Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevétele Antal Attila III.r. vádlott vallomására a Kecskeméti Törvényszéken 2012. október 02. napján:

Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevétele Antal Attila III.r. vádlott vallomására:

Három részre bontanám az észrevételeimet, az első körben pár rövid, bár rendkívül fontos tényt szeretnék megosztani a Tisztelt Törvényszékkel. Ezt követően Antal Attila vallomásai kapcsán elsősorban az AAM Zrt.-vel 2007. január 24-én megkötött szerződésre térek ki, majd témakörönként csoportosítva szeretném az észrevételeimet megtenni, mivel Antal Attilának azon vallomásait is felolvasták, amelyeket minden kétséget kizáróan visszavont, amit most újra megerősített a Tanácselnök Asszonynak, így ezekre is kénytelen vagyok reflektálni.

Elsőként el kell mondanom, hogy én azt az Antal Attilát ismertem meg, aki az első nyomozati vallomást 2007. január 26-án tette és akit itt a tárgyaláson is hallottunk. Azt aki nemcsak egy kiváló közlekedési és reorganizációs szakember, hanem ambiciózus, határozott, célra törő személyiség. Okiratokkal  ő is és részben én is bizonyítottunk, hogy a BKV-nál kézzel fogható eredmények születtek, mind az átalakítás, mind a reorganizáció, mind pedig a 4-es metró előrehaladása kapcsán. Azzal pedig, amit Antal Attila a kihallgatása előzményeiről, fizikai körülményeiről elmondott, mindennel azonosulni tudok. Hiszen az embernek azt a mérhetetlen fizikai és lelki kiszolgáltatottságát, amiről ő beszámolt, én magam is átéltem. Leszögezem az írásban becsatolt, illetve szóban is előadott vallomásaimat változatlan formában fenntartom, azt Antal Attila a tárgyaláson tett vallomásaival és az első, január 26-án tett vallomásával szintén alátámasztotta. Ezért a nélkül, hogy ennek részleteibe belemennék kijelentem, hogy Antal Attila nyomozati vallomásaiban tett minden olyan megállapítás, amelyet saját maga sem tart fent, és amelyek a vallomásomban foglaltakkal ellentétesek, nem felelnek meg a valóságnak. Az az igazság, amit én elmondtam. Hozzáteszem, a vallomásomban foglalt tényeket a rendelkezésre álló nyomozati iratok is teljes mértékben alátámasztják. Ezért ha valamely nyomozás során tett állítása az én vallomásommal ellentétes, az egyúttal iratellenes is.

Ténykérdés továbbá az is, hogy bár a nyomozati vallomásainkban érdemi ellentmondások voltak és a védőm már az első, 2010. május 14-ei kihallgatásomon is kérte, hogy szembesítsenek  mindenkivel,  aki  ellenkezőt  állít,  Antal  Attilával  ez  a  szembesítés elmaradt.  Kénytelen  vagyok  rávilágítani  Antal  Attila  nyomozati  vallomásaiban  olyan jelentős ténybeli ellentmondásokra, amelynek oka Antal Attilának a tárgyaláson tett vallomása alapján nyilvánvaló lett számomra.

Először az AAM Zrt.-vel kezdem. Antal Attila itt a tárgyalóteremben az igazságnak megfelelően megerősítette, hogy őt én nem utasítottam a 2007. január 24-ei szerződés megkötésére, sőt azt is mondta, hogy szó sem lehetett erről. Az igazságnak megfelelően azt is elmondta, hogy ez a szerződés szükséges és a BKV számára rendkívül fontos volt. Harmadrészt megemlítette azt is, hogy az AAM Zrt.-t dr. Becker László metróbiztos javasolta neki. Antal Úr itt elmondta, hogy kinevezését   megelőzően két dolgot kért, az egyik, hogy teljes gazdasági évet kezdhessen el, ezt a Fővárosi Közgyűlés 56 szavazattal támogatta, valamennyi frakció egyetértett vele, hogy a reorganizációs folyamat, az átalakítás a BKV-nál mielőbb kezdődjön meg. Antal Attila elmondta,   külön kiemelte az AAM Zrt. kapcsán, hogy ő építészmérnök alapszakmáját tekintve, majd szakközgazdász és elmondta azt is, hogy ha jól emlékszem 15 éve tölt be vezető pozíciót vezérigazgatói vagy  egyéb pozíciót  állami, illetve magáncégeknél, tehát jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik. Éppen ezért ő azt a véleményét megosztotta velem, hogy úgy látja, hogy szakmai szempontból nem lenne szükséges, hogy egy ilyen nagy volumenű beruházás, mint  a  4-es  metró,  a  koordináció  teljes  kivitelezése,  a  teljes  beruházás,  a  teljes lebonyolítás a BKV Zrt.-hez tartozzon. Azonban tájékoztattam Antal Attilát azokról a tényekről, amiket itt ő is megerősített, hogy 2004-ben már a Főváros-Kormány-BKV az ezzel kapcsolatos szerződéseket megkötötte. 2005-ben az Európai Fejlesztési Bank, mint finanszírozó is bekapcsolódott ebbe, másrészt meg az engedélyezési folyamat is minimum 3-4 évet vesz igénybe, 20-23 különböző hatóság adott ki engedélyeket. Ezek egyébként mind a DBR Metró Igazgatóságra, így a BKV-ra szóltak, a 12-13 jelentős kivitelezői szerződésnek több, mint 2/3-a ebben az időszakban már megkötésre került, sőt továbbmegyek, az érdemi kivitelezési munkák is ezen szerződések kapcsán elindultak. Az AAM  Zrt.  egyébként  nem  csak  a  közgyűlési  előterjesztés  kapcsán,  számos  más kérdésben is állást foglalt. Mindezekre tekintettel egy új irányítói testület lett létrehozva, amit természetes a főváros, a szakügyosztályok, a BKV FB és az Igazgatóság is megtárgyalt,  így  került   megalakítása  a   projektirányító  testület,  amit   egyébként   a mindenkori BKV vezérigazgató vezetett. Személytől független volt ez, tehát Antal Úr után Balogh Zsolt, majd később Kocsis István.

Antal Attila nyomozati vallomásából idézek a továbbiakban. A nyomozati vallomás 37.671/ A. oldal 4. bekezdés, a 37.671/B. oldal, a 37.673/A. oldal, a 37.673/B. oldal, a 37.675/A. oldal, a 37.677/B. oldal és a 37.677/A. oldal 1-4 bekezdése, amelyek az AAM Zrt.-t érintik. Ezek a január 27-ei és 28-ai vallomásokból kiemelt részletek, amikor is Antal Attila a Gyorskocsi utcában volt őrizetben.

1. Hagyó Miklós és Becker László utasították őt arra, hogy kössön szerződést az AAM Zrt.-vel.

2. Az biztosan állítja, amit az AAM Zrt. teljesített, azt nem a BKV-nak, hanem a Hagyó- kabinet részére teljesítette.

3. A BKV részére az AAM teljesítése teljesen szükségtelen és felesleges volt.

4. Balogh Zsolt magától tudta kinek kell megnyernie a 2007. évi közbeszerzést, mert a Hagyó-kabinettel és az az AAM képviselőivel is közvetlen kapcsolatban állt.

Teljes mértékben fenntartom az írásbeli vallomásomban kifejtetteket, amit nem kívánok a maga teljes egészében itt megismételni. Azonban felhívom a figyelmet, ténykérdés. Aki ismeri a BKV SZMSZ-ében a DBR Metróra vonatkozó szabályozást, valamint az azon alapuló Kormány-Főváros-BKV szerződéseket, az pontosan tisztában van azzal, hogy a
2007. január 24. napján kelt szerződést az AAM Zrt.-vel kinek kellett megkötni, azt milyen költségkeretből kellett finanszírozni. Kétséget kizáróan megállapítható továbbá, hogy én sem a szerződés előkészítésében, sem annak megkötésében, sem az abban foglaltak végrehajtásában nem vettem részt és a teljesítés ellenőrzéséhez, a teljesítési igazolások kiállításához, illetve a kifizetések engedélyezéséhez sem volt semmilyen közöm és ebben nem volt semmilyen szerepem.

Egyetlen egy kijelentése volt Antal Attilának, ami arra vonatkozott a nyomozati vallomásában, hogy én utasítottam őt a szerződéskötésre. Egy ilyen szintű szakember, akit a Tisztelt Tanácselnök Asszony és aki itt volt a teremben, hallhatott a vallomásai során,  látható volt, hogy milyen szinten van felkészülve Antal Attila, neki határozott céljai, elképzelései voltak, amiért tett, hogy valóban ezt a BKV-t egy jobb, gazdaságosabb, egy fenntarthatóbb pályára állítsa, ez az ember, aki azt gondolom, hogy valamennyi szakmai és egyéb körülményre kiterjedően részletes vallomást tett és ismertette itt a tényeket, olyan ténykérdésekben kényszerült az okiratokkal ellentétes vallomást tenni a nyomozás során, ami azt gondolom, hogy egy ilyen felkészült szakember tekintetében, most már tudjuk, hogy mik játszottak ebben közre, de egyébként ilyen ténykérdések tekintetében szinte érthetetlen volt a múltheti vallomása előtt.

