Dr. Hommonai János ügyész észrevétele, és a bizonyítási indítványokra tett nyilatkozata 2013. január 22. napján a Kecskeméti Törvényszéken

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva VI.r. vádlott 2010. január 8. napján történt ki­hallgatásáról készült jegyzőkönyvet a nyomozati iratok 65. kötet 42.731/B. - 42.733/B. ol­dalairól, majd felolvassa a 2010. január 19. napján tett részletes vallomását a nyomozati iratok 42.735/B-42.745/B oldalairól és a 2010. február 3. napján tett vallomását a nyomo­zati iratok 42.625/B - 42.629/A oldalairól, ismerteti a 2010. május 14-én történt kihallgatá­sáról készült jegyzőkönyvet a nyomozati iratok 42.645/A -42.647/A. oldalairól, a nyomozási bíró előtt 2010. május 17-én tett vallomását a nyomozati iratok 42.709/B - 42.711/A. olda­lairól, továbbá a nyomozati iratok 42.651/A. - 42.659/A. oldalairól a 2010. június 8. napján tett vallomását.

 

Tanács elnökének kérdésére Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

Igen, ezeket a vallomásaimat fenntartom.

 

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva VI. r .vádlott 2010. szeptember 6. napján tett vallomását a nyomozati iratok 42.659/B. - 42.663/A. oldalairól.

 

Tanács elnökének kérdésére Mátay-Horváth Éva VI. r .vádlott

 

Nem kívánok észrevételt tenni, úgy volt, ahogy mondtam a tárgyalási vallomásomban.

 

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva VI. r .vádlott 2010. szeptember 20. napján tett vallomását a nyomozati iratok 42.663/B. - 42.667/B. oldalairól az SMG, ..., ..., a Sygma Kft., az Urbitális Majális, az Uszálystrand, és a Promix Kft.-re vo­natkozó részek kivételével.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott védőjének észrevétele:

 

Ebben a vallomásban elmondott és most ismertetett részek a vád tényállásán kívül eső ré­szek. Még ilyen észrevételem biztos lesz.

 

A tanács elnöke közli, hogy az ismertetett részek olyan szerződésekkel kapcsolatosak, amelyek a vádban konkrétan szerepelnek.

 

Tanács elnökének kérdésére, védőjével való konzultáció után Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Ugyanaz az észrevételem, mint az ügyvéd úré, ez nem tartozik a vád tárgyához, tehát érdemben erre nem kívánok reagálni. Abban a kérdésben sem nyilatkozom, hogy az általam elmondottak valósak vagy nem valósak.

 

Én értem, hogy pl. a Csapó Bt. a vád tárgyát képezi, de én elmondtam a vallomásomban az előző tárgyaláson, hogy ezek a kihallgatások úgy zajlottak, hogy ezek irányított kérdésekre voltak válaszok, ami nem képezi ugye a vád tárgyát, és mivel a sajtó mindent megírt, ezért nem kellett különösebb információhiányban szenvednem, hogyha valamire válaszolni akartam, amire 25-ször rákérdeztek, de egyéb észrevételt nem szeretnék tenni.

 

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva VI. r .vádlott 2010. december 8. napján tett vallomásából ...-ral és a Csapó Bt.-vel kapcsolatos részt a nyomozati iratok 42.669/A. - 42.669/B. oldalairól.

 

Tanács elnökének kérdésére Mátay-Horváth Éva VI. r .vádlott:

 

Erre is csak az előbb elmondottakat kívánom észrevételként elmondani.

 

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott vallomását a nyomozati iratok 42.629/B.- 42.637/A. oldalairól a *-gal megjelölt részeiben.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott védője:

 

Megint az az észrevételünk, hogy ez nem tartozik a vád tárgyához.

 

A tanács elnöke közli, hogy a felolvasott részek a tényállás megállapításához szükséges mértékűek.

 

Tanács elnökének kérdésére Mátay-Horváth Éva VI. r .vádlott:

 

Ugyanazt szeretném elmondani, amit elmondtam, hogy ezek irányított kérdésekre adott válaszok voltak és már elmondtam, hogy milyen körülmények között. Más észrevételem nincsen.

.

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott 2011. április 20. napján tett vallomását a nyomozati iratok 42.669/C. - 42.681/A. oldalairól, a 42.681/A. oldalról az első két bekezdést.

 

Tanács elnökének kérdésére Mátay-Horváth Éva VI. r .vádlott:

 

Elmondtam, hogy saját magammal kapcsolatban és a megvádolásommal kapcsolatban adott körülmények között és következetesen válaszoltam. Tehát, hogy hiába próbáltak arra inspirálni, hogy tegyek magamra olyan vallomást, amit nem követtem el. Én mindig azt mondtam, ami ténylegesen a valóság volt, de következetesen azt tudom mondani, hogy ezek a vallomások egy olyan általam elmondott körülmények között jöttek létre és egy szándéknyilatkozat aláírásával, ami miatt az egészet nem tudom fenntartani, mint ahogy vissza is vontam a nyomozati szakaszban is. Nem akarok és nem is tudok különbséget tenni most így a különböző részletekben, amúgy azok a részletek, amiket a bíróság felolvasott, azok java részébe bent voltak a mostani vallomásomban is és a korábbi vallomásaimban is.

 

Mint említettem folyamatosan arra inspiráltak, hogy tegyek magamra terhelő vallomást és folyamatosan azt mondták, hogy ha esetleg így mondanám, vagy úgy mondanám. Nem tudom már teljesen visszaidézni az egészet és azért se akarok belemenni a részleteibe, hiszen itt rengeteg része nem része ennek az eljárásnak és a vádnak, és azért mondtam vissza az egészet, és tartom fent azt, amit a bíróságon elmondtam, illetve amit korábban is elmondtam. Amit most elmondtam a bíróságnál az a valóságnak megfelel és semmilyen kényszer hatása alatt nem álltam, mikor ezt tettem, még ott viszont álltam.

 

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott 2011. szeptember 14. napján tett vallomását a nyomozati iratok 42.685/B. - 42.687/A. oldalairól.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védője:

 

Tisztelt Bíróság! A Központi Nyomozó Főügyészségen 2010. február 3. napján délután tett vallomásról készült jegyzőkönyv 3. oldal 2. bekezdésének 1. mondatát kérem ismertetni.

 

Tanács elnöke ismerteti Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének indítványára a 42.631/B. oldal 2. bekezdésének első mondatát.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele:

 

A 3. oldal 2. bekezdésének első mondata, valamint a 3. oldal 4. bekezdésének első mondata arra utal, hogy mind ...-ról, mind pedig ...-ról korábbi vallomásaiban a VI.r. vádlott beszélt. Két ilyen vallomás van lefűzve az iratok között, az egyik a 2010. január 8-ai, a másik a 2010. január 19-ei, egyik vallomásban sem szerepel sem ..., sem ..., amiből többféle következtetés vonható le. Az egyik általam legvalószínűbbnek tartott, de csak feltételezésen alapuló következtetés az, hogy volt olyan vallomás, amiben ... és ... neve előfordult, csak ez a vallomás az iratok között nem szerepel. Ezért én tájékoztatást szeretnék kérni az ügyész úrtól arra vonatkozóan, hogy mi a magyarázata ennek az ellentmondásnak. Tekintettel arra, hogy lesz még hasonló kérdésem az ügyész úrhoz, ezért azt kérem a T. Bíróságtól, hogy tegye tárgyalás anyagává a 2011. április 20-ai vallomás egy részletét is. Ez is a Központi Nyomozó Főügyészségen keletkezett.

 

Tanács elnöke Hagyó Miklós I. r .vádlott védőjének indítványára felolvassa Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott 2011. április 20. napján felvett vallomásáról készült jegyzőkönyv 4. oldalának első és második bekezdését a nyomozati iratok 42.671/C. oldaláról.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele:

 

2011. február 9-ei vallomás az iratok között nem szerepel. Ehhez képest megint fel kell tennem azt a kérdést, amit az előbb is, hogy ha létezett ilyen vallomás, az hol található, illetőleg a korábbi ellentmondásra milyen magyarázat adható.

 

Ügyész:

 

Legjobb tudomásom szerint a nyomozati irat ebben a formájában teljes, tehát azokat a nyílt jegyzőkönyveket, amiket felvettek a gyanúsítottól, azokat tartalmazza a rendelkezésre álló irat. Utalni szeretnék itt a VI. r. vádlottnak a tárgyalási vallomására, ő maga mondta el itt a tárgyaláson, hogy egyéb formában is tett vallomást a Központi Nyomozó Főügyészségen. Én ebben az eljárásban korábban nem vettem részt, nincs tudomásom ezekről, feltételezem, hogy ezek államtitkot képeznek.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele:

 

Ez a válasz arra utal, hogy az ügyész úr feltételezésekre hagyatkozik. Ezért azt kérem a T. Bíróságtól, hogy keresse meg a Központi Nyomozó Főügyészséget vagy a titokgazdát, hogy ez a kérdés tisztázható legyen. Az itt hivatkozott vallomások léteznek-e vagy sem, amennyiben pedig titoktartás alá esnek, akkor nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy a titoktartás alóli felmentés megtörténik-e vagy sem.

