Mesterházy Ernő II. rendű vádlottnak a Kecskeméti Törvényszéken tett vallomása 2012. szeptember 20.napján

Tanács elnöke a tárgyalást Mesterházy Ernő II. r. vádlott kihallgatásával folytatja. A bíróság elé szólított MESTERHÁZY ERNŐ II. rendű  vádlott.

(személyi adatok)

Tanács elnökének kérdésére II. r. vádlott kijelenti, hogy a vádat megértette.

A II.r. vádlott védője kéri, hogy a bíróság védencét ismételten nyilatkoztassa meg, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy róla kép-és hangfelvétel készüljön a tárgyaláson, figyelemmel arra, hogy a sajtó képviselői is nagy számban jelen vannak a tárgyalóteremben.

 

Tanács elnökének kérdésére II. r. vádlott:

Fenntartom korábbi nyilatkozatomat, továbbiakban sem járulok hozzá, hogy rólam hang vagy képfelvétel készüljön.

Tanács elnöke közli a sajtó képviselőivel, hogy a II. r. vádlott hozzájárulásának hiányában továbbra sem készíthető az arcáról és a hangjáról felvétel.

Tanács elnöke tájékoztatást ad a Be. 288. § (3) bekezdésében foglalt lehetőségről.

 

II. r. vádlott:

Bűnösségemet nem ismerem el.

Egyebekben külön nem kívánok élni a Be. 288. § (3) bekezdésében írt lehetőséggel, vallomásomban majd részletesen kitérek a vádra.

A tanács  elnöke  figyelmezteti a II. r. vádlottat, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetőleg az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta; amit mond, illetőleg rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A bizonyítási eljárás során a kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. Ha nem tesz vallomást a terheltként tett korábbi vallomása ismertethető vagy felolvasható. A tárgyalás rendjének zavarása nélkül a tárgyalás alatt is érintkezhet védőjével, de kihallgatása közben ezt csak a tanács elnökének engedélyével teheti meg.

 

II. rendű:

A figyelmeztetést megértettem.

Teszek vallomást, írásbeli vallomást nyújtok be, kérdésekre nem kívánok válaszolni.

Dr. Papp Gábor ügyvéd, II. r vádlott védője átadja tanács elnökének a II. r. vádlott írásbeli vallomását, melynek kérik tanács elnöke általi felolvasását. Tanács elnöke a II. r. vádlott írásbeli vallomását  felolvassa, majd azt 46/Vé/XXIV. sorszám alatt a jegyzőkönyvhöz csatolja.

 

A Bíróság által felolvasott vallomás (Forrás: www.index.hu)

A vádiratban írt és a terhemre rótt cselekményeket nem követtem el, ártatlan vagyok és kérem a felmentésemet mindkét vádpont alól.

A nyomozás során 14 féle tényállással kapcsolatban hallgattak ki gyanúsítottként, és ebből 12-vel kapcsolatban meg is szüntették az eljárást.

A nyomozást úgy szüntették meg, hogy velem kapcsolatban semmilyen terhelő bizonyíték nem szerepelt az iratok között. Az sem érthető, hogyan hoztak engem ezekkel a cselekményekkel összefüggésbe és miként került sor a gyanúsításomra, de ugyanez vonatkozik a vádiratban írt két cselekményre is.

A velem szembeni büntetőeljárást súlyosan törvénytelennek, előzetes koncepción alapulónak tartom. Az egész eljárást jól jellemzi, hogy a vádirat I/C pontjában írt cselekménnyel kapcsolatban úgy szerepeltem a vádirat elkészítéséig felbujtóként, hogy a cselekménynek nem volt tettese. A nyomozás során ugyanis a hatóság senkit nem gyanúsított meg tettesként, azaz meg sem nevezték, kit bujtottam volna fel bűncselekmény elkövetésére. A szerződést a BKV részéről aláíró vezérigazgatót végül csak védőm indítványára, a nyomozás befejezése után hallgatták ki tanúként.