Például a 37.621/A. oldal 4. bekezdése: „Az AAM Zrt. Hagyó Úr részére készítette a 4-es metróról szóló jelentést, Hagyó Úr kabinetje részére teljesített, nekem semmilyen iratanyagot,  igazolást  nem  adtak  át,  Hagyó  Úr  kérésére  kötöttem  a  január  24-ei szerződést, a szerződés alapján az AAM nem a BKV-nak, hanem Hagyó Miklós részére teljesített, a BKV számára ez a teljesítés teljesen felesleges, szükségtelen volt, ezen szolgáltatást Hagyó Miklós és dr. Becker László vette igénybe”. Továbbiakban itt a 7. bekezdésben, „ezen jelentésre a BKV-nak semmilyen szüksége nem volt”. Továbbmegyek, a 37.675/A. oldal 2. bekezdése: „Elmondom, hogy Balogh Urat projektigazgatónak Hagyó Miklós javasolta...” Továbbiakban elmondja a nyomozati vallomásában, hogy „a 4-es metró beruházás Hagyó Úr közvetlen irányítása alatt állt”. Engedje meg Tisztelt Tanácselnök Asszony, hogy ezzel kapcsolatban egy okiratot csatoljak a vallomásomhoz. Szeretném ennek az okiratnak az időpontját és tárgyát ismertetni, illetve egy pár fontos részletet kiemelni ebből a Fővárosi Közgyűlési előterjesztésből.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védője átadja tanács elnökének a Budapest Főváros Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főpolgármester-helyettes 10-428/190/07 számú előterjesztését, melyet tanács elnöke 46/Vé/34. szám alatt jegyzőkönyvhöz csatol.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott:

Ennek az előterjesztésnek a tárgya hozzájárulás a BKV Zrt. DBR Metró Projektigazgatósága új vezetőjének kinevezéséhez. A dátuma 2007. június, előterjesztő én voltam, kifejezetten felhívnám a figyelmet, hogy a Főváros Főjegyzője dr. T. Zs. Úr is láttamozta ezt az előterjesztést. Szeretném ennek az előterjesztésnek az első mondatát kiemelni. „A 4-es metróvonal kivitelezési munkáinak hatékonyabb elvégzése érdekében a BKV Zrt. vezérigazgatója a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetésében személyi változás végrehajtását kezdeményezte.  E szerint G. L. helyett a jövőben a Projekt Igazgatói feladatokat Balogh Árpád látja el.” Itt szeretném tényként leszögezni, hogy Balogh Úrral a kinevezése előtt, a kinevezését megelőző folyamatot kivéve, soha

semmilyen kapcsolatban nem álltam.   Ezen kinevezés kapcsán, amihez a Fővárosi Önkormányzatnak csak hozzájárulási jogköre volt, ismertem meg Balogh Árpád Urat. Arra nem emlékszem, hogy őt ki mutatta be nekem, O.Úr, mint vezérigazgató helyettes, esetleg Antal Úr vagy a metróbiztos úr. Az előbb említett előterjesztésből jól látszik, hogy a BKV-Kormány-Főváros  szerződés  értelmében  az  államnak  is  volt  hozzájárulási  joga. Éppen ezért 2007. május 22-én kelt levelében dr. Veres János pénzügyminiszter úr, mint a szerződésben nevesített eljáró szakminiszter jóváhagyta B.Á.úr kinevezését. Továbbmegyek. Az EIB-bel 2005. július 18-án hitelszerződést írt alá a Főváros, illetve a BKV. Tájékoztatási kötelezettséget írt elő ez a szerződés az EIB, a finanszírozó bank tekintetében is. Második oldalon szeretném azt a mondatot is kiemelni, hogy Balogh Árpád Úrnak a kinevezését tudomásul vette maga a Bank is.

Hagyó Miklós I.r. vádlott  felolvassa a jegyzőkönyv mellékletét képező 46/Vé/34. számú előterjesztés utolsó bekezdésének első mondatát.

 

Felolvasás után  Hagyó Miklós I. r. vádlott:

Ez valószínűleg a júniusi közgyűlésen történt meg.

Három okiratra szeretnék újfent  hivatkozni. Az egyik a BKV Szervezeti és Működési Szabályzata, ami kétséget kizáróan tartalmazza az ide vonatkozó szabályozást, a második okirat a Főváros-Kormány-BKV szerződés és a harmadik, ami 2008. nyarán lett elfogadva, a Projektirányító Bizottságnak a Szervezeti és Működési Szabályzata, ahol szintén a mindenkori vezérigazgató volt az, aki egyébként működteti, összehívja és döntéseket fogalmaz meg a Projektirányító Bizottság ülésein. Tehát határozottan kijelentem nekem Balogh Árpád Úrral közvetlen munkakapcsolatom nem volt. Vele az előterjesztések, tájékoztatók kapcsán találkoztam, az ezen ügyekben eljáró más BKV-s illetve DBR Metró Igazgatósághoz tartozó kollégákkal is az előterjesztések, tájékoztatók kapcsán egyeztettünk.

Mindezekre figyelemmel, amit elmondtam, amik ténykérdések, a 2007. január 24-én megkötött és a vád tárgyává tett szerződéshez engem egyetlenegy dolog köt. Antal Attilának ez nyomozás során tett egyetlen kijelentése. Ezzel kapcsolatban öt dolgot szeretnék megfogalmazni.

1. Az eljárás nyomozati szakaszában sem a rendőrség, sem a nyomozó hatóság munkatársai nem tették fel azt a kérdést Antal Attilának, hogy én a 2007. január 24-ei szerződés megkötésére hol, mikor, hogyan és miért utasítottam.

2. A vádirati tényállás sem tartalmazza a fenti kérdések részletezését, holott ezek álláspontom szerint a büntetőeljárás alapkérdéseinek minősülnek. Illetve nincs olyan indítvány, mely ezen kérdések tisztázását célozná meg.

3. 2010. május 14. napján került sor az első gyanúsítotti meghallgatásomra. Elmondtam, hogy már itt a védőm, dr. Kádár András kezdeményezte azt, hogy mindenkivel, aki az én általam elmondottakkal szemben más álláspontot fogalmaz meg, azokkal a szembesítésre kerüljön sor. Antal Attila nyomozati vallomásában tett kijelentései teljes egészében ellentmondanak és szemben állnak az én vallomásommal. Ennek ellenére a teljes nyomozati szakasz alatt a mai napig bezárólag a szembesítésünk nem történt meg.

4. A vád tárgyát képező 2007. január 24-ei szerződés keretében az AAM munkája folytán elkészült beszámoló, tehát maga, ami a vád tárgyát képezi,  ez a jelentés nem része a nyomozati iratanyagnak.

5.  Szakértő  nem  került  kirendelésre,  aki  vizsgálta  volna  ennek  a  tanulmánynak  a szükségességét, az elvégzett munka szakszerűségét, szakmai színvonalát.

Mindezek tekintetében úgy gondolom, hogy logikusan adódnak a következő kérdések:

1. A nyomozó hatóság miért nem tette fel Antal Attilának a nyomozás során azokat a kérdéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy én őt a január 24. napján kelt szerződés megkötésére hol, mikor, miért, milyen körülmények között utasítottam?

2. A nyomozati vallomásaink közötti nyilvánvaló ellentmondás ellenére és annak ellenére, hogy a védőm indítványozta, miért nem került sor a szembesítésünkre a teljes nyomozati szakasz alatt, illetve annak lezárása előtt?

3. A vádirati tényállást Antal Attila nyomozati vallomása látszott alátámasztani. Ezzel szemben álló nyilvánvaló tények ellenére én hogyan kerülhettem meggyanúsításra, majd megvádolásra ezen vádpont alapján?

4. Miért nem volt a nyomozó hatóságnak szüksége az AAM Zrt. által készített összefoglalóra, ami maga a vád tárgya? Miért nem képezi ez a nyomozati iratanyag részét annak ellenére, hogy a Fővárosi Önkormányzat internetes oldalán mind a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő előterjesztés, mind annak melléklete, a metróbiztosi jelentés is megtalálható?

5. Miért nem került szakértő felkérésre, aki vizsgálhatta volna ezen szakkérdés szükségességét?   Ki a nyomozó   hatóságnak   az   a   tagja,   aki   rendelkezik   olyan szaktudással, hogy ebben a szakkérdésben úgy mer állást foglalni, hogy még a vád alapját képező szerződés folytán létrejött tanulmányra sem volt szüksége?

Szeretném újra leszögezni mindezek után, én sem 2006. végén, sem 2007. év elején sem Antal Attilát, sem mást a szerződéssel kapcsolatban nem utasítottam. Erre vonatkozó kérést senki számára nem fogalmaztam meg. Nekem az AAM Zrt.-vel a szerződés megkötését megelőzően soha semmilyen kapcsolatom nem volt, annak tulajdonosait, munkatársait nem ismertem. A vezetőivel vagy tagjaival soha nem álltam üzleti, rokoni, vagy baráti kapcsolatban. Emlékezetem szerint a gazdasági társaság részéről utóbb a szerződés megkötését követően kizárólag Horváth Editet ismertem meg. Továbbá az AAM Zrt.-vel január 24-én megkötött szerződést érintő gyanúsításbeli és vádirati tényállás teljes mértékben téves megállapításokon alapszik. Nem felel meg a valóságnak, hogy a költségvetési bizottság részére ebben a tárgyban beszámolót kellett volna készítenem. Nem felel meg a valóságnak, hogy én utasítottam volna Antal Attilát a szerződés megkötésére. Nem felel meg a valóságnak, hogy a szerződés megkötése a BKV részére felesleges és indokolatlan volt. Nem felel meg a valóságnak, hogy az AAM Zrt. által elkészített anyag ellenértékét a Főpolgármesteri Hivatal részemre biztosított költségkeretéből kellett volna kifizetni. Továbbá most már elmondható, hogy valamennyi esetben bizonyíthatóan ezen állítások ellenkezője felel meg a valóságnak.