 

Még két szakmai észrevételem lenne. Az egyik az, hogy az I. r. vádlott védőjeként az a határozott álláspontom, hogy a 2011. április 20-ai vallomástétel jegyzőkönyvezése során az eljáró ügyész úgy tette fel a kérdéseket, hogy az a minimális szakmai követelményeknek sem felel meg. Amennyiben szükséges ezt részletesebben is kifejtem, de gondolom ennek a tere elsősorban majd a perbeszédben lesz.

 

A második megjegyzésem pedig a számozásra vonatkozik. Nem világos a védelem számára, hogy mi a magyarázata annak, hogy a T. Törvényszék által ismertetett iratok között a Horváth Éva -féle vallomás 42.600-al kezdődik, nálunk pedig 37.749-el. Tehát rendelkezésére áll-e a T. Törvényszéknek olyan feljegyzés, amely szerint a nyomozás lezárását, az iratok összefűzését, az iratok számozását követően azokat az ügyészség szétbontotta, újabb iratokat helyezett ott el, vagy esetleg az egészet átstrukturálta, amennyiben nincs ilyen feljegyzés, amely persze önmagában megint csak kevés ahhoz, hogy tisztán lássunk arra nézve, hogy az iratok teljesek-e, akkor arra kellene magyarázatot kapnunk, hogy ennek az eltérésnek mi az ésszerű oka. Ez irányban ismét a

T. Ügyész úrhoz fordulok.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r .vádlott konzultál védőjével.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott észrevétele:

Annyit szeretnék észrevételként hozzáfűzni, amit Kádár úr előadott, ugye én ezt mondtam a vallomásomban is, hogy én nem kaptam példányokat a vallomásomból amikor visszavontam, és amikor az iratokat megismertem azért is mondtam azt, hogy néhol nem azok szerepeltek, ahogy mondtam és amit mondtam, mert voltak a vallomásaim és utána egyszer csak átmásolták arra hivatkozva, hogy ez már a megállapodás része lesz és nyilvánossá teszik, meg hogy majd használni akarják, de én sosem kaptam belőle példányokat.

 

Nem tudom megmondani, mert itt ráadásul dátum összekeveredések is vannak, nem látom át a dolgot. Azt tudom, hogy amikor már láttam a vallomásaimat, akkor ezt jeleztem és nem mindenhol pontosan úgy volt fogalmazva és az amit mondtam és a dátumok sem stimmeltek.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevétele:

 

Írásban szeretném majd becsatolni az észrevételeimet a VI. r. vádlott vallomásával kapcsolatban.

 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:

 

A vallomásokból megmondom őszintén, hogy nem tudtam pontosan követni, hogy mi az amit fenntart vagy visszavon a VI. r. vádlott. Először általánosan az alkalmazottak felvételével kapcsolatosan általa elmondottakhoz szeretnék észrevételt fűzni. A bíróság előtt tett vallomásomban is részletesen elmondtam az általam követett elveket ezzel kapcsolatosan, én maximálisan igyekeztem támaszkodni a beosztottaim véleményére, azokra a helyetteseimre, akiket én neveztem ki, illetve akiket a korábbi munkakörükben is megtartottam, maximálisan megbíztam bennük, illetve igyekeztem a lehetőséget a kezükbe adni, a munkatársak kiválasztása esetében is. A VI. r. vádlott Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettes szervezetéhez tartozott, ezért az ott alkalmazott munkavállalók kiválasztásában is szabad kezet adtam neki. Azt, hogy hogy került képbe Horváth Éva, megmondom 2007. január távlatába visszaemlékezve pontosan nem tudom, de arra emlékszem, hogy kinevezésem után rengeteg megkeresést kaptam, százas nagyságrendben jelentkeztek különböző szakemberek, akik látva, hogy új vezetés alakul, szerettek volna ott dolgozni. Nyilván különböző közvetítők, fővárosi képviselők, parlamenti képviselők, bárki, aki ismeretségi körrel rendelkezett igyekezett tanácsot adni, segíteni, javasolni. Én ezeket, ha írásban kaptam akkor gyűjtöttem, ha szóban, akkor mindenkinek azt mondtam, hogy küldjenek egy önéletrajzot és ezeket adott alkalommal az adott terület vezetőinek átadtam, további sorsáról ezeknek az ilyen jellegű megkereséseknek nem tudok. Itt úgy látszik, Regőczi úr megfelelőnek tartotta Horváth Éva alkalmazását. Kiegészítésként ehhez tartozik, hogy az, hogy a DBR Metró Igazgatóság, vagy egyáltalán a metró építés egy önálló kommunikációs munkatársat kap, illetve ez szükségeltetik, ez már az új kommunikációs koncepciónak a része volt, ami az én odaérkezésem után megvalósult, különösen azért is, mert a 4-es metró ebben az időszakban lépett át egy olyan szakaszba, amely azt igényelte, hogy a korábbi gyakorlattal szakítsunk, tehát azzal, hogy az ottani DBR-es igazgatónak mindamellett, hogy egy százmilliárdos beruházásnak az irányítása volt a feladata még a sajtó tájékoztatásának a funkcióját is ellátta, ez nyilvánvalóan tarthatatlan volt és ezzel kapcsolatosan Regőczi úr javaslatát elfogadtam, hogy itt ezt meg kell erősíteni és így került sor erre a korábban nem létező pozíció kialakítására. A további ilyen jellegű felvételekkel kapcsolatosan is pontosan nem tudom kik ajánlottak, de nagyon sok önéletrajz került el hozzám a különböző pozíciókra, ezzel kapcsolatban ugyanígy került Kőhegyi úr is képbe, mint titkárságvezető. A VI.r. vádlott visszavont, vagy nem tudom milyen státuszú jelen pillanatban vallomásában szerepel egy ominózus beszélgetés Lendvai Ildikóval, én elmondtam a bíróság előtt tett vallomásomban is, hogy én emlékeim szerint összesen egyszer vagy kétszer találkoztam szakmai ügyben az említett képviselővel, hosszas telefonbeszélgetések nem történtek közöttünk. A cégek kiválasztása vonatkozásában hasonlók voltak az elvek, én nem avatkoztam bele egyetlenegy cég megbízásának a dolgába sem, ezekben az esetekben, amiket említett a VI. r. vádlott, az F.F.V.D. Bt., a Vision Consulting vagy a C.C. Soft esetében sem, ahogy elmondtam a vallomásomban a kollégák előkészítése után hozzám jóváhagyásra kerültek ezek a témák és így kerültek ezek be a céghez, ezek a szakigazgatóság feladatkörébe tartoztak, ezeknek a megbízása illetve a teljesítésigazolások sem hozzám tartoztak. Az én feladatom ezzel kapcsolatban, ahogy itt említette a VI. r. vádlott más vallomása részében, hogy az üzleti terv része volt egy kommunikációs terv, aminek az elfogadása után az illető részleg ezt hajtotta végre, én ennek a meglétét, illetve a keretösszegeknek a meglétét ellenőriztem csak ezekben az esetekben is.

 

A tárgyaláson a VI. r. vádlott említést tett a vallomástételének körülményeire. Ezzel kapcsolatban látok némi hasonlóságot az én kihallgatásom illetve vallomástételem kapcsán. Ahogy elmondtam, jöttek az arra vonatkozó, hát javaslatok, hogy kiről szeretnének hallani, illetve kik azok, akiket nem nagyon szeretnének, ha a vallomásban szerepelne. Ezzel kapcsolatosan azt szeretném észrevételezni, hogy nyilvánvalóan itt is látszik, hogy valami fajta lista, vagy valami előzetes koncepció alapján lehettek a dolgok.

 

L. O. V. r. vádlott és Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott Antal Attila III. r. vádlott észrevétele közben konzultál védőjével.

 

Balogh Zsolt IV. r. vádlott:

Egyetlenegy vallomásrészre sincs észrevételem.

 

L. O. V. r. vádlott észrevétele:

Én is az ominózus, most nem tudom, hogy a visszavont vagy nem visszavont vallomás, a 2010. szeptemberi és decemberi vallomásban szereplő Csapó Bt.-vel, illetve ... személyével kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. A szeptemberi vallomásában Horváth Éva azt mondja, hogy ő Regőczi úrtól hallotta, hogy az én kérésemre kellett volna szerződést kötni a Csapó Bt.-vel, illetve Csapó úr hetente járt nálam. Mind a nyomozati szakaszban, mint pedig a T. Törvényszék előtt tett vallomásomat fenntartom, nem utasítottam Regőczi Miklóst, hogy kössön szerződést a Csapó Bt.-vel. Egyébként ... úr olimpikon vízilabdázó, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnökségi tagja is volt, ezért fordult elő többek között, hogy többször megfordult a városházán, hiszen praktikussági szempontból többször fordult elő, hogy a városházán Hagyó Miklós úr irodájában tartotta elnökségi ülését a Magyar Szinkronúszó Szövetség, aminek tagja volt .... Egyébként el kívánom mondani, mint sportért felelős munkatárs, több száz sportszervezet tartozik Budapest Fővároshoz és több száz sportvezetővel találkoztam egyébként, de az teljesen téves és az időmbe sem fért volna bele, hogy én ... úrral hetente találkoztam volna. ... úr egyszer lett kihallgatva, illetve írásban juttatta el vallomását, ami azt tartalmazza, ha jól jegyzeteltem ki, hogy 2010. október 25-én felvett gyanúsítotti jegyzőkönyvben és a Legfőbb Ügyészség határozatában leírtakkal kapcsolatban azt tudja előadni, hogy a valóságnak csupán az felel meg, hogy 2007. november 26-án vállalkozási szerződést kötött a Csapó Bt. nevében a BKV Zrt.-vel és ez alapján valós teljesítés történt. Egyébiránt a nyomozás során sem a szerződést nem tárták elém, így érdemben arra reagálni nem tudtam, valamint ... úrral kapcsolatban, csak annyit kérdeztek, hogy ismerem-e Csapó urat, valamint egy kihallgatás során, egész véletlenül pont abban az időpontban, amikor meg kellett hosszabbítani a kényszerintézkedést, akkor egy 2 és fél perces kihallgatás során, hogy ismerem-e ... úrnak az üzlettársát, a szintén olimpikon ... urat, akit egyébként nem ismerek. A kihallgatásom során egyébként, ahogy itt felolvasta a T. Bírónő Horváth Éva elé más tanúvallomásokat tettek, elém semmilyen más tanúvallomást nem tettek, tehát erre sem tudtam érdemben reagálni, sőt nem is kérdeztek. Szeretném még észrevételezni, hogy Horváth Éva előbb említett vallomása szerint hallomásból tudja, hogy én utasítottam Regőczi urat, de Regőczi úr 2012. november 6-án tett tárgyalási vallomásában azt mondta, hogy L. O. soha nem adott semmilyen utasítást és nem is hallott róla, hogy másoknak adott volna utasítást.