Jól szemlélteti az ügyészség munkáját, hogy a vádirat 32. oldalán már nem felbujtóként, hanem tettesként szerepelek, annak ellenére, hogy a gyanúsítások szövegéből és az ott írt minősítésekből, a vádirat engem érintő részéből, továbbá a 19. oldal utolsó, a 20. oldal első és a 24. oldal negyedik bekezdéséből egyértelműen kiderül, hogy engem az ügyészség felbujtóként kíván felelősségre vonatni. Megjegyzem, hogy Balogh Zsolt és Antal Attila úgy lett vádlottja az ügyészség által - teljesen törvénytelenül - különösen jelentős vagyoni hátránynak minősített bűncselekménynek, hogy azzal meg sem gyanúsítottak őket. Ez az a bizonyos takarítási szerződés, mely a vádirat szerint engem is érint.

A nem hozzáértők számára is nyilvánvaló, hogy ha a nyomozás befejezését követően nem "találnak" tettest a takarítási szerződéshez, akkor velem szemben nem lehet vádat emelni.

A vád teljes képtelenségét az is jelzi, hogy miközben a vádirat arra hivatkozik, hogy a III. rendű vádlott nem tette meg a szükséges lépéseket a közbeszerzési eljárás befolyásmentes lefolytatására, a takarítási szerződéssel összefüggésben a közbeszerzési eljárás iratait nem szerezték be, a közbeszerzési eljárásban résztvevő, abban döntést hozó személyek egyikét sem hallgatták ki. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek a bizonyítékok is a vádiratban írtakat cáfolnák.

Ha a nyomozati anyagban a közbeszerzési eljárásról semmilyen adat nem szerepel, akkor közbeszerzési eljárásról az ügyészségnek semmilyen hivatalos információja nem lehet, de akkor mi alapján szerepel a vádiratban az a megállapítás, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt befolyásmentes és mi alapján szerepel, hogy a IV. rendű vádlottnak kellett volna új közbeszerzési eljárást kiírnia, ha az minden szempontból törvényes volt és soha senki nem kifogásolta a szabályszerűségét.

Abszurd és értelmezhetetlen megállapítás, hogy egy közbeszerzés eredményeképpen létrejött szerződés megkötésére annak adtam volna utasítást, aki a szerződést alá sem írta, aki pedig aláírta, az az ügyészség szerint nem tudott semmiről, miközben a vádiratban nem szerepel, hogy a közbeszerzési eljárást ki és milyen módon befolyásolta volna, amit a III. rendű vádlott a vádirat szerint nem akadályozott meg.

A magyarázat egyszerű: nyomozást azért nem folytattak a közbeszerzési eljárással kapcsolatban, mert soha senki nem befolyásolta az egyébként törvényes és szabályos közbeszerzési eljárást.

A vádiratban írt két, velem összefüggésbe hozott két szerződéshez - Montana Zrt és a PQS Plural Kft - semmi közöm nem volt, azoknak sem az előkészítésében, sem a tárgyalásában, sem a közbeszerzés folyamatában, sem a megkötésében nem vettem részt. A szerződésekről senkivel nem beszéltem soha, a vádiratban írt személyeket nem bujtottam fel és nem utasítottam semmire. Ez lehet az oka annak is, hogy a BKV ügyeit vizsgáló többpárti Bizottság előtti eljárásban soha nem merült fel a nevem, soha senki nem kérte, hogy ott hallgassanak meg, mivel nyilvánvaló volt, hogy ezekről az ügyekről nekem nem volt tudomásom.

Ezen okok miatt ezekkel a vádiratban írt ügyekkel kapcsolatban nincs és nem is lehetne további mondanivalóm.

Megjegyzem, hogy a vádirat rám vonatkozó részében írt személyekkel kapcsolatban nyilatkoztam a nyomozás során, velük kapcsolatban nem tudok többet elmondani.

Azt azonban hangsúlyozom, hogy valótlan, tényekkel, bizonyítékokkal alá nem támasztott a vádirat 6. oldalának azon megállapítása, hogy bűnszervezetben vettem volna részt. A valóság minden elemet nélkülözi a vádirat 6. oldalának negyedik bekezdése, hogy a főpolgármester képviselőjeként, a főpolgármester köreihez kötődő gazdasági társaságok érdekeit közvetítettem a BKV Zrt. mindenkori vezérigazgatójának. Ezt a megállapítást a nyomozati anyag nemhogy nem bizonyítja, hanem az egyes vádlott-társi és tanúvallomások kifejezetten cáfolják.

