K. T. tanú teljes bírósági vallomása (tárgyalási jegyzőkönyv) - 2013. szeptember 5.

Jegyzőkönyv folytatólagosan felvéve 2013. szeptember 05. napjának 9 órájától

A bíróság a bizonyítási eljárást K. T tanú kihallgatásával folytatja.

C.C. Soft Kft.

A bíróság elé szólított

K. T.  tanú  személyes  adatainak  zártan  kezelését  kéri.  Az  Autocom  Kft. ügyvezetője.

Kihirdetve a következő

VÉGZÉS – V.

A bíróság a Be. 96. § (1) bekezdése alapján elrendeli a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését.

A tanács elnöke a tanú személyazonosságát az átadott személyi igazolvány és lakcímkártya megtekintésével állapítja meg, és a személyi adatokat az iratok között elkülönítve zártan kezeli.

Tanács elnökének kérdésére tanú:

Nem járulok hozzá, hogy rólam hang és képfelvétel készüljön.

Tanács elnöke közli a sajtó képviselőivel, hogy a tanú hozzájárulásának hiányában nem készíthető róla kép-és hangfelvétel.

Tanács elnökének kérdésére tanú:

Perben, haragban, rokonságban a vádlottakkal nem állok, a BKV Zrt.-el sem állok perben. Mi ajánlatot adtunk a projektre, és elvesztettük ezt az ajánlatot, részemről nincs harag vagy bármilyen szándék, az ügyben tudok elfogulatlanul nyilatkozni.

A tanács elnöke a Be. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerint figyelmezteti a tanút, hogy azokban a kérdésekben megtagadhatja a tanúvallomást, amelyekkel kapcsolatban magát bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Tanú:

A figyelmeztetést megértettem.

A tanács elnöke figyelmezteti a tanút, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá figyelmezteti arra is, hogy a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli.

Tanú:

A figyelmeztetést megértettem.

A tanács elnöke tájékoztatja a tanút a tanúkihallgatás menetéről.

Ügyész kérdése:  Röviden mutassa be az Autocom munkáját. Önnek mi a szerepe ebben
a Kft.-ben?
Tanú:
Az Autocom Kft. utasinformációs rendszerek gyártásával, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozik, kimondottan erre szakosodott cég. A teljes spektrumot átfogjuk, hangosítás, videotechnika, vizuális utastájékoztatás, a komplex utastájékoztatást meg tudjuk csinálni. Én ügyvezető vagyok és tervező mérnök.

Ügyész kérdése:     Kik tartoznak az ügyfélkörükbe?
Tanú:
Közlekedési vállalatok.

Ügyész  kérdése:    Van-e  esetleg  olyan  termék  vagy  szolgáltatás,  amit  kizárólag  az
Autocom Kft. tud szállítani Magyarországon?
Tanú:
Ma már nincs. Ma már nagyon sokan vannak a piacon, volt idő, amikor azt mondom, hogy kevesen voltunk, nem kizárólagosan, de nagyon kevesen voltunk. 2007-ben már élénkült a dolog, 2007-ben rajtunk kívül a Pontos Idő Kft. volt még, aki vizuális utastájékoztatással foglalkozott, a Vultron Kft. és még egy-két cég, de ezek nem fedték le a teljes spektrumot, bizonyos szegmenseket gyártottak.

Ügyész kérdése: A BKV-val, mint ügyféllel hogyan, mikor kerültek kapcsolatba?
Tanú:
A BKV-val én régóta kapcsolatban vagyok, második munkahelyem volt a BKV, műszerészként dolgoztam ott, amikor elvégeztem a főiskolát üzemmérnökként, később művezetőként.

Ügyész kérdése: Ma is él az üzleti  kapcsolat a BKV Zrt.-vel?
Tanú:
Igen,  utasinformációs  rendszerek  karbantartásával  foglalkozunk.  Olyan  rendszerekkel, amiket még valamikor a Pontos Idővel közösen szállítottunk, ezeket szervizeljük.

Ügyész kérdése:     Jelenleg részt vesz a szóban forgó Szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerével kapcsolatban bármilyen munkálatokban?

Tanú:

Jelenleg nem.

Ügyész kérdése:     2007. körül milyen projektekben vett részt?
Tanú:
Az M2 felújításában részt vettünk, de alvállalkozóként, a Pro Montel Zrt. alvállalkozójaként.

Ügyész kérdése:  Említette, hogy a BKV Zrt.-nél dolgozott. Épített-e ki személyes jellegű kapcsolatokat a BKV dolgozóival?

Tanú:

Amikor ott dolgoztam, voltam kapcsolataim, 2007-ben ezek az ismeretségek eléggé megváltoztak, volt személyes kapcsolatom, de nem azzal a körrel, aki döntéshozó volt.

Ügyész kérdése: Akkor milyen körrel volt személyes kapcsolata?
Tanú:
Akivel napi munkakapcsolatban voltunk.

Ügyész  kérdése:    Arra  kérném,  hogy  ezzel  a  konkrét  projekttel,  amire  pályázott  az Autocom Kft. szíveskedjék saját szavaival részletesen elmondani az események menetét, hogy  Önök  hogyan  kapcsolódtak  be  ebbe  a  pályázatba,  hogyan  szereztek  tudomást erről?

 

Tanú:

Azt lehetett tudni a kiírás előtt, hogy egy ilyen projekt készül. Mi a Szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerét korábban a Pontos Idő Kft.-vel közösen szállítottuk. Mi szállítottuk a vezérlő rendszerét és egyéb működtető részeket, a kijelzőket a Pontos Idő Kft. szállította és így napi kapcsolatban voltunk a BKV-val. A projekt előkészítésében bizonyos műszaki információkat kértek, de ezt nem csak tőlünk, hanem minden más olyan vállalkozótól, aki szóba jöhetett.

Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére tanú:

Akik ezeket a projekteket előkészítik, igazából nem villamosmérnökök vagy villamosmérnökök,   de   nem   ebben   a   szakágban   dolgoznak.   Az   utasinformációs rendszernek a készítése összetett feladat, sokan úgy gondolják, hogy csak egy szoftverről van szó, pedig automatizálás, telekommunikáció és informatika. Ez viszonylag átfogó ismeretet igényel. Mikor kiírták a projektet megkérdezték, hogy milyen termékeket tudunk mi beszállítani, nem csak tőlünk, hanem másoktól is. Ezeknek a műszaki paramétereit megkérdezték, például, hogy véleményünk szerint egy állomáson hány wattos erősítővel kell kihangosítani ahhoz, hogy megfelelően szóljon, milyen teljesítményű hangszórók kellenek, nem is mi forgalmaztuk ezeket a termékeket, csak egyszerűen a szakismeretünk kapcsán ilyen irányú információt adtunk, hogy véleményünk szerint mit érdemes csinálni.

Ügyész kérdése:  Ez a segítségnyújtás a paraméterek meghatározásában formalizálódott vagy csak informálisan szóban kellett a BKV Zrt. képviselőit ezzel kapcsolatban felvilágosítani?

Tanú:

Erre nem emlékszem pontosan, hogy zajlott, volt egy kolléga aki ezt intézte, ő már nem dolgozik nálunk. Nem emlékszem, hogy ez pontosan szóban történt, vagy esetleg kértek-e
katalógus lapokat és egyéb konkrét műszaki adatokat.
Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére tanú:
Igen, kijelzők vonatkozásában is adtunk ilyen műszaki paramétereket.

Ügyész kérdése:  Arra vissza tud emlékezni, hogy még ebben az előkészítő fázisban ki volt a BKV Zrt. részéről az, aki megkereste Önöket?

Tanú:

Az akkori műszaki vezetés volt, talán ez kimondottan a műszaki rész volt, K. L. talán, B. L., tehát a HÉV vezetéstől, illetve nem is ők, volt ott egy kolléga, aki meg volt bízva, hogy a műszaki dolgokat készítse el, elsősorban vele beszéltünk, tehát ez a HÉV vonal volt.

Ügyész kérdése:  Tehát akkor Ön már a pályázat kiírása előtt értesült arról, hogy ez a pályázat kiírásra fog kerülni. Akkor tervezte már, hogy az Autocom Kft. indulni fog ezen a beszerzésen?

Tanú:

Igen,  terveztük.  Annyit  hadd  szúrjak  közbe,  hogy  rengeteg  pályázat  kiírásban  részt vettünk, mert tervezéssel foglalkozunk, és megkeresnek, de számtalan pályázatban nem nyertünk, mondhatnám, hogy 2007. óta szinte semmit. Azzal együtt, hogy rengeteg műszaki dokumentációt, tervdokumentációt készítettünk ilyen ügyekben.

Ügyész kérdése:  Korábban egyébként az ilyen jellegű közbeszerzési eljárások milyen típusúak voltak? Nyíltak vagy meghívásosak?

Tanú:

Ezt így nem tudom megmondani Önnek, nem tudom, hogy ez az uniós közbeszerzés mikortól kelt életre.

Ügyész  kérdése:    Korábban  is  mindig  kaptak  a  BKV  Zrt.-től  meghívást  arra,  hogy induljanak egy közbeszerzésen, vagy pedig Önöknek kellett felkutatni ezeket a lehetőségeket, hogy milyen pályázatokon lehet indulni?

Tanú:

Abban az időben mi még szinte egyedülálló cég voltunk, és a pályázatok előkészítésénél mindig kikérték a véleményünket, így tudomást szereztünk arról, hogy készülőben van egy pályázat. A magánvéleményem az, hogy én soha nem éreztem, hogy egy készülő pályázat nagyon titok lenne, arról a szakma mindig tudott és a mai napig is tud a szakma arról, hogy egy pályázat készül.

Ügyész kérdése:  Nem erre gondolok, hogy a kiíró titokban tartja a pályázatot, hanem, ha meghívásos egy pályázat, akkor az eleve limitálja a résztvevők körét. Tehát a korábbi közbeszerzési kiírások meghatározták annak a körét, hogy kik pályázhattak vagy ezeken akárki indulhatott, aki úgy gondolta, hogy tudja teljesíteni a műszaki feltételeket?
Tanú:

Akárki indulhatott, mondjuk az  M2 rekonstrukciónál egy nyílt közbeszerzés volt. Mint pályázó én azt nem tudhatom, hogy miért így csinálták, én a jogi résszel annyira nem vagyok tisztába, de gondolom, hogy mint pályázó nem vitatom, hogy miért így vagy miért úgy írnak ki egy pályázatot.

Ügyész kérdése:  Önnek mi volt a tapasztalata, hogy szokatlan volt ez a fajta kiírás, hogy meghívást kapott?