 

Regőczi Miklós VIII. r. vádlott észrevétele:

 

Horváth Éva foglalkoztatása három szakaszra osztható álláspontom szerint. Egyrészt amikor a DBR Metró sajtósa volt 2007. elejétől 2008. elejéig, itt rendkívül hasznos és professzionális szakmai munkát végzett, egyébként, hogy hány ember helyett dolgozott, ezt az is bizonyítja, hogy jelenleg két fő sajtósa van a DBR-nek, mióta elment, tehát két ember látja el ugyanazt a munkát, amit ő csinált. Második szakasz, amikor párhuzamosan dolgozott a főpolgármesteri hivatalban és a BKV-nál, itt legfőképpen velem tartotta a kapcsolatot, hiszen mi e-maileztünk, beszéltünk, mi tárgyaltunk. Ennek függvényében különösen furcsa, hogy engem a Központi Nyomozó Főügyészség nem kérdezett erről a kapcsolatról semmikor, én 2011. márciusában vagy áprilisában felajánlottam, hogy bármilyen kérdésre válaszok, de az ügyészség részéről semmilyen kérdés nem érkezett ezzel kapcsolatban sem. A harmadik szakasz, amikor én már nem dolgoztam a BKV-nál, tehát erről a szakaszról hallomásból tudok csak. Itt kérem majd a vád módosítását, hiszen 2008. szeptember 30. utáni kifizetésekhez nekem semmilyen közöm nincs az égadta világon. Az ott dolgozott, nem ott dolgozott témakörben: én a vallomásomban hivatkoztam a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályának jelentésére, amikor egy más ügyben belátogató rendőrtiszt Horváth Évát a BKV-s irodájában találta. Ennek függvényében is rendkívül furcsának tartom, hogy ő nem dolgozott a BKV-nál, mikor egy véletlenszerű látogatás kapcsán ott volt bent az irodájában és ott találta dolgozva az egyik eljáró rendőrtiszt.

 

A cégekről röviden egy-két dolgot. Az F.F.V.D. Bt. és a többiek is ahogy a korábbi vallomásomban mondtam, saját olcsóságuk áldozatai, hiszen közbeszerzési eljárás folyt le, három cég részvételével. A legkedvezőbb ajánlatot adta az F.F.V.D. Bt., ezért kötöttük velük a szerződést. Ha ő drágább ajánlatot tesz, akkor nincs vele szerződés, ugyanez igaz a többi cégre is természetesen. A Csapó Bt.-nél szintén az eljárás egyik furcsasága, hogy ... úr gyanúsított lett, majd menet közben valamiért az ügyészség megszüntette az ő gyanúsítását, megvédte ezt a szerződést, elmondta, hogy ez teljesült, míg más cégvezetőknek nem szűnt meg a gyanúsítása. Természetesen nem az a cél, hogy ... is itt üljön, hanem az a cél, hogy egyenlő elbírálásba kerüljenek a cégvezetők is adott esetben, az egyik cégvezető esetében bűncselekmény az, ami egy másik cégvezető esetében nem.

 

A tárgyaláson tett vallomásomból szeretném azt a részt még egyszer kiemelni, hogy Horváth Éva nekem soha, semmilyen utasítást nem adott, nem adhatott, nem volt olyan a kapcsolatunk sem 2007-ben, sem 2008-ban, hogy a BKV Zrt. számára bármilyen hátrányos szerződést kössek, vagy köthessek.

 

IX. r. vádlott észrevétele:

 

Mátay-Horváth Éva foglalkoztatásával kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Egyrészt szeretném megerősíteni a munkavégzésével kapcsolatban elmondottakat, amit vallomásomban magam is elmondtam. Nevezetesen, hogy Horváth Éva, amikor megismertem 2007. februárjában, akkor már a BKV-nál dolgozott és amikor én magam távoztam a BKV-tól 2009. június végén, akkor még a BKV-nál dolgozott. Ezen időszak alatt, bár soha nem voltam munkáltatója és nem is én adtam neki a feladatokat, az elektronikus levelezések és a telefonos beszélgetések alapján tudtam és tapasztaltam is, hogy a BKV-nál konkrét munkát végez. Az idő múltával tévedésből, érdekből, vagy a felelősség áthárításának szándékával, nekem ezt nem tisztem megállapítani, néhányan azt állították, hogy Mátay-Horváth Éva nem dolgozott 2008-tól a BKV-ban. Ezen a ponton a nyomozati eljárás egyoldalúságára szeretném felhívni a figyelmet. Ha több ember állít valamit, többen pedig az ellenkezőjét és egyébként általánosságban az a cél, hogy az igazság kiderüljön, az eljárási gyakorlat szerint ilyenkor szembesítést tartanak. Ráadásul ebben az esetben volt egy olyan tanú is, nevezetesen Sz. P. E., aki sokáig több vallomásában is azt állította, hogy nem tudta, hogy Horváth Éva a BKV-nál dolgozik, majd egyszer csak amikor egy bizonyítékkal szembesítették, az ő saját aláírásával, akkor már hirtelen mégiscsak megváltozott az emlékező tehetsége és már tudta, hogy Horváth Éva a BKV-nál dolgozik. Ennek ellenére nem történt szembesítés. Horváth Éva és magam is, egymástól függetlenül, de egymással párhuzamosan feltártunk olyan bizonyítási lehetőségeket, én magam már a legelső vallomásom során, amellyel bizonyítható Horváth Éva munkavégzése az érintett időszakban. Egyformán kértük a BKV-nál használatos elektronikus beléptető rendszer illetve az autóbeengedő rendszer listázását. Mátay-Horváth Éva most is említette, hogy kérte a telefonhívások listázását. A 40 ezer oldalas nyomozati anyagban nem fért bele ezen bizonyítékok ellenőrzése vagy beszerzése, és ezáltal az ellentétes állítások tisztázása sem.

 

Vitéz Ágnes X. r. vádlott észrevétele:

 

Szeretném én is megerősíteni Horváth Éva vallomásának azon részét, amely a Regőczi Miklós távozása és a Sz. P. E. érkezése közötti időszakra vonatkozik, valóban konzultáltunk, hetente többször találkoztunk, e-maileket váltottunk, de soha egyetlen egyszer utasítást szerződéskötésre Mátay-Horváth Évától nem kaptunk.

 

Mátay László XII. r .vádlott:

 

Nincs észrevételem.

 

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva tárgyaláson becsatolt írásbeli vallomásának 47. oldalán található azon részt az F.F.V.D. Bt. vonatkozásában, hogy „... javasoltam a párom cégét Regőczi Miklósnak, és megadtam neki a telefonszámát, de ők tudomásom szerint közvetlenül léptek ezután kapcsolatba...".

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott észrevétele:

 

Hát a telefon is személyes kapcsolatfelvétel, lehet, hogy nem voltam egyértelmű, de úgy értettem, ha valakit felhívok telefonon, akkor személyesen vele beszélek. Mi nem beszéltük ezt ki részletében, de vélhetően ez így volt, hogy a férjem és Regőczi Miklós azután léptek közvetlenül kapcsolatba, miután én megadtam a cég telefonszámát. Én nem voltam ott.

 

Mátay László XII. r .vádlott észrevétele:

 

Én úgy emlékszem, sőt egészen biztos vagyok benne, hogy úgy történt, ahogy a bíróság előtt tett vallomásomban mondtam, hogy nem Regőczi úrral beszéltem, hanem azzal a hölggyel, valamilyen ...-val, akit már említettem, ő keresett meg telefonon. Regőczi úrral később találkoztam csak.

 

Tanács elnöke ismertetéssel VI.r. vádlott elé tárja Antal Attila III. r. vádlott 2010. január 27-ei vallomását a nyomozati iratok 65. kötetének 42.475/B. oldal utolsó két bekezdéséből( eredeti számozás 37.707. oldal).