Egyéb konkrét észrevételeim témakörönként csoportosítva:

A 37.663/B. oldal 3. és a 9. bekezdése, „Aba Botond felmentése nyílt titok volt”. Itt utalnék arra, hogy amit az előző tárgyaláson, illetve az írásbeli vallomásomban kifejtettem, miszerint, hogy Antal Attila is elmondta, Aba Botond felmentésének várható bekövetkezése köztudomású tény volt. A döntést pedig a fővárosi közgyűlés hozta meg. Ehhez kapcsolódóan mivel azt gondolom, hogy ez ide tartozik, szeretném pontosítani azt, amit Antal Attila elmondott a tekintetben, hogy én őt 2006. októberében hívtam fel első alkalommal. Ezt rendkívül fontosnak tartom. Én a pontos időpontjára a telefonhívásnak nem emlékszem, azonban minden kétséget kizáróan el tudom mondani, melyik időszak volt, illetve melyik szituáció volt az, amikor én Antal Attilát megkerestem. A választások

után,   amelyek   2006.   októberében   történtek   elindultak   a   koalíciós   egyeztetések. Elmondtam, hogy e közben találkoztam Demszky Gábor főpolgármester úrral, aki jelezte a frakció vezetésnek, hogy  alkalmasnak tart a főpolgármester-helyettesi pozícióra. Ennek kapcsán a tárgyalások során kirajzolódni látszott, hogy mely területek lehetnek a későbbiekben, amelynek a szakmai felügyelete hozzám tartozik. Figyelembe véve  azt a köztudomású tényt, amit a főpolgármester úr számtalan alkalommal a médiában is elmondott, hogy nem kíván Aba Botonddal tovább együtt dolgozni, és figyelembe véve azt a szituációt, megállapodást tulajdonképpen, hogy  a koalíciós egyeztető tanács résztvevői is, így az őket delegáló pártok is egyetértettek abban, hogy a BKV jelentős átalakításra, reorganizációra szorul. Ezután vetődött fel a kérdés, amelyre meggyőződésem szerint meg is találtuk a választ és a fővárosi közgyűlés ezt 56 szavazattal igazolta is, hogy egy szakmailag alkalmas jelöltre van szükség. Ez volt az a szituáció, én ezt dátumra pontosan nem tudom, de ennek a folyamatnak volt az a pillanata, amikor én megkerestem Antal Attilát. A többiről pedig már részletesen beszámoltunk mindketten.

A 37.665/A. oldal 8. és 9. bekezdés, a 37.665/B. oldal 1. bekezdéstől a 9. bekezdésig, a 37.679/A. oldal 1., 5. bekezdései, a 37.695/A. oldal 1. bekezdése, a BKV döntési mechanizmusával kapcsolatosan Antal Attila a nyomozati vallomásában a következőket állítja:” Rendszeresen  találkoznia kellett Hagyóval és Mesterházyval, Hagyó kérésére kellett találkoznia Hatvani-Szabóval és Dr. H. I.-nal, be kellett számolni a BKV helyzetéről, valamint konkrét kérések is elhangzottak, hogy kivel kell szerződést kötnie, pl. Polgári és  Bebők Ügyvédi Iroda, HDL Ügyvédi Iroda, Hagyó  nem  csak rajta, hanem H. É.-n, Hatvani-Szabó Jánoson, Dr. H. I.-n, Balogh Zsolton, Regőczi Miklóson keresztül érvényesítette az érdekeit, eleinte konkrét utasításokat adott, később már csak számonkérés volt.”

Antal Úr azon kijelentései, amelyek a nyomozati vallomásában arra vonatkoznak, hogy a BKV döntési mechanizmusa hogyan zajlott, egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Leghatározottabban kijelentem, hogy én Antal Attilával, mint a BKV vezérigazgatójával kizárólag a BKV-t érintő előterjesztésekkel kapcsolatban találkoztam, amely egyeztetésekről szóló találkozókon az illetékes szakügyosztályok képviselője, a kabinet szakreferensei, a kabinet vezetője vagy helyettese, illetve amennyiben a BKV gazdálkodását érintő kérdésről volt szó, akkor Ikvai-Szabó Imre, az ő kabinetjének az illetékes munkatársai is részt vettek. Ezen kívül a fővárosi önkormányzat szervezeti egységei, így például a főpolgármesteri kabinet és a fővárosi közgyűlés ülései előtt találkoztunk. Én ezen találkozásaink alkalmával soha nem kértem vagy utasítottam Antal Attilát, hogy bármely személlyel, gazdasági társasággal vagy akár ügyvédi irodával szerződést kössünk. Arról, hogy Dr. Horváth Iván a BKV-nál munkát végez, nem tudtam. Az ügyvédi titok jelentésénél fogva nem is tudhattam. Megállapítható azonban minden kétséget kizáróan az iratokból, hogy a BKV a Horváth Ügyvédi Irodával csak 2007.  végén kötött szerződést. A nyomozati anyag részét képezi H. Úr 2007-2008. évi naplója, ahol egyetlen egy olyan bejegyzés sem szerepel - a valóságnak megfelelően -, hogy én Antal Attilával és H. I.-l akár a BKV épületén belül vagy kívül bármikor is találkoztam volna. Egyébként egy pár bejegyzés szerepel, két év alatt, ha jól emlékszem 3-5 bejegyzés, amikor H. I. Úrral találkoztam. Hozzáteszem, hogy a nyomozati vallomás 37.655/A. oldal utolsó bekezdésében Antal úr maga is elmondja, hogy korábbi munkahelyéről ismerte meg ezeket az ügyvédi irodákat és a szakmai felkészültség nem volt ez alapján kérdéses a számára. Nem is értem, hogy miért hivatkoztak rá vagyis nem véltem érteni a múlt hét előtt. Nem felel meg a valóságnak, hogy Antal Attilának velem és Mesterházy Ernővel találkoznia kellett volna. Én a leghatározottabban kijelentem, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy az én kérésemre kellett volna találkoznia Antal Attilának Hatvani-Szabó  Jánossal,  Dr.  Horváth  Ivánnal  és  az  én  kérésemre  kellett  volna  őket

tájékoztatni a BKV helyzetéről. Itt megállnék egy pillanatra. Valóban a tekintetben szeretném Antal Urat megerősíteni, hogy sor került arra, hogy Mesterházy Úrral és Antal Úrral egyeztettünk, voltak megbeszéléseink. Pontosan ismertette a Tisztelt Tanácselnök Asszony a főpolgármester és a miniszterelnöki hivatalt felügyelő miniszternek azon megállapodását, amelyek tekintetében a főpolgármestertől, a fővárostól Mesterházy Úr rendelkezett azzal a megbízással, hogy a főváros érdekeit, fogalmazzunk így, képviselje a minisztériumok és a kormány felé. Ennek megfelelően Mesterházy Úr számos olyan egyeztetésen ott volt, a kormánnyal történt egyeztetésen, amikor a BKV  jelentősebb átalakítása, finanszírozása, vagy például a 4-es metróval kapcsolatos ügyek szóba kerültek. Például ott volt Mesterházy Úr akkor, amikor a miniszterelnök úrral volt, úgymond főpolgármesteri - miniszterelnöki találkozó, vagy amikor Kóka miniszter úrral egyeztettünk vagy  Bajnai  Gordon  miniszter  úrral.  Ezt  a  tevékenységet  viszont  csak  akkor  tudta elvégezni, ha nagyobb összefüggéseiben tisztában volt azokkal a célokkal és szándékokkal,   például a hosszú távú finanszírozás, a 4-es metró Európai Uniós forrásokból való finanszírozása, ami nagyon fontos szempont volt, ilyen tekintetben természetesen ahhoz, hogy a főváros érdekeit ő is képviselni tudja, a szükséges információk rendelkezésére kellett, hogy álljanak. E tekintetben, még egyszer mondom, kifejezetten a kormánnyal való egyeztetés tekintetében, voltak közöttünk megbeszélések. Én Antal Attilát soha nem kértem arra, hogy a hivatali renden kívül bárkinek adjon tájékoztatást a BKV helyzetéről. Én Antal Attilától a jogszabályok, a belső normák alapján előírt, valamint a főpolgármester által delegált feladatain kívül soha, semmit nem kértem számon. Ezen feladatok nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén pedig kizárólag hivatalos úton kértem tőle ennek okairól tájékoztatást. Majd ha a helyzet indokolta, a felügyelő  bizottságnál  kezdeményeztem  az  adott  ügynek  a  kivizsgálását.  Újra  fel szeretném hívni Tisztelt Tanácselnök asszony figyelmét azokra a levelekre, amelyeket 2007-2008-ban nem csak a mindenkori vezérigazgatónak írtam, hanem a felügyelő bizottság és az igazgatóság elnökeinek, amelyek közül számos levelet, ha nem is teljes egészében Tanácselnök asszony itt felolvasott és az eljárás anyagává tett.

