Hagyó Miklós vallomása az I/14. vádponttal kapcsolatban.

X.1.
C.C.Soft Kft. avagy az I/14. vádpont
X.1.1. A vád

A vádirat 19. oldalán található I/14. vádpont, a BKV által a „Szentendrei HÉV Batthányi tér-Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztató rendszer kiépítésére” a C.C. Soft Kft.-vel 2007. július 12. napján megkötött és utóbb 2007. október 3. napján módosított szerződéssel kapcsolatban a következőket rója a terhemre:
„2007. november végén-december elején Hagyó Miklós I. rendű vádlott behívatta IV. rendű vádlottat a Főpolgármesteri Hivatalba, ahol utasította, hogy intézkedjen a kifizetés iránt és az még karácsony előtt történjen meg.... A BKV-t ily módon összesen 118.800.000,- Ft vagyoni hátrány érte.”

Ezzel szemben a 2010. május 14. napján foganatosított gyanúsítotti kihallgatásom alkalmával, a nyomozó hatóság a fentiektől részben eltérően, ennél kevesebbet, azt rótta fel nekem, hogy az én „nyomásgyakorlásomra IV. rendű vádlott műszaki vezérigazgató-helyettes leigazolta a teljesítést, azért, hogy a C.C. Soft kft. jogtalanul jusson a végszámla összegéhez, 39,6 millió forint +Áfa értékben.”

A két tényállás közötti lényeges eltérések okairól, például: konkrétan utasítottam IV. rendű vádlottat, vagy ő csak úgy érezte, nyomást gyakorolok rá, a BKV-t által ennek következtében elszenvedett vagyoni hátrány összege 118.800.000,- forint vagy 39,6 millió forint, a vádhatóságtól nem kaptam tájékoztatást, így ismét abban a helyzetbe kényszerülök: úgy kell érdemi védekezést előterjesztenem a velem szemben felhozott vádakra, hogy annak pontos tartalmát nem ismerem.

Ennek ellenére határozottan kijelentem, hogy én az adott projektet, vagyis a HÉV vizuális utastájékoztató rendszerének kiépítését érintően sem az előkészítés, sem a pályáztatás, sem a C.C. Soft. Kft.-vel történő szerződéskötés folyamatában nem vettem részt, ugyanúgy, ahogy annak megvalósítási fázisában sem egyeztettem róla senkivel, sőt még ilyen tárgyú tájékoztatást sem kértem a BKV-tól. Nekem ebből következően semmilyen tudomásom nem volt a tényállásban foglaltakról, és emlékezetem szerint, arról előterjesztés sem a Főpolgármesteri Kabinetnek, sem a Fővárosi Közgyűlésnek, sem a Bizottságoknak nem készült. A C.C. Soft Kft.-t, illetve annak vezetőjét-tagjait nem ismerem, az ő nevükkel, ugyanúgy, ahogy az egész üggyel is, először a sajtóban találkoztam. A cég ily módon tudomásomra jutott tulajdonosát, Egervári Ajtonyt nem ismerem, vele sem üzleti, sem rokoni, baráti kapcsolatban nem álltam, illetve nem állok.

Én sem IV. rendűt, sem a BKV más dolgozóját ezzel az üggyel kapcsolatban nem kértem, nem utasítottam, rájuk semmiféle nyomást nem gyakoroltam, sem a szerződés megkötése, sem a C.C. Soft Kft. által elvégzett munka igazolása érdekében. Én a cég teljesítésének BKV részéről történő ellentételezése céljából sem IV. rendűt, sem mást soha nem fenyegettem meg, semmilyen erőszakos, vagy félelmet keltő magatartást nem tanúsítottam.
X.1.2. A C.C.Soft. Kft. vezetője

Mint mindenki számára ismeretes - és amint arra korábban én is hivatkoztam - 2010 márciusában IV. rendű vádlott a Magyar Nemzet című napilap (nyomozati irat 1. kötet 279.-285. oldal), és a Hír TV (lásd. 5. melléklet) részére részletes és nagy vihart kavaró interjúkat adott, amiknek hatására én Magyarország első számú közellenségévé váltam. Az interjúkban tett állítások valótlansága és egyúttal becsületsértő mivolta miatt, - ahogy arról korábban beszámoltam - IV. rendű vádlottal szemben aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva, folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentést is tettem.

IV. rendű vádlott a médianyilatkozataiban, illetve a nyomozati vallomásai során nemcsak önmagának, hanem a nyomozati iratok alapján megállapítható kétséget kizáró tényeknek is ellentmondóan beszélt a BKV és a C.C. Soft Kft. közötti szerződés megkötése után történtekről, így arról is, hogy én, vagy esetleg más személy mikor, és mire is akarta őt rávenni: többletmunka elszámolására, vagy teljesítési igazolás aláírására.

1.) 2010. március 6-án a Magyar Nemzet című napilapnak adott interjúban IV. rendű vádlott a következőket mondta. 2007 novemberében telefonon tájékoztatták arról, hogy „a győztes cég majd jelentősen árat fog emelni, és a vállalt határidőt is kitolja”, majd miután ő ezt nem akarta tudomásul venni, el kellett jönnie hozzám a városházára, ahol én, miközben elkaptam a nyakát, az irodám előtti folyosón sétálva, azt közöltem vele, hogy „a szerződésmódosítást márpedig meg kell csinálni , és a többletpénz teljes összegét ki is kell fizetni még karácsony előtt, azaz napokon belül”.

2.) 2010. március 7-én, tehát másnap a Hír Tv-nek adott interjúban IV. rendű vádlott az előzőektől eltérően már arról beszélt, hogy ősz végén keresték meg azzal, hogy „van egy adott munka és ennek a munkának a kivitelezése során többletteljesítményeket kell elszámolni.”  Hozzátette, a konkrét tárgyalásokkal kapcsolatban valamely közreműködő cég jelezte, „hogy többletigényeket kell, többlet műszaki teljesítményt kell megvalósítaniuk. Ezek az igények egyébként hihetőnek tűntek, én el tudtam fogadni.”, valamint a korábbiakkal ellentétben arról is beszámolt, hogy a BKV-nál a „szerződésmódosításnak van egy folyamata, a szerződésmódosítás műszaki indokoltságát követően ez bekerül egy rendszerbe”. Velem kapcsolatban ugyanakkor azt állította, hogy miután kimentünk az irodám előtti folyosóra, átöleltem a nyakát, ami számára egy „kellemetlen testfogás volt, mert valójában hadd döntse el ő, hogy kivel megy karonfogva, vagy kit ölel át”, és ami miatt a folyosón járkáló városházi dolgozók azt láthatták, „mi édeskettesben ott sétálgatunk a folyosón”, majd ekkor mondtam neki, „ezt a szentendrei többletköltséget el kell ismerni.”  

3.) A fentiektől eltérően, IV. rendű vádlott a 2010. február 24. napi, - vagyis a Magyar Nemzet című napilapban való újságcikk megjelenése előtt tett - vallomásában azt állította, hogy miután kinevezték műszaki vezérigazgató-helyettesnek (2007. szeptember 24. napja) áthívtam a városházára, és ott közöltem vele „igazolja le a C.C. Soft teljesítését”, mire ő elmondta nekem, hogy „a munkát már a C.C. Soft elvégezte”, és ő is látta, hogy működik, de mivel a próbaüzem nem telt még le, nem igazolható a teljesítés. Ezután hívtam ki az irodámból a folyosóra és „erőteljesen” átkaroltam a nyakát, és azt mondtam, hogy mivel „jön a karácsony...soron kívül igazolja le a teljesítést.”

4.) A 2010. március 16-án, - vagyis a hivatkozott interjúk megjelenése után tett - újabb gyanúsítotti vallomásában az eddig ismertetett és egymással sem egyező állításaitól ismét eltérve arról beszélt, hogy a szerződéskötést követően megkereste őt Egervári Ajtony, aki - mint róla azt utólagosan megtudtam, a C.C. Soft Kft. képviselője – közölte vele, hogy „műszaki problémáik vannak és többletmunkát kell kiépíteniük, a teljesítés érdekében.” Azt is elmondta, a „C.C. Soft többletmunka igényét úgy lehetett belefogalmazni a szerződésbe, hogy a korábbi pályázati feltételeket módosították” Ezek után tette azt a kijelentést, hogy 2007. november végén, december elején behívattam a városházára és utasítottam arra, „hogy ki kell fizetnie a C.C. Soft végszámláját.”  

Egybevetve egymással IV. rendű vádlottnak az események időpontjára, azok sorrendjére, az én állítólagos utasításaim tartalmára és tárgyára vonatkozó, a nyomozás keretében és a médiának tett különböző kijelentéseit, részletekbe menő elemzés nélkül is szembetűnőek a bennük meglévő ellentmondások. Minthogy én mindig tagadtam IV. rendű vádlott állításainak megtörténtét, mert hiszen amit rólam ebben az összefüggésben elmondott, egyszerűen nem igaz, a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek nyilván további nyomozati cselekményeket kellett volna lefolytatnia a tények tisztázása érdekében. Ennek ellenére az eljáró szervek a nyomozás több mint két esztendeje alatt egyáltalán nem tartották szükségesnek, hogy az adott projekt gazdaságilag és jogilag jelentős körülményeiről éppen a szóban forgó és a vád állítása szerint megfelelő szolgáltatás nélkül jelentős bevételre szert tevő gazdasági társaság ügyvezetőjét bármilyen eljárási minőségben meghallgassák.

Ezzel kapcsolatban fel szeretném hívni a Tisztelt Törvényszék figyelmét az origo.hu internetes weboldalon 2010. március 24. napján, „Gyanúsan indult a BKV-botrányban kibukott százmilliós megbízás”, 2010. április 8. napján, „Villámhatáridővel vett méregdrága szoftvert a BKV a párttámogató cégtől”, valamint 2010. augusztus 30. napján „Hagyó zsarolási ügyében is felbukkan a rejtélyes párttámogató cég” címeken megjelent cikkekre, melyek a C.C. Soft Kft. és a BKV kapcsolatával, valamint vádiratban is érintett utastájékoztatási rendszer kiépítésére vonatkozó megbízással foglalkoznak. Ezekben a cikkekben idéznek a C.C.Soft Kft. ügyvezetőjétől, Egervári Ajtonytól, melyből én a következő mondatokat emelem ki (9. számú melléklet):

A 2010. március 24. napján megjelent cikkből: „Egervári szerint ők a munka minden szakaszában egyeztettek a BKV-val, amelynek műszaki ellenőrei is megvizsgálták a rendszert az átadás előtt, és a kijelzőket érintő kifogást nem találtak. Az egykori ügyvezető emlékeztetett arra is, hogy az általuk kifejlesztett rendszernek része volt a szoftver elkészítése mellett két diszpécserközpont kialakítása, valamint a hangos utastájékoztatás kiépítése is.”

A 2010. április 8. napján megjelent cikkből: „A C.C. Soft egykori vezetője azonban állítja, hogy mindent a szerződésnek megfelelően végeztek, és a közlekedési vállalat szakemberei többszöri ellenőrzés után vették át tőlük az utóbb hibásnak nyilvánított utastájékoztató rendszert.... Egervári Ajtony az [origo]-val azt közölte, hogy a rendőrség őt nem kereste, és amikor jelentkezett náluk, hogy bemutassa az igazát bizonyító iratokat, akkor azt mondták, hogy "az ügy akkori állása szerint nincs szükség a nyilatkozatomra" Így Egervárit egyelőre azokkal az állításokkal kapcsolatban sem kérdezték meg a rendőrök, amelyeket a BKV-ügyben hűtlen kezeléssel gyanúsított IV. rendű vádlott fogalmazott meg nagy visszhangot kiváltó, március elejei interjúiban...Egervári állítja, hogy nem adtak pénzt senkinek.”

A 2010. augusztus 30. napján megjelent cikkből: „A jelenleg felszámolás alatt álló cég egykori tulajdonosa és vezetője, Egervári Ajtony ugyanakkor az [origo]-nak most azt mondta, nem tud arról, hogy az igazolást szabálytalanul állították volna ki, és arról sincs információja, hogy a dokumentum Hagyó utasítására készült volna. Egervári szerint a teljesítési igazolást egy részletes műszaki átadás-átvételi eljárás előzte meg, és korábban a Kft. egy másik, névtelenséget kérő egykori munkatársa is azt mondta, a BKV-sok keményen számon kértek rajtuk minden határidőt, és aprólékosan megvizsgáltak mindent.”

„Egervári az [origo]-nak azt mondta, őt egyelőre nem keresték meg a nyomozók az ügyben, és egy korábbi cikkünk készítésekor azt is közölte, hogy Hagyót is csak egyszer látta személyesen, a 2009 februárjában elhunyt Tasnádi Péter pécsi polgármester temetésén.”

Bár nem igazmondási kötelezettség terhe alatt került sor a nyilatkozat megtételére, az abban foglaltak meggyőződésem szerint, ha lehet még kiélezettebbé teszik a következő kérdést: a tényállás teljes körű felderítéséhez miért nem volt szükség az abban konkrétan érintett személyek meghallgatására? Miként tartalmazhatja a vádirati tényállás azt az állítást a 19. oldal harmadik, az adott vádpont második bekezdésében, hogy IV. rendű vádlott a teljesítési igazolást „a kft. vezetőjének szóban és sms-ben közölt fenyegetései ellenére” nem akarta aláírni, ha az ily módon inkriminált vezetőt, vagyis Egervári Ajtonyt erre nézve semmilyen minőségben sem hallgatták meg?
X.1.3. A BKV és a C.C. Soft. között 2007. július 12. napján megkötött szerződés

Az I/14. vádpont tényállásában foglaltakra a továbbiakban részletesen szeretnék reflektálni, ugyanis a vádhatóság álláspontjával szemben, a nyomozati iratból megállapítható tények, - legalábbis, az én rendelkezésemre bocsátott nyomozati anyag alapján - az ott leírtakat nemcsak, hogy mindenben cáfolják, hanem a nyomozati anyag és a vád feloldhatatlan ellentmondásban vannak egymással.

A tényállás első mondata a szerződés megkötésének, és módosításának adatait rögzíti az alábbiak szerint:

„III. rendű vádlott engedélye és utasítása alapján a bűncselekmények elkövetésében részt nem vevő Donáth Zoltán vezérigazgató-helyettes és Kovács Imre főosztályvezető 2007. július hó 12. napján kötöttek szerződést, melyet 2007. október hó 3. napján módosítottak – amit már III. rendű vádlott írt alá a BK Zrt. részéről – a C.C. Soft Kft-vel a „Szentendrei HÉV Batthány tér-Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztatási rendszer kiépítésére.”

A nyomozati iratok 64. kötetének 41.861. oldalától kezdődően találhatók azok a levelek, amelyeket IV. rendű vádlott a BKV.-nál végzett tevékenységével kapcsolatban becsatolt, és melyek közül sajnos azonban több, véleményem szerint rendkívül lényeges üzenet kimaradt.

Ugyanakkor azonban a nyomozati iratok Céges iratok elnevezésű mellékletének Cég39. kötetében nemcsak ezen hiányzó levelek találhatók meg, hanem a 4. oldaltól kezdődően a BKV Belső Kontroll Igazgatósága által 2010. január 19. napja és február 1. napja között lefolytatott a 2. számú vizsgálatról készült jelentés is, melynek tárgya a C.C. Soft Kft. szerződésének, és a részére történő kifizetéseknek az átfogó és részletes vizsgálata volt.

A hivatkozott jelentés 2. oldala szerint:
„A projekt lebonyolításának ügyintézője, gazdája (az igény jelentkezésétől, a versenyeztetésen, szerződésen és szerződésmódosításon át a teljesítés igazolásáig, és a számlák kifizetésének engedélyezéséig) IV. rendű vádlott beruházás lebonyolítási irodavezető (a későbbiekben Beruházási főosztályvezető, majd műszaki vezérigazgató-helyettes, illetve általános és műszaki vezérigazgató-helyettes) volt.”

A szerződéskötés folyamata, amint az számomra utóbb a nyomozati iratok alapján kiderült, a következő módon történt:

2007. június 1. napján IV. rendű vádlott beruházás lebonyolítási irodavezető e-mail üzenetet küldött Donáth Zoltán műszaki vezérigazgató-helyettesnek, melyben javasolta az utastájékoztató rendszer sürgős kiépítését. Az ezen e-mail üzenetre, és annak tartalmára való utalás a nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég 39. kötet 13. oldalán található, bár magát a konkrét levelet a kötet nem tartalmazza. Tény azonban az, hogy ezt követően Donáth Zoltán a levélre adott válaszában elrendelte az azonnali piackutatást.

Itt utalnék ismételten arra, hogy Donáth Zoltán, aki egészen 2007. szeptember 11. napjáig a munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetéséig, műszaki vezérigazgató-helyettes volt, (azzal, hogy a munkaviszonya hivatalosan 2007. december 31. napján szűnt meg) a következőt állítja tanúvallomásában a nyomozati irat 39. kötet 25.757. oldalán:

„Az én szervezeti egységemen belül közvetlen utasítás nem történt, ilyen alapon tudomásom szerint, egyetlen kérést vagy utasítást sem láttak el olyan magyarázattal, hogy az Hagyó vagy más politikus kérése volna.”

2007. június 12. napján a felkérésének eleget téve IV. rendű vádlott a 622/405/2007. iktató számú levélben megindítja a piackutatást. Az árajánlatkérést végül öt cégnek küldik el: a C.C. Soft Kft.-nek, a Delta Elektronik Kft.-nek, a FreeSoft Nyrt.-nek, az Autocom Kft-nek, és a Török Trade Kft.-nek, mely irat a nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötet 197. oldalán található, és amiből egyértelműen megállapítható, hogy azt IV. rendű vádlott, mint irodavezető írta alá.

Ennek ellenére a nyomozati irat 64. kötet 41.759. oldalán IV. rendű vádlott a következő vallomást teszi:

„A műszaki osztályon az általam irányított csoportban dolgozó Karácsony Géza volt az ügyintézője ennek a pályázatnak. A pályázat kiírásáért Donáth Zoltán volt a felelős vezető. Én mint csoportvezető felügyeltem Karácsony Géza munkáját. Kérdésre elmondom, hogy a pályázat meghívásos pályázat volt. Én nem mondtam meg Karácsony Gézának, hogy kiket kell meghívni, mert ez még a munkakezdésem elején volt, ekkor még nem ismertem a BKV belső ügyintézési rendjét. Kérdésre elmondom, hogy azt sem tudom megmondani, hogy Karácsony Géza kivel egyeztetett a pályázatra meghívottakkal kapcsolatban.”

Karácsony Géza tanú, ugyanakkor ezzel szemben a nyomozati irat 46. kötet 32.055.oldalán a fentiekről a következőket adta elő:

„A pályázatra meghívott cégek kiválasztásával kapcsolatban elmondom, hogy három-három céget mi javasoltunk... Az utas-tájékoztatási rendszer kiépítésére kiírt pályázatra meghívott másik kettő céget a CC Soft Kft., a Freesoft Nyrt-t nekünk IV. rendű vádlott beruházási csoportvezetői minőségében javasolta.
Az adatátviteli pályázatra meghívottként......... IV. rendű vádlott újabb kettő céget a Diamond Kft.-t és még egy céget, melynek neve nem jut eszembe, javasolt.”

Már itt utalok tehát arra, hogy nyilvánvaló ténynek, valamint azt alátámasztó további konkrét bizonyítéknak, így tanúvallomásnak mond ellent IV. rendű vádlott, amikor tagadja a BKV és a C.C. Soft Kft. közötti szerződéskötésben való részvételét.

Az ajánlattételi határidő 2007. június 15. napján járt le. Az értékelő bizottságnak a következő személyek voltak a tagjai: Balogh László HÉV infrastruktúra szakszolgálatvezető, Takács Péter logisztikai főosztályvezető, Kovács Imre beruházási főosztályvezető, Karácsony Géza beruházási ügyintéző és IV. rendű vádlott. A pályázatból végül a C.C Soft. Kft. ajánlata került ki győztesként.

A pályázati értékelésre vonatkozó dokumentumot a nyomozati iratban nem találtam, viszont itt ismételten utalok Karácsony Géza tanú vallomására, aki a nyomozati irat 46. kötet 32.057A. oldalán ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy:

„Az ajánlatok bontását, értékelését közösen végeztük...... A bíráló bizottság a referenciával nem rendelkező C.C. Soft Kft., Freesoft Nyrt., Diamond Kft., illetve a IV. rendű vádlott által javasolt negyedik cég pályázatát megfelelő referencia hiányában ki kívánta zárni... .A bírálók közül egyedül IV. rendű vádlott ragaszkodott ahhoz, hogy ezen cégek ne legyenek kizárva........Utóbb szereztünk tudomást arról, hogy IV. rendű vádlott e-mailben megkereste Donáth Zoltán műszaki vezérigazgató helyettest azért, hogy a C. C. Soft Kft. ajánlatát, mint legolcsóbbat hirdesse ki győztesként......bizottsági értékelési jegyzőkönyv nélkül került sor a szerződés megkötésére, mert a bíráló bizottság többször már nem ült össze, semmilyen
jegyzőkönyvet nem írtunk alá. A szerződés megkötését Donáth Zoltán IV. rendű vádlott kérésére engedélyezte.”

Tehát a rendelkezésre álló bizonyítékok, így a fenti tanúvallomás alapján megállapítható: IV. rendű vádlottnak szerepe volt abban, hogy a szakmai referenciával állítólagosan nem rendelkező C.C. Soft Kft.-t ne zárják ki a pályázatból sőt, abban is, hogy a C.C. Soft Kft. ajánlatát, a hivatalos eljárás szerint aláírt, hiteles értékelési jegyzőkönyv felvétele nélkül, mint legolcsóbbat hirdessék ki győztesként, ráadásul úgy, amint ez a nyomozati iratok alapján megállapítható, hogy az általa megjelölt vállalkozási díj nem sokkal múlta alul a második helyezett Autocom Kft. ajánlatát. Továbbá annak ellenére, hogy a szerződésen a BKV részéről nem IV. rendű vádlottnak van feltüntetve aláíróként, azon az ő szignója is megtalálható.

Ezt támasztják alá továbbá, Katona Tibor és Demó Győző tanúk vallomásai, valamint az általuk becsatolt okirati bizonyítékok is.

Katona Tibor, mint az Autocom Kft. képviselője, ugyanis miután értesült a pályázatuk elutasításáról, a nyomozati irat 48. kötet 30.387. oldalán kezdődő levelében közvetlenül IV. rendű vádlottnak címzi a levelét, és tőle kér tájékoztatást az elutasítás okairól.
 
Demó Győző, mint a Pro Montel Zrt. képviselője a BKV fenti pályázatával párhuzamosan kiírt a „Szentendrei HÉV Batthány tér-Békásmegyer állomások közötti integrált hírközlési diszpécserpult és segélykérő rendszer kiépítése” tárgyú pályázatra kapott árajánlatkérési megkeresést a BKV-tól, amit a nyomozati irat 40. kötet 27.251. oldalán IV. rendű vádlott írt alá, mint irodavezető. A tanú vallomásában a nyomozati irat 40. kötet 27.243. oldalán, arról is beszámol, hogy az erre tekintettel benyújtott pályázatuk elutasításáról, - amint az a nyomozati irat 40. kötet 27.301. oldalán olvasható - a 2007. július 27. napján kelt, és IV. rendű vádlott által aláírt levélből értesültek.

Arra természetesen nem tudok nyilatkozni, hogy a vádirati tényállás első mondata szerint: III. rendű vádlott vezérigazgató utasította-e ezt követően Donáth Zoltán műszaki vezérigazgató-helyettest, és Kovács Imre főosztályvezetőt a szerződés megkötésére, azonban az általam előzőleg hivatkozott, és a BKV Belső Kontroll Igazgatósága által készített 2. vizsgálati jelentés a nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötet 15. oldalán azt rögzíti, hogy Donáth Zoltán hagyta jóvá a pályázati értékelést, és hirdette ki a C.C. Soft Kft.-t győztesként, majd a 2007. július 9. vagy 10. napján - formai hiba miatt ez pontosan nem tisztázható - kelt 622/507/2007. iktató számú levelében, melyben ügyintézőként IV. rendű vádlott volt megjelölve, III. rendű vádlott vezérigazgatótól kért engedélyt a C.C. Soft Kft.-vel történő szerződéskötésre, amit aztán 2007. július 12. napján meg is kapott, és a szerződést aláírták.

Ismételten hangsúlyozom, hogy én akkor ennek az inkriminált szerződésnek a megkötéséről, semmilyen információval nem rendelkeztem.

X.1.4. Többlet munka és/vagy teljesítés igazolás

Az időközben eltelt idő alatt, ugyanakkor a nyomozati iratok alapján a szerződés tartalmáról, valamint az abban foglaltak végrehajtásáról, a teljesítés igazolásáról és a kifizetés menetéről az alábbiakat tudtam meg:

A szerződés tárgya: a Szentendrei HÉV Batthány tér – Békásmegyer állomás között vizuális (LCD kijelzővel ellátott) utastájékoztató rendszer kiépítése volt, mely munkát a C.C. Soft Kft. 85.000.000,- forint + ÁFA (20%) vállalkozási díjért vállalt el, amint ez a nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötet 57. oldaltól a 65. oldalig terjedő szerződésből megállapítható.

A szerződés szerint, a vállalkozási díj 40%-áról szóló számla az eredményes 30 napos próbaüzem után kiállított teljesítési igazolás kiállítását követően nyújtható be. Az ellenérték kiegyenlítését a BKV az írásbeli számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 60 napon belül, átutalással vállalta.
 
A munka befejezésének dátumaként 2007. szeptember 9. napja került megjelölésre.

A projekt kivitelezése, teljesítése az iratok szerint 2007 nyarán meg is kezdődött, azonban a vállalkozási szerződés már 2007. október 03. napján módosításra került (nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39, kötet 67.-69. oldal).

A szerződésmódosításra a vádirati tényállás szerint (a vádirat 19. oldal második bekezdés, az I/14. vádpont első bekezdése) azért volt szükség, mert a biztosító berendezést üzemeltető osztrák Thales céggel nem sikerült megegyezni a szükséges szoftver megvételéről, így egy „házilagos” biztosító berendezést kellett készíteni”.

IV. rendű vádlott ezzel kapcsolatban a nyomozati irat 64. kötet 41.759. oldalán a következőképp nyilatkozik:
„A szerződéskötést követően megkeresett engem Egervári Ajtony azzal, hogy műszaki problémáik vannak és többletmunkát kell kiépíteniük a teljesítés érdekében. Egervári arra hivatkozott, hogy nem volt korrekt a BKV kiírása, és nem tájékoztatták arról, hogy nincs kapcsolat a biztosító berendezésekkel. … a többletmunkáért kifizetett összegeket Hagyó Miklós részére kell kifizetni.”

A 64. kötet 42.131. oldalán továbbá azt mondja, hogy a biztonsági rendszerhez „kapcsolódott egy szálon a C.C. Soft rendszere, hogy onnan vegyen le információkat. Ehhez kellett egy külön programot írni, ez okozta a szerződés módosítását és az áremelkedést.”

IV. rendű vádlott fentiek szerinti felelősséget hárító álláspontját ugyanakkor a nyomozati iratokban foglaltak, ismételten teljes mértékben cáfolják:

A nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötet 285. oldalán található a 2007. szeptember 1. napján a C.C. Soft Kft. által IV. rendű vádlottnak, mint beruházási főosztály vezetőnek (másolatban: VIII. rendű vádlott értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettesnek) küldött fax, melyben egy 2007. augusztus 23. napi bemutatóra hivatkozva felajánlják a színes, nagyképernyős kijelzők alkalmazását, és egyúttal azt is jelzik, hogy az 14,5 millió forint +Áfá-val növelné az eredeti szerződésben foglalt összeget.

2007. szeptember 13. napján IV. rendű vádlott a nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötet 289. oldalán található levelében válaszul arról tájékoztatja a C. C. Soft. Kft. projektvezetőjét Sztanó Józsefet, hogy a „kiírástól eltérő műszaki megoldásként egyedül az LCD TV lehet alternatíva... amennyiben igazolják, hogy az LCD monitorok üzemóra élettartama minimálisan 70.000 üzemóra.”

Felhívom a figyelmet a következőkre: egyrészt IV. rendű az általam hivatkozott nyomozati vallomásaiban foglaltakkal szemben, a 2010. március 6. napján a Magyar Nemzetnek adott interjúban, (a nyomozati irat 1. kötet 279-281. oldalán) azt állítja, hogy 2007 novemberében közölték vele: az informatikai beruházással kapcsolatban győztes cég majd jelentősen árat fog emelni, és a vállalt határidőt is kitolja, illetve hozzátette: „Ez a bevett eljárás. Lehet, hogy az effajta pályázatok formailag a legkedvezőbb ajánlattal nyernek, de utólag mindig jönnek ezek a módosítások, a megemelt árral és a határidővel való bűvészkedéssel.”

Másrészt IV. rendű vádlott a 2007 augusztusában a C.C. Soft. Kft.-nek írt levelében, már arról tájékoztatja a céget, hogy „intézkedik a pótmunka szerződéses rendezéséről”, tehát már ekkor tudomása volt arról, hogy többletköltség fog felmerülni. (forrás: az origo.hu internetes weboldalon 2010. március 24. napján megjelent, „Gyanúsan indult a BKV-botrányban kibukott százmilliós megbízás” című cikk, lásd 10.-es melléklet )

Hangsúlyozom: én IV. rendű vádlotttól kizárólag a megbízott vezérigazgatói kinevezését, vagyis 2008. február 19. napját követően kerültem közvetlen kapcsolatba, és a fenti időpontban, vagyis 2007. augusztusában-szeptember közepén őt személyesen még nem is ismertem.

Az általam hivatkozott okirati bizonyítékokból továbbá kétséget kizáróan megállapítható, hogy IV. rendű vádlott önmagának is ismételten ellentmondó vallomásaival szemben, nem más utasítására járt el a szerződés módosítása, vagyis a többletmunka és a költségnövekedés tárgyában, hanem már az én megismerésemet megelőzően, IV. rendű vádlott nemcsak, hogy tudott a C.C. Soft Kft.-nél felmerülő többletmunkáról, és az azzal együtt járó költségnövekedésről, hanem abban saját hatáskörben eljárva önállóan intézkedett, és következményekkel járó döntéseket hozott.

A nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötetben található BKV Belső Kontroll Igazgatóság 2. számú vizsgálati jelentésének 21.-23. oldalán olvasható, hogy Sztanó József a fenti előzmények után, 2007. szeptember 17. napján IV. rendű vádlottnak címezve szerződésmódosítást kért a BKV-tól, amely a szerződés legfontosabb pontjait érinti, így a teljesítési határidőt a pályázatban feltüntetett 2007. szeptember 10. napja helyett, 2007. október 22. napjára, a vállalkozási díjat pedig az eredeti 85 millió forint + áfá-ról 99,5 millió forint+ áfára kérték módosítani. Válaszul IV. rendű vádlott a 2007. szeptember 20. napján kelt 144/161/2007. iktató számú faxon megküldött levelében azt közölte Sztanó Józseffel, hogy a szerződés módosításának igényét III. rendű vádlott vezérigazgatónak terjeszti fel döntésre.

Ennek megfelelően aztán IV. rendű vádlott a 2007. szeptember 25. napján kelt 14/127/2007. iktatószámú levelében, ténylegesen megküldte a módosításra vonatkozó kérelmet III. rendű vádlottnak, aki azt jóváhagyta.

A módosító szerződést a BKV részéről III. rendű vádlott vezérigazgató, a C.C.Soft Kft. részéről pedig Egervári Ajtony írták alá, azonban az előzmények tükrében nem meglepő módon, itt is találkozunk IV. rendű vádlott nevével, mivel a szerződést ő, és dr. Várhelyi Katalin a BKV jogásza látták el szignójukkal. A módosított szerződés műszaki tartalma ugyanakkor valójában, IV. rendű vádlott nyomozati vallomásaiban foglalt, általam imént hivatkozott állításaival szemben nem változott, sőt épp ellenkezőleg. Kikerült belőle a szoftver kapcsolat kiépítése, a C.C. Soft Kft.-nek a szerződés szerint járó összeg pedig ennek következtében nem csökkent, hanem a 14 millió forint + Áfá-val emelkedett, úgy, hogy közben ráadásul a fentiek szerint még a teljesítési véghatáridő is ki lett tolva 2007. október 22. napjára.

A nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötetében megtalálható továbbá Fekete Attila igazságügyi informatikai szakértői véleménye, melyből a szerződésmódosítással kapcsolatban az 503. oldalon található h.), i.) és j) pontjait szeretném kiemelni:
„h.) A C.C. Soft Kft. pályázata módosítás előtt műszaki tartalomban megfelelt a műszaki kiírásnak, működőképes lehetett volna. A vállalt ár realitása attól függ, hogy az első változat ipari, kültéri AEG kijelzői milyen beszerzési árért szerezhetőek be. … A realitás közeli megoldást támasztja alá, hogy a második helyezett pályázó is közel volt a nettó 85.000.000 Ft.-hoz.

i.) A szerződés módosítás előtti változat véleményem szerint megvalósítható lett volna nettó 85.000.000.000 Ft körüli összegből, de látva a második helyezett referenciáit, a 92.500.000 Ft reális végösszegnek tekinthető.
A szerződés módosítás utáni 99.000.000.-Ft nem tartható indokoltnak, ugyanis a változtatás nem felelt meg a műszaki körülményeknek. A módosításban megjelölt indok, miszerint az új kijelzők többletköltséget jelentenek, nem tartom megalapozottnak, ugyanis nem életszerű, hogy egy kültéri, ipari kijelző (még ha megjelenítési képességei gyengébbek is) olcsóbbak egy tömegcikk, beltéri LCD TV-nél.

j) A szerződés módosítás után, a megvalósítás során felhasznált LG gyártmányú 42LC41 típusú LCD TV megjelenítési képességei (színmélység, felbontás) jobbak, mint az eredeti megvalósítási tervben meghatározott AEG mátrix LCD kijelzők. Lehetőséget nyújtott volna bármilyen színes, grafikus kijelzésre, azonban nem megfelelő kültéri, folyamatos működésre, ami ebben az esetben nem elhagyható paraméter.”

Megállapítható tehát, hogy a IV. rendű vádlott által igényelt és III. rendű vádlott vezérigazgatónak felterjesztett szerződésmódosítás előtt a nyújtott szolgáltatás minősége, és ára a szakértő szerint is reálisnak volt tekinthető, azonban a szerződésmódosítást követően a műszaki tartalom csökkent, a szerződéses vételár pedig indokolatlanul nőtt.
X.1.5. A terhemre rótt elkövetési magatartás

Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy azokat az alapvető ellenmondásokat, amelyek IV. rendű vádlott különböző nyomozati vallomásai, valamint a rendelkezésre álló nyomozati iratban foglaltak között az elmaradottakon túl fennállnak, az eljárási rendet betartva, csak a IV. rendű vádlott tárgyalási meghallgatása után kívánom kifejteni. Az I/14. vádponttal kapcsolatban tett nyilatkozatára azonban, tekintettel arra, hogy az ott terhemre rótt magatartás csak és kizárólag IV. rendű vádlott vallomásán alapul - egyéb, azt alátámasztó bizonyítékot legalábbis a nyomozati iratban nem találtam - már most szeretnék reflektálni.

IV. rendű vádlott a BKV és a C.C. Soft Kft. között létrejött szerződés aláírásakor, 2007. július 12. napján még csak csoportvezetőként dolgozott, azonban a szerződés teljesítése idején, 2007 szeptemberében a BKV műszaki vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. Ezt követően a vádirat 19. oldalán található I/14. vádpontban foglalt tényállás szerint a következők történtek:
„A műszaki átadás-átvételi eljárást 2007. november hó 30. napján lefolytatták, azonban eredményes próbaüzem a mai napig nem zárult le. IV. rendű  vádlott ennek hiányában – a kft. vezetőjének szóban és sms-ben közölt fenyegetései ellenére – a teljesítés igazolást nem akarta aláírni.
2007. november végén- december elején Hagyó Miklós I. rendű vádlott behívatta IV. rendű vádlottat a Főpolgármesteri Hivatalba, ahol utasította, hogy intézkedjen a kifizetés iránt és az még karácsony előtt történjen meg.
IV. rendű vádlott a teljesítést a számfejtési ív 2007. december hó 6. és 10. napján történt aláírásával igazolta, így a C.C. Soft Kft. által kiállított CCSOOOO86/2007. sorszámú 59,4 millió Ft+áfa összegű számlája 2007. december hó 13. napján, míg CCS000101/2007. sorszámú 39,6 millió Ft+áfa összegű számlája 2008. február hó 12. napján kifizetésre került. A BKV-t ily módon összesen 118.800.000.-Ft vagyoni hátrány érte.”

Hangsúlyozom, hogy én sem IV. rendű vádlottat, sem mást nem utasítottam arra, hogy a C.C. Soft Kft. által elvégzett munkát átvegye, a teljesítési igazolást aláírja, vagy a vállalkozási díj kifizetése iránt intézkedjen.

Pár nappal a szerződés módosításának 2007. október 3.-án történt aláírását követően, 2007. október 15. napján kiállításra került az első teljesítési igazolás bruttó 71.280.000,-forintról. A teljesítés aláírója a megrendelő részéről IV. rendű vádlott műszaki vezérigazgató-helyettes volt, míg a C.C Soft. Kft. részéről Sztanó József projektvezető. A nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég40. kötet 1.095. oldalán található teljesítési igazoláson továbbá az is jól látható, hogy az iraton a BKV képviseletében Nemecz Gábor neve van feltüntetve, de a tényleges aláírás IV. rendű vádlotté, míg Nemecz Gábor aláírása csak a BKV pecsétjére írva, alig láthatóan szerepel.

Érdekes tény, hogy a teljesítési igazolás alapján a számla kiállítására - amely számla a nyomozati Céges iratok melléklet Cég 40. kötet 1211. oldalán található- még ugyanazon a napon, vagyis 2007. október 15. napján sor került, amely meggyőződésem szerint egy ilyen bürokratikus kifizetési rendszerű gazdasági társaság esetében, mint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező BKV, igen csak különös. Nem lehet véletlen továbbá az sem, hogy a számlán IV. rendű vádlott aláírása szerepel.

A vádiratban foglaltakkal szemben tehát, IV. rendű vádlott valójában nem csupán a második, december 06. napján kelt teljesítési igazolást írta alá, hanem már ő látta el kézjegyével az első igazolást és számlát is, mely alapján a vállalkozási díj 60%-a már kifizetésre került.

Lényeges tény, hogy míg az eredeti vállalkozási szerződés a vállalkozási díj 60%-ának kifizetését a sikeres műszaki átadás-átvételi eljáráshoz kötötte, addig a módosítás 2.1. pontja szerint, (amelynek vonatkozó része a nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötet 69. oldalán található) a vállalkozó erre a módosítás hatályba lépését követően automatikusan jogosult. Tehát ekkor már nem feltétel a korábban előírt műszaki átadás-átvétel, melyre végül a részszámla benyújtását követően 2007. november 30. napján került sor.

Hangsúlyozom, hogy velem ellentétben, aki egyetlen alkalommal sem találkoztam a C. C. Soft Kft. vezetőjével, a számomra egyébként ismeretlen Egervári Ajtonnyal, addig IV. rendű vádlott több alkalommal találkozott vele a BKV épületein kívül, sőt egymás telefonszámát is ismerték.

IV. rendű vádlott azon állítása, hogy a karácsony közeledtére hivatkozással én kértem volna a teljesítési igazolás aláírását, a következőkre tekintettel tényszerűen sem felel meg a valóságnak:

Az első teljesítési igazolás és számla 2007. október 15. napi kiállítását követően, mely utóbbi fizetési határideje a számla szerint 2007. december 14. napja lett volna, a C. C. Soft Kft. a nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég44. kötet 4.259. oldalán található számfejtési ív szerint, melyet IV. rendű vádlott, mint a teljesítést igazoló írt alá, a BKV felé fennálló követelését faktoráltatta, és 2007. október 18. napján faktorálási megállapodást kötött az MKB Bank Zrt.-vel. Ennek tényére, vagyis arra, hogy a BKV az engedményezés következtében a C. C. Soft. Kft. felé fennálló tartozását már kizárólag az MKB Bank Zrt. számlájára elégítheti ki, a C. C. Soft Kft. a 2010. október 18. napján kelt és a nyomozati irat Céges iratok Cég44. kötet 4347. oldalán található faktorálási értesítéssel a BKV figyelmét is nyomatékosan felhívta.

Ezt követően a vállalkozási díj első részletét, vagyis a végösszeg 60%-ának megfelelő 71.280.000,- forintot, a C.C. Soft. Kft. már 2007. október 26. napján megkapta, a nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég40. kötet 1.131. oldalán található, az MKB Bank által 2007. december 9. napján kiállított faktorszámla elszámolás alapján.

Egy szó mint száz. A faktorálás következményeként a C.C. Soft Kft. a vállalkozási díja jelentős részéhez egy hónappal az én állítólagos nyomásgyakorlásomat megelőzően hozzájutott.

Felhívom a figyelmet a nyomozati irat Céges Iratok melléklet Cég44. kötet 4.195. oldalán található, a Központi Nyomozó Főügyészség által 2011. április 26. napján kelt, MKB Bank Zrt.-nek címzett megkeresésre, amelyben a vádhatóság azzal keresi meg a pénzintézetet, hogy „az MKB Bank Zrt. engedményezés útján megszerezte a C.C: Soft Kft.- által elvégzett munka ellenértékeként kiállított, CCS000086/2007 és CCS000101/2007 sorszámú, 71.280.000,- Ft és 47.520.000,- Ft összegű számlák vonatkozásában a - BKV-val szemben fennálló követeléseit és azok járulékait.”

A hivatkozott okirati bizonyítékból szintén kétséget kizáróan megállapítható, hogy a C.C. Soft. Kft. a BKV felé kiállított mindkét, a vádirati tényállás 19. oldal 4. bekezdésében szereplő számlája alapján fennálló követelését az MKB Bank Zrt.-re faktorálta, aminek következtében a BKV egyik esetben sem a C.C.Soft Kft.-nek, hanem kizárólag az MKB Bank Zrt.-nek teljesíthetett.

Azt gondolom, a fentiekre tekintettel nemcsak bennem merül fel a kérdés, mi az oka annak: a vádhatóság képviselői a vádirati tényállásban a faktorálás tényét annak ellenére nem rögzítették, hogy erről a rendelkezésre álló okirati bizonyíték alapján nemcsak tudtak, hanem az azzal kapcsolatban keletkezett iratok beszerzése iránt is intézkedtek? Hozzáteszem, ha érkezett banki válasz, az a nekem átadott iratok között nem található. A tényt jelzem, okát nem kutatom, a következtetéseket pedig a Tisztelt Törvényszékre bízom.

X.1.6. IV. rendű vádlott félelmeinek alaptalansága

IV. rendű vádlott azt is állította a nyomozás során tett vallomásaiban, hogy a teljesítés igazolást azért írta alá, mert féltette az állását.

Amint már elmondtam, IV. rendű vádlott 2007 márciusától dolgozott a BKV-nál, kezdetben a Beruházási Főosztályon, a Beruházási Csoportnál, majd 2007 szeptember 24. napjától már mint műszaki vezérigazgató-helyettes. Az utasítási, és munkáltatói jogokat, mint minden más munkavállaló esetében, úgy az ő esetében is a vezérigazgató volt jogosult gyakorolni, aki ebben az időben III. rendű vádlott volt.

Amikor IV. rendű vádlott III. rendű vádlott megbetegedése után, 2008 februárjától, mint megbízott vezérigazgató dolgozott, a munkáltatói jogokat a BKV Igazgatósága gyakorolta felette, melynek elnöke, ahogy azt nyomozati vallomásaimban már korábban is elmondtam, az SZDSZ-es Tóthfalusi György volt. Kocsis István vezérigazgatói kinevezését követően IV. rendű vádlott, mint általános- és műszaki vezérigazgató-helyettes tevékenykedett, munkáltatója, így Kocsis István lett.

Hangsúlyozni kívánom: semmilyen dokumentummal nem támasztható alá, hogy bármilyen érdemi befolyással rendelkezett volna bármelyik főpolgármester-helyettes a BKV vezetőinek kinevezése vagy elbocsátása tárgyában, utasítási joga pedig nem volt egyik főpolgármester-helyettesnek sem. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat a tulajdonos, a BKV felett a tulajdonosi jogokat a Fővárosi Közgyűlés és annak bizottságai gyakorolhatták.

Kérdésem: hogyan lehetett volna befolyásom IV. rendű vádlott munkaviszonyára, hiszen arról sem én, sem a kabinet, sem a Fővárosi Önkormányzat, vagy annak egyetlen bizottsága sem volt jogosult dönteni?

IV. rendű vádlott a 2010. február 24. napján foganatosított gyanúsítotti kihallgatása alkalmával (a nyomozati irat 64. kötet. 41.737. oldalán) azt állítja, hogy: „ez volt az egyetlen teljesítés”, amit ő leigazolt.

Vallomását önmaga cáfolta meg, amikor alig egy hónappal később, a 2010. március 16. napi gyanúsítotti kihallgatása során (a nyomozó hatóság által a nyomozati irat 64. kötet 41.763. oldala szerint) elétárt 2007. október 15. napi, 2007. december 6. napi, 2008. március 17. napi, 2008. március 31. napi, azaz négy eltérő számfejtési ív, számla, és teljesítési igazolás, valamint a 2007. október 18. napján, a 2008. március 17. napján, és a 2008. március 31. napján kelt BKV-C.C. Soft Kft.-MKB Bank közötti faktorálási szerződés aláírójaként saját személyét jelöli meg.

Fontos tény, hogy a 2008. március 17. napján kelt faktorálási szerződés alapját egy a C.C. Soft Kft.-vel szoftver fejlesztésre és az elkészített szoftver telepítésére kötött új szerződés képezte!

Miként lehetséges az, hogy miközben a második teljesítési igazolás aláírására IV. rendű vádlott elmondása szerint én bírtam rá, addig azt megelőzően és azt követően nemcsak, hogy több jogkeletkeztető, kötelezettségvállaló okiratot is aláírt, hanem új szerződést is kötött a C.C. Soft Kft.-vel? Hozzáteszem, hogy a nyomozó hatóság által elétárt, felsorolt iratok csupán csak egy kis töredékét képezik azoknak a dokumentumoknak, amik a C.C. Soft. Kft-vel kapcsolatos ügyletek lebonyolítása során IV. rendű vádlottól eredeztethetőek, és amiket mind ő írt alá.

Ezzel szemben valójában, én soha nem hívattam be IV. rendű vádlottat a C.C. Soft Kft. által elvégzett teljesítés igazolása érdekében, ugyanis, amint elmondtam, egészen a sajtóhírek megjelenéséig, nem volt tudomásom a szerződés megkötéséről. Ismételten hangsúlyozom, hogy sem a C.C. Soft Kft. tulajdonosát, ügyvezetőjét, sem a gazdasági társaság más tagját, vagy munkavállalóját nem ismertem, kérdezem ezért, miért állt volna érdekemben a teljesítési igazolás elősegítése egy olyan cégnek, amely előttem ismeretlen, és számomra teljes mértékben érdektelen.

Amint arról már beszéltem, a BKV által megkötött ilyen jellegű szerződések a gazdasági társaság saját hatáskörébe tartoztak, amit a konkrét szerződés létrejöttét megelőző folyamat jelen esetben is alátámaszt. Semmilyen szempontból nem tartozott tehát az így megkötött szerződés teljesítésének kérdése a városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettes feladat és hatáskörébe. Állítom tehát, hogy ilyen tárgykörben még baráti jellegű megbeszélést sem folytattam IV. rendű vádlottal, főleg pedig nem olyan erőszakos hangvételűt, mint amit ő állít.

A műszaki átadás-átvételre 2007. november 30. napján került sor. Az ekkor felvett jegyzőkönyv mellékletét képezi egy jelenléti ív, mely szerint a BKV részéről 9 fő vett részt az átadás során. Részletes lista készült továbbá a hiányokról, amiknek a kijavítását a C.C.Soft Kft. 2007. december 17. napjáig vállalta. A hiányok pótlását utóbb aztán meg is kezdték, de az iratok tanúsága szerint a 30 napos hibamentes próbaüzemet teljesíteni nem tudták.

Azzal kapcsolatban, miért került sor a próbaüzem befejezése előtt a szerződéses összeg 2. részének a kifizetésére, IV. rendű vádlott a nyomozati irat 64. kötet 42129. oldalán úgy nyilatkozott, hogy „.. a szerződés kifizetésére azért került sor a próbaüzem befejezése előtt, mert Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes utasított. Ezt ő személyesen tette, ez volt az első eset, amikor közte és köztem 2007. év végén a Főpolgármesteri Hivatalban, folyosói sétára került sor és ott mondta nekem, illetve adta utasításba. Én közöltem vele, hogy nem fejeződött be még a próbaüzem, de ezzel ő nem foglalkozott. Egyetlen egy érve volt, hogy értsem meg, jön a karácsony, át kell venni és ki kell fizetni a munkát. Én egyébként megkérdeztem a műszaki szakembereket, akik ezzel foglalkoztak és ők nekem azt mondták, hogy rendben van a rendszer.”

Ismételten hangsúlyozom, hogy sem karácsony előtt, sem máskor nem utasítottam IV. rendű vádlottat a teljesítés igazolásra. Amint azt a nyomozás során a gyanúsítotti meghallgatásaim alkalmával is elmondtam, én semmilyen formában nem kerültem kapcsolatba ezzel a szerződéssel, és én arról IV. rendű vádlottal, sem a Főpolgármesteri Hivatal folyosóján, sem máshol nem egyeztettem.

A nyomozati 64. kötet 41.737. oldalán, folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása alkalmával IV. rendű vádlott azt mondta, hogy mivel a C.C. Soft. Kft.-nek 2009 tavaszáig nem sikerült megoldania a hibák kijavítását, így 2009 tavaszán a jogi igazgatóságot a kártérítési eljárás megindítására utasította. A bizonyítékok ezt az állítást cáfolják. A nyomozati irat Céges iratok melléklet Cég39. kötetben lévő BKV Belső Kontroll Igazgatóságának 2. számú vizsgálati jelentése a 33. oldalon rögzíti, hogy 2008. november 3. napján dr. Sziebert György a jogi igazgatóság részéről jogi állásfoglalást küld IV. rendű vádlottnak, melyben kifejti, hogy a 30 napos folyamatos, hibamentes működést nem tudja a rendszer teljesíteni, erre figyelemmel megfontolásra javasolja a szerződéstől való elállás bejelentését. Ezen jogi állásfoglalás ellenére IV. rendű vádlott nem teszi meg a szükséges lépéseket, az ügyben nem történik semmi.

IV. rendű vádlott szerint én utasítottam a teljesítés igazolására és ezt a lépést félelmében tette meg. Bár én őt nem utasítottam semmire, ha ezt - a valóságtól eltérően - megtettem volna, az sem adott volna alapot arra, hogy benne félelem ébredjen. IV. rendű vádlottnak a szerződés előkészítésében, lebonyolításában, a vállalási összeg emelésében játszott szerepéről éppen úgy nagyon sokan bírtak tudomással, mint arról is, hogy a teljesítés igazolását ő írta alá. Egy szakmai körben köztudomásúnak mondható tény nyilvánosságra hozatalával éplelkű ember aligha fenyegethető meg.

Ezt erősíti meg a nyomozati irat Céges iratok Cég39. kötetben lévő BKV Belső Kontroll Igazgatóságának 2. számú vizsgálati jelentése, melynek 2. oldala a melléklet 7. oldalán a következőket rögzíti:
„A projekt lebonyolításának ügyintézője, gazdája (az igény jelentkezésétől, a versenyeztetésen, szerződésen és szerződésmódosításon át a teljesítés igazolásáig, és a számlák kifizetésének engedélyezéséig) IV. rendű vádlott beruházás lebonyolítási irodavezető (a későbbiekben Beruházási főosztályvezető, majd Műszaki vezérigazgató-helyettes, illetve Általános és műszaki vezérigazgató-helyettes) volt.”

Lényegesnek tartom továbbá ezzel kapcsolatban Pápai Flórián tanú nyilatkozatát, aki a következőket mondta a nyomozati iratok 48. kötet 32929. oldalán:
„… 2007. júliusától kerültem a beszerzési területre, ahol ez a bizonyos utastájékoztató, és segélyhívó rendszer kiépítésére irányuló projekt már folyamatban volt, a pályáztatás megtörtént, és a helyszíni munkálatok is folyamatban voltak. Ekkor lettem én a projekt felelőse, a korábbi felelős Karácsony Géza a csoportomban maradt, de már nem ezzel a projekttel foglalkozott.
Nem sokkal a pozícióba kerülésemet követően megkeresett engem a két pályázaton nyertes cég, és szerződésmódosításra tettek javaslatot, melynek előkészítését megkezdtem, e-mailben tájékoztattam a vezetőimet a javaslataimról, majd a szokásos BKV ügyrendhez képest nagyon hamar az asztalomra kerültek a már elkészített szerződésmódosítások… , melyek a korábban e-mailben küldött javaslataimat annyiban tükrözték, hogy én korábban javasoltam a műszaki tartalom változatlanul hagyása mellett a teljesítési határidő kitolását… Így a szerződésmódosításokban ebből annyi valósult meg, hogy a teljesítési határidő nőtt, és mint említettem a megbízási díj is, valamint a C.C.Soft esetében a műszaki tartalom csökkent.

A teljesítés igazolás aláírását IV. rendű vádlott úr saját hatáskörbe vonta, nekem ennek hátteréről információim nincsenek, a főnököm Nemecz Gábor, akinek jeleztem, hogy megtörtént a teljesítési igazolás aláírása a próbaüzem lejárta előtt, annyit mondott, hogy „Működőképes lesz a rendszer.”

... hallomásból annyit tudok, hogy IV. rendű vádlott úr nem bízott Karácsony úrban.

…azért kerülhetett sor, nekem, mint relatíve kezdőnek a projekt vezetői pozícióba történő kinevezésemre, mert egyrészt kezdőként irányíthatónak tartottak, valamint úgymond tudatlannak is.”
X.1.7. Elkövetési mód

Én a C.C. Soft Kft. által elvégzett munkával kapcsolatban IV. rendű vádlottnak soha, semmilyen kérést, vagy utasítást nem fogalmaztam meg. Én nem helyeztem olyat kilátásba, hogy a C.C. Soft Kft. teljesítésigazolásának alá nem írása esetén őt ellehetetleníteném, munkájából eltávolítanám. Én IV. rendű vádlottat nem helyeztem sem lelki, sem fizikai nyomás alá, sőt olyan cselekedetem sem volt, mely félelmet kelthetett IV. rendű vádlottban. Én őt nem fenyegettem, nem zsaroltam, nem kényszerítettem. Hozzáteszem, erre sem módon, sem lehetőségen nem lett volna, hiszen amint elmondtam, IV. rendű vádlott felett sem én, sem a Fővárosi Önkormányzat nem gyakorolt semmilyen formában munkáltatói jogokat, IV. rendű vádlott munkáltatói a vezérigazgatók, először III. rendű vádlott, majd később Kocsis István, illetve megbízott vezérigazgatósága idején az Igazgatóság voltak, így a legkisebb lehetőségem sem volt arra, hogy IV. rendű vádlottat ellehetetlenítsem.
X.1.8. Elkövetés helyszíne

Megállapítható továbbá, hogy IV. rendű vádlott elmondása szerint a történtekre a Főpolgármesteri Hivatalban lévő irodám előtt, a Hivatal folyosóján került sor.
 
De hol is van ez a folyosó? A Hivatal maga egy „U” alakú épület, és az én irodám az U-nak azon az épületszárnyán volt, amelyik a Deák téri metrómegállóhoz, és közlekedési csomóponthoz a legközelebb található. Ez utóbbit azért szeretném kiemelni, mert ide az épület legzsúfoltabb bejáratán át vezet az út, ami azt jelenti, hogy aki valamely tömegközlekedési eszközzel közelítette meg az épületet, az döntő többségében itt, az irodám melletti bejáraton lépett be az épületbe. Ha ez nem volna elég, akkor ezen a 25-30 méteres szakaszon volt még Horváth Csaba főpolgármester-helyettes irodája és titkársága, az én és kollégáim irodái és a titkárságunk, Haszonicsné főjegyző-helyettes irodája, illetve dr. Tiba Zsolt főjegyző irodája is, és itt nyílt az átjáró a Közlekedési Ügyosztály felé, mely az egyik legtöbb ügyet bonyolító, legnagyobb napközbeni forgalmú ügyosztály, tehát ez minden bizonnyal a legforgalmasabb folyosószakasz az épületben.

Nos IV. rendű vádlott elmondása szerint, a természetesen zárható ajtajú irodámból kijőve, ez volt az a folyosó, ahol én vele szemben erőszakosan léptem fel.

Újabb kérdésként merül fel ezért bennem, hogy ha maga a vádhatóság sem fogadta el IV. rendű vádlott imént hivatkozott állítását, - hiszen a vádirati tényállásban ez rögzítésre nem került -, akkor vajon mire alapozva emelt velem szemben vádat IV. rendű vádlott vallomásának egyéb részletei alapján.