Antal Attila III. rendű és Sz-né Sz. E. XIII. rendű vádlott észrevételei a Kecskeméti Törvényszéken 2012. október 18. napján a munkaszerződések kapcsán

Antal Attila III. r. vádlott védőjének észrevétele:

A vádirat ismertetése megtörtént, de a III. vádpont esetében vannak kérdések. Donáth Zoltán esete az első, a vele kapcsolatos vád kizárólag arról a 100 napi felmentési időre járó pénzről szól, ami nem járt volna, ezzel okozott vagyoni hátrányt Antal Attila III. r. vádlott a vád szerint. Indítványozom, hogy mikor egyesével ismerteti a bíróság az iratokat, akkor az ügyészség nyilatkozzon arról, hogy melyik esetben mi az, amit a III. r vádlott terhére ró.

A bíróság  felhívja  az  ügyészt,  hogy 8  napon  belül  írásban  pontosítsa  a  vádirat  III. tényállási pontját a fenti körben.

 

Ügyész:

Én ezt írásban fogom pontosítani, bár nem véletlen, hogy ez van a vádban kiemelve.

 

Dr. Sz.Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott védője:

Ugyanebben a körben  kívánok észrevételt tenni, Sz. vonatkozásában is pontosítani kellene a vádat, arra tekintettel, hogy tudnunk kellene, hogy mire védekezzünk. A vád szerint a BKV Zrt.-t Sz. tévedésbe ejtette, de nincs nevesítve, hogy konkrétan, személy szerint kinek a tévedésbe ejtéséről beszélünk, ezt jó lenne tudni, hogy a védekezés jogát megfelelően tudjuk gyakorolni. Ezért kérem a bíróságot, hogy valamilyen módon hívja fel ebben a körben az ügyészséget, hogy védencem tekintetében pontosítsa, hogy személy szerint  kinek a tévedésbe ejtésével okozta a vagyoni hátrányt a BKV Zrt.- nél.

A bíróság ugyancsak felhívja az ügyészt a vádirat pontosítására a IV. tényállási pontot érintően a fenti körben.

 

Ügyész:

Következő tárgyalási napra pontosítani fogjuk a vádat e körben is.

 

Antal Attila III. r. vádlott védője:

Minden büntetőeljárás ugyanazt az eljárásrendet követeli meg, de az ember azt gondolja, hogy ha az ország egyik legkiemelkedőbb eljárásáról beszélünk, akkor egy kiemeltebb hozzáállás is megmutatkozik ezzel kapcsolatosan. A bíróság felhívása igen beszédes, nem véletlenül kezdtem ezzel a mai tárgyalást, azt gondolom, hogy a bíróság sem látja egyértelműen, hogy a vádhatóság mit ró a III.r. vádlott terhére. A tisztességes eljárás alapja az, hogy a vádlott és a védő pontosan tudja, hogy a vádhatóság kit mivel vádol. Jelen pillanatban nem tudjuk, csak sejtjük hogy kit mivel vádolnak, akkor ha az ügyészség

8 nap múlva pontosítja ezt, akkor hogy kezdjünk bele az ismertetésbe? Azt gondolom, hogy ez a fajta eljárás beleütközik az eljárási törvény előírásaiba.

 

Tanács elnöke D. Z.vonatkozásában ( III/f. vádpont) ismerteti a nyomozati iratok 39. kötetének 25.779-25.787 oldalairól a 2005. december 1. napján kelt munkaszerződést, a 25.789-25.799 oldalairól a 2007. július 31. napján kelt munkaszerződést, a 25.801. oldaláról az átlagszámítást és a 25.803. oldaláról a 2007. szeptember 11-én kelt megállapodást a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, valamint a 4. kötet 1704-1705. oldalairól a 44. vizsgálat anyagából Donáth Zoltán vonatkozásában tett megállapításokat.

 

Antal Attila III. r. vádlott:

Jelenleg nincs észrevételem, szeretném megvárni az ügyészség írásbeli kiegészítését, hogy pontosan mivel vádol ezzel a vádpontban.

