt nem ismertem, korábban vele soha nem találkoztam. Miután a BKV-nál dolgoztam, kb. havonta egyszer találkoztunk hivatalos eseményeken és tárgyalásokon. Négyszemközt soha nem maradtam vele, telefonon néhányszor felhívott, de mindig szakmai kérdésekről kérdezett. Találkozásainkkor általában 8-10 ember volt jelen. Úgy ítéltem meg, hogy a BKV-val szakmai alapon foglalkozott, az én területemet érintő dolgokhoz, tarifa, ingatlanügyek, jegyellenőrzés szakmai alapon tett észrevételeket. Soha, semmilyen utasítást nem adott, hogy a BKV Zrt. részére hátrányos vagy előnytelen szerződést kössek, és nem is hallottam arról, hogy bárkinek ilyet mondott volna.

Mesterházy Ernő. A BKV-hoz kerülésem előtt nem ismertem és 2008-ban hallottam róla először, hogy egyáltalán létezik. Soha nem találkoztam vele, soha nem beszéltem vele, sem személyesen, sem telefonon, soha e-mailt nem váltottunk. Letartóztatásomkor láttam őt életemben először. Soha, semmilyen utasítást nem adott, hogy a BKV Zrt. részére hátrányos vagy előnytelen szerződést kössek, és nem is hallottam arról, hogy bárkinek ilyet mondott volna.

Antal Attila. 2006. óta ismertem, kétszer vagy háromszor találkoztunk, közlekedés szakmai kérdésekről váltottunk pár mondatot. 2006. decemberében felkért, hogy menjek a céghez kommunikációs igazgatónak. A kommunikációs területen a stratégiának megfelelő és az üzleti terven belül maradó dolgokban szakmai önállóságot biztosított. Soha, semmilyen utasítást nem adott, hogy a BKV Zrt. részére hátrányos vagy előnytelen szerződést kössek.

Balogh Zsolt. Nem ismertem a BKV-hoz kerülésem előtt. Először akkor találkoztam vele, amikor 2007-ben valamikor vezérigazgató helyettes lett. Antal Attila távozása után ő lett a megbízott vezérigazgató. Soha, semmilyen utasítást nem adott, hogy a BKV Zrt. részére hátrányos vagy előnytelen szerződést kössek.

L. O.. A BKV-hoz kerülésem előtt nem ismertem, majd Antal Attila bemutatta nekem, mint a főpolgármesteri hivatal munkatársát és elindult egy szakmai együttműködés. Soha, semmilyen utasítást nem adott, hogy a BKV Zrt. részére hátrányos vagy előnytelen szerződést kössek és nem is hallottam arról, hogy bárkinek ilyen mondott volna.

M.-H. É.. 2007. elején találkoztunk először, amikor ajánlották, hogy ő kiváló szakember és szeretne segíteni a BKV kommunikációjában. Így ő lett a 4-es metró sajtófelelőse. A 4-es metró kommunikációja tragikus állapotban volt, nem volt ott korábban sajtóval foglalkozó munkatárs. A közvélemény szemében egy teljesen elhibázott beruházásként tűnt fel. Horváth Éva ezt a trendet megváltoztatta, nagyon sok pozitív sajtóeseményt generált és elégedettek voltunk a munkájával. Soha, semmilyen utasítást nem adott, hogy a BKV Zrt. részére hátrányos vagy előnytelen szerződést kössek és nem is hallottam arról, hogy bárkinek ilyen mondott volna.

Dr. H. I.. A BKV-hoz kerülésem előtt nem ismertem, az ott töltött időm alatt egyszer vagy kétszer találkoztunk, négyszemközt soha nem találkoztam vele. Emlékeim szerint telefonon sem beszéltünk soha, e-mailt sem váltottunk. Soha, semmilyen utasítást nem adott, hogy a BKV Zrt. részére hátrányos vagy előnytelen szerződést kössek és nem is hallottam arról, hogy bárkinek ilyet mondott volna.

Z. T.. A Székesfehérvári Polgármesteri Hivatalban dolgoztunk együtt 1998 és 2000 között. 2007-ben, hét évvel később a BKV-hoz kerülésemkor felkértem, hogy legyen a sajtó iroda vezetője. Feladatát mindvégig kiválóan látta el, ezt az is bizonyítja, hogy távozásom után még sokáig a cégnél maradt.

V. Á.. A BKV-hoz kerülésem után ismertem meg, a marketing osztályt vezette. Feladatát mindvégig kiválóan látta el, szintén távozásom után még sokáig a cégnél maradt.

Sz. L.. A BKV-hoz kerülésem után ismertem meg, kiváló, korrekt kolléga volt. M. L.. Soha életemben nem találkoztunk, nem is beszéltem vele. A szerződéssel kapcsolatos dolgokat a kollégáim intézték.

dr. M. dr. K. Zs.. Soha életemben nem találkoztam vele, soha nem beszéltünk.

Sz. Sz. El.. A vállalathoz kerülésemkor ismerkedtem meg vele, munkaügyi dolgokkal kapcsolatban maximálisan profi módon járt el és az új menedzsmentnek nagy segítségére volt a szakszervezeti kapcsolattartásban. Buday Tünde. Soha életemben nem találkoztam vele, soha nem beszéltünk.

A nyomozati eljárásról. Milyen büntető eljárás az, ahol a kihallgatást végző rendőrök arról panaszkodnak nekem, hogy reggel fél nyolckor elindulnak valakiért hogy letartóztassák és behozzák, majd útközben 3/4 8-kor kapnak egy telefont, hogy mégsem lehet az illetőhöz nyúlni és visszarendelik őket a Teve utcába? Milyen büntető eljárás az, ahol a kihallgatást végző rendőrök arról panaszkodnak nekem, hogy az eljárás kezelése büntetőügyi szempontból teljesen szakmaiatlan, hiszen általában először bizonyítékokat gyűjtenek, nyomozást folytatnak, és csak utána gyanúsítanak meg valakit? Ez esetben viszont ügyészi utasításra pont fordítva kellett cselekedni. Először gyanúsítottak meg embereket és csak utána kezdték el lefolytatni a nyomozást és bizonyítékokat gyűjteni.

Állításuk szerint ez szakmai képtelenség és így nem is lehet megoldani egy-egy ügyet. Először voltak meg az úgynevezett bűnösök, aztán kezdték el hozzájuk keresni a bűnt. Milyen büntető eljárás az, ahol fontos vallomások és iratok hiányoznak a részünkre átadott nyomozati iratokból, majd amikor én ezt telefonon szóvá teszem a nyomozást vezető ügyésznek, gyakorlatilag azt mondja nekem, hogy ne foglalkozzak vele? Milyen büntető eljárás az, ahol engem bármiféle bizonyíték nélkül letartóztatnak, majd előzetes letartóztatásba helyeznek? Soha, semmilyen bizonyíték nem került elő arról, hogy összebeszéltem volna, tanúkat befolyásolni akartam volna, megszökni vagy iratokat eltüntetni akartam volna. Ez például azért is lehetetlen lett volna, hiszen akkor már évek óta nem dolgoztam a BKV-nál és minden irat az ügyészség rendelkezésére állt. Négy esetben döntött bíró vagy bírói tanács ezekről a kérdésekről. Ebből három esetben nem dőltek be az ügyészség alaptalan vádjainak és nem rendelték el a legsúlyosabb kényszerintézkedést, sőt a legutolsó bírói döntés arról szólt, hogy semmilyen kényszerintézkedésnek nincs semmiféle alapja.

Milyen büntető eljárás az, ahol a vádiratban érintett kb. 25 cég ügyvezetői közül csak 3 lesz vádlott, a többi nem? Mi indokolja ezt? Milyen büntető eljárás az, ahol egy 3 db 40.000 Ft-os számlát kiállító cégnél házkutatást tartanak, míg egy 30 millió forintos számlát kiállító cégtől senkit meg nem hallgatnak? Mi ennek az oka? Milyen büntető eljárás az, ahol valakit beidéznek az ügyészségre gyanúsítottként, majd bent az ügyész közli vele, hogy rossz szöveget húztak alá és ő csak tanú? Milyen büntető eljárás az, ahol vallomástétel közben a rendőrség folyamatosan faxolja a vallomást az ügyészségre, és emiatt hosszú szüneteket kell tartanunk, amíg megjön a válasz, hogy mi a következő kérdés? Milyen büntető eljárás az, ahol tényként fogadják el a BKV Zrt. új menedzsmentjének feljelentéseit, nem járnak utána azok valóságtartalmának, nem kérnek fel igazságügyi szakértőt azok elemzésére?

Egy konkrét példa: a feljelentés leírja, hogy egy ügyben, ez a Siteflex, nem volt versenyeztetés. Majd a nyomozati eljárás során, nemcsak én, hanem a BKV-nál főosztályvezetői minőségben lévő tanú is megerősíti, hogy volt verseny és 8 cég közül lett kiválasztva a legkedvezőbb árajánlat. A feljelentések hemzsegnek a hasonló valóságtartalmú állításoktól. Milyen büntető eljárás az, amikor egy reklámanyagról először az ügyészség azt állítja, hogy el sem készült, majd mikor előkerül, akkor megváltoztatja az álláspontot, azt mondják, hogy bár elkészült, de nem került sor a felhasználásra? Egyébként sor került a felhasználásra. Milyen büntető eljárás az, ahol engem 2006-os ügyekkel akarnak meggyanúsítani, amikor még nem is dolgoztam a BKV Zrt.-nél? Milyen büntető eljárás az, ahol engem 2009-es és 2010-es kifizetésekkel akarnak meggyanúsítani, amikor már régen nem dolgoztam a BKV Zrt.-nél? Milyen büntető eljárás az, amikor egy elkészült anyagról a BKV Zrt. feljelentésében az szerepel, hogy megvolt és véleményezik az anyagot, majd az illető cég tanúként meghallgatott ügyvezetője szintén megerősíti, hogy megvolt, majd be is csatolja az erről szóló dokumentumokat, majd a vádiratban az ügyészség azt állítja, hogy ez nem készült el? Milyen büntető eljárás az, ahol egy cég ugyanazt a szolgáltatást végzi 2007-ben és 2008-ban, majd 2009-ben is, és a 2007-es és 2008-as számlák hűtlen kezelést valósítanak meg, a 2009-es pedig az ügyészség szerint nem hűtlen kezelés? Ugyanaz a cég, ugyanannyi forintért, ugyanazt csinálta. Ez az Anova Bt. egyébként. Milyen büntető eljárás az, ahol egy cég 2008-ban BKV naptárt tervez, az hűtlen kezelés, majd ugyanez a cég 2009-ben is ugyanezen összegért BKV naptárt tervez, az már nem hűtlen kezelés?

Milyen büntető eljárás az, ahol valaki 500 ezer forintért vesz szóróajándék kártyát az hűtlen kezelés, ha valaki - Kocsis István - 3 millió forintért rendel szivart, az nem hűtlen kezelés? Milyen büntető eljárás az, ahol az ügyészség olyan emberek állítását kezeli tényként, akiket ugyanez az ügyészség jelenleg jelentős korrupciós ügyekkel vádol? Kocsis István, Sz. Gy.vagy F. Zs..

Milyen büntető eljárás az, ha én aláírok egy jelenléti ívet, az bűncselekmény, viszont ha a BKV jelenlegi igazgatója, B. Ti. aláírja ugyanannak a személynek a jelenléti ívét, az már valamilyen oknál fogva nem bűncselekmény. Milyen büntető eljárás az, ahol egyes gyanúsítottakkal történt cselekményeket, például házkutatást, a rendőrség, illetve az ügyészség kommunikál a sajtónak, míg ezt más gyanúsítottaknál úgymond elfelejti? Milyen büntető eljárás az, ahol egy 2007-ben rendezett gyereknapi ünnepség hűtlen kezelés, még egy 2009-ben vagy 2010-ben rendezett gyereknapi ünnepség pedig nem? Milyen büntető eljárás az, ha egy tanú bevallja, hogy felesleges szerződéseket kötött a BKV-nál, majd az ügyészség futni hagyja és nem gyanúsítja meg? Milyen büntető eljárás az, amikor 2011. március 30-án közlöm az ügyészséggel, hogy bármilyen kérdésre hajlandó vagyok válaszolni és semmit nem kérdeznek?