Mivel a szerződésekről semmit nem tudtam, azok létrejöttéhez semmi közöm nem volt, az iratok között a vádiratban szereplő állításokat alátámasztó, vagy akár csak valószínűsítő bizonyíték nincs, ezért meggyőződésem, hogy gyanúsításomnak és fogvatartásomnak törvényes oka nem volt, az kizárólag a politikai szerepvállalásom ellehetetlenítését és egzisztenciám, jó hírnevem tönkretételét szolgálta.

 Mi más magyarázata lehet annak, hogy kihallgatásaim - melyek magas vérnyomásom és beszédhibám miatt kimerítőek voltak - inkább "elbeszélgetések" voltak, ahol a hatóság hosszasan győzködött a másokra tett terhelő vallomások előnyeiről. Példaként említem a 2010. február 26-án 9 óra 32 perckor kezdődött vallomásomról készült jegyzőkönyvet, melynek lezárására 20 óra 13 perckor került sor. Ennek a közel 11 órának az eredménye a jegyzőkönyvben egy alig két oldalas, fél óra alatt jegyzőkönyvbe foglalt vallomás. Hogy a fennmaradó időben mi történt, azzal a hatóságnak kell elszámolnia.

Mi más indokolta volna a rendőrségi fogdában a törvény szerinti leghosszabb időtartamra történő, megalázó, minősíthetetlen körülmények közötti elhelyezésemet? Hogy történhetett meg, hogy a vidéki ingatlanomban folytatott házkutatásra őrizetbe vételem után négy és fél hónappal, az előzetes letartóztatásom meghosszabbítása előtt - a törvényi követelményekkel ellentétesen - éjszaka, kiskorú gyermekeim szeme láttára került sor. A házkutatásról a sajtó előbb szerzett tudomást, mint a védőm, akit a házkutatásról előzetesen elfelejtettek értesíteni.

Még mindig félve, de saját és családom személyes sorsa miatt kénytelen vagyok elmondani, hogy folyamatosan nyilvánvalóvá tették: amennyiben Hagyó Miklósra és Főpolgármester úrra terhelő vallomást teszek, úgy véget érhet fogva tartásom, és ügyemet kedvezőbben bírálják el.

Nem tudom, ki vagy kik állnak az ügyészség törvénytelen eljárása mögött, de meggyőződésem, hogy ez előbb-utóbb ki fog derülni. Az általam kezdettől érzékelt politikai motiváció ellenére azonban rendőrségi és ügyészségi vallomásaimban a legjobb tudásom szerint, az igazságnak mindenben megfelelően válaszoltam a kérdésekre. Nem lenne értelme, hogy mindezt - beszédhibám miatt ráadásul nehezen érthetően - a bíróság előtt is megismételjem. A fentiek miatt a továbbiakban, az ügyben ezen kívül vallomást tenni és kérdésekre válaszolni nem kívánok. Amennyiben szükségét érzem, úgy kérdezési és észrevételezési jogommal élni fogok.

Budapest, 2012. szeptember 20.

                                                                                                                    Mesterházy Ernő

 

 

Tanács elnöke figyelmezteti a II.r. vádlottat a hamis vád törvényi következményeire.

 

II. r. vádlott:

A figyelmeztetést megértettem, fenntartom írásbeli vallomásomat, egyebekben nem teszek vallomást, kérdésekre nem válaszolok jelenleg.

A tanács elnöke figyelmezteti a II. r. vádlottat, hogy a vallomás további megtagadása az eljárás folytatásának nem akadálya, ez esetben a bíróság ismerteti terheltként tett nyomozati vallomását. A vallomás megtagadása nem érinti kérdezési, észrevételezési jogát.

Az ügyész, a védők és a vádlottak nem indítványozták II. r. vádlott vallomásának felolvasását, a II. r. vádlott védője külön jelzi, hogy a nyomozás több gyanúsítás esetében megszüntetésre került védencével szemben.

Tanács elnöke ismerteti a II. r. vádlott nyomozás során tett vallomásának az ügyben releváns részeit (a nyomozati iratok 63. kötetének 41.395. oldalától 41.409. oldaláig, a 41.415/A. oldalától a 41.423/B. oldaláig, a 41.425/A. oldalától a 41.427/A. oldaláig, a 41.427/B. oldalától a 41.433/A. oldaláig, és a 41.445/A. oldalától a 41.449/B. oldaláig felvett vallomásaiból a *-gal megjelölt részeket).

 

Tanács elnöke kérdésére Mesterházy Ernő II. r. vádlott:

Nem kívánok észrevételt tenni az ismertetésre.