Tanú:

Megint a magánvéleményemet tudom mondani, hogy ezen a területen nagyon kevesen dolgoztak. Nyilván a BKV azokat hívta meg, akik potenciálisan szóba jöhettek.

Ügyész kérdése: Megkapta a pályázati kiírást, utána hogyan folytatódott?
Tanú:
Megírtuk  a  pályázatunkat,  beadtuk,  a  pályázat  elbírálásánál  kértek  egy  kiegészítést, szintén megcsináltuk a kiegészítést, a kiegészítésben több kérdés hangzott el, műszaki kérdések, ezeket részletesen kidolgoztuk, majd kaptunk egy levelet, amelyben a pályázatunkat elutasították.

Ügyész  kérdése:    Amikor  megkapta  a  pályázati  kiírást,  abban  fel  voltak  sorolva  a feltételek. Minden feltételt tudott teljesíteni az Autocom?

Tanú:

Nem. A határidőre vonatkozó feltételeket nem vállaltuk, és élből benne volt a bukás lehetősége emiatt a pályázatban.

Ügyész kérdése: Miért nem vállalták ezt a feltételt?
Tanú:
Azért, mert tudtuk azt, hogy nem fogunk tudni határidőre szállítani.

Ügyész kérdése:   Tudja-e egyébként annak az okát, akár később értesült-e arról, hogy miért olyan rövid határidőt tűzött a BKV?

Tanú:

Ezt  én  nem  tudom,  ezt  a  BKV  tudná  megmondani.  Megint  a  magánvéleményemet mondom, két része van, egyik kérdés, hogy hogy tudták felmérni a hátralévő feladatot, a másik, hogy augusztus végén, szeptemberben megindul az iskola időszak, a BKV egyik határideje az mindig szeptember, tehát, ha valamit csinálnak a nyár folyamán mindig kész kell lenni szeptemberre, mert indul a forgalom és szükség van rá. Meg hát nem nagyon lehet szerelni forgalom alatt.

Ügyész kérdése: Értesült-e arról, hogy kik indulnak ezen a pályázaton?
Tanú: Nem.
Ügyész kérdése:  Milyen különleges követelményei voltak ennek a projektnek, amiket csak különleges szakértelem birtokában lehetett elvégezni, hardver illetve szoftver kérdésekre gondolok.

Tanú:

Én úgy gondolom, hogy különleges feltétel nem volt benne, az  elvárható műszaki tartalom volt ebben a projektkiírásban.

Ügyész kérdése:   A projektkiírás elegendően pontosan határozta meg a műszaki követelményeket ahhoz, hogy ki tudja számítani, hogy miket kell beszerezni, milyen szerelési munkákat kell elvégezni és ezt mikorra lehet elvégezni?

Tanú:

Mi tudtuk azt, hogy mennyi időre van szükség, tudtuk azt, hogy mi a feladat, mivel az előző rendszert mi üzemeltettük, építettük ki,  tehát ismertük a terepet, azok, akik nem ismerték a terepet és úgy gondolták, hogy egy szoftver probléma a megoldandó, azok lehet, hogy elszámították magukat. Ez az amit korábban említettem, hogy az utastájékoztatás áll automatizálásból, telekommunikációból, informatikából és sokan leszűkítik a problémát informatikára. Mikor kiderül, hogy különböző alrendszerekhez kapcsolódni kell, az illesztéssel milyen problémák vannak, adott esetben fejleszteni kell, akkor hirtelen megugrik az időigény.

Ügyész kérdése:  Itt ebben a konkrét esetben milyen alrendszerekhez kellett illeszteni ezt a rendszert?

Tanú:

A HÉV utastájékoztató rendszerének az egyik kulcsa, hogy a biz.ber.-hez legyen illesztve. Az utasok sztochasztikusan szállnak be, az egyik megállóban 20 másodpercre van szükség, a másiknál 1 percre, emiatt a HÉV egy 5 perces követésnél nem tud pontosan járni. Tehát az utastájékoztató rendszer kijelzőit szinkronizálni kell a biz.ber-hez, mert a diszpécser arra nem alkalmas, hogy folyamatosan figyelje ezt a problémát és kezelje. Ha viszont nem kezeli, akkor hamis kiírások keletkeznek.

Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére, hogy még milyen alrendszerekhez kellett illeszteni a rendszert, tanú:

A legfontosabb a biz.ber. rendszerhez való kapcsolódás.

Ügyész kérdése:  Magának a projektnek a tervezését, illetőleg bizonyos elemeknek a kivitelezését meg lehet-e kezdeni azelőtt, hogy a tényleges illesztés a biz.ber.-hez megtörtént?

Tanú:

Attól függ, hogy a résztvevő felveszi-e a kapcsolatot a biz.ber. szállítójával, és azzal
milyen megállapodásra jut. Ha megállapodik a biz.ber. szállítójával, és a biz.ber. szállítója átadja azokat a protokollokat, dokumentációkat, amelyek a biz.ber. kapcsolat kiépítéséhez szükséges, akkor el lehet kezdeni ezt a feladatot.

Ügyész kérdése:  Ha megnyerte a pályázó a projektet, akkor vannak-e olyan részelemek, amiknek a kivitelezését, tervezését azonnal meg lehet kezdeni, ettől függetlenül is?

Tanú:

A projekt menete a következő. Először kell készíteni egy kiviteli tervet. A projektnyertes megkapja a BKV-tól a szükséges dokumentációkat, betáplálási pontokat, olyan műszaki dokumentációkat, amire építkezve meg lehet csinálni a kiviteli tervet. A kiviteli tervet a BKV mindig véleményezi  és egy konszenzus jön létre a megrendelővel, elkészül a kiviteli terv és a kiviteli terv alapján lehet elkezdeni a beruházást, legalábbis ez a gyakorlat. Ha a vállalkozó saját kockázatára bizonyos dolgoknak a gyártásába belekezd, azt megteheti, mindenki a saját döntése alapján.

Ügyész kérdése: Az X25 interface szakkifejezés mit jelent?
Tanú:
A biz.ber. rendszerhez egy X25-ös interface-en keresztül, ami egy kapcsolati rendszer, lehet kapcsolódni. A biz.ber. rendszerhez való kapcsolódás egy rendkívül kritikus dolog, ugye a biz.ber. olyan biztonsági rendszer, ahol életekről van szó, tehát olyan kapcsolódás kell a biz.ber. rendszerhez, amely kapcsolódás garantálja, hogy a biz.ber.-ben semmilyen módosítást, kárt nem okoz. Tehát ez nem egy egyszerű feladat, nagyon komoly felelősséggel járó dolog. Van egy X25 interface, ennek az adatait át szokta adni a gyártó, és ennek alapján elkészül egy illesztő program. Az illesztő programot hosszas teszteléssel kell ellenőrizni, hogy az rendben működik-e, azokat az adatokat jeleníti-e meg, amiket kell, illetve nincs-e visszahatása.

Ügyész kérdése:  Úgy teszem fel a kérdést, hogy ha a kivitelező tudja, hogy ezen az X25 interface-n keresztül kapcsolódhat a biz.ber-hez, akkor ez már elegendő információ neki, hogy kiviteli tervet kezdjen el készíteni?

Tanú:

Nem. Ez attól függ, hogy a biz.ber. gyártójával milyen korábbi kapcsolata volt, ismeri-e a terméket. A Szentendrei HÉV-re új biz.ber. került, aminek még ráadásul, ha jól emlékszem, folyamatban volt a telepítése, maga a biz.ber. nem is volt kész. Ez azért érdekes, mert magát az illesztést meg lehet csinálni, de az átadásra kerülő jelek esetében még lehetnek változások, hogy milyen információt hogyan ad át. Tehát nem lehet készülni nagyon előre.

Ügyész kérdése:  Itt egy elég szoros határidőt tűzött ki a BKV. Ha az Ön cége nyeri el ezt a beruházást, akkor a rendelkezésre bocsátott technikai, műszaki adatok alapján 2007. július-augusztusában milyen munkálatokat tudott volna elvégezni?

Tanú:

Akkor a biz.ber. interface kapcsán nem sokat, mert akkor még nem volt kész. Az Autocom a Csepeli HÉV-en megcsinálta ezt az X25 interface-t, mai napig is ez működik, és azt hiszem ugyanaz a gyártó mind a két oldalon, tehát a Csepeli és a Szentendrei HÉV-nél is
ugyanaz a biz.ber. gyártó, mi egyeztettünk a biz.ber. gyártójával, leegyeztettük azt, hogy milyen összegért, milyen adatokat, mikor adnak át.

Ügyész kérdése:  A két rendszer illesztésén kívül képes lett volna-e az utastájékoztatás valamilyen alrendszereinek kivitelezéséhez vagy tervezéséhez hozzákezdeni, amennyiben Önök nyerik a pályázatot?

Tanú:

Mi abban a helyzetben voltunk, hogy jól ismertük a szentendrei vonalat. Mi meg tudtuk volna kezdeni a különböző részegységek telepítését. Először is le kell gyártani, van egy anyagrendelési  időszak,  ami  maga  csak  6-8  hét.  Lehet  párhuzamosan  csinálni  több dolgot, de 2 hónap csak az alapfelkészülés, ez alatt kell elkészíteni a kiviteli tervet, ez alatt kell   egyeztetni   a   megrendelővel,   hogy   a   kiviteli   terv   mindenben   megfelel-e   az elvárásainak.

Ügyész kérdése:  Megkapta az értesítést a BKV Zrt.-től a pályázata sikertelenségéről, ezután mi történt, Ön mit tett?

Tanú:

Az értesítést megkaptam, ezzel párhuzamosan az AEG-et a győztes pályázó megkereste, és megpróbált kijelzőtáblát rendelni az AEG-től. Az AEG magyarországi képviseletét ezen a területen az Autocom látja el. Mi különböző marketing tevékenységet folytattunk, különösen abban az időszakban, tehát mihozzánk irányították az AEG-től a levelet és kérték, hogy vegyük fel a kapcsolatot a pályázóval. Mi nem tudtuk pontosan, hogy ki nyerte a pályázatot, ezért a BKV felé én írtam egy levelet, amiben kifejeztünk az együttműködési készségünket annak ellenére, hogy nem nyertük meg a projektet, de az ne legyen probléma, hogy mondjuk LCD kijelzőre van kiírva a projekt, és azt csak az Autocom tudja szállítani. Ezt el akartuk kerülni, hogy még véletlenül se legyen ilyen probléma és az AEG is elvárta tőlünk, hogy próbáljuk felvenni a kapcsolatot a nyertes pályázóval és felé értékesíteni. Nyilván nem azt a rendszert, amit mi adtunk volna el, hanem AEG termékeket.