A vádiratról beszélnék a következőkben. Itt egy nagyon érdekes dologgal kezdeném. A vádirat 5. oldalán a 2. bekezdésben az ügyészség leírja, hogy a 2007-es mérleg szerinti eredmény -16 milliárd forint, míg a 2008-as az -5,7 milliárd forint. Gyakorlatilag ezzel az ügyészség elismerte a menedzsment tevékenységét, miszerint 11,1 milliárd forintot spóroltunk a cégnek. Az 5. oldal 3. bekezdése azt állítja, hogy a szerződések megkötésére a vádlottak és ismerősi, baráti körük jövedelemhez juttatásának célzatával került sor. A vádiratban szereplő cégek ügyvezetői, tulajdonosai között semmiféle barátom nincsen, és ezeknek a szerződéseknek az ellentételezése megtörtént, és piaci ár alatt dolgozott mindenki. A 6. oldal 5. bekezdése azt állítja, hogy a vádlottak egyéni érdekből is döntöttek a BKV Zrt.-nek vagyoni hátrányt okozó ügyletekről. Itt kijelentem, hogy soha, semmilyen egyéni érdekből nem döntöttem szerződésről. A 7. oldal. 6. bekezdésével kapcsolatosan pedig állítom, hogy soha semmilyen utasítást nem továbbítottam sem Antal Attila sem Balogh Zsolt felé. A 7. oldal utolsó bekezdésben azt állítja az ügyészség, hogy a munkák egy része elvégzésre sem került, hasznavehetetlenek, feleslegesek voltak. Ez természetesen nem igaz, minden munka elvégzésre került, amikor a cégeken részletesen végigmegyek, akkor be fogom bizonyítani, hogy ez így történt. Ezek a tanulmányok, felmérések a BKV szempontjából szükségesek és fontosak voltak, de ezekről már beszéltem korábban.

Az első pont a Well Kft.-vel kapcsolatos ügyek. A vádiratot én úgy értelmeztem, hogy a 2006-os szerződésekkel is meg vagyok vádolva, amit nem tudok értelmezni, mert csak 2007. január 7-én kezdtem el dolgozni a BKV Zrt.-nél, tehát a korábbi ügyekhez semmi közöm. De egyébként azokkal a szerződésekkel sem volt semmi baj, hiszen készült egy reklámfilm a Combíno villamosról, amit érdemes volt külföldi fesztiválra benevezni. Ez a reklámfilm díjakat is nyert a fesztiválokon és jelentős megbecsülést értünk el később általa. Itt is az van, hogy egy dolog 2006-ban történik, és annak 2007-ben lehet vagy lesz eredménye. Összehasonlításképpen mondom, hogy 40 milliárd forintos beruházás volt a Combíno villamosok beszerzése, ehhez képest 1-2 millió volt ez a reklámfilm.

Mi a pótdíj kintlevőség kommunikációs kezelésére kötöttünk szerződést a céggel, ez nagyon fontos volt, hiszen ilyen külső szerződések alapján sikerült ezen a korábban elhanyagolt területen jelentős növekedést elérni. Volt olyan reklámkampány, ahol 8 milliós befektetéssel közel 80 millió forint bevételt értünk el, tehát tízszeres hasznot hozott a tevékenység. Az előkészített professzionális anyagok és a kampány hatására az újságíró társadalom, a média is mellénk állt a bliccelés elleni folyamatos küzdelemben. A BKV-ban az ehhez szükséges speciális tudás nem állt rendelkezésre, a Well biztosította ezt a BKV számára. A Well a magyar kommunikációs szakma egyik vezető ügynöksége, legnagyobb hazai tulajdonú reklámcég, a BKV-val hosszú éveken át volt munkakapcsolata. A cég feladatai kiterjedtek a bliccelés elleni kampány média tervezési és elhelyezési feladataira, a fiatal korosztály célcsoporttal összefüggő és a kreatív tervezéshez kötődő egyéb reklámszolgáltatások biztosítására, a Combíno villamosokkal kapcsolatos kommunikáció végzésére. Kijelenthető, hogy a fenti tevékenységek munkaerő és szaktudás igénye a BKV Zrt. számára nem állhatott rendelkezésre, az elvégzett munka pedig a szakma, a szaksajtó számára is ismert volt. A bliccelés elleni kampánnyal szerzett rangos szakmai díjról szóló hír a mai napig szerepel a BKV honlapján. A társaság által végzett munkák szervesen illeszkedtek a BKV kommunikációs stratégiájába, más aspektusok tekintetében egyéb alvállalkozók is dolgoztak a bliccelés ellen.

A dokumentumok alapján teljesen egyértelmű, hogy a teljesítések mindenhol a szokásos piaci viszonyokhoz igazodtak, sőt kicsit alatta is voltak, ár-érték aránytalanság a Well Kft. egyik szerződésénél sem állapítható meg. Ha jól tudom Antal Attila vezérigazgató úr készíttetett szakvéleményt, a szakértő is leírta pontosan, hogy a Well Kft. mit csinált, miért volt az jó és mi volt benne a pozitívum, ezzel én maximálisan csak egyet tudok érteni. Itt szintén csatolok egy e-mailt, amikor ők különféle javaslatokat és árajánlatokat tesznek. Tehát bizonyítható, hogy folyamatos professzionális együttműködés volt velük. Ami csak részben tartozik az ügyhöz, a Well feljelentett mindenféle médiát és a BKV-t is rágalmazás miatt, amikor megjelentek róla ezek a hírek. Ami a szakvéleményben van, azt nem olvasnám fel.

A Pont Ez Kft.-vel kapcsolatos szerződések. Két dolog volt, egyrészt írtak egy tanulmányt, másrészt hirdettünk a Hócipő című újságban. Ehhez szintén készült szakértői anyag és elemzés, amit most nem olvasnék fel. A Hócipő támogatása nem volt egyedi dolog az önkormányzati és állami cégek részéről, hiszen az Önkormányzati Minisztérium támogatta a lapot, támogatta a lapot a Miniszterelnöki Hivatal, támogatta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is, és támogatta többi fővárosi cég is. Mégpedig azért, mert ezen a területen, mint úgymond szatirikus lap a Hócipő egyedül állt a piacon, tehát az ezt olvasó célcsoportot semmilyen más módon nem lehetett elérni. Itt is megvoltak a szerződések, megvolt a teljesítésigazolás, és hasznosnak ítélte meg mind a két fél az együttműködést. Az általuk készült tanulmányt pedig hasznosítottuk.

Kacu Bt. Itt a cég egy speciális szakértelmet igénylő probléma kapcsán végezte a feladatát, hozzájárultak többek között egy sajtótájékoztató elvégzéséhez és sikeréhez is.

Ennek a sajtótájékoztatónak az anyagát mellékelni fogom az iratokhoz. Ez a HÉV bérlet árcsökkentésével kapcsolatban volt, közel 40 slydot tartalmazó sajtótájékoztatóba működtek elő és készültünk rá közösen. Itt ugye azt tartalmazza a vád, hogy nem volt hozzá szerződés, nem is kellett hozzá szerződés, hiszen a magyar jog szerint szerződést lehet kötni írásban, szóban, sőt ráutaló magatartással is, és ez a BKV Zrt. szabályzatát sem sértette, ez az egyszeri 300 ezer forintos kifizetés. Emlékeim szerint akkor többször találkoztam Tiner Györggyel, e-maileket váltottunk, együtt készültünk erre a sajtótájékoztatóra és teljesen ár-érték arányban volt ez a kifizetés az ő munkájával. Hiszen akkor volt az, hogy 2006-ban egy olyan rossz döntést hoztak, hogy a HÉV jegyek egy speciális típusa ötszörös árra emelkedett, az emberek ezzel január 1-én szembesültek, amikor a jegypénztáraknál álltak, hogy ami addig 1000 Ft volt, az 5000 Ft lett. Ebből hónapokon át tartó média és sajtókampány volt, aminek az lett a megoldása, hogy a pénzügyminiszter úr és a főváros még adott a BKV-nak pénzt, hogy ne kelljen ennyivel emelni az árakat. De 2007. januárjában-februárjában ez központi téma volt. Itt is, ha jól tudom van szakértői anyag, az azokban szereplők teljesen fedik a valóságot és abszolút egyetértek velük.

Citynet Kft. A belső információáramlás védettsége rendkívül alacsony szintű volt a BKV-nál, rendszeresen külső internetes támadások érték a honlapot és a belső levelezési szervereket. A Citynet átvilágította a belső védelmet, javaslatokat tett az információvédelem javítására. Az ügy bizalmas jellegéből adódóan egy rövid összefoglalót kivéve elsősorban szóbeli tanácsadások, egyeztetések voltak. Az informatikai védelem gyengesége több vezetői értekezleten szóba került, ezért kellett egy külső cég, amelyik átvilágítja a rendszert és tanácsokat ad a védelem megerősítéséhez. Mivel ez abszolút bizalmi és üzleti titkokat is érintő dolog, ezért megkerestünk 3-4 céget és közülük fogadtuk el a Citynet ajánlatát. A dolog jellegéből adódóan munka közben csak rendszeres szóbeli konzultációk voltak, a végén készült egy írásbeli anyag az átvilágításról és a szükséges intézkedésekről. Ez az anyag megtalálható volt az irodámban. Én 2008. szeptember végén közös megegyezéssel távoztam a BKV Zrt.-től, a hivatalos átadás-átvétel B. T. akkori gazdasági vezérigazgató helyettessel történt. Mivel a pozíciómban nem volt utódom, így nem tudom, hogy az átadott rendkívül nagy mennyiségű iratnak mi lett a sorsa. Mivel más szerződéseknél is tűntek el anyagok, elképzelhető, hogy az itt készült írásbeli anyagot is valakik eltüntették. A munkára szüksége volt a BKV Zrt.-nek, az anyagban foglalt javaslatok nagy része meg is valósult. Például bizalmas anyagok mail küldése helyett pendrive-okon lettek kiosztva, dokumentumok kódolva lettek, stb. A belső anyagok, levelezés, információáramlás biztonsági szintje is jelentősen megemelkedett. Számos alkalommal konzultáltunk személyesen Szakos Szabolccsal, ezt a dolog bizalmi jellegéből adódóan én csináltam. Javaslatokat is csak a vezérigazgatóval és a többi vezérigazgató helyettes kollégáimmal osztottuk meg. Az információvédelmen kívül az akkor készülő honlap védelmi feladatairól is értekeztünk. Ehhez is hasznos és szükséges tanácsokat, javaslatokat kaptunk. Ezért az ott töltött idő alatt nem is törte fel senki a BKV Zrt. honlapját, a támadási kísérleteket elhárítottuk. A könyvvizsgáló 2007-es és 2008-as jelentését csatolom majd, ahol szó van az információs biztonságról, hogy mennyit javult a Citynet szerződés kapcsán.

A következő a Relatív Kft. Van a BKV honlap, itt több helyen állította az ügyészség, hogy nem történt semmi. Ez számomra értelmezhetetlen, hiszen itt vannak a szerződések, itt vannak a teljesítés igazolások és itt vannak az elkészült anyagok, amik mind rendelkezésre álltak a BKV Zrt.-nél, hogy ezekkel mi lett, nem tudom. Mivel nincs benne a vádiratban, ezért ezeknek a teljesítési igazolásait, az elkészült munkát csatolni fogjuk a vallomásomhoz. A BKV Zrt. honlapjához készítettek egy grafikai dizájnt, ami állítólag nem készült el,  érdekes nekem  megvan,  most csak mutatni tudom,  de elkészültek természetesen, megvoltak akkor. Itt van, hogy 2-3 tervezet is készült a honlap kapcsán, ez bizonyítja, hogy ez a munka is megtörtént, piaci alapoknak megfelelő volt, ha jól tudom, ehhez is készült szakértői anyag, amit maximálisan elfogadok és támogatok. Volt egy kommunikációs tanácsadási szerződés is, itt arról van szó, hogy a cégnél dolgozók a napi munkában annyira leterheltek voltak, mindenképpen kellett külső kreatívokat bevonni, hiszen sem szakmai, sem egyéb ilyen végzettsége nem volt senkinek. Ez tipikusan az az outsourcing jellegű munka, amire kár egy embert ott ültetni egész nap, erre szakosodott ügynökségek vannak, ez a reklámpiac, hogy ezeket igénybe vegyük vagy használjuk.