 

Tanács elnöke G.  L. vonatkozásában  ( III/e. vádpont) ismerteti a nyomozati iratok 39. kötetének  25.885-25.907 oldalairól az 1997. augusztus 1-én  és az 1999. január 29-én kelt  munkaszerződéseket, valamint a kirendeléseket, a 25.909-25.917. oldalairól a 2007. július 10. napján kelt munkaszerződést, a 25.883. oldaláról a 2007. december 17. napján  kelt  megállapodást  a  munkaviszony  közös  megegyezéssel  történő megszüntetésről, valamint a nyomozati iratok 4. kötetének 1710-1712. oldalairól a 44. vizsgálat anyagából G. L.  vonatkozásában tett megállapításokat.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének indítványa:

G. úr tanúvallomása úgy kezdődik, hogy ő 1974-től dolgozott a BKV-nál, tehát elsődlegesen azt indítványozom, hogy keresse meg a bíróság a BKV Zrt.-t és kötelezze arra, hogy csatolja a G. L. kötött összes munkaszerződést, mert álláspontom szerint a munkaviszony megszüntetésekor ezt a teljes munkaviszonyt, ezt a teljes jogviszonyt értékelte a humánpolitikai részleg, akkor amikor a munkaviszony megszüntetésekor összeszámolta, hogy mi az amire jogosult G. úr. Ezzel kapcsolatosan nyilván a XIV. r. vádlott tud érdemben nyilatkozni, de azt gondolom, hogy ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, hiszen erre utalás van G. úr tanúvallomásában, ahhoz G. úr valamennyi munkaszerződését figyelembe kell venni. Ahogy azt a III. r. vádlott is elmondta, G. úr szerepe ilyen szempontból kétlaki volt, mert a BKV-nál kezdett, onnan átkerült a BKV 100 %-os tulajdonosához a fővároshoz, kirendelték, onnan visszakerült a BKV-hoz és akkor, amikor a munkaviszonya megszűnt, akkor nyilvánvalóan G. úrnak az volt az érdeke, hogy ő ezt a teljes  jogviszonyt  1972-től figyelembe vetesse. Ennek figyelembe vételével történhetett meg aztán a munkaviszony megszüntetése is, tehát ahhoz, hogy  ebben a tisztelt bíróság is teljes körű képet kapjon, valamennyi munkaviszonnyal kapcsolatos szerződés beszerzése szükséges.

 

Ügyész:

Az ügyészség a bíróság rendelkezésére bocsátotta a BKV-tól beszerzett személyi aktákat, abban G. L.ra vonatkozó iratok is fellelhetőek.

Tanács elnöke ismerteti az ügyész által az első tárgyalási napon átadott, a BKV. Zrt-től beszerzett személyi akták közül G. L. személyi anyagát.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének észrevétele:

Meglepetéssel ért, hogy vannak olyan iratok, amelyeket nem tartalmaz a DVD. Észrevételezem azt, hogy G. úr vallomása azzal kezdődik, hogy 1974. áprilisában kezdett  a  BKV-nál  dolgozni  mérnökelőadóként. Az  ismertetett  személyi  lap  és  iratok viszont nem tartalmazzák ezt az 1974-es munkaszerződést, amire az előbb hivatkoztam.

 

Dr. Sz. Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott észrevétele:

A korábban tett vallomásomat fenntartom, de szeretném kiegészíteni azzal, hogy G. L. munkaviszonyának elbírálása a kollektív szerződés szerint történt. Mivel az önkormányzattól érkezett a BKV-hoz, illetve innen távozott a fővárosi önkormányzathoz, ezt  folytonos munkaviszonynak kell elismerni a kollektív szerződés előírásai szerint, a kollektív szerződés 261. pontja tartalmazza, hogy milyen esetekben kell a máshol eltöltött, áthelyezett időket folytonos munkaviszonynak elismerni, G. L. esetében ez került alkalmazásra. A másik kiegészítésem az lenne, hogy szintén a kollektív szerződés 261. pontjában szerepel, hogy 100 nap felmondási idő adható közös megegyezés esetén, e szerint járt el a humán igazgatóság. A harmadik kiegészítésem pedig az, hogy G. L. a megállapodás megkötésekor már betöltötte az 57. életévét, tehát a nyugdíjazási kor előtt 5 éven belül volt, és ezért plusz három hónap illeti meg a Munka Törvénykönyve szerint, így lesz 14 plusz 3 hónap a végkielégítés mértéke, ami a megállapodásban le van írva.