Ügyész kérdése: A BKV-nál személy szerint kihez fordult?
Tanú:
Két levelet írtam, az egyiket Antal Attila vezérigazgató úrnak, a másikat Balogh Zsolt úrnak. Ez egymás után pár nap különbséggel volt és a határidő rövidsége miatt azt a tájékoztatást kaptam, hogy hozzájuk forduljak és nekik írtuk ezt a levelet, hogy szívesen együttműködünk, amennyiben igényt tartanak erre a megoldásra.

Ügyész kérdése:  Ki volt az, aki ezt a tanácsot adta Önnek, hogy Balogh Zsolthoz és Antal
Attilához forduljon?
Tanú:
Balogh Zsolt volt a projektnek a fő vezetője, aki a kiírást vezette, illetve hát ott az irodába adhatták, a kollégám írta ezeket a leveleket, aki már nem dolgozik nálunk, Ú. kollégám írta, és azt tudtuk, gondoltuk, hogy ők döntenek ezekben az ügyekben.
Ügyész kérdése:  Ebben az időszakban tisztában volt Ön a BKV Zrt. hierarchiájával, vezetési szintekkel, hogy egyes beruházásokkal ki foglalkozhat?

Tanú:

Nem nagyon. Egy elég nagy átszervezés volt ebben az időben, az egész BKV szervezetét átszervezték, annyira nem tudtuk pontosan. Azt a tájékoztatást kaptam BKV oldalról, hogy központosított döntés van.

Ügyész kérdése:   Miért rögtön a BKV Zrt. vezérigazgatójához fordult levéllel, tehát beszerzéssel illetőleg műszaki területtel foglalkozó alsóbb szintű vezetőt Ön nem ismert személyesen?

Tanú:

Az új körben én nem ismertem senkit igazából. Antal Attila úrral is egyszer beszéltem Balatonfenyvesen egy kiállításon, mi minden évben kiállítottunk ott, most már nem. Akkor odajött a standhoz, ennyire ismertem őt, megkérdezte, hogy mivel foglalkozunk, és ebben kimerült a mi beszélgetésünk.

Ügyész kérdése:   Azt, hogy ki volt ebben az időszakban Antal Attilának a műszaki vezérigazgató helyettese esetleg tudta-e?

Tanú:

Balogh úr? Nem tudom.
Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére tanú:
D. Z. nevét hallottam már igen. Nem tudom, hogy vele kapcsolatba kerültem-e, erre már nem emlékszem.

Ügyész kérdése: K. I. nevű személlyel kapcsolatba került-e esetleg?
Tanú:
Nem.

Ügyész kérdése: Mi lett az eredménye ezeknek a leveleknek, kapott-e választ?
Tanú:
Nem.

Ügyész kérdése: Utóbb a pályázat nyertese megkereste-e az Ön cégét?
Tanú:
Amikor ezek az események zajlottak, nem kerestek meg. 2008. nyarán indított a BKV egy kijelző módosítási programot, ekkor megpróbálták módosítani a már leszállított kijelzőket, és akkor kapcsolatba kerültünk a C.C. Soft-tal.
Ügyész kérdése:   2008. nyarán a BKV közvetlenül megkereste az Autocom Kft.-t kijelzőcsere ügyben?

Tanú:

Igen. Tehát a C.C. Soft-ot, minket, a Pontos Időt és volt ott még egy társaság, aki LED-es kijelzőt szállított, minket hármunkat hívott oda. Volt egy megbeszélés, ahol a műszaki kérdésekről beszéltünk, volt egy bemutató, mindenki elvitte a kijelző tábláját és megnézték az egyik állomáson, hogy mennyire látható, és ezek után, ezzel párhuzamosan jött egy ajánlat kérés a C.C. Soft-tól, kérték, hogy adjunk ajánlatot. Gondolom nem csak tőlünk, hanem a másik két részvevőhöz is jött ilyen ajánlatkérés.

Ügyész kérdése:  Önnek volt-e lehetősége arra, hogy ezt a rendszert működés közben, közelről, személyesen is megvizsgálhassa 2008-ban?

Tanú: Nem volt.
Ügyész kérdése:   Ismeri egyébként ennek a rendszernek a működését, a tapasztalható hibáit?

Tanú:

2010-ben keresett meg minket a BKV és kérte, hogy bizonyos javításokat végezzünk el. Illetve egy bejárást kért, hogy járjuk be és nézzük át, hogy azok a műszaki hibák, amiket ők műszaki hibának gondolnak, hogyan javíthatók vagy módosíthatók. Ezen a bejáráson mi megnéztük, és nem vállaltuk se a javítását se a módosítását.

Ügyész kérdése: Miért nem vállalták?
Tanú:
Egy egyszerű javításnál többről van szó. Tehát pontosan, amiről beszéltünk, hogy a biz.ber.-hez való illesztés nincs meg, ezzel egy olyan probléma kerül be a rendszerbe, amit igazán nem tud kezelni a megrendelő, és ezt mi se tudjuk így egy javítás keretében megoldani.

Ügyész kérdése:  Ez azt jelenti, hogy Ön szerint ez a rendszer javíthatatlan volt abban az értelemben, hogy megfeleljen a BKV igényeinek?

Tanú:

Nem  javíthatatlan, hanem  nem  egy egyszerű  javítási megrendelés  keretében  lehetett volna ezt megjavítani.

Ügyész kérdése: Hanem?
Tanú:
Bizonyos módosításokat kellett volna végrehajtani a rendszeren. Mi annyit tettünk, mert nem akartunk az ügybe belefolyni, hogy megkerestük a kollégákat, akik korábban ezt
szoftveresen  elkészítették, hogy egyáltalán tudjuk azt, hogy miről van szó, illetve aki a hardveres kiépítéssel foglalkozott, illetve még karbantartotta akkor a rendszert vagy talán akkor már lejárt a garancia nem tudom, és összehoztunk egy megbeszélést, itt azt kértük, hogy a BKV-s kollégák konkrétan azokkal beszéljék meg, akik ezt szakmailag jól ismerik, mert mi nem ismerjük olyan jól, nem akartunk semmilyen olyan dologban állást foglalni, ami esetleg utána szakmai problémákat hozott volna. Tehát ahhoz, hogy mi megismerjük a rendszert, ahhoz legalább egy 1 hónapot kellene ott eltölteni, erre nem került sor, e nélkül nem akartunk szakmai véleményt mondani.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   2011. január 17. napján hallgatták meg Önt az ügyészségen. Tudomása volt-e akkor arról, hogy a BKV korábbi munkavállalói ellen folyamatban lévő büntető eljárásról van már szó, és követte-e az ezzel kapcsolatos sajtómegjelenéseket, híreket?

Tanú:

Ezt én így dátum szerint nem tudom megmondani Önnek, hogy ez pontosan hogy volt. A
tévében, rádióban hallottam róla pár dolgot igen.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     De azt, hogy a büntető eljárás tárgyát képezi az a beruházás, amelyhez Ön pályázati ajánlatot nyújtott be, amikor meghallgatták, tudta-e?

Tanú:

Nem tudom, az ügyészség erről kérdezett, nyilván ebből következtetni lehet arra, hogy itt valamilyen összefüggés lehet.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Kihallgatása során tett vallomásában mennyire támaszkodott saját tapasztalataira és mennyiben az időközben esetlegesen sajtóban szerzett információkra?

Tanú:

Ha konkrétan megmondja, de nem emlékszem már a kihallgatáson mondottakra. Elsősorban a saját tapasztalataim alapján válaszoltam, nem tudom, hogy ebbe belekeveredhetett-e valamilyen  sajtó információ.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Tanúkihallgatása kezdetén az ügyészség a jegyzőkönyv tartalma szerint nyilatkoztatta Önt, hogy bármilyen okból érdekelt vagy elfogult-e az üggyel kapcsolatban, amire Ön a jegyzőkönyv tartalma szerint nemleges választ adott. Ezt követően azonban vallomásában beszámolt arra, hogy a BKV megkeresésére azért nem adtak szakvéleményt az elkészült rendszerről, mivel vesztes pályázóként nem lettek volna elfogulatlanok. Tanúvallomása megtételekor nem érezte elfogultnak magát?

Tanú:

Én nem egészen ezt mondtam, nem tudom pontosan hogy lett leírva, a lényege az, hogy azért nem akartunk ebbe a szakmai vizsgálatba belemenni, mert pályáztunk és nyilván az Önök oldala elfogultsággal vádolhat emiatt. Tehát el akartuk kerülni ezt a dolgot.
Tanács elnöke ismerteti a tanú nyomozás során tett vallomásából az említett részt a nyomozati iratok 44. kötet 30.385 oldaláról.

Tanú:

Én ezt akkor és most is úgy értem, hogy elfogultsággal lehet minket megvádolni abban az esetben, ha pályázók vagyunk és elvesztettük ezt a pályázatot, ez a kockázat benne lett volna a tanúvallomásban. Mi ha belemegyünk ilyen vizsgálódásba, akkor könnyen érhet minket a vád, hogy elfogultak vagyunk.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Pontosítok annyiban, hogy mi nem vádoljuk Önt, hogy elfogult, hanem kíváncsiak vagyunk arra, hogy akkor ott 2011. január 17-én a vallomásnak ezen nyilatkozatánál elfogultnak tartotta-e magát?

Tanú:

Én igyekeztem reálisan válaszolni a szakmai tudomásomnak megfelelően, illetve a tényleges történéseket megválaszolni. Megmondom őszintén, amikor mi elvesztettük a pályázatot, akkor úgy voltam vele, hogy így kellett lennie. Én nem idegeskedtem olyan borzasztóan, ez van, majd lesz másik. Én nem vagyok annyira oda, hogy most elvesztünk egy pályázatot. Utána, amikor írtam a leveleket, azt is azért írtam, mert az AEG magyarországi képviseletét látjuk el ezen a téren, ők kifejezetten kérték, hogy próbáljuk meg a győztes pályázónak eladni a terméket.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ezen most elhangzott nyilatkozatai tükrében mindenképp úgy érezte, hogy ott, akkor Önnek vallomást kell tennie, mint vesztes pályázó, és aki a vallomásában benne van, hogy még műszaki tartalommal segítette is a pályázat kiíróját?

Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére tanú:

Igen, én kérdésekre válaszoltam a tanúkihallgatásom során. Én ezen nem gondolkoztam, hogy nekem kell-e vallomást tennem vagy nem. Megkérdeztek és válaszoltam a kérdésekre.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Pontosan mettől-meddig állt munkaviszonyban a BKV-nál?

