Gulyás László András tanú teljes bírósági vallomása (tárgyalási jegyzőkönyv) - 2013. szeptember 17.

Jegyzőkönyv folytatólagosan felvéve 2013. szeptember 17. napjának 9 órájától.

A bíróság a bizonyítási eljárást Gulyás László András tanú kihallgatásával folytatja.

 

AAM Zrt., III. vádpont

 

A bíróság elé szólított

 

GULYÁS LÁSZLÓ ANDRÁS tanú személyes adatainak zártan kezelését nem kéri. nyugdíjas

 

Figyelemmel a Be. 286. § (2) bekezdésére tanács elnöke megállapítja, hogy tanú személyes adatainak egyeztetése a nyomozati iratokban korábban rögzített adatokkal megtörtént, mely adatokban nem történt változás.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

A vádlottakkal perben, haragban, rokoni viszonyban nem vagyok, nincs arról tudomásom, hogy a BKV újabb pert indított volna ellenem a munkaviszonyom megszüntetése kapcsán, elfogulatlanul tudok nyilatkozni az ügyben.

 

A tanács elnöke a Be. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerint figyelmezteti a tanút, hogy azokban a kérdésekben megtagadhatja a tanúvallomást, amelyekkel kapcsolatban magát bűncselekmény elkövetésével vádolná.

 

Tanú:

 

A figyelmeztetést megértettem.

 

A tanács elnöke figyelmezteti a tanút, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá figyelmezteti arra is, hogy a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli.

 

Tanú:

 

A figyelmeztetést megértettem.

 

A tanács elnöke tájékoztatja a tanút a tanúkihallgatás menetéről.

 

Ügyész kérdése:     Elsőként arra kérném, hogy adjon egy rövid áttekintést, hogyan került

Ön  a  BKV-hoz,  illetőleg  hogyan  került  a  DBR  projekt  élére,  meddig  tartott  ez  amunkaviszony és hogyan lett vége? 

 

Tanú:

A fővárosi tanácsnál 1974. áprilisa óta álltam munkaviszonyban, mindvégig a közlekedési területtel, ezen belül az 1980-as évek közepétől beruházásokkal   foglalkoztam, az első ilyen lényeges munkám a Budavári Sikló felújítása volt 1986-ban, majd a fővárosi önkormányzat megalakulása után 1990-től fokozatosan az akkori közlekedési főigazgatóságból lett közlekedési ügyosztálytól átkerültem egy úgynevezett EBRD programirodába,  ahol  a  külföldi  fejlesztési  hitelekkel  finanszírozott  beruházásokkal kezdtem foglalkozni, ennek folyományaként kerültem 1997-ben abba a helyzetbe, hogy a városvezetés az akkor megalakult DBR Metró Kft. ügyvezetőjének nevezett ki. A DBR Metró Kft.-t 1999. februárjában viszont az akkor megszületett Európai Beruházási Bankos szerződés miatt beolvasztották a BKV-ba,  a BKV Zrt. részévé vált és az újonnan létrejött állami-fővárosi finanszírozási megállapodások alapján a titulusom projektigazgató lett. Így kezdtünk hozzá 1997-től a 4 metró beruházás előkészítéséhez, először a terveztetés és az engedélyeztetés menetéhez, 1998-tól 2002-ig azonban nagyon kevés előrehaladást sikerült elérnünk, 2002. után gyorsultak fel az események, az állam és a főváros új metrómegállapodást kötött, majd metrótörvényt hozott a parlament, és így sikerült 2005-től kezdve a több, mint 10 nagy szerződést előkészítenünk, illetve 2006-ra az akkori önkormányzati választások időpontjára már részben meg is kötöttük.

 

Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére tanú:

 

Helyesbítek igen, én 1974. áprilisában a BKV-nál kezdtem először dolgozni, majd 1975. decemberétől az akkori fővárosi tanácsnál dolgoztam közlekedési részlegen és 1993-ban lettem az EBRD programirodának a munkatársa. Én 1975-től egészen 2007. augusztus 1- éig voltam köztisztviselő. 2004. január 1-től 2007. augusztus 1-ig köztisztviselőként fizetés nélküli szabadságon voltam, de ugyanúgy a BKV-nál a 4 metróprojekttel foglalkoztam, ahogy azt elmondtam.

 

AAM Zrt. 2007. januári szerződés

 

Ügyészkérdése:   2006. végéig projektigazgatóként milyen feladatai voltak Önnek ezzel a projekttel kapcsolatban?