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Most fenntartom a vallomásomat, ezekre későbbiekben írásban kívánok észrevételt tenni.

 

Tanács elnöke felolvasással VI.r. vádlott elé tárja Antal Attila III. r. vádlott 2010. január 28-ai vallomását a nyomozati iratok 65. kötetének 42.485/A. oldal utolsó két bekezdéséből az FFVD Bt.-vel kapcsolatban( eredeti számozás 37.725. oldal).

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Fenntartom a nyomozati vallomásomat, majd írásban reagálok részletesebben.

 

Tanács elnöke Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott elé tárja Balogh Zsolt IV. vádlott által becsatolt szerződéses listát a nyomozati iratok 64. kötetének 41.909. oldaláról.

 

Elétárás után Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Ez az a lista ami kiment a honlapra?

 

Tanács elnöke tájékoztatja VI. r. vádlottat, hogy ez a lista, amit most elé tár, nem az a lista, amit a BKV honlapjára feltettek, hanem ez Balogh Zsolt IV.r. vádlott vallomása szerint az általa visszatartott szerződések listája.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Valóban kérte a tanácsomat, de nem ezek a szerződések, illetve cégek voltak szerintem. Feladat alapján volt véleménykérés, illetve azt is kérte Balogh Zsolt, hogy a sajtóközleményeket nézzem át.

 

Tanács elnöke felolvasással Vl.r. vádlott elé tárja Balogh Zsolt IV. r. vádlott vallomását az Smsystem Kft. vonatkozásában a nyomozati iratok 42.109. oldaláról.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Nem is volt ilyen, fenntartom a vallomásomat. Írásban majd teszünk észrevételt. Amúgy különben a nyomozati szakaszban is cáfoltam, hogy ilyen lett volna.

 

Tanács elnöke felolvasással Vl.r. vádlott elé tárja Balogh Zsolt IV. r. vádlott vallomását a Vision Consulting Kft.-vel kapcsolatban a nyomozati iratok 42.127. oldaláról.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Szerintem mi nem jártunk a Pilvaxban, nem volt ilyen és fenntartom a vallomásomat.

 

Tanács elnöke felolvasással VI.r. vádlott elé tárja Balogh Zsolt IV. r. vádlott vallomását az Smsystem Kft. vonatkozásában a nyomozati iratok 42.129. oldaláról.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Nem volt ilyen, fenntartom a vallomásomat.

 

Tanács elnöke ismertetéssel VI.r. vádlott elé tárja Regőczi Miklós VIII. r. vádlott vallomását a nyomozati iratok 41.499/P. oldaláról a Sportlife Média Kft. Mikulásnapi rendezvényével és az F.F.V.D. Bt. másik két rendezvényével kapcsolatosan.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Nem volt ilyen és fenntartom a vallomásomat. Olcsóbban szervezte meg, ezt egyébként a BKV honlapján lehet ellenőrizni, hogy így történt, úgyhogy fenntartom a vallomásomat, de ezt Regőczi úr is elmondta tudtommal a tárgyaláson.

 

Tanács elnöke felolvasással VI.r. vádlott elé tárja Regőczi Miklós VIII. r. vádlott vallomását a nyomozati iratok 41.499/T. oldal alulról a második és harmadik bekezdéséből.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Nem volt ilyen, fenntartom a korábbi vallomásomat.

 

Tanács elnöke ismertetéssel VI.r. vádlott elé tárja Regőczi Miklós VIII. r. vádlott vallomását a nyomozati iratok 41.501/A. oldal harmadik bekezdéséből.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Nem kívánok észrevételt tenni, fenntartom a vallomásomat. Nem is értem igazán.

 

Tanács elnöke ismertetéssel VI.r. vádlott elé tárja Regőczi Miklós VIII. r. vádlott tárgyalási vallomását az I/D vádponttal kapcsolatban a 46. számú tárgyalási jegyzőkönyv 288-289. oldaláról.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Nem kívánok észrevételt tenni.

 

Tanács elnöke megállapítja, hogy Regőczi Miklós VIII. r. vádlott által becsatolt mellékletek között nem szerepelnek a hivatkozott e-mailek.

 

Regőczi Miklós VIII. r. vádlott:

 

Utánanézek az e-maileknek.

 

IX. r. vádlott:

 

A munkaügyi per az én munkaviszonyom megszüntetését érinti, a tanú kihallgatások csak részlegesen történtek meg, még most is lesznek tanúkihallgatások. Nyilvánvalóan a tanúvallomások érintik azt is, hogy történt-e munkavégzés Horváth Éva részéről.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevétele:

 

Tisztelettel újra felhívnám a figyelmet arra a tényre, hogy a vádirat nem tartalmazza az Smsystem Kft. kapcsán a szerződéskötés dátumát.

 

Tanács elnöke tájékoztatja Hagyó Miklós I. r. vádlottat, hogy a szerződéskötés dátuma 2008. július 4-e a rendelkezésre álló iratok alapján.

 

L. O. V. r. vádlott:

 

Én egy általános észrevételt szeretnék tenni, illetve azt hiszem jó szokásomhoz híven, mint nyitott szemmel járó szakember ismételten hoztam a bíróságnak egy érdekes kiadványt. 2012. december 21-én leptem meg magam a BKV új falinaptárával, a számlát tudom mellékelni hozzá.

 

Tanács elnöke jegyzőkönyvezteti, hogy L. O. V.r. vádlott felmutat egy 2013. évi BKV-s falinaptárt.

 

L. O. V. r. vádlott:

 

Egyrészt a súlyosan veszteséges és a csőd szélén lévő BKV ezek szerint továbbra is szükségét tartja annak, hogy naptárakat adjon ki, de hogyha gyorsan megengedi a T. Bíróság végigszaladva, hogy valóban mire büszke ma a főváros vezetése. A 12 hónapban gyakorlatilag azok a képek szerepelnek, amik hogy úgy mondjam a Hagyó Miklós érához köthetők, rögtön a címlapon a Szabadsághíd felújítása, díszkivilágítása, hannoveri villamosok, január, ha tetszenek emlékezni a vallomásomban a Hócipő, ugye az első szerződés a hannoveri villamosokhoz köthető, ami több mint tíz éve volt. Február hónapban az Alstom szerelvényeket látjuk, ami egyébként szintén az előző városvezetéshez köthető, ugyanúgy mint a villamosok. Április Erzsébet híd díszkivilágítása, szintén Hagyó Miklós tárgyalta és a kivitelezés a mi időnkben történt. Május hónapban Lánchíd, erről igazából nem tudok mit mondani, a körforgalomban valóban a Főkert megújította és gyönyörű szép virágokkal teljesen új arculatot adott neki, ez is a Hagyó-féle időszakban volt. Június érdektelen, július a Combinó villamos, azt hiszem ez is az előző városvezetéshez köthető. Nem szeretném tovább sorolni igazából. Most szakmai észrevételt szeretnék tenni, ha valami hűtlen kezelésnek tekinthető, ezt azt hiszem egyetemeken mindenhol tanítják, Magyarországon és Bécsben is, hát a borító hátsó oldala, az teljesen üres mind a két oldala. Egy kiadványnak a legértékesebb oldala egyébként a borító hátsó oldala. Amire szeretném még felhívni a figyelmet, nagyon érdekes, hogy a BKV ebben a naptárában a konkurenciájának csinál egyébként reklámot, bizonyos napoknál ünnepnapként van megjelölve.

 

A Kreatív Online, amely a szakmai reklám és PR szakmának az oldala 2013. január 3-án az alábbi tudósítást adta: 140 millióért tájékoztat a BKK. Tendert írt ki különböző közlekedési projektjeinek kommunikálására a BKK. A megbízás értéke közel 140 millió forint. A megbízás magában foglalja többek között PR- tevékenységek, mint kommunikációs és cselekvési terv elkészítését és végrehajtását, válságkommunikációs terv elkészítését, sajtómegjelenések generálását, rendezvények és sajtótájékoztatók szervezését és lebonyolítását, PR film készítést, weboldal készítést, közvélemény kutatást, táblák és reklámanyagok készítését. Ezt mellékelni kívánom a T. Bíróságnak.

 

L. O. V. r. vádlott 113/Vá/9. sorszám alatt a Kreatív Online cikkét becsatolja.

 

Ügyész:

 

Tisztelt Bíróság! Nekem lenne egy általánosabb jellegű észrevételem, egy kicsit hosszabb lélegzetű, valamennyi vádlott vallomása vonatkozásában, amit majd a mai napon szeretnék megtenni.

 

A tanács elnöke jegyzőkönyvezteti, hogy az ügyész jelezte azt is, hogy a vádirati tényállást is több pontban kívánja kiegészíteni, illetve pontosítani.

 

Tanács elnöke ismerteti a nyomozati iratok 4. kötetének 1963-1975. oldalairól a BKV Zrt. tájékoztatását a VI.r. vádlott foglalkoztatásával kapcsolatban.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott:

 

Nincs észrevételem, továbbra is fenntartom a vallomásomat.

 

IX. r. vádlott:

 

Fenntartom a vallomásomat, de ezzel kapcsolatban lenne észrevételem.