A kollégáimmal és velem is rendszeres kapcsolattartás volt, ha felmerült egy-egy ötlethez külső segítségre való szükség, akkor annak a 3-4-5-6 cégnek, akikkel kapcsolatban voltunk elküldtük a feladatot, mindenki küldött vissza ötleteket, javaslatokat és valamit megvalósítottunk, valamit nem, de mindenki megdolgozott a pénzéért, teljesítés nélküli kifizetés nem történt, nem is történhetett. Egyébként itt is az a furcsaság áll fenn, hogy az ügyészség azt állítja, hogy nem történt semmi, a BKV feljelentésében ott van az anyag a véleményezéssel, a tanúk, a cég ügyvezetői, dolgozói szintén megerősítették, hogy ez meg ez megtörtént, ennek ellenére mégis az az állítás, hogy nem történt teljesítés. Ez számomra teljesen értelmezhetetlen, ezzel nem tudok mit kezdeni. Ők készítettek sajtóanyagot, amit mondtam az elején, a vállalati felelősségről is készítettek részletes anyagokat, ugyanez történt a Bamako Rallynál, ami azért volt érdekes a BKV szempontjából, mert akkor volt egy használt busz beszerzés, ahol Volvo buszokat terveztünk beszerezni és itt egy Volvo busznak a reklámozása történt meg. A Bamako Rally egyébként egy szociális jószolgálati küldetés, hiszen abba a szegény afrikai országba vittek mindenféle anyagokat, ennek a költsége kb. 50-60 millió forint lett volna, de a külső cég talált rá szponzorokat, a BKV részéről csak egy minimális hozzájárulásra volt szükség az ügy nagyságrendjét és méreteit tekintve, ez egy hónapon át tartó szereplési lehetőséget biztosított a kereskedelmi tévéktől kezdve, mindenhol, hiszen akkor egyetlenegy busz indult az úton, a BKV Zrt. által is támogatott autóbusz, külön erre az útra készítették fel. A BKV-nak volt 150 Volvo busza korábban, ezért merült fel, hogy a Volvo-val, a gyártóval közösen egy ilyen karitatív jellegű eseményt is támogatunk. A cég érdekeit ez maximálisan szolgálta, ha ugyanezt hirdetésbe kellett volna megvenni, azaz ezt a média figyelmet, akkor az több száz millió forint lett volna, tehát ennek az összegnek több, mint a tízszereséért érhettük volna el ugyanezt. Így hogy támogattuk, ez egy hónapos pozitív akció volt és nagyon jó kicsengése volt, pozitív sajtó kommentekkel. Volt erről egy blog, volt erről egy külön aloldala a honlapnak, és hirdetések is megjelentek ezzel kapcsolatban, tehát közös busszal indult az Alfabusz, a Volvo és a BKV ezen a Bamako Rally-n, 2008. januárjában volt ez az akció. Erről is itt vannak a részletes anyagok, beszámolók, ami azt mutatja, hogy a teljesítés igazolás nem hasra ütve lett aláírva, hanem alá van támasztva mindenféle dokumentummal, akkor ebben benne éltünk. Itt van az az ügy, hogy naptárt is terveztek. 2008-as naptár, ez 2007. év végén volt, ezt ugye hűtlen kezelésnek véli az ügyészség, míg a 2008. december 5-én aláírt a szerződést, amikor én már nem dolgoztam ott, ugyanez a Relatív ugyanilyen naptárt tervez a BKV-nak T. P. és V. K. aláírásával, gyakorlatilag ugyenekkora összegért, az valamiért nem hűtlen kezelés, tehát ezt én nem tudom értelmezni, de itt fordult elő ez a naptáras eset. Szintén részt vettek a bliccelés elleni kampányban is, van egy 1 milliós számla, itt vannak a tervek hozzá, a megjelenések, újsághirdetéseket készítettek, minden a szokásos piaci árnak megfelelően történt, a Relatív ügynökség professzionális munkát végzett egyébként.

Ugyanez az etikai kódex. BKV-nál volt egy etikai kódex, amit felújítottunk, megújítottunk, ennek is lett egy grafikai tervezése, tartalmilag elkészült, ha jól tudom utána az a szokás, hogy ezeket le is gyártják és minden dolgozónak odaadják. Erről már tudok, hogy ez megtörtént-e. Az alapanyag elkészítése a nyomdai előkészítésig 380.000 Ft + Áfa-s szerződés volt, ennek teljesítése megtörtént. Itt van az etikai kódex terve és fedlapjai, amiket ők megcsináltak. Itt is 8-10 verzió   készült, amiből kiválasztottuk a kollégáimmal együtt a legalkalmasabbat és az lett a végső. Szintén csatolom majd a 2009-es évi zsebnaptár tervezését, amit 2008. december 5-én írtak alá, amikor én már 2 és fél hónapja nem dolgoztam a cégnél. A Relatívnál állítja legtöbbször az ügyészség, hogy nem történt semmi, ezért erről itt van egy teljes részletes anyag, amit becsatolok, a többinél megtalálhatók a teljesítési dokumentumok általában.

A következő a Honeymood Kft. Ez is az általános kommunikációs stratégia része volt, a BKV Zrt. életében ez nem volt példa nélküli, hiszen elődjeink a Kontroll című filmet támogatták, 20 millió forinttal és ingyenes forgatási helyszínek biztosításával és utána is voltak filmtámogatások. Kocsis István sérelmezte a Honeymood támogatását, mikor az ő általa vezetett MVM Zrt. ennek az összegnek a többszörösét adta a Honeymoodnak, a cég vezetője, Kamondi filmrendező úr mondta, hogy honnan milyen támogatásokat, pénzeket szereztek. A legtöbbet az állami cégektől és állami támogatásokból szerezték. Mi úgy ítéltük meg, hogy egy ilyen esemény fontos, szükséges, hogy a cég ne csak mindig egysíkúan ugyanazt csinálja, hanem lehetőleg minél több helyre, minél több emberhez jussunk el. A mozilátogatók megint egy olyan szegmens, akik nem olvasnak újságot, és nem lehet hagyományos módon elérni őket, de ha filmet néz és ott látja, hogy a cég abban benne van és erről talán sajtóztunk is, ez mindenképpen egy pozitív dolog, akkori álláspontunk és akkori döntésünk szerint, amit jelenleg is fenntartok.

A Csapó Bt. Itt egy olyan támogatási szerződést kötöttünk, amivel a BKV-t reklámoztuk elsősorban, az csak a másodlagos hozadéka volt, hogy ezzel szegény sorsú és mozgássérült gyerekek úszásoktatását is támogatjuk. Itt a szerződés arról szólt, hogy reklámfelületet biztosítanak a BKV részére. Az meg is történt, tehát nem volt szükségtelen kiadás. Itt is előállt az az eset, hogy Cs. úr, a cég ügyvezetője menet közben gyanúsított volt, aztán megszűnt gyanúsítottnak lenni. Ha jól láttam az ő vallomását, abból kiderült, hogy valóban kihelyezésre került a reklámtábla, valóban ott volt, abban az uszodában, ahol nemcsak az ő úszóiskolája van, hanem egyébként is nagyon sok látogató megfordul. Tehát ezt is úgy ítéltük meg, hogy ebbe a koncepcióba kellett, hogy minél több helyen, minél jobban, minél változatosabban megjelenni. A szerződés előkészítését és Cs. úrral való kapcsolattartást Prím Péter kommunikációs igazgató intézte. Erről szintén csatolok egy e-mailt. Z. úr ezzel egyáltalán nem foglalkozott. Prím Péter, aki ezzel foglalkozott, időközben szintén megszűnt gyanúsítottnak lenni.

 

Tanács elnöke 11 óra 04 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 11 óra 16 perckor folytatja azzal, hogy a tárgyalóteremben a 255-257. oldalon, valamint a 277. oldalon írottak megjelentek.

 

A következő az F.F.V.D. Bt.-vel kapcsolatos két vádpont, ahol rendezvényszervezésről volt szó, gyermekek részvételével, ezek a rendezvények természetesen nem voltak szükségtelenek, a BKV életében előtte és utána is hasonló rendezvények kerültek megszervezésre, 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben ugyanúgy volt gyereknapi ünnepség. Az valamiért nem hűtlen kezelés, ez az. A másik rendezvénynél is ugyanez az állítás. Itt a cég piaci alapon dolgozott, megvolt a rendezvény, jelentős sajtó visszhangja volt, mindenképpen szükségesnek ítéltük meg ezt a szerződést és ezt a teljesítést is. Én magam a cég vezetőjével, ahogy mondtam már, akkor nem találkoztam, nem is kellett egyeztetnünk, a kollégáim megcsinálták a szerződéseket. Az egyik gyereknapi rendezvényen én is ott voltam személyesen, és nagy öröm volt látni azt a több száz csillogó szemű gyereket, akik örültek, hogy ilyen programot ingyen kapnak. Hasonló rendezvényeket, ahogy mondtam, más cégek is szerveztek, akkor és jelenleg is szerveznek. Azok a cégek valamiért nem kerültek ide, ami nem azt jelenti, hogy őnekik is itt lenne a helyük, hanem azt jelenti, hogy az F.F.V.D. Bt.-nek sincs itt a helye.

A Sportlife Kft.-nél is teljesen hamis állítás fogalmazódik meg. Nekem H. É. semmilyen utasítást nem adott, és nem is voltam, nem is lehetett tudatában annak, hogy a fővállalkozó milyen alvállalkozókat kíván bevonni ebbe a rendezvénybe. Szintén elkészült, megtörtént, nem akarom ezeket még egyszer folyamatosan elmondani, ismételni magamat, de ez gyakorlatilag minden szerződésre és minden cégre igaz. Piaci ár alatt volt, senki meg nem kérdőjelezte ennek szükségességét, sem akkor, sem előtte, sem utána. Az általunk elkészített előzetes marketingtervekbe szerepeltek ezek a rendezvények, ezeket jóváhagyta az igazgatótanács, a felügyelő bizottság. Mindenki tudta, hogy lesznek ilyen rendezvények, soha, senki nem mondta, hogy ezekre úgymond nincs szükség.

A Smsystem Kft., ez az úgynevezett kismama film. Itt az történt, hogy a fővárosi közgyűlés Rétvári Bence, aki akkor fővárosi képviselő volt, jelenleg a Közigazgatási Minisztérium parlamenti államtitkára, javaslatára elfogadta ezt az új típusú bérletet, majd utasították a BKV Zrt.-t, hogy fokozott módon propagálja a lehetőséget az utasok felé. Ilyen bérlet nem volt korábban, ez arról szólt, hogy támogassuk azt, aki gyereket vár vagy gyereke van. Ez esetben is tetten érhető az ügyészség állításainak valósághiánya. Először azt állították, hogy a film el sem készült, ezért hűtlen kezelés, majd amikor előkerült a film egy átadás-átvételi listán, akkor az lett az állítás, hogy bár elkészült, de a film felhasználására nem került sor. Természetesen ez sem igaz, a film megtekinthető volt többek között a BKV Zrt. honlapján, amely honlapnak akkor naponta 40-50 ezer egyedi látogatója volt. A film emlékeim szerint szétküldésre került a BKV több száz médiát tartalmazó sajtó listájára is, hogy ahol lehet ott is propagálják. Ez esetben is látszik a van rajta sapka, nincs rajta sapka esete, illetve az egész nyomozati eljárás megalapozatlansága.

Az S.T. Plusz Kft. Itt hangsúlyoznom kell, hogy a szerződés megkötésekor még nem is dolgoztam a BKV Zrt.-nél. Ez egy keretszerződés volt, ami arról szólt, hogy szereplési, megjelenési lehetőséget biztosítanak a Napkelte című műsorban, ennek a teljes kihasználására nem került sor az én hivatali időmben, ami nem jelenti azt, hogy utána nem lehetett volna kihasználni. Ez nálunk elsősorban abból adódott, hogy ezekbe a reggeli műsorokba én néhányszor elmentem, de a meghívott vezérigazgató helyettes társaim, akiket szintén hívtak, T. N.-et vagy S. L.-t, ők nem voltak hajlandók kora reggeli műsorba szerepelni és reggel hatkor felkelni. Ez a szerződés érvényben volt azután is, hogy én közös megegyezéssel távoztam a cégtől. Azt, hogy az utódaim miért nem használták ki ezt a lehetőséget, én nem tudom, arra én nem tudok nyilatkozni. Azt láttam az iratokból, hogy a S.T. Plusz utána felajánlott más lehetőségeket is, egy más újságba való hirdetést vagy átkonvertálni ezt az összeget. Ez azt mutatja, hogy ez egy hosszú éveken átívelő szerződési lehetőség volt, ami nyilván az én időmre esett, az egy dolog, de ez ugyanúgy utána is érvényben volt, ahhoz, hogy az utódaim mit, miért csináltak és hogyan, nekem szerintem semmi közöm nincsen. Ezért nem én vagyok a felelős. Itt szintén megjegyzem, hogy a S.T. Pluszt, tehát a Nap tévét más önkormányzati cégek, állami intézmények ugyanúgy támogatták, amíg volt a műsor, ami lehetőséget biztosított a szereplésre és megjelenésre. Szintén van hozzá szakértői vélemény, az abban írtakkal maximálisan egyetértek.