Az áthelyezett munkaviszonyaiból eredő időt, ez  most már nincsen, mert megszűnt ez a korábbi munkajogi szabályozás, de korábban lehetővé tették, hogy azt a folytonos munkaviszonynál elismerjék és ezt a BKV kollektív munkaszerződése is tartalmazza.

Valóban volt egy fegyelmi vizsgálat, és valóban megtörtént a 64. kötet 42.023 oldaláról a korábbi tárgyaláson már ismertetett és most elém tárt e-mail, de fenntartom a vallomásomban elmondottakat.

 

Antal Attila III. r. vádlott:

Nincs észrevételem.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének észrevétele:

Tudomásunk van arról, hiszen ez a sajtóban is megjelent, hogy a BKV Zrt. és G. L. között munkajogi per volt folyamatban. Tudomásom szerint annak megállapítása iránt,  hogy jó erkölcsbe ütköző a közös megegyezéses megszüntetés. Ez kvázi próbaper volt a BKV Zrt. részéről, amely pert a BKV Zrt. elvesztette.

 

Tanács elnöke kérdésére Dr. Sz. Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott:

A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli jogerős elutasítását  követően nem indult újabb peres eljárás köztem és a BKV Zrt. között.

Tanács elnöke K. A. vonatkozásában (III/a. vádpont) ismerteti a nyomozati iratok 39. kötetének 26.017-26.027 oldalairól a tanulmányi szerződést, a 2007. január 8-án kelt   munkaszerződést,   annak   2007.   augusztus   1-én   és   2008.   január   2-án   kelt módosításait, a 2008. június 5-én kelt, a munkavállaló által alá nem írt módosítást, és a

2008. július 1. napján kelt megállapodást a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésről, valamint a nyomozati iratok 4. kötetének 1793-1794. oldalairól a 44. vizsgálat anyagából K. A. vonatkozásában tett megállapításokat.

 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:

A vallomásomban részletesen, indokoltan is elmondtam azokat a körülményeket, amelyek az általam kötött menedzserszerződések megkötését indokolták, ez is azok közé tartozik. Két szempont vezérelt folyamatosan ebben az ügyben, egyrészt azokat a körülményeket szerettem volna ebben a körben érvényesíteni, amelyeket a tulajdonos az én munkaszerződésemben hozott, meghatározott, másrészt pedig a kiemelt kategóriában dolgozó munkavállalók munkaszerződésének a hasonló szintre hozása vezérelt. A munkaszerződés felbontása, illetve az utolsó alá nem írt módosítás   nem az én időszakomban volt, akkor én már nem voltam a BKV vezérigazgatója, tehát a munkaszerződést nem én szüntettem meg és nem én tárgyaltam annak  a körülményeiről sem.

Ezek a munkavállalók, akikkel kapcsolatban vádolva vagyok, részben nem a kollektív szerződés hatálya alá estek, részben pedig azért kaptak ilyen jellegű munkaszerződést, mert ebben a kiemelt kategóriában levő hasonló beosztású dolgozók szintén ilyennel rendelkeztek és ezzel kívántam biztosítani, hogy ne legyen belső feszültség. Régi munkavállaló itt van évek óta a BKV-nál, új munkavállaló, de ha hasonló feladatot látnak el, akkor hasonló legyen a munkaszerződésük, tehát ez van ebben a dologban.

A kollektív szerződés valóban csak a vezérigazgatóra és a helyetteseire nem terjedt ki, de a beosztás volt a meghatározó ebből a szempontból. Tehát ezek a dolgozók bizonyos fokig kiemelt szerepet játszottak a BKV életében, ezért kaptak kiemelt figyelmet a munkaszerződésben is.

 

 Balogh Zsolt IV. r. vádlott:

Nincs észrevételem.