 

Tanú:

 

Ekkor már létrejött a Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat, illetve a Fővárosi Önkormányzat és a BKV Zrt. között a beruházás finanszírozására vonatkozó szerződés, ennek van egy harmadik szerződése is, ami inkább technikai jellegű, ez az önkormányzat, a Magyar Államkincstár és a Magyar Állam között lényegében egy bankszámla vezetésre vonatkozó technikai szerződés. Ez a 3 alapdokumentum határozta meg a beruházás menetét 2005-től kezdődően. A fő feladatunk ezeknek a megállapodásoknak a megkötése után  és  a  pénzeszközök  biztosítását  követően  a  kivitelezés  volt.  Az  addigra  már megkapott engedély alapján a kivitelezésre vonatkozó szerződések előkészítése, azoknak a közbeszereztetése, ezek szinte kivétel nélkül 10 milliárd körüli nagyságrendű szerződések voltak, amelyeket megfelelő előminősítési eljárással, az EU versenyeztetési szabályoknak megfelelően nemzetközi versenyeztetéssel intéztünk. Az ehhez szükséges összes előterjesztés elkészítése, mivel ilyen nagyságrendű összegeken a BKV vezérigazgatója sem volt jogosult aláírni, csak az igazgatóság jóváhagyásával, ezeknek az előterjesztése.  Továbbá  az  úgynevezett  tenderbizottság,  amely  a  főváros  és  a  BKV képviselőiből állt működésének a megszervezése, biztosítása. Ezeknek a folyamatoknak a dokumentálása, és természetesen a dolog jellegéből adódóan a közbeszerzési eljáráshoz szükséges teljes dokumentáció összeállítása a mi feladatunk, felelősségünk volt a beruházás   úgynevezett   mérnökével   együtt,   ezeket   még   1998-tól   kiválasztva   egy Eurometro Kft.-t megalapított négy tagú nemzetközi tagot is tartalmazó konzorciummal együtt láttunk el. 2006. őszén az önkormányzati választások után került Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesi  feladatkörbe,  és  ez  a  metróberuházás  számos  más  üggyel együtt az ő felügyelete alá került. Ha rátérhetek erre és nem külön kérdés tárgya, akkor el kell mondanom, hogy nagy erővel, nagy energiával látott hozzá ennek a feladatnak a felülvizsgálatához, szinte heti rendszerességgel részt vett az értekezleteinken, saját értekezlet sorozatot szervezett a beruházás helyzetének a megállapítására, és kinevezett egy fővárosi biztost a metróberuházás felügyeletére, azon kívül a DBR metró projekt igazgatóság  szervezetén  belül  is  egy  új,  a  BKV  Zrt.  szempontjából  vezérigazgató helyettesi pozíciót betöltő személy került bele ebbe a folyamatba, tehát több ágúvá vált  a felelősségi és működési rendszer, amit addig a projektigazgatóság a megfelelő igazgatósági, illetve fővárosi közlekedési ügyosztályi szervezetekkel együtt látott el, tehát a 2006. ősze utáni változások és a 2007. eleji első féléves változások ennek a jegyében zajlottak az én meglátásom szerint.

 

Ügyész kérdése:     Még a változások előtt az Ön munkája fölött ki gyakorolt felügyeletet? Tanú:

A munkaszerződésem, illetve a BKV és a főváros között kötött úgynevezett beruházási szerződés alapján a BKV vezérigazgatója.

 

Ügyész kérdése:  Ténylegesen ez hogyan valósult meg? 

Tanú:

Ténylegesen a vezérigazgató, aki korábban A. B. volt, illetve a beruházásokkal foglalkozó  vezérigazgató-helyettes, D.  Z.  gyakorolta  ezt  a  felügyeletet, ugyanakkor a főváros finanszírozási kapcsolatai miatt minden számlánkat fővárosi ellenőrzést követően nyújthattuk be a Magyar Államkincstárnak, ezért a közlekedési ügyosztály is gyakorolt ilyen jellegű felügyeletet.

 

Ügyész kérdése: A vezérigazgató, illetőleg a vezérigazgató-helyettes milyen gyakorisággal számoltatta Önt be?

