Balogh Zsolt IV. rendű vádlott vallomása a Kecskeméti Törvényszéken 2012. október 9. napján
A bíróság a bizonyítási eljárást Balogh Zsolt IV. r. vádlott kihallgatásával folytatja.
Tanács elnökének kérdésére Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Fenntartom korábbi nyilatkozatomat, továbbiakban sem járulok hozzá, hogy rólam hang vagy képfelvétel készüljön.
Tanács elnöke ismételten közli a sajtó képviselőivel, hogy Balogh Zsolt IV. r. vádlott hozzájárulásának hiányában továbbra sem készíthető az arcáról és a hangjáról felvétel.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott védője:
A kihallgatás megkezdése előtt annyi észrevételem van, hogy az ügyészség úgy vádolta meg Balogh Zsoltot ¾ milliárd forintra elkövetett hűtlen kezeléssel, hogy őt ezzel nem gyanúsították meg és vele szemben nyomozást nem folytattak le, ami súlyosan törvénysértő. Az ügyészség ezzel megsértette az eljárási törvény 5. § (3) bekezdését, 43.§ (1) bekezdését, (2) bekezdésének az a), b), c), d) és e) pontját, valamint a 179. § (1), (2), (3) és (4) bekezdését.
A bíróság elé szólított BALOGH ZSOLT JÓZSEF IV. r. vádlott
(személyes adatok)
Tanács elnökének kérdésére Balogh Zsolt IV. r. vádlott kijelenti, hogy a vádat megértette. Tanács elnöke tájékoztatást ad a Be. 288. § (3) bekezdésében foglalt lehetőségről.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Bűnösségemet nem ismerem el, a vádirattal kapcsolatban csatlakozom a védőm által előadott észrevételhez. Egyebekben külön nem kívánok élni a Be. 288. § (3) bekezdésében írt lehetőséggel, vallomásomban majd részletesen kitérek a vádra.
A tanács elnöke figyelmezteti a IV. r. vádlottat, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetőleg az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta; amit mond, illetőleg rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A bizonyítási eljárás során a kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. Ha nem tesz vallomást a terheltként tett korábbi vallomása ismertethető vagy felolvasható. A tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is érintkezhet védőjével, de kihallgatása közben ezt csak a tanács elnökének engedélyével teheti meg.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
A figyelmeztetést megértettem. Vallomást kívánok tenni.
Tanács elnöke figyelmezteti Balogh Zsolt IV.r. vádlottat, hogy vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.
Balogh Zsolt IV.r. vádlott:
A figyelmeztetést megértettem.
A IV. r. vádlott személyi, vagyoni körülményeire vonatkozóan az alábbiakat adja elő:
Nem szeretnék se a személyi, se a vagyoni körülményeim vonatkozásában válaszolni a kérdésekre. Büntetlen előéletű, más büntető eljárás nincs ellene folyamatban.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott összefüggő vallomása:
Tisztelt Törvényszék, elöljáróban szeretném kijelenteni, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtem el, és visszautasítom azt a vádat, hogy bűnszervezet tagja lettem volna. A szerződések megkötésekor, vagy a számlák kifizetésekor a BKV-t semmifajta vagyoni hátrány nem érte. Az én tudomásom szerint minden olyan munkafolyamatban, amiben részt vettem, közreműködtem, a BKV értékarányos szerződéseket kötött, és ennek soha nem állítottam az ellenkezőjét.
A lakásomban történt hajnali házkutatás során a nyomozók nem bizonyítékokat, hanem alvó gyermekeimet találták. A házkutatást követően a nyomozás során a kihallgatásaimon úgy éreztem, hogy ha haza akarok menni a családomhoz, akkor minél több visszásságot kell a BKV irányításáról mondanom. Ezért, anélkül, hogy konkrét gyanúsításokat közöltek volna velem, számtalan oldalon keresztül tettem vallomást. Jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy egyetlenegy kérdés feltétele nélkül különböző időpontokban folytattam tovább vallomásaimat az ismétlődő kihallgatásaimon. Jegyzőkönyv bizonyítja, hogy volt olyan kihallgatásom, melyen két ügyész és két nyomozótiszt, tehát négyen hallgattak ki, míg az akkori ügyvédem egy ügyvédjelöltet küldött.
Mivel nem vagyok hős, számomra csak egyetlenegy dolog volt fontos, hogy ne tartóztassanak le és ne járjak úgy, mint egyes munkatársaim. Ennek érdekében még nyilatkozatokat is tettem a sajtónak. Azt azonban még így sem állítottam soha a nyomozás során, hogy akár csak egyetlenegy forint vagyoni hátrányt okoztam a vállalatomnak, a BKV-nak, mert ilyen egyszer sem történt. Bár az elmondottak miatt engem kiáltottak ki a sajtóban a vád tanújának, az ügyészség cserében úgy vádolt meg 750 millió forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, hogy ezzel nem is gyanúsítottak meg a nyomozás során, ezért nem is védekezhettem ellene. A végén pedig az ügyészség pontosan hatszor nagyobb értékre elkövetett bűncselekmény elkövetésével vádolt meg, mint Hagyó Miklóst.
A vallomásom elején szükségesnek tartom, hogy nyilatkozzam a BKV-nál eltöltött munkám szakaszairól és körülményeiről, mert enélkül a tevékenységemet, az ottani munkámat nehéz lenne megítélni.
Először a beruházási igazgatóságon dolgoztam, mint beruházási csoportvezető, irodavezető, a beruházási igazgatóságra 2007. április végén vett fel D. Z. beruházási vezérigazgató-helyettes. A csoportvezetői munkakör itt megüresedett, ... az előző irodavezető a társaság áramellátási szakszolgálat vezetője lett, és én az ő munkahelyére nyertem felvételt. A napi feladataim során megismertem a társaság igen bonyolult szervezetét, azokat a sajátosságokat, mint amit például a társaságnál működő 28 szakszervezet jelentett. A napi munkám mellett részt vettem a 2007. május 2-án induló szervezetátalakítási munkában is, ahol D. Z. javaslatára beválasztottak 18 munkacsoportba. Ezek kivétel nélkül a beruházásokhoz kötődő szakmai műhelyek voltak. Azt gondolom, hogy a korábbi nagyvállalati, elsősorban a MATÁV-nál és a Magyar Posta vállalatnál eltöltött beruházási tapasztalatom miatt választottak be ezekbe a munkacsoportokba. Rengeteg szakmai anyagot készítettem, készítettünk közösen a szakmai csoportokban. Először találkoztam itt és vitatkoztam életemben első alkalommal szakszervezeti vezetőkkel, akik sérelmezték a társaság átalakítását. A munkahelyen eltöltött második szakasznak tekintem a műszaki igazgatóságot, ahol mint beruházási főosztályvezető dolgoztam tovább. A 2007-es szervezetátalakítási munka során, nyár végére a munkacsoportok leírták az új szervezetet, gondolom ezt a vállalat akkori vezetése megtárgyalta és elfogadta az új szervezeti tagozódást. A korábbi beruházási igazgatósághoz kapcsoltak számos új, kivétel nélkül műszaki területet, és 2007. nyár végére kialakították a műszaki igazgatóságot, ennek D. Z. volt a vezetője, műszaki vezérigazgató-helyettesi beosztásban. Én a szervezetátalakítási munkacsoportban részt vevő társaimmal együtt új beosztást kaptam, beruházási főosztályvezetői munkakört és munkaszerződést. Ekkor a műszaki igazgatósághoz 4485 fő tartozott, a járművezetőket foglalkoztató közlekedési igazgatóság után a második legnagyobb számú szervezet volt. 2007. őszén Antal Attila felkért a műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatra, örömmel fogadtam el, mert alapvégzettségem közlekedésépítő mérnök, és a 16 éves MATÁV-os és postai beruházói tapasztalataim alapján, valamint a 2000-es években megszerzett német projektmenedzseri diplomám alapján úgy éreztem, hogy meg tudok felelni ennek a kihívásnak, továbbá 50 éves korban az ember már nem nagyon fog kapni ilyen felkérést, tehát elvállaltam a 4485 fős műszaki igazgatóság vezetését. Hogy mi volt a feladatom? A napi és a vállalati stratégiai munka elvégzése, napi 12-16 órában. Reggel folyamatosan én nyittattam ki 6 órakor a székház gépkocsi bejáróját és este változó időben végeztem a napi munkámmal. A beosztásomhoz tartozott minden, ami a 365 napos budapesti közösségi közlekedés műszaki feltételeit jelenti. 365 napon keresztül kellett a járműveket olyan állapotban tartani, hogy azok utasok szállítására, balesetmentes közlekedésre alkalmasak legyenek. Metró, HÉV, libegő, sikló, troli és buszviszonylatokat. Napi 1185 autóbusz ment ki a szolgálatba és az állapotuk már öt évvel ezelőtt sem volt a legjobb. Emellett a dolgozók napi munkakörülményeit kellett biztosítanom, miközben a körülmények az évtizedek alatt el nem végzett karbantartások miatt retró hangulatú műhelyekben, szociális helységekben, öltözőkben jelentek meg. A szolgáltatásban részt vevő járművek és a karbantartó műhelyek mellett, évente 365 napon át kellett a közösségi közlekedés infrastruktúra körülményeit olyan szinten biztosítani, hogy azokon az utasokkal teli járművel közlekedhessenek. A több száz kilométer autóbuszvonal, a 330 km villamospálya, a három metrópálya alagútjai, a villamos energia ellátás, a fűtés, a HÉV vasúti eszközök biztosító berendezések fenntartása, külön-külön egy-egy világ volt mindegyik mögött, és mindegyik mögött hatalmas nagy problémák voltak. Ezen feladattömeg koordinálása, irányítása olyan napi leterheltséget jelentett és adott, aminek csak az adminisztrációs tömegére jellemző, amit a nyomozás során többször elmondtam, hogy napi 17 aláírótömbömnél kevesebb nem volt. A napi munkában óránként, sűrű nap esetén fél óránként voltak dokumentálható programjaim beiktatva. E munkakör hatalmas szervezést és valódi csapatmunkát követelt meg. Arra gondolok, hogy nekem nem volt se lehetőségem, se időm a korábban kialakított, majd a 2007. év nyár végén átszervezett új műszaki igazgatóság munkafolyamataiba, munkarészeibe vagy részmunka fázisaiba elmélyülni. Volt egy gyakorlott, korábban 20-25 éve ott dolgozó szakembergárda, akik szakmai tapasztalatára, emberi becsületére és munkához való hozzáállására tudtam építeni. A korábbi vezetői pozíciók betöltői addigra a vállalattól eltávoztak, maradt a bizonyítani kész 10-20 vagy kevesebb éve a vállaltnál dolgozó gárda, akik pontosan ismerték az egyes részfolyamatokat, hiszen a BKV, mint egy félkatonai szervezet működött és működik most is. Őrájuk építettem, és ezt a hatalmas feladatot a leterheltség miatt bizalom nélkül nem lehetett volna elvégezni. A későbbi utódom, dr. Kocsis István úr is erre épített. A társaság korábbi szakterületekre volt felszeletelve, és ez volt az első alkalom a BKV 40 éves történetében, amikor több napos sztrájkot tartottak a szakszervezetek. Úgy gondolom, hogy néhány, elsősorban politikai céllal létrejött civil szervezet hangos kritikáitól eltekintve, az általam vezetett műszaki igazgatóság megfelelően dolgozott. Munkatársaimmal megfelelő és korrekt munkakapcsolatot alakítottam ki, azok a napi gondok, forráselvonások, paraméterkönyv kérdések, szakszervezeti tárgyalások, melyek begyűrűztek hozzám, azok gondolom ugyanannyira nyomtak engem, mint Antal Attila idejében. Antal Attila a konfliktusok legtöbbjét magára vonta, és bennünket hagyott dolgozni. 2008 év elején elkezdett rosszabbodni a helyzet, egyre nagyobb nyomás nehezedett a vállalat vezetésére, és ebben a legnagyobb teher Antal Attilára hárult. Antal Attila fáradt és meggyötört emberként dolgozott, gyakorlatilag egy vezetői értekezletet sem tudott végig vezetni a folyamatos városházi telefonjai miatt.Január végén az akkor már rendszeres vasárnap délutáni felső vezetői értekezletre nem érkezett meg, másnap reggel kaptuk a hírt, hogy szívével kórházban ápolják, és információink szerint akkor életveszélyes állapotban volt. Mi vezetők akkor közfelkiáltással a gazdasági vezérigazgató-helyettest, T. N.-t bíztuk meg az ügyvezetéssel, és közben persze mindenki tette a saját szakmai feladatát. Egy héttel később volt az igazgatóság ülése, amely ülésre az ülés közben lehívattak és közöltek, hogy engem kérnek meg 30 napra a vállalat vezetésére. Szakmailag olyan emberek kértek erre, mint a volt ipari miniszter Pál László vagy a közlekedési miniszter Derzsi András. Mindketten az igazgatóság tagjai voltak, elvállaltam 30 napra a feladatot, azzal, hogy az én műszaki vezérigazgató-helyettesi feladataimat elláthassa az akkori helyettesem T. P. logisztikai igazgató. Milyen feladatok hullottak ekkor az asztalomra? Öt nagyon nagy feladat, túl a 107 milliárdos vállalat finanszírozásán. Ezek szakmai sorrendben a következők voltak:
2008. elejére ismét kiderült, hogy a vállalat nehezen vagy alig finanszírozható. Egyfelől a 2007. évi 10 milliárdos megtakarításokat nehezen kezelte a vállalat, a korábbi megszokott szervezete felbomlott, másfelől pedig a városházi elvárások gyorsítani akarták a reformokat, ami két egymásnak ellenáramú folyamatot eredményezett. Ezen a tavaszon kezdett mindenki arról beszélni, hogy az állam nem fizeti meg az általa igényelt szolgáltatást, emiatt fuldoklott a társaság. A második 30 napos megbízásom alatt kellett a városházát szakmai anyagokkal felkészítenem, ebben az időben indult el 2008. tavaszán az új közlekedési minisztériummal a tárgyalás. A korábbi vezetéstől eltérő megoldásokat szorgalmaztak szakmai kérdésekben, a társaság feladatait összefüggően más társszolgáltató vállalatokkal, Volán busszal és MÁV-val látták megoldani. Ezen új intézkedések hatásai ismét új feladatokat adtak a társaság finanszírozhatóságának fenntartása miatt.
A második nagyon nagy feladatcsomag volt a paraméterkönyv. Az előző ponthoz kapcsolódóan a BKV egyik legfontosabb feladata az éves alapdokumentumának, a paraméterkönyvnek, de úgyis mondhatnám, hogy a járművek menetrendjének az összeállítása. A paraméterkönyv szerint rendeli meg ugyanis a városvezetés a vállalattól az egyes járatokat, azok számát , és az jó a vállalatnak, ha ez a szám csökken, viszont ez nem jó az utasoknak. A városházi akkori politikai ellenzék felismerte a paraméterkönyv összeállításában rejlő és a saját szempontjai szerint felhasználható problémát, és vadul el kezdtek kommunikálni, egy hadjáratot indítottak a városvezetés ellen, akik meg folyamatosan kénytelen voltak taktikázni. Mi szolgáltatók és vezetők középen maradtunk. Gyakorlatilag volt egy városházi elvárás a paraméterkönyvvel, a járatok csökkentésével kapcsolatban. Az ellenzék pedig ezt folyamatosan támadta. A problémát tetézte egy szakmai vezérhelyettes társunk is, akit Antal Attila 2007. novemberében Balatonfenyvesen arra utasított, hogy sürgősen készítse el a 2008. évi paraméterkönyvet, ezt 2008. áprilisáig végigszabotálta ez a szakmai vezérigazgató-helyettes. A 2008. évi paraméterkönyvet végül is 2008. nyarán fogadta el a városháza testülete.
A harmadik nagyon nagy probléma, ami az asztalomra hullott, az a sztrájk. Mindezen fenti problémákat érzékelte a 28 szakszervezet is, és idejét érezte annak, hogy nagyobbat szorítson a helyzeten, minél jobb pozíciót kiharcolva saját maguknak. Sokszor ez a harc nem fedte le teljesen a dolgozók érdekeit, volt olyan szakszervezeti vezető, aki simán vezérigazgató szeretett volna lenni a társaságnál. A szakszervezetnek nem tetszett az Antal Attila által képviselt vállalati racionalizálás, és amikor Antal Attila kiesett a csatasorból, koncentrált támadást intéztek a vállalat és a menedzsment ellen. Megjegyzem, hogy a vállalat 40 éves életében ekkor volt az egyetlen 2 és fél napos sztrájk, ami miatt nem engedtem, nem engedtünk a szakszervezet nyomásának. A negyedik nagyon nagy probléma, ami az asztalomra hullott ebben az időszakban, az a használt autóbusz beszerzés körüli botrány volt. Ezzel indult a 2008-as év, ennek hullámait abban az időben kezelnem kellett, mint megbízott vezérigazgató. A társaság buszállománya már ekkor is idős volt, és ezen próbált a menedzsment egy közbeszerzéssel javítani akkor. Számomra máig is homályos történet, számos verzió napvilágot látott, de a probléma kezelése Antal Attila betegsége és kiesése miatt rám várt.
Az utolsó nagy probléma a tanácsadói szerződések körül kirobbant botrány volt. A 2008- as év a tanácsadói szerződések körüli botránnyal folytatódott, amely kezelésébe a városháza is beszállt. A városháza például a 4-es metró esetében beruházói szervezet nélkül akarta lebonyolítani az egyszerűnek nem mondható beruházást, létszámot nem lehetett felvenni, mert közben létszámleépítés volt, de közben azért kellettek napi szinten olyan adminisztrációs erőforrások, akik azokat a vagonnyi szakmai anyagokat megfogalmazták és leírták, amelyekre egy metróépítésben 12 órát dolgozó szakemberek már fizikailag nem voltak képesek. Nem lehet megfeledkezni arról ugyanis, hogy a városháza EU-s forrásokat pályázott a metróépítéshez, de ehhez programirodája nem volt. Dr. B. L. volt a metróbiztos, dr. B. L.-nak volt két embere. Persze a könnyebbik megoldás fele ment el az adminisztráció, rendelje meg a BKV és majd elszámolja, dr. B. L. metróbiztos által havonta a fővárosi közgyűlésen kiosztott és elmondott 4-es metró beszámolóját a BKV-n keresztül leszerződtetett AAM készítette 8-15 emberrel naponta. Ezt mindenki tudta a városházán, sőt a közgyűlésen is, még a botrányokat gerjesztő civilek is.
A felsorolt öt probléma hozzáadódott a napi üzemeltetésből adódó feladataimhoz, ami a korábbi műszaki vezetői munkakörhöz képest nagyságrendekkel nagyobb leterhelést adott. Ebben az időben gyakorlatilag bent laktam a vállalatnál, és elsősorban akkor tudtam dolgozni, amikor a gazdáink, a városháza már hazament a napi munka végeztével, tehát este 5-6 után. Korábban láttam, hogy Antal Attila is hasonló akadálypályán haladt, ezért akkor úgy gondoltam, hogy ez a normális egy ekkora önkormányzati vállalatnál. A munkavégzésem során az volt a szerencsém, hogy a műszaki terület vezetésével megbízott T. P. maximálisan, korrektül látta el a feladatát, munkája a műszaki terület menedzselésében is sokat segített nekem ebben az időszakban. A nyár közepén már köztudott volt, hogy a városháza a vezérigazgatói pozíciót meghirdeti és ezt a pozíciót dr. Kocsis István nyerte el 2008. szeptember 1-ével. 2008. szeptember 1-től dr. Kocsis István lett a vezérigazgató, aki felkért a műszaki vezérigazgató-helyettesi poszt mellett az ő esetleges akadályoztatása esetén az újonnan kialakított általános és műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatra. Ezt a munkakört 2009. július végéig töltöttem be, amikor is az egyre tarthatatlanabb légkör miatt közös megegyezéssel és nagyságrendileg 30 millió forint végkielégítési összegről lemondva távoztam a vállalattól. Gondolom ezért külön bolondnak néztek sokan.
Most rátérnék az akkori munkaköröm és a feladataim ismertetésén túl azokra a pontokra, amikkel megvádoltak. A vádirat több rendbeli hűtlen kezeléssel vádol, holott sehol sem állítja, hogy én tudtam volna arról, hogy bármelyik szerződés, melyet én aláírtam vagy számla, ami kifizetésre került vagyoni hátrányt okozott volna a BKV-nak. Egyetlenegyszer sem hagytam jóvá olyan kifizetést, amelyről azt tudtam volna, hogy nem értékarányos vagy nincs mögötte valós teljesítés.
A vádlott társaimról röviden a következőket tudom elmondani. Hagyó Miklós nagyon sokszor raportra rendelt, ordibált velem, és folyamatos nyomás alatt tartott, Mesterházy Ernővel talán kétszer találkoztam, kettesben soha nem voltunk, semmilyen utasítása, kérése nem volt hozzám. Antal Attilával korrekt szakmai kapcsolatom volt, semmilyen szabálytalanságot nem kért tőlem.
Most szeretnék rátérni a konkrét vádakra.
Az első a Vision Consulting Kft.-vel kapcsolatos vád. Szeretném először elmondani a vádponttal kapcsolatban, hogy bűncselekményt nem követtem el. A társaság működése közben számos olyan alaptevékenységhez kötődő, a laikusnak esetleg távolinak tűnő szerződés kötődött meg, melyek indokoltságát az adott szakterület támasztotta alá. Több alkalommal kötött a BKV ilyen szerződéseket a meglévő kommunikációs keret terhére, hogy azt a városháza a társasággal kapcsolatos marketing és kommunikációs feladatai szerint határozta meg. Ennek a szakterületnek sok elemét, vetületét, összefüggéseit szakmailag nem volt okom felülbírálni, természetszerűleg elfogadom az adott szakterület döntéseit. Én szabálytalanság végrehajtására nem utasítottam sem ebben, sem más ügyben senkit. A vádirat szerint én utasítottam a marketing szakterület főosztályvezetőjét, Z. T.-t, hogy kössön szerződést a Vision Consulting Kft.-vel. Egyfelől ez nem így történt, másfelől pedig a 2008. január 1-ei szerződés szakmai előkészítője, a teljesítési igazolások aláírója, a teljesített produktum felhasználója is a marketing és kommunikációs szakterület volt. A szerződést és a teljesítési igazolásokat, a 2008. január 31. és november 30-a közötti időszakban havi rendszerességgel a társaság aláírási szabályzatának megfelelően írták alá az arra jogosult vezetők. A bűnjelek között található a tárgyi szerződés beszkennelt változata.
Ezt majd szeretném kivetíteni, úgy gondoltam, hogy előbb elmondom a szöveges részt, és majd az egyes vádpontoknál levetítem a képeket, amelyeket írásban is be fogok csatolni.
A szerződés 5. pontja szabályozza a kapcsolattartók, a teljesítés igazolására jogosultak adatait, ahol nem más, mint a marketing és kommunikációs igazgatóság főosztályvezetője és egyben a szerződés aláírója van feltüntetve. A társaságnál általános és szabályozott eljárás volt, hogy egy szakterület a másik szakterület vezetője fölött, akik jelen esetben vezérigazgató helyettesek voltak nem nyúlhatott át a másik tudta és belegyezése nélkül.
2008. januárjában Regőczi Miklóssal együtt mind a ketten vezérigazgató helyettesek voltunk. Ő a marketing területet én a műszaki területet vezettem. Egész egyszerűen nem adhattam utasítást az ő szakmai beleegyezése nélkül, úgy is mondhatnám, én műszaki vezetőként nem írathattam kommunikációs szerződést. Ha ilyenre a műszaki szakterületnek szüksége lett volna, azt is a kommunikációs szakterülettel kellett volna leszerződtetnem. Mint ahogy a kommunikációs szakterület sem szerződhetett mondjuk klímakarbantartásra, ha volt, vagy lett volna ilyen igénye, azt közölni kellett volna a műszaki szakterülettel, és biztosítottuk volna az adott klímaberendezések javítását, karbantartását. Összefoglalva a vádirat állításával ellentétben nem utasítottam szerződéskötésre a marketing és kommunikációs szakterületet, továbbá a szakterület által megrendelt szolgáltatást a szakterület teljesítési igazolásokkal igazolta. Semmi ok nem volt arra, hogy a leigazolt teljesítés kifizetését a BKV megtagadja. Ezzel a vádponttal kapcsolatban szeretnék mutatni néhány képet.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott a vádponttal kapcsolatban dia vetítést kezd meg.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy a vetítés során felhasznált anyagokat 99 %- ban a nyomozás lezárásaként átadott DVD-ből vettem, ezért egy-két oldal kivételével mindig elmondanám, hogy az hányas a nyomozási bűnjelek sorozatában. Ez a 861. oldal, itt olvasható a BKV Kontrolling Igazgatóságának a jelentése ezzel a szerződéssel kapcsolatban, és itt vannak leírva azok, amiket az előbb tételesen felsoroltam, tehát, hogy a kommunikációs és marketing igazgatóság részéről Z. T. volt a teljesítés igazolásokkal megbízva, és ő ezeket alá is írta.
A 863. oldalon található az a leírás, ahol a kommunikációs igazgatóság azt a tájékoztatást adta, hogy az elektronikusan megküldött anyagokat Z. Tibor megkapta, ő volt a kapcsolattartó.
A 944. oldalon egy olyan e-mail olvasható, ahol látszik, hogy az akkori beosztásomnak megfelelően a logisztikai főosztály, amely főosztály feladata volt a szerződések megkötése, táblázatos formában az eljárási rend szerint mindig megkérdezte, hogy megköthetők-e a szerződések. Ezzel kapcsolatban több ilyen képet fogok megmutatni, hogy ezek a szerződéskötési engedélyek milyen gyakorisággal és milyen számban érkeztek. Az Excel táblázatnak a 3. oszlopában látható, hogy a beszerzéshez érkezett igényt a Vision Consulting Kft.-vel kapcsolatban felterjeszti elém engedélyezésre a logisztikai osztály. Ezután megkérdezi tőlem, hogy T. Balogh Zsolt úr küldhetem-e a vezérigazgató úrnak? Hiszen 2008. február elején Antal Attila volt még a vezérigazgató, de nekem mint a logisztikának a műszaki vezetője látnom kellett, és felül pedig ott van az engedélyem, hogy engedélyezem.
A 951. oldalon látszik Z. úrnak írt Vision Consulting-os levél, amiben látszik, hogy a szóban forgó céggel folyt egy kommunikáció.
A 937. oldal a vállalkozási szerződésnek az első lapja.
A 939. oldal mutatja be, hogy a szerződésben kapcsolattartónak Z. T. van beírva. A 941. oldal mutatja, hogy a szerződést aláírta az aláírási szabályzat szerinti két vezető, Z. T. és T. P.. Az én aláírásom sehol nem látható ezen az oldalon.
Az MC 32. kötet 33. oldalán mutatnám be, hogy a teljesítési igazolások közül a 2008. január 31-eit már Z. úr aláírta.
A továbbiakban olyan oldalakat mutatok be, hogy egy-egy e-mailen milyen halmazban kaptam azokat a szerződéses engedélyeket, amelyeket nekem abban az időben műszaki vezérigazgató-helyettesként engedélyeznem kellett. Ezeket az e-maileket naponta többször kaptam, adott esetben több száz darabot kaptam, ezeket kellett engedélyezni. Ezt a fajta szerződés engedélyeztetési eljárást, ezt a BKV korábbi vezetése vezette be és évek óta ez volt a gyakorlat. Gyakorlatilag én tökéletesen megbíztam azokban a szakterületi vezetőkben, akik valamit előterjesztettek. Természetesen folytattam szúrópróbaszerűen ellenőrzéseket, ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeképpen pedig különböző döntéseket hoztam.
Két egymást követő e-mailen látható az, hogy néhány perc különbséggel mekkora mennyiségű adatról és szerződésről kellett egy-egy ügyben dönteni.
A következő vádpont az Smsystem Kft.
Ezzel a vádponttal kapcsolatban is szeretném elmondani, hogy bűncselekményt nem követtem el, ezért erre nem is lehet semmifajta ilyen adat. Jelen szerződés a tárgyában olyan tevékenységről szól, ami szorosan kötődik a társaság alaptevékenységéhez. Emlékezetem szerint a városháza különféle bérletkonstrukciókat javasolt, gazdaságosabb működtetés érdekében, és ehhez szükség volt különböző reklámfilmekre. A vádirat szerint én utasítottam a pénzügyi szakterületet arra, hogy a teljesítési igazolást követően a számláját soron kívül fizesse ki a vállalat. Egyfelől ez nem történt meg, és mindjárt bemutatom a képeket, hogy miért nem, másfelől a teljesítési igazolás aláírója és a teljesített produktum használója is a marketing és kommunikációs szakterület volt. A védekezésem alátámasztásaként kitérnék arra is, hogy a bűnjelek között található a tárgyi dokumentumok beszkennelt változata, ezt mindjárt megmutatnám, ezek között pedig a legfontosabb az a számfejtési ív, ahol öt tétel olvasható, ha megengedik felsorolnám ezt az öt tételt ( MC 22. kötet 43. oldal)
Balogh Zsolt IV. r. vádlott a vádponttal kapcsolatban dia vetítést kezd meg.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Az első megjegyzés: T. Folyószámla Osztály! A számla jogos, kifizethető, ami kitér arra, hogy Regőczi úr kéri a szkontó fizetést, dátum 2008.08.28. Ez a bűnjelek között a 43. oldalon található. A második bejegyzést is Regőczi Miklós írta alá egy nappal később
2008. 08. 29. napján. A harmadik bejegyzés dátuma 2008. augusztus 29. és nincs aláírva, utána alá van írva egy sor, amit én aláírtam, de én nem azt az augusztus 29-ei sort írtam alá, hanem, hogy kérem a számlán szereplő összeg kifizetését, 2008. augusztus 29. aláírás Balogh Zsolt, plusz pecsét. Az ötödik sor pedig, könyvelési háttér létrehozva 2008.
09. 18. napján, nehezen olvasható, nyilván pénzügyes kolléganő aláírása. Gyakorlatilag olyan nagy számban voltak ezek az aláírások, hogy én nem tudtam mást tenni, mint elolvastam ezeket a sorokat, és láttam, elolvastam valószínűleg ezt a mondatot, hogy azonnali kifizetést kérnek, ezt nem írtam alá, nyilván kértem, hogy írja le azt, hogy a számlán szereplő összeget normál üzletmenetben kell kifizetni, ezt már aláírtam. Ezt támasztja az is alá, hogy ehhez képest majdnem három hétre hozták létre a könyvelési hátteret. Tehát, ha az alá nem írt sor lenne a valós, akkor a pénzügyi hátteret másnap, szeptember 2-án létre kellett volna, hogy hozza a pénzügyi osztály. A pénzügyi osztály azonban nem hozta létre az alá nem írt mondat szerint ezt a könyvelési hátteret, tehát a normál üzletmenetrend szerint ment a kifizetés. Számomra az olvasható szövegből teljesen egyértelmű, hogy szkontó nélkül, de mégis a határidő előtti utasításra én engedélyt nem adtam, és nem is írtam alá ezt a mondatot. Aláírtam viszont azt, hogy fizessék ki a számlán szereplő összeget és mivel több utasítás, információ nem olvasható ehhez a kérdéshez, az utaló számára világos volt, hogy az kifizethető és teljesíthető, a számlán olvasható kifizetési kondíciókkal.
Összefoglalva a vádirat állításával ellentétben nem utasítottam szabálytalan szerződéskötésre a marketing és kommunikációs szakterületet, továbbá nem írtam le szabálytalan kifizetésre szóló utasítást, a szakterület által leigazolt teljesített számla kifizetését engedélyeztem, mert nem volt ok, hogy ne tegyem meg. Ezt pedig azzal tudom alátámasztani, hogy a normál üzletmenetnek megfelelően, ennek a szerződésnek is megvannak azok a dokumentumai, amelyek alapján látszik, hogy szabályszerű volt a megrendelés, itt vannak a megrendelésnek a különböző szakterületi aláírói, látszik rajta T. P., látszik rajta a logisztikai jogi igazgató, dr. T. P. aláírása, látszik V. K., aki jogi vezető és látszik Regőczi Miklós szignója, tervezett fejlesztés aláírással.
Az 53. oldalon láthatók azok, akik árajánlatokat kértek be, és megtörtént nyilván a döntés megfelelő előkészítése.
A következő vádpont a Suvet Research Kft.-vel kapcsolatos, szeretném elmondani, hogy bűncselekményt nem követtem el. Jelen szerződés kötődik a társaság alaptevékenységéhez, emlékezetem szerint a 2007. őszén történt műszaki vezérigazgató helyettesi felkérésem első vezetői értekezletein nagy hangsúlyt kapott a társaság bevételeit alaposan csökkentő bliccelések problémája. A bliccelés azon jelentős kérdések egyike volt, aminek hatásai évente több milliárdot jelentettek a BKV életében, ezért folyamatosan napirenden volt. Nem láttam okát, hogy az aláírási szabályzat szerinti láttamozással ne lássam el a szerződés tervezetet, abban nem láttam semmi kivetnivalót. Ebben az időben a vezérigazgató nem változtatta meg a társaság több évtizedes szerződéskötési, aláírási rendjét, egyébként teljesen logikusan elvárta az aláírási rend, hogy a területek vezetői kézjegyükkel lássák el, láttamozzák a szerződést. Ebben a konkrét esetben is ez történt, a többi szakterülettel együtt én is láttamoztam a szerződést. A belső szerződéses igény rögzítése egyébként 2007. májusában megtörtént, a szerződés nyilvántartási lap szerint a marketing és kommunikációs szakterület akkori vezetője szabályszerűen írta alá a lapot. Mindjárt be fogom mutatni önöknek. Egyébként hasonló engedélyeztetés is volt a Suvet Research kapcsán, találtam a bűnjelek között egy D. Z. által 2007. májusában engedélyezett szerződés engedélyezési lapot is. Tehát nem értem, hogy a két lap között az egyik szabályos, a másik pedig nem. A társaság szerződéskötésének több éves gyakorlata szerint ugyanis a szakterületek a szerződéskötést lebonyolító szervezetnek, jelen esetben a logisztikai igazgatóságnak jelentik be az igényüket. Akik e-mailt küldenek a szervezet vezetőjének, jelen esetben a műszaki vezérhelyettesnek. Munkám során naponta, nagyon sok, sokszor száz hasonló e- mailt engedélyeztem. Tehát amikor a marketing, kommunikációs szakterület vagy a jogi osztály, vagy ahogy az előbb felsoroltam bárki más, klímaszereléssel kapcsolatban igényt jelent be a szakterületnek, akkor a műszaki logisztikai osztály megnyilatkoztatta a szakterületet, hogy van-e erre forrása, és ha az éves üzleti terv tartalmazott a szakterületnek forrást, akkor a versenyeztetést, a szerződéskötést végrehajtó logisztikai szervezetnek nem volt semmifajta szakmai indoka arra, hogy azt mondja, hogy nem indítom, vagy arra se, hogy indítom. Ez egy automatizmus volt.
Még azt szeretném elmondani, amit viszont rendszerhibának tartok, hogy ebben az időszakban, 2007-ről beszélünk nem volt a cégnek jogi központi szervezete. Ezt Antal Attila és én is így örököltük meg. Évtizedeken keresztül a BKV úgy működött, hogy mindenkinek volt egy saját kis jogi irodája, de központi, egységes jogszemléletet biztosító szervezete nem volt. A BKV jogi igazgatóságát én hoztam létre 2008. tavaszán.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott a vádponttal kapcsolatban dia vetítést kezd meg( MC 21. kötet).
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Az 7. oldalon a BKV-nak saját kontrolling igazgatóságának, lánykori nevén belső ellenőrzésének a jelentése olvasható.
A 91. oldalon látható az a levél, amit 2007. szeptember 24-én küldött Antal Attilának Regőczi Miklós. Alul, ahol a nyíl látható, oda van leírva, hogy a Suvet Research nevű céggel szeretne szerződést kötni. Ebben semmifajta kivetnivaló nem volt, hiszen Antal Attila is számos ilyen levelet kapott. Ezt aláírta az akkori eljárási rend szerint . . . logisztikai főosztályvezető, én pedig láttamoztam, hiszen szeptember 21-én egy-két napos műszaki vezérigazgató-helyettes voltam, akkor váltottam D. Z-t ebben a pozícióban. A logisztikai főosztály, amely szervezetileg hozzám tartozott, a fejem felett nem levelezhetett a vezérigazgatóval, Antal Attilával, következésképpen láttamoztam. Az ügyészség emiatt a láttamozás miatt vádolt meg. Itt pedig az 1203. és 1181. oldalakról vett mondat, ahol azt mondja a belső ellenőrzés, hogy a műszaki igazgatóság tájékoztatása szerint a szerződés megkötése előtt közbeszerzési és versenyeztetési eljáráson nem vett részt a Suvet Research szerződés. Ez a jelentés 2010. január 16. és 2010. február 11. között keltezett. Ez egy akkora nagy butaság, hiszen a 2007. szeptember 21-ei oldalon annak a vezetőnek van az aláírása, aki a közbeszerzésért felelős volt, tehát a közbeszerzésen részt vett ugyanúgy ez a szerződés, mint a többi.
A ( MC 21. kötet) 69. oldalon pedig látható az előző papírok alapján elindított szerződésnek az aláíró része, ahol 2007. október 1-én Antal Attila vezérigazgató aláírta, mint vezérigazgató, én pedig láttamoztam, ugyanúgy, ahogy a szakterületnek a vezetője.
A 21. oldalon pedig szeretném bemutatni, amire a szöveges indoklásomban hivatkoztam, D. Z. 2007. májusában ugyanennek a cégnek, ugyanilyen szerződést engedélyezett. 2007. június 8-a, ahol D. úr még alá is írja, hogy a vezérigazgató urat majd utólagosan tájékoztatja.
Összefoglalva ezzel a vádponttal kapcsolatban is szeretném határozottan kijelenteni, hogy nem érzem magam bűnösnek.
Tanács elnöke átadja a bíróság 46-VIII. számú jogerős végzését Hagyó Miklós I. r. vádlottnak 3 példányban, dr. Kádár András ügyvéd, Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének, az ügyésznek és a sértetti képviselőnek.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Szeretném még egyszer elmondani, hogy mindezek az anyagok, amiket vetítek vagy amelyek az idő miatt nem kerülnek kivetítésre, nyomtatott formában is becsatolásra kerülnek és úgy gondolom, hogy ezek részei lennének az én tanúvallomásomnak.
A következő vádpont a C.C. Soft Kft.
Ezzel a vádponttal kapcsolatban is szeretném elmondani, hogy bűncselekményt nem követtem el. A szentendrei HÉV felújítási munkáinak első szakasza, ez a Batthyány tér és Békásmegyer közötti szakaszt jelenti, ezeknek a felújítása azelőtt 2004-2005-ben elkezdődött, mielőtt én a BKV-hoz 2007. tavaszán odakerültem volna. Nem sokkal az április végi munkakezdésemet követően, erre majd mutatok levelet, a szakelőadó közölte velem, mint csoportvezetővel, hogy ennek a több milliárdos, hangsúlyozni szeretném több milliárdos munkának egy része nem készült el, ez pedig szervesen beépül a felújításba, és enélkül nem is nagyon képzelhető el az egész többmilliárdos szakasznak az átadása, ez pedig az utastájékoztatás. Tisztelt Törvényszék képzelje el, hogy van egy hatalmas nagy infrastruktúra beruházás, ennek része a HÉV, mint vasúti üzem biztosító berendezéseinek a cseréje is, amit egy óriási francia cég csinált, a Thales, és a végén ennek a produktumáról egyedül az utasok nem kapnak semmifajta többletet, ez alatt azt értem, hogy hiába lesz egy modern, biztonságos biztosító berendezés, ami lehetővé teszi, hogy a HÉV szerelvények sűrűbben közlekedjenek, baleset esetén esetleg a másik vonatok a másik vágánypáron is mehessenek, miközben az utasok hangos illetve látványtájékoztatása nem valósul meg. Erről tájékoztatott a szakelőadó, amikor egy hónapja voltam a cégnél. Ebből tisztán érzékelhető, hogy nem én egyedül irodavezetőként, friss munkaerőként döntöttem el, hogy melyik vállalkozást bízza meg a társaság, hanem volt egy közbeszerzési eljárás és ennek az eljárásnak az eredményeképpen a C.C. Soft Kft. ajánlatát fogadta el a bizottság. Én személy szerint irodavezetőként egyetlenegy tárgyaláson vettem részt a témában, amikor a biztosítóberendezéseket gyártó Thales francia cég közölte a BKV-val, hogy a biztosító berendezés és az utastájékoztató berendezés közötti szoftverért több mint 1 milliárd forintot kér. Ekkor ha jól emlékszem, és ezt a dokumentumok is bizonyítják, hogy jól emlékeztem, le voltunk szerződve a C.C. Soft-tal. Ezt követően én egyetlenegy tárgyaláson sem vettem részt az utastájékoztató berendezéssel kapcsolatban. Ugyanis ennek eredeti munkavégzése egybe esett azzal, hogy átvettem a műszaki igazgatóság irányítását. Ettől az időponttól fogva az utastájékoztató rendszer szakmai munkáját a beruházási főosztály, személy szerint ... főosztályvezető vezetésével végezte. Részt vett a szakmai munkában a HÉV szakszolgálat, a beruházás műszaki ellenőre és más belső szervezetek munkatársai is. A BKV-nál minden egyes járműnek a biztonságos működtetése és üzemeltetése a legelső feladat. Tehát minden előtt van az utas és a dolgozók biztonsága. Ez a vaskerekes ágazaton belül, tehát a metró, a villamos és a HÉV esetében fokozottan így van. Amíg a buszok, trolik biztonságára is roppant módon ügyeltünk, hogy balesetveszélyes eszköz ne mehessen ki, a kötött pálya miatt, ahol a vezető nem tud semmi mást csinálni, csak legfeljebb lefékezni vagy megállítani a járművet, ez egy fokozott parancs volt. Ez azt jelentette, hogy volt egy úgynevezett vasútbiztonsági előírás, olyannyira, hogy a HÉV-re ebben az időszakban a MÁV az Esztergomi Északi összekötő híd felújítása miatt MÁV szerelvényeket engedett be a Margit-hídhoz. Ez az előírás nem enged semmifajta lazaságot vagy eltérést a szabályoktól sem a járműveknél sem az infrastruktúrában. Ezért amikor a főpolgármester-helyettes úr sürgette a rendszer átadását, én a felelős műszaki szakembereket megkerestem, és tőlük azt a választ kaptam, hogy még nem fejeződött be a próbaüzem, de tökéletesen működik, ezért a rendszer működése szempontjából nyugodtan írhatom alá a teljesítési igazolást. Ezzel együtt szeretném elmondani, hogy 2008. év elejétől, tehát 5. éve folyamatosan most is üzemel az utastájékoztatási rendszer, és ezzel kapcsolatban majd szeretném megmutatni a nyomozati anyagba csatolt BKV belső statisztikát.
Véleményem szerint, hiszen olvasható egy szakértői vélemény is a nyomozati anyagban, az utastájékoztató rendszer 5 éves működése alatt az alábbiak miatt biztos nem lehetett volna eltusolni, hogy ha olyan lenne a rendszer, mint amit a belső ellenőri vizsgálat, vagy pedig a vádirat terhemre felró:
Az első indokom az, hogy tekintettel a vasúti előírásokra, a szakértői összefoglalásban leírtak alapján az elmúlt 3 évben, amióta én nem dolgozom a vállalatnál, kvázi nem tudtam volna akár eltusolni ezt a vizsgálatot, hogy ha nem működne megfelelően, akkor az elmúlt három év alatt miért nem javították ki ezeket a hibákat. Véleményem szerint azért, mert használata nem olyan negatív, mint ahogy a szakértői bejáráson azt a volt munkatársaim beállították. Ennek egyébként ellentmond a statisztika is, amit majd az előbb említett módon megmutatok.
2008. év elején ment üzemben a rendszer és én 2008. február és szeptember között megbízott vezérigazgatóként dolgoztam. Ahogy a korábbiak során elmondtam, ebben az időszakban megbízott műszaki vezérigazgató-helyettesként dolgozott Takács Péter, aki akkoriban az én korábbi munkakörömet látta el. Ha a rendszer kapcsán bármilyen és a normál üzemelését akadályozó vagy meghiúsító problémát észlelt volna, akkor biztos, hogy intézkedett volna, hiszen itt külső, vasútbiztonságot is veszélyeztető az adott esetben nem működő utastájékoztató rendszer, ez biztos, hogy összeegyeztethetetlen a feladatainkkal.
A harmadik indokom, hogy 2008. november 25-én a műszaki igazgatóság infrastruktúra főmérnöke írásban jelezte nekem a működési problémákat, a levelet követően intézkedtem a jogi igazgatóság felé azzal, hogy kényszerítsék ki a rendszer esetleges hibáinak kijavítását, illetve, hogy kártérítést kérjünk, ha valami tényleg hibás. Erre vonatkozó leveleket is meg fogom mutatni önöknek.
A negyedik indokom, hogy a levéllel kapcsolatban személy szerint furcsállom, hogy 2008. február és szeptember között, amikor nem én voltam közvetlenül a műszaki terület vezetője miért nem merültek fel ezek a problémák a főmérnökség területéről.
Az ötödik pedig, hogy a szakértői anyagban leírt táblázat teljesen más számokat fog mutatni.
A hatodik indokom, hogy Európában tudomásom szerint több helyen és erre is mutatok majd példát, működik hasonló rendszer. És végezetül csatolni szeretnék néhány újságcikket, ez is majd látható, amelyből látszik, hogy Magyarországon több hasonló cég is, hasonló utastájékoztató rendszert vezetett be. A BKV például a közeljövőben egy új rendszert kíván bevezetni 6,6 milliárd forintért.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott a vádponttal kapcsolatban dia vetítést kezd meg.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Az 1039. oldalon látható a Kontrolligazgatóságnak a sommás megjegyzése, ami szerint a projekt lebonyolításának ügyintézője, gazdája az igény jelentkezésétől, a versenyeztetésen, a szerződésen és a szerződésmódosításon át a teljesítési igazolásokig, a számlák kifizetésének engedélyezéséig Balogh Zsolt beruházás lebonyolítás irodavezető, később beruházási főosztályvezető, majd vezérigazgató-helyettes, majd általános és műszaki vezérigazgató-helyettes volt. Nem szeretném nyilvánosan bírálni a kontrolling igazgatóságot, de tulajdonképpen már csak azt nem írták le, hogy én voltam az, aki felcsavaroztam a táblát. Tehát a kontrolling igazgatóságnak a sommás megállapítása, hogy kezdettől fogva én vagyok ennek a beruházásnak a mindenese.
Csatolnám ... akkori főosztályvezető 2007. május 31-ei levelét D. Z.-nak, és felhívnám a figyelmet, hogy az ügyintéző ..., ő az a szakelőadó, aki végig a rendszer élete során ismétlődő módon szerepel. Tehát magyarul cáfolni szeretném a kontrolling igazgatóság azon megállapítását, hogy én voltam az, aki ezt az igényt generáltam. Egy hónappal azután, hogy a cégnél dolgoztam, a főosztályvezető az akkori vezérigazgató helyettessel közölte, hogy szükség van erre a rendszerre. Nem csak ezt közölte, hanem azt, hogy a fővállalkozó Thales RSS Gesmbh a hibái miatt jelképes határidőcsúszást adott magának és azt írja a főosztályvezető úr akkor, burkoltan és körbe írva, hogy a korábbi határidőhöz képest csúszással tudják az úgynevezett 55 napos próbaüzemet elindítani. Gyakorlatilag amikor én 1 hónapja voltam a cégnél, a beruházási főosztály akkori vezetője ráébredt arra, hogy kifelejtették a korábbi több milliárdos fejlesztésből az utastájékoztató rendszert, és finoman közli a beruházási vezérigazgató helyettessel, hogy emiatt csúszni fog a Thales. A dátum nagyon fontos, 2007. május 31.
A következő levél ... főosztályvezetőnek a levele, ez már egy júniusi, sajnos az adatkezelés miatt nekem olyan levelek nem állnak rendelkezésemre, amelyeket ... úr aláírt, tehát én nem rendelkezhetek olyan levéllel, ami a BKV saját, belső levele, de ezeknek a kiprintelt példányait át fogom adni. Néhány nappal később tehát a főosztályvezető már finomítja és már arról beszél, hogy kötbérezni kell a Thales-t, mert nem készítette el határidőre a szoftvert. Erre hivatkozva én mint irodavezető június 5-én írok a közbeszerzési irodának, aki tőlem teljesen független volt ... tollából, hogy kötbérezni kellene a Thales céget és a Thales a június 1-ei egyeztetésen a 40 millió forintos kötbér 50-60 %-át vita nélkül elfogadja. Ez arra bizonyíték, hogy a Thales gyakorlatilag elismerte azt, hogy nem készült el határidőre.
A következő levél június 25-én készült ... tollából, amikor is azt írom alá a C.C. Soft-nak már, hogy a beérkezett ajánlatokkal kapcsolatban 6 pontban pontosításra van szükség, ezek mind szakmai pontosítások: mutassa be a hangszóró és erősítő típusokat, specifikációt, mutassa be az üveg gyártóját és típusát, és annak a specifikációját, tehát mindazt, amire később, a nyomozás során hivatkozott a beruházási főosztály, hogy szakszerűtlen és ócska berendezések lettek felszerelve, ezeket a kérdéseket 2007. június 25-én a szakelőadó, igaz, hogy akkor már két hónapja dolgoztam a vállalatnál, mint irodavezető, tehát a beosztottam feltette azoknak a cégeknek, amelyek árajánlatot adtak be, többek között így a C.C. Soft-nak is, és kérte, hogy erre július 2-áig adjon választ.
Aztán június 27-én ... ír levelet ... ... ... és ... . ... az a főosztályvezető, aki májusban levelet írt D.-nak, tehát felfedezte, hogy lemaradt az utastájékoztató, ... a beszerzési osztály jogásza, ... a HÉV üzem főmérnöke, ... pedig konkrétan a Békásmegyer-Szentendrei HÉV vezetője, ezen kívül nekem címezte még. Ebben a levélben meghív minket a Thales céggel a Szentendrei HÉV biztosító berendezés kapcsán az eddigi határidő csúszás miatti kötbér egyeztetésre. Tehát 2007. június végén a vállalat és a szakelőadói tisztában voltak azzal, hogy ez a korábbi beruházásból lemaradt utastájékoztató rendszer nem tud elkészülni.
A következő levél ügyintézője szintén ..., D. Úr aláírásával a közlekedési vezérigazgató helyettesnek, S. L. úrnak ír egy levelet, érzékeli a beruházási vezérigazgató helyettes, hogy baj van, nem készül el az utastájékoztató rendszer, következtetésképpen hiába készül el a nagy rendszer és működni is fog, az utasok ott fognak állni a süket állomáson. Nem fogják tudni, hogy milyen vonat érkezik, hány perc múlva, melyik vágányon. D. úr ezért a közlekedési vezérigazgató helyettesnek ír egy levelet, amelyben magyarul azt kéri, hogy nem tudjuk megmondani, hogy mikor lesz utastájékoztató, de addig tájékoztassátok az utasokat. Ezt követően megtörténik az árajánlatok bontása 2007. július 3-án. Ez egy értékelési jegyzőkönyv, részt vesz rajta Balogh László a HÉV-től, ... közbeszerzési főosztályvezető, ... beruházási főosztályvezető, ... és Balogh Zsolt. Ebben leírják, hogy ki milyen árajánlatot adott be. Itt öt cég szerepel. Ezt követően én írtam ...-nek, amiben azt kérem, hogy amennyiben elfogadja az általam összeállított értékelési jegyzőkönyvet, ez egy jegyzőkönyv, tehát én leírtam, hogy ezek az emberek mit mondtak, akkor ezt a jegyzőkönyvet továbbítsa D. úr felé, aki vagy ad rá engedélyt, vagy nem ad rá engedélyt. Ehhez képest becsatoltam ide a nyomozati anyag 32.057/A., illetve a 31.779. oldalát, ahol ... úr azt mondja, „kérdésre elmondom, hogy bizottsági értékelési jegyzőkönyv nélkül került sor a szerződés megkötésére, mert a bíráló bizottság többször már nem ült össze, semmilyen jegyzőkönyvet nem írtunk alá. A szerződés megkötését D. Z., Balogh Zsolt kérésére engedélyezte”.
Hát én aki két hónapja voltam a cégnél rá tudtam venni a tizenvalahány éve ott dolgozó beruházási vezérigazgató helyettest, hogy írjon alá egy szerződést, akivel pedig olyan volt a viszonyom, és erre idéztem be a második oldalt, amelyen D. Z. azt mondja rólam, hogy „ a beruházási főosztályt vezette Balogh Zsolt, őt 2007. április elejétől megkaptam, hogy őt fel kell vennem, de eredetileg nem erre a területre”. Hát finoman szólva nem volt teljesen harmonikus a kapcsolat D. úrral, tehát ez teljes képtelenség, hogy én rávettem volna D. urat, hogy írjon alá egy ilyen szerződést vagy versenyeztetést. A versenyeztetés napján 13 óra 42 perckor írtam egy levelet ... főosztályvezetőnek, hogy amennyiben egyet tud érteni az értékelési jegyzőkönyvvel, akkor azt el kellene küldeni D. úrnak, illetve, hogy a vezérigazgató úrnak külön nem készül jelentés, mert D. úr őt szóban tájékoztatja majd. Nyilván Antal Attilát tájékoztatni kellett arról, amit eddig mélyen elhallgattak, hogy hát barátaim, elfelejtettünk egy néhány milliárdos beruházásnál egy olyan elemet, ami mondjuk pont az utasoknak mond valamit. Tehát ezt írtam 13:42-kor, ... úr pedig 13 óra 50 perckor, tehát nem sokat késlekedett, írt egy levelet a főnökének, D.-nak, amiben elküldte az értékelő bizottsági ülés jegyzőkönyvét és kérte, hogy a jegyzőkönyvet fogadja el, engedélyezze az eredmény kihirdetését és a szerződéskötési tárgyalások megkezdését. D. úr, aki nem sokat aludt rajta, 13 óra 51 perckor azt írja a levelében, hogy jóváhagyja.
Ezt követően július 9-én D. úr levelet ír Antal Attilának, amiben közli vele, hogy megvan a két nyertes, a C.C. Soft és a C.C. Soft Informatikai Kft., amit én magam nem is értek, mert ilyen, hogy C.C. Soft Informatikai Kft. nem is versenyzett.
Majd nem sokkal később ez kiegészül a szerződött összegekkel és látható, hogy szignózta Antal Attila vezérigazgató úr július 12-én, de mi mást tudott volna egyébként tenni, lemaradt egy nem kis beruházásnak az egyik legfontosabb része, természetesen, hogy engedélyezte, hogy menjen akkor a munka ezekkel a feltételekkel.
Ezt követően írja D. úr Antal úrnak a július 13-ai levelében, hogy a tárgyi munka tendereztetési szakasza lezárult, és hogy megköti a szerződést a hangosításra egy másik céggel, amelyik párhuzamosan dolgozott a C.C. Soft-tal. Majd egy nappal később közlik velem, hogy rendben van, hogy lement ez a közbeszerzés, de tudok-e arról, hogy a BKV még Aba Botond idején az összes informatikai hálózatát kiszervezte egy Trafficom nevű cégbe, azt hiszem 32 évre, és hogy ez a kiszervezés és az ezzel kapcsolatos elég vastag szerződés ellentétben áll azzal, hogy mi most megpróbálunk egy hírközlési hálózatot itt megvalósítani. Magyarul a Trafficom-nak, amiben pontosan nem tudom, de 1-2 %-ban vagy fél százalékban tulajdonos a BKV és 99 %-ban tulajdonos a Siemens, úgymond elővásárlási vagy elő munkavégzési joga van. Ezt eddig a beruházási vezérigazgató helyettestől kezdve az én szakelőadómig mindenki szépen elhallgatta előttem. Természetesen mint vádlott, most egy kicsit azt mondom, hogy érzelmileg túlfűtve, könnyű persze azt mondania a belső ellenőrzésnek az első jelentésben, hogy Balogh Zsolt találta ki ezt az egészet. Nem. Itt súlyos dolgok lettek elhallgatva. A Trafficom-nak tehát volt egy elő munkavégzési szerződése, és én ezt közölhettem a Trafficom-mal, nagyon nehezen kaptam meg ezt a szerződést, mert ez nem tudom hány éve senki által nem volt ismert a BKV-nál.
A következő levélben írok a közbeszerzési vezetőnek, hogy baj van, a BKV Zrt. és a Trafficom szerződése úgy tudom, hogy érinti ezt a szerződést, és egy gyors választ kérek. Tehát van egy munka, arra kiírunk egy közbeszerzést, kihirdetjük a győztest, és amikor a győztes nekiállna dolgozni, akkor eszünkbe jut, hogy nem is adhattuk volna oda neki ezt a szerződést.
Ezzel párhuzamosan 2007. július 19-én, és a bevezetőmben erre utaltam, hogy én egyetlenegy tárgyaláson vettem részt a C.C. Soft-tal kapcsolatban, amikor a francia giga cég, a Thales bejelentette, hogy az utastájékoztatóhoz szükséges, úgynevezett Aramis- átadásokat csak pénzért teszi meg. Az Aramis az egy szoftvernév, és tulajdonképpen arról van szó, hogy a Thales több milliárd forintért fejlesztett egy vasúti biztonsági berendezést, ami pontosan leköveti, hogy a vonalon az egymást követő HÉV szerelvények hol vannak és a jelzőlámpák ehhez képest mit mutatnak, és ennek az adatait össze kell kötni az utastájékoztató adatbázisával, mert egyébként az utastájékoztató mond egy automatikus szisztéma szerint valamit, közben pedig mondjuk egy baleset miatt a vonatot átterelik a másik vágányra. Ennek az volt az értelme, hogy korábban műszaki vagy baleseti esemény miatt leállt a HÉV, akkor ügye buszpótlásokat kellett oda szervezni, megakadt az egész reggeli utasforgalom. Ennek a fejlesztésnek az eredményeképpen az ritkán szokott előfordulni, hogy mind a két sínpárt lefoglalja valami, ezért ilyenkor a forgalmi szolgálattevők átirányítják a nem hibás vágányra a vonatokat és tulajdonképpen az történik, hogy az emberek várják jobbról, hogy jöjjön a HÉV és egyszer csak balról jön a HÉV, mert átirányították. Ezt egy utastájékoztatónak le kell tudni szerveznie. A Thales eredetileg ezt a szoftvert nem akarta elvállalni, nem is vállalta el, noha az ő többmilliárdos szerződésének ez csak egy körömpiszoknyi része lett volna, és miután megtudta, hogy van egy győztese a BKV-nak, aki majd megcsinálja ezt az utastájékoztatást, kiderült, hogy ez az interface, amit itt Aramisnak hívnak, ez az interface nincs meg, és erre a francia cég azt mondta, hogy azt hiszem 1 milliárd 200 millió forintért ő megcsinálja ezt. Ez nekünk rengeteg pénz, a Thales euró zónában dolgozó francia cég, ezt úgy fordítanám le, hogy néhány tízmillió euróért ők megcsinálták volna ezt a fejlesztést, ami számunkra nem volt tervezve, szakmailag teljesen lemaradt a szakmai stáb életéből, nem tudták, hogy ezt meg kellene csinálni. Na ezt közölte velünk július 19-én ... a Thales GmbH-tól. Ezen az egy tárgyaláson ültem ott több BKV-sal együtt.
Felolvasom az 1059. és 1061. oldalt, amiből az derül ki, hogy a vállalatnak azok a dolgozói, akik évtizedek óta ott dolgoznak és ..., aki S. úrnak volt az utastájékoztatási osztályvezetője, miután érzékelték, hogy nem tud a vállalat a Thales-től adatokat szerezni, el kezdték kitalálni, hogy akkor milyen funkciókat kellene a C.C. Soft- nak megépíteni. És én itt nem szeretném most a C.C. Soft-ot védeni, mert erre nincs szüksége, de úgy indult el ez az egész vállalkozás, hogy meg kell csinálnia egy műszaki diszpozíció alapján valamit, amihez képest se a határidő, se a műszaki tartalom, se a feltételek nem voltak adottak.
Ezt követően ... villámgyorsan levelet ír a Trafficom-nak, amely cég mint már említettem rendelkezik a BKV vonalain az informatikai fejlesztésekkel, hogy a tárgyi munkával kapcsolatos július 19-ei megbeszélésünket követően, mondjátok meg, hogy mi az a munka, amit ti el tudnátok végezni.
Továbblépek, mert ez az egyik legnagyobb anyag, amit összeállítottam, szinte napról- napra lekövethető, hogy pontosan mi történt a C.C. Soft és az utastájékoztatás ügyében.
A 3.697-es nyomozati oldal. Ezt követően a korábbi diszpozícióhoz képest, ahol a műszaki terület, a HÉV szakmai terület leírta, hogy milyen utastájékoztatást képzel, ehhez képest elkezdődött a különböző szakmai ötleteknek a burjánzása. Aztán elkészült a szerződés is. Itt az én számítógépemen egy olyan szerződésminta látható, ahol látszik, hogy javítások vannak. És erre az időszakra mondja a nyomozati anyagban a 32.057. oldalon ..., hogy „Kérdésre elmondom, hogy a beruházás műszaki ellenőre én lettem volna, de
2007. szeptemberében le kellett adnom ezen ügynek az ügyintézését Balogh Zsolt utasítására, és ekkortól az ügyintézést kollégám, ... vette át.”
A kontrolligazgatóság pedig az 1061. oldalon azt mondja, hogy ... kért különböző módosításokat. Becsatoltam ...-nak két levelét.
Aztán a kontrolligazgatóság, és amikor őrájuk hivatkozom, az azért van, mert nekem otthon nincs irattáram, tehát nyilván ezek a BKV tulajdonában lévő iratok. A kontrolligazgatóság azt írja, és biztos így van, hogy volt egy bemutató, nyilván emiatt a megbízói dadogás miatt, hogy pontosan akkor most milyen utastájékoztatást szeretnénk csinálni és mi lenne annak a műszaki tartalma. Egy magasabb komfortfokozatú monitort ajánlanak fel a C.C. Soft-osok, hiszen látszik, hogy se a határidő, se a műszaki tartalom nem tartható. Itt részletesen le van írva, hogy milyen különböző műszaki paramétereknek kell megfelelnie, de a szöveg második részét tartom érdekesnek, ahol két helyen is iktatószám szerint hivatkoznak az én tájékoztatómra, szeptember 25-én például Balogh Zsolt műszaki vezérigazgató helyettes küldte el a módosításra vonatkozó kérelmét Antal Attilának, de hát ennek az ügyintézője ekkor már ... és ... volt, tehát én nem folytam bele abba a feladataim megnövekedése miatt, hogy pontosan most hol tart a különböző szakmai egyeztetés. Október 3-án aztán Antal Attila a mi szakmai előterjesztésünkre módosította a szerződés.
Becsatoltam ezzel kapcsolatban egy október 6-ai levelet, ez egy kicsit ellentmond ... tanúvallomásának, mivel ő azt mondta, hogy ő már szeptembertől nem dolgozott ebben az ügyben, hát itt mondjuk a jegyzőkönyv szerint ... és ... készítette a jegyzőkönyvet és részt is vettek ezeken a bejárásokon (4.825. oldal).
Ezután a C.C. Soft mögötti nagy cég, egy nagy német cég ez a FunkWerk látta, hogy itt komoly munka nem fog folyni, és egész egyszerűen elállt a szerződéstől és azt mondta, hogy ő nem szállítja az AEG típusú német nagyon jó minőségű berendezéseket, hanem oldja meg ezt a C.C. Soft, ahogy akarja.
Ez az a pillanat Tisztelt Törvényszék, amire nekem nincsen most itt bemutatható dokumentumom, de el tudom képzelni, hogy nyilván a beruházási főosztály azt tapasztalja, hogy a májusban felfedezett és lefelejtett utastájékoztatót nem tudja megcsinálni a Thales hatalmas nagy szoftver összege miatt, meg egyébként is egy csomó belső szakmai egyeztetés nem történt meg, és ezért elkezdődik az a fajta egyeztetés, hogy akkor a C.C. Soft mit tud abba a technológiába leszállítani, amit vállalt.
Itt egy nagyon nagyot ugranék, mert korábban több cikkben megjelent, hogy hajszárító van beépítve az LCD monitorokba, meg egészen blőd dolgokat állítottak. Arra utalnék, ami az egész védekezésem alapgondolata volt, hogy Tisztelt Törvényszék itt egy vasútbiztonsági dologról van szó, tehát nem szabad azt elhinni, hogy 4-5-6 ember, és nyomon követhetők, hogy folyamatosan ott voltak a HÉV szakszolgálatnak, a műszaki igazgatóságnak és a beruházási főosztálynak a szakemberei, 4-5-6 ember úgy dönt, hogy vagy hajszárítót teszek be egy utastájékoztató rendszerbe, vagy pedig ócska, bóvli megoldás születik, mert egész egyszerűen a vasútbiztonság ezt nem tette lehetővé, és ehhez az érvhez sorolom azt is, hogy én 2009. július óta nem dolgozom a cégnél, de tegnap este még mindig ugyanez az utastájékoztató rendszer működött. Tehát felteszem magamnak a kérdést, hogy ha ez annyira bóvli és nem üzemel, akkor miért üzemel 3. éve még mindig? A munka befejezését ekkor október 22-ére módosították, majd a dokumentumok szerint november 30-án megkezdődött a műszaki átadás.
Aztán itt a dokumentumokban van egy nagyon nagy lyuk, és úgy tűnik, hogy többször nekifutottak a műszaki átadásnak, és mindig voltak különböző hiányosságok. Azonban később mutatok egy jegyzőkönyvet, amit a társaság aláírt, és a jegyzőkönyv szerint ezek a hiányosságok nem akadályai a műszaki átadásnak, mégis 2008. augusztus 5-én – én 2008. augusztus 31-éig voltam megbízott vezérigazgató – szemlét tartottak, célja az volt, hogy a helyszínen megtekinthető technológiáról tapasztalatokat szerezzenek valós körülmények között, méretek, távolságok, fény és hőviszonyok között. Én 2008. augusztus
5-én nem azzal voltam elfoglalva, hogy milyenek a szentendrei utastájékoztató rendszernek a megfelelő hő-, fény-, és hangviszonyai, hanem augusztus 31-ével lezárult a vezérigazgatói pályázat, és én nagyon nem ezzel voltam elfoglalva. Tehát fogalmam sem volt, hogy 2008. augusztus 5-én a műszaki igazgatóság szakembereinek, a HÉV szakszolgálat vezetőinek és a HÉV üzemigazgatóságnak még olyan kérdései vannak, hogy a méretek, távolságok, fény és hőviszonyok.
Néhány szót szeretnék mondani a pénzügyi teljesítéssel kapcsolatban. A kontrolling igazgatóság 1061. oldalon olvasható jelentése szerint a számlákat Balogh Zsolt írta alá, a csatolt igazolásokat úgyszintén, azokat ... szignálta és a C.C. Soft részéről egy általam nem ismert úr. Majd az október 18-ai faktorálási megállapodást T. N. gazdasági vezérhelyettes és Balogh Zsolt írták alá, ... és ... szignálta, és itt még leírják, hogy a november 5-ei teljesítéskor ki szignálta.
Ahogy említettem a Tisztelt Törvényszéknek, van a C.C. Soft életében egy 2008. február és augusztus közötti lyuk, úgy tűnik, hogy ekkor nem volt felszínen ennek a problémája. A kontrolling igazgatóság megállapítása szerint, és ez valamikor 2008. augusztus- szeptemberben lehetett, T. P. ebben az időszakban ismételten logisztikai igazgató két nappal később válaszában tájékoztatta az érintetteket, a külső feleket is a további kommunikáció tilalmáról, valamint dr. Sz. Gy. jogi igazgató segítségét kérte az ügy jogi rendezéséhez, és itt vannak az ügyintézőnek az akkori e-mailjei szeptember 22- éről. A folyamat itt vélhetően megrekedt, mert ezzel kapcsolatban további dokumentumok nem állnak rendelkezésre.
Az 1.095. oldalon található a 2007. október 24-ei, tehát a C.C. Soft első számlájának a papírja. Tisztelt Törvényszék, én ebben az időben a BKV műszaki vezérigazgató helyettese voltam. Ahogy említettem önöknek, napi 17 aláíró tömbömnél kevesebb nem volt, a naptáramban voltak fél órás, meg egy órás előjegyzések – nyilván, ha ezzel kapcsolatban elhangzott olyan, hogy kifizethető-e, akkor megkérdeztem ezt a két urat, és ők azt mondták októberben, hogy kifizethető, mert hát alá van írva a teljesítési igazolás. Ezt követően gondolom én, bekerült az én tömbömbe a C.C. Soft számlája, ahol ott van az aláírásom természetesen, hogy láttam. Nem azt írtam, hogy teljesítve, nem azt írtam, hogy kifizethető, hanem egy „L” betű és Balogh Zsolt, a számla kelte október 15., a kifizetés határideje december 14. Magyarul, ha október 15-én ... és ... azt írja, hogy teljesítve, akkor én ebben az intervallumban aláírtam, hogy láttam a számlát. A teljesítésigazolást ezeket követően aláírtam, természetesen az aláírásom alatt ott van az akkori beruházási vezetőnek, ...-nak is az aláírása.
Az 1099. oldalon látható az az átadás-átvételi jegyzőkönyv, ahol ... és ... a műszaki átadást megkezdik. Ennek az utolsó mondata: „A teljesítés a szerződés szerinti tartalomnak és minőségnek megfelel.”
Aztán itt van a decemberi C.C. Soft-os számla, az 1.113. és az 1.115. oldalon olvashatók, hogy a számla összege beruházási keretből fizetendő, a számla összege kifizethető. ... 2007. december 11. Természetesen itt van az én aláírásom a teljesítési igazolási dokumentáción és alattam ...-é, de ez nem volt szokatlan, ahogy a korábbi vádpontoknál is elmondtam, a számfejtési íven én már nem írtam alá, ott csak ... írta alá.
Aztán ugyanez látható az 1.125. oldalon: „A teljesítést igazolom a számla a beruházási keret terhére kifizethető.” 2008. február 19. ....
Ezt követően a hibás teljesítéssel kapcsolatban intézkedéseket tettünk, ezek az intézkedések azonban nem jártak eredménnyel. Olyannyira nem, hogy a kapcsolatfelvételt követően 2009. május 14-én a C.C. Soft 480 millió forintos üzemeltetési követeléssel lépett fel a BKV-val szemben, tehát azt mondta, hogy a BKV nem vette át a teljesítés alapján a rendszert, ő azóta is üzemelteti és ezért 480 millió forintot kér. Tehát a C.C. Soft az én nem megalapozott, nem jogi véleményem alapján így védekezett, hogy visszatámadott. Ez egyébként nem igaz, mert a teljesítési igazolások, illetve a műszaki átadási jegyzőkönyv fellelhetőek. (1065. oldal)
Erre az időszakra pedig az 1769. oldalon olvasható ez a rész – nem emlékszem, hogy kinek a nyomozati anyagából – , hogy Antal Attila hirtelen bekövetkezett betegsége miatt Balogh Zsolt – általános vezérigazgatói feladatainak végzésének idejére – 2008. április
15.-től műszaki vezérigazgató-helyettes helyettesítési feladatok ellátásával bízta meg a munkavállalót. T. P.-ről van nyilván szó. Itt több olyan aláírás is szerepel, amit közösen írtunk alá, én, mint megbízott vezérigazgató, T. P., mint megbízott műszaki vezérigazgató helyettes. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy nekem Takács Péter úr vagy a műszaki terület soha nem jelezte azt, hogy ezzel az átadott rendszerrel probléma van.
A 3.729. és a 3.731. oldalon olvasható a műszaki átadásról a jegyzőkönyv. Itt van a jelenléti ív a 3.729. oldalon. Azért tettem kérdőjelet az oldalszám mellé, mert van amikor nem teljesen olvasható a szám, de kikövetkeztethető az előző és az utolsó oldalból.
A 3.733. oldalon van a hiánypótlási nyilatkozat.
Az 1.091. és 1.089. oldalon van a belső kontrolling igazgatóságnak az két oldal kimutatása, hogy hányfajta levelezés, intézkedés történt a C.C. Soft utastájékoztatási rendszerével kapcsolatban.
A 3.793. oldalon található a számomra legmegdöbbentőbb és legérdekesebb dokumentum. Ezt a BKV saját rendszere vizsgálja, a számítógépes rendszer. Ebből többet is csatoltam. Itt fel van sorolva kb. 30 tétel, a rendelkezésre állási százalékok pedig oldalt. Ezek majdnem 90 %-ban azt mutatják, hogy az utastájékoztató rendszer 99,9 %-ban rendelkezésre áll. Néhány eset van, amikor ez alatti, és néhány elemében pedig 0 van, ott pedig azért van, mert egész egyszerűen azokon a pontokon nem lett telepítve utastájékoztatási rendszer. Ebben több hetes intervallumról van szó. Ezek a vizsgálatok több hetet mutatnak. Ilyet mutat a 3.795. oldal is.
Végezetül a kontrolling igazgatóság a 4.319. oldalon megvizsgálta az építési naplót. Én ehhez nem jutottam hozzá, a rögzítettek szerint a BKV műszaki ellenőre ... .
Szeretnék az érték összehasonlítás miatt néhány Magyarországon és egy esetben Ausztriában telepített rendszert megmutatni. Azt írja 2012. május 18-án a debreceni forrás, hogy elromlott a DKV-nak a 170 milliós utastájékoztatási rendszere és hogy leszerelik-e vagy sem. Debrecenben összesen egyetlen egy, az 1. számú villamos pályáján látható egy ilyen utastájékoztató rendszer, ami azt mutatja, hogy hány óra van és hány perce ment el a villamos. Ez 170 millió forintba került akkor. Szabolcsban, Nyíregyházán működik egy másik rendszer, azt írják, hogy közel fél milliárdos, közel nem tud ennyit, mint a mostani. Győrött lezárult a rendszer, itt is azt írja a cikk, hogy fél milliárdos. Kaposváron, ahol regionálisan és kis feladatokat lát el, 600 millió forint a rendszer. A legutolsó hír, hogy a BKV igaz, hogy teljes hálózatára, de most tervezi bevezetni 6,6 milliárd forintért. Körbe mentem a volt kollégáim között és megkérdeztem, hogy hol működik kinézetre és technikára hasonló rendszer, mint amilyen a szentendrei utastájékoztató rendszer, és azt mondták, hogy Graz-ban. Én 2012-be elutaztam Grazba, és lefotóztam az ottani rendszert, mert hogy a nyomozati anyagban a szakértő azt mondta, hogy nehezen olvashatók a táblák. Szeretném a törvényszéknek bemutatni, hogy Grazban ugyanezek a táblák hogy olvashatóak.
Összefoglalva a C.C. Soft Kft.-vel kapcsolatban sem érzem magam bűnösnek.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
A következő vádpont a Soda Reklám Kft-vel kapcsolatos. Ennél a vádpontnál is szeretném elmondani, hogy bűncselekményt nem követtem el, nem érzem magam bűnösnek.
Erre a szerződésre 2008. március 25-én Regőczi Miklós értékesítési és kommunikációs vezérigazgató helyettes levélben kért szerződéskötési engedélyt. Engedélyem után a szerződéstervezet akkor került a napi aláírótömbömbe, amikor a beruházás jogi vezetője és a megbízott műszaki vezérigazgató helyettes, valamint Regőczi úr is aláírták. Ennek a szerződésnek a menete nem különbözött semmiben a több ezer, az aláírási szabályzatban rögzített folyamattól, ezért nem is volt semmi okom és kötelezettségem a kifizetés megakadályozására, semmilyen vagyonvesztésről nem volt tudomásom.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott a vádponttal kapcsolatban dia vetítést kezd meg ( MC 20. kötet).
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
A 13. oldalon olvasható a belső ellenőrzésnek az ide vonatkozó megállapítása. Ami szerint a megbízó képviselőjeként Balogh Zsolt mb. vezérigazgató és T. N. gazdasági vezérhelyettes együttesen szerepel a szerződésben, a szerződés végén egyedüli aláíró Balogh Zsolt.
A 15. oldalon lévő május 26-án kelt teljesítési igazolás szerint a Soda Reklám megfelelő minőségben és határidőre elvégezte a szerződésben rögzített feladatait, a számla kiállítására jogosult. A teljesítést a szerződésben megemlítettől eltérően Vitéz Ágnes és Prím Péter vezető tanácsadó írta alá. Beemeltem ide a megbízási szerződés oldalait, itt van ez az ominózus aláírás 2008. április 1-én, ahol látszik, hogy az első 30 napos megbízott vezérigazgatói működésem alatt írtam én ezt alá, szignálta Regőczi Miklós, a megbízó alatt jobb oldalt olvasható ...-nak, a logisztikai osztály jogászának az aláírása és olvasható T. P. megbízott műszaki vezérigazgató helyettes aláírása. A belső vizsgálat azt mondja, hogy a Soda Reklámmal kötött szerződést közbeszerzési vagy versenyeztetési eljárás nem előzte meg. Itt ugyanaz a megállapítás olvasható, mint amiről egy pár vádponttal korábban említést tettem. Vagyis magánemberként nagyon furcsállom a kontrolling igazgatóság megjegyzését, hiszen ott olvasható a logisztikai főosztálynak, ...-nak és T. P.-nek a szignója, tehát nem tudom, hogy a közbeszerzésért és a beszerzésért felelős vezető hogy írhatta volna alá, ha nem volt ilyen eljárás.
Az 53. és 55. oldalon olvasható, hogy a kapcsolattartó a megbízó részéről Regőczi Miklós és a 61. oldalon látható a teljesítési igazolás, amit Vitéz Ágnes és P.P. írt alá. Az 51. oldalon nem tudom pontosan, hogy kinek a tollából olvastam, ezt csak a vizsgálatok komolysága vagy komolytalansága miatt emeltem ide be. Az 51. oldal szerint a tanulmányok 2008. január 28-ai dátummal vannak ellátva. 2008. március 25-én Regőczi Miklós vezérigazgató helyettes levelet írt Antal Attilának, hogy milyen tanulmányok elkészítésére van szükség.
Tisztelt Törvényszék 2008. március 25-én lehet, hogy Regőczi úr írt egy levelet Antal Attilának, de akkor Antal Attila a Balatonfüredi Szívkórháznak volt a betege, tehát ez egy akkora nagy sületlenség, ebben az időben nem írhatott neki senki hivatalos levelet. Tehát a belső ellenőri vizsgálatban ilyen szarvashibás megállapítások vannak.
Összességében azt jelentem ki, hogy a Soda Reklám esetében sem érzem magam bűnösnek.
A következő szerződés a PQS-Plural Kft.
Ezzel a cselekménnyel nem lettem meggyanúsítva, velem szemben nyomozást nem folytattak, ha gyanúsítás nélkül is lehet vádlott valaki, kijelentem hogy bűncselekményt nem követtem el.
Lehet, hogy azért, mert műszaki ember vagyok, ezt a vádpontot értem a legkevésbé. Az ügyészség szerint azzal okoztam 750 millió forintos kárt, hogy nem írtam alá egy szerződést, amelyet egyébként nem is kellett aláírnom, viszont azt, aki aláírta a hivatali rendnek megfelelően teljesen jogszerűen és szabályszerűen, tudomásom szerint még tanúként sem hallgatták ki a szerződéssel kapcsolatban.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott a vádponttal kapcsolatban dia vetítést kezd meg.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
A takarítási szerződéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a vádpontban szereplő PQS Kft. és Renomé Kft. az én munkaviszonyom létesítése előtt már évek óta dolgoztak a vállalatnál. Ezt bizonyítják a nyomozási anyagban található meghallgatási jegyzőkönyvek is, de egyébként ezt bizonyítja a 6503. oldalon látható szerződéses lap is, ahol 2004. július 23-án dr. Sz. T. és D. Z. aláírásával már foglalkoztatják a Renomét.
Emlékeim szerint az anyagban található jegyzőkönyvek alapján a kérdéses szerződés közbeszerzési eljárása 2007-ben indult el. A kiírásban szereplő műszaki tételeket az egyes szakszolgálatok adták meg, azaz például a metró üzem takarításának paramétereit a metrószakszolgálat vagy az infrastruktúra főmérnökség adta meg. Ebből született egy közbeszerzési kiírás, amely kiírásban én semmilyen módon nem vettem részt, azt elődöm D. Z. felügyelte. A közbeszerzési eljárás nem zárult le 2007-ben, hanem felfüggesztésre került és egy új eljárás indult. Az új közbeszerzési eljárás folyamatában
2008. július 22. volt az ajánlatok beadási határideje. Az adott közbeszerzés típusa miatt ártárgyalásokat indított a vállalat, amely ártárgyalásokon én bizonyíthatóan egyetlenegy alkalommal sem vettem részt, a beadás időpontjában megbízott műszaki vezérigazgató helyettes társam, T. P. nem adott jelentést semmilyen szabálytalanságról. Az első tárgyalás a 29. számú tanúval felvett jegyzőkönyv alapján 2008. augusztus 7-én volt.
2008. szeptember 1-ével dr. Kocsis István elfoglalta a munkakörét, ő lett a társaság vezérigazgatója, én visszamentem műszaki vezérigazgató helyettesnek, T. P. pedig visszament logisztikai igazgatónak, hozzá tartozott ismét a közbeszerzés felügyelete. A takarítással kapcsolatban 2008. október 28-án és november 5-én is voltak ártárgyalások, ezeken sem vettem részt. Jelzést, vagy egyáltalán tájékoztatást sem kaptam a logisztikai területtől. A pályázók a végleges ajánlatukat 2008. november 10-én adták be, a jegyzőkönyvben olvashatók ezek az adatok. A végleges és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint megtárgyalt kondíciókkal elfogadott árakat tartalmazó szerződést a PQS-Plural-RENOMÉ Konzorcium 2008. december 22-én írta alá a társasággal és a vezérigazgatói aláírás előtt láttamozták a jogi és a beszerzési terület vezetői. A szerződéstervezetet én nem láttam, nekem a szakterület egyetlenegy vezetője, szereplője sem jelzett semmilyen szabálytalanságot a közbeszerzés során, amit nekem közölnöm kellett volna az aláírási szabályzat szerint aláíró dr. Kocsis Istvánnal. Ma legjobb tudomásom szerint ugyanezek a cégek takarítanak a BKV-nál.
Ezzel kapcsolatban még pár képet szeretnék bemutatni.
A 36.075. és a 36.083. oldalon látható a 2006. június 29-ei Plural szerződés, amit ... és ... írt alá, a 36.091. és a 36.107. oldalon látható a 2006. augusztus 17-ei dátummal F. Z., D. Z. vezetők által aláírt szerződés, ugyanezen vezetők írták alá a 36.271/B. és a 36.281/A. oldalon lévő szerződéseket, ugyanők írták alá a 36.161. és a 36.177. oldalon látható szerződéseket, illetve a 36.209. és a 36.223. oldalon látható szerződéseket. Ugyancsak ők írták alá a már idevonatkozó szerződést is, tehát F. Z. és D. Z., a 36.297/B. oldalon lévőt is, amiben arról van szó, hogy jelen kiegészítés, mármint vállalkozási szerződés módosítás 2008. szeptember 1. napjától érvényes. 2008. szeptember 1-étől dr. Kocsis István volt a vezérigazgató helyettes, tehát 2006-ban olyan szerződést írtak alá D., F. urak, amelyek gyakorlatilag a korábban megkötött szerződéseket hosszabbították meg, és ezen módosított szerződések adtak arra lehetőséget, hogy amíg folyik a közbeszerzés addig a BKV infrastruktúrája és járművei ne maradjanak takarítás nélkül.
Konkrétan a 2007-es eljárással kapcsolatban pedig csatolnám dr. T. P. levelét. Itt az van leírva, hogy a 2004. óta életben levő eljárás alapján a BKV egy közbeszerzési előminősítési rendszert vezetett, ennek az volt a célja, hogy bárki, a sarki fűszeres is bejelentkezhetett előminősítésre és az előminősítő rendszer kitöltése alapján őt lajstromba vették, mint takarító céget. A BKV-nak a nyilvántartásában 2007. május 30-án 3 ilyen cég szerepelt. (39.769. oldal).
Ezt követően a 39.771. oldalon látható annak a közvetlen részvételi közbeszerzési eljárásnak a fedlapja, ami alapján elindították tudomásom szerint a teljesen törvényes és teljesen normális közbeszerzést. Ezzel kapcsolatban itt van két levél a 39.799. és a 39.801. oldalakon, amiben ... irodavezető 2007. május 31-én, - ismét visszautalnék erre, hogy én május 31-én alig több mint egy hónapja voltam a cégnél - a PQS-t és a RENOMÉ-t levélben értesíti, hogy közbeszerzési eljárási versenyre hívja fel őket. Aztán becsatoltam a 31.353. oldalon található meghallgatási jegyzőkönyvet, aminek az utolsó mondata a lényeg. Ez egy versenyző volt, én úgy gondolom, hogy ez azt támasztja alá, hogy megfelelően folyt a közbeszerzési eljárás.
Aztán a 36.235. oldalon látható a vállalkozási szerződés 2. módosítása, ami 2008. február 1-én kelt és az a tartalma, hogy 2008. szeptemberig meghosszabbítja a különböző szolgáltatások megrendelését. Gyakorlatilag amíg a közbeszerzés folyik, addig sem maradnak a BKV járművei és az infrastruktúra takarítás nélkül, ezen sem látható az én aláírásom.
Végül a 40. fájl 344. oldalán, másképp nem találtam meg, olvasható annak a résztvevőnek a tanúvallomása, amely szerint 2008. július 22-én adták be az első ajánlatot, aztán november 5-én volt az ártárgyalás, aztán november 10-én adták be a végleges árajánlatot, ezt követően pedig megköttetett a szerződés. Az 5.735. oldalon látható a szerződés. A szerződésen a BKV részéről látható a jogi igazgató, dr. T. I. aláírása, látható T. P. úré, mint logisztikai vezető és a Kocsis úré.
Az 5.719. oldalon egy 2009. január 20-ai szerződés látható, erre a szerződésre vonatkozó szerződés nyilvántartási lap, ahol a 6. pont kimondja, hogy az aláírási szabályzat szerint dr. Kocsis Istvánnak kell aláírni a szerződést. Tehát ez nem olyan alapon dőlt el, hogy valaki alá akarja írni vagy nem akarja, volt egy szerződés aláírási utasítás, ami alapján meg volt határozva, hogy melyik szerződést kinek kell aláírnia.
Az 5.627. oldalon olvasható azon cégeknek a listája, amely cégek ebben az időszakban kisebb illetve nagyobb takarítási munkát végeztek a vállalatnál. Látható, hogy elég sok cég elég sokfajta tevékenységet végzett.
A teljesítéssel kapcsolatban szeretném elmondani és beemeltem ide a 6.113. oldalt, hogy ez csak egyetlenegy oldal abból a felsorolásból, hogy hány embernek kell a BKV mindenkori takarítási szerződésében az egyes részekben a teljesítést igazolnia. Én nem gondolnám, hogy bárki is azt gondolja, hogy több tíz, esetenként száz főt meghaladó létszám esetében ezek az emberek mind-mind arra bírhatók, hogy olyan teljesítéseket igazoljanak, amely teljesítések nem történtek meg. Gyakorlatilag itt azoknak a volt BKV-s munkatársaimnak vannak a nevei felsorolva, elérhetőségekkel, akik egy-egy területért felelősek. Tehát nem arról van szó, hogy valaki ül a székházban és igazolja a teljesítést, következésképpen olyan teljesítések kerülnek elszámolásra, amiket nem végzett el a mindenkori takarító cég, hanem arról van szó, hogy ki van jelölve körülbelül 130 vagy 150, – fogalmam sincs, hogy pontosan mennyi – egyes szakszolgálatoknak dolgozó dolgozó eléréssel, telefonszámmal, akik minden nap leigazolják, hogy azt a takarítást elvégezték-e vagy sem.
Szeretnék rátérni a vádiratban a munkaszerződéseknél található vádpontomra. A vádponttal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy bűncselekményt nem követtem el. A vállalatnál a munkaszerződéseket kizárólag a humánpolitikai igazgatóság készítette, felügyelte és kezelte. A felső vezetők esetében, illetve konkrétan a vezérigazgató esetében az igazgatóság elnöke volt a munkáltató, azaz Tóthfalusi György úr. Az én vádpontomban szereplő Futó Sándor elnöki főtanácsos munkaszerződésének paramétereit készen kaptam meg Tóthfalusi úrral történt eligazításon, ahol ő kifejezte óhaját, hogy Futó urat javasolja az adott munkakörbe az adott paraméterekkel. Ezen állításomat támasztja alá a humánpolitikai igazgató asszony levele, amit Tóthfalusi elnök úrnak írt, amiben 2008. március 13-án, tehát a megbízott vezérigazgatói munkaköröm alatt Tóthfalusi urat, mint a felső vezetők munkáltatójától engedélyt kér például a prémiumok kifizetéséhez. A vádiratban szereplő Futó Sándor elnöki főtanácsos munkaviszonyának 2009. május 21-ei megszüntetésével kapcsolatban kifizetett összeget a humánpolitikai igazgatóság számolta ki, többek között a munkaviszony megszűnését egy hónappal megelőző, 2009. április 21-én dr. Kocsis István vezérigazgató úr által engedélyezett bérfejlesztési lap adatai alapján. Ezt is be fogom mutatni. El szeretném mondani, hogy a 2009. május 21-ei megállapodást a nyomozati anyagba szerkesztéséig nem láttam, ezért szignálásommal sem láttam el, a megállapodás pontjai kialakításában bizonyíthatóan nem vettem részt. Négyszemközti egyeztetést is a vezérigazgató folytatott a távozó vezetőkkel, a vezérigazgató úrnál történt záró beszélgetéseken nem vettem részt. Általánosságban szeretném elmondani, hogy információm szerint a humánpolitikai igazgatóság által alkalmazott munkaszerződések összhangban voltak a hatályos jogszabályokkal, a vállalatnál mindenkor elfogadott és hatályos kollektív szerződéssel. Ezért a vállalat életében mindennapos gyakorlat volt a munkaszerződésekben rögzítettek teljesítése. Ennek jogszerű és törvényes alkalmazásáért a humánpolitikai szakterület és annak munkajogi szakemberei feleltek. Információm szerint ez összességében igaz mind a közel 12.000 munkavállaló esetében. Szeretnék ezzel kapcsolatban is egy-két képet mutatni.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott a vádponttal kapcsolatban dia vetítést kezd meg.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Első képnek bevágtam az 1.707. oldalt, ahol a kontrolling igazgatóság leírja, hogy mi volt Futó Sándor jogviszonya, illetve, hogy 2008. május 1-étől határozatlan idejű menedzserszerződést kötött vele a cég koordinációs főtanácsosi munkakörbe. Aztán a 2009. május 21-ei, a vezérigazgató úrral a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről kötött megállapodás szerint 50 % járandóság jár, ez az 1.709-es oldalon látható, a kifizetett összeg a munkaszerződésben szereplő kondíciók 50 %-ának felel meg. A kontrolligazgatóság nem azt vélelmezte ebben a pontban, hogy jogtalan ez a kifizetés, hanem tényszerűen megállapította, hogy a munkaszerződésben szereplő kondícióknak az 50 %-át fizetik ki. Egy -két oldalt beemeltem ide, hogy látható legyen, hogy Tóthfalusi úr a munkáltatói jogkör gyakorlója volt, ilyen például Antal Attilának a megállapodása a 4.727- es oldalról, vagy ilyen a vezérigazgatónak a munkaszerződése (31.159. oldal) vagy ilyen például 4.745. oldalon látható szerződés aláírása 2007. január 16-án, vagy 2007. 07. hó 2-ánl (4.747. oldal). Itt pedig a 35.713. oldalon látható az az engedély, amely kapcsán Tóthfalusi úrnak ír dr. Sz. Sz. E. azzal kapcsolatban, hogy a felső vezetők prémiuma kifizethető-e, ott látszik, hogy az engedélyezést és a munkáltatói jogkör gyakorlását felső vezetők tekintetében Tóthfalusi úr látta el.
A 34.551. oldalon van Futó úrnak a 2007. év végi megbízási szerződése és itt van a munkaszerződése, amit én írtam alá, és a jobb sarokban olvasható ennél a szerződésnél Sz.szignója.
A 34.525. oldalon látható, hogy Futó úr a távozása előtt egy hónappal bérfejlesztést kapott, és itt az aláró Kocsis úr volt. A 31.027. oldalon a megállapodás olvasható, ami szerint a fenti járandóság 50 %-ával távozik F. úr.
A 34.431. oldalon olvasható az a nyomozati jegyzőkönyv, amiben azt mondja - sajnos nem írtam oda, hogy kinek a jegyzőkönyve -, hogy a BKV Zrt. által hatóságunk rendelkezésére bocsátott személyi anyagok elemzése során megállapítottuk, hogy a vezérigazgató írta alá ..., ..., ..., ..., ... stb., munkaviszony megszüntetését.
Reagálni szeretnék a II. vádponttal kapcsolatban is, amely szerint Hagyó Miklós arra utasított, hogy évente 15 millió forintot juttassak a részére. Röviden a következőket kívánom elmondani. Bár ezzel a cselekménnyel az ügyészég formailag nem vádol, azonban Hagyó Miklóst a zsarolás mellett vesztegetéssel vádolja ugyanezen cselekmény miatt. A vesztegetésnek pedig tudomásom szerint nem csak passzív, hanem aktív alanya is van. Ez számomra azt sugallja, hogy az ügyészség potenciálisan engem is vesztegetéssel vádolhat, így okulva az eddigi eljárásból ebben a körben semmilyen nyilatkozatot nem kívánok tenni. Tisztelt Törvényszék, kérem szíveskedjék a tárgyalás anyagává tenni az általam bemutatott dokumentumokat, a jelenlegi helyzetemről az alábbiakat kívánom elmondani.
2009. augusztusa óta alig találok magamnak munkahelyet, az ellenem indult eljárás miatt gyakorlatilag sehol nem fogadnak szívesen. Jelenleg egy külföldi tulajdonú ingatlanbefektető cégnél dolgozom, sorsom az elkövetkezendő hónapokban el fog dőlni a cégnél is. Az elmúlt három évben egészségileg leépültem, antidepresszánsokat kell szednem, a vérnyomásom magas, ezeket orvosi dokumentumokkal tudom igazolni. Gyakorlatilag már csak a családom miatt élek, befele fordultam, társaim, barátaim nagyon nincsenek. Hatalmas kudarcként élem meg az egész dolgot, azt hogy nyomozati tárgyként kezeltek, az elmúlt három év szörnyű volt. Úgy érzem, hogy félrevezettek, az első védőm a hatósággal történt egyeztetésekre hivatkozással azzal hitegetett, hogy nem leszek vádlott az ügyben, erről a médiának is nyilatkozott annak idején.
Kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy mivel nem követtem el semmit, bűncselekmény hiányában mentsen fel minden vádpont alól. Az elmúlt három évet és a becsületemet már senkitől nem fogom egyébként visszakapni. Mindent a legjobb tudomásom szerint mondtam el, továbbiakban szükség szerint élni kívánok az észrevételezési jogommal, az elmondottak miatt a tárgyalási vallomásomat tartom fönn, a továbbiakban semmilyen egyéb nyilatkozatot tenni, így kérdésekre válaszolni sem kívánok.
Tanács elnökének kérdésére Balogh Zsolt IV. r. vádlott védője:
Az AAM Zrt.-vel kapcsolatban nyilatkozik védencem.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Tisztelt Törvényszék, a cselekménnyel a nyomozás során nem gyanúsítottak meg. Bűncselekményt nem követtem el az AAM Zrt.-vel kapcsolatban sem.
Ismereteim szerint a társaságnál az AAM Zrt. 2000. év eleje óta dolgozott. Ezt támasztja alá majd – erre is készültem – egy 2000. március 20-ai AAM szerződés fénymásolata, amely szerint a társaság már 2000-ben a Metró-4 projekt koordinációs feladatait készítette. A fellelhető számos fénymásolat alapján vélhetően erre a külsős munkára mindig is számítottak a társaságnál, csak folyamatos és kisebb szerződéseket kötöttek. A Metró-4 beruházás során a vállalat számára nehéz állapotot idézett elő a tulajdonos főváros, ugyanis szervezetet és költséget nem biztosított a munkához, de elvárta a 4-es metró beruházási feladatainak ellátását saját erőből a cégtől. Ezért került aláírásra 2007. decemberében a kérdéses AAM szerződés. Miután a fővárosi közgyűlésben vihart generáltak az úgynevezett tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban, a társaságunk vezetése két tűz közé szorult. Egyfelől elvárták, hogy az AAM készítse el a Metró-4 havi beszámolóit a főváros számára, másfelől semmilyen védelmet nem kaptunk a társasággal és annak dolgozóival szembeni politikai támadásokkal kapcsolatban. A vádiratban szereplő táblázat teljesítésigazolásait az egyes szakterületek vezetői adták, ezt mindjárt be fogom mutatni. Én az egyeztetésen csak azt vállaltam, hogy az egyes szakterületi vezetők által elismert teljesítéseket a vállalat el fogja ismerni. Ekkor kb. 2 hónapos egyeztetés indult, órák elszámolásával, vita is volt. Közben dr. B. L. tovább gyártatta az AAM-mel a főpolgármester helyettes aláírásával a közgyűlés elé kerülő Metró-4 havi jelentéseket. Ez újabb elszámolási vitákat generált, amelyet végül is a vádiratban szereplő B. Á. projektigazgató igazolt. Ezzel kapcsolatban nem értem, hogy amennyiben ő igazolt tételeket, akkor az ügyészség elfogadta, mint nem vádlottat, akkor a számszaki összegét miért nekem róják fel? Ezt be szeretném mutatni. A táblázatnak van két eleme. Az első szerződés elemeinek az összegéhez hozzáadták azt, amit Balogh Árpád, mint DBR projektigazgató igazolt, annak az összegét tehát az én vádamhoz adta hozzá az ügyészség. A szakmai területen végzett napi munkákat a vezetők aláírták, és így elszámolásra kerültek a táblázatban szereplő tételek. Olyan táblázatot is fogok mutatni, ahol látszik az aláírásommal, hogy nem fogadom el, át van húzva vagy ki vannak húzva, tehát egy nagyon szoros elszámolású teljesítésigazolás folyt, már akkor, amikor nyilvánvaló volt, hogy a tanácsadói szerződéseket politikai okok miatt nem fogják megtűrni a vállalatnál.
Összességében leszögezem, hogy 2007-2008-ban a szerződéskötés az AAM Zrt.-vel nem különleges és egyedi eset volt, a fellelhető nyomozati anyagok alapján látszik, hogy 2000. óta folyamatosan dolgozott a társaságnak. 2007-ben és 2008-ban olyan mértékű, elsősorban adminisztratív létszámleépítést hajtott végre a társaság, hogy az AAM munkájára, az alultervezett munkaerő miatt szükség volt. A teljesítéseket az egyes szakterületek vezetői írták alá. Akkor bemutatnák egy-két képet.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott dia vetítést kezd meg.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Az 1.255. oldalon látható az a megállapítás, hogy az AAM milyen típusú szakértői munkákat végzett. Megvalósíthatósági tanulmányokat, elemzéseket, kiemelt projektekhez kapcsolódó tanulmányokat, irányítási folyamatokat, kiemelt projektek termékeinek biztosítását, ügykezelést, általános vezetői és szakértői tanácsadást. A kiemelt projektekhez kapcsolódó szövegkapcsolat szinte kivétel nélkül mind a 4-es metró építését takarja.
Két szerződés kötődött, ezt az 1.255. és az 1.257. oldal mutatja be. A nagyobb, DBR-es szerződésnél, ahol oda is van írva, hogy a felek a 4-es metró beruházási projekttel összefüggő szakértői támogatásra kötnek szerződést, a szerződésben a kapcsolattartásra B. Á. került megnevezésre.
Itt vannak a 4.491-es oldalon a különböző dokumentumok, amiket találtam. Itt van például egy 2008. április 4-ei, a törvényszéket szeretném arról tájékoztatni, hogy 2008. februárjától, márciusától, tehát amikor Antal Attila beteg lett és én az első 30 napos megbízásomat töltöttem, ez annak az időszaknak a teljesítése, amikor gőzerővel folyt a városházán és a közgyűlésben a politikai hecckampány a tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban, és itt van dr. O. F. aláírása, miközben dolgozott az AAM a különböző feladatokon.
Aztán itt van a 4.511. oldalon B. Á.-nak a teljesítési jegyzőkönyve, ezeket a teljesítési jegyzőkönyveket a vádiratomban az ügyészség jogosnak ítélte meg, amiket én írtam alá, Balogh Zsoltként azokat nem ítélte meg jogosnak. A 4.545. oldalon látható ismét B. Á. aláírása. Itt O. úr keresztül húzta a saját aláírását és azt mondta – erre a beszélgetésre emlékszem –, hogy akkor írja alá a B. Á., merthogy ő a projekt megbízott.
A 4.585. oldalt azért mutatom be, mert volt egy olyan tétel, amit az én aláírásommal húztam át, hogy nem volt ilyen. Tehát darabonként néztem végig az AAM-nek ezeket az iratait, kénytelen voltam, mert a közgyűlésben folyamatos volt a pellengére állítás, tehát számról-számra át kellett nézni az AAM-nek ezeket a teljesítéseit. A vádirat 23. oldala szerint egyedül követtem el a bűncselekményt. B. Á. projektigazgató igazolta a II. tételt. Tehát az aláírt teljesítésigazolások aláírása úgy van, hogy B. Á./Balogh Zs. Ez azt jelenti, hogy B. Á. ugyanúgy mint korábban aláírta, mint látják O. úr nem írta alá, fönt pedig a BKV saját ügyrendjéhez kapcsolódó teljesítések vannak, ott pedig majd mutatom az informatikai igazgató, a jogi igazgató, a logisztikai igazgató teljesítési igazolásait. Csak az ő szerződésükben, az eredeti AAM szerződésben Antal Attila volt, mint teljesítést igazoló vezérigazgató megnevezve. Antal Attila ugye februárban kiesett a munkából, ezért a megbízott vezérigazgató írta alá, csak nekem volt annyi eszem, hogy én meg aláíratattam a szakterületek vezetőivel. Na most a vádirat szerint a második táblázatban ártatlan B. Á., biztos így van.
A 23. oldalon az olvasható az I/B. pont fölött, hogy a BKV Zrt. számára szükségtelen szolgáltatásokra kötött szerződés alapján az AAM Zrt. részére Balogh Zsolt József IV. r. vádlott által április 22-i felmondásáig 133.521.600 Ft került kifizetésre.
Tanács elnökének kérdésére ügyész:
Terhére rója az ügyészség, benne van az összeadott összegben ez a vagyoni hátrány is. Elképzelhető, hogy ez csak egy adminisztratív hiba, hogy ez kimaradt a IV.r. vádlottat érintő vádpontok felsorolásából, folytatólagos elkövetéssel van megvádolva.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
Az AAM igazolások közé sorolom a 4.793. oldalon látható igazolást, amit az AAM részéről ... megbízott, a megbízó részéről Balogh Zsolt írt alá, azért mert a szerződésben Antal Attila szerepel, de hát kénytelen voltam aláírni, ezt pedig S. L. közlekedési vezérigazgató helyettes igazolta le, hiszen ez a közlekedési igazgatóság által igénybe vett tanácsadói munkáknak a teljesítésigazolása.
Ugyanezen a módon a 4.795. oldalon N. R. aláírása, a 4.793. oldalon T. P. aláírása van, a 4.823. és a 4.821. oldalakon T. P. és N. aláírások vannak, a 4.821. oldalon S. L. aláírása és a következő oldalon is S. L. és N. R. aláírása szerepel, illetve olvasható a sorok végén, tehát soronként is le van igazolva. Ezek a dokumentumok egyébként mind fellelhetőek a kontrolligazgatóság dokumentumaiban.
A 4.897. oldalon van olyan, amit a vezérigazgatóságnak, mint vezérigazgatói kabinetnek nyújtott be ..., és ennek van olyan tétele, amit én elfogadtam és van olyan tétele amit kihúztam és leszignáltam. Az ügykezelésre mondanám, hogy volt olyan is, hogy beérkezett hozzám, hogy igazoljam az informatikai igazgatóságnak az AAM teljesítését, amikor is én írtam T. N. úrnak, hogy nekem jogosultságom sincs az informatikával kapcsolatban bármit is tenni, tehát legyen szíves írja alá 3. hó 26-ával az informatikai teljesítéseket.
Egyébként pedig és ez egy 2008. március 31-ei lap, ilyen dupla, vagy ennél nagyobb, a DBR esetében jóval nagyobb teljesítésigazolások születtek. Az 5. pontban van leírva, hogy kivel tárgyalt, milyen tárgyban, milyen hosszú ideig, aláírás dr. T. P., hiszen ő volt akkor a megbízott műszaki vezérhelyettes. Ugyanez N. R. vagy S. úr, vagy ..., vagy .... Tehát ezek az aláírások mind-mind megtalálhatók a nyomozati anyagban. Összességében le szeretném szögezni tehát, hogy a 2007-2008-ban kötött AAM szerződéssel kapcsolatban sem érzem magamat bűnösnek. Dr. Szigethy György ügyvéd, Balogh Zsolt IV. r. vádlott védője a Vision Consulting Kft.-vel kapcsolatos dia anyagát 46/Vé/40. sorszám alatt, az Smsystem Kft.-vel kapcsolatos dia anyagát 46/Vé/41. sorszám alatt, a Suvet Research Kft.-vel kapcsolatos dia anyagát 46/Vé/42. sorszám alatt, a C.C. Soft Kft.-vel kapcsolatos dia anyagát 46/Vé/43. sorzsám alatt, a PQS-Plural Kft.-vel kapcsolatos dia anyagát 46/Vé/44. sorszám alatt és a munkaszerződésekkel kapcsolatos dia anyagát 46/Vé/45. sorszám alatt csatolja.
Dr. Kádár András ügyvéd, Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele:
Nincs benne a vagyoni hátrány összegzésében, amit jelzett Balogh Zsolt.
Tanács elnöke figyelmezteti Balogh Zsolt IV. r. vádlottat, hogy a vallomástétel megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, ebben az esetben nyomozati vallomása ismertetésre vagy ha indítványozzák felolvasásra kerül. Illetve a vádlott társakkal és a tanúkkal nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomástétel megtagadása nem érinti a kérdezési, észrevételezési, indítványtételi és felvilágosítás kérési jogát. Továbbá, mivel a tárgyalási vallomása és a nyomozati vallomása között lényeges ellentétek vannak, ezért is szükséges az ismertetés.
Tanács elnökének kérdésére Balogh Zsolt IV. r. vádlott:
A figyelmeztetést megértettem. Továbbra is élek a vallomásmegtagadási jogommal.
Tanács elnökének kérdésére ügyész:
Tisztelt Bíróság a nyomozati iratok 64. kötet 41.721-41.727 oldalain lévő tanúmeghallgatási jegyzőkönyvben említett meghallgatási jegyzőkönyvek olyan iratok részét képezik, melyek nem tehetők a nyomozati iratok anyagává. Ezt az ügyészség nem is kívánja becsatolni.
Dr. Kádár András ügyvéd, Hagyó Miklós I. r. vádlott védője:
Az ügyészségtől szeretném kérdezni mit kell azon érteni, hogy nem tehetők azzá? Az, hogy nem képezik a nyomozati iratok részét, azt magunk is látjuk. De hogy mit kell azon érteni, hogy „Nem tehetők azzá.”? Miért nem?
Dr. Gyalog Balázs ügyvéd, Antal Attila III. r. vádlott védője:
A IV. r. vádlott ezen túlmenően hivatkozik a nyomozás során az akkori meghatalmazott védője által az akkori fővárosi főügyésznek megküldött levélre is, ami ugyancsak nem képezi a nyomozati iratok részét, annak ellenére, hogy a IV. r. vádlott arra rendszeresen visszautal.
Ügyész:
Annyit kívánok nyilatkozni, hogy ez a meghallgatási jegyzőkönyv egy másik ügyszámon készült, és olyan titokkörbe tartozik, amelynek a minősítése a mai napig nem került feloldásra, így nem áll módomban semmilyen felvilágosítást adni erre vonatkozóan.
Tanács elnökének kérdésére ügyész:
A titokgazda a Fővárosi Főügyész.
Tanács elnöke teljes körűen ismerteti Balogh Zsolt IV. r. vádlott nyomozati vallomásait, először a nyomozati iratok 41.729-41.745. oldalairól.
Ismertetés közben Dr. Kádár András ügyvéd, Hagyó Miklós I. r. vádlott védője:
Kifejezetten kérem, hogy a T. törvényszék Balogh Zsolt teljes nyomozati vallomását tegye a tárgyalás anyagává, így a T. Gy.-re vonatkozó részt is, függetlenül attól, hogy az a vád tárgy-e vagy sem, tekintettel arra, hogy a vád I/14. pontja, valamint a II. pontja semmi máson nem alapszik, mint kizárólag a IV. r. vádlott nyomozás során tett vallomásáról készült jegyzőkönyvben foglalt információkon. Egy ilyen szituációban az én meggyőződésem szerint meghatározó jelentősége van annak az alapkérdésnek, hogy a IV. r. vádlott nyilatkozatából mit tekint hitelesnek a törvényszék és mit nem. Ahhoz viszont, hogy ez értékelhető legyen Balogh Zsolt IV. r. vádlott teljes nyomozati vallomását meggyőződésem szerint a tárgyalás anyagává kell tenni, más különben a bíróság nem lesz abban a helyzetben, hogy e vallomás hitelt érdemlősége felől dönthessen.
Ügyész:
Ezzel kapcsolatosan csak annyit kívánok mondani, hogy ebben a tárgykörben más nyomozó hatóságnál volt nyomozás folyamatban, nem a Központi Nyomozó Főügyészségnél, de nem ellenzem ennek ismertetését.
Tanács elnöke az indítvány szerint folytatja az ismertetést, majd teljes körűen ismerteti a 2010. február 25. napján tartott helyszíni kihallgatásról készült jegyzőkönyvből a IV.r. vádlott vallomását ( 41.747-41.755. oldalak), a 2010. március 16. napján felvett vallomását ( 41.757-41.767. oldalak), a 2010. március 23. napján felvett vallomását (41.769-41.771 oldalak).
Dr. Kádár András ügyvéd, Hagyó Miklós I. r. vádlott védője:
Indítványozom, hogy szíveskedjen felolvasni a személyleírást.
Tanács elnöke felolvassa a vallomásban szereplő személyleírást, majd teljes körűen ismerteti a 2010. április 06. napján tartott helyszíni kihallgatásról készült jegyzőkönyvből
Balogh Zsolt IV. r. vádlott által tett vallomást ( 41.773-41.781 oldalak), majd a 2010. április 23. napján felvett vallomását ( 41.783-41.793 oldalak).