Az ICG Kft., vezetői tréningek. Ez úgy kezdődött, hogy a vezérigazgató úr megrendelt egy ilyen tréninget, amin én mint felső vezető részt vettem és annyira hasznosnak és jónak ítéltem ezt a tréninget, hogy utána saját kollégáimmal is megcsináltuk, megcsináltattuk, tehát volt egy olyan tréning, ahol én és a vezető társaim vettünk részt és volt egy olyan tréning, ahol a sajtóiroda munkatársai vettek részt. Költségkímélési szempontból nem mentünk le Balatonfenyvesre, hanem Budapesten rendeztünk egy-egy tréninget Kosztolányi István tréner vezetésével. Mindegyik képzés abszolút hasznos volt, abszolút jó volt, segített összekovácsolni a kollégákat, részt vettem pár ilyen tréningen életem során és a mai napig úgy ítélem meg, hogy ez az egyik legjobb és leghatékonyabb volt. Én korábban ellensége voltam az ilyen tréningeknek, mert ilyen szolgáltatással még nem találkoztunk, de erre mondom azt, hogy ez mindenképpen megérte és jó volt és a piaci ár alatt köttetett ez a szerződés is. Én az ICG vezetői, tulajdonosai közül soha, senkit nem ismertem, nem tudom kicsodák. Én azt láttam, hogy jó szakmai munkát végeztek az úgymond nagy tréningen és ezért kezdeményeztem, hogy kössünk velük szerződést. Ezek egyértelműen hasznosak és szükségesek voltak. Itt is van egy szakértői vélemény, amivel egyetértek.

A GPS Capital Kft. a következő. Ahogy korábban mondtam az EU-s pénzek fogadására való felkészülés kiemelt szerepet kapott a cég életében. Korábban ez elhanyagolt terület volt és utánunk az is maradt. Ehhez külső segítséget kellett igénybe venni, akik figyelik a lehetőségeket, javaslatokat, ötleteket fogalmaznak meg. Milyen módon lehet pályázni. Ezen anyagok felhasználásával több sikeres projekt indult. Foglalkoztak lobbizással, pályázatfigyeléssel és EU-s pályázati előkészítéssel is. Érdekes módon a belső ellenőrzés úgymond feljelentése semmilyen negatív megállapítást nem tesz erről a szerződésről, csak közlik, hogy van és az ügyészség kitalálta, hogy ez felesleges. Szintén érdekes, hogy a GPS Capital részéről senkit sem hallgatott meg az ügyészség. Ez egy 30 millió forint körüli szerződés volt, itt nem találta szükségesnek az ügyészség, hogy bárkit a cégtől meghallgasson, ennek én nem tudom az okát. Nyilván el tudták volna mondani, hogy a szerződés alapján ők mit végeztek és milyen szükséges és hasznos feladatokat láttak el. A nyomozati anyagban van a belső ellenőrzés jelentése a GPS-ről, amiben még egyszer mondom, semmiféle negatív megállapítás ezzel a szerződéssel kapcsolatban nem volt.

A Siteflex Kft. Ugye itt volt az az eset, hogy a belső ellenőrzés a jelentésében leírja, hogy nem volt versenyeztetés, ehhez képest én is, illetve a tanúként kihallgatott Kiss József informatikai főosztályvezető is elmondta, hogy 8 cég közül lett kiválasztva a legjobb ajánlat. Tehát ilyen szinten kell kezelni ezeket a belső ellenőrzéses anyagokat. Azt, hogy egy cégnek honlapra szüksége van, nem lehet vitatni. Az évekkel azelőtt készített honlap elavult volt és szükséges volt a felújítása. Ez egy számítástechnikai cég volt, ehhez kapcsolódott a Relatív szerződése, amikor a honlap dizájnját megcsinálták, hiszen a dizájn nem a Siteflex Kft. feladata volt. Itt a vád egyik része, hogy nem jött létre a hirdetési együttműködés. De mi kezdeményeztük, tárgyaltuk, csatolok majd egy 2008. szeptemberi e-mailt, eszerint szerződés tervezet is készült, a legutolsó verzió. Én utána elmentem a cégtől, hogy az utódaim ezt miért nem kötötték meg, nem tudom. A konstrukció az volt, hogy a Siteflex olcsóbban vállalja a honlapot, ha kap érte cserébe hirdetési felületet, hiszen a 40-50 ezer látogató miatt az egy értékes felület volt. Ők megcsinálták a honlapot, rendben ki lett fizetve az ára. A hirdetési megállapodás az én időmben nem jött létre, ennek az okáról már nem tudok nyilatkozni, hogy az utódaim miért nem kötötték meg és miért nem realizálták ezt, azt szintén nem tudom, de ahhoz semmi közöm nincsen.

Indítványozom, de ezt majd külön beadjuk, hogy a bíróság a reklámszerződésről szóló hivatalos levelezést 2008-2009-2010. évekből kérje be a BKV Zrt.-től, tudomásom szerint a Siteflex és a jogutódja is többször kezdeményezte a BKV-nál, hogy kössék már meg ezt a szerződést, ha pedig nem akar a BKV ilyen szerződést kötni, akkor fizesse ki nekik az elmaradt díjat. Nem tudom, hogy ebből lett-e per, de itt többszöri megkeresés történt az ügyészség állításával szemben. Nem jártak utána, egyszerűen kijelentették, hogy nem történt erre irányuló tevékenység. Dehogynem történt, hogyne történt volna. Ezen kívül érdemes lenne meghallgatni a szökésben majd előzetesben lévő F. Zs. informatikai vezetőt is, hogy miért nem élesítették ezt a honlapot, holott ez 99 %-os készültségi állapotban volt. Amikor ő megjött a céghez, betette a fiókba és az összeg háromszorosáért csináltatott egy új honlapot, ami nem tudom, hogy jogilag hogyan minősíthető cselekedet, amikor egy kész dolgot félreteszek és csinálok egy teljesen ugyanolyat többért. Szintén érdekes, hogy itt sem hallgattak meg a cég részéről senkit.

A Suvet Research Kft. két szerződése a következő. Itt egy előkészítő kutatásról, illetve egy részletes kutatásról van szó. Korábban szóltam a bliccelés elleni harc fontosságáról, ezt csak megismételni tudom, hogy 30 milliárdos kintlevőség volt, ez mára már 35 milliárdra nőtt egyébként a jelen információim szerint. Nagyon fontos volt, hogy az emberekben tudatosítsuk azt, hogy a bliccelés lopás. Aki bliccel, az a közt károsítja meg és ne egy jó poén legyen, hogy kikerülöm az ellenőrt. Statisztikák szerint a 15-28 éves korosztály bliccel a legtöbbet, tehát ebbe az irányba fordítottuk a figyelmet. Minden ilyen döntést részletesen meg kell alapozni kutatásokkal és ehhez készültek az előkészítő és a részletes kutatások. Ez a bliccelés elleni harc egyik fontos dokumentuma volt és százszorosan, ezerszeresen hasznosult, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelentős bevétel növekedést értünk el a bliccelés visszaszorítása által, illetve a pótdíj kintlevőségeknél. Most mondok néhány példát: a Sziget-fesztiválon kint voltunk, ahol volt egy szerencsekerék, ha valaki azt megpörgette, akkor a pótdíjának a felét elengedtük, meg hasonlók. Tehát ez az akció is hozott olyan 13 millió körüli bevételt. Volt olyan, hogy aki a következő egy hónapba befizeti a tartozását, annak elengedjük a felét, ez az akció 80 millió forint bevételt hozott. Tehát itt ilyen számokról van szó, hiszen mondom, rendkívül nagy mennyiségű pótdíj halmozódott fel a budapesti, illetve részben a vidéki lakosok körében. Én annak idején lekértem városonként az adatokat, Kecskeméten 4000 embernek volt BKV pótdíj tartozása, hogy itt helyben maradjunk, Szolnokon meg Fehérváron meg 5-6 ezer embernek, tehát itt ilyen számok voltak, és ezért volt ez egy nagyon-nagyon fontos terület, amihez mindenféle reklámkampányt, kommunikációs kutatást, marketing segítségét igénybe kellett venni. Erre a 6-7 milliárdos árbevételre értettem, hogy százszorosan, ezerszeresen megtérültek a fentiek, nemhogy feleslegesek lettek volna.

BÁL-NA Produkció Kft. Itt arról volt szó, hogy a vállalat 12 ezer dolgozójának próbáltunk egy újabb lehetőséget találni, hogy együttesen kikapcsolódjanak, dolgozzanak, pihenjenek, szórakozzanak. A vállalatnak volt saját üdülője Balatonfenyvesen, azonban az rendkívül nagy távolságra volt és a viszonylag kevés férőhely miatt állandóan tele volt, ezért gondoltunk egy olyan helyre, ami vasúttal könnyen megközelíthető, ez egyébként a gárdonyi vasútállomással szemben van és legyen egy olyan nap, ahol a dolgozók lemennek és jól érzik magukat, és hogy egy távlati együttműködés legyen, a strandra egész szezonban kedvezményesen mehettek el a dolgozók strandolni, 20-30 % engedményt kaptak a belépőből. Hogy ne kelljen olyan sokat fizetni érte, ezért fizettünk talán 500 ezer forintot, illetve részben adtunk a BKV saját tulajdonában lévő reklámfelületet a Sport Beach-nek, tehát viszonylag olcsón sikerült ezt megoldani. Több száz ember vett részt azon a napon, amikor este több koncert volt, a rendezvény megtörtént, mindenki boldog volt és örült. Utána pedig kihasználták ezt a lehetőséget, a kedvezményt, olyannyira, hogy jövő évben gyakorlatilag a céggel azért nem tudtunk megállapodni, mert azt mondta, hogy olyan sokan jöttek, hogy neki ezt veszteséget okozott. Volt egy ilyen tárgyalásunk, tehát erre is azt mondom, hogy ez egy ilyen szociális, jóléti intézkedés volt, lehetőség, ahova a dolgozók örömmel és boldogan mentek el, itt mondom 12 ezer dolgozóról van szó.

Média Magnet Kft. Itt elkészültek ezek a tanulmányok. Az odaérkezésem elején volt szó róla, hogy lehetőleg szerint mindent kutatással alapozzunk meg, utána átadásra is került egy kábeltelevíziós piac analízis, egy üzleti döntést hozó analízis, szponzorációs támogatás, média lánckép, internet lánckép, válságkommunikációs kézikönyv, B2 B online kommunikáció és egy marketingcsoport elemzés nyomtatott formában és CD-n. Hogy a méreteket érzékeltessem, ezért a pénzért persze ez el is várható volt, ha egymásra tennénk ezeket a dokumentumokat, akkor az kb. 80 cm magas lenne. Ezt a szerződést később tárgyalta a BKV felügyelő bizottsága és teljesen szabályosnak és indokoltnak találta. Ezek megtalálhatók a BKV Zrt. irattárában. Tehát itt is az van, hogy értékarányos teljesítés volt, egyébként versenyeztetés volt, mert a szerződésben van utalás arra, hogy ajánlatkérés volt. A vállalkozási szerződésben benne van, hogy egy versenyeztetési eljárás során a Média Magnet megnyerte ezt a lehetőséget, tehát nemcsak úgy kitaláltuk őket, hanem három ajánlat közül a legolcsóbbat választottuk ki ebben az esetben is.