 

Tanács elnöke ismerteti N. R. vonatkozásában (III/c. vádpont) a nyomozati iratok 7. kötetének 3543-3557. oldalairól a munkaszerződést és a munkaviszony közös megegyezéssel  történő  megszüntetéséről  szóló  megállapodást,  valamint  a  nyomozati iratok 4. kötetének 1717-1718. oldalairól a 44. vizsgálat anyagából N. R. vonatkozásában tett megállapításokat.

 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:

N. úr is egy olyan kiemelt munkavállalója volt a BKV-nak, aki azon kevesek közé tartozott, akik meghatározó szereplői voltak a BKV életének. Itt is elhangzott, én is elmondtam részletesen, hogy egy olyan több tízmilliárdos projekt irányítása volt a feladata, amely alapvetően befolyásolta volna a BKV életét. A mai napig is foglalkozik a BKV ezzel a dologgal, ennek a bevezetésével, ez az elektronikus jegyrendszer. N. úr ebben az ügyben rendkívül nagy tapasztalattal, szakmai tekintélynek tekinthető emberként került a BKV-hoz, ezért került abba a körbe, amit az előbb is említettem, abba a menedzserszerződéses körbe, akik a legkedvezőbb feltételrendszert tudták a munkaviszonyuk során megkapni.  Szintén el kell mondanom, az én munkaszerződésem volt az irányadó, illetve az ebben a kategóriában dolgozó kollégák munkaszerződésével való szintre hozás volt a célom. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan nem tudok   mondani   semmit,   nem   én   voltam   a   kezdeményezője,   nem   én   voltam   a vezérigazgató ebben az időszakban.

 

Balogh Zsolt IV. r. vádlott:

Nincs észrevételem.

 

Tanács elnöke ismerteti T. N. vonatkozásában ( III/ d. vádpont) a nyomozati iratok 39. kötetének 25.947-26.005 oldalairól a munkaszerződéseket és a 2008. január 1- én kelt módosítást, továbbá a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást, valamint a nyomozati iratok 4. kötetének 1729-

1730. oldalairól a 44. vizsgálat anyagából T. N. vonatkozásában tett megállapításokat.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének észrevétele:

Mielőtt az észrevételt megteszi a III.r. vádlott szeretném elmondani, hogy iratellenes a vádiratnak  az  a  megállapítása,  hogy Antal Attila,  mint  vezérigazgató  2007.  július  31. napján módosította a munkaszerződést és 7 havi végkielégítést és 3 havi titokpénzt foglalt bele. Most a tisztelt bíróság ismertette, hogy ez nem így van.

 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:

T. N. is kiemelt munkavállalója volt a BKV-nak, én vettem fel. Azt a csomagot kapta, amit a korábban ebben a beosztásban dolgozó elődje, illetve a hasonló beosztású kollégái, őt mint vezérigazgató helyettest egyébiránt a kollektív szerződés hatálya nem érinti. Amikor belépett a BKV-hoz az ő határozott kérése volt, hogy határozott idejű munkaszerződést kössünk, ami az én munkaszerződésem hatályával egyező, 2011. május 31-ig szólt. Az átszervezés során  a vezető munkavállalók, vezető beosztású és most nem munkajogi értelemben értettem, hanem a vezetők munkaszerződésére jellemző és általam részletesen indokolt módosításokon ment át az ő munkaszerződése is, tehát az átalakítás során először 2007. december 31-ig kapott minden vezető egy határozott idejű, a beosztására vonatkozó munkaszerződést, eldöntendő időt adva nekem arra, hogy a beosztást megfelelőképpen el tudja-e látni, T. úrnál is ugyanez volt a helyzet, majd januárban visszatértünk a lejárati idő tekintetében, illetve minimális módosítással, pontosítással az eredeti munkaszerződésre. Ez van ebben a menetrendben, illetve ez volt a munkaszerződések folyamata. A munkaszerződés megszüntetésével kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, nem én szüntettem meg T. Norbert munkaviszonyát, nem én voltam a vezérigazgató ebben az időszakban már.

 

Balogh Zsolt IV. r. vádlott:

Nincs észrevételem.