Tanú:

1977-től álltam 1998-ig, akkor volt egy egy éves fizetés nélkül szabadságom, majd úgy végződött, hogy kiléptem.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Munkája során megismerte-e K. G.-t? Ha megismerte, akkor munkakapcsolatba vagy baráti, ismerősi viszonyba került-e vele?

Tanú:

K. G.-t a projekt kapcsán megismertem, de volt azt hiszem korábban is projekt, amikor találkoztunk már, de se baráti se más kapcsolatba nem kerültünk.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Azt követően, hogy távozott a BKV-tól, fenntartotta-e a kapcsolatot K. G.-val?

Tanú:

Nem tartottam fent. Ha projektről volt szó, akkor projektek kapcsán, ha ő volt kijelölve, mint kapcsolattartó munkaügyben úgy találkoztunk, de magánemberként nem találkozgattunk.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Ugyanezek a kérdéseket kérem válaszolja meg Pápai Flóriánra is.

Tanú:

Pápai Flóriánt 2008. nyarán ismertem meg, amikor elindult ez az LCD kijelzőcsere akció a BKV részéről, amikor a BKV megpróbálta a kijelzőket lecserélni, akkor kaptam egy levelet Pápai Flóriántól, hogy lesz egy ilyen megbeszélés, kérik, hogy jelenjünk meg, és akkor ismertem meg, egyébként előtte nem ismertem Pápai Flóriánt.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   A nyomozás során úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten nem szeretett egy beruházás fővállalkozójaként eljárni. Adott esetben miért vállalta fel, hogy a benyújtott pályázatnál az Autocom Kft. fővállalkozóként jelenik meg?

Tanú:

A pályázatok során olyan plusz ügyintézési feladatok vannak, szóval a kettő nem megy. Én alapvetően tervező mérnök vagyok, ha egy projekt során folyamatosan kell járni különböző megbeszélésekre, akkor nem igazán tudok jól tervezni. Tehát sok a feladat, ezért nem szeretek ilyen dolgokkal foglalkozni. Ezt a területet jól ismertük, mivel korábban mi csináltuk a vezérlőrendszert, itt úgy éreztem, hogy nincs komoly kockázat ennek a munkának az elvállalásában.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Mégis ki kérte fel Önt konkrétan, hogy műszaki fejlesztéssel kapcsolatban adatokat adjon meg a pályázati kiírójának?

Tanú:

A HÉV-es oldal.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     Elhangzott-e ekkor a BKV részéről a majdani beruházással kapcsolatban valamilyen jövőbeli ígéret, lehetőség?

Tanú: Nem.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     Bíztak Önök a pályázat megnyerésében? Tanú:
Természetesen bíztunk, ezért pályáztunk.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Nem tartotta-e kifogásolhatónak, pontosítok
összeférhetetlennek azt, hogy a pályázat kiírójánál későbbi pályázó adta meg a műszaki paramétereket? Ezt Ön hogy értékeli?

Tanú:

Nem csak mi adtuk meg, mások is. Egy pályázat kiírásánál, és ez a mai napig így van rendszeresen kérnek indikatív ajánlatot. A pályázat kiírója nem tudja megítélni, hogy az általa tervezett rendszernek mekkora lesz a költségvonzata, milyen műszaki tartalmat kell definiálnia ahhoz, hogy a pályázatára ne valamilyen, kér egy almát és körte legyen belőle. És nem csak mi veszünk részt indikatív ajánlat adásában, hanem minden a szakmában dolgozó. Tehát akik   a szakmában dolgoznak és kérnek tőlük indikatív ajánlatot, mindig adnak, függetlenül attól, hogy most a pályázatot meg tudják-e nyerni vagy sem.

 

Én általában mondom ezt, a Pontos Időtől szoktak még kérni, akiről tudok. Nem tudok mást, én a Pontos Idővel dolgoztam annak idején és tudom, hogy őt is mindig megkeresik és minket is megkeresnek, nem tudom, hogy másokat kiket kerestek meg.

Hagyó  Miklós  I.  r.  vádlott  védőjének  kérdése:  Véleménye  szerint  ez  a  pályázat megnyerése szempontjából nem jelent előnyt?

Tanú:

Bizonyos szempontból előnyt jelenthet, viszont a másik oldala a dolognak, hogy ugyanúgy, akitől indikatív ajánlatot kérnek, az ő számára is előnyt jelenthet, és akik indikatív ajánlatot adnak, nem tudják azt, hogy az ő ajánlatukból mi fog bekerülni illetve a társvállalkozó ajánlatából mi fog bekerülni. Ezt nem lehet előre tudni.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Említette most, hogy Önöknek jó terepismerete volt, míg más pályázóknak nem. Mennyiben jelent meg az Önök pályázatában ez a tapasztalat?

Tanú:

A jó terepismeret az elsősorban a megrendelő igényeit jelenti. Azt az igényt, hogy tudjuk azt, hogy milyen szolgáltatással kell rendelkeznie egy adott rendszernek ahhoz, hogy az a BKV igényeit kielégítse. Tehát igazából nekünk a legnagyobb előnyünk ez. Más cégek esetében ugyanúgy megvan a műszaki tartalom ismerete, mint nálunk, legfeljebb nem ismerik a BKV forgalom irányító rendszerét, mivel mi oda szállítottunk, ezért mi ismertük.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Tehát annak tükrében, hogy Önök ilyen nagy tapasztalattal rendelkeznek és a pályázat kiírásánál még adatokat is szolgáltattak, meglepte Önöket a pályázat elutasítása?

Tanú:

Nem nagyon. Nem vállaltuk a határidőt és a határidő, hogy ha pontozási rendszert megnézzük, valami olyasmi rémlik, hogy 80 % ár és 10 % a pályázati határidő betartása. Tehát ez egy elég jelentős dolog, és ha valaki csak egy kicsit is alá megy az árral, akkor már a határidő betartása alapvető, szükséges. Ha valaki nem ígéri meg, hogy a határidőt betartja, akkor 10 pontot tud veszíteni vele és ez elég  jelentős, elég szoros küzdelmek vannak egy ilyen pályázat során.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     A teljesítési határidő tekintetében szintén adtak tanácsot? Megjelölték, hogy milyen időpontra lehet ezt teljesíteni?

Tanú:

Erre így konkrétan nem emlékszem, hogy adtunk-e, de azt mindig is mondtuk, és minden hasonló projektnél mondtuk, hogy a minimális idő az 3 hónap, mire egy ilyen beruházást meg lehet csinálni, ez nagyon a minimális és felkészültnek kell rá lenni. Mi abban a helyzetben voltunk, hogy ismertük az X25 protokollt, már nem kellett fejleszteni, a korábbi szoftvert mi csináltuk, nem kellett fejleszteni, tehát ilyen szempontból nekünk valóban volt előnyünk és úgy gondoltuk, hogy jó eséllyel indulunk valóban.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Az Ön leveléből, amit a pályázat elvesztése után írt kitűnik, hogy a C.C. Soft az AEG-t kereste meg ajánlattal és ezt követően írta Ön ezt a levelet, amivel mi rendelkezünk a nyomozati iratokban Balogh Zsolt részére. Miért nem keresték meg a C.C. Soft-ot ajánlattal?

Tanú:

A levél ami hozzánk jött, nem a C.C. Soft kapcsolattartójától volt, a C.C. Soft-tal mi 2008- ban találkoztunk, tehát akkor kerültünk kapcsolatba N. S.-al, korábban nem kerültünk velük kapcsolatba. A levelet az AEG-től kaptuk, mi T. B.val együtt dolgozunk. Az AEG T. B.nak küldte a levelet és ő továbbította nekünk.

T. B. az AEG magyarországi képviselője, és mi is azok vagyunk, két terület van, mi a közlekedési területen dolgozunk, a Török Trade elsősorban a MÁV területen próbál eladni, illetve külföldön ő az egyik kapcsolattartó, és mi vagyunk, akik a Volán és BKV területen próbálunk eladni.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     A pályázat kiírásának időpontjában az
Autocom Kft.-nek karbantartási szerződése volt a BKV-val?
Tanú:
Valószínűleg igen.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Az új rendszer kiépítésére vonatkozó szerződés aláírásával illetve az új rendszer kiépítésével történt-e valamilyen változás-e szerződéses viszonyban?

Tanú:

Megszűnt az a szerződés.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Vissza tud-e emlékezni, hogy ki, mikor, miért mondta fel a szerződést?

Tanú:

Én úgy gondolom, hogy a BKV mondta fel a szerződést, és mivel a korábbi rendszer lebontásra került, így értelmét vesztette, az új rendszer az a C.C. Soft munkája volt,
nekünk erre se műszaki adatunk, se semmink nem volt. Nem látom okát annak, hogy mi ezt miért csináltuk volna.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     Emlékszik a megszüntetés időpontjára? Tanú:
Nem.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  A szerződés összegére?
Tanú:
Arra sem.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     A C.C. Soft által kiépített rendszer karbantartását az Ön által képviselt cég végezte?

Tanú:
Nem, mi nem végeztünk ilyen karbantartást.
Hagyó  Miklós  I.  r.  vádlott  védőjének   kérdése:        Jelenleg  bármilyen  tevékenység
végzésével állnak-e szerződéses viszonyban a BKV-val?
Tanú:
Igen.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Vallomásában úgy nyilatkozott, hogy bár mindenki azt gondolja, hogy az utastájékoztatás pusztán szoftveres feladat, valójában ez ennél összetettebb feladat. Ez mit jelent?

Tanács elnöke tájékoztatja Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjét, hogy a tanú erre a kérdésre már válaszolt.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Kifejtette, hogy a pályázatban kiírt határidőt azért  nem  tartotta  elfogadhatónak,  mert  akkor  még  folyamatban  volt  a  biztosító berendezés kiépítése és csak annak elkészülte után lehetett volna megkezdeni az utastájékoztató rendszer kivitelezését. Erről a tényről Ön szerint a pályázat kiírója nem bírt tudomással, illetve amennyiben tudta, akkor miért határozta meg mégis ezzel ellentétesen a pályázat határidejét?