Piatnik Budapest Kft. Teljesen értelmezhetetlen, hogy ez a szerződés mit keres itt. Részben ez protokoll ajándék volt, részben a webshop-nak az árukészlete. A BKV-nál korábban nem volt ajándéktárgy árusítás, ezt is én vezettem be és én találtam ki. Jelenleg is működik a webshop, illetve az ügyfélszolgálati irodán lehet ajándéktárgyakat venni. Ezen kártyák nagy része árusításra került és a BKV haszonnal tudta ezeket értékesíteni. Tehát nemhogy hűtlen kezelés nem történt, hanem pluszbevétel keletkezett. A vádirat kifogásolja, hogy miért lett az összeg kicsit magasabb, emlékeim szerint 100-200 ezer forinttal. Ez azért van, mert kértünk egy pluszmunkát a Piatnik Kft.-től, még talán egy másik fajta, egyedi tervezésű kártyát, a cég ezt megcsinálta, és ennek megfelelően egy magasabb számlát fizettünk ki neki, ez a dolog lényegét természetesen nem érinti. A Piatnik gyakorlatilag a leghíresebb, legjobb minőségű kártyákat gyártó cég Magyarországon, akkor még létezett az Offset Játékkártya Gyár, de aztán csődbe is ment, az ő dolgai minőségével voltak problémák. Mi úgy gondoltuk, hogy a Piatnik neve garancia arra, hogy nem egy tegnap alakult Bt. gyártogat itt nekünk dolgokat, hanem valóban minőségi terméket kapunk, ahova reklamációval és bármivel visszamehetünk. A nyomozati iratokból láttam, hogy a Piatnik ügyvezetője ezt szintén elmondta. Még egyszer mondom, itt nem történhetett hűtlen kezelés, hiszen több bevétele keletkezett a BKV-nak, mint amennyiért megvettük a Piatnik kártyákat. Lehet, hogy még a mai napig is lehet kapni belőlük, nem tudom, de azt hiszem kb. kétszeres áron tudtuk árulni, mert a Piatnik a nagy tétel miatt jelentős engedményt adott nekünk.

Marionett Kft. Itt egy nagyon fontos dolgot emelnék ki, hogy a belső jelentés és a vádirat is postai terjesztésről szól. A szerződés azonban nemcsak postai terjesztéséről szólt, hanem a szóróanyag osztogatásáról is különféle helyszíneken. Egyébként ahhoz, hogy a Kft. a postával vagy egyébként kivel terjeszt, nekünk különösebb közünk nincsen, a feladatot rendben elvégezte. Az ügyészség azon állítása, hogy a BKV dolgozói is kiszórhattak volna 800 ezer szórólapot a budapesti postaládákba, nyilván igaz, de akkor én is állíthatom, hogy az ügyészség dolgozói is vállalhatnának portaszolgálatot vagy kivihetnék a leveleiket a posta helyett, mégsem így történik. Nem lehet BKV dolgozókkal ezt elvégeztetni, egyrészt mert van egy kollektív szerződés, és semmilyen módon nem kötelezhettem volna a BKV dolgozókat arra, hogy hétvégenként vagy munkaidőn kívül hoszteszként osztogassanak szórólapot vagy kihordjanak postát. Ezzel együtt, ha hozzászámoljuk, hogy egy jelentős része hoszteszek általi osztogatással történt, akkor kb. 8-10 Ft-ra jön ki egy szóróanyag eljuttatása egy címzetthez, ami az akkori piaci viszonyoknak tökéletesen megfelelt. Erről is voltak vezetői döntések, hogy ez szükséges és kell. Ez a BKV Kisokos nevű kiadványa volt, a cégnek az ismertetése, információ eljuttatása minden budapesti háztartásba, ez akkor egy kiemelt fontosságú dolog volt.

Európa Kht. Itt az volt az alapgondolata az egésznek, hogy vannak az úgynevezett önkormányzati vagy kerületi lapok Budapesten, nagyon sok budapesti olvassa ezeket, sokkal többen, mint mondjuk egy országos napilapnak a budapesti olvasói. Hogy ezen lapok újságíróit, szerkesztőit ösztönözzük arra, hogy a BKV-ról írjanak és jót írjanak vagy érdekeset, ezért lett ez a díj megalapítva, ezeket a lapokat figyelték aztán az Európa Kht. munkatársai és ha olyan cikket találtak, ami érdekes volt vagy egy idő után már maguktól jelentkeztek az újságírók, mert meghallották, hogy van ez a díj. Ők kaptak egy pénzjutalmat, volt egy ünnepség, ennek kapcsán szükség volt egy jelentős médiafigyelésre. Tehát az az állítás, hogy fél millió forint áll szemben 60 ezer forinttal, nem igaz, hiszen a szerződés részletesen tartalmazza az ezzel kapcsolatos feladatokat és ez is egy szükséges és eredményes szerződés volt. Az úgymond a kislapok újságíróit is tudtuk egy picit arra motiválni, hogy pozitív imidzse legyen a cégnek a kerületi lapokban. Ezzel kapcsolatban csatolok egy közleményt, 2010. februárjában adta ki az MTI, az Óbudai Önkormányzati lap kapcsán Óbuda polgármestere, B. B. nyilatkozott, hogy ő nem látott bűncselekményre utaló jelet az Óbudai Monitor című kiadvány körül. Ez az Európa Kht.-nak volt egy saját kiadmánya. Itt is vannak e-mailek, amik azt bizonyítják, hogy a pályázat ment, működött, hozzánk is jöttek be anyagok, szintén csatolom ezeket az e-maileket is. Az ügyészség meghallgatott egy-két újságírót, aki ott díjat nyert, akik elmondták, hogy valóban megkapták a díjat, megvolt a rendezvény és erre szerintem szükség volt, mert ez általában egy elhanyagolt területe a nagyvállalati kommunikációnak, hogy direktbe a lakosokhoz elérjenek olyan kiadványok, amelyek fontos helyi híreket tartalmaznak, mint az önkormányzati lapok. Ez egy olyan terület volt, ahol viszonylag kis összeggel nagy eredményeket lehetett elérni. Sokkal olcsóbb volt így, mintha mindbe hirdettünk volna, most ha elképzeli bárki, hogy 23 lapba hirdetünk valamennyit, az sokkal többe került volna. Így viszont elértük azt, hogy egyrészt tájékoztassanak a BKV eredményeiről, lehetőségeiről, változásairól, másrészt ha bármi pozitív hír van, akkor könnyebben eljutottunk hozzájuk.

K.L. Bt. Itt megint képtelenség az ügyészség azon állítása, hogy nem történt semmi, hogyne történt volna. A cég tanúként meghallgatott ügyvezetője elmondta, hogy mi történt, megtalálható a céggel kapcsolatos szerződés, megtalálhatók az esemény megtörténtével kapcsolatos sajtóhírek. Mindezek ellenére az ügyészség azt állítja, hogy semmilyen szolgáltatás nem történt. Mellékelni fogok 2007. júliusi sajtóanyagokat, amikor a K.L. által kitalált esemény, az úgynevezett Combino futás megtörtént, ami Guiness rekord is lett egyben, egymás mellé álltak a körúton a Combino-k és azokon végigfutott egy csapat, a világ leghosszabb villamosfutása kategóriában itt volt a Guiness hivatalos ellenőre és ezt megcsináltuk. Én azzal egyszerűen nem tudok mit kezdeni, hogy van egy szerződés, az ügyvezető elmondja, hogy mi történt, én elmondom, hogy mi történt, a kollégáim is elmondják, hogy mi történt, és erre az ügyészség azt mondja, hogy nem történt semmi.

Montana Zrt. a következő. Itt O. úr a vallomásában elmondja, hogy a 4-es metrónál szükség volt egy afféle adathalászat jellegű szolgáltatásra. Így került a Montana a képbe, amely cég csinálta a szolgáltatást. Ha jól emlékszem utána is csinálta. Itt is először az volt a mondás, hogy nem is csinált semmit a cég és nincs is semmi meg, de hát ugye amikor a belső ellenőrzés átvilágította a területet még a mi időnkben, akkor a belső ellenőrzés megkapta a kapott e-maileket tartalmazó CD-t. A Montana anyagait a 4-es metrónál és egyébként is hasznosítottuk, tehát ők rendszeresen hetente vagy kéthetente küldtek ezzel kapcsolatos média figyelést és adathalászatot, ami működött, és azt hiszem az ő szoftverüket használja jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Montana szoftverét használja az Országos Bírói Hivatal, ugyanezt használják a Nemzetbiztonsági Hivatalok is, ezért használta a BKV is egyébként, tehát ami az Országos Bírói Hivatalnak jó, az jó a BKV-nak is.

ANOVA Bt. két szerződése. Az ANOVA Bt. szintén egy speciális médiafigyelést végzett, nemcsak azt, hogy milyen hírek jelennek meg a BKV-ról, hanem a hírek elemzését is elvégezte tartalmi szempontból. A nyomozati iratokban van egy havi jelentés, ez egy 15-20 oldalas részletes anyag, ami elemzi, hogy pozitív-negatív hír, hol, milyen médiában, mi történt. Komoly munkát végeztek, a piaci árnál jóval alacsonyabb áron. Az egyik szakértői anyagban olvastam is, hogy furcsállta a szakértő, hogy ilyen olcsón dolgoztak egy ilyen jó szolgáltatásért. Ez az anyag a napi munkához, a közép és rövid távú média stratégiához elengedhetetlen volt. Egyébként ezt az is bizonyítja, hogy távozásom után sokáig életben maradt a szerződés ugyanolyan feltételekkel, és itt is tetten érhető az ügyészség állításainak részlehajlása és megalapozatlansága, ugyanis, ha Antal Attila és én kötök az ANOVA Bt.-vel egy szerződést, az hűtlen kezelés, ha utódainknál ez folytatódik ugyanolyan tartalommal, ugyanolyan áron, ugyanaz a szolgáltatást, az már nem hűtlen kezelés, sőt az teljesen rendben van. Erre utal egyébként Székelyné Pásztor Erzsébet vallomása is, aki az ANOVA szolgáltatásait még talán egy évig igénybe vette.

Az ANOVA Bt.-nek a másik szerződése, amit én kezdeményeztem náluk, a Travel Smart program. Ez egy olyan program, ami Új Zélandon, Ausztráliában és Angliában indult el. Arról szólt, hogy az embereket meg kell próbálni rávenni, hogy használják a közösségi közlekedést. A program lényege az volt, hogy először kiválasztanak 50 családot tetszőlegesen, a kiválasztott családokhoz eljuttatnak helyi buszjegyet, helyi menetrendet, beszélgetnek velük, hogy miért nem utaznak busszal vagy BKV-val és milyen feltételekkel lennének hajlandók utazni. Új Zélandon egyébként ez úgy történt, hogy az 50-100 fős közösség után ezt kiterjesztették 500-as, majd 50 ezres mintára is. Nálunk ELTE-s hallgatók csinálták meg szociológusokkal, elmentek 50 családhoz. Két környéket választottunk ki Budapesten, egy gazdagabb és egy szegényebb kerületet. Ez egy hónapokig tartó munka volt, aminek a végén persze elemezték az eredményeket és a beérkezett anyagokat. Sikerült elérni, hogy a korábban nem használók közül a BKV -t néhány százalék használja. A nagy számok törvénye alapján néhány százalék nagyon sok pénzt jelent a cégnek, hiszen ha a 600 ezer bérletest megnövelem egy százalékkal, az mondjuk 6000 bérletes Budapesten, ami óriási bevételt hoz a cégnek. Ez az említett országokban sikeres volt és ezért merült fel, hogy Budapesten is elindítsunk egy hasonló kezdeményezést. Megvannak a tanulmányok, ennek mikroszinten érzékelhető eredményei voltak, a projekt második lépésére, hogy kiterjeszteni ezt 500 családra, majd 5000 családra, az én időmben nem került sor, hogy miért nem folytatták, azt nem tudom, de ezzel el lehetett volna érni további létszámnövekedést a közösségi közlekedést használók körében, így bevétel növekedést is. Ez volt az ANOVA Bt.-nek a másik teljesen indokolt és teljesen jó szerződése. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezt én kezdeményeztem feléjük, hogy csináljunk egy ilyen kutatást, mert tudtam, hogy az ANOVA Bt. vezetője szociológus és alkalmasak ilyen kutatások végzésére. Itt mondom, hogy szintén tetten érhető, hogy a már kész anyagokat távozásom után nem hasznosították, nem foglalkoztak vele, hogy miért, azt nem tudom.