Tanács elnöke 11 óra 15 perckor szünetet rendel el, majd a bíróság a tárgyalást 11 óra 25 perckor folytatja azzal, hogy a 113-114. oldalon írottak megjelentek.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevétele:

A nyomozati vallomás 37.683/B. oldal 4 és  5. bekezdései: „ Hagyóék érdekköre nem volt egyértelműen elválasztható Mesterházyék érdekkörétől, a tudatában nem tudta szétválasztani, hogy H.-Sz. és dr. H. kinek a kérésére kérdezősködnek”.

Nincs konkrét tudomásom arról, hogy Antal Attila lelkében mi zajlódott le, hogyan élte meg és transzformálta át magában azokat a helyzeteket, amikor terhelő vallomást tett rám, illetve a többi volt kollégájára, azonban azt határozottan kijelentem, hogy nekem nem volt semmilyen érdekköröm. Ezt a kifejezést, amit Antal Attila tárgyalóteremben tett vallomása szerint neki az eljáró nyomozók sugalltak, értelmezni sem tudom. Ezért aztán arra sincs konkrét ismeretem, hogy Hatvani-Szabó János és dr. H. I. milyen személyes kapcsolatban voltak vele. Ténykérdés ugyanakkor, hogy nekem Mesterházy Ernővel soha nem  volt  közös  érdekköröm,  hiszen  arról  ő  a  vallomásában  a  következőképpen nyilatkozott: „Mi nem együttműködő partnerek, hanem politikai ellenfelek voltunk.” Nem felel meg a valóságnak, hogy olyan érdek összefonódás lett volna közöttünk, ami Antal Attila nyomozati vallomásában levő állításait megalapozná, annak semmilyen objektív alapja nincs.

A nyomozati vallomás 37.667/A. oldal 3. és 6., 7. bekezdése, a 37.681/A. oldal 6., 7., 8. bekezdései: „ Hagyót érdekelte a kommunikáció.”

Az írásban is becsatolt vallomásomban részletesen nyilatkoztam arról, hogy milyen helyzetben volt a BKV a kinevezésemkor, így azt is elmondtam, hogy a BKV jellegéből adódóan a felmerülő problémákat a sajtó állandóan figyelemmel kísérte. A tulajdonos fővárosi önkormányzatot a sajtó folyamatosan bombázta a BKV-ra vonatkozó kérdésekkel. Sajnos az is számtalanszor előfordult, hogy különböző csatornákon valótlan és eltérő tartalmú hírek jelentek meg a médiában. Abban a kérdésben, hogy a BKV számára rendkívül fontos volt a kommunikáció, ahogy itt Antal Attila is elmondta, a városháza valamennyi frakciója egyetértett, függetlenül attól, hogy ki melyik frakciónak volt a tagja. Mindenki  számára  egyértelmű  volt  ugyanis,  hogy  a  korábban  kialakult,  elsősorban, mondjuk így a Combino-botrány kapcsán kialakult negatív képet, negatív imázst meg kellett változtatni. Ezért volt számomra is fontos a kommunikáció, de nem abban az értelemben, ahogy azt a vádirat tartalmazza, hanem abból a szempontból, amint azt az Antal Attilának írt, a nyomozati irat 60. kötet 38.409. oldalán található 2007. november 15. napján kelt levelem is tartalmazza, melyben felhívtam arra a figyelmét, hogy tarthatatlan és elfogadhatatlan állapot, hogy a közvélemény a sajtó útján a kiszivárgott félinformációk, nem egyszer már eleve elvetett elgondolások alapján igyekszik képet kapni a közösségi közlekedést,  így  szinte  valamennyi  budapesti  polgárt  érintő  várható  változásokról. Másrészt felhívtam a figyelmét arra, hogy a BKV a fővárosi önkormányzat egyik legfontosabb cége. Megválasztásakor azt kapta feladatul, hogy a BKV átvilágítása után azonnal kezdje meg a cég átalakítását és tegyen javaslatot a cég közép és hosszú távú stratégiájára. Ez, vagyis a közvélemény korrekt, precíz tájékoztatásának az igénye volt az egyedüli oka annak, amiért a kommunikáció területén történő fejlesztés, fejlődés a fővárosi önkormányzat, mint   tulajdonos részéről elvárás volt a BKV   felé. Azt, hogy mennyire pozitív vagy negatív hírek kapcsán álltam ki a médianyilvánosság elé a BKV-t érintően felmerült lakossági problémák kapcsán, minden kétséget kizáróan mutatja a 2008. év elején írt levelem, amit ha jól emlékszem a kabinet vezetőm írt annak kapcsán, hogy 2008. év elején nagyon hosszú sorok kígyóztak a jegypénztárak előtt és nem tudták megvenni a bérletet. Ekkor én magam kértem írásban és szóban is elnézést a fővárosiaktól a hosszú sorban állások miatt, annak ellenére, hogy úgy gondolom, hogy ezt nem nekem kellett volna megtenni.

A 37.667/B. oldal 3., 4., 5. bekezdése: azt mondta Antal Úr, hogy „H. É. a 4-es metró területén kiváló szakmai munkát végzett, ő kért kihallgatást Demszkytől, mert nem akarta elküldeni H. É.-t”, ez is alátámasztja, amit H. É.-val kapcsolatban már elmondtam. Vagyis, hogy én őt, mint egy rendkívül felkészült kollégát ismertem meg, és mivel a  4-es metróval kapcsolatban érkezett a kabinethez a legtöbb sajtó megkeresés, logikus lépés volt, hogy erre a feladatra az elődje távozásakor őt kértem fel, akinek ez volt a kifejezett szakterülete a BKV-n belül. Ugyanakkor a fentiek is igazolják, hogy az ilyen szintű személyi döntések a munkáltatói jogkört gyakorló vezérigazgatóra tartoztak, nem pedig rám városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettesre. Ismételten  szeretném  leszögezni,  hogy  H.  É.    2008.  február  1-től  segítette  a főváros, így a kabinetem munkáját.

H. É. kapcsán utalok még a nyomozati vallomás  37.669/A. oldal 1.  7. és 8. bekezdésére, valamint a 37.685/B. oldal 1. bekezdésére: „ Regőczi azt mondta Antal Attilának, hogy a kommunikációs cégek H. É.-n keresztül Hagyó Miklós érdekeltségi körébe tartoznak, a szerződésekből Hagyónak kell fizetni, Hagyó Miklós közvetlenül és H. É.-n keresztül utasította Regőczit arra, hogy milyen céggel kössenek szerződést, a szerződés megkötését Hagyóék és Mesterházyék erőltetik”.

Én a kabinetem tagjaival kapcsolatban elmondtam, hogy az a meggyőződésem, hogy ők mindannyian becsületes emberek, akik soha nem hivatkoztak rám annak érdekében, hogy jogtalan előnyhöz jussanak és ma is az a véleményem, hogy ez nem történhetett meg. Olyan emberekről azonban, akiket személyesen nem tudtam megismerni, ilyen téren nincs ismeretem. Regőczi Miklós pedig azok közé tartozik, akiről nincsenek konkrét személyes ismereteim. Ezért aztán nem tudom megmondani, hogy ilyen történt, nem történt. Azt azonban határozottan kijelentem, hogy részemről ilyen természetű kérés, vagy utasítás soha nem hangzott el sem Regőczi Miklós felé sem másfelé.

A nyomozati vallomás 37.677/B. oldal 4. bekezdése, a 37.703/A. oldal 8-12. bekezdéséig: „ Hagyó azt mondta, hogy a Synergonnak kell nyerni, Hagyó azt mondta olyan feltételrendszert szabjunk meg az új tender kiírásakor, hogy a Synergon el tudjon indulni és nyerési esélyei legyenek.”