Tanú:

Én nem tudom, hogy ezt miért határozta meg a pályázat kiírója így. Én annyit tudok feltételezni, hogy az őszi iskola induláshoz akarta időzíteni az utastájékoztatási rendszer elkészültét.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A Thales-sel való összekapcsolódás problémája jelenthette-e az okot a szerződéses határidő kitolásának, módosításának?
Tanú:

Az egyik ok volt a Thales, a másik, hogy az AEG 6-8 hét után tudott szállítani. Az egyik tehát a biz.ber. probléma, akkor még nem volt kész a biz.ber, valami olyan információnk volt,  hogy  szeptemberben  talán  meglesz.  A  másik,  hogy  az  AEG  nem  tudott  volna szállítani, tehát mi nem tudtuk volna a kijelző táblákat határidőre leszállítani.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A rendszerek egymáshoz kapcsolódása miatt valójában ez egy műszaki kérdés?

Tanú:

Igen.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Interface és illesztő program. Figyelemmel arra, hogy a pályázati kiírás műszaki tartalmában amúgy is aktívan segédkeztek, felhívták erre a BKV figyelmét?

Tanú:

Szerintem igen. Most erre pontosan nem emlékszem, mondom a kollégám intézte ennek a jelentős részét. De valószínűnek tartom, hogy amikor műszaki tartalomról volt szó, akkor a kivitelezhetőségi  határidőről  is  szó  volt,  és  mi  3  hónapnál  kevesebbet  soha  nem mondtunk, ez egészen biztos és azt hozzá tenném, hogy a 3 hónap is úgy igaz, hogy a megfelelő munkaterület és a műszaki információ rendelkezésre kell, hogy álljon. Ha van egy szerződéskötés, nem azt mondom, hogy a szerződés napján, de rövid időn belül, egy héten belül hozzá kell jutni bizonyos információkhoz, az alapján a kiviteli tervet el kell készíteni, ami szerződéstől számítva egy-két hét, utána ezt bírálni kell és a bírálás általában nem egy rövid dolog. Így, ha azt vesszük figyelembe, hogy a biz.ber. még nem volt kész, a biz.ber. mindenképp egy akadályozó tényező volt.

Hagyó  Miklós  I.  r.  vádlott  védőjének  kérdése:  Az  Önök  pályázatánál  a  teljesítési véghatáridő október 24. volt. Ezen határidőt tudták volna-e tartani, ha a Thales-sel nem tudnak együttműködni?

Tanú:

Mi a Thales-sel egyeztettünk, korábban már volt egy sikeres illesztési projektünk. Igazából az X25 illesztésnek a fejlesztését már nem kellett volna elvégezni, hanem kimondottan a Szentendrei HÉV-re speciális dolgokat kellett volna ebbe az illesztő programba bevinni. Tehát ilyen szempontból, ha a Thales szeptemberben kész, akkor tudjuk tartani, mi ezt leegyeztettük a Thales-sel.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Mikor egyeztették le ezt a Thales-sel?
Tanú:
Ezt az ajánlatadási időszakban. Megjelent a felhívás, megkerestük a Thales-t, hogy hajlandó-e együtt működni, hajlandó-e átadni ezt a protokollt.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A Thales az Önök irányába valamilyen nyilatkozatot tett, hogy ezt a határidőt tartani tudja?
Tanú:

Szerintem tett egy nyilatkozatot, de nem írásbelit, hanem elmentünk a Thales-hez és ott volt egy megbeszélés.

Hagyó  Miklós  I.  r.  vádlott  védőjének  kérdése:  Amennyiben  a  Thales  szeptemberre mégsem készítette volna el ezt az általa elvégzendő teljesítést, akkor tudták volna tartani a határidőt?

Tanú:

Ha a Thales nem adja át a megfelelő információt, akkor nem lehet tartani a határidőt,  a projektnek ezen részét. Tehát sok mindent meg lehet csinálni, meg lehet csinálni a kijelzőtáblákat, le lehet telepíteni a vezérlőrendszert, és még azért itt voltak kapcsolódó rendszerek, ami szintén befolyásolta a projekt kivitelezhetőségének a határidejét. Ezzel egy időben, ha jól tudom, kiépült egy optikai átviteli rendszer és az utastájékoztató megoldás, az az optikai jelátviteli rendszernek a jelátviteli útjait használta volna. Tehát ennek is el kellett volna készülnie határidőre, hogy a 24-ét tartsuk. Mi azt ajánlottuk, hogy ha a munkaterület és a munkafeltételek biztosítottak, akkor mi 24-ét tudjuk tartani. Ha a BKV, mint megrendelő nem tudja biztosítani a munkaterületet, akkor ez nyilván módosítja a véghatáridőt.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Tehát mindenképp a véghatáridő teljesítését befolyásolta volna, hogy a Thales azt a teljesítést elvégzi vagy nem?

Tanú:

Mindenképpen befolyásolta.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Tudomása szerint a Thales más pályázóval is egyeztetett ebben a témakörben?

Tanú:
Nem tudom, ilyen jellegű megbeszélés nem volt köztünk.
 Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Tudomással bírt arról, hogy a Diamond Kft.-
nek milyen feladatokat kellett ellátnia ezen projekt tekintetében?
Tanú:
Hallomásból tudtuk, de velük nem voltunk kapcsolatban.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Visszaemlékszik-e a pályázatában mekkora összegben jelölte meg a biz-ber.-es kapcsolat teljesítése tekintetében az ellenértéket?

Tanú:

Pontosan nem emlékszem, 2-3 millió forintos nagyságrendről van szó. Mondom az X25
interface illesztését már elvégeztük más projektben. Itt egy Szentendrei HÉV-re vonatkozó módosított protokollt kellett volna átadni, tehát nem egy új protokollt, amikor teljesen elölről kezdjük, hanem a Szentendrei HÉV-re vonatkozó információkat kellett volna átadni a Thales-nek.

Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére tanú:

Ha teljesen új protokollt kellett volna kialakítani, az többe került volna. Én a mi oldalunkat tudom megmondani, hát nem tudom, egy 3 millió forint. Ez nagyon függ attól, hogy milyen feltételek mellett, milyen határidő mellett, hogyha rövid a határidő, akkor is más a helyzet,
5 millió forint lenne talán.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A pályázati ajánlatuk 92,5 millió forintról szólt, akkor ebből 2-3 millió vonatkozott volna erre a részre?

Tanú:

Annyit hozzátennék, hogy ez nem pusztán a protokoll átadását tartalmazza, hanem azt is, hogy mi a Thales szakembereivel teszteljük ezeket a dolgokat, tehát mérnökórákat tartalmaz, és ezek a tesztek, a próbaüzem egy hónap legalább. Egy hónap próbaüzemet mindig szoktunk kérni.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A nyomozati vallomásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Autocom Kft. minden esetben 20 % árréssel és 5-10 % tartalékban határozta meg a munkadíj összegét. A benyújtott pályázatukban szereplő 92,5 millió forintra,  valamint  arra  figyelemmel,  hogy  az  elmondása  szerint  a  kiírás  szerinti  LCD kijelzők költsége 40-50 millió forintba került volna, ez azt jelenti, hogy minden egyéb munka, anyag és költség kivitelezhető lett volna az Autocom Kft. részéről olyan 15 millió forintból?

Tanú:

Itt igazán nagy kockázat ebben a projektben ugye a C.C. Soft-tal való egyeztetésnél, ha a kijelzők  átadásra  kerültek  volna.  Ha  a  kijelzőket  mi  telepítjük,  akkor  ott  a  kijelző telepítéskor nagyon komoly helyreállítási költségek lehetnek, amit előre nem látunk. Járda helyreállítási költség, nem lehet tudni, hogy az alépítményeket hogyan lehet elérni, milyen bontási munkák vannak, tehát az ajánlatunkban túl az LCD kijelzőkön, ez is benne van, illetve  benne  vannak  a  vezérlőeszközök,  a  különböző  munkadíjak,  amik  jelentős mértékben éjszakai munkadíjak, tesztüzemi munkadíjak, garanciális költségek.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ezt összegszerűségben meg tudná bontani? Tanú:
Ezt nem tudom most megmondani.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Említette ezt a 2010-es megkeresést a BKV részéről. Meg tudja mondani, hogy ki kereste meg és van-e írásos nyoma, hogy milyen kérdésekkel?

Tanú:
Mi a HÉV-nél a műszaki oldallal álltunk kapcsolatban. Ők arra hivatkoztak, hogy nagyon sok utaspanasz van, ők próbálják ezt rendbe hozni, kérték, hogy javítsunk.  Erre mondtuk mi,  hogy  jöjjön  össze  az  a  stáb,  aki  ebben  részt  vett,  tehát  a  BKV  a  szállítóval egyeztessen, ott egyeztessék le, hogy kinek mi a problémája. Mi ezen részt vettünk és hallgatólag ott voltunk, két személy volt ott a C.C. Soft volt kollégái közül, a BKV és mi is jelen voltunk. K. L. volt jelen ezen a megbeszélésen, ha jól emlékszem és K. Z. a HÉV részéről, még talán a HÉV vonal akkori vezetője,  meg volt egy fiatalember, aki korábban is műszaki dolgokkal foglalkozott.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A C.C. Soft részéről ki vett részt?
Tanú:

Ezt most fejből nem tudom.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Önnek van-e tudomása a Thales és a BKV közötti együttműködési problémáról, valamint arról, hogy mi volt a konkrét oka a Thales által kiépített biztosító berendezés és az utastájékoztató rendszer közötti kapcsolódás hiányának?

Tanú:

Erről nincs tudomásom.  Mi ebbe nem folytunk bele, annak idején, amikor az ajánlati időszak  volt,  akkor  a  Thales-sel  találkoztunk,  megállapodtunk  abban,  hogy együttműködünk ebben a projektben, később nem beszéltünk velük ezekről a dolgokról, nem is találkoztunk, még a Thales-nál sem voltunk. Talán egyszer volt egy megbeszélés, de ez 2010. magasságában lehetett, vagy jóval később egy biz.ber-es probléma miatt, de arról, hogy a BKV és a Thales között van-e probléma vagy nincs, erről mi a Thales-sel nem beszéltünk.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Arra sem emlékszik, hogy a Thales mekkora összeget kért az adatokért?

Tanú:

Tőlünk amit kért, olyan 2-3 millió forint körül lehetett, de hozzáteszem, hogy mi már túl voltunk egy korábbi fejlesztésen. Én nem tudom, hogy a Thales mennyit kért a C.C. Soft- tól adott esetben vagy a BKV-tól, mi ebbe nem folytunk bele.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ezt a pályázati összegbe bele is kalkulálták? Tanú:

Igen. Volt egy kiegészítő kérdéssorozat, amit Balogh Zsolt úr küldött, erre adtunk mi egy választ tételesen, hogy milyen rendszertechnikát képzelünk el, milyen anyagokat, egyebet, ha jól emlékszem, akkor ebben volt egy kérdés, hogy a biz.ber. illesztést hogy képzeljük.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A pályázat kiírásában vagy a külön listában? Tanú:

Ez a külön plusz. Amikor Balogh Zsolt kért az összes vállalkozótól kiegészítést, akkor
ebben volt szó erről.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A pályázati kiírásban hogy emlékszik, ez hogyan szerepelt?