 

Ebben egyrészt van olyan rész, ami Sz. P. E. nyilatkozatára utal és ezt a vallomását Sz. P. E. már megváltoztatta, ami arra vonatkozott, hogy Horváth Évát nem látta a BKV Székházában. A másik pedig, az is elhangzott itt, hogy a BKV-nál reggel 7-től kb.15 óráig van a munkaidő meghatározva és eszerint kellett munkát végezni. A sajtó, illetve a kommunikációs és marketing területen, illetve még sok más szellemi foglalkozású esetében a BKV-nál a mai napig, illetve a mai napon sem hiszem, hogy 7 óra és 15 óra között dolgoznának az emberek. Erre egyébként magam is sokszor próbáltam változtatást kicsikarni, hiszen életszerűen nem ebben az időszakban folyik a munka, amikor a BKV meghatározta ezt a munkavégzési időszakot, nyilván a fizikai munkát végzők számára határozták meg ezt az időintervallumot. A sajtóreferensek közül egy ember sem 7 óra és 15 óra között végzi a munkáját ma sem a BKV-nál.

 

Tanács elnöke ismerteti a nyomozati iratok 51. kötet 32.649. oldaláról a rendőri jelentést, melyre Regőczi Miklós VIII.r. vádlott már többször hivatkozott, és közli, hogy az 2009. október 19. napján kelt.

 

A tanács elnöke egyelőre befejezetté nyilvánítja Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott kihallgatását.

 

………………………………………………………………..

 

Ügyész:

 

Tisztel Bíróság! Ugyan Hagyó Miklós I. r. vádlott még ígérte, hogy észrevételeket tesz VI. r. vádlott vallomásaira, azonban azt hiszem elmondhatjuk, hogy a bizonyítás menetében elérkeztünk a tárgyalás egy igen jelentős szakaszának a végéhez, ugyanis befejeződött a vádlottak kihallgatása. Egyértelmű azonban, hogy még így is éppen hogy csak belevágtunk a bizonyításba, annak a nagyobb része még hátra van. Éppen ezért nem is kívánom tartalmilag elemezni a vádlottak eddigi vallomásait, ez még idő előtti lenne. Ugyanakkor a vádlottak vallomásaiban elhangzottak olyan kijelentések, állítások, amelyekre reagálni szeretnék. Ezek az állítások az eljárás koncepciós jellegére, kikényszerített vallomásokra, illetőleg a terheltekkel történt megalázó bánásmódra vonatkoznak. Mindenek előtt szeretném leszögezni, hogy teljesen természetesnek tartom, ha a vádlottak a bíróság tudomására hozzák véleményüket az egyes intézkedések jogszerűségéről. Nyilván joguk van annak elmondására, hogy milyen hátrányokat szenvedtek el a kényszerintézkedések miatt. Nem tartom vitásnak azt, hogy amikor az embert elszakítják a családjától, végigmegy egy BV intézeti vagy rendőrségi fogdai befogadási eljáráson, akkor egy ehhez nem szokott emberben ez olyan érzetet kelthet, hogy őt megalázták, hogy őt méltánytalan eljárásban részesítették. Ezen körülmény értékelhető is lehet később, esetleg elítélésük esetén a büntetés kiszabása körében, hogy az eljárás során milyen hátrányokat szenvedtek, de egyébként ezeknek a körülményeknek a bizonyításhoz nincsen köze. Ezzel szemben köze lehet a bizonyításhoz annak, amikor olyan következtetéseket vonnak le, illetve nem is következtetés, hanem már tényállítás formájában közlik, hogy a kényszerintézkedésre, annak módjára, a kihallgatásokra akkor és ott kizárólag csak azért kerül sor, hogy a terhelteket befolyásolják vallomásuk megtételében, valamint hogy valamire kényszerítsék őket. A büntetőeljárás önmagában is kényszerítő jellegű, a nyomozás során nem egyenrangú, egyenlő eszközrendszerű felek állnak egymással szemben. A nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek törvény biztosítja, hogy meghatározott feltételek esetén kényszerintézkedést alkalmazzon. Ilyen körülmények között természetesen érzés lehet a terheltekben, hogy nyomásnak vannak kitéve. Nem mindegy azonban, hogy a nyomás, ami a vallomás megtételére készteti a terheltet, miből ered. A törvényesen lefolytatott büntető eljárással együtt járó egyfajta belső kényszerből, vagy a törvénytelen intézkedések által kiváltott külső kényszerből. A kényszerintézkedéssel érintett vádlottaknak az elmúlt időszakban tett vallomásaiból az tűnik ki, hogy az eljárást nemcsak hogy törvénytelennek tartják, hanem azt is, hogy beismerő vallomás megtételére külső kényszer érte őket. Az állításokban vannak ugyan közös pontok, de hallhattunk egészen abszurdnak tűnő állításokat is. A szóban forgó vallomások közül szinte valamennyiben szerepel, hogy a terheltek őrizetbe vétele megfélemlítő módon történt, a fogvatartott vádlottakat kihallgatáson kívül, átszállítás közben, liftben, rendőrautóban, a védő távollétében próbálták meg befolyásolni. Bár a VIII. r. vádlott szerint ilyen befolyásolás még az ügyvédje jelenlétében is történt. Ehhez képest már jóval durvább fenyegetésnek tűnnek azok az állítások, amelyek szerint a befolyásolásra magán a kihallgatáson került sor, és a kihallgatók konkrétan irányították a vallomást, azaz nem azt vették jegyzőkönyvbe, amit a terheltek mondani kívántak, hanem amit ők szükségesnek gondoltak. Nekem már ez is a hihetetlen kategóriájába tartozik, hogy rendőrök vagy ügyészek ilyen magatartást engednének meg maguknak olyan kihallgatásokon, ahol jó nevű védőügyvédek is részt vesznek. A többi állítást és sejtetést viszont már egyenesen abszurdnak érzem, hogy a terheltek előzetes letartóztatása és egy alkotmánybíró kinevezése között összefüggés lenne? Vagy hogy a VI. r. vádlottat a vallási hovatartozásával próbálták meg kényszeríteni? Sőt, hogy tudta nélkül megpróbálták bedrogozni, bekábítószerezni? A vádlotti vallomások elemeiből olyan összkép rajzolódik ki, mintha a XX. század 50-es éveiben járnánk. Természetesen nem az ötvenes években vagyunk és az ügyészség nem gyakorolja az 50-es évek praktikáit. Mik azok a lényeges eljárási különbségek, amik igazolhatóan mások, mint az 50-es években és a vádlotti állításokat teljességgel hiteltelenné teszik. Több ilyen is van, a két legfontosabb azonban a független bíróság léte és a hatékony védelem rendelkezésre állása. Mondjuk a politikai érdekektől független bíróság létét kívánja megkérdőjelezni az az állítás, hogy valakiből, aki az ügyben előzetes letartóztatást rendelt el, időközben alkotmánybíró lett és a következtetések levonására hív fel mindenkit. Teljesen méltatlan sejtetés ez, nem is kívánok rá sok szót vesztegetni, egyetlen adatsort szeretnék felmutatni mellé. Az eljárás során 8 vádlottal szemben rendeltek el kényszerintézkedést, amelynek meghozatalában, fenntartásában, meghosszabbításában első fokon 9 különböző nyomozási bíró, másod fokon pedig 20 különböző bíró vett részt, összesen tehát 29 bírónak volt az a szakmai véleménye, hogy a kényszerintézkedésekre szükség van. Egyet kiemelni közülük és az ő előmeneteléből következtetésre felhívni a hallgatóságot, egyszerű kommunikációs trükk. Másik garanciális elem a hatékony védelem kérdése. Remélem, hogy senki nem fog ebben a kérdésben vitába szállni velem. Az eljárás során a terheltek részére végig hatékony védelem állt rendelkezésre. Az eljáró védők nemcsak a fővárosban, hanem országos szinten is ismert és elismert ügyvédek, akiket vélhetően nem lehet egyszerűen megijeszteni. Tudomásom szerint nem volt olyan terhelti kihallgatás, amelyen védők ne lettek volna jelen. Ha olyan súlyos törvénysértések történtek, mint amilyeneket a vádlottak állítanak, miért nincs annak nyoma, hogy a védők tiltakoztak. Miért nincsenek erre vonatkozóan észrevételek a vallomásokról felvett jegyzőkönyvekben, vagy ha olyan súlyos törvénysértések történtek, hogy azt a nyomozóhatóság még jegyzőkönyvezni sem volt hajlandó, akkor miért írták alá a jegyzőkönyveket a védők, miért nem tett senki panaszt kényszervallatás miatt a felügyelő ügyészségnek vagy miután már a nyomozást átvette a Központi Nyomozó Főügyészség, miért nem beszéltek a kényszervallatásról az újonnan belépő ügyészeknek a terheltek és a védők, miért nem tájékoztatták a nyomozási bírókat az üléseken a kényszerítésről? Két eset lehetséges. Tudtak a kényszerítésről, csak nem mertek tenni semmit, mert őket is megfélemlítették? Ez teljességgel kizárható. Vagy nem is tudtak róla? Lehet, hogy a terheltek úgy meg voltak félemlítve, hogy még a védőiknek sem mertek szólni? Ezt megint csak kizártnak tartom, mert arra utalna, hogy nem volt bizalmi viszony a terheltek és védőik között, a védők személye azonban kevés kivétellel a nyomozás után sem változott, a bizalmi viszony tehát valószínűleg fennáll. Némelyik állítás szerint ráadásul a kényszerítésnek úgy kellett történnie, hogy a védő is jelen volt, legalábbis ha a dolgok a III., a VI. vagy a VIII. r. vádlottak állításainak megfelelően történtek. Mégsem látni a jegyzőkönyvekben olyan védői észrevételt, hogy: Uraim álljunk meg, ez a kihallgatás így nem törvényes. Nem kívánom az összes védői észrevételt ismertetni, hiszen rengeteg van, de valamennyi a bizonyítással, a kényszerintézkedéssel kapcsolatos indítvány, illetőleg arról szól, hogy nem tesz a védő észrevételt, néhányat azért kiemelten is szeretnék ismertetni. III. r. vádlottnak a védője 2010. január 29.-én a nyomozási bíró ülésén így nyilatkozott: Védencem részletes, feltáró jellegű vallomást tett azért, hogy a bírónő által disznóságnak nevezett dolgok kiderülhessenek. 2010. február 18-i kihallgatásán III. r. vádlott védője indítványozta, hogy a nyomozó hatóság tárjon további szerződéseket III. r. vádlott elé, melyekkel kapcsolatban teljes körű vallomást kíván tenni. VIII. r. vádlott védője 2010. február 5-én nyomozási bíró ülésén így nyilatkozott: Nagyon helyes, hogy rendet csinálnak a BKV-nál. Szeretnénk továbbiakban is vallomást tenni, van mit boncolgatni. Február 15-én írásbeli beadványában arra utalt VIII. r. vádlott védője, hogy ügyfele részletes vallomást tett, azonban a nyomozó hatóság esetleges további kérdéseire is válaszolni kíván, illetőleg további vallomást kíván tenni a gyanúsításban közölt cselekményekkel kapcsolatban. Szintén írásbeli beadványában VIII. r. vádlott védője arra hivatkozott, hogy a gyanúsított magatartásából, amit Regőczi Miklós Jenő a jelen ügyben tanúsít, a nyomozó hatósággal kompromisszum nélkül együttműködik már ezekből vont le következtetést. Nyomozási bíró ülésén 2010. március 16-án VIII. r. vádlott védője ismét arról nyilatkozott, hogy azokból a vallomásokból, amiket a védence mondott, tökéletesen látszik, hogy nincs maszatolás benne, célirányosan, őszintén mondott el mindent. Tisztelt Bíróság! Elképzelhető-e, hogy a terhelteket akár védő jelenlétében is kényszerítik a vallomás megtételére, a védők pedig ezeket az idézett észrevételeket teszik. Most én mondom azt, hogy mindenki vonja le a megfelelő következtetést.