 

Tanú:

 

Ami a folyamatok technikai, illetve operatív jellegét illeti, ez heti, sokszor kétnapi rendszerességű volt, külön beszámolók, külön értekezletek is voltak velük, de ennek az írásos formája leginkább a féléves előrehaladási jelentésben jelent meg, ami az Európai Beruházási Bank, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felé került átadásra. Hagyó Miklós hogy úgy mondjam belépését követően ez egy rendszeresebb jelentéstételű kötelezettséggé vált a főváros irányába, ha jól emlékszem havi jelentéseket, majd később negyedéves jelentéseket kellett készíteni.

 

Ügyész kérdése:    2007. elejéig, illetőleg Hagyó Miklósnak a belépéséig ki képviselte a Főpolgármesteri Hivatalt. Tartott-e Önnel valaki közvetlenül kapcsolatot a Főpolgármesteri Hivatal részéről?

 

Tanú:

 

Igen, maga D. G. is számos esetben kért beszámolókat, vele személyesen is megtárgyaltuk az előrehaladást több alkalommal, de V. P. volt az a főpolgármester- helyettes, akinél havi rendszerességgel dr. V. Gy. koordinálásával, aki akkor V. P. tanácsadója volt zajlottak értekezletek, amelyeken többek között a beruházás előrehaladását, egyes stratégiai kérdéseket, pl. korábban a tenderek felosztását, az egyes tenderek tárgyát egyeztettük.

 

Ügyész kérdése:     Volt-e Önnek illetőleg a DBR projektigazgatóságnak olyan feladata, hogy szakmailag támogassák a Főpolgármesteri Hivatalnak az illetékes ügyosztályát?

 

Tanú:

 

Kifejezetten ilyen feladatunk nem volt, a DBR metró projektigazgatóságnak az egyetlen és a Főváros-BKV közötti beruházási szerződésben is megfogalmazott feladatköre a 4 metró beruházás intézése, illetve megvalósítása volt, az ehhez szükséges összes előkészítési és lebonyolítási tevékenységgel. Tehát külön a fővárossal más kérdésekben a DBR metró projektigazgatóság nem konzultált.

 

Ügyész kérdése:   Nem más kérdésekre gondoltam, hanem kellett-e szakmailag támogatni a munkájukat a DBR metróprojektre vonatkozó előterjesztések elkészítésében?

 

Tanú:

 

Az előterjesztések elkészítésében igen, a főváros számára készült beszámolókat minden esetben elsősorban mi készítettük a főváros tervezeteként és a főváros felülvizsgálta ezeket.

 

Ügyész kérdése:     Konkrétan elkészítették a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályainak előterjesztését?

 

Tanú:

 

Nem az ügyosztálynak, hanem a közgyűlésnek, tehát a közgyűlés számára azokat az előterjesztéseket, amelyeket ugye az előterjesztési jog, illetve rend miatt egy fővárosi tisztségviselőnek, rendesen a főpolgármester-helyettesnek kellett aláírni.

 

Ügyész kérdése:   Hagyó Miklós hivatalba lépéséig felmerült-e bárki részéről, hogy nem kapja meg a projekttel kapcsolatos valamennyi szükséges tájékoztatást?

 

Tanú:

 

Én úgy gondolom, hogy Hagyó Miklós hivatalba lépéséig nem merült ez fel, utána viszont igen. Hagyó Miklós úgy ítélte meg, hogy a főváros sűrűbb és alaposabb tájékoztatást vár el ebben az ügyben.

 

Ügyész kérdése:     2006. év végéig hányan látták el a projektigazgatóság feladatait? 

Tanú:

A pontos létszámra nem emlékszem 14 és 17 fő között lehetett, mindenkit egybe véve.

 

Ügyész kérdése:      Az  Ön  megítélése  szerint  ebben  az  időszakban  elegen  voltak  a feladatok ellátására?

 

Tanú:

 

Én úgy gondolom, hogy nem, de ez a különbség nem nagyságrendi volt. Tehát a 14 helyett nem kellett volna pl. 50 vagy 70 ember, még néhány projektfelelős mérnököt szerettem volna, illetve próbáltam volna felvenni, mivel a projektigazgatóságnál én gyakoroltam a munkáltatói jogokat, ezt azonban az új stratégiai meglátás egészen más útra terelte, aminek én már 2007. közepétől nem voltam a részese. Az én stratégiám az lett volna és az is volt, hogy mivel hozzávetőlegesen 17 nagy szerződésünk volt, a szerződésekhez legyen egy-egy projektfelelős menedzser mérnök, akit az általános funkcionális adminisztráció és a pénzügyiseink támogatnak. Minden más tevékenységet, a részletes helyszíni ellenőrzéseket, bár a szerződések nem felméréses típusúak voltak, a munkák megítélését, felmérését az Eurometro Kft., mint mérnökszervezet a mi megbízásunkból látta el, ott kb. 80 dolgoztak, túlnyomó részt mérnökök.