Az ezzel kapcsolatban tett, írásban is becsatolt vallomásomat változatlanul fenntartom, és ehhez a kérdéskörhöz szeretném a 60. kötet 38.455 oldalán készült levelemet is felhasználni majd, amit Balogh Zsoltnak, Tisztelt Vezérigazgató Helyettes Úrnak írtam 2008. február 26-án, ekkor már Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató volt és Antal Attila betegállományát töltötte. Először is szeretném itt minden kétséget kizáróan leszögezni, hogy Antal Attila itt amiről beszél, ez a Synergon szerződés, ez nem az, ami a II. vádpontban Balogh Úr valótlan állításai kapcsán engem érint. Az egy teljesen másik, egy kormányzati központi közbeszerzés által kiírt pályázat alapján történő tulajdonképpen szállítói szerződés volt. Ez egy teljesen más, ahhoz semmilyen módon és formában nem köthető szerződés. Szeretném itt is leszögezni, amit a Synergon  kapcsán, annak vezetője kapcsán elmondtam, hogy a céget, annak vezetőjét nem ismertem, vele soha semmikor nem találkoztam. Azért említeném ezt a levelet, mert ennek gyökerei, ahogy Antal Úr elmondta, tulajdonképpen már az előző évre visszanyúlnak a T-System szerződése kapcsán. Évek óta, ilyen részleteiben hosszú évek óta nem foglalkoztam ezzel, de határozottan állítom, hogy abban a programban, amit Antal Attila átadott tanácselnök asszonynak, ami a BKV reorganizációs programja, abban 50 pont volt. Többek között a költségmegtakarítás tekintetében egy rendkívül fontos és kiemelt pont volt a BKV akkori szerződéseinek átvizsgálása költséghatékonyság szempontjából. Emlékeim szerint mivel ez volt talán az egyik legnagyobb ilyen szerződés, határozottan emlékszem arra, hogy folytak a T-Systemmel tárgyalások, és 2007-ben az akkori éves szerződésben foglalt árhoz képest egy kedvezőbb feltételt tudott elérni a cégvezetés. Egyébként ennek a szerződésnek a felmondására valóban 2008. év elején került sor, azonban ezzel kapcsolatban semmilyen kérést vagy utasítást nem fogalmaztam meg, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy ezután milyen pályázat legyen kiírva. Itt szeretném felhívni a tanácselnök asszony figyelmét, hogy erre a pályázatra emlékeim szerint, ami Antal Attila távozását követően lett kiírva, 16-17 cég jelentkezett, egy hosszú kiválasztási folyamat végén, 2008. végén lett kiválasztva az a cég, amelyik elnyerte a pályázatot, azt az igazgatóság tárgyalta, ezt a szerződést már Kocsis István Úr írta alá, és az akkori sajtó hírek alapján, illetve a BKV tájékoztatása alapján ez egy kedvezőbb összeg volt, mint az előzőekben kötött ilyen tárgyú szerződés, és sokkal nagyobb volt a benne lévő tartalom. Gondolom az igazgatóság ezért is támogatta ennek a szerződésnek a megkötését, mert ez kedvezőbb helyzetbe hozta hosszú távon a BKV-t. Azonban ennek a szerződésnek az előkészítése, pályáztatása kapcsán sem fogalmaztam meg senkinek semmilyen kérést vagy utasítást. Egyébként ez a levél, amit idéztem a 60. kötet 38.445. oldaláról, ez az első mondatában már egyből azt rögzíti, hogy február 20-án, amikor Antal Attila már betegállományban volt, a főváros önkormányzati informatikai bizottsága kihelyezett, zárt ülésén  a  bizottság  tagjai  tájékoztatást  kaptak  a  BKV  informatikai  fejlesztésére.    Itt rögzítem, hogy az ülés után az irodámhoz több megkeresés érkezett, amelyekben a T- System Hungária Kft-vel kötött szerződés felmondásának a részleteit vitatták és taglalták. Ezért megkértem a vezérigazgató urat, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni a felmondás okairól, annak jogi, szakmai körülményeiről, valamint az eljárás koncepciójáról. Kértem, hogy mutassa be azt is, hogy milyen további lépéseket terveznek megtenni, és mik a főváros garanciái a további döntések helyességét illetően. Ez a levelem 2008. február 26- án született.

Antal Úr a nyomozati vallomásaiban a munkavállalásával kapcsolatos döntések és körülmények  tekintetében  több    gondolatot  fogalmaz  meg.  E  témakörben  szeretnék csatolni egy újabb okiratot.

Dr. Kádár András ügyvéd, Hagyó Miklós I. r. vádlott védője átadja tanács elnökének a levelet, melyet tanács  elnöke  46/Vé/35.  szám  alatt  jelen  jegyzőkönyv  mellékleteként csatol.

 

Hagyó  Miklós  I. r. vádlott:

Ez az okirat 2007. január 29-én kelt. Ezt a levelet T. Zs., Budapest főváros főjegyzője írja a munkáltatói jogokat gyakorló S. Cs. elnöknek a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottság részére, tárgy: Antal Attilának a BKV Zrt. igazgatósági tagságával és vezérigazgatói megbízatásával összefüggő kérdéseknek a tisztázása. Ez a 3 oldalas dokumentum pontról pontra összeszedi Antal Úr kinevezésének a körülményét, mikor döntött a fővárosi közgyűlés, mikor döntött az igazgatóság ezzel kapcsolatban. Főjegyző úr  ebben  a  levélben  megírta,  hogy  az  igazgatóságnak  mely  döntésével  nem  tud szakmailag illetve jogilag azonosulni. Ez nagyon jól mutatja sok minden más mellett azt is, hogy Antal Úrnak a kinevezése kapcsán melyik testület mikor, milyen döntést hozott. Már többször elmondtam, hogy amikor a közgyűlés Antal Attila Urat megszavazta vezérigazgatónak egyedül voltam főpolgármester helyettes, én voltam az előterjesztő. De az eljárási rendnek megfelelően az ezzel kapcsolatos jogi kérdésekben a főjegyző úr levelezett a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottságának, mint a munkáltatói jogokat gyakorló bizottságnak az elnökével, tehát az érdemi részt tekintve, azon kívül, hogy előterjesztője voltam ennek az előterjesztésnek is, a megfelelő eljárás rend szerint, a főváros szervezeti és működési szabályzata szerint illetékes személyek, illetve bizottsági elnök foglalkozott ezzel.  2008. március 31-én a főpolgármesteri kabinet tárgyalta a BKV vezérigazgatói posztjával kapcsolatos személyi kérdéseket. Itt már a hivatali rendnek megfelelően Ikvai Úrral közösen voltunk az előterjesztők. Itt volt K. L. S., S. Cs., aki az illetékes bizottság elnöke volt és D. G. közlekedési tanácsnok. Itt az a döntés született 145/2008. szám alatt „.. a kabinet úgy dönt, hogy Antal Attila jogviszonyának rendezése tárgyában készüljön jogi szakvélemény, amely bemutatja, hogy milyen módon rendezhető a kérdés a fővárosi önkormányzat számára legkedvezőbb jogszerű módon. Felelős Dr. T. Zs..”

Tisztelt Tanácselnök Asszony! Megpróbálok nagyon egyszerű lenni, mivel említettem, hogy annak ellenére, hogy Antal Attila visszavonta, nem tartja fenn nyomozati vallomásainak azt a részét, ami ellentétes azzal, amit itt a törvényszék előtt elmondott, de az mégis felolvasásra került és így a bizonyítási anyag részét képezi, szeretnék végigmenni a felolvasott   vallomáson,   és   csak   ahol   szükséges   ott   tényszerű   ellentmondásokra rávilágítani.

Szeretném felhívni újfent a figyelmet, hogy Antal Attila első nyomozati vallomását, amit január  26-án  tett,  kifejezéseiben,  szófordulataiban,  szinte  teljes  egészében  egybevág azzal az Antal Attilával, akit én megismertem, és aki itt vallomást tett a tárgyaláson. Antal

Attila elmondja a vallomásának a végén, amit a szóbeli vallomásában is itt kiegészítésként elmondott, hogy nem álltak rendelkezésére okiratok. 26-án elmondja azt a vallomása utolsó mondataiban, hogy „... nincsenek nálam szerződések, utána kéne nézni, ahogy ezeknek utána nézek, akkor tudok nyilatkozni a pontos tartalmakra...” Ennek figyelembe vételével   az   általa   elmondottak   alapján   került   sor,   illetve   indult   el   27-én   erre vallomástételre.

Azt is szeretném elmondani, hogy megfelel a valóságnak, az amit Antal Úr itt elmondott, hogy én nem hívogattam őt és nem beszéltem rá arra, hogy legyen vezérigazgató. A metró irányítással kapcsolatos vallomásrészre pedig az előzőekben már részletesen kitértem. A státuszával, munkajogi vitákkal kapcsolatban pedig most csatoltam azt a levelet, amit a főjegyző úr és a munkáltatói jogokat gyakorló gazdasági bizottság elnöke folytatott e tárgykörben. Arra is reagáltam már, amit itt elmond Mesterházy Úr és Hagyó személye kapcsán, hogy velük kellett minden témát megbeszélnie, egyeztetnie, ez nem felel meg a valóságnak. Kitértem már részletesen arra, hogy milyen témakörök tekintetében volt ez a pár alkalommal történt megbeszélésünk. Január 26-án Antal Úr úgy fogalmazott, hogy Demszky Úrtól megkapta a feladatot, hogy 100 napon belül tegyen le egy reorganizációs tervet, ezért ő fogta és megbízott egy olyan Kft-t, amelyet a szakmai előélete, illetve a BKV-nál levő pozíciója alapján, már mint, hogy a cég előminősítve volt, erre alkalmasnak talált. Tehát itt elmondta a tényeknek megfelelően, hogy mi történt, majd  január 27-i vallomásában az ellenkezőjét fogalmazza meg a CEMI kapcsán Antal Úr, hogy én mondtam, hogy világítsák át a céget. Egyik napról a másikra rendkívül lényeges ellentmondás van a vallomásai között, és határozottan kijelentem, hogy Demszky Gábor főpolgármester úr kérte meg Antal Attilát arra, hogy a BKV átvilágítását kezdjék meg és 100 nap múlva tegyék le a programot.

Az ügyvédi irodák megbízásával kapcsolatos állításaira már reagáltam. Határozottan kijelentem azt, hogy „.... Hagyó Úr nem akart a korábbi vezetéssel kapcsolatban álló ügyvédekkel tovább dolgozni és bizalmi jogászokkal szeretett volna együtt dolgozni, hogy ezen keresztül tudják ellenőrizni a céget és engem...” nem felel meg a valóságnak. Egyszerűen az ügyvédi titokra való tekintettel ezt az állítást, kijelentést értelmezni sem tudom.  „...  Hagyó  Úrék  mondták,  hogy  ezzel  a  két  ügyvédi  irodával  kell  szerződést kötnöm.” Nem felel meg a valóságnak, részleteit kifejtettem. „... Mesterházy Úr és Hagyó Úr a BKV valamennyi ügyéről tudott.” Nem felel meg a valóságnak.  Erre részletesen kitértem már számtalan alkalommal, azokat fenntartom.