Tanú:

Nem emlékszem már rá sajnos, de szerintem benne volt, hogy valamilyen illesztést el kell végezni.

Balogh  Zsolt  IV.  r.  vádlott  védőjének  kérdése:  Van-e  bármiféle  szabálytalanságról tudomása ezen közbeszerzés kapcsán?

Tanú: Nincs.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott védőjének kérdése: A kiírásban szerepelt-e az AEG kijelző?
Tanú:
Nem tudnám így megmondani.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott védőjének kérdése:     Akkor ez kompatibilis lehetett mással? Mással is dolgozhatott a győztes? Más kijelzőt is alkalmazhatott?

Tanú:

Itt egy technológiai döntést kell meghozni, vagy LED-es táblát csinál vagy LCD-t. Ha LCD-t csinál, akkor 2007-ben két gyártó volt, az egyik az AEG, a másik az Aditech.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott védőjének kérdése:  Mi volt a kiírásban?

 

Tanú:

Nem tudom így most megmondani.

Antal  Attila  III.  r.  vádlott  kérdése:  Vallomásában  említette,  hogy  találkoztunk  egy alkalommal. Ez kb. mikor lehetett a tenderhez képest?

Tanú:

Ön egy előadást tartott Balatonfenyvesen,  mi kiállítóként vettünk részt. Ez 2007-ben  is ősszel volt. Ez a tender kiírása után volt mindenképpen.
Antal Attila III. r. vádlott kérdése: Tehát korábban nem is beszéltünk?
Tanú:

Nem. Egyetlen egyszer találkoztam Önnel ott.
Antal Attila III. r. vádlott kérdése: Honnan tudta, hogy ebben az ügyben konkrétan a Thales céggel kell egyeztetni?

Tanú:

Ismertem, ott dolgoztunk a BKV-nál és tudtam azt, hogy a Thales a biz.ber. kivitelezője.

Antal Attila III. r. vádlott kérdése:  Amikor a tender felhívást megkapták hivatalosan, volt-e meglepetés, műszaki kérdésekre gondolok, a határidőt már mondta, hogy volt, a műszaki kérdésekben volt-e valami olyan, ami nóvum volt, vagy meglepetésként érte vagy másként lett leírva, mint ahogy azt előre egyeztették?

Tanú:

Mi nem egyeztettünk előre, hanem küldtünk egy szakmai anyagot.
Antal Attila III. r. vádlott kérdése: Ahhoz képest?
Tanú:

Ezt most nem tudnám megmondani, ha látnám azt a szakmai anyagot, amit elküldtünk
2007-ben, akkor valószínű tudnék erre a kérdésre válaszolni.

Antal Attila III. r. vádlott kérdése:    Ismeri-e a BKV-nak a Trafficom-mal és a Thales-sel
2007-ben érvényben lévő szerződését?
Tanú:
Nem ismerem a szerződéseket. Hallomásból tudok bizonyos dolgokat, hogy a Trafficom bizonyos jogokkal rendelkezik az adatátvitel területén, az optikai kábel rendszerek területén. De nem ismerem magát a szerződést.

Antal Attila III. r. vádlott kérdése:  A Thales cég szerződését?
Tanú:
Azt abszolút nem ismerem.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:    Mi még K. T úrral nem is találkoztunk, nem beszéltünk egymással. Nagyon tanulságos volt az Ön tanúvallomása, így utólag nagyon sajnálom, hogy nem az ő cégük csinálta, mert látszik, hogy szakember. A Csepeli HÉV-vel kapcsolatban tennék fel egy-két kérdést, hiszen ott Önök csinálták az utastájékoztatási rendszert  és  nyilván  jól  működik.  Készült-e  kiviteli  terv  a  Csepeli  utastájékoztató rendszerrel kapcsolatban?

Tanú:

Szerintem igen.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:     Nyilván egy normál mérnöki eljárás szerint ennek vannak lépései, tájékoztatná a törvényszéket, hogy melyek ezek a lépések?
Tanú:

Egy kiviteli tervnél a megrendelő elmondja az igényeit, ezt nevezzük műszaki diszpozíciónak jelen esetben, a vállalkozó a diszpozíció alapján elkészíti a kiviteli tervet, ez egy műszaki dokumentáció, ennek van egy egyeztető szakasza és az egyeztető szakasz után készül el maga a rendszer.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:     Az egyeztetési szakaszban kik vesznek részt?
Tanú:

A megrendelő és a vállalkozó.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:     Ha egy harmadik felet érint, akár közutat, akár mást, akkor ezeknek a szakhatóságoknak nem kell részt venni?

Tanú:

De igen. Általában a munkaterület függvénye az, hogy kinek kell részt venni.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:     Gyakorlatilag tehát Önök hasonlóképpen vitelezték ki a Csepeli utastájékoztató rendszert?

Tanú:

Nem. A Csepeli utastájékoztatási rendszert a Pontos Idő fővállalkozásban végezte, a Pontos Idő szállította a kijelzőket, illetve ő is telepítette, mi a vezérlőrendszert, illetve a szoftvert szállítottuk hozzá.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:   Én arra gondoltam, hogy a terv elkészültének az eljárási módja az ugyanaz volt. A műszaki átadás hogy történt? Ezeket a kérdéseket azért teszem fel, mert számomra a törvényszék előtt nem derült ki, hogy itt a szóban forgó szentendrei HÉV-nél készült-e terv és a megvalósult utastájékoztató rendszer az terv alapján vagy pedig, ahogy a szakértő egyik mondatában szerepel, barkácsolás útján lett összeállítva. Én a BKV-nak a műszaki átadásán nem vettem részt és szerettem volna megtudni, hogy hogyan történik egy ilyen utastájékoztatási rendszernek az átadása. Arra szerettem volna választ kapni, hogy a műszaki átadás része-e egy kiviteli terv, és  amikor ez átadásra kerül, ezt a kiviteli tervet ismerhetik-e a BKV üzemeltetési szakemberei?

Tanú:

A BKV kijelölt képviselői eljönnek és megnézik, hogy darabszámra, funkcionálisan, működési  szempontból  rendben  van-e  a  dolog,  az  előzetes  terveknek  megfelelően készült-e el.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése: A Szentendrei utastájékoztató műszaki átadási jegyzőkönyve alapján 11 fő vett részt, körülbelül hasonló számban vettek részt  a Csepeli HÉV esetében is?

Tanú:

Én ezt nem tudnám megmondani, nagyságrendileg körülbelül valószínű.
Balogh  Zsolt  IV.  r.  vádlott  kérdése:  Korábban  a  tárgyaláson  elhangzott,  hogy  az utastájékoztatás egy kényelmi berendezés, Ön ezzel egyet ért?

 

Tanú:

Nem az én dolgom eldönteni, hogy kényelmi. Én úgy gondolom, hogy az utasforgalom fenntartása szempontból az utasáramlás irányítása szempontjából mindenképp hasznos rendszer.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:     Azzal egyetért, hogy ez nem kapcsolódik a vasúti biztosító berendezéshez? Azért tettem volna fel ezt a kérdést a tanúnak, mert a mai tárgyaláson  tett  vallomásának  első  felében  arról  beszélt,  hogy  az  utastájékoztatási rendszer az végül is a vasútbiztonsághoz tartozó szerves egyéb berendezés.

Tanú:

Itt egy félreértés történhetett akkor. Én azt mondtam, hogy az utastájékoztató rendszer illesztése a biz.ber. rendszerhez ez egy kényes probléma. A biz.ber. rendszer sale 4-es biztonsági fokozattal védett rendszer, tehát nagyon szigorú üzembe helyezési szabályok vannak, és abban az esetben, ha a biz.ber. rendszerhez valaki úgy csatlakozik, hogy az nem megfelelő, és a biz.ber. rendszerben valamilyen módosítást hoz létre a kapcsolaton keresztül, akkor nyilván ez a sale 4-es rendszer visszaminősül, tehát mindenképpen ezt a kapcsolatot nagyon gondosan és hosszú teszteléssel kell kiépíteni, az utastájékoztató rendszer az nem biztonsági rendszer véleményem szerint.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:    Az Adria 44. kötet 79. oldalán található az Ön által írt részemre írt levél. Ebből idéznék két mondatot. „Ezért az AEG és magyarországi képviselete minden hozzá forduló jelentkezőnek elmondta, hogy a projektre testre szabott tábla megoldást az Autocom Kft. már megtervezte és az általa vállalt határidőre le is tudja szállítani.” Akkor ezt fenntartja?

Tanács elnöke tanú elé tárja a nyomozati iratok 44. kötet 30.387-30.389. oldalairól a tanú által 2007. július 30-án Balogh Zsolt részére írt levelet.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:    Ez július 30-ai levél, ekkor már tudható volt, hogy az Autocom nem nyerte meg a pályázatot, mégis az szerepel a levélben, hogy ez már megtervezett tábla, lehetséges, hogy Önök kicsit előre dolgoztak a tendertől függetlenül?

Tanú:

Itt az a helyzet, hogy mi már korábban szállítottunk a HÉV-re táblákat, és ez a terv volt meg.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:     A levél nem tervről beszél, hanem tábla megoldásról, Akkor ezt érti Ön tervnek?

Tanú:

Mi táblát nem csináltunk, nem dolgoztunk előre, hanem korábban már szállítottunk a HÉV- nek táblákat és ennek a terve volt meg.
Balogh  Zsolt  IV.  r.  vádlott  kérdése:  2007.  júliusában  az  AEG-en  kívül  milyen  tábla megoldás lehetett volna még?

Tanú:

Minden  szállító  a  saját  megoldását  tudta  volna.  A  következő  a  lényege,  az  AEG komponens szállító, magát az LCD üveget szállítja. Nagy projekthez maga megcsinálja a táblát, mert az van olyan gazdaságos neki, hogy megcsinálja, kis projektekhez, mint amilyen ez a szóban forgó projekt is az AEG szempontjából, ott az adott országban lévő partnereivel tervezteti meg a táblát és készítteti el, de adott esetben szállít LCD üveget is. Itt kimondottan tábla rendelésről volt szó, tehát táblát kért, aki megkereste az AEG-t, és az AEG azt mondta el, hogy ő nem gyárt ilyen táblát, Magyarországon az Autocom, aki ezt a táblát el tudja készíteni.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:   Csak elméletileg lett volna lehetősége bármilyen mással ezt helyettesítenie annak, aki megnyerte?