 

Tanács elnökének azon közbevetőleges kérdésére, hogy mi volt az új stratégiai meglátás, a következőket tudom mondani. Amennyire én ezt meg tudtam érteni, a hozzánk delegált új  vezérigazgató-helyettesi  pozícióban  lévő  O. F.  úgy  látta,  hogy  legalább  a duplájára, hanem még nagyobbra kell ezt a létszámot növelni. Én már nem voltam tanúja, amikor úgy tudom, hogy ez részben vagy talán egészben meg is történt. Ami az eredeti célja volt a projektigazgatóság létrehozásának, hogy átlátható módon, az igazgatási költségeket megfelelő szint alatt tartva menjen a projekt. Ha jól emlékszem az igazgatási költségnek volt egy határa az állam-főváros szerződés és a BKV-főváros szerződés alapján, ami a legutóbbi időben talán 300 millió forint volt, ebbe bérköltség, működési költség, irodabérlet, könyvvizsgálat minden beletartozott, ezt nem lett volna szabad túllépnünk a szerződés felülvizsgálata nélkül. Nem csak azért, mert volt ez a korlát, hanem mert a lehető legkisebb létszám volt eleve az akkori városvezetés célja, amikor létrejöttek a beruházási  szerződések,  én  azt  hallottam, hogy ezt  meg  kell  próbálni  a  legkisebb szinten tartani és a szak illetve az időszakosan, nem állandóan jelentkező feladatokat külső tanácsadókkal vagy hosszú távra szerződött, például a jogi tanácsadónkkal vagy esetenként szerződtetett tervezőkkel kell megoldani.

 

Ügyész kérdése:  Említette, hogy 2006-ban kötötték meg a nagy kivitelezői szerződéseket. A tényleges kivitelezés mikor kezdődött meg?

 

Tanú:

 

Nyomban ezt követően, a szerződések úgy szóltak, hogy úgynevezett munkakezdési engedélyt kell kiadni, ami a területen a fizikai munkavégzés megkezdésére irányult, persze a kivitelezőknek adott esetben forgalomterelési, lezárási, stb. engedélyeket kellett beszerezniük, de például az alagút építési tevékenység a felvonulással 2006. áprilisában megindult. Tehát ezek 1-2 hetes technikai időszakon belül a szerződés aláírását követően megindultak.

 

Ügyész kérdése:    Ezeknek a tényleges kivitelezési munkáknak a megkezdése hogyan, mennyiben változtatta meg a projektigazgatóság feladatait? Igényelt-e volna jelentős létszámnövekedést?   Konkrétan   ebből   a   szempontból   kérdezem,   tehát   a   konkrét kivitelezési munkák megindítása erre milyen hatást gyakorolt?

 

Tanú:

 

Az én álláspontom az, hogy nem. Én úgy gondolom, hogy az előkészítés, a pályáztatás, a pályázatok elbírálása és a tervezési munkák koordinálása legalább olyan erőfeszítést igényelt a mi részünkről, mint a kivitelezés felügyelete, illetve a kivitelezés előrehaladásának az ellenőrzése, amelyben rendelkezésünkre állt az ezzel a feladattal megbízott Eurometro Kft. A kivitelezés során az elsődleges ellenőrzési munka az a heti, úgynevezett koordinációs, kooperációs értekezleteken való részvétel volt, ahol egy nagy létszámú kivitelezői, illetve DBR metró, Eurometro tervezői csapat gyakorlatilag beszámoltatta, elszámoltatta a kivitelezőt az előrehaladásról, amellett, hogy rendszeresen a helyszínen is ellenőrizték ezeket a munkákat és a kivitelezőnek is módja volt a felmerült problémákat  elmondani,  jegyzőkönyvezni  és  ezeknek  a  végrehajtását  rendszeresen hétről-hétre  ellenőrizni.  Ezen  kívül  természetesen  eseti,  külön  meghatározott  körben, akiket a probléma érintett külön értekezlet sorozatok is szerveződtek az ellenőrzésre.