DAM Bt. Itt nem akarom még egyszer elmondani a blicceléses kutatás megalapozását, a cég vezetője egy ex igazgatónő volt, egy általános iskolai volt igazgatónő, és ő járt ki iskolákhoz, osztályokhoz, osztályfőnöki órákon volt és felmérte az attitűdöket és hajlandóságokat, hogy a gyerekek felé hogyan lehet igazán jól kommunikálni. Szerettük volna az iskolák bevonását is elérni a bliccelés elleni kampányba, hiszen 14 éven alatt viszonylag ritka a bliccelés, mert nem utazik egyedül a gyerek és szerettük volna, ha megszokja, hogy van jegye vagy bérlete, és később is vegyen magától is. Ennek volt egy eredménye. Ez a szerződés szintén 2009. júliusáig ment, tehát távozásom után közel egy évig még. A 2008. szeptember 30. utáni kifizetésekhez nekem semmi közöm az égadta világon, nem dolgoztam a cégnél, mivel jó volt a szerződés, ezért folytatták a kollégák, folytatták az új vezetők. Én a számszerűségbe most nem megyek bele, mert ezeket majd ki lehet számolni, de azt általában hangsúlyozom, hogy 2008. szeptember 30. utáni bármilyen számlakifizetéshez semmi közöm az égadta világon. Nem is értem, hogy hogy lehetek ezzel vádolva.

A Soda Kft. két tanulmánya. Ezek a tanulmányok szintén komoly értékkel bírtak és megvalósításuk esetén a bekerülési érték többszörösét hozták volna. A tanulmány egyik feladata volt a bevételszerzési lehetőségek feltárása. Azt, hogy miután én elmentem, a hivatali utódaim hozzá nem értésből, hanyagságból vagy valamiért nem foglalkoztak ezzel, én nem tudom megítélni, hogy miért nem. Összehasonlításképpen mondom, hogy a BKV Zrt. 2006-ban különféle tanulmányokra 354 millió forintot költött. A másik Soda szerződésnél ugyanez, feltérképeztek a lehetőségeket. Itt jegyzem meg, hogy a tanulmány mostanában kezd hasznosulni, hiszen az idén indult el a hajózásnak az átgondolása Budapesten és elindult a menetrend szerinti hajóközlekedés, ez egyébként a tanulmányban benne is volt, hogy ezzel érdemes és kell foglalkozni, persze nem úgy, ahogy most csinálták, hiszen ez veszteséget okoz a cégnek, mert a szolgáltatást növelte a BKV, de a bérletesek ingyen használhatják a hajót, tehát semmilyen plusz összeget nem fizetnek. A hajózás ilyen formájú elindítása 200 millió forint veszteséget okozott az idén a BKV-nak eddig, de nyilván ez nem ide tartozik. A Soda Kft. másik anyagánál az van a vádiratban, hogy előbb elkészült és aztán lett a szerződés. Itt annyi történt, hogy én szóbeli megbízást adtam a Soda ügyvezetőjének, mivel az első tanulmány jó volt és sikeres volt, úgy éreztük, hogy ez a cég tud még ilyeneket csinálni. Megcsináltattuk velük a megbízást. Akkortájt volt vezérigazgató váltás a cégnél, Antal Attila betegállományban volt, majd lemondott, így sokáig bár volt megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt, de emiatt mindenképpen csomó szerződés csúszásba került, hiszen ő nem ismerhette az előzményeket és itt szintén mondom, hogy nem jogszabály ellenes, hogy szóbeli megbízásra történt egy szerződéskötés. Prím Péter vallomása tartalmazza ennek a lényegét, tehát a később elkészült szerződésnek.

Azt szeretném indítványozni, hogy P.P. gyanúsított volt a Soda ügyében, ő megpanaszolta a gyanúsítást. Az ügyészség elutasította a panaszát azt állítva, hogy Prím Péter bűnösségére okirati, terhelti bizonyítékok, tanúvallomások vannak. Aztán megszűnt a gyanúsítás P. P.-rel szemben, én szeretném megkérdezni, vagy kikérni, hogy mik voltak ezek a bizonyítékok, ami alapján P. P. gyanúsított volt és utána vajon miért nem lett ő gyanúsított, aki aláírta ezt a szerződést, és tudatában volt annak, hogy ez a szerződés miről szólt.

Civertan Bt. Ez a cég szintén römi kártyákat gyártott. A Civertan egy speciális cég, gyakorlatilag csak ezzel foglalkozik, ennek a szakmának ez az egyik legjobb ilyen anyagokat gyártó cége. Én találkoztam a cég vezetőjével egy kiállításon azt hiszem, és utána megrendeltük tőle ezeket a kártyákat. Ha jól tudom, ezek nagy része elosztogatásra került reklám és reprezentatív ajándékként, lehet, hogy árulta is a cég a webshopban, erre pontosan nem emlékszem. Ez egy teljesen átlagos protokoll ajándék volt, egy 100-110 milliárdos cégnél ez teljesen bele kell, hogy férjen a protokoll költségekbe. Egy olyan cégnél egyébként, ahol 12 vagy 13 fős protokoll osztály működött a BKV-nál, ennyi ember bérét, meg ezeket ha nézzük, és jelentős protokoll költségek is voltak. Hogy ez miért nem nálam jelentkezett, és miért nem a protokoll osztály fizette ki, nem is tudom, ha ők fizették volna ki, akkor valószínűleg nincs benne ebbe a vádiratban, hiszen a BKV rendszeresen több 10 millió forint költségben rendelt protokoll ajándékokat, előttünk is, alattunk is, utánunk is, csak ezt a protokoll osztály költségvetésében jelentkezett, a protokoll csoportnál.

Az utolsó engem érintő vádpont H. É. foglalkoztatása 2008. január 1. után. A teljes történetet az elején kezdeném. Azt elmondtam már, hogy ő volt a 4-es metró sajtóreferense 2007. elejétől. Rendkívül jó és hasznos munkát végzett, és valamikor 2007. december elején keresett meg engem azzal, hogy állást kínáltak neki a főpolgármesteri hivatalban. Én azt kértem, ha tud, akkor segítse a munkámat továbbra is, ezért abban állapodtunk meg, hogy bár elvállalja a főpolgármesteri hivatali állást, de továbbra is segít nekem tanácsadóként. 2008. január 1-től továbbra is végezte ezt a fajta munkáját, egyrészt a hivatali utódját, Pe. Sza. urat ő tanította be, és segítette legalább két hónapon keresztül és emellett folyamatosan segítette az én és a kollégáim munkáját is tanácsaival. Rendszeres telefon és e-mail kapcsolatban álltunk, és indítványozom, hogy ha lehet, akkor a bíróság kérje be a 2008-as telefonhívási listát H. É. és közöttem, valamint H. É. és kollégáim között, ami bizonyítja, hogy naponta többször értekeztünk szakmai kérdésekről. Szintén csatolok pár e-mailt az ő 2008-as tevékenységével kapcsolatban, de itt is hangsúlyozom, hogy nálam nagyon minimális van meg ezekből, hiszen én nem gyűjtöttem ezeket az anyagokat, nem gondoltam, hogy erre bármikor is szükség lesz, hogy azt igazoljam, ami valóban megtörtént. Jelenleg folyamatban van egy polgári per a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon ebben az ügyben, és kérem, hogy a bíróság kérje be ebből az ügyből az én hivatali időszakomra vonatkozó tanúvallomásokat. Az, hogy H. É. nem volt az Akácfa utcában, ez részben igaz, részben nem, a DBR-nél dolgozott helyszínileg és azt a sajtós csapatot kellett erősíteni. A munkaszerződésében az szerepelt, hogy neki a kommunikációs igazgató a munkáltatója, tehát neki tartozik beszámolással, és én úgy éreztem, hogy hasznos ha ő ott dolgozik a hivatalban és amellett nekem is segít. Így a kommunikációs egyeztetések is hatékonyabbá váltak, kevesebb kézen kellett átmenni egy adott sajtóanyagnak. Itt szintén azt tudom mondani, hogy a negyedévi prémiumait kifizették neki egy bizonyos ideig, de szintén 2008. szeptember 30-ig volt nekem ehhez bármi közöm.

Amit találtam még ezzel kapcsolatban a nyomozati iratokban, de ezt külön is csatolom majd, hogy ugye az volt az ügyészség állítása, hogy H. É. nem is járt az Akácfában soha, ehhez képest azt írja a rendőri jelentés 2009. október 19-én: „az 506-os szobában H. É.-n kívül még H. Z. tartózkodott". Én ebből azt a következtetést vonom le, hogy H. É. ott tartózkodott a szobájában a BKV Zrt.-nél, tehát én itt némi ellentmondást vélek felfedezni, hogy véletlenül bemegy egy rendőrszázados és véletlenül pont ott találja a saját szobájában 11 órakor aznap H. É.-t. Itt szintén megjegyzem, hogy H. É. jelenléti íveit távozásom után B. T., akkori gazdasági vezérigazgató helyettes, jelenlegi vezérigazgató szintén aláírta. B. T. úr gyanúsított volt az ügyben, pont ugyan ebben az ügyben és nála is elutasította az ügyészség a panaszokat, ha jól tudom. Itt is szeretném kérni azon bizonyítékok bemutatását, hogy B. T. bűnösségét mi támasztotta alá és vajon miért nem lett ő is gyanúsított H. É. ügyében. Ha én írom alá a jelenléti ívet, akkor az hűtlen kezelés vagy nem tudom magánokirat-hamisítás, ha B. T. írja alá ugyanannak a személynek ugyanazt a jelenléti ívét, akkor az már nem hűtlen kezelés. Az átadás-átvételkor B. T. urat tájékoztattam H. É. foglalkoztatásáról, meg minden más hasonló ügyről, tehát ő tudott róla, hogy H. É. ott dolgozik a cégnél, meg egyébként is aláírta a jelenléti íveit és a prémium kifizetéseit. Hogy neki milyen tanácsot adott, azt én nem tudom, tehát, hogy H. É. mit csinált ott 2008. szeptember 30. után, hallomásból értesültem csak erről, hogy továbbra is a kommunikációt segítette, Székelynével, az én másfél hónappal később kinevezett utódommal is napi kapcsolatban állt, de H. É. 2008. szeptember 30-a utáni foglalkoztatásához szintén nincs semmilyen közöm az égadta világon.

Még egy pár gondolat általában ezekről a cégekről és szerződésekről. Ez mindig úgy nézett ki, ahogy korábban is mondtam, jött egy cégre egy szerződés vagy egy javaslat, először meg kellett nézni, hogy van-e rá keret, az adott költségvetési kereten belül maradunk-e, ez főleg az év második felében volt érdekes, hiszen addigra fogyott el a pénz. Aztán jött az, hogy a szerződés tervezeteket megnézték a jogászok, részben vállalati, részben külső jogászok. Aztán jött az, hogy a szakmai tartalmat ellenőrizték az én kollégáim, és utána megköttetett a szerződés, elindult a teljesítés. A teljesítést igazoló dokumentumok beérkeztek hozzánk, ez vagy maga egy tanulmány, vagy az, hogy megvolt tényleg a rendezvény, ezek után jött az, hogy a pénzügy ellenőrizte, hogy kifizethető-e és a BKV szabályzatának megfelelően kifizették ezeket a számlákat. A beruházás és közbeszerzés azt is vizsgálta, hogy szükség van-e ehhez közbeszerzésre, vagy csak elég egy sima 3 árajánlat kéréses pályázat. Ha minden megfelelt, akkor az összes engedély után lehetett szerződni és akkor lehetett bármit kifizetni, ha mindenki ebben érintett jóváhagyta, hogy igen, valóban megvolt a teljesítés. Ez nem volt nehéz, hiszen a legtöbb teljesítés nyilvános eseményekhez kapcsolódott, tehát mondjuk egy pénzügyes kollégának nem kellett engem megkérdezni, hogy tényleg megvolt-e a gyereknap, hiszen nagyon jól látta, olvasta az újságokban, a tévében, hogy megvolt a gyereknapi szolgáltatás, de ez úgy általában minden esetben esetben igaz volt, mint ahogy minden esetben igaz volt az, hogy nem léptük túl a költségvetési kereteket, tehát egy olyan költségvetésen belül maradtam, amit nem én határoztam meg, hogy a BKV-nak ennyit kell költeni marketingre. Ez volt a keret, tudtam, hogy ezzel kell gazdálkodni, és ezen belül maradtunk végig.