 

Még egy utolsó dolog. Tudom, hogy az ügyészség eljáró képviselője korábban ellenezte, hogy a bíróság ismertesse a vádlottak sajtóban megjelent nyilatkozatait. Ennek szakmai indokaival jelenleg is egyetértek. Ezeket a nyilatkozatokat nem a Be. szabályai szerint tették meg, az abban foglaltakat, tehát a vádbeli cselekményre vonatkozó közvetlen bizonyítékként nem lehet felhasználni. Sajtóbeli nyilatkozatok azonban ha a vád közvetlen bizonyítására nem is, arra azonban alkalmasak, hogy a vádlottaknak a kihallgatásuk időszakában tanúsított magatartásukra, azok okaira, kényszer alatti vagy annak hiányában történt viselkedésükre bizonyítékul szolgáljanak. Azt hiszem nevezhetjük köztudomású ténynek, hogy Balogh Zsolt 2010. március 6-án a Magyar Nemzetnek és a Hír Tv-nek, Antal Attila 2010. március 14-én a Magyar Nemzetnek, Regőczi Miklós 2010. március 24-én a Magyar Nemzetnek és a Népszabadságnak interjúkat adtak. Létezhet-e olyan kényszer, képes lehet-e olyan kényszer gyakorlására a nyomozó hatóság, hogy a terheltek szabadlábra helyezésük után a sajtónyilvánossághoz forduljanak és részletesen beszámoljanak a BKV-nál elkövetett visszaélésekről. Erre a kérdésre a választ ismét mindenkinek magának kell megtalálnia, mindenesetre indítványozom, hogy a bíróság az említett interjúkat alkalmas időben majd ismertesse.

 

Összefoglalva. Valamennyi korábban eljáró kollégám és a magam nevében is visszautasítom, hogy a vádhatóság az eljárás során bármikor, bárkit megfenyegetett volna, vallomás megtételére kényszerített volna, hogy intézkedéseinket nem szakmai, hanem valamilyen más alapon tettük volna meg. Hogy visszaéltünk volna a fogvatartottak kiszolgáltatott helyzetével. Hogy bárkinek a begyógyszerezésére, bekábítószerezésére vagy bármilyen hátrányos kezelésére adtunk volna utasítást vagy akár ilyenről tudomásunk lett volna, illetve azt is, hogy bárkit vallási hovatartozása miatt megkülönböztettünk volna.

 

Tanács elnökének kérdésére valamennyi jelen lévő vádlott és védő egyezően:

Nem kívánunk észrevételt tenni.

 

Tanács elnöke ismerteti Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott védője által a tárgyalás jelen szakában 113/Vé/10. sorszám beadott zár alá vétel feloldása iránti indítványt.

 

Tanács elnöke tájékoztatásul közli, hogy a korábbi intézkedései nem voltak eredményesek a VI.r. vádlottat érintően elrendelt zár alá vételről szóló végzések beszerzése kapcsán.

 

Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlott védője.

 

A bíróságnak 8 napon belül elfaxoljuk a védelem rendelkezésére álló végzést.

 

A tanács elnöke tájékoztatja még Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlottat, hogy védője jelen volt a 2012. november 15-ei tárgyaláson, amikor a BKV Zrt. sértett képviselője ismertette a VI.r. vádlott vonatkozásában is a polgári jogi igényét, melyet összegszerűségében a tanács elnöke ismertet a VI.r. vádlottal.

 

Tanács elnöke közli, hogy az indítványt a beérkező végzéssel együtt meg fogja küldeni az ügyésznek és a sértetti képviselőnek is indítványtétel végett, és ezt követően fog a bíróság dönteni a zár alá vétel feloldása iránti kérelemről.

 

Ügyész ismerteti a vádirat módosítását illetve pontosítását, amit 113/Ü/11. sorszám alatt átad tanács elnökének, valamennyi jelenlévő vádlottnak, védőiknek és sértetti képviselőnek.

 

 

Tanács elnöke ismerteti Hagyó Miklós I. r. vádlott védője által benyújtott, a bírósági iratok között 105. sorszám alatt található beadványt.

 

Ügyész:

 

Tisztelt Bíróság! Itt valószínűleg volt kommunikációs zavar az elődöm és köztem. Nekem eddig az egységes bűnjeljegyzék és a részletes iratjegyzék iránti igényről volt tudomásom, ezzel kapcsolatban az intézkedést megtettem, készülőben vannak. Nem értesültem Hagyó Miklóssal szemben alkalmazott kényszerintézkedéssel kapcsolatos iratok csatolása iránti igényről, de meg kell mondjam, hogy magam is észleltem három végzésnek a hiányát, az ügyészség csatolni fogja ezeket a hiányzó végzéseket.

 

Tanács elnöke tájékoztatásul közli, hogy Antal Attila, Regőczi Miklós és ... vonatkozásában az I. r. vádlott védőjének indítványára már megkeresést intézett az érintett bíróságok felé a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos iratok megküldése végett. Ezt megteszi Hagyó Miklós I. r. vádlott vonatkozásában is, és ha még ezután is igényel a

védelem hiányzó iratokat, akkor arra visszatér a bíróság.

 

Tanács elnökének kérdésére ügyész:

 

Terveim szerint a következő tárgyaláson, amennyiben ez február végén lesz már rendelkezésre fog állni a tartalomjegyzék a DVD használatához.

 

Tanács elnöke az I.r. vádlott védőjének fenti beadványával kapcsolatban még közli, hogy amennyiben az eddig átadott iratmásolatokon felül további iratokról is kérnek másolatot, azt külön nevesítve jelezzék a bíróság felé, illetve közli a tanács elnöke, hogy megkeresést intézett a bíróság a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjéhez Balogh Zsolt IV. r. vádlott rendelkezésre nem álló 2010. január 26. és január 29. napi meghallgatási jegyzőkönyvei és 23 oldalas nyilatkozata kapcsán, melyre azt a választ kapta, hogy nem kívánnak a bírósági eljárásban a nyomozás során minősített adatként keletkezett és utóbb nyílttá tett bizonyítási eszközt felhasználni.

 

Tanács elnökének azon konkrét kérdésére, hogy a bizonyítási indítvány első két pontjában megjelölt beszerezni kért iratokkal mit kívánnak bizonyítani, Hagyó Miklós I. r. vádlott védője:

 

A többi bizonyítási indítványunknál gondolom egyértelmű hogy mi a cél, tekintettel arra, hogy itt nevesített vádpontokra vonatkozó bizonyítékokról van szó. A főpolgármester­helyettesi kabinet költségvetésére és a belső revizori jelentésekre vonatkozóan pedig röviden elő fogjuk majd írásban terjeszteni az indítványunk indokolását.

 

Ügyész észrevétele:

 

Az első két pont vonatkozásában nekem is annyi lett volna a nyilatkozatom, hogy nem ismert, hogy milyen tény bizonyítására irányulnak ezek a pontok, ezért érdemben csak akkor tudok majd reagálni, ha majd írásban megkaptuk a tisztelt védelem nyilatkozatát, hogy ez mire vonatkozik.

 

A BKV Zrt. 2010.-2012. évekre jóváhagyott költségvetése esetében sem ismert az ügyészség számára, hogy ez milyen tény bizonyítására lehet alkalmas, egyébként nem is a vádbeli időszakra vonatkozik, ezért az elutasítását indítványozom.

 

A BKV Zrt. 2007.-2012. évekre vonatkozó kommunikációs stratégiájának beszerzésével részben egyetértek, a 2007., 2008-as évekre vonatkozóan én is szükségesnek tartom, ezért ebben a részben csatlakozom a védelem indítványához, a többi év azonban nem a vádbeli időszakra vonatkozik, ezért ebben a részben az elutasítását indítványozom. Ugyanakkor álláspontom szerint a 2006-os évre is érdemes kiterjeszteni ezt a bizonyítást, úgyhogy ennyiben kiegészíteném az indítványomat, hogy a 2006. évi kommunikációs terv beszerzését is indítványozom, továbbá ehhez kapcsolódóan indítványozom X. r. vádlott vallomásában említett 2005. karácsonyán készített Combínó villamosok üzembe állítására vonatkozó kommunikációs terv beszerzését is.

 

Az AAM Zrt. által végzett teljesítés során keletkezett dokumentumok beszerzésére irányuló indítvány vonatkozásában: a vádirat szerint, a szerződés szerinti munkát az AAM Zrt. elvégezte, itt igazából az a vád tárgya, hogy ez a munka teljességgel felesleges volt, ezért ebből kifolyólag szintén nem látom, hogy milyen tény bizonyítására vagy cáfolatára

irányul ez a bizonyítás. Ezért kérem, hogy a védelem erre vonatkozóan is nyilatkozzon, hogy milyen tényt kíván bizonyítani vagy cáfolni.

 

A BKV Zrt. és a Synergon Nyrt. között létrejött valamennyi szerződés, azok előkészítésével, megkötésével és teljesítésével kapcsolatos iratok, beleértve a közbeszerzési eljárás iratainak megküldését: az ügyészség számára itt sem teljesen világos, hogy az indítványozott bizonyítás milyen tény bizonyítására szolgál és arra miként alkalmas.

 

Tanács elnöke közli, hogy egyrészt bevárja a védelem írásbeli reagálását, addig a 2006. évi kommunikációs stratégia, illetve terv beszerzése kivételével nem dönt a fenti bizonyítási indítványokról, illetve részben a tanúkihallgatások után tér vissza a bíróság ezekre. Közli továbbá, hogy a bíróság már megkereste a BKV Zrt.-t a 2007. és 2008. évi kommunikációs stratégia megküldése iránt, valamint Szalai László XI. r .vádlott az írásbeli vallomása részeként csatolta a kommunikációs stratégiákat 2009. évtől kezdődően, a XI.r. vádlott és védője is úgy nyilatkozott, hogy ezeket a BKV-tól szerezte be, a bíróság korábban már ugyancsak intézkedett a 2007. évi Üzleti Terv beszerzése iránt.

 

Tanács elnökének kérdésére Vitéz Ágnes X. r. vádlott:

 

Valószínű, hogy az ügyész által említett általam készített kommunikációs terv a BKV-nál már nem lesz fellelhető, ha az én gépemen megvan, akkor azt csatolom.

 

Tanács elnöke ismerteti Regőczi Miklós VIII. r. vádlott védőjének 46/Vé/82. sorszám alatt becsatolt bizonyítási indítványait.

 

Ügyész:

 

Az 1. pont vonatkozásában álláspontom szerint a bizonyítási indítvány ebben a formában túl általános. Ha a bizonyítás indítvány teljesítését ebben a formában elrendelné a bíróság, az csak azt eredményezné, hogy újabb több ezer oldal zúdulna a bíróságra, melynek feldolgozása hónapokig eltartana és kétséges, hogy hozna-e egyáltalán eredményt a bizonyítás szempontjából. Ezért az indítványt csak akkor tartom teljesíthetőnek, hogyha az indítványozó megjelöli, hogy mely szerződések vonatkozásában, milyen tények bizonyítására, mely iratok beszerzését kívánja. Ilyen pontosítás hiányában az indítvány elutasítását tartom szükségesnek.

 

A 2. pont vonatkozásában az indítvány elutasítására teszek indítványt. A BKV Zrt. valamennyi vádbeli szerződés vonatkozásában végzett belső ellenőri vizsgálatot, a jelentős tényeket azokban tárták fel. Ezekhez képest egy más tárgyú belső ellenőri vizsgálat megállapításai álláspontom szerint nem relevánsak.

 

A 3. pont vonatkozásában észrevételezem, hogy a bizonyítási indítvány nem a vád tárgyává tett időszakban, nem a vádlottak által kötött szerződések vizsgálatát célozza. A vád tárgyává tett szerződések vonatkozásában a vádlottak büntetőjogi felelősségét önállóan kell megállapítani, azt nem lehet függővé tenni attól, hogy mások más időszakban tanúsított magatartása bűncselekménynek minősül-e. A bizonyítás kiterjesztése ebben az irányban, azt jelentené, hogy a bíróság más személyek büntetőjogi felelősségre vonhatóságát is vizsgálni kezdené, akikre a vád nem terjed ki. Megjegyezni kívánom egyébként, hogy a BKV Zrt. vezérigazgatója által 2008. szeptember 1. napjától követően kötött tanácsadói szerződések miatt jelenleg más büntetőeljárás is folyamatban van, mindezekre figyelemmel az indítvány elutasítását javasolom.

 

A 4. pontban írt bizonyítási indítványnak szintén az elutasítását indítványozom az előző pontban foglaltakkal azonos indokokból. A vádlottak büntetőjogi felelősségre vonását nem lehet más személyek gyakorlatától függővé tenni.

 

Az 5. pont vonatkozásában az indítvány teljesítését nem ellenzem.

 

A 6. pontban foglalt indítvánnyal kapcsolatban, észrevételem szerint a vád állításaiból nem következik, hogy Mátay-Horváth Éva, Regőczi Miklós valamint ... között ne lett volna telefonos kapcsolat a hívás forgalmazási adatok ennél több, mármint azon kívül, hogy a vádlottak egymással kapcsolatban álltak, ennél több minden bizonyítására nem alkalmasak. Az adatok beszerzését és értékelését ezért szükségtelennek tartom, ezért annak elutasítását indítványozom.

 

A 7. pontban írt bizonyítási indítvány teljesítését nem ellenzem.

 

A 8. és 9. pontban foglalt indítványok álláspontom szerint nem bizonyítási indítványok. A 8. pont egy már lezárt nyomozás törvényességével kapcsolatban tesz indítványt. A 9. pont vonatkozásában pedig ezek a megszüntető határozatok a bíróság rendelkezésére állnak.

 

Regőczi Miklós VIII. r. vádlott észrevétele:

 

Pontonként mennék végig. Az 1. pont lehet, hogy általános, de nekem 5 vagy 6 év elteltével nincsenek konkrét napra lebontott emlékeim, hogy mikor melyik szerződést tárgyalták. Általában a marketing költségvetést tárgyalták, általában tárgyalták a BKV üzleti tervét, azokat az iratokat szerettem volna kérni. Ezen iratok valóban több ezer oldal tartalmúak, ezek átnézését nem az ügyészség vagy a bíróság feladatává kívánjuk tenni, én magam fogom átnézni, illetve nyilván aki tud ebben segíteni, és ezután majd kiemelem azokat, amik az ügyhöz tartoznak, csak ehhez látnom kell természetesen az összes iratot. Valóban ez egy hosszú anyag, de azért mi gyorsabban tudunk majd keresni a kész anyagokból. A belső ellenőri jelentés olyan szempontból rendkívül érdekes, hogy a Well Kft.-vel és egyéb cégekkel kapcsolatban átvilágította a kommunikációs igazgatóságot a belső ellenőrzés, tettek megállapításokat, pozitívat és negatívat is. Aztán ugyanezek az emberek fél év múlva ugyanezekről a cégekről kitalálták, hogy ez bűncselekmény, ilyen szempontból indítványoztuk ezt a belső ellenőri jelentés kikérését, hogy amikor még nem volt szempont, hogy bűncselekmény legyen, akkor ugyanaz a belső ellenőrzési ügyosztály semmiféle bűncselekményre utaló jelet nem talált, sem a Well Kft. sem mások szerződésében, a 101/17. jelentés ez erről szól. A vádban 2009-es szerződések és 2009-es kifizetések is szerepelnek. A 3 személyt azért jelöltem meg, mert két tanúvallomás Sz. és D. M.-é is minősíti az általunk kötött szerződéseket mindenféle szempontból és én úgy gondoltam a védőmmel egyetértésben, hogy ezen személyek szintén kötöttek teljesen ugyanilyen szerződéseket, az ő tanúkénti meghallgatásuk, bevonásuk teljesen hiteltelen ha ezt látjuk, hogy ők konkrétan milyen szerződéseket, mikor milyen összegben kötöttek. A rendezvényeknél ugyan ez, ha egy rendezvény bűn 2008-ban vagy 2009-ben, akkor miért nem bűn 2009-ben vagy 2010-ben vagy 2011-ben, hangsúlyozva azzal a logikával, hogy senki nem akar újabb embereket büntető eljárás tárgyává tenni, senki nem akar újabb BKV-s dolgozókat a vádlottak padján látni, hanem pont fordítva, ha valami nem bűncselekmény 2009-ben, 2010-ben, vagy 2011-ben, akkor természetesen nem bűncselekmény 2007-ben vagy 2008-ban sem. Az 5. pontot az ügyész úr elfogadta, az egyértelmű.

 

A 6. pont az egy elméleti kérdés. Ugye nem mindegy, hogy valaki havonta egyszer beszél telefonon vagy naponta többször, ezzel azt szeretném bizonyítani, hogy rendszeres napi, élő, többszöri kapcsolat volt közöttünk. A Média Magnet-et vizsgálta a felügyelő bizottság, nem talált bűncselekményre utaló jelet, vizsgálta a belső ellenőrzés, aztán eltelik fél vagy egy év, és hirtelen megint bűncselekmény lesz ebből a szerződésből.

 

A 8. pontnál pedig teljesen egyértelmű, hogy ha az ügyészség azt írja Prím Péternek, vagy Bolla Tibornak, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúját okirati bizonyítékok, terhelti és tanúvallomások támasztják alá, akkor én joggal vagyok kíváncsi, hogy mik ezek az okirati bizonyítékok, stb. amik Bolla Tibor vagy Prím Péter bűnösségét alátámasztják.

 

Az utolsó pont arra vonatkozik, hogy időközben megszüntették ellenük a gyanúsítást, kíváncsi lennék, hogy milyen indokkal szüntették meg a gyanúsítást ellenük.

 

Tanács elnöke közli, hogy a Főpolgármesteri Kabinet és a Fővárosi Közgyűlés jegyzőkönyveinek beszerzése kapcsán nem dönt még a bíróság, arra a későbbiekben kíván visszatérni. A 3. és 4. pontot érintően a bíróság álláspontja, hogy ezek a kérdések részben a tanúkihallgatások során is tisztázhatóak, így egyenlőre nem tartja szükségesnek ezen kérdésekben a döntést, a telefon beszélgetések listáját illetően sem tartja egyelőre szükségesnek a döntést, a 8., 9. pontban írtakat illetően pedig egyetért az ügyészi állásponttal, ahhoz nem kíván egyebet hozzátenni.

 

A tanács elnöke ismerteti a VII. r. vádlott védőjének a 35. számú beadványban előterjesztett bizonyítási indítványait.

 

Ügyész:

 

A VII. r. vádlott az indítványát tulajdonképpen egy észrevétellel kezdte. Konkrétan azzal, hogy az Optimismo Kft. és a bKv Zrt. között létrejött vállalkozási szerződés, a BKV nyilatkozata a vállalás elvégzéséről továbbá a teljesítési igazolás feltűnő egyezéseket mutatnak, ezért az a határozott álláspontja, hogy valamennyi fenti irat a BKV Zrt. irodatechnikájának igénybevételével készült és azonos szerzőtől származik és ebből von le következtetést. A védelem észrevételével nem tudok egyet érteni, jelentős hasonlóságot ugyanabban csak a teljesítésigazolás és a jelentés vonatkozásában látok, a vállalkozási szerződés ezeknél jóval rendezettebb formátumú. Ami fontosabb, hogy a védelem álláspontjának jelentős hiányossága, hogy az iratokat a BKV Zrt. irodatechnikájával készültnek vélelmezi, ezt azonban semmilyen adattal nem támasztja alá. Sőt Antal Attila III. r. vádlott nyomozati vallomásából éppen ennek az ellenkezője következik, vagyis hogy az iratokat nem a BKV Zrt.-nél készítették. Írás vagy más szakértő kirendelésének csupán csak akkor van értelme, ha rendelkezésre áll olyan összehasonlító anyag, amelynek eredete egyértelmű, ilyen irat viszont jelen esetben nincsen. Nem is világos számomra, hogy mit ért a védelem a BKV Zrt. irodatechnikája alatt. A mai nyomtatók világában bármilyen írásképű anyag elkészíthető bármilyen számítógépen, így összehasonlításnak csak akkor lenne értelme, ha a védelem meg tudná jelölni, hogy az iratokat a BKV Zrt. több száz nyomtatója közül pontosan melyikkel készítették, ebben az esetben lehetne esélye kategorikus vélemény adására. Erre tekintettel a szakértő kirendelésének az elutasítását indítványozom. Abban a kérdésben, hogy a szerződés és a többi irat megfelel-e a BKV Zrt. sémáinak és szerződésmintáinak és azok a BKV Zrt.-n belül vagy kívül készültek-e egyetértek a bizonyítási indítványban foglaltakkal annyiban, hogy erre a BKV Zrt. valamely dolgozóját lenne célszerű kihallgatni. Ez viszont álláspontom szerint nem az iktatásért felelős vezető vagy belső ellenőrzés vezetője lehet, hanem inkább a jogi igazgatóság valamely dolgozója, vagy vezetője. Így ebben a formában értek egyet a bizonyítási indítvánnyal. Az iktatás és az okiratok belső útjának feltárására az iktatásért felelős vezető kihallgatását viszont nem ellenzem. A portanyilvántartás beszerzése, ez az indítvány szerepel, ha jól emlékszem a VI. r. vádlott indítványai között is. A nyomozás elején a BRFK lefoglalta a BKV Zrt. Akácfa utcai székháza elektronikus beléptető rendszerének adatait, viszont annak kiértékelése azért maradt el, mert az eljárás során kiderült, hogy olyan a rendszer, hogy 30 nap elteltével felülírja a korábbi adatokat, tehát releváns adatokat nem lehetett volna belőle kinyerni. Úgyhogy ebből az okból a portanyilvántartás beszerzésére vonatkozó indítvány elutasítását indítványozom. A CEMI jelentésének beszerzésére vonatkozó indítványnak is az elutasítását indítványozom, nem azt kell ugyanis bizonyítani az ügyben, hogy szükség volt-e a fénymásoló állomány felmérésére, hanem azt, hogy az Optimismo Kft. a felmérést nem végezte el, de a pénzt felvette.

 

A tanács elnöke közli, hogy a BKV Zrt. és a CEMI között létrejött iratok a nyomozati anyagban megtalálhatók, illetve ... és ... tanúvallomásaiban van utalás a 30 nap utáni felülírásra. Az iktatás és az okiratok belső útjának feltárása előreláthatólag a vádhatóság által indítványozott kihallgatásra kerülő egyes tanúk kihallgatása során is tisztázható lesz.

 

Mátay-Horváth Éva Vl.r. vádlott:

 

Ezt a 30 napos felülírást vitatjuk, erre majd írásban kívánunk reagálni.

 

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védője:

 

Azért kérek röviden szót, mert az ügyész úrnak a bizonyítási indítványainkkal kapcsolatos állásfoglalására nem volt módon reflektálni. Írásban fogunk ezzel kapcsolatban rövidesen előterjeszteni érveket. Most egyetlen dologra szeretném csupán felhívni a T. Törvényszék figyelmét, nevezetesen arra, hogy az ügyész úr azt mondja, hogy az AAM Zrt., különösen pedig a 2007. január 24-én kötött szerződéssel összefüggő tevékenységével kapcsolatban az az ügyészség álláspontja, hogy szükségtelen volt, következésképpen további vizsgálatra nincs szükség. Le kell szögeznem, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség soha, semmilyen vizsgálatot ebben a körben nem folytatott, iratokat be nem szerzett, összegzést nem végzett. Ezzel kapcsolatban a vád gyakorlatilag és kizárólag a III. r. vádlottnak a nyomozás kezdeti szakaszában tett vallomására épül, amelyben semmi mást nem közöl, csak azt, hogy ez nem volt szükséges és nem volt indokolt. Ehhez képest azt kívánjunk bizonyítani, hogy szükséges volt és indokolt volt. Ehhez pedig magára a jelentésre, illetőleg azoknak a dokumentumoknak a csatolására, amelyek a munka indokoltságát és szükségességét alátámasztják, mellőzhetetlenül szükség van. A józan ésszel tartom ellentétesnek azt az álláspontot, amelynek az a lényege, hogy ha egyszer valaki azt mondta, akinek a vallomására később alapozni akarok egy tényállást, hogy valami indokolatlan és szükségtelen volt, akkor tulajdonképpen a munka eredményét sem kell megvizsgálni. Ezért én már most szeretném leszögezni, hogy enélkül az anyag nélkül megalapozott ítélet a legjobb meggyőződésem szerint az ügyben nem hozható. Ezért itt a tárgyaláson szerettem volna ezzel kapcsolatban az álláspontomat kifejteni. Röviden le is fogjuk írni.

 

Tanács elnöke jegyzőkönyvezteti, hogy a védelem jelezte a bíróság felé, hogy azok a vádlottak, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy nem válaszolnak kérdésekre, azok az eljárás jelen szakában sem kívánnak még kérdésekre válaszolni.

 

Tanács elnöke átadja Hagyó Miklós I. r. vádlottnak és védőjének a 116. sorszámú, Antal Attila III. r. vádlottnak és védőjének a 117. sorszámú, Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlottnak és védőjének a 118. sorszámú tájékoztatást.