 

Ügyész kérdése:    Ha jól értem, ezeket a koordinációs értekezleteket már a tényleges kivitelezési munkák megkezdésétől kezdődően heti rendszerességgel tartották?

 

Tanú:

 

Így van, igen, minden szerződés esetében. Már csak ezért is egy-egy ember az adott szerződéshez feltétlenül, dedikáltan odarendelten szükséges lett volna, de úgy gondolom, hogy ezen heti fél napos, egy napos rendszeres elfoglaltság mellett ennek az egy projektmenedzser személynek jutott volna ideje arra is, hogy a többi feladatot, a számlák beérkeztetését, a garanciák felülvizsgálatát, stb. elvégezze.

 

Ügyészkérdése:   Említette az Eurometro Kft.-t, ezen a cégen kívül vettek-e igénybe más külső tanácsadókat?

 

Tanú:

 

Igen.  Két  jelentősebb  tanácsadót  tudnék  említeni. Az  egyik  a  jogi  tanácsadó  volt,  a G., B., M., T. Ügyvédi Iroda, amely szintén 1998-tól   kezdődően többször módosított illetve újra közbeszereztetett szerződéssel látta el a feladatokat, a másik pedig a Sawyer Miller Group SKBH Kft. amely a média megjelenéseinket, illetve már nem tudom milyen évtől kezdve, de meglehetősen régóta az internetes honlapunk gondozását, illetve a főváros által igényelt média megjelenések,sajtótájékoztatók, helyszíni tájékoztatók megszervezését és különböző propaganda anyagok kibocsátását végezte.

 

Ügyész kérdése:     Ezekkel a külső tanácsadókkal ki szerződött? 

Tanú:

A DBR metró projektigazgatóság.

 

Ügyész kérdése:  Teljesítéseket ki igazolta a részükre? 

Tanú:

Szintén az én beosztottam.

 

Ügyész kérdése:     Előfordult-e olyan, hogy BKV Zrt.-vel szerződött tanácsadóval vagy külső féltől rendeltek meg Önök szolgáltatókat?

 

Tanú:

 

Előfordult, ritka kivételes esetben. Voltak olyan jogi tanácsadások, amelyekre nem volt felkészülve az általam már megnevezett GBMT Ügyvédi Iroda, pl. biztosítási jogi szaktanácsadás, amikor a DBR metróprojekt teljes ernyőbiztosítását kellett megszerveznünk, akkor bevonásra került egy kiegészítő szerződés alapján nem tudom pontosan  mondom-e  a  szakkifejezést,  mint  teljesítési  segéd  a  GBMT  Ügyvédi  Iroda részére egy szintén jogi tanácsadó, vagy pedig olyan közbeszerzési tanácsadó, akire szintén azért volt szükség, mert a GBMT Ügyvédi Iroda nem tudott a saját állományából ilyet rendelkezésre bocsátani.

 

Ügyész kérdése:     Ezekkel a cégekkel a BKV szerződött vagy a DBR projektigazgatóság? Tanú:

Ezekkel rendesen a DBR metró projektigazgatóság szerződött, de 2007-től kezdve már voltak vagy lehetettek, mert ugye ez nem projektigazgatósági kompetencia volt, ha volt, amelyekkel a BKV Zrt. szerződött. Ezekről nekem vagy nincs, vagy informális tudomásom van, konkrétumot most nem tudnék felsorolni, talán azt az egy AAM szerződést kivéve, az elsőt, amit 2007. elején kötött a BKV Zrt.,  tehát nem a projektigazgatóság, hanem maga a vállalat.

 

Ügyész kérdése:    2007.  január  1-től  a  projekt  irányításában  hogyan  változott az  Ön szerepe?

 

Tanú:

 