Tanú:

Aditech LCD-vel helyettesíthette volna.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:    Kijelenthető az, hogy ebben az időben az AEG mellett volt egy másik alternatíva is?

Tanú:

Igen. A BKV vásárolt is már Aditech üveggel szerelt kijelzőt, tehát a BKV szakemberei ismerték mind a kettőt. Volt egy bemutató, talán a Csillaghegy vagy a Római fürdő állomáson, ott bemutattak egy LED-es táblát is, nem tudom, hogy ki volt az, aki ott volt. A BKV szakemberei kijöttek és megnézték, hogy melyiknek milyen a láthatósága, és az alapján akarták eldönteni, hogy milyen legyen a folytatás.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:     A műszaki diszpozícióba az Ön véleménye szerint miért került bele a következő mondat a műszaki diszpozíció 3. oldalán? „Egységes AEG gyártmányú üvegszerkezetből legyen.”

Tanú:
Ezt a kiíró tudja megmondani, én nem tudom ezt megmondani.
Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:    Azoknál az üzembe helyezéseknél, említette, hogy a
Csepeli HÉV-et is Önök csinálták, ezeknél a hivatalos aktusoknál, vagy akár  hivatalos eseményen, találkozott-e a HÉV üzemeltetési vezetőjével?

Tanú:

Ha ez K. L vagy K. Z, akkor ővelük találkoztam, őket ismerem. Munkakapcsolatban vagyunk, voltunk.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése:    Korábban a BKV-nál szakigazgatóságok voltak, volt egy olyan, hogy HÉV szakigazgatás és ennek Bársony László volt az igazgatója. Ön
találkozott-e B. L. HÉV üzemeltetési vezetővel, aki ebben az időben a vezérigazgató alá rendelten dolgozott?

Tanú:

Én ebben az időszakban nem találkoztam vele. Voltak olyan projektek, amikor B. úr az  átadáson  jelen  volt,  akkor  találkoztam,  láttam  őt,  ismertem,  ennyi  volt  a  mi kapcsolatunk.
Tanács elnöke 10 óra 48 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 11 órakor folytatja. Balogh Zsolt IV. r. vádlott kérdése: Amikor Önök az árajánlatot adták, akkor milyen napi
munkaidőt terveztek az árajánlatukban? Hogy gondolták, mennyi ideig kell csinálni egy nap ezt a munkát?

Tanú:

Ezt így fejből nem tudom megmondani. A koncepciót tudom megmondani, általában ezt forgalmi időszakon kívül lehet megcsinálni, ez 4 óra és éjszaka, ennek megfelelően terveztük a szükséges óraszámot és óradíjat, tehát 4 órát. A dolgozó szempontjából ez egy munkanap, hiába 4 órát dolgozik nagyjából, mert ennyi a rendelkezésre álló idő.  Ez a HÉV menetrendből adódik. Éjfél körül van az utolsó HÉV vonal és 4-5 óra között van talán az első.

Balogh Zsolt IV. r. vádlott észrevétele:

Azért  tartottam  ezt  a  fontosnak,  mert  a  HÉV  munkaterület  átadásakor  a  nyertes pályázónak 3 órát, tehát 25 %-kal kevesebb munkaidőt biztosított a HÉV. Ezt az adatot a nyomozati iratok 39. 381. oldaláról vettem.

Tanács elnöke ismerteti majd tanú elé tárja a nyomozati iratok céges iratok 40. kötet 799-
801. oldaláról a tanú által Antal Attila részére írt levelet .

Tanács elnökének kérdésére tanú:

Mi ezt tájékoztatásként kaptuk az AEG felől, hogy megkeresték az AEG-t és gondolom rövid határidővel táblaszállítási igénnyel léptek fel, illetve erre kértek ajánlatot, az AEG ismerte a projektet rajtunk keresztül, mivel előre egyeztettünk, hogy milyen ütemben, hogyan tudnak szállítani, és ezért írták azt, hogy forduljanak hozzánk. Az ajánlatkérőnek meg kell adni, ugye a kérdés arra szól, hogy milyen táblaadatokról van szó, meg kell adnia a kijelző adatait, a tábla méretét, felszerelési lehetőségeit, rögzítését, háttér világítási megoldásokat, vezérlőelhelyezést, tápegység elhelyezést hogyan kívánják megvalósítani a kijelző házon belül.

Ha azt kérik, hogy az AEG szállítson táblát,  akkor csak annyit kell megadni, hogy milyen típusú kijelzőt, milyen méretű tábla házban kívánnak és milyen rögzítési pontokkal. Ezt nem tudták megadni.

Azzal a mondattal a levélben, hogy „Különösnek tartjuk, hogy a nyertes pályázó a pályázat beadása  előtt  nem  kért  árajánlatot”  az  a  helyzet,  hogy  ezt  nem  akarom  áttolni  a kollégámra, aki írta a levelet, mert végül is én írtam alá, tehát nem töröltem ki belőle, azért azt  hozzá  teszem,  hogy  a  kollégáim  eléggé  nem  örültek  neki,  hogy  elvesztettük  a
projektet, talán ez a kis indulat benne volt ebben a mondatban. De túl az indulatos megjegyzésen, egy ajánlattételi szakaszban, ha valaki egy ajánlatot tesz, akkor a szállítandó tételekre vonatkozóan előre leköti a szállítóval az árakat. Tehát ha én megnyerek egy pályázatot és utána kezdek a szállítóval egyezkedni, aki tudja, hogy megnyertem a pályázatot, akkor teljesen már árakról van szó. Ilyen világot élünk. Előfordulhat, hogy ebben az esetben már magasabb árat kérnek, nem mindenkinél, de előfordulhat.

Nincs tudomásom arról, hogy a nyertes cégnek kik voltak az alvállalkozói. Én kizárólag Nagy Sándorral beszéltem a C.C. Soft-tól. A Diamond Kft. neve ismerős, de nem biztos, hogy ezzel kapcsolatban.

Létezik egy Funkwerk nevű német cég, azt nem tudom, hogy a C.C. Soft-tal milyen viszonyban van, de ez egy német cég, nem magyar.

Tanács elnöke tanú elé tárja a nyomozati iratok 41. kötetének 1521-1537. oldalairól a C.C. Soft Kft. 2007. augusztusi 6-án kelt iratát a szállítandó kijelzők bemutatásáról.

Tanú:

Az iratban LCD kijelző van, ez szerintem a német vasutaknál honosított kijelzőtábla típus. Ez ismert. Ezt AEG kijelzőnek látom, tehát maga az elrendezése alapján úgy tűnik nekem, hogy ez egy AEG kijelző típus.

Ez a pályázati kiírásának maximálisan megfelelt volna. Ez egy nagyon drága változat. Nagy felbontású LCD-kel van csinálva, ha ezt az AEG csinálja, akkor ez biztosan egy drága kijelző. A németországi gyártásnak az biztos, hogy komoly ára van.

Tanács elnöke ismerteti, majd tanú elé tárja a nyomozati iratok, céges melléklet 40. kötet
971-979. oldalairól  a 2008. július 29-ei és augusztus 5-ei emlékeztetőket és a jelenléti íveket.

Tanú:

Igen, erről beszéltem a vallomásomban, amikor a BKV a kijelzők cseréjével kapcsolatban megbeszéléseket tartott.

Tanács elnökének kérdésére tanú:

Nyugat-Európában elég elterjedten használják az LCD tévét kijelzőként, de beltéren. Repülőgépeken biztosan találkoztak már ilyen megoldásokkal, illetve a metróvonalakon használják. Az én szakmai véleményem az, hogy hosszú távon, kültéri alkalmazása nem jó. A nap fényével az LCD tévé nem tud versenyezni.

Volt rá példa, hogy kültéri alkalmazásban is láttam már olyat, hogy LCD tévéket helyeztek el, a szakma mindig megosztott. Az a baj, hogy mindig utólag derül ki, vannak különböző álláspontok, megvalósul valami, és utólag derül ki, hogy jó vagy nem jó.  Gyártanak olyan kültéri dobozokat, amik klimatizáltak. Az LCD tévékben van belül egy biztosíték, ami azért van, hogy ha felhevül a tévé ne gyulladjon ki. Ez a biztosíték kb. 50-60 foknál kiold, és az ilyen készülékházakban, klimatizálás nélkül, normál napi körülmények között 60 fok van, ha erősen tűz a nap és mondjuk a ház szellőzése nincs igazán jól megoldva, akkor ez 80 fokra is fel tud menni. Ilyen irányú kísérleteket folytattunk, ezért tudom elmondani. A kijelző
házon  belül  a  tévé  túlmelegszik  és  a  saját  védelme  leold.  Természetesen  meg  kell vizsgálni, hogy itt az adott alkalmazásnál milyen típusú készülékeket használtak, és ez ott hogyan működött, de ez általában elmondható, hogy azért, hogy a tévé készülékek ne gyulladjanak ki, ezért van bennük egy ilyen védelem.

Sértetti   képviselő   kérdése:   A   pályázatbeli   ajánlatban   megadott   vállalkozási   díjat mennyiben befolyásolta volna az, hogy nem egy dinamikus, hanem egy statikus, azaz a biz.ber.-rel nem szinkronizált rendszert kell kiépíteni?

Tanú:

Ezt kedvezően befolyásolta volna. Nagyon veszélyes összeget mondani, mert az bevésődik, nem tudom Önnek megmondani, mindenképpen egy kedvezőbb ár lett volna, ha egy statikus kijelzőt kellett volna csinálni. Elmarad a biz.ber.-es illesztés, illetve az a minimum egy hónapos próbaüzem, amit végig kell csinálni, és a próbaüzem is olyan, hogy nem biztos, hogy rögtön, elsőre minden sikerül, akkor ez  meg tud hosszabbodni. Tehát olyan nincs, hogy hibátlanul átad valamit az ember, olyan van, hogy tudja uralni a hibákat és kezelni tudja. De ha egy statikus rendszerre írták volna ki a pályázatot, akkor az egy alacsonyabb összeg lett volna.