„...Mesterházy és Hagyó Urakon kívül rendszeresen tájékoztatást kértek tőlem Hagyó Úr bizalmi emberei, dr. H. és H..” Határozottan kijelentem, hogy nekem semmilyen bizalmi kapcsolatom az ügyfél-ügyvéd kapcsolaton kívül H. I.-nal nem volt. H. Úr kapcsán is fenntartom a nyomozás során tett vallomásaimat, anélkül, hogy annak részleteire kitérnék. „Dr. H. Iván ügyvéd úr irodájával korábban már Hagyó Úr kérésére  szerződést  kötöttem,  így  nem  volt  feltűnő,  hogy  találkoznunk  kellett”.  Ez  a 37.665/B. oldalon van. Itt szeretném újra elmondani, hogy iratellenes ez a megállapítás, hiszen az iratokból kiderül, hogy csak az év végén, 2007. utolsó hónapjaiban kötöttek szerződést.  „Hagyó Úr kért meg arra, hogy a fent nevezett két urat tájékoztassam a BKV ügyeiről”. Fenntartom, amit az előbb elmondtam, a normál ügymeneten kívül soha senkit nem kértem meg, hogy a BKV bármely ügye kapcsán tájékoztasson bárkit is és soha senkit nem kértem meg, hogy nevemben és helyemben eljárjon.

A 37.667/B.  oldal  első  bekezdése,  itt  Regőczi  Úr  kapcsán  van  egy  kijelentés,  hogy „ Regőczire gondoltam, később jóváhagyták a jelöltemet”. Szeretném újra megismételni, hiszen ennek a későbbiekben Regőczi Úr kapcsán is jelentősége van, hogy fenntartom, amit elmondtam a nyomozati vallomásomban is, hogy Regőczi úrral a kinevezése előtt nekem sem baráti, sem üzleti, tehát semmilyen kapcsolatom nem volt. Nekem őt Antal Attila mutatta be, ahogy azt itt a nyomozati vallomásával ellentétben a tárgyaláson megerősítette. Egyébként a harmadik bekezdésben az, hogy Regőczi úr kialakította a megfelelő kapcsolatot a fővárosi önkormányzat kommunikációs felelőseivel C. D.-val, Ny. K.-nal, illetve L. O.-val,  teljes egészében megfelel a valóságnak, ezt én is elmondtam a vallomásomban. Nem arról volt szó, hogy valamelyik főpolgármester helyettes kommunikációs munkatársait kellett csak tájékoztatni, hanem C.  D.és Ny. K., a főpolgármesteri iroda sajtósai valamennyi ezzel kapcsolatos szakmai kérdésben, már a tekintetben, hogy mikor milyen nyilatkozat jelenik meg, arról ők is tájékoztatva voltak. H. É. kapcsán tett vallomásaira már reagáltam.

Az utolsó előtti bekezdés, „... elmondom, hogy azt tudtam, hogy Regőczinek, H. É.-nak és Hagyó Úrnak jó kapcsolata van.” Határozottan szeretném kijelenteni, hogy egészen 2008. február elejéig, amíg H. É. munkakapcsolatba nem került a fővárosi önkormányzattal és a kabinetemmel, kizárólag szakmai kapcsolatom volt vele, ami arra terjedt ki, hogy elsősorban a 4-es metró kapcsán sajtótájékoztatók és rendezvények tekintetében egyeztetés volt a BKV és az én kollégáim között, illetve ezeken a rendezvényeken, ezeken a sajtótájékoztatókon találkoztam H. É.-val és Regőczi Miklóssal. Nekem velük közvetlen munkakapcsolatom, határozottan kijelentem, nem volt.

37.669/A. oldal: „Mesterházy Úr és Hagyó Úr   nem mondta nekem azt, hogy kommunikációs rendezvényekkel kapcsolatban valamelyik céget ajánljam Regőczinek”. Ez így van. Én sem Antal Attilának sem Regőczi Úrnak sem a BKV egyetlenegy munkatársának sem fogalmaztam meg egyetlenegy kommunikációs céggel kapcsolatban sem olyan kérést vagy utasítást, amely arra vonatkozott volna, hogy bármilyen szerződést vagy bármilyen jogviszonyt kezdeményezzenek valamely céggel.

Ugyanezen oldalon: „Regőczi Úr mondta nekem, hogy ezekkel a cégekkel a szerződéseket azért kell megkötni, mert a cégek Horváth Éván keresztül Hagyó Miklós érdekeltségi körébe tartoznak. A szerződés összegéből Hagyó Úrnak kell fizetni.” Határozottan kijelentem, hogy ez minden tekintetben ellentétes a valósággal, fenntartom minden ezzel kapcsolatos állításomat, amelyeket   itt   a   törvényszék   előtt   és   a   nyomozás   során   tettem.   Határozottan visszautasítom, hogy bárkitől, bármilyen formában nekem bármilyen előnyöm származott volna a BKV bármely megkötött szerződése kapcsán. Elmondtam azt is, hogy Regőczi Urat közvetlenül nem ismerem, vele munkakapcsolatban nem álltam, ezért az ő kijelentéseit egyébként nagyon nehezen tudom, ami ezek szerint Antal Úr és Regőczi Úr között zajlottak le, én nagyon nehezen tudok ezekre egyáltalán nyilatkozni.  H. É. szerepe, utolsó bekezdés. „A DBR kommunikáció mellett összekötő szerepet töltött be Regőczi és Hagyó között.” Most egyetlenegy dologgal hadd egészítsem ki, amit már nagyon sokszor elmondtam. Regőczi Úr vette fel H. É.-t, Regőczi Úr volt a főnöke H. É.-nak, a BKV vezérigazgató helyettese. Elmondtam, hogy H. É.-t ott ismertem meg, elmondtam annak a körülményét, elmondtam, hogy 2008-tól mikortól dolgozott a fővárosban. Hát kérem szépen ennél abszurdabb dolgot, hogy én egy számomra úgymond ismeretlen munkavállalón keresztül utasítom a vezérigazgató helyettest?

Az idő előrehaladta miatt az AAM Zrt-vel kapcsolatos állítások tekintetében, amelyeket Antal Úr a valóságnak megfelelően azóta már elmondott Tisztelt Tanács előtti vallomásában, illetve ezekkel már én is foglalkoztam, ennek most a részleteire nem térnék ki újra. A 4-es metróval kapcsolatban is elmondtam a tényeket, amelyek minden kétséget kizáróan ezeket a nyomozati állításokat iratellenessé teszik.

A január 28-ai vallomásban megint elhangzik egy olyan mondat, ami egyszerűen iratellenes. Még egyszer mondom Antal Attila felkészültségét, szakmai múltját, a BKV-ban elvégzett munkáját tekintve, ilyen kijelentéseket, ami egyértelműen iratellenes, csak egy rendkívüli helyzetben lévő emberrel fordulhatott elő, hogy például azt mondja, hogy a DBR Metró működési költsége soha nem volt elegendő, ezért a BKV forrásait kellett igénybe venni. „Elmondom, hogy a főváros külön szerződést kötött a BKV-val a DBR költségeinek fedezéséről, ebben került szabályozása a DBR működési költsége. Ez természetesen soha nem volt elegendő, ezért a BKV forrásait is igénybe vette a DBR illetve a főváros. Ez úgy nézett ki, hogy Hagyó Úr utasított engem vagy B. Á.-ot arra, hogy  a BKV nevében kössön szerződést a DBR kiadásainak fedezetére.” Nos kérem, elegendő vagy nem elegendő? Okirati bizonyítékokat csatoltunk, fővárosi közgyűlési előterjesztéseket csatoltunk, hogy mind 2006-ban, mind 2007-ben a fővárosi   közgyűlés által elfogadott DBR igazgatósági költségkeretből emlékeim szerint 2006-ban 92 millió forint nem került felhasználásra, 2007-ben pedig 44 millió forint, és itt szeretném felhívni a Tanácselnök Asszony figyelmét, hogy 2008-ban 370 millióval emeltük meg, szintén becsatolt előterjesztések alapján a DBR Metró igazgatási költségeit. Tehát nem hogy nem volt elegendő, hanem mind 2006-ban, mind 2007-ben maradt fent jelentős keret a DBR metróigazgatósági költségéből.

„Hagyó és köre” kapcsán már reagáltam, elmondtam hogy nekem semmilyen köröm nem volt. A vádirat ilyen szavakat persze kiemel a vallomásokból, de azzal kapcsolatban, hogy név szerint kit értelmez ezen a körön nem tesz semmilyen megállapítást.  Ugyan ez. Elmondja  Hagyó  Úr  körét Antal  Úr,  jön  egy  szünet,  ezután  megjön  a  védője,  és  a következő mondat megint úgy kezdődik: „Miután Regőczi hivatkozott Hagyó körére”, még egyszer mondom számomra érthetetlen ez a kijelentés.

A 37.677/B. oldal, a T-System tekintetében már nyilatkoztam, nem kívánom ismét kifejteni, de még egyszer egyetlenegy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet a Synergon kapcsán, ez nem a II. vádpontban szereplő szerződés, amit említ Antal Úr.

Elmondtam az F.F.V.D. Bt-vel kapcsolatban is, hogy sem ezen céggel sem más céggel kapcsolatban senkinek semmilyen kérést vagy utasítást nem fogalmaztam meg.

Még  mindig  január  28-a, egy  éjszakát  töltött itt  január  29-éig Antal  Úr  a  Gyorskocsi utcában, a hétfő reggelenkénti találkozókkal kapcsolatos vallomásrészre már nyilatkoztam. Azon vallomásrész kapcsán, hogy „Hagyó utasította arra, hogy a szerződéseket kössék meg, illetve H.-kal rendszeresen találkoznom kellett” még azt megjegyzem, hogy a vádirati tényállás egyetlenegy ilyen szerződés az én tekintetemben nem rögzít, azért nem rögzít,  mert  nem  volt  ilyen.  Továbbá  ezt  a  szóhasználatot,  „  hogy  olyan  mintha  én mondtam volna”, soha senki kapcsán nem fogalmaztam meg, soha senki kapcsán ezt nem mondtam. Már sokszor elmondtam, soha senkit nem kértem meg arra egyrészt, hogy a nevemben és helyettem eljárjon, illetve a nem létező hatásköröket egyébként hogy ruházhattam volna át, de még egyszer mondom, soha senkit, sem Hatvani Urat, sem H. Urat, sem mást nem kértem meg, hogy nevemben és helyemben eljárjon. Nem felel meg a valóságnak, soha, senkit nem kértem meg arra, hogy akár Horváth Ivánnak, akár Hatvani-Szabó Jánosnak, akár másnak tájékoztatást adjon a BKV helyzetéről, szerződéseiről.

A 37.681/A. oldal, ezek a mondjuk így összekötő mondatok, elnézést kérek, most már tudom,  sejteni  vélem  az  elmondottak  alapján,  hogy  hogyan  keletkeztek,  de  a  GFK Hungária Kft. kapcsán szerepel a vallomásban, „azt tudom, hogy Regőczi hozta, tehát Hagyó Úrhoz köthető”. Nem térnék ki ennek a részleteire, természetesen semmilyen tekintetben nem felel meg a valóságnak. Bár a GFK Hungária Kft. tekintetében tudom,

hogy ez a vád tárgyát sem képezi, de soha senkinek semmilyen kérést, utasítást nem fogalmaztam meg, erről a szerződésről semmilyen információm nincs. Egyébként még magát a céget sem ismerem.

A 37.683/B. oldal 3. bekezdés: ”Szerződéseket Hagyó Úrék kérésére, utasítására kellett megkötnöm, az általuk megjelölt szerződő féllel.” Csak azt tudom mondani, hogy ez sem felel meg a valóságnak, egyébként megint egy olyan mondat, elnézést, hogy így mondom, nagy a súlya, de beltartalma tekintetében semmilyen konkrétumot nem tartalmaz. Semmilyen konkrét tényállítást, egy általános mondat.

„Kérdésre elmondom, hogy Hagyó Úrék érdekköre számomra nem volt teljesen elválasztható Mesterházy Úr érdekkörétől.” Ezzel kapcsolatban nyilatkoztam már, fenntartom,   amit   mondtam.  A  következő   bekezdés:   „Elmondom,   hogy   be   kellett számolnom a cég helyzetéről, megkérdezték mit tervezünk, hogyan állunk az átalakítással..” Ezzel kapcsolatban is csak ismételni tudom az előzőekben elmondottakat, én soha senkit nem kértem, hogy bárkinek is tájékoztatást adjon.

A nyomozati vallomás 37.678/B. oldal, amit felolvasott a Tanácselnök Asszony, szintén a munkaviszony  keletkezésével  kapcsolatos,  nem  ismételném  meg,  ezzel  kapcsolatban csak a Tiba-Somlyódy levélre utalnék, azt már becsatoltam.

A 37.695. oldal 1. bekezdése kapcsán korábban elmondottakat változatlanul fenntartom. A 37.697/17. oldalon lévő írásbeli vallomás kapcsán észrevételezem, ha jól értettem itt ez a dolog tisztázódni látszik, ehhez annyi kiegészítést szeretnék tenni, hogy ezzel kapcsolatban sem fogalmaztam meg soha senkinek semmilyen kérést vagy utasítást. Emlékeim szerint ez egy  közbeszerzési eljárás volt, az igazgatóság és ha minden igaz a felügyelő bizottság döntését követően a legkedvezőbb ajánlat került kiválasztásra. Emlékeim szerint, bár ebben sem vagyok biztos, ez az ügy később a közbeszerzési döntőbizottságot is megjárta. Amit itt elmondtam, a 37.703/A. oldal utolsó bekezdésében megerősíti Antal Úr is.

A   37.703/A.   oldalon   a   Synergonnal   kapcsolatos   vallomásrész   tekintetében   nem ismételném meg az általam elmondottakat.

Tanács elnöke 12 óra 22 perckor ebédszünetet rendel el, majd a tárgyalást a bíróság 13 óra 30 perckor folytatja azzal, hogy a 113-114. oldalon írottak megjelentek.

 

Tanács elnökének kérdésére Antal Attila III. r. vádlott:

Nem kívánok Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevételeihez hozzászólni.

Dr. Papp Gábor ügyvéd, Mesterházy Ernő II. r. vádlott védője írásban átadja tanács elnökének védence által Antal Attila III. r. vádlott vallomására tett észrevételét, egyben kérik, hogy ezt tanács elnöke ismertesse. Tanács elnöke az írásban tett észrevételt ismertetés után 46/Vé/36. szám alatt jelen jegyzőkönyv mellékleteként csatolja.

 

Tanács elnökének kérdésére Antal Attila III. r. vádlott:

Nem kívánok erre észrevételt tenni. Egyéb észrevétel sem volt.

Tanács elnöke a nyomozati iratok céges iratok melléklet MC 34. kötetéből ( AAM Zrt.) az alábbi iratokat ismerteti: AAM Zrt. 2007. január 12. napján tett ajánlata( 793-807. oldalak), a 2007. január 24. napján kelt szerződés (769- 791. oldalak),  a szerződéshez kapcsolódó számlák és teljesítési jegyzőkönyvek (809-831. oldalak), a 2007. július 12. napján, a 2007. augusztus 1-én, valamint a 2007. november 20-án kelt szerződés ( 833-937. oldalak).

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele:

Tisztelt Törvényszék a 2007. január 24-én kelt szerződésen Antal Attila aláírásán kívüli két kézjegy a teljesítési igazolásokon szereplő nevek és kézjegyek egybevetésével laikus szemmel is látható, hogy dr. B. L.-tól és D. Z.-tól származik.

Ismertetésre egyéb észrevétel nem volt.

Tanács elnöke a nyomozati iratok céges mellékletet MC 1. kötetéből ( ACCORD Group Kft.) ismerteti az alábbi iratokat: cégadatok( 1-17. oldalak), házkutatás elrendeléséről szóló határozatok, házkutatásokról és lefoglalásokról szóló jegyzőkönyvek, kinyomtatott elektronikus dokumentumok, megbízási szerződés projekt dokumentációja,   ( 57-257 oldalak), feljelentés, jelentés a 64. számú vizsgálatról és mellékletei, 2007. december 22- én  kelt  szándéknyilatkozat,  aláíratlan  munkaszerződés,  egyoldalú    szándéknyilatkozat (261-379.oldalak),       a       lefoglalt       iratanyagot       külön       borítékba       (391.oldal).

 

Antal  Attila III. r. vádlott  észrevétele:

A vallomásomban, amit a bíróság előtt tettem, részletesen beszámoltam ezzel a szerződéssel kapcsolatban, a szerződés megkötésének körülményeit, előzményeit, utóéletét részletesen indokoltam, ezen túlmenően D.Gy. úr szakértői véleményét és B.i Gy. szakértői véleményét mellékeltem, egyrészt az aláírásokkal kapcsolatos szabályzatok, rend betartására vonatkozóan, amit hivatkozott a felügyelő bizottságnak készült vizsgálat is, hozzáteszem helytelenül, másrészt a szükségességről, valamint az értékarányosságról. Elmondtam, ez egy bizalmas jellegű szerződés, kifejezettem úgy kezeltem, hogy ne kerüljön illetéktelen kezébe, erre vonatkozik az a kis cetli is, amit idézett, hogy csak a számla menjen tovább, a részletek a továbbiakban nem. Úgy gondolom, hogy mint vezérigazgatónak erre megvolt a lehetőségem, igyekeztem körültekintően eljárni, egy HR vezető ügyében tett bármilyen lépés elég érzékeny és bizalmas. A felügyelő bizottságnak készült anyaggal kapcsolatban nem kérdeztek meg, ezzel kapcsolatban pontosan tudtam volna őket tájékoztatni, nem volt cél, hogy ezeket az információkat beszerezzék.  Vannak önéletrajzok is az  interjúztatott jelöltekkel kapcsolatban, azért hivatkozok erre, mert a belső ellenőrzés azt mondja, hogy nincsenek, pedig ott vannak, ők nem találták meg, majd csatolták   a nyomozati iratokhoz. Egy HR keresés mi másról szólna, mint önéletrajzokról, és válogatásokról, tehát még egyszer mondom ott vannak ezek az önéletrajzok, nyilvánvalóan egy olyan ember, akinek nincs ismerete és nincs információja ezeknek a részleteiről, fogalma sincs, hogy ez mire szól, erre  kellett  volna  esetleg  a  vizsgálat  során  kitérni. Az  MC 1  melléklet  171.  oldalától szereplő iratokról beszéltem.

Egyszerű a megoldás azzal a felolvasott e-maillel kapcsolatban, mely a szerződés lezárásával, illetve azzal kapcsolatos, hogy a tulajdonosi elvárásnak megfelelő döntés született, mivel ettől a cégtől én egy nagyon gyors intézkedésre kértem segítséget, láttam, hogy  kifutok   az   időből,   számukra   egy   olyan   választ   kellett   adnom,   amivel   ők megelégednek. Lezárjuk jelen pillanatban, nem tudok velük foglalkozni, a visszatérés számomra teljesen nyilvánvaló volt,  tehát ez csak arra szolgált, hogy az év végére, amit ők szerettek volna időpontot a gyors munka érdekében zárjuk ezt le, ez erre vonatkozott, mert láttam, hogy kiket küldtek és tudtam, hogy ezek közül megvan az én emberem. Nem kellett tovább húznom az időt, és ezt szerettem volna lezárni, nyilvánvaló az én lehetőségem erre megvolt, hogy később visszatérjek erre.
Egyéb észrevételem nincs.

 

Hagyó  Miklós  I. r. vádlott:

A feljelentés dátumát az ACCORD Group céggel kapcsolatban nem tudtam pontosan feljegyezni. Kérném, hogy azt szíveskedjen megismételni.

Tanács elnöke megismétli, hogy a feljelentés dátuma 2009. december 7. napja volt.

 

Hagyó Miklós  I. r. vádlott észrevétele:

Az észrevételem nem közvetlenül az ACCORD szerződéssel kapcsolatos. Ehhez közvetlenül nem kívánok semmilyen tekintetben észrevételt tenni, de általánosságban úgy gondolom, hogy rendkívül fontos lehet, amit el kívánok mondani. Az okiratokban szerepel, hogy 2008. október 16-án a BKV felügyelő bizottsága elfogadott egy jelentést. Ezt a jelentést Székely Gábor a felügyelő bizottság elnöke emlékeim szerint elküldte Demszky Gábor főpolgármester úrnak, T. Zs. főjegyző úrnak és talán nekem is. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben két közgyűlési határozatra hivatkozik Sz. G.. Az egyik fővárosi közgyűlési határozat az AAM Zrt.-vel kötött szerződésekkel kapcsolatos, a második, amelyik úgy érzem, hogy pillanatnyilag fontosabb a 2007. január 1-től 2008. március végéig kötött szerződésekkel. Három darab melléklete van ennek a határozatnak, amit a felügyelő bizottság megtárgyalt és hozott, ez a három melléklet hosszasan sorolja fel cégeknek a neveit, amelyek kapcsán 2008-ban a felügyelő bizottság, ha jól emlékszem célszerűség  és  szakmai  szempontok  tekintetében  lefolytatta  a  vizsgálatokat.  Miért fontosak ezek? Tényként szeretném elmondani, hogy a BKV Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a belső ellenőrzési ügyosztály munkarendjét a mindenkori vezérigazgató és a felügyelő bizottság határozza meg. 2008. október 16-án Kocsis István volt a vezérigazgató, Sz. G. az elnök és emlékeim szerint, bár én őt személyesen nem ismerem, a belső ellenőrzési ügyosztálynak ugyanaz volt a vezetője, mint aki a feljelentések időpontjában, tehát még egyszer 2008. október 16-án a felügyelő bizottság elnöke, a vezérigazgató és a belső ellenőrzési ügyosztálynak a vezetője ugyanaz a személy volt, mint a feljelentések időpontjában.

Szeretném elmondani, hogy ebben a felügyelő bizottsági előterjesztésben már 2008. szeptemberében foglalkoznak a 2007. január 1-től 2008. március végéig kötött tanácsadói szerződésekkel, emlékeim szerint ott még további vizsgálatra visszaküldi a felügyelő bizottság a belső ellenőrzési ügyosztályhoz, majd októberben van ez az ominózus ülés, ahol lezárja és azt a határozatot hozza, amit most nem tudok szó szerint idézni, de tartalmilag azt a határozatot hozza, hogy további vizsgálatokat ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban nem tart szükségesnek a felügyelő bizottság. Emlékeim szerint 7 vagy 8 olyan vádirati tényállásban szereplő szerződés szerepel itt, amelyeket megvizsgált a felügyelő bizottság, megvizsgált több körben a belső ellenőrzési ügyosztály és semmilyen intézkedést nem tartott szükségesnek. Mindezek fényében megjegyezni kívánom, hogy következtetéseket én nem kívánok levonni, de a következő évben viszont, ugyanezen testületek, ugyanezen személyekkel vezetve, ezen szerződések tekintetében már feljelentést tettek, és sok esetben a feljelentésekben az szerepel, hogy nincsenek meg a megfelelő okiratok, nincs meg a megfelelő iratrendezési háttér a szerződések kapcsán.

Nos, hogy ha ez 2007. október 16-áig nem tűnt fel se a felügyelő bizottságnak, se a belső ellenőrzési ügyosztálynak, az további kérdéseket vet fel, hogy fél évre, egy évre rá akkor ez a helyzet miért változott jelentősen.

A tanács elnöke ismerteti a nyomozati iratok melléklet Főpolgármesteri Hivatal Iratai Főpolgármesteri Hivatal 2. kötetéből a DVD 91-93. oldalairól dr. Tiba Zsolt főjegyző tájékoztatását a 262/2008. II.28. és a 401/2008. III.27. közgyűlési határozatok végrehajtásával kapcsolatban, továbbá a 2008. október 2. napján kelt tájékoztatást a FB elnökétől  a  főpolgármester  részére  a  262/2008.  II.28.  közgyűlési  határozattal kapcsolatban.
Az ismertetésre észrevétel nem volt.

 

Dr. Sz.Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott észrevétele:

Amit Antal Attila elmondott a vallomásban és amit ön is felolvasott, az gyakorlatilag a vallomásommal, amit itt tettem július 13-án teljesen megegyező. Tény és való, hogy a munkáltató keresett helyettem mást, én erről a szerződésről egyébként nem tudtam, nem is avatott be a vezérigazgató úr, de ő is vallotta, hogy ezt saját maga kezelte. Az, hogy szándékában volt elküldeni, azt, hogy a felmondásomat a munkáltató kezdeményezte, most beigazolódott az elhangzottakból, és az is, hogy nyilvánvalóan tisztában volt az életkorommal, hogy az 57. életévemben járok, tisztában volt az előrehozott nyugdíj fogalmával  és  gyakorlatával  is,  és  úgy  érzem,  hogy  az  ő  vallomása  és  az  ő  általa felsoroltak is egyértelműen azt támasztják alá, hogy nem vagyok bűnös.

Még egy dologgal szeretném a július 13-án tett vallomásomat kiegészíteni. Ebben a szerződésben, ami az 1635. nyomtatvány, ebben egyértelműen szerepel az a mondat, hogy a felmondás leteltét követően a munkavállalót nyugdíjazása esetén a társasági nyugdíjasokat megillető juttatások megilletik. Tehát az, hogy nyugdíjazásom szóba jöhet, az nem volt egy tabu téma, már akkor sem, és amit ön felolvasott abban is úgy véltem felfedezni, hogy szerepel, hogy én nyugdíjba megyek, holott erről akkor még a vezérigazgató úrral nem beszéltünk.

Csak annyit szeretnék mondani, hogy én senkit nem ejtettem tévedésbe, senkit nem tévesztettem meg a nyugdíjas korommal és az egész szerződéssel kapcsolatban, sem Antal Attilát, sem a BKV Zrt.-t.

 

Tanács elnökének kérdésére Dr. Sz. Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott:

Nem fogadtam volna el a munkáltatói rendes felmondással történő munkaviszony megszüntetést. Én nem akartam nyugdíjba menni, én 62 éves koromig szerettem volna dolgozni.

 

Dr. Sza. Dr. Sz.El. XIV. r. vádlott védőjének észrevétele:

Az a nyomtatványszám, amit védencem említett, az    nem a munkaszerződést jelenti, hanem a megállapodást a munkaviszony megszüntetésére.

 

Antal Attila III. r. vádlott:

Nem kívánok észrevételt tenni a XIV. r. vádlott által előadottakra.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele:

Az ügyfelem amikor Sz. G.-nak, a felügyelő bizottság elnökének a főpolgármesterhez címzett levelére utalt, akkor a 2008. október 16-ai keltű levélről beszélt, amely az 59. kötet 38.203. oldalától olvasható. Kérem, hogy ezt is ismertesse a bíróság.

Tanács  elnöke  ismerteti  a  nyomozati  iratok  melléklet  Főpolgármesteri  Hivatal  Iratai Főpolgármesteri Hivatal 2. kötetéből a DVD 95-96. oldalairól a 2008. október 16-án kelt,  a 401/2008.  III.27.  közgyűlési  határozat  teljesítésével  kapcsolatos  tájékoztatást  a  FB elnökétől a főpolgármester részére, a 2. és 3. számú melléklet kivételével.

 

Ügyész észrevétele:

Észrevételezném, hogy a felügyelő bizottság illetve a polgármesteri hivatal illetékesei nem nyomozó hatóságok, így annak megítélése, hogy ennek milyen következményei vannak vagy további vizsgálatok szükségesek-e vagy nem szükségesek-e, nem várható el tőlük. Az, hogy adott pillanatban, adott testület mit, hogyan ítélt meg ebből a szempontból nincs jelentősége.