Ha egy szóval kellene összefoglalnom, azt kellene mondanom, hogy én úgy éreztem, hogy elbizonytalanodott. Ugye  amire már utaltam, hogy a főváros fokozottabb, szorosabb ellenőrzést   kívánt   gyakorolni,   és   ez   újabb   kinevezett   személyek   formájában   is megtestesült. Én úgy éreztem, hogy a  Főváros-BKV szerződésben  biztosított jogaim, illetve ott rögzített felelősségem elbizonytalanodott, nem voltam mindig vagy időben legalábbis a tudatában annak, hogy most milyen ellenőrzéshez majd kit fognak igénybe venni,  milyen  újabb  szerződést  kíván  a  BKV  vagy  a  főváros  megkötni  és  ebből következően úgy éreztem, hogy kicsit a projektigazgatóság irányítása alól, márpedig a szerződésünk ezt nem tette lehetővé, a beruházás irányítása vagy legalábbis annak az ellenőrzése kezd kicsúszni. A média megjelenésre, illetve a sajtómunkára vonatkozóan ezt szintén el kell, hogy mondjam, bekerült a mi épületünkbe, de csak fizikailag egy szobát igényelve Horváth Éva, akiről úgy tudtuk, és ez nyilvánvaló is volt, hogy Hagyó Miklós közvetlen segítője, vagy az ő részére végez sajtómunkát, illetve ad át különböző belső, egyébként egyáltalán nem titkos, mi is átadtuk volna információkat a beruházás menetéről, ez egy kicsit elbizonytalanította a Sawyer Millerrel kötött szerződést, tehát volt olyan munka, amit Horváth Éva szervezett meg, volt olyan sajtókérdés, amire ő válaszolt és ezekről mi nem minden esetben, vagy csak utólag szereztünk tudomást, de ez a kisebbik fokú bizonytalanság volt. A nagyobbik az, hogy az AAM részvétele kapcsán olyan új módon rendszerezett vagy új módon interpretált tájékoztatásra volt szükség, amire már szinte kapacitásilag sem voltunk felkészülve, az AAM munkatársai nyilván nagy szorgalommal és odaadással éjt nappallá téve a mi adatforrásainkat, illetve az Eurometro adatforrásait használták, illetve foglalták le, hogy így mondjam, ahhoz, hogy a projekt pillanatnyi állását a főváros, illetve alighanem a BKV Zrt. új kívánalmai szerint interpretálhassák. Tehát ez egy több hónapos olyan terhelés volt, amit csak ahhoz tudok hasonlítani,  amikor  a  Kormányzati  Ellenőrzési  Hivatal  vagy  az  Állami  Számvevőszék nálunk ellenőrzéseket tartott, volt ilyen egyébként a Gazdasági Versenyhivatal részéről is, tehát ez is jelentős humán erőforrásokat kötött le, az ő tájékoztatásuk.

 

Ügyész kérdése:   Mielőtt az AAM Zrt. elkezdte volna a munkáját, a BKV új vezetése vagy esetleg a Főpolgármesteri Hivataltól bárki kért-e Önöktől vagy esetleg személyesen Öntől szóban vagy írásban áttekintést, helyzetjelentést a projekt állásáról?

 

Tanú:

 

Konkrétan erre meghatározott anyag, riport vagy jelentés formában nem tudok választ adni, de úgy emlékszem, hogy igen, Hagyó Miklóst több alkalommal tájékoztattuk. Tehát konkrét ilyen anyagot most nem tudnék megnevezni, de 2006. októbere után, amikortól Hagyó Miklóst megválasztották és a 4 metró felügyelete is hozzá került, biztos vagyok benne, hogy több alkalommal velem is, az Eurometro vezetőjével is több tanácskozást, illetve megbeszélést folytatott, amelyen tájékozódott, lehet, hogy ebből vonta le azt a következtetést is, hogy további ellenőrzésre és külső szerződő partnerre van szükség ahhoz, hogy ez a tájékoztatás objektív legyen.

 

Ügyész kérdése:    Tehát Önnek és az Euromtero Kft. képviselőinek személyesen meg kellett jelennie Hagyó Miklósnál, az irodájában?

 

Tanú:

 

Igen. Arra, hogy erre milyen irodában került sor, nem emlékszem, de Hagyó Miklós is eljött pl. a kooperációs megbeszéléseinkre személyesen, akkor már talán B. L., a fővárosi metróbiztos is hivatalban volt.

 

Ügyész kérdése:    Azokra a kooperációs értekezletekre gondol, amit az előbb említett, hogy heti rendszerességgel tartottak?

 

Tanú: Igen.

Ügyész kérdése:     Ezekről készültek egyébként jegyzőkönyvek? 

Tanú:

Igen. Ezek a DBR metró projektigazgatóságon megtalálhatók és az Eurometronál is.

 

Ügyész kérdése:   Azt, hogy hány alkalommal történt ilyen személyes találkozó, azt meg tudja becsülni?

 

Tanú:

 

Nem merek számot becsülni, de 2006. novembere és februárja között legalább 8-10 alkalommal.