 

Regőczi Miklós Jenő VIII. r. vádlott:

Tisztelt Bíróság! Két dolog van még hátra. Egyrészt összeszedtem, hogy 2009, 2010, 2011 évben vagy akár 2012-ben is milyen hasonló jellegű rendezvények voltak a BKV illetve a BKK szervezésében, másrészt pedig összefoglalom az eddigi vallomásomnak és az eddigi eseményeknek a menetét. Ezeket csatolni fogjuk majd az iratokhoz, tehát ezeket a rendezvényekről szóló iratokat, de most nagyon röviden elmondom.

A Kulturális Örökség kapcsán a Kelenföldi kocsiszínben rendezvények voltak, koncertek, a BKV múzeumokban külön kiállításokat szerveztek erre. Egy másik, 2012. szeptember 14-én éjszakai kalandtúra Szentendrére, ennek a költségeit is a BKV állja. Trolibusz pótkocsi, megőriztük, felújítottuk, most kiállítottuk, jelentős költségekkel járt ez is. A BKV ezekben az időszakokban ugyanúgy veszteséges volt, ugyanúgy elvileg monopolhelyzetben volt, mint ahogy nem volt és ugyanúgy ismertek voltak a szolgáltatásai. Jótékonysági verseny 2009. október 18-án, a BKV ingyen szállítja gyerekeket a rendezvényre. Időutazásra hívnak 2012-ben, ingyen járatokkal, ez nyilván bevételkiesés. Föld napja 2012. április 22., koncertek, rendezvények, dzsungel a villamoson, 2012. áprilisában egy 4-es, 6-os villamost dzsungellé alakítottak, nyilván jelentős költséggel. Ettől miért lesz több utas, azt nem tudni. 2012. június, Légy óvatos kis pajtás! tömegközlekedési plakátok a múltból.

  1. ben, aki a Libegőn megy márciusában, egy ajándék Megasztár CD-t kap. A metró kommunikációjára 2010-ben 300 millió forintos tendert írt ki a fővárosi önkormányzat, tehát a 4-es metróra, ami nem is működik. 40 éves az Óbudai buszgarázs, nyílt nap, koncertek, látványosságok, gyerekeknek szórakozás, ingyenes belépő. Amiket korábban mondtam, 2010. gyereknapi rendezvény a BKV-nál a Kelenföldi villamos kocsiszínben, Varga Pisti koncert, bűvészshow, színházi kvíz, csodafuvola és hasonló dolgok. Nosztalgiautazás
  2. ben, főszezonban ingyenes utazásokat biztosítanak a nosztalgia villamoson, ez egy favázas villamos, aminek jelentős költségei vannak. 2010. december karácsonyi fényvillamos. A Blikk-nek egy 2010-es cikke: Nosztalgia utaktól várt bevételt a BKV, újabb elherdált milliók. Kamara erdőn villamos kavalkád, 2010. október 2-án nyílt nap, programokkal, rendezvényekkel. Nyílt nap a trolibusz garázsban 2010-ben, immrá 3. alkalommal. Járműbemutatók, játszóház, tombola, koncertek. Kulturális Örökség napja BKV nyitott kocsiszínek, 5 vagy 6 kocsiszínt nyitottak ki, itt is rendezvényekkel, ajándékosztogatással. 2010. szeptember 5. dallamos villamos, különböző zenekarok zenéltek a villamosokon. 100 éves a Gödöllői HÉV, rendezvény róla, Cinkotai HÉV kocsiszínben és Gödöllőn. Húsvéti rendezvények 2011-ben. Villamosok, koncertek, ajándékosztogatás. Ez már a BKK ügye. 50 millió forintért kötöttek egy szerződést a dugódíj kapcsán, néhány nappal később a parlament leszavazta a fővárosi dugódíjat. Tehát ezen tanulmányok értéke megkérdőjelezhető, ha nem lesz dugódíj, mire költöttek 50 millió forintot? Lecserélték az angol nyelvű utastájékoztatót, feleslegesen. Egy másik ember sok pénzért ugyanezt felmondta angolul. Mercedes buszok beszerzése, szintén újságcikk. 200 millió forint felesleges többletköltség. Erről ír a Magyar Narancs, 2012-ben. Nyílt nap a Cinkotai buszgarázsban, 125 éves, koncertek, rendezvények. Trolibusz nyílt nap Kőbányán. Kamara erdei villamosnap 2012. szeptemberében. A Duna mentén szintén nosztalgia villamos járatokkal való közlekedés. Szintén egy legfrissebb, 2012. gyermeknapi programparádé, gyerekzenekar, Moha bácsi, bűvészshow, ingyenes kiállítás, vasútmodell kiállítás, foglalkoztató, jelentős költségek, ingyen program. Lecserélték a Combinok színészhangjait 2009-ben, teljesen felesleges és értelmetlen kiadás. Még egy utolsó, nosztalgia villamos, szintén idén áprilisban közlekedtek. Ezeknek mind jelentős költségei vannak, bevételkiesést okoznak, a villamosvezető bérétől kezdve az áramköltségen át, és én nem azt mondom, hogy ezek feleslegesek voltak, természetesen nem, de akkor a mi általunk kötött hasonló szerződések és hasonló rendezvények sem feleslegesek. Ez csak ami a sajtóban megjelent, egy kis szűk szemezgetés, ennél szerintem sokkal több hasonló jellegű dolog történt, csak én nem látom a BKV szerződéseit se 2009-ben, se 2010-ben, se 2011-ben, ezért indítványoztam, hogy a bíróság kérje ki ezeket.

 

Tisztelt Bíróság! Én 1967-ben születettem Debrecenben, de lényegében Székesfehérváron éltem. Édesapám már meghalt, szüleim köztiszteletben álló pedagógusok, iskola igazgatók voltak. Engem már 1990-ben, részben családi nevünk ismertsége, tisztessége miatt önkormányzati képviselőnek megválasztottak. Majd 1994-től az üzleti élet felé fordultam, közösségi közlekedéssel foglalkoztunk. Cégcsoportunk csúcsidőszakában 42 településen láttunk el közösségi közszolgálati közforgalmú autóbusz szolgáltatást. Később rév és komp közlekedési szolgáltatást nyújtó cégeket is alapítottunk, szintén szoros együttműködésben az érintett önkormányzatokkal. Ez azt is jelentette egyben, hogy az önkormányzatokkal közös cégeket alapítottunk, 42 település polgármestere és képviselő testülete bízott meg bennem, bennünk és az általunk képviselt üzleti modellben. Ezen cégekkel soha, semmilyen jogi, adózási, gazdasági probléma nem volt. A magyarországi adózási morált ismerve, ez nem kis teljesítmény.

Mindezek mellett 1998-ban a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal köztisztviselője lettem, ahol több mint két évet dolgoztam a gazdaságfejlesztési és városmarketing iroda vezetőjeként közmegelégedésre. Majd 2002-ben újra önkormányzati képviselőnek választottak, majd 2004-ben költöztünk Budapestre családi okok miatt. 43 évesen makulátlan szakmai karrier után és az életem közepén alaptalanul meggyanúsítanak, majd 4 hónapos kisfiam mellől elszakítva minden jogalap és bizonyíték nélkül őrizetbe vesznek, majd előzetes letartóztatásba helyeznek. Az eredménytelen házkutatással megbélyegeznek a lakókörnyezetemben. A média az alaptalan gyanúsításokat kész tényként tárgyalja. Tudtam, hogy egész életemben megbélyegzett ember leszek, hiába derül majd ki később, hogy mindez alaptalan. Ebben a lelki helyzetben történtek a kihallgatások. Fogalmam sem volt, hogy mit keresek én ott, és teljesen összetörtem, hiszen tudtam, hogy ilyen bélyeggel, bármikor még állást találnom is nagyon nehéz lesz. Ráadásul 2-3 évvel korábbi dolgokról faggattak, aminek döntő többségére nem voltak egyértelmű emlékeim, azon kívül, hogy mindenben jogszerűen jártunk el. Látszik a vallomásokból, hogy amíg őrizetbe nem vettek, addig nem tettem téves nyilatkozatokat, csak utána. Az előzetes letartóztatás a magyar joggyakorlatban a kényszervallatással egyenértékű.

Ebből kifolyólag egyetlen cél vezérelt, hogy minél hamarabb családom körében lehessek. Ennek érdekében hatósági irányításra születtek a vallomások. Amikor a folyosón haladtunk vagy a liftben voltunk, természetesen soha nem a kihallgatói szobában, a rendőrök az ügyvédem és az én értésemre adták, hogy az a kivezető út, ha bizonyos személyekre terhelő vallomást teszek. Ezért én a cégnél töltött 18 hónap alatt hallott folyosói pletykáktól kezdve, konkrét ügyeken át mindenféle állításokat tettem. Amit mondtam, annak nagy részére a kihallgatók úgymond nem voltak vevők, ötletszerűen szemezgettek belőle a nyomozás során. Azt, hogy egy-egy szerződést abban a lelkiállapotban részben feleslegesnek minősítve magamat is vádoltam, az ide vezethető vissza, hiszen normális esetben ilyet senki nem tesz. Hogy nézett ki ez a gyakorlatban? Elmondtam, hogy tudomásom szerint az SZDSZ-hez köthető egy bizonyos ügy. Ez kevés volt a nyomozóknak. Aztán elmondtam, hogy ez Demszky Gáborhoz köthető. Ez is kevés volt.

Aztán azt sugalmazták, hogy a velem együtt szintén letartóztatott Mesterházy Ernőt kellene előtérbe helyezni, mert nekem akkor lesz jó. Tehát amikor egy-egy konkrét ügyről abszolút áttételesen másod, harmad, negyed kézből származó hiteltelen információkkal rendelkeztem, azt is megosztottam az ügyészséggel a kiszabadulásom érdekében az ő szájízük szerinti megfogalmazásban. Jellemző módon még Gyurcsány Ferencre is kértek tőlem vallomást. Amikor olyan téma, személy, ügy került elő, amely nem illett a nyomozás politikai indíttatású prekoncepciójába, akkor ezek az ügyek vagy be sem kerültek a nyomozati anyagokba, vagy semmiféle további nyomozás nem indult bennük. Bizonyára nem véletlen, hogy a kihallgatásokról sem hang, sem képfelvétel nem készült, bár erre a lehetőségek adottak voltak. Valamiért azonban a hatóságok nem éltek ezekkel. Azt amit abban a lelkiállapotban meséltem, még az ügyészség sem hitte el, ez nyilvánvaló abból a tényből, hogy a befolyásolt vallomásaim alapján sokkal több büntető eljárást kellett volna indítani, más szerződések ügyében is. Ilyesmi azonban valamiért nem történt. A helytelen kihallgatási módszerek, a jogok gyakorlásának és a vallomás jelentőségének és lehetséges következményeinek hamis vázolása, valamint olyan pszichológiai módszerek alkalmazása, amely esetenként elérte a pszichikai kényszer szintjét, ezek vezethettek a félreértelmezhető állításokhoz. Hiszen az, hogy mi számít pszichikai túlkapásnak egy kihallgatás során, annak szinte végtelen az értelmezési lehetősége. Amikor ezeket rekonstruáljuk, részletesen ellenőrizni kell mindazon körülményeket, amik a kihallgatott tudatában rögződtek és ahogy a nyilatkozatok megtörténtek, ahogy az dr. E. B. írja.

 

Mit mond a jogszabály? A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha

a)  megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,

b)     szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,

c)   megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

d)  megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Ennyit mond a jogszabály. Az előzetes letartóztatásnak semmilyen feltétele nem állt fenn esetemben. Pontosan, időben megjelentem az idézésekre, lakcímemen tartózkodtam, épp akkor volt négy hónapos a kisfiam, első gyermekem, akihez mély érzelmi kötődésem volt és van, rendelkeztem bejelentett munkahellyel és rendszeres jövedelemmel. Az újságokban akkor már hónapok óta téma volt az ügy. Várható volt, hogy engem is több ügyben meggyanúsítanak, különösen Antal Attila meggyanúsítása után. Az eljárás meghiúsítására semmilyen kísérletet nem tettem, nem is tehettem volna. Az ügyészséghez képest mit mondott a Fővárosi Bíróság.

Ezek benne vannak a nyomozati anyagban, az érdemi részeket szeretném felolvasni. 2010. február 05. Az ügyészség előzetest kezdeményezett, a nyomozási bíró házi őrizetet rendelt el. A bíróság álláspontja szerint Regőczi Miklós gyanúsított eljárás során tanúsított magatartására figyelemmel az eljárás meghiúsításának veszélye nem olyan fokú, melyre tekintettel a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése indokolt lenne. Esetében a Be. 138. §-ában foglaltakra figyelemmel az eljárási célok a személyi szabadság enyhébb korlátozásával járó házi őrizettel is biztosíthatók. Utána született egy másodfokú döntés, ahol elrendelték az előzetest.

Ezt a döntést hozó bírót időközben kinevezték alkotmánybírónak, ebből mindenki vonja le a következtetést. Március 16. napján letelt a 30 nap, az elsőfokú bíróság álláspontja szerint Regőczi Miklós gyanúsított vonatkozásában a büntető eljárás céljai enyhébb kényszerintézkedés, házi őrizet elrendelésével is biztosíthatók. Ezután 3 napra, a másodfokú bírói tanács március 19-én ezt mondja: az elsőfokú bíróság által hivatkozott egyik körülmény, amely nem indokolja az előzetest, azonban szükségessé teszi a házi őrizet elrendelését, annak a veszélye, hogy a gyanúsított szökéssel vagy elrejtőzéssel kivonja magát. Amennyiben reális lehetőségként fogadnánk el, kérdésként merülne fel, hogy a házi őrizet intézménye mennyiben alkalmas az elért cél biztosítására. A másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gyanúsított esetében a Be. 129. § (2) bekezdés b) pontjában írtak nem állapíthatók meg, azt semmilyen konkrét körülmény nem támasztja alá. Az állapítható meg, hogy a gyanúsított a nyomozó hatósággal együttműködő, rendezett körülmények között él, életvezetése egyébként kifogás alá nem esett.

Nem elhanyagolható szempont, hogy Regőczi Miklós házi őrizetben volt február 5-től február 16-ig, tudott az őt fenyegető büntető eljárásról, azonban nem merült fel adat, hogy megkísérelte volna kivonni magát az eljárás alól, holott ilyen szándéka könnyen realizálható lett volna. Szintén ezt írja a másodfokú bíróság: álláspontja szerint az eljárás jelen szakaszában a még esetleg fellelhető bizonyítékok, okiratok megsemmisítésére a gyanúsítottnak nincs reális lehetősége, nincs abban az objektív helyzetben, hogy a nyomozó hatóság felderítő tevékenységet meghiúsítsa, a gyanúsítás tárgyát képező cselekmények jellegükből eredően okiratokhoz kötődnek, ennek tükrében a tanúk befolyásolásának veszélye jelentéktelen, eredménytelennek tűnő, önmagában és a tények által alá nem támasztott fikció. A bíróságnak konkrétan meg kell jelölni azokat az okokat, amelyekből valószínűsíthető, hogy a terhelt a bizonyítást megnehezítené, meghiúsítaná, esetleg veszélyeztetné. Ilyen körülményeket az első fokú végzés nem tartalmaz, ilyeneket a másodfokú bíróság sem tart megállapíthatónak.

Gyakorlatilag az volt a döntés március 19-én, hogy mindenféle kényszerintézkedést a bírói tanács megszüntetett velem szemben. Az akkor érvényes Alkotmány szerint: A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Ez sérült jelen esetben. A Nemzetközi Egyezményekben előírtakkal ellentétben Magyarországon nem az a főszabály, hogy az előzetes letartóztatásra elkerülhetetlen, végső esetben kerüljön sor. Az előzetes letartóztatás valójában előrehozott büntetésnek számít. Ezt esetben mérlegelés nélkül alkalmazta az egyik bírói tanács. A Legfelsőbb Bíróság már korábban kimondta, nem elég azt figyelembe venni az előzetesnél, hogy milyen büntetés fenyegeti az adott bűncselekményt a terheltnél, a szökés veszélyére hivatkozásnál annak szándékát is bizonyítania kell. Ez esetemben nem történt meg, ilyen bizonyítékot soha senki nem talált, főleg azért, mert nem létezett, és azóta sem létezik ilyen szándék. A büntető eljárás szabályai szerint az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani és a terheltek szabadságát a szükséges mértékben szabad csak korlátozni. Ez sem történt így. Két nemzetközi dokumentumon, amit a Magyar Országgyűlés a belső jogrendszer részévé tett, kell alapulni a magyar szabályozásnak, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányán, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményein.

A jelenleg hatályos büntető eljárási törvény normái ugyan követik az egyezmények előírásait, azonban azok gyakorlati alkalmazása területén komoly gondok merülnek fel, az eljárás alá vont emberek személyes szabadságának konkrét jogalap, tények és bizonyíték hiányában történő elvonása miatt. Mindkét dokumentum leszögezi, hogy az előzetes letartóztatásnak kivételes intézkedésnek kell lennie, soha nem alkalmazható büntetési céllal. A felsorolt okmányok meghatározzák a bíróságok által kötelezően mérlegelendő szempontokat. Ezek közül az egyik legfontosabb szempont az elkövető elleni bizonyítékok erejének vizsgálata. Vizsgálniuk kell az alapos gyanú erősülését és gyengülését a nyomozati eljárás során. A törvény előírja, hogy a nyomozási bíró számára az ügyészségnek be kell nyújtani mindazon bizonyítékokat, amelyek a megalapozott döntéshez szükségesek. Ilyen bizonyítékokat azonban soha senki nem látott. Tehát teljesen egyértelmű, hogy semmiféle indoka nem volt az előzetes letartóztatásnak, a gyanúsított kényszervallatásán és megtörésén kívül. Az iratok alapján a személyemben egy modern Dr. Jekyll és Mr. Hyde alak rajzolódik ki.

A tények szerint valamennyi hozzám tartozó ügyben gondosan, a cég érdekeit maximálisan figyelembe véve jártam el. Néhány példát hadd hozzak: munkába állásom elején S. E. 7.000.000 Ft-tal kevesebb végkielégítést kapott, mint ami járt volna neki, ez az Adria 39. dossziéban benne van, ezeket csatolni fogjuk természetesen. Felesleges szerződések megszüntetése, sok milliós megtakarítások, korábbi menedzsment értékaránytalan ingatlan ügyeinek peresítése, ingatlanokkal kapcsolatos szerződések ártárgyalása, 300 millió forint spórolás, cég árbevételének jelentős növelése, jegyárreform, forint milliárdokban mérhető eredmények, 2006-ban 42 milliárd forint volt a nettó bevétel, 2007-ben már 45,9 milliárd forint volt, a bliccelés visszaszorítása, forint milliárdokban mérhető eredmények, a pótdíj kintlevőség hatékonyabb behajtása, szintén forint milliárdokban mérhető eredmények, 2006-ban 693 millió forint bevétel volt pótdíjakból, 2007-ben már 1,3 milliárd forint, több mint 90 %-os növekedés.

Ez a trend folytatódott 2008-ban is, az első negyedévben már 483 millió forint bevétel volt. Feladatok megoldása az üzleti terv keretein belül maradtak. Reklámbevételek növelése, több száz milliós eredmények. Elővárosi közlekedés ártárgyalása, jelentős bevétel növekedés. 2006-os évhez képest pozitív sajtóvisszhangok elérése. Pótdíjak emelése, közel 400 milliós növekedés. Járműveken történő jegyértékesítés, 5 milliós bevétel növekedés, ajándéktárgy értékesítés, webshop kialakítása, több milliós bevétel növekedés, a hajózás élénkítése. Mindezt változatlan létszámú apparátussal értük el, az ügyészség szerint viszont például feleslegesen költött el a cég 500 ezer forintot ajándéktárgyra, és más hasonló szintű állítások fogalmazódnak meg. Az eljárás során be fog bizonyosodni, hogy mindig, mindenkor a BKV Zrt. érdekeinek megfelelően jártam el, több milliárdos bevételnövekedést eredményezve a közpénzekből gazdálkodó vállalatnak. A BKV mindig átpolitizált szervezet volt, mert választások múlnak a budapesti közösségi közlekedés megítélésén. A BKV bármit tesz, az eredményeit és a kudarcait a város vezetéssel és a kormánnyal azonosítják, ezért a sikereket a hatalmon lévők magukhoz kötik, a kudarcokat pedig a politikai ellenzék a hatalmon lévőkhöz. Ha valamilyen politikai érdekkörnek sikerül bebizonyítani, hogy a BKV vezetői gazemberek, akkor azzal a hatalmon lévőket tudja érdemben gyengíteni. Hagyó Miklósnak például hiába volt ezer másik feladata, a közvélemény szemében ő a BKV-ért felelős főpolgármester helyettes volt. Ha valakinek nem volt ínyére, hogy az MSZP vezetője, a BKV-n keresztül tudta támadni, ahogy támadták Demszky Gábort és tanácsadóját vagy a hozzájuk kötődő pártokat is.

Ez csak odáig politika, amíg a szereplők politikusok és kölcsönösen megpróbálják lejáratni egymást. De onnantól kezdve valami nagyon más, hogy egy politikai játszmának az ügyészség is részese, aktív kiszolgálója. Ennek a politikai háborúnak vagyok az áldozata a kollégáimmal együtt. Politikailag kívülállóként, semlegesként, tudásunk legjavát nyújtva dolgoztunk a köz érdekében és mégis ide juttattak minket. Végezetül kijelentem, hogy soha, semmilyen felesleges szerződést nem kötöttem, soha semmilyen kárt a BKV Zrt.-nek nem okoztam, sőt tevékenységem eredményeként 2007-2008-ban vagy a későbbi éveket is nézve, közel 10 milliárd forint bevételnövekedés keletkezett. Amilyen szerződéseket én kötöttem, előttem és utánam is ugyanilyen szerződések köttettek a BKV Zrt.-nél és más hasonló állami cégeknél is mind a mai napig. Tehát itt semmiféle bűncselekményről nincs szó, hanem az általános iparági gyakorlat minta példája a szerződésállomány. Minden állami cégnek ilyen elkötelezett menedzsmentet kívánok, akik ennyivel csökkentik a kiadásokat és növelik a bevételeket.

 

Tanács elnöke a vallomás megtétele után ismételten figyelmezteti Regőczi Miklós VIII. r. vádlottat a hamis vád törvényi következményeire.

 

Figyelmeztetés után Regőczi Miklós VIII. r. vádlott:

Az ismételt figyelmeztetést megértettem, fenntartom az általam elmondottakat.

 

Tanács elnökének kérdésére Regőczi Miklós VIII. r. vádlott:

A tárgyalás jelen szakaszában kérdésekre nem válaszolok, de később válaszolok majd. Jelenleg a Vision Consulting Kft.-vel kapcsolatban sem kívánok kérdésekre válaszolni.

 

Tanács elnöke közli, hogy mivel Regőczi Miklós VIII. r. vádlott egyrészt nem válaszol kérdésekre, másrészt pedig részben ellentétes a nyomozati vallomása a tárgyaláson előadott vallomásával, szükséges a nyomozás során tett vallomásainak ismertetése, vagy ha indítványozzák akkor a felolvasása.

 

Ügyész:

Indítványozom Regőczi Miklós VIII. r. vádlott nyomozás során tett vallomásainak a felolvasását.

 

Tanács elnöke felolvassa Regőczi Miklós VIII. r. vádlott nyomozati vallomásait: 2010. január 11. napján készült jegyzőkönyvet ( nyomozati iratok 63. kötet 41.491/F.-41.491/I oldalak), a 2010. február 3. napján 7 óra 40 perckor kezdődő vallomását ( nyomozati iratok 63. kötet 41.491/L.-41.491/O. oldalak), majd ugyanezen a napon február 3-án 13 óra 38 perckor kezdődő vallomását ( 63. kötet 41.491/L.-41.491/O. oldalak), ezt követően a 2010. február 5. napján a nyomozási bíró előtt tett vallomását (63.kötet 41.471/B.-41.473/ B. oldalak). Ez utóbbi vallomás tekintetében a 41.473/A és 41.473/B oldalairól csak azon cégekre vonatkozó részt, amelyek egyértelműen megállapíthatóak a vallomás alapján, tekintettel arra, hogy a hivatkozott ügyészi indítvány nem áll az iratok között rendelkezésre. Ezután a tanács elnöke felolvassa a 2010. február 10. napján tett vallomást (63. kötet 41.493/F.- 41.493/O. oldal) a Boston Consulting Group, a Flotterv Bt., a Target cég, GFK Hungaria Kft., T. L. kapcsán tett vallomásrészek kivételével, amelyek felolvasását az ügyész sem kérte, illetve T. Gy.-re vonatkozó részeket Hagyó Miklós I.r. vádlott védőjének indítványára ismerteti.