Inkább az árképzésről mondanék pár szót, ha lehet, nem szívesen mondok összeget, mert lehet, hogy nagy hibát követek el, és az leírásra kerül. Az árképzésben, ami nem változik az a kijelző ház, ami nagyon jelentős költség, a kijelzők szállítása, nem változik a háttér informatikai rendszer. Bár a biz.ber.-nek nagy súlya van, és hogyha egy statikus rendszer készül el,  de a kijelző ugyanúgy odakerül, a kijelző ugyanúgy dinamikus, ugyanúgy meg kell csinálni az informatikai rendszert hozzá, annyi, hogy a szoftver esetében egy egyszerű programot kell írni, ezt a programozó ára szabja meg, hogy mennyi az árkülönbség, illetve azok az illesztési és próbaüzemi munkák maradnak el, amelyek egy biz.ber. illesztésből adódnak. Ez megint azért nehéz, mert lehet, hogy az egyik vállalkozó drága embereket alkalmaz, a másik olcsót, stb. ezt nagyon nehéz megmondani korrektül, hogy milyen árkülönbség van, de mindenképp olcsóbb.

Tanács elnökének kérdésére tanú:

Nem tudok így típus szerint mit mondani, hogy az adott típus az alkalmas-e a kültéri használatra. Az a baj, hogy a sima műszaki adatlapok, amiket kiadnak egyébként a tévékhez, azok sem tartalmazzák ezeket az adatokat, ezt gyári adatlapok tartalmazzák.

 

Ügyész kérdése:    Az Önök által megajánlott kijelző típus  önmagában alkalmas volt arra, hogy a hőmérsékleti viszonyoknak megfeleljen vagy ezt is klimatizált házban kellett volna elhelyezni?

Tanú:

Az önmagában alkalmas volt, mi mikor az AEG-vel elkezdtünk együttműködni, akkor kölcsönösen meglátogattuk egymást és mindenki megnézte a másik munkáját. Az AEG hőterhelésnek teszi ki az üvegeit laborban, felfűtik az üveget 100 fokra vagy még fölé és úgy üzemeltetik. Igazából azért alkalmas az LCD technológia, mert nagyon bírja a hőt. Nem minden LCD üveg bírja egyébként ilyen jól a hőt. Az AEG-nek van egy egyedi szabadalmaztatott megoldása erre, aminek nagyon röviden ha megengedik elmondom a lényegét. Két üveg között van LCD kristály.  Ha kívülről éri a nap az LCD üveget, akkor a
külső üveg elkezd melegedni, a belső üveg nem melegszik annyira és elhajlik az üveg és ebben a pillanatban különböző interferencia csíkok jelentkeznek az LCD kijelzőn. Mi az AEG-vel azért kezdtünk dolgozni, és a BKV-s kollégáknak is azért ajánlottuk bátran az AEG LCD üveget, mert ők erre Európára, Amerikára, talán Ázsiára is kiterjedő szabadalommal rendelkeznek, olyan megoldást alkalmaznak, ahol a hőhatás nem befolyásolja az üveget ilyen szempontból, tehát nem lesz interferencia csík az üvegen.

Ügyész kérdése:    Azért kérdeztem ezt, mert a tanácselnök asszony ismertette a céges mellékletek 40. kötetének 975. oldaláról azt az emlékeztetőt, amikor ezeknek az eszközöknek a cseréjéről tartottak egy egyeztetést. Itt a 3. pontban szerepel az, hogy milyen műszaki adottságoknak kell megfelelnie, itt az szerepel, hogy a kijelzőknek a jelenlegi házba kell belekerülnie. Vizsgálták-e Önök, hogy korábban a C.C. Soft által telepített házak, azok megfelelnek-e az Önök kijelzőjének az elhelyezésére?

Tanú:

Úgy vizsgáltuk, hogy az ablakméretet néztük és, hogy az ablakméretbe behelyezhető-e olyan üvegtípus, amely a lehető legjobban kitölti az ablakméretet és a megrendelő által kívánt szövegek megjeleníthetők, ha ezt a leiratot nézzük, akkor volt benne egy olyan, hogy előre nyitható legyen, mert a készülékháznak igazán az volt a problémája, hogy igazán nem volt nyitható és a szervizelése az egy problémás felület volt.

Ügyész kérdése:    Ezt csak megadott paraméterek alapján ellenőrizték vagy személyesen is megnézték ezeket a kijelző házakat?

Tanú:

Minden  résztvevő, aki  ezen  a  kooperáción  jelen  volt,  kimentünk  és  ott  megnéztük a készülékházat.
Ügyész kérdése:     Klimatizált volt ez a készülékház egyébként?
Tanú:

Én nem tudok róla, hogy klimatizált lett volna.

Ügyész kérdése:     Látott ebben a készülékházban olyan berendezéseket, amelyek arra szolgáltak, hogy hűtsenek, fűtsenek?

Tanú:

Ha most a hőlégbefúvóra gondol, én megmondom őszintén ezt a tévében hallottam, nem láttam ilyet.

Ügyész kérdése:     Egyébként szakmailag mi  a véleménye egy ilyen megoldásról?
Tanú:
A tévékészüléket vagy tévémonitort kitenni azt mindenképp klimatizált házba kell, a magas meghibásodásoknak elsősorban az volt az oka, hogy túl magas hőmérsékleten működött.

Ügyész kérdése:     Konkrétan erre, amit említett, a hőlégbefúvó, erről mi a véleménye?
Tanú:

Ha nagyon vulgáris akarok lenni, azt mondom, ha jól működik, akkor megoldották a feladatot. Tehát egyfelől ez, de nem szokványos, hozzátenném, hogy így nem szoktak megoldani klimatizálást.
Ügyész kérdése:     Szakmainak tartja egyébként ezt a fajta megoldást?
Tanú:

Nem igazán.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     A Pro Montel Zrt.-t ismeri-e és milyen kapcsolatban áll a két cég?

Tanú:

Rendszeresen dolgozunk együtt ezzel a Zrt.-vel.
Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     Milyen vállalkozásokban?
Tanú:
Alvállalkozóként dolgozunk rendszeresen náluk és elsősorban BKV munkákban.
 Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Akkor D.Gy.-t is ismeri?
Tanú:

Igen, ismerem.

Hagyó  Miklós  I.  r.  vádlott  védőjének  kérdése:     Tudja-e,  hogy  a  Pro  Montel  milyen jogviszonyban áll a Thales-sel?

Tanú:

Nem tudom. Szerintem teljesen hasonló jogviszonyban, mint mi, de ez az én magánvéleményem. Kimondottan így soha nem beszéltünk arról D. Gyvel, hogy ők milyen jogviszonyban állnak.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    A Pro Montel Zrt.-vel egyeztettek-e a pályázatok tekintetében?

Tanú:

Konkrétan mire gondol?

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     A pályázatok indulásával, teljesítésével kapcsolatban?

Tanú:
Szoktunk egyeztetni. A két cégnek a megosztása úgy néz ki, hogy a fejlesztési munka, az informatikai rész nálunk van, és a kábelezés az, amit a Pro Montel Kft. végez. Tehát ha van egy komplex beruházás, akkor a Pro Montel kábelez, illetve az ezzel kapcsolatos dolgokat ők végzik, mi pedig az informatikai részt, és az egyéb ilyen tervezési részt.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Tudomása szerint a Pro Montel Zrt. tulajdonosa is korábban a BKV-nál dolgozott?

Tanú:

D. Gy igen, de ő már nagyon régen kilépett.

Hagyó  Miklós  I.  r.  vádlott  védőjének  kérdése:  Tudomása  szerint  a  Pro  Montel  Zrt. egyeztetett-e a BKV-val a pályázat indítása előtt, hasonlóan, mint Önök?

Tanú:

Ezt  nem  tudom  megmondani.  Igazából  a  mi  erőnk  abban  áll,  hogy  ismerjük  a  BKV műszaki  viszonyait. Nagyon  sok multinacionális cég  szállított be  a  BKV-nak, és nem sikerült üzembe helyezni a berendezést. Amikor én még sok-sok évvel ezelőtt odakerültem másfél éve ott volt egy berendezés, ami nem üzemelt és kiadták nekem, mint kezdő üzemmérnöknek, hogy oldjam meg a problémát, és akkor igazából azt mondták, hogy hibajavítás. Kimentem és végül kiderültek olyan műszaki problémák, amik a BKV adottságaiból fakadnak. Nem a berendezés rossz, amit oda szállítottak,   de a BKV-nak olyan műszaki problémái vannak, hogy ha szabad az utastájékoztató rendszerrel kapcsolatban egy megjegyzést tenni, hogy például a HÉV elmegy az utastájékoztató tábla mellett, az érintkezője az hol hozzáér a felső vezetékhez, hol nem, és ott nagyon komoly íveket húz, még ha picit is, de egy nagy rádiófrekvenciás lökés keletkezik. Tehát az a lényeg, hogy nagy a zavartatás a HÉV-nél. Ezek ráindukálódnak   a HÉV vonal mellett menő kábelekre is, tehát egy olyan speciális környezet van a HÉV-nél, hogy egy olyan vállalkozó, aki nem ismeri ezt a problémát lehet, hogy nem fog odafigyelni rá, és később nem tudja a berendezését üzembe helyezni, mert olyan problémák származnak ebből, amire nem gondolt.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Véleménye szerint akkor erről az utastájékoztató rendszerről egy olyan igazságügyi szakértő egyértelmű   szakvéleményt tud-e kialakítani, aki mondjuk közlekedési hálózatokkal nem foglalkozott vagy a BKV-nak, a HÉV-nek egyfajta specialitását nem ismeri, hanem csak informatikai szakértő?

Tanú:

Én az igazságügyi szakértő úrnak a minősítésétől nagyon távol tartanám magamat. Én azt mondom, hogy a BKV nagyon speciális terület. Nagyon sok egyedi probléma van, hibát megtalálni nagyon nehéz, mert adott pillanatban fennáll valami, utána megszűnik és csak a következményét látjuk. Ahhoz bizony sok órát kell eltölteni, hogy valaki megismerje ezt a területet és biztonsággal tudjon ott mozogni és beruházni.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     Igényel ez egy speciális szakértelmet?
Tanú:
Igen, mindenképpen jó, ha van.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Ha mégis az utasinformációs rendszerről egy szakvéleményt akarnak kialakítani, ennek a specializációjához szükségesnek tartaná a kivitelezőnek a bevonását? Ha Önök készítették volna el, el tudja képzelni, hogy egy szakvélemény készüljön az Ön munkájukról úgy, hogy Önöket nem vonták be?

Tanács elnöke közli a tanúval, hogy erre a kérdésre nem kell válaszolnia, mivel nem a tanú feladata ennek megítélése.

A  tanúhoz  több  kérdés,  vallomására  észrevétel  nem  volt,  tanács  elnöke  a  tanú kihallgatását befejezettnek nyilvánítja. A tanú útiköltsége megtérítését nem kérte, majd elhagyja a tárgyalótermet.