 

Ügyész kérdése:   Amikor ezek a találkozók történtek Hagyó Miklóssal, akkor már B. L. is hivatalban volt? 

Tanú:

2007. elején úgy emlékszem igen és meg is fogalmazta az elvárásokat, illetve amikor az AAM felügyeleti, szóval tanácsadási munkája is megkezdődött talán 2007. február elején vagy január végén, akkortól már egészen biztosan, én először B. L.val együtt találkoztam az AAM képviselőivel.

 

Ügyész kérdése:    Több időpontot is említett, ezt szeretném tisztázni. Azt mondta, hogy

2007.  elején  találkozott  B. L.val,  2006.  novemberétől  kezdett  el  Ön  Hagyó

Miklóssal személyes kontaktusba kerülni? 

Tanú:

Igen.

 

Ügyészkérdése:    Tehát még az előtt találkozott Hagyó Miklóssal, hogy B. L. metróbiztos lett volna?

 

Tanú:

 

Igen, határozottan így emlékszem.

 

Ügyész kérdése:  BKV  vezetése  részéről  tapasztalt-e  ilyen  beszámoltatási  vagy helyzetfelmérési szándékot? Antal Attilát kellett-e tájékoztatnia, felvilágosítania a projekt állásáról?

 

Tanú:

 

Én úgy emlékszem, hogy külön ilyen tájékoztatásra nem tartott igényt, arra viszont igen, amikor a BKV   igazgatósága részére a tenderekkel kapcsolatos vagy előminősítési dokumentáció vagy előminősítési eredményre vonatkozó javaslat, vagy tenderdokumentáció, netán szerződéskötésre vonatkozó javaslat, ez a 4 fő típusa volt a dokumentumoknak, amelyről igazgatósági előterjesztést kellett készíteni, tehát ezekhez több alkalommal igényelte a személyes felvilágosítást, de nem a projekt általános előrehaladása ügyében.

 

Ügyészkérdése: Én konkrétan arra gondoltam, amikor az új vezetés, az új menedzsment belépett 2007. januárjában, Antal Attila képbe kívánt-e kerülni, hogy hogyan áll a 4 metró beruházás. Ezzel kapcsolatban mikor ő hivatalba lépett vagy munkába állt, de az AAM még nem kezdte meg a munkáját, kellett-e tájékoztatnia akár Antal Attilát vagy bárkit a BKV Zrt. vezetésétől, hogy hogyan áll a metróprojekt?

 

Tanú:

 

Említettem, hogy D. Z.t, aki akkor beruházási vezérigazgató-helyettes volt, rendszeresen tájékoztattam ezekről az előrehaladásokról és egy alkalomra határozottan emlékszem, amikor Antal Attila irodájában D. Z.nal együtt beszéltük át a 4 metró beruházás helyzetét, állását, illetve az ezzel kapcsolatos elvárásokat, de ehhez konkrét, írásos anyag nem készült, ez egy szóbeli egyeztetés vagy tájékoztatás kérés volt az Ő részéről.

 

Ügyész kérdése:   Ebben az időszakban vagy akár ezen a konkrét találkozón felmerült-e az, hogy nem látnak bele eléggé a projekt állásába, további írásos tájékoztatóra van szükségük?

 

Tanú:

 

Én úgy emlékszem, hogy nem merült fel, konkrétan biztosan nem, bár Antal Attila egy ilyen bonyolultságú   és léptékű beruházásról nyilván igényelt több tájékoztatást, szorosabb kapcsolatot, de én úgy emlékszem, hogy ez az általánosságok szintjén, illetve D. Z.on keresztül ment, aki erről már behatóbb információkkal rendelkezett, a rajta keresztüli információ átadást alighanem elegendőnek minősítette, nem emlékszem konkrétumokra. Egy pontra, ami engem személyesen érintett, arra viszont igen, hogy én a saját pozíciómban kicsit veszélyeztetve éreztem magam és talán kérdeztem is Antal Attilát, hogy akkor neki megfelelő vagyok-e erre a pozícióra, amire hát határozott választ nem kaptam, de elutasítást sem. Mondjuk felmerülhetett volna személyi kérdés is, mert a projektigazgatót ugye annak idején a főváros egyetértésével, de ugyanúgy a BKV egyetértésével is nevezték ki, tehát erről a találkozóról az általános információ kérésen kívül csak erre emlékszem.

