A BKV-ügy Kecskeméti Törvényszékre való áthelyezése kapcsán előterjesztett kérelem
Voir Note explicative
See Explanatory Note
Ld. a mellékelt útmutatót! (HUN)
COUR EUROPÉENNE DES DROITS DE L’HOMME
EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS
EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG
Conseil de l’Europe - Council of Europe – Európa Tanács
Strasbourg, France / Franciaország
REQUÉTE APPLICATION
présentée en application de l’article 34 de la Convention européenne des Droits de l’Homme,
ainsi que articles 45 et 47 du Reglement de la Cour
under Article 34 of the European Convention on Human Rights and Rules 45 and 47 of the Rules of Court
az Európai Emberi Jogi Egyezmény 34. Cikke, valamint a Bíróság Szabályzatának 45. és 47. §-a alapján előterjesztett
KÉRELEM
IMPORTANT: La présente requête est un document juridique et peut affecter vos droits et obligations.
This application is a formal legal document and may affect your rights and obligations.
FIGYELEM! E kérelem okirat, amely befolyásolhatja a kérelmező jogait és kötelezettségeit.
I. – LES PARTIES
THE PARTIES
A FELEK
A. LE REQUÉRANT/LA REQUÉRANTE
THE APPLICANT
A KÉRELMEZŐ
(Renseignements à fournir concernant le requérant et son représentant éventuel)
(Fill in the following details of the applicant and the representative, if any)
(Adja meg a kérelmező, ill. az esetleges képviselő alább felsorolt adatait!)
1. Nom de famille: Hagyó 2. Prénom(s): Miklós
Surname First name(s)
Vezetékneve Utóneve (i)
Sexe: férfi
Sex
Férfi/nő
3. Nationalité: magyar 4. Profession: --
Nationality Occupation
Állampolgársága Foglalkozása
5. Date et lieu de naissance: ...
Date and place of birth ...
Születési ideje és helye
6. Domicile: ...
Permanent address ...
Állandó lakcíme
7. Tel.N°:
Telefonszáma
8. Adresse actuelle:
Present address
Jelenlegi lakcíme
Le cas échénant, (if any)
9. Nom et prénom du représentant: dr. Kádár András Kristóf
Name of representative
A képviselő neve
10. Profession du représentant: ügyvéd
Occupation of representative
A képviselő foglalkozása
11. Adresse du représentant: ...
Address of representative ...
A képviselő címe
12. Tel.n°: ...
Telefonszáma
B. LA HAUTE PARTIE CONTRACTANTE
THE HIGH CONTRACTING PARTY
A MAGAS SZERZŐDŐ FÉL
(Indiquer ci-après le nom de l’Etat contre lequel la requête est dirigée)
(Fill in the name of the Country against which the application is directed)
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!)
13. Magyar Köztársaság
A. LE REQUÉRANT/LA REQUÉRANTE
THE APPLICANT
A KÉRELMEZŐ
(Renseignements à fournir concernant le requérant et son représentant éventuel)
(Fill in the following details of the applicant and the representative, if any)
(Adja meg a kérelmező, ill. az esetleges képviselő alább felsorolt adatait!)
1. Nom de famille: Antal 2. Prénom(s): Attila
Surname First name(s)
Vezetékneve Utóneve (i)
Sexe: férfi
Sex
Férfi/nő
3. Nationalité: magyar 4. Profession: --
Nationality Occupation
Állampolgársága Foglalkozása
5. Date et lieu de naissance: ...
Date and place of birth ...
Születési ideje és helye
6. Domicile: ...
Permanent address ...
Állandó lakcíme
7. Tel.N°:
Telefonszáma
8. Adresse actuelle:
Present address
Jelenlegi lakcíme
Le cas échénant, (if any)
9. Nom et prénom du représentant: dr. Kádár András Kristóf
Name of representative
A képviselő neve
10. Profession du représentant: ügyvéd
Occupation of representative
A képviselő foglalkozása
11. Adresse du représentant: ...
Address of representative ...
A képviselő címe
12. Tel.n°: ...
Telefonszáma
B. LA HAUTE PARTIE CONTRACTANTE
THE HIGH CONTRACTING PARTY
A MAGAS SZERZŐDŐ FÉL
(Indiquer ci-après le nom de l’Etat contre lequel la requête est dirigée)
(Fill in the name of the Country against which the application is directed)
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!)
13. Magyar Köztársaság
A. LE REQUÉRANT/LA REQUÉRANTE
THE APPLICANT
A KÉRELMEZŐ
(Renseignements à fournir concernant le requérant et son représentant éventuel)
(Fill in the following details of the applicant and the representative, if any)
(Adja meg a kérelmező, ill. az esetleges képviselő alább felsorolt adatait!)
1. Nom de famille: Lelovics 2. Prénom(s): Ottó Viktor
Surname First name(s)
Vezetékneve Utóneve (i)
Sexe: férfi
Sex
Férfi/nő
3. Nationalité: magyar 4. Profession: --
Nationality Occupation
Állampolgársága Foglalkozása
5. Date et lieu de naissance: ...
Date and place of birth ...
Születési ideje és helye
6. Domicile: ...
Permanent address ...
Állandó lakcíme
7. Tel.N°:
Telefonszáma
8. Adresse actuelle:
Present address
Jelenlegi lakcíme
Le cas échénant, (if any)
9. Nom et prénom du représentant: dr. Kádár András Kristóf
Name of representative
A képviselő neve
10. Profession du représentant: ügyvéd
Occupation of representative
A képviselő foglalkozása
11. Adresse du représentant: ...
Address of representative ...
A képviselő címe
12. Tel.n°: ...
Telefonszáma
B. LA HAUTE PARTIE CONTRACTANTE
THE HIGH CONTRACTING PARTY
A MAGAS SZERZŐDŐ FÉL
(Indiquer ci-après le nom de l’Etat contre lequel la requête est dirigée)
(Fill in the name of the Country against which the application is directed)
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!)
13. Magyar Köztársaság
A. LE REQUÉRANT/LA REQUÉRANTE
THE APPLICANT
A KÉRELMEZŐ
(Renseignements à fournir concernant le requérant et son représentant éventuel)
(Fill in the following details of the applicant and the representative, if any)
(Adja meg a kérelmező, ill. az esetleges képviselő alább felsorolt adatait!)
1. Nom de famille: M. 2. Prénom(s): L.
Surname First name(s)
Vezetékneve Utóneve (i)
Sexe: férfi
Sex
Férfi/nő
3. Nationalité: magyar 4. Profession: --
Nationality Occupation
Állampolgársága Foglalkozása
5. Date et lieu de naissance: ...
Date and place of birth ...
Születési ideje és helye
6. Domicile: ...
Permanent address ...
Állandó lakcíme
7. Tel.N°:
Telefonszáma
8. Adresse actuelle:
Present address
Jelenlegi lakcíme
Le cas échénant, (if any)
9. Nom et prénom du représentant: dr. Kádár András Kristóf
Name of representative
A képviselő neve
10. Profession du représentant: ügyvéd
Occupation of representative
A képviselő foglalkozása
11. Adresse du représentant: ...
Address of representative ...
A képviselő címe
12. Tel.n°: ...
Telefonszáma
B. LA HAUTE PARTIE CONTRACTANTE
THE HIGH CONTRACTING PARTY
A MAGAS SZERZŐDŐ FÉL
(Indiquer ci-après le nom de l’Etat contre lequel la requête est dirigée)
(Fill in the name of the Country against which the application is directed)
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!)
13. Magyar Köztársaság
A. LE REQUÉRANT/LA REQUÉRANTE
THE APPLICANT
A KÉRELMEZŐ
(Renseignements à fournir concernant le requérant et son représentant éventuel)
(Fill in the following details of the applicant and the representative, if any)
(Adja meg a kérelmező, ill. az esetleges képviselő alább felsorolt adatait!)
1. Nom de famille: Mátay-Horváth 2. Prénom(s): Éva
Surname First name(s)
Vezetékneve Utóneve (i)
Sexe: nő
Sex
Férfi/nő
3. Nationalité: magyar 4. Profession: --
Nationality Occupation
Állampolgársága Foglalkozása
5. Date et lieu de naissance: ...
Date and place of birth ...
Születési ideje és helye
6. Domicile: ...
Permanent address ...
Állandó lakcíme
7. Tel.N°:
Telefonszáma
8. Adresse actuelle:
Present address
Jelenlegi lakcíme
Le cas échénant, (if any)
9. Nom et prénom du représentant: dr. Kádár András Kristóf
Name of representative
A képviselő neve
10. Profession du représentant: ügyvéd
Occupation of representative
A képviselő foglalkozása
11. Adresse du représentant: ...
Address of representative ...
A képviselő címe
12. Tel.n°: ...
Telefonszáma
B. LA HAUTE PARTIE CONTRACTANTE
THE HIGH CONTRACTING PARTY
A MAGAS SZERZŐDŐ FÉL
(Indiquer ci-après le nom de l’Etat contre lequel la requête est dirigée)
(Fill in the name of the Country against which the application is directed)
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!)
13. Magyar Köztársaság
A. LE REQUÉRANT/LA REQUÉRANTE
THE APPLICANT
A KÉRELMEZŐ
(Renseignements à fournir concernant le requérant et son représentant éventuel)
(Fill in the following details of the applicant and the representative, if any)
(Adja meg a kérelmező, ill. az esetleges képviselő alább felsorolt adatait!)
1. Nom de famille: Mesterházy 2. Prénom(s): Ernő
Surname First name(s)
Vezetékneve Utóneve (i)
Sexe: férfi
Sex
Férfi/nő
3. Nationalité: magyar 4. Profession: --
Nationality Occupation
Állampolgársága Foglalkozása
5. Date et lieu de naissance: ...
Date and place of birth ...
Születési ideje és helye
6. Domicile: ...
Permanent address ...
Állandó lakcíme
7. Tel.N°:
Telefonszáma
8. Adresse actuelle:
Present address
Jelenlegi lakcíme
Le cas échénant, (if any)
9. Nom et prénom du représentant: dr. Kádár András Kristóf
Name of representative
A képviselő neve
10. Profession du représentant: ügyvéd
Occupation of representative
A képviselő foglalkozása
11. Adresse du représentant: ...
Address of representative ...
A képviselő címe
12. Tel.n°: ...
Telefonszáma
B. LA HAUTE PARTIE CONTRACTANTE
THE HIGH CONTRACTING PARTY
A MAGAS SZERZŐDŐ FÉL
(Indiquer ci-après le nom de l’Etat contre lequel la requête est dirigée)
(Fill in the name of the Country against which the application is directed)
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!)
13. Magyar Köztársaság
A. LE REQUÉRANT/LA REQUÉRANTE
THE APPLICANT
A KÉRELMEZŐ
(Renseignements à fournir concernant le requérant et son représentant éventuel)
(Fill in the following details of the applicant and the representative, if any)
(Adja meg a kérelmező, ill. az esetleges képviselő alább felsorolt adatait!)
1. Nom de famille: Regőczi 2. Prénom(s): Miklós Jenő
Surname First name(s)
Vezetékneve Utóneve (i)
Sexe: férfi
Sex
Férfi/nő
3. Nationalité: magyar 4. Profession: --
Nationality Occupation
Állampolgársága Foglalkozása
5. Date et lieu de naissance: ...
Date and place of birth ...
Születési ideje és helye
6. Domicile: ...
Permanent address ...
Állandó lakcíme
7. Tel.N°:
Telefonszáma
8. Adresse actuelle:
Present address
Jelenlegi lakcíme
Le cas échénant, (if any)
9. Nom et prénom du représentant: dr. Kádár András Kristóf
Name of representative
A képviselő neve
10. Profession du représentant: ügyvéd
Occupation of representative
A képviselő foglalkozása
11. Adresse du représentant: ...
Address of representative ...
A képviselő címe
12. Tel.n°: ...
Telefonszáma
B. LA HAUTE PARTIE CONTRACTANTE
THE HIGH CONTRACTING PARTY
A MAGAS SZERZŐDŐ FÉL
(Indiquer ci-après le nom de l’Etat contre lequel la requête est dirigée)
(Fill in the name of the Country against which the application is directed)
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!)
13. Magyar Köztársaság
A. LE REQUÉRANT/LA REQUÉRANTE
THE APPLICANT
A KÉRELMEZŐ
(Renseignements à fournir concernant le requérant et son représentant éventuel)
(Fill in the following details of the applicant and the representative, if any)
(Adja meg a kérelmező, ill. az esetleges képviselő alább felsorolt adatait!)
1. Nom de famille: V. 2. Prénom(s): Á.
Surname First name(s)
Vezetékneve Utóneve (i)
Sexe: nő
Sex
Férfi/nő
3. Nationalité: magyar 4. Profession: --
Nationality Occupation
Állampolgársága Foglalkozása
5. Date et lieu de naissance: ...
Date and place of birth ...
Születési ideje és helye
6. Domicile: ...
Permanent address ...
Állandó lakcíme
7. Tel.N°:
Telefonszáma
8. Adresse actuelle:
Present address
Jelenlegi lakcíme
Le cas échénant, (if any)
9. Nom et prénom du représentant: dr. Kádár András Kristóf
Name of representative
A képviselő neve
10. Profession du représentant: ügyvéd
Occupation of representative
A képviselő foglalkozása
11. Adresse du représentant: ...
Address of representative ...
A képviselő címe
12. Tel.n°: ...
Telefonszáma
B. LA HAUTE PARTIE CONTRACTANTE
THE HIGH CONTRACTING PARTY
A MAGAS SZERZŐDŐ FÉL
(Indiquer ci-après le nom de l’Etat contre lequel la requête est dirigée)
(Fill in the name of the Country against which the application is directed)
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!)
13. Magyar Köztársaság
II. - EXPOSÉ DES FAITS
STATEMENT OF THE FACTS
A TÉNYEK LEÍRÁSA
(Voir chapitre II. de la note explicative)
(See Part II. of the Explanatory Note)
(Ld. az útmutató II. részét!)
Si nécessaire, continuer sur une feuille séparée
Continue on a separate sheet if necessary
Szükség esetén a szöveg különíven folytatható
14. A kérelmezők magyar állampolgárok.
14.1. Eljárási kérelmek
A) Kérelmezők kérik, hogy ügyüket a Bíróság tárgyalja gyorsított eljárásban az Ügyrend 41. pontjának azon fordulata alapján, amely szerint a Kamara, illetve annak Elnöke dönthet úgy, hogy a Bíróság egy ügyet a prioritási listában meghatározott kritériumoktól eltérve elsőbbséggel tárgyaljon. Kérelmük alapjaként kérelmezők a következőkre hivatkoznak. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. § (1) bekezdés g) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát. A 428. § (4) bekezdés kimondja: „ha a felülvizsgálati indítványt azért nyújtották be, mert nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, és a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához az eljárás megismétlése szükséges, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot akkor is hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha a nemzetközi emberi jogi szerv olyan jogsértést állapított meg, amely miatt a megtámadott ítéletet e törvény szerint egyébként nem kell hatályon kívül helyezni.”
Tekintettel arra, hogy jelen kérelemben a kérelmezők a tisztességes eljáráshoz való joguk sérelmét állítják, a kérelem sikere esetén az annak alapjául fekvő – a kérelmezők ellen folyó – büntetőeljárás megismétlése (új eljárás lefolytatása) fog szükségessé válni. Amennyiben a T. Bíróság az elsőbbségi kérelemnek nem ad helyt, és az ügyet a prioritási listának megfelelő sorrendben, azaz a IV. prioritási csoportban veszi tárgysorozatba, elképzelhető, hogy a nagyszámú terheltre és az ügy bonyolultságára tekintettel várhatóan amúgy is elhúzódó hazai büntetőeljárás lezárása után fog csak ítéletet hozni, aminek – a kérelmezőkre kedvező, egyezménysértést megállapító döntés esetén – az lesz a következménye, hogy a hazai büntetőeljárás újraindulása miatt rendkívül hosszú ideig fognak büntetőeljárás hatálya alatt állni. Ez nem csak az eljárás okozta lelki teher miatt sérelmes, hanem azért is, mert mindaddig, amíg az eljárás tart, a kérelmezők nem kaphatnak erkölcsi bizonyítványt, ami munkavállalásukat, megélhetésük biztosítását megnehezíti, adott esetben el is lehetetlenítheti.
Ezzel szemben ha a T. Bíróság a soronkívüliségi kérelemnek helyt ad, olyan időben hozhat döntést, amely lehetővé teszi, hogy a magyar hatóságok az egyezménysértést (a kérelmezők törvényes bíróságtól való elvonását) még a büntetőeljárás lezárása előtt orvosolják, így elkerülhető legyen a várhatóan amúgy is hosszú büntetőeljárás megismétlése.
B) Az egyik kérelmező, Antal Attila kéri ezen túlmenően, hogy a T. Bíróság – az Ügyrend 47. pontja alapján – számára az anonimitást engedélyezze. A kérés oka, hogy a jelen kérelem tárgyát is képező üggyel kapcsolatban több, az érintettekre, köztük a kérelmezőre nézve is dehonesztáló, ellenséges hangulat keltésére irányuló, valótlan tartalmú, illetve való tényeket hamis színben feltüntető híradás jelent meg. Kérelmező attól tart, hogy a Bíróságnak a kérelmező ügyében hozott döntése – anonimitás hiányában – azzal a veszéllyel jár, hogy a kérelmezőre fokozott figyelmet irányít, és az ügy körülményei, valamint az ügy tárgyával kapcsolatos tömegkommunikációs helyzet miatt tovább szítja a vele szemben eddig is keltett erős ellenérzéseket. Kérelmező előadja, hogy mivel az ügyben 15 vádlott szerepel, és jelen beadványhoz csak nyolcan csatlakoztak, így az anonimitás engedélyezése esetén kívülállók számára nem lenne azonosítható.
14.2. A tényállás
A kérelmezőkkel szemben hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást követően a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez nyújtotta be a vádiratot. A Fővárosi Törvényszék elnöke 2012. január 17-én a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 62. § (2) bekezdésére figyelemmel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél kezdeményezte a büntetőügy elbírálására más, azonos hatáskörű bíróság kijelölését. Az OBH elnöke 2012. február 16-án kelt, 21/2012. (II. 16.) OBHE számú határozatával (A/2 alatt csatolva) a Bszi. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.
Az OBH elnöke a határozatáról a Bszi. 63. § (3) bekezdése alapján értesítette a Fővárosi Törvényszék elnökét mint indítványozót, a Kecskeméti Törvényszéket mint kijelölt bíróságot, valamint a legfőbb ügyészt. Az ügy áthelyezéséről a kérelmezők és védőik a sajtóból, illetőleg abból értesültek, hogy a vádiratot részükre már a Kecskeméti Törvényszék kézbesítette 2012 márciusának második felében. Az OBH elnökének határozatát csak jóval később, 2012 májusában, az első tárgyalásra szóló idézéssel egyidejűleg közölték a kérelmezőkkel és védőikkel.
A kérelmezők védői 2012. április 16-án alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve az OBH elnöke döntésének alapját képező jogszabályok (lásd alább) megsemmisítését és annak megállapítását, hogy a megsemmisített jogszabályok a kérelmezők ellen folyó büntetőeljárásban nem alkalmazhatók.
A védelem 2012. május 31-én kelt beadványában indítványozta, hogy a Kecskeméti Törvényszék az eljárást függessze fel az Alkotmánybíróság döntésének meghozataláig.
A Kecskeméti Törvényszék az 1.B.73/2012. számú ügy tárgyalását 2012. június 13-án megkezdte.
A védelem a tárgyaláson a felfüggesztésre irányuló indítványt – helyesbített jogszabályi hivatkozással – megismételte, többek között arra hivatkozva, hogy időközben a Bszi. és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítására irányuló T/6393. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2012. június 11. napján T/6393/32. szám alatt bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő, amelynek célja – egyebek mellett – az OBH elnökének más bíróságot kijelölő döntésével szembeni jogorvoslat megteremtése volt. (A javaslat értelmében a kijelölésről szóló határozattal szemben annak közzétételétől számított 8 napon belül lehet fellebbezéssel élni, amelyet a Kúria bírál el 8 munkanapon belül.) A védelem érvelése szerint maga a jogalkotó is érzékelte, hogy a jogorvoslatot nem biztosító szabályozás alkotmányjogi szempontból aggályos, így az eljáró bíróság sem juthat más következtetésre, ezért – a már folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárásra tekintettel – akkor jár el jogszerűen, ha felfüggeszti az ügy tárgyalását.
A Kecskeméti Törvényszék az indítványt a tárgyaláson elutasította, amivel szemben a védelem fellebbezett, ám a fellebbezést a Szegedi Ítélőtábla 2012. június 25-én kelt végzésében jogerősen elutasította (A/3 alatt csatolva), így az ügy további tárgyalásának nincsen eljárásjogi akadálya.
Időközben – 2012. július 2-án – a magyar Országgyűlés módosította a Bszi. 62-64. §-át. A módosítás kimondja, hogy az OBH elnöke egyes ügyeket csak az Országos Bírói Tanács által meghatározott elvek alapján helyezhet át, rögzíti, hogy az OBH elnök döntésében ezen elvek alkalmazásának mikéntjét ismertetni kell, és végül biztosítja az érintetteknek a döntés elleni fellebbezés lehetőségét a Kúriához.
A jogszabály-módosítás azonban a már áthelyezett ügyeket nem érinti, nem rendezi azoknak a helyzetét, akiknek az ügyét (mint a kérelmezőkét is) a korábbi szabályozás alapján helyezték másik bíróságra.
14.3. Az ügyben irányadó jogszabályok
Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései
11. cikk (3) Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében biztosított ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.
Magyarország Alaptörvénye
Záró rendelkezések
3. Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el.
5. A 3. pont szerint elfogadott Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) az Alaptörvény részét képezi.
Bszi. (A sérelmezett döntés meghozatalakor hatályos szöveg)
62. § (1) Az OBH elnöke az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.
(2) A kijelölést az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke, továbbá a legfőbb ügyész az ügy érkezésétől számított 15 napon belül indítványozhatja az OBH elnökénél.
(3) A kijelölés iránti indítványban meg kell indokolni, hogy a kijelöléssel érintett ügy vagy a bíróságra a (1) bekezdésben meghatározott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportja ésszerű időn belül való elbírálása miért nem biztosítható, továbbá fel kell sorolni azokat az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokat, amelyek a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhét igazolják.
63. § (1) Az OBH elnöke az indítvány érkezésétől számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatok, valamint a kijelöléssel érintett ügy sajátosságaira tekintettel az indítvány megalapozott-e, továbbá, hogy mely bíróság jelölhető ki az eljárásra. Az OBH elnöke kikéri a kijelöléssel érintett bíróság és büntetőügy esetében - ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész - a legfőbb ügyész véleményét, továbbá bármely bíróságtól adatot vagy véleményt kérhet; a megkeresésnek soron kívül eleget kell tenni.
(2) A kijelölésről az OBH elnöke az (1) bekezdés szerinti vélemények és adatok beérkezésétől számított 8 napon belül dönt az indítvány elutasításával, ha az nem megalapozott, vagy másik bíróság kijelölésével, ha az indítvány megalapozott.
(3) Az OBH elnöke a döntésről értesíti az indítványozót, továbbá másik bíróság kijelölése esetén a kijelölt bíróságot, valamint ha a kijelölés büntetőügyet érint a legfőbb ügyészt.
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
20/A. § Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az ügy elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.
III. - EXPOSÉ DE LA OU DES VIOLATION(S) DE LA CONVENTION ET/OU DES PROTOCOLES ALLÉGUÉE(S), AINSI QUE DES ARGUMENTS A L’APPUI
STATEMENT OF ALLEGED VIOLATION(S) OF THE CONVENTION AND/OR PROTOCOLS AND OF RELEVANT ARGUMENTS
A KÉRELMEZŐ ÁLTAL ÁLLÍTOTT EGYEZMÉNY- (ILL. JEGYZŐKÖNYV-) SÉRTÉS(EK) ÉS AZ AZ(OKA)T ALÁTÁMASZTÓ ÉRVEK
(Voir chapitre III de la note explicative)
(See Part III of the Explanatory Note)
(Ld. az útmutató III. részét!)
15. A kérelmezők álláspontja szerint a fentiek következtében sérültek az Egyezmény az 6(1) és 13 cikkében foglalt jogaik az alábbiak szerint.
15.1. Az Egyezmény 6(1) cikkének sérelme
A 6(1) cikk értelmében mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.
15.1.1. A bíróság törvény által létrehozottságának hiánya
A) Amint arra Bíróság – egyebek mellett – a DMD GROUP, a.s. kontra Szlovákia ügyben (Application no. 19334/03, 60. §) is rámutatott, a bíróság törvény általi létrehozottsága többek között azt a jelenti, hogy „egy demokratikus társadalomban a bírósági szervezet felépítését […] a törvényhozó hatalom által megalkotott jogszabálynak kell meghatároznia”. Ez a követelmény azonban nem csupán a végrehajtó hatalommal (és annak esetleges befolyásolási kísérleteivel) szemben jelent garanciát, hanem magával a bírói hatalmi ággal szemben is érvényesül: „a bírósági rendszer működése olyan országokban sem függhet a bírósági szervek diszkrecionális döntéseitől, amelyekben [a bíróságok szervezetére vonatkozó] jogszabályok elfogadása megtörtént, noha a bíróságoknak van bizonyos mozgásterük a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére […]”.
A DMD-ügyben (66. §) a Bíróság azt is jelezte, hogy ez a mozgástér meglehetősen szűk és garanciákhoz van kötve: „a bírói függetlenségnek és a jogbiztonságnak a jogállamiság szempontjából betöltött kiemelkedő jelentősége megköveteli, hogy rendkívül világosak legyenek azok a szabályok, amelyeket egy adott ügyben [a bíró, illetve a bíróság kijelölése során] alkalmazni kell, és hogy világos biztosítékok garantálják [a döntés] objektivitását, átláthatóságát, továbbá azt, hogy az önkényességnek még a látszata se merüljön fel az ügyek kiszignálása során”.
A kérdéses ügyben megállapítást nyert, hogy Szlovákia nem biztosította a kérelmezőnek azt a jogát, hogy ügyét „törvény által létrehozott” bíróság bírálja el, mivel a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a szlovákiai eljárásban az ügyelosztásra vonatkozó „eljárási és anyagi szabályok távolról sem voltak kielégítően részletesek, és jelentős diszkréciót biztosítottak az eljáró bíróság elnökének” (68. §), és a szlovák kormány nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy az „átszignálás objektív alapokon nyugodott és az átszignálásban megvalósult igazgatási mérlegelés kellően átlátható volt” (70. §).
Ezen elveknek a jelen ügyre alkalmazásával aggálytalanul megállapítható, hogy a kérelmezők ügyében a Kecskeméti Törvényszék nem tekinthető a Bíróság esetjogának értelmében „törvény által létrehozottnak”. Hiába van ugyanis jogszabályi alapja az OBH elnöke által hozott határozatnak [amely jogszabályi alap aggályos voltával az alábbi B) pont foglalkozik], az OBH elnökének a döntés tekintetében élvezett diszkréciója messze meghaladja a Bíróság által elfogadhatónak tartott mértéket, és nem érvényesültek azok a garanciális feltételek (objektivitás, átláthatóság, az önkényesség látszatának kizárása), amelyeket a Bíróság megkövetel ahhoz, hogy valamely ügy átszignálása megfeleljen az Egyezmény 6(1) cikkében foglaltaknak.
Ebben a körben rá kell mutatni, hogy az OBH elnöke a Velencei Bizottság 2012. február 20-21-én (tehát a kérelmezők ügyének átszignálása után) tett látogatása során ígéretet tett a Velencei Bizottságnak arra, hogy objektív kritériumrendszert fog létrehozni a más bíróság kijelölése tárgyában hozott döntések megalapozására. („During the discussions with the delegation of the Commission, the President of the NJO announced that she would elaborate objective criteria for such case assignments.”) Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a kérelmezők ügyének átszignálásakor ilyen objektív kritériumrendszer az OBH elnöke szerint sem létezett, annak megalkotásáról az OBH elnöke csak tervként beszélt. (Lásd: Opinion on Act CLXXII of 2011 on the Legal Status and Remuneration of Judges And Act CLXI of 2011 on the Organisation and Administration of Courts of Hungary Adopted by the Venice Commission at is 90th Plenary Session, http://www.venice.coe.int/docs/2012/CDL-AD(2012)001-e.pdf, 93. §).
A Velencei Bizottság meg is jegyezte: „sajnálatos, hogy ilyen objektív kritériumok hiányában is történtek már átszignálások” („It can only be regretted that such case transfers have already taken place in the absence of such criteria.”)[1]
Hangsúlyozni kell, hogy a Velencei Bizottság mint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete súlyosan aggályosnak, az Egyezmény 6(1) cikkével összeegyeztethetetlennek minősítette azt a kijelölési rendszert, amelynek eredményeként kérelmezők ügye a Kecskeméti Törvényszékre került. A testület leszögezte: „Az ügyek elosztásával kapcsolatban a Velencei Bizottság – összhangban az Európa Tanács sztenderdjeivel – azon a véleményen van, hogy »az ügyek bírók közötti elosztásának törvény által előre meghatározott, objektív és kiszámítható kritériumokon kell alapulnia«. […] Az Egyezmény 6. cikkével összeolvasva […] mindez azt jelenti, hogy az egyes ügyekre kijelölt bírák vagy bírói testületek kiválasztása nem történhet ad hoc vagy ad personam alapon […].”[2]
A Velencei Bizottság aggályosnak találta, hogy a Bszi. „feljogosítja az OBH elnökét arra, hogy »az ügyek ésszerű határidőn belüli elbírálásának« meglehetősen bizonytalan kritériuma alapján másik bíróságot jelöljön ki egy ügy tárgyalására. […] Bár az ügyek ésszerű időn belüli elintézésének követelménye mind az Alaptörvény XXVIII. cikkében, mind az Egyezmény 6(1) cikkében szerepel, ez a jog nem abszolút, és gyakran konfliktusba kerül a tisztességes eljáráshoz való joggal amiatt, hogy a több eljárási jogosítvány gyakorlása szükségszerűen együtt jár az eljárások tartamának meghosszabbodásával. Azonban figyelembe véve azt, hogy a törvényes bíró mennyire fontos feltétele az eljárás tisztességességének, az államnak kevésbé jogkorlátozó eszközökhöz kell folyamodnia, például biztosítania kell a megfelelő számú bírót és bírósági személyzetet. Egy másik bíróság önkényes kijelölése semmiképpen sem elfogadható megoldás.
A kijelölési jogkörrel való visszaélés elkerülése és a szabályozásnak az Egyezmény 6. cikkével való összhangba hozása érdekében a Velencei Bizottság azt javasolja, hogy a magyar szervek más mechanizmusokat használjanak az ügyek elosztásához […]. Felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek az ügyteher vagy az egyes bírák specializációjának figyelembe vételét teszik szükségessé. […] Az ilyen [helyzetekre vonatkozó] elnöki vagy elnökségi döntéseket megalapozó kritériumoknak azonban objektíveknek kell lenniük és azokat előre meg kell határozni. Az ügyteherre vonatkozó statisztikák ugyan objektív adatoknak minősülnek, de nem elégségesek az áthelyezési döntések megalapozásához, mert nem tartalmazzák az egyes ügyek vagy a fogadó bíróság kiválasztásának kritériumait. A visszaélések elkerülése érdekében […] az OBH elnökét nem volna szabad felruházni azzal a diszkrecionális jogkörrel, hogy meghatározza, mely ügyeket kell átszignálni, illetve mely bíróságokról mely bíróságokra kerüljenek az ügyek. Ezen túlmenően az ilyen átszignálási döntésekkel szemben biztosítani kellene a jogorvoslat lehetőségét […].”[3]
A Velencei Bizottság üdvözölte az OBH elnökének azt a tervét, hogy objektív kritériumrendszert állít fel, de hangsúlyozta „az ilyen jellegű szabályok nem maradhatnak az OBH elnök által kiadott belső utasítások szintjén, [éppen] mert a bírósághoz való hozzáférésnek az Egyezmény 6. cikkében foglalt jogára vonatkoznak”.[4]
Összefoglalásképpen a Velencei Bizottság leszögezte: „Általában véve, az ügyek átszignálása még akkor is kerülendő, ha teljesen objektív alapon történik.”
Nyilvánvaló, hogy a kérelmezők ügyében történt kijelölés nem egyeztethető össze azokkal az alapelvekkel, amelyeket a Velencei Bizottság mint a közös Európa Tanácsi alapjogi követelményrendszer őre elvár egy – tartalmi szempontból – törvényesen működő bírósági rendszertől. A kérelmező ügyében hozott OBH elnöki döntésből teljes mértékig hiányzott az objektivitás és az előre meghatározottság, így aggálytalanul megállapítható, hogy a magyar szervek eljárása nem garantálta a kérelmezők azon 6(1) cikk szerinti jogát, hogy ügyüket törvény által létrehozott bíróság bírálja el.
B) Ugyanerre a következtetésre kell jutnunk, ha megvizsgáljuk az ügyek elosztásával kapcsolatos hazai alkotmánybírósági álláspontot.
Igaz, hogy némiképp eltérő jogi kontextusban (a legfőbb ügyész azon jogosítványa kapcsán, hogy eldönthette, melyik azonos hatáskörrel rendelkező, de eltérő illetékességű bíróság előtt emeljen vádat az ügyész), de elvi szempontból azonos kérdést elemezve, az Alkotmánybíróság a következőket mondta ki 166/2011. (XII. 20.) AB számú határozatában. „Az Alkotmánybíróság – figyelemmel az említett Coëme kontra Belgium, DMD GROUP a.s. kontra Szlovákia, stb. ügyekben hozott ítéletekben kifejtett elvi élű tételekre – úgy ítéli meg, hogy egy, az általános illetékességi szabályok szerint eljáró bíróság helyett egy adott ügycsoport ügyeinek egy másik bíróság illetékességébe történő áthelyezése csak abban az esetben egyeztethető össze az Egyezménnyel, ha annak anyagi jogi és eljárásjogi szabályait, illetve előfeltételeit átlátható, előre rögzített, világos, objektív paraméterek felhasználásával rögzíti a törvényhozó, amely nem (vagy csak minimálisan) hagy teret a diszkrécionális jogkörnek, és ahol a tényleges döntés meghozatala a független, pártatlan bírósági rendszer saját intézményei révén történhet.”
Nyilvánvaló, hogy az OBH elnökének – gyakorlatilag korlátlan, objektív kritériumoktól nem kötött és előre nem látható módon gyakorolt – ügyáthelyezési jogköre nem felel meg a magyar alkotmánybíróság által is megkövetelt elveknek, éppen ezért nem tekinthető a magyar jogi kontextusban alkotmányosnak.
Ennek kimondására ugyanakkor az OBH elnökével kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróságnak nincs és nem is lesz lehetősége, mert az OBH elnökének ezen jogkörét az Alaptörvény átmeneti rendelkezései tartalmazzák, amelyek alaptörvényi erejét az Alaptörvény záró rendelkezései rögzítik. Minthogy a magyar Alkotmánybíróság következetes – az alábbi 15.2. pontban ismertetett – gyakorlata szerint a testület csak a törvényeknek az Alaptörvénybe ütközését vizsgálja, és nem értékeli az alaptörvényi normák egymáshoz való viszonyát, így az OBH elnök bíróságkijelölési jogának alkotmányosságáról az Alkotmánybíróság nem foglalhat állást.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit az Országgyűlés 2011. december 30-án fogadta el, azaz a fent idézett alkotmánybírósági döntés kihirdetése után. Azaz a jogalkotónak tisztában kellett lennie azzal, hogy milyen követelmények érvényesülése esetén tartja a testület alkotmányosnak az ügyek áthelyezését és ennek ellenére fogadta el a nyilvánvalóan alkotmányellenes, ugyanakkor az Alkotmánybíróság által nem vizsgálható rendelkezést.
Kérelmezők álláspontja szerint ezért az OBH elnök áthelyezési jogkörét megalapozó jogszabály nem csak az objektív kritériumok hiányára, hanem az elfogadásának körülményeire tekintettel sem tekinthető tartalmi értelemben véve törvénynek, hiszen nem tekinthető a Bíróság által használt értelemben véve „törvény” minőségűnek az a norma, amelynek a hazai alkotmány magját jelentő rendelkezésekkel való összeütközése nyilvánvaló, illetve amelyet éppen azért foglaltak a belső jog szerinti legmagasabb rendű normába, hogy kivonják az alkotmányjogi vizsgálat lehetősége alól.
Kérelmezők szerint erre tekintettel is indokolt az Egyezmény 6(1) cikkében foglalt jogának megsértése.
15.1.2. A pártatlanság követelményének sérelme
A pártatlanság követelménye kapcsán a Bíróság több ügyben részletezte az úgynevezett „objektív” tesz mibenlétét. A Hauschildt kontra Dánia ügyben (Application no. 10486/83, 48. §) a következőképpen foglalta össze a teszt lényegét: „Az objektív teszt alapján azt kell eldönteni, hogy függetlenül a bíró személyes magatartásától, vannak-e olyan igazolható tények, amelyek kétséget ébreszthetnek a pártatlanságával kapcsolatban. Ebben az összefüggésben a látszatoknak is lehet jelentőségük. Ilyen helyzetekben ugyanis az a bizalom forog kockán, amelyet a demokratikus társadalmak bíróságai a közvéleményben, és főként – büntetőügyek esetében – a vádlottban keltenek.”
Megállapítható, hogy jelen esetben – különösen a látszatok tekintetében – nem zárhatók ki a pártatlanság hiányával kapcsolatos ésszerű kételyek az OBH elnök döntése kapcsán. Kérelmezők ezen álláspontjukat az alábbiakra alapítják.
2010. március 31-én a Bács-Kiskun Megyei Bíróság (a Kecskeméti Törvényszék jogelődje) első fokon súlyos, 8 és fél éves börtönbüntetésre ítélte Zuschlag Jánost, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) volt országgyűlési képviselőjét bűnszervezetben elkövetett csalás miatt. Egy kivétellel elmarasztalta a bíróság Zuschlag János 15 vádlott társát is, többségük letöltendő szabadságvesztés-büntetést kapott.
A bíróság a büntetés kiszabásánál nem számította be enyhítő körülmények, hogy az okozott kárból Zuschlag János ötvenmillió forintot visszafizetett, arra hivatkozva, hogy a pénz eredete nem tisztázott.[5] A sajtó által megszólaltatott jogi szakértők úgy vélekedtek, hogy az ítélet eltúlzott, hiszen a hazai bírósági gyakorlat szerint nyolc évet meghaladó börtönt az emberölési ügyekben szokás kiszabni, enyhébb ítélet is jelzés értékű lehetett volna a politika számára, ráadásul az anyagi kárt nagy részben megtérítették.[6]
Ezt a vélekedést megerősítette, hogy a vádlottak fellebbezése nyomán eljáró Szegedi Ítélőtábla másodfokon jelentősen – két és fél évvel – enyhítette a büntetést: hat év fegyházra ítélte Zuschlag Jánost, és szinte minden fellebbező elítélt büntetését mérsékelte. Az ítélőtábla fenntartotta ugyan azt a minősítést, hogy Zuschlag János és társai bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket, de hangsúlyozta, hogy mivel a „bűnszervezet” fogalma bevezetésének alapvető célja nem az ilyen jellegű bűncselekményekkel, hanem pl. a fegyverkereskedelemben, prostitúcióban való részvétellel szembeni szigorúbb fellépés, ezért az elsőfokú ítélet ezt a körülményt eltúlzott mértékben vette figyelembe a büntetések kiszabásánál.
Jelen ügy szempontjából kiemelten fontos, hogy a másodfokú bíróság – mint az ügy szempontjából irrelevánst – törölte azokat a részeket az elsőfokú indokolásból, amelyekben a kecskeméti bíróság a csoport felső politikai kapcsolatait emlegette, illetve „túlhangsúlyozta”.
Az ítélőtábla szintén megállapította, hogy a kecskeméti bíróság tévesen rekesztette ki az enyhítő körülmények közül a kárenyhítést, pedig azt a hazai bírói gyakorlatban töretlenül használják. Az ítélőtábla szerint teljesen irreleváns, hogy milyen forrásból származik a visszafizetett pénz, a kecskeméti bíróság ugyanis a forrás tisztázatlan voltára többször és bizonyítás nélkül hivatkozott.[7] (A bírósági döntést ismertető cikk A/4 alatt csatolva.)
A másodfokú döntés tehát rögzítette, hogy az indokolatlanul szigorú – és több enyhítő körülményt a következetes magyar bírói gyakorlat ellenére figyelmen kívül hagyó – elsőfokú ítélet szükségtelenül hangsúlyozta a nyilvánvalóan MSZP-s kötődésű fővádlott felső politikai kapcsolatait. Ennek azért van jelentősége, mert az elsőfokú ítéletet az országgyűlési választási kampány idején hozták, és a Zuschlag-ügy a legerősebb ellenzéki párt, a később kormányt alakító Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kampányában kiemelt figyelmet kapott.[8] (Ezt példázó közlemény A/5 alatt csatolva.)
A kérelmezők közül Hagyó Miklós, a büntetőügy I. r. vádlottja szintén a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője és Budapest MSZP által delegált polgármester-helyettese volt. Az ellene folyó ügynek a Zuschlag-ügynél is jelentősebbek a politikai konnotációi, a Fidesz kommunikációjában kiemelt jelentőséggel bír (lásd pl. a Fidesz honlapjának nyitóoldaláról elérhető „MSZP-SZDSZ Korrupédia” rovatot, amely számos bejegyzésben foglalkozik a kérelmezőket érő vádakkal – lásd az A/6-os mellékletet).[9]
Ebben az összefüggésben kiemelendő, hogy az OBH elnöke, Handó Tünde Szájer Józsefnek, a Fidesz prominens Európai Parlamenti képviselőjének a felesége, közeli kapcsolatban van ezért azzal a párttal, amely politikailag rendkívül sokat profitálhat a kérelmezők elítéléséből és súlyos szankcióval sújtásából, és amely kétharmados parlamenti többségével élve az ellenzéki tiltakozások ellenére fogadta el az ügyek áthelyezését lehetővé tévő jogszabályi rendelkezéseket és választotta meg az OBH elnökét e posztra. (A Velencei Bizottság jelentése a 20-as lábjegyzetben rögzíti azt a tényt, hogy az ellenzéki képviselők úgy tájékoztatták a delegációt: éppen a Fideszhez fűződő kötelékei miatt nem szavaztak Handó Tündére a megválasztásakor.)
Fentiek alapján aggálytalanul megállapítható: a hasonló politikai összefüggésekkel terhelt ügyben már igazoltan aránytalanul súlyos ítéletet hozó Kecskeméti Törvényszék kijelölése egy olyan személy által, aki házastársi kapcsolatban áll Hagyó Miklós kérelmező pártjával politikai versenyben álló – a szabályozást szabadon alakító és az OBH elnököt megválasztó – párt prominens személyiségével, olyan momentumnak minősül, amely a vádlottként a bíróság elé álló kérelmezőkben és a társadalom egészében is ésszerű kételyeket ébreszt a bírósági eljárás elfogulatlanságával kapcsolatban.
Ennek következtében a magyar hatóságok eljárása nem felel meg a Bíróság által alkalmazott objektív pártatlansági tesztnek, így a kérelmezőknek a pártatlan bírósághoz fűződő joguk tekintetében is sérül a 6(1) cikkben foglalt, tisztességes eljáráshoz való joguk.
15.1.3. A fegyverek egyenlősége követelményének sérelme
A Bíróság töretlen gyakorlata szerint a Egyezmény 6(1) cikke magában foglalja a fegyverek egyenlőségének követelményét.
A Bíróság több esetben – ezek között a Bulut kontra Ausztria ügyben (Application no. 17358/90, 47. §) – kimondta: „a fegyverek egyenlőségének elve – a tisztességes eljárás tágabb fogalmának egyik elemeként – megköveteli, hogy minden fél számára ésszerű lehetőséget kell biztosítani arra, hogy álláspontját olyan feltételek között adja elő, amelyek eredményeként nem kerül ellenfelénél lényegesen hátrányosabb helyzetbe. […] Ebben az összefüggésben a Bíróság jelentőséget tulajdonít a látszatoknak és a tisztességes igazságszolgáltatás iránti fokozott érzékenységnek […].” A Bulut-ügyben a Bíróság azt is kimondta (49. §), hogy „a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelmének megállapításához nem szükséges, hogy az eljárásban bekövetkező egyenlőtlenségből további, az eljárás tisztességességét érintő, számszerűsíthető sérelem következzék be („the principle of the equality of arms does not depend on further, quantifiable unfairness flowing from a procedural inequality”), ami azt jelenti, hogy amennyiben a fegyverek egyenlőségének elve nem érvényesül, úgy a jogsértés szubsztantív következményének vizsgálata nem szükséges az egyezménysértés megállapításához.
Szintén említést kell tenni a Coëme és mások kontra Belgium ügyről (Applications nos. 32492/96, 32547/96, 32548/96, 33209/96 and 33210/96; 102. §), amelyben a Bíróság leszögezte, a fegyverek egyenlősége elvének, illetve az azt kifejező eljárási szabályoknak a büntetőeljárásokban „az a funkciójuk, hogy megvédjék a terheltet a hatalom visszaéléseitől, és ezért a védelem vonatkozásában a legnagyobb a kockázata annak, ha az ilyen szabályok hiányosak, vagy nem kellően egyértelműek”.
Ezen elveket a jelen ügyre vetítve nyilvánvalóan megállapítható, hogy a védelem a vádhoz képest hátrányos helyzetbe került azzal, hogy az ügyet Kecskemétre helyzeték át. Míg az ügyészségi szervezeten belül nyilvánvalóan megoldhatók az ügy áthelyezéséből adódó logisztikai problémák, addig a kérelmezőknek és védőiknek a tárgyalási napokon való megjelenés jelentős többletidőbe és pénzbe kerül. Úgyszintén megnehezül egyes eljárási jogok gyakorlása, így például az iratokba való betekintés is többórányi utazást tesz szükségessé.
Tekintettel arra, hogy az áthelyezéssel a védelmi oldal kerül hátrányosabb helyzetbe (amely a Coëme-ügyben hozott döntés szerint nagyobb fokú védelemre szorul és amelyre nézve nagyobb kockázatot jelent az egyensúlytalan helyzetet előidéző eljárási szabályozás), és figyelembe véve a „látszatoknak” azt a fontosságát, amelyet a Bíróság a fegyverek egyenlőségének érvényesülése kapcsán tulajdonít (e körben kérelmező utal a fenti 15.1.2. pontban mondottakra), megállapítható, hogy a kérelmezők ügyének Kecskemétre helyezése sértette a fegyverek egyenlőségének egyezményes követelményét is.
15.2. Az Egyezmény 13. cikkének sérelme
Az Egyezmény 13. cikkének értelmében bárkinek, akinek az Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.
A 13. cikk sérelmének megállapításához az szükséges, hogy a jogorvoslat szükségessége egyezményes jog csorbításával összefüggésben merüljön fel. Ennek a követelménynek jelen ügy megfelel, hiszen amint az a 15.1. alatt leírtakból kitűnik, a jogorvoslat kérdése az Egyezmény 6(1) cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz fűződő joggal összefüggésben merül fel.
Amint azt kérelmezők a 14. pontban ismertették, az OBH elnökének más bíróságot kijelölő döntése ellen az annak meghozatalakor, illetve érvényesülésekor hatályos jogszabályok nem biztosítottak hatékony jogorvoslatot, magát a döntést is csak a vádiratnak a Kecskeméti Törvényszék általi kézbesítését (azaz az ügy kecskeméti tárgyalásának hivatalos megkezdését) másfél hónappal követően kapták meg a kérelmezők és védőik.
Amint azt a fenti 15.1.1. pontban a kérelmezők már jelezték, a Velencei Bizottság is aggályosnak találta, hogy a bíróság kijelölésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.[10]
A jogorvoslati lehetőség hiányát a jogalkotó is érzékelte. A Bszi. és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítására irányuló T/6393. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2012. június 11. napján T/6393/32. szám alatt bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő,[11] amelynek célja – egyebek mellett – az OBH elnökének más bíróságot kijelölő döntésével szembeni jogorvoslat megteremtése volt. A módosító javaslat vonatkozó részének indokolása ugyan nem tartalmaz részletes érveket a módosítás szükségessége mellett, de rögzíti, hogy arra a jogorvoslati lehetőség megteremtése érdekében van szükség. („Az eljáró bíróság kijelölése kapcsán a Javaslat a peres feleknek jogorvoslati jogot biztosít.”)
A javaslattal az előterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is egyetértett, így a 2012. június 28-án a zárószavazáshoz benyújtott egységes javaslat[12] több ponton módosította a kérelmező ügyében alkalmazott szabályozást (a Bszi. 62-64. §-át). Kimondta, hogy az OBH elnöke egyes ügyeket csak az Országos Bírói Tanács (a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete) által meghatározott elvek alapján helyezhet át, rögzítette, hogy az OBH elnök döntésében ezen elvek alkalmazásának mikéntjét ismertetni kell, és végül biztosította az érintetteknek a döntés elleni fellebbezés lehetőségét a Kúriához. A törvény módosítását ilyen tartalommal fogadta el az Országgyűlés.
A jogszabály-módosítás azonban a már áthelyezett ügyeket nem érinti, nem rendezi azoknak a helyzetét, akiknek az ügyét (mint a kérelmezőkét is) anélkül helyezték át, hogy a döntéssel kapcsolatban hatékony jogorvoslatot vehettek volna igénybe.
Kérelmezők hangsúlyozzák, hogy bár alkotmányjogi panasz keretében az Alkotmánybírósághoz fordultak, kérve az áthelyezés alapjául szolgáló jogszabályok megsemmisítését és az egyedi ügyben való alkalmazhatatlanságának kimondását, valójában az alkotmányjogi panasz nem minősül hatékony jogorvoslatnak, hiszen az OBH elnökének ilyen irányú jogosultságát alaptörvényi erejű rendelkezés mondja ki. Magyarország Alaptörvényének 2012. június 18-án (tehát a kérelmezők alkotmányjogi panaszának benyújtását követően) elfogadott első módosítása ugyanis rögzíti, hogy Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései – amelyek többek között az OBH elnök bíróság-kijelölési jogát tartalmazzák – az Alaptörvény részét képezik, márpedig az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a testület nem vizsgálja az alkotmányos/alaptörvényi rendelkezések egymáshoz való viszonyát.
Ezt egyértelművé teszi a 61/2011. (VII. 13.) AB határozat, amelynek III. rész 2. pontjában (utolsó bekezdés) a testület rögzíti: „Az Alkotmánybíróság precedens határozatainak áttekintése során megállapította, hogy töretlen az Alkotmánybíróság gyakorlata abban a vonatkozásban, hogy sem magának az Alkotmánynak, sem az Alkotmányt módosító törvényeknek a felülvizsgálatára nem terjesztette ki eddig a saját hatáskörét. Ezt az elvet következetesen alkalmazta akkor is, ha az indítványozók egyes alkotmánymódosítások vagy alkotmányi rendelkezések alkotmányellenességét állították, de akkor is, ha az indítványozók mulasztást állítottak amiatt, hogy valamilyen rendelkezés nem szerepel az Alkotmányban, és végül akkor is, ha az indítványozók szerint az Alkotmány rendelkezései között ellentét vagy ellentmondás van.”
A kérdéses döntésben az Alkotmánybíróság felülvizsgálta korábbi gyakorlatát, ám arra jutott, hogy annak megváltoztatása nem lehetséges (V. rész, 4. pont, utolsó bek.): „Amennyiben magába az Alkotmányba épít be az alkotmányozó hatalom olyan szabályokat, amelyek az alkotmányos jogállamot és az alkotmányos demokráciát, az alapjogok védelmének szintjét rontják, csökkentik vagy garanciákat építenek le, az Alkotmánybíróság nem élhet az Alkotmányba foglalt rendelkezések megsemmisítésének a jogával, de jelezheti, sőt – különösen szélső esetben – jelezni is köteles ezt a tényt még az alkotmányozó hatalom számára is.”
Fentiek alapján aggálytalanul megállapítható, hogy a kérelmezők ügyének fellebbezéssel nem támadható áthelyezése a Kecskeméti Törvényszékre, sértette a kérelmezők 13. cikkben foglalt, hatékony jogorvoslathoz való jogát.
15.3. A kérelem idő előttiségének kizártsága
Figyelemmel arra, hogy a kérelmezőknek a törvényes bíróságtól való elvonása akkor is bekövetkezett már, ha egyébként az ügyet a továbbiakban a Kecskeméti Törvényszék teljesen szabályszerűen folytatja le, illetve arra, hogy a bíróság pártatlanságával kapcsolatos ésszerű kételyek olyan már bekövetkezett tényeken alapulnak, amelyeket a további eljárás milyensége nem érint, a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének bekövetkezése nem függ a Kecskeméti Törvényszék eljárásának minőségétől. Ezért a kérelem idő előttisége – amely a 13. cikk tekintetében nyilvánvalóan nem jöhet szóba – a kérelemnek a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó részével kapcsolatban sem merülhet fel.
IV. - EXPOSÉ RELATIF AUX PRESCRIPTIONS DE L’ARTICLE 35 § 1 DE LA CONVENTION
STATEMENT RELATIVE TO ARTICLE 35 § 1 OF THE CONVENTION
AZ EGYEZMÉNY 35. CIKK (1) BEKEZDÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÉNYÁLLÁS
(Voir chapitre IV de la note expicative. Donner pour chaque grief, et au besoin sur une feuille séparée, les renseignements demandés sous ch. 16 à 18 ci-après)
(See Part IV of the Explanatory Note. If necessary, give the details mentioned below under points 16 to 18 on a separate sheet for each separate comlaint)
(Ld. az útmutató IV. részét! Ha szükséges, az alább a 16-18. pontokban kért adatok panaszonként egy-egy különíven is részletezhetők)
16. Décision interne définitive (date et nature de la décision, organe - judiciaire ou autre - I’ayant rendue)
Final decision (date, court or authority and nature of decision)
Végső határozat (a határozat kelte, az azt hozó bíróság ill. hatóság, a határozat jellege)
Az OBH elnökének 2012. február 16-án kelt, 21/2012. (II. 16.) OBHE számú határozata
Az idő előttiség kizártságával kapcsolatban lásd a 15.3. alatt mondottakat.
17. Autres décisions (énumérées dans l’ordre chronologique en indiquant, pour chaque décision, sa date, sa nature et l’organe - judiciaire ou autre - l’ayant rendue)
Other decisions (list in chronological order, giving date, court or authority and nature of decisions for each of them)
Egyéb határozatok (időrendi sorrendben felsorolva: az egyes határozatok kelte, a határozato(ka)t hozó bíróság ill. hatóság, a határozat(ok) jellege)
18. Dispos(i)ez-vous d’un recours que vous n’avez pas exercé? Si oui, lequel et pour que motif n’a-t-il pas été exercé?
Is there or was there any appeal or other remedy available to you which you have not used? If so, explain why you have not used it.
Rendelkezésére áll(t)-e olyan jogorvoslat, amelyet nem vett igénybe? Ha igen, fejtse ki, hogy miért nem élt vele!
Nem állt a kérelmezők rendelkezésére olyan jogorvoslat, amelyet nem vettek igénybe. Az alkotmányjogi panasz vonatkozásában lásd a fenti 15.2. pontban írottakat.
V. EXPOSÉ DE L'OBJET DE LA REQUÊTE
STATEMENT OF THE OBJECT OF THE APPLICATION
A KÉRELEM CÉLJA
(Voir chapitre V de la note explicative)
(See Part V of the Explanatory Note)
(Ld. az útmutató V. részét!)
19. A II. részben előadott tények és a III. részben kifejtett érvek alapján a kérelmezők tisztelettel kéri az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy állapítsa meg az Egyezmény 6(1) és 13. cikkeinek sérelmét. Ezen túlmenően a kérelmezők kérik, hogy a Bíróság az Egyezmény 41. cikke alapján ítéljen meg számukra igazságos elégtételt, és kötelezze a Magyar Köztársaságot minden olyan költség és kiadás megtérítésére, amely jelen kérelem benyújtásával kapcsolatosan merült fel.
VI. AUTRES INSTANCES INTERNATIONALES TRAINTANT OU AYANT TRAITÉ L’AFFAIRE
STATEMENT CONCERNING OTHER INTERNATIONAL PROCEEDINGS
EGYÉB NEMZETKÖZI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT
(Voir chapitre VI de la note explicative)
See Part VI of the Explanatory Note)
(Ld. az útmutató VI. részét!)
20. Avez-vous soumis á une autre instance internationale d’enquete ou de reglement les greifs énoncés dans la présente requete? Si oui, fournir des indications détaillées á ce sujet.
Have you submitted the above complaints to any other procedure of international investigation or settlement? If so, give full details.
Fenti panaszaival kapcsolatban igénybe vett-e más nemzetközi kivizsgálási ill. rendezési eljárást? Ha igen, részletezze!
A kérelmező fenti panaszaival kapcsolatban nem vett igénybe más nemzetközi eljárást.
VII. – PIECES ANNEXÉES
(PAS D’ORIGINAUX, UNIQUEMENT DES COPIES)
LIST OF DOCUMENTS
(NO ORGINAL DOCUMENTS, ONLY PHOTOCOPIES)
IRATOK LISTÁJA
(NE KÜLDJÖN EREDETI IRATOKAT, CSAK FÉNYMÁSOLATOKAT!)
Voir chapitre VII de la note explicative. Joindre copie de toutes les décisions mentionnées sous ch. IV et VI ci-dessus. Se procurer, au besoin, les copies nécessaires, et, en cas d’impossibilité, expliquer pourquoi celles-ci ne peuvent pas être obtenues. Ces documents ne vous seront pas retournés.)
(See Part VII of the Explanatory Note. Include copies of all decisions referred to in Parts IV and VI above. If you do not have copies, you should obtain them.
If you cannot obtain them, explain why not. No documents will be returned to you.)
(Ld. az útmutató VII. részét! Mellékelje a fenti IV. és VI. fejezetben hivatkozott valamennyi határozat egy-egy másolati példányát! A határozatok másolatait Önnek kell beszereznie; ha ez nem lehetséges, fejtse ki, hogy miért nem! Az iratokat nem küldjük vissza Önnek.)
A/1: meghatalmazások dr. Kádár András Kristóf részére
A/2: az OBH elnökének 2012. február 16-án kelt, 21/2012. (II. 16.) OBHE számú határozata
A/3: a Szegedi Ítélőtábla Bkf.I.281/2012/2. számú végzése
A/4: „Hat évre ítélték Zuschlag Jánost” (az Index hírportál beszámolója)
A/5: A jelenlegi kormánypártnak a Zuschlag ügyet érintő közleménye
A/6: Szemelvények a jelenlegi kormánypárt honlapjáról elérhető weblapnak (www.korrupedia.hu) a kérelmezőket érintő bejegyzéseiből
VIII. - DÉCLARATION ET SIGNATURE
DECLARATION AND SIGNATURE
NYILATKOZAT ÉS ALÁÍRÁS
(Voir chapitre IX de la note explicative.)
(See Part IX of the Explanatory Note.)
(Ld. az útmutató VIII. részét!)
22. Je déclare en toute conscience et loyauté que les renseignements qui figurent sur la présente formule de requête sont exacts.
I hereby declare that, to the best of my knowledge and belief, the information I have given in the present application form is correct.
Tiszta lelkiismerettel kijelentem, hogy jelen kérelmemben leírtak – legjobb tudomásom szerint – megfelelnek a valóságnak.
Lieu/Place/Kelt: Budapest
Date/Date 2012. augusztus 15.
(Signature du/de la requérant(e) ou du/de la représentant(e))
(Signature of the applicant or of the representative)
(A kérelmező ill. a képviselő aláírása)
[1] 93. §
[2] 86. §
[3] 90-91. §§
[4] 93. §
[9] Pl.: (1) http://www.korrupedia.hu/index332b.html?title=Hagy%C3%B3%C3%A9k_az_FKF_Zrt.-n%C3%A9l_is_taroltak; (2) http://www.korrupedia.hu/index0651.html?title=A_csontv%C3%A1zak; (3) http://www.korrupedia.hu/index10be.html?title=BKV_-_Demszky_is_telefon%C3%A1lt; (4) http://www.korrupedia.hu/index96a4.html?title=Hagy%C3%B3ra_%C3%A9s_T%C3%B3thfalusira_is_vallott_Antal_Attila; stb.
[10] Lásd a jelentés 91. §-ának utolsó mondatát.