Tanács elnöke ismerteti F.S. vonatkozásában ( III/b. vádpont) a nyomozati iratok 39. kötetének 26.037-26.057 oldalairól a munkaszerződést, a felvételi lapot, a bérváltozási lapokat és a megállapodást a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, valamint a nyomozati iratok 4. kötetének  1707-1708. oldalairól a 44. számú vizsgálat anyagából Futó Sándor vonatkozásában tett megállapításokat.

 

Balogh Zsolt IV. r. vádlott:

Nincs észrevételem.

 

Tanács elnöke ismételten ismerteti a nyomozati iratok 64. kötetének 41.652. oldalairól Dr. Sz.XIV.r. vádlott nyomozati vallomásának első három bekezdését.

 

Dr. Sz. Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott:

Ezt a vallomásomat fenntartom.

 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:

Én a vallomásom során pontosan elmondtam, hogy mely körben kötöttem menedzserszerződéseket és elmondtam, hogy ennek a mértéknek mi volt az oka. Tényszerűen  lehet  ellenőrizni,  hogy  az  értékek,  illetve  a  meghatározott  jövedelmi viszonyok nem tértek el a korábban hasonló beosztásban dolgozókétól, tehát ugyanazokat kapták, mind a fizetés, mind a végkielégítés, mind a titoktartás ellenértékének vonatkozásában. A kiindulási alap még egyszer mondom az én munkaszerződésem volt, amit a fővárostól kaptam, illetve a hasonló beosztású kollégák munkaszerződése volt. Nyilvánvalóan én nem tudom ellenőrizni, hogy ez darabszámra  több volt vagy kevesebb, de az én időszakomban nagyságrendileg nem változott a BKV-n belül azoknak a köre, akik menedzserszerződésekkel rendelkeztek. Az utánam lévő időszakról nincs információm, de úgy tudom, hogy ez a fajta menedzserszerződéses kör nem változott később sem.

 

Balogh Zsolt IV. r. vádlott:

Nincs észrevételem.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdésére Dr. Sz. Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott:

Erre a kérdésre válaszolok. A „bűvszó” használata kapcsán nem arra gondoltam, hogy ez egy bűnös, jogellenes dolog. Itt változott a szerződéseknek a felépítése, a tartalma, ott pedig amikor azt állítottam, hogy jobb kondíciókkal jöttek az újak, ez az jelenti, hogy utána egységesült a rendszer, tehát hasonló beosztású munkavállalóknál hasonló jellegű juttatások kerültek a szerződésekbe.

 

Tanács elnöke ismerteti a nyomozati iratok mellékletéből a főpolgármesteri hivatal iratai 2. kötetéből a 2009. szeptember 22-ei főpolgármesteri kabinet ülésére készített előterjesztést ( 7. kérdéshez csatolt melléklet), majd a 4. kötetből a feljelentést és a 44. számú vizsgálati anyag összefoglaló részét ( 1657-1689. oldalak).

 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:

Az 1675. oldalon lévő grafikon nem azt tartalmazza, hogy hány menedzserszerződéssel dolgozó ember van a BKV-nál a különböző vezérigazgatók alatt, hanem hogy hányat írtak alá. Amely menedzserszerződéseket a BKV 2007-es átszervezésénél kötöttünk, azok folyamatosan érvényben voltak 2007-2008-2009-ben. A korábbi időszak egy másik BKV- ről szólt, 12 igazgatóság, 3 központi igazgatóság, egy teljesen más struktúra volt, itt azért köttettek új szerződések, mert egy új BKV-t alakítottunk ki. Másrészt pedig a korábbi időszakban ebben a felső vezetői kategóriában  170-180 ember szerepelt. Amikor ezeket a szerződéseket megkötöttük, ezzel párhuzamosan 30 %-kal csökkent ennek a körnek a létszáma, tehát lecsökkent kb. 110-120 főre, akik ebbe tartoztak, ezen belül voltak most éppen 17-en vagy 29-en, azért itt mindig mozogtak, akik a menedzserszerződéssel rendelkezők körébe tartoztak.   Például volt N. úr, aki kifejezetten speciális feladatokat ellátó ember volt, se nem vezérigazgató helyettes, se nem főosztályvezető, viszont egy több tízmilliárdos projekt felelőseként tartozott bele ebbe a körbe. Tehát ez így lett eldöntve, hogy ki kap valamilyen menedzserszerződést az én időben. Természetesen soha nem mondtam, hogy szó szerint ugyanazok a munkaszerződési feltételek a menedzserszerződésekben. Például  N. úrnál egy nagyon komoly versenyvédelmi megállapodás volt benne, mert nála volt egy speciális tudás, amit máshol jól el lehet adni, és ezt szerettük volna elkerülni, hogy ezt a tudást, amit itt megszerez a BKV-nál egy ilyen kártyarendszer bevezetésével kapcsolatban ne kamatoztathassa másnál, és erre ő hajlandó volt egy ilyen kemény feltételű szerződést aláírni. Ennek ez volt az oka, hogy vannak  bizonyos  eltérések.  Az  egyébként  téves  megállapítás,  ami  a  44.  számú jelentésben van, hogy ezek a menedzserszerződések egyéni, más-más jellegűek voltak az én időszakomban. Mindegyik kategóriához ugyanaz tartozott. Az ez utáni időszakra is ez vonatkozott, csak ez nem volt a célja a vizsgálatnak, hogy erről beszéljenek, tehát   a Kocsis úr időszakáról. Ugyanezt a szerződést kötötte Kocsis úr bármelyik munkavállalójával, aki ebbe a kategóriába tartozott.

Ha van az ügyésznő részéről kérdés a munkaszerződésekkel kapcsolatban, akkor válaszolok rá.

 

Ügyész kérdésére Antal Attila III. r. vádlott:

A tárgyalási vallomásom elején részletesen foglalkoztam ezzel a dologgal, hogy miért nincs monopolhelyzetben a BKV. Ma a közösségi közlekedés versenytársa elsősorban  az egyéni közlekedés, ezen kívül pedig elmondtam, hogy a VOLÁN és a MÁV közlekedés is és bizonyos szempontból a taxi is versenytársnak minősül.    N. úr munkaszerződésében van ilyen versenyvédelmi feltétel, ő elektronikus jegyrendszerrel foglalkozott,   van összefüggés nyilvánvalóan az elektronikus jegyrendszer és a BKV versenyhelyzete között. Egyébiránt ez az elektronikus jegyrendszer a bevezetés időszakában nemcsak a BKV lehetőségeire figyelemmel lett fejlesztve, hanem az egyéb csatlakozó   felhasználók   szempontjait   is   figyelembe   kellett   venni,   ez   egy   ilyen nagyságrendű fejlesztésénél  teljesen természetes, tehát  a MÁV csatlakozása is szóba került és ezt figyelembe is vettük.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének észrevétele:

Az ismertetéssel kapcsolatosan annyi észrevételem lenne, amire Antal úr is utalt, hogy a menedzserszerződések jogi hátterét a tisztelt bíróság által ismertetett irat is megerősíti, tehát azt mondja, hogy semmilyen belső szabály, külső jogszabály ezen szerződéseknek a megkötését nem gátolta, ilyen szerződések már 2005. évtől érvényben voltak és Antal Attila munkaviszonyának megszűnését követően a következő vezérigazgatók is kötöttek ilyen szerződéseket, tehát Balogh Zsolt is és aztán pedig Kocsis István is. Ezt követően a sajtóban megindult értesülések alapján döntött úgy a fővárosi közgyűlés, hogy ezeknek a szerződéseknek a rendszerét felül kell vizsgálni és ezen változtatni kell. Ez egyértelműen alátámasztja azt, amit a III. r. vádlott elmondott, és ez nem védőbeszéd csak észrevétel, hogy a menedzserszerződések rendszere 2005. évtől már érvényben volt, Antal Attila munkaszerződése Aba Botond munkaszerződésével teljes körűen megegyezik, ugyanazokat a pontokat, kikötéseket tartalmazza,  amit Kocsis István munkaszerződése is tartalmaz, és az összes többi menedzserszerződésbe is ezek a passzusok kerültek bele, amelyet minden esetben a fővárosi közgyűlés, a tulajdonos hagyott jóvá, amelyről a tulajdonos 2009. szeptemberében, tehát a saját maga által jóváhagyott és a saját maga által a vezérigazgatók részére átadott munkaszerződésről mondja azt, hogy felülvizsgálom az eddigi jogi álláspontomat és megváltoztatom. Ezek alapján a vádlottaknak az eljárása azt gondolom, hogy semmifajta belső szabályt és külső jogszabályt nem sérthetett. Pontosan azt támasztja ez alá, hogy 2005-ben volt egy tulajdonosi érdek, volt egy tulajdonosi döntés és egy tulajdonosi rendelkezés, amit aztán 2009-ben megváltoztattak.

Az ismertetés után a jogosultak egyéb  észrevételt nem kívántak tenni, további ismertetést nem kértek.

 

Tanács elnöke ismerteti a IV. vádpont kapcsán dr. Sz. XIV. r. vádlott védője által a 2012. július 13-i tárgyalási napon becsatolt magánszakvéleményt, mint okirati bizonyítékot a 8. pont kivételével.

Tanács elnökének kérdése után a jogosultak az ismertetéssel kapcsolatban észrevételt nem kívántak tenni, további ismertetést nem kértek.

Tanács elnöke Antal Attila III. r. vádlott elé tárja a nyomozati iratok 56. kötetének 36.587- 36.617. oldalain található iratokat és a 2008. január 24-i megállapodást a 36. kötet 24.013 oldaláról.

 

Tanács elnökének kérdésére Antal Attila III. r. vádlott:

Ezekkel kapcsolatban most nem válaszolok kérdésekre.

 

Tanács elnöke Balogh Zsolt IV. r. vádlott elé tárja a 2008. júniusban kelt megállapodást a nyomozati iratok 4. kötetének 1643. oldaláról.

 

Tanács elnökének kérdésére Balogh Zsolt IV. r. vádlott:

Nem kívánok ezzel kapcsolatban válaszolni a kérdésekre és észrevételt sem kívánok tenni.

 

Tanács elnöke kérdésére Dr. Sz. Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott:

A nyomozati iratok 61. kötetének 41.581. oldalán tett vallomásomat fenntartom. Egyébként soha semmilyen bizottság egyeztetésre nem hívott, vagy meg nem hallgatott. Szeptemberben valóban dr. Sz. Gy. jelezte, hogy egyeztetni kíván velem a BKV egyik  helyiségében.  Abban  maradtunk,  hogy  én  nem  megyek  be  a  BKV-ba,  és  az ügyvédnő képviselt, mivel én hajlandóságot is mutattam volna az akkori pánikhelyzetben, hogy valahogy ez rendeződjön körülöttem. Sz. Gy. nem tudta megmondani, hogy minek alapján követelik vissza a végkielégítést, illetve valami jogszabályt, paragrafust, valami meghatározást követelt az ügyvédnőm Sz. Gy.-től, ő mint jogi igazgató nem tudott ilyet mondani, ígérgette, hogy átküldi majd az ügyvédnőnek, meg átfaxolja, de ez aztán teljesen abbamaradt.

 

Védőjének kérdésére Dr. Sz. Dr. Sz. E. XIV. r. vádlott:

Ez 2009. szeptemberében volt, én 2009. július 27-én szüntettem meg a munkaviszonyomat, akkor az augusztus egy rettenetesen nehéz időszak volt, mert zengett minden tőle, tehát a sajtó, média, minden ezzel foglalkozott, egyszerűen ezt a helyzetet valahogy kezelni kívántam én is, de ez nem történt meg, mert Sz. úr végképp nem tudta megmondani, hogy minek alapján kellene nekem ezt visszafizetni. Ennek egyébként még levelezési nyoma is van az ügyvédnőnél, mert levelezés útján tartották egymással a kapcsolatot.

 

Tanács elnöke Dr. Sz. Dr. Sz. E XIV. r. vádlott elé tárja a nyomozati iratok 36. kötetből ( 23.683 oldal előtt oldalszám nélkül) a nyugdíjjogosultságot megállapító határozat átvételét igazoló tértivevényt.

 

Tanács elnöke kérdésére Dr. Sz. Dr. Sz. E XIV. r. vádlott:

Ez az én aláírásom, ekkor, tehát 2008. április 3-án vettem át a határozatot.

 

Tanács elnöke a IV. vádpontot érintően ismerteti a nyomozó hatóság részére dr. Sz. Gy. által megküldött iratot a nyomozati iratok 14. kötet 8.967-9013. oldalairól és a 4. kötetének  1653.  oldaláról    a  42.  számú  vizsgálatot  követően  a  BKV  Zrt.  által  tett feljelentést, valamint a III. vádpontot érintően a nyomozati iratok 8. kötetéből  (DVD 296-297 oldalak) a Gazdasági Bizottság elnöke részére történt iratmegküldést.

 

Tanács elnöke kérdésére Dr. Sz. Dr. Sz. E XIV. r. vádlott:

Az iratmegküldéssel kapcsolatban válaszolok a kérdésre. Úgy emlékszem, hogy a főváros kérte, hogy gyűjtsük  össze  a  menedzserszerződéseket és  küldjük  meg. Nem  vagyok benne biztos, hogy mikor, azt tudom, hogy össze kellett gyűjteni és mindenképpen el kellett küldeni, arra most nem emlékszem, hogy ez 2008. áprilisában volt-e. Megvoltak határozva. Nem emlékszem, hogy miért pont ezeket kellett megküldeni.

Az ismertetés után a jogosultak egyéb észrevételt nem kívántak tenni, további ismertetést nem kértek.

 

Tanács elnöke ismerteti a nyomozati iratok 51. kötetéből ( DVD. 205-206. oldal) a rendőri jelentést a XIV.r. vádlott bankszámláján történt pénzmozgásokkal kapcsolatban.

 

Dr. Sz. Dr. Sz. E XIV. r. vádlott észrevétele:

A  végkielégítésemet  két  helyre  utalta  a  BKV,  mint  ahogy  a  fizetésemet  is  minden hónapban. Ez a 20 millió forint az 54 millió forintnak a része volt és saját számlámra utaltam át a másik bankomhoz, mert ott sokkal kedvezőbb kamattal tudtam lekötni, ennek kizárólag ez volt az oka.

Tanács elnökének kérdése után a jogosultak egyéb észrevételt ezzel kapcsolatban nem kívántak tenni, további ismertetést nem kértek.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének indítványa:

Szünetben köszönettel még egyszer átnéztük G. L. személyi lapját és szakmai önéletrajzát,   amelyeket   a   nyomozati   iratok   nem   tartalmaznak.   Ebből   azt   lehet megállapítani, hogy a szakmai önéletrajz  2. oldalának utolsó bekezdésében maga G. L. rögzíti, hogy 1974. és 1975. között dolgozott a Budapesti Közlekedési Vállalatnál mérnök előadóként a műszaki fejlesztési osztályon. Ezen túlmenően pedig megállapítható, hogy az a bizonyos törzslap 5-10-es sorszámozással rendelkezik, így álláspontom szerint létezik egy 1-4-es sorszámmal ellátott törzslap is, ezért akként pontosítom az előterjesztett bizonyítási indítványomat, hogy a bíróság keresse meg a BKV Zrt-t és hívja fel arra, hogy csatolja az 1-4-es sorszámú törzslapot, és az ehhez  kapcsolódó 1974. évben létrejött munkaviszonnyal kapcsolatos szerződését is Gulyás Lászlónak.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének  észrevétele:

A tárgyalás elején az volt a kérdésünk, hogy ugye jól értelmezzük, hogy D. Z. esetében csak és kizárólag a 100 napnyi felmentési időre járó pénzt rója a III. r. vádlott terhére  az  ügyészség,  erre  jelezte  a  bíróság,  hogy  ettől  eltérő  volt  a  gyanúsítás, kifejezetten csak azt írja a vádirat, hogy jogtalan az a 100 napnyi felmentési időre járó pénz, ennek ellenére tartalmazza a teljes 72 milliós összeget a vádirat.