 

Ügyész kérdése:     Többször szóba került már B. L.nak a neve. Vissza tud-e emlékezni, hogy hogyan került vele kapcsolatba,   mit mondott, hogy mi az ő feladata ebben a projektben?

 

Tanú:

 

Nagyon nehéz, mert a bemutatkozás konkrét pillanatára sajnos nem tudok visszaemlékezni, de nyilvánvalóan ő a főváros erősíteni kívánt ellenőrzési pozícióit megvalósító fővárosi biztosként mutatkozott be és rögtön beható információkat is kért. Felkereste sok alkalommal a projektigazgatóságot, megismerkedett az összes munkatársammal és az Eurometro Kft. vezetésével, illetve annak a főbb mérnökeivel is, és utána megindult az az információ gyűjtési folyamat, amely végül is B. L.n kívül már az AAM-nek a még részletesebb adatgyűjtésében folytatódott.  B. L. Hagyó Miklós felkérésére vagy megbízásából a főváros ellenőrző szerepét volt hivatva betölteni és nekem is így adta ezt elő.

 

Ügyész kérdése:      Emlékszik  olyanra,  hogy  a  Főpolgármesteri  Hivatalban  találkozott

Hagyó Miklóssal és az Ön állásáról folytatott vele megbeszélést? 

Tanú:

Igen. Legelőször  akkor találkoztunk D. G. főpolgármester irodájában, közvetlenül talán azután, hogy ezt a feladatot, illetve a metróberuházás ellenőrzését ő megkapta, ekkor a szokásos udvariasságon kívül, bemutatkozáson kívül másra nem került sor, de később én úgy éreztem, hogy mindinkább elégtelennek tartja azt a munkát, amit én ott ellátok, gyorsítani, hatékonyabbá kívánta tenni ezt a beruházást és 2007. első hónapjaitól kezdve egyre inkább én úgy láttam, hogy vagy nem is volt vagy megrendült a bizalma bennem, olyannyira, hogy egy új projektigazgató kinevezésére is még 2007-ben javaslatot tett vagy erről rendelkezett. Ekkor folytattunk egy néhány perces megbeszélést Hagyó Miklóssal, én azt kértem tőle, hogy a megszerzett tapasztalatok és a folytonosság okán ott maradhassak a DBR metró projektigazgatóságon, projektigazgató-helyettesként, ez végül így is történt. Ha jól emlékszem 2007. júniusától változtam én át projektigazgató-helyettessé, a projektigazgató pedig B. Á. lett. Később ugye ez a megrendült bizalmi viszony és a munkaügyi bíróságon is felhozott ellenem indított fegyelmi eljárás vezetett oda, hogy 2007. legvégén egy közös megegyezéssel el kellett hagynom a projektigazgatóságot, én úgy éreztem és úgy láttam, hogy a kialakult helyzet nem teszi már lehetővé, hogy tovább eredményesen vagy egyáltalán valahogy ott dolgozzak.

 

Tanács elnöke felhívja a tanút, hogy vallomását hangosabban tegye meg, mert a jelen lévők rendszeresen jelzik, hogy nem hallják jól a válaszait.

 

Ügyész kérdése: Tehát Hagyó Miklóssal először D. G.nál találkozott? 

Tanú:

Igen.

 

Ügyész kérdése:    Ezek után voltak azok a koordinációs értekezletek, ahol már Hagyó

Miklós időnként részt vett? 

Tanú:

Igen.

 

Ügyész kérdése:   Vissza tud-e emlékezni arra, hogy hol folytatta Hagyó Miklóssal ezt az

Ön személyére vonatkozó beszélgetést? 

Tanú:

Ezt ha jól emlékszem elég sietősen, nyilván Hagyó úr elfoglaltságai miatt a folyosón, az ő irodája előtt. Lehet, hogy máskor is szóba került ez, de úgy emlékszem, hogy közte és köztem személyesen csak egy alkalommal.

 

Ügyész kérdése:   Ténylegesen Ön meddig volt a vezetője a projektnek? B. Á. mikor vette át Öntől azt nem papíron, hanem ténylegesen?

 

Tanú:

 

2007. július 10-én van a szerződésmódosítás, ez akkortól történt. Ennek vannak olyan vonzatai,  hogy    bejelentés  a  BKV  Zrt.  aláírási  szabályzatába,  tehát  az  az  időpont, amikortól B. Á.ot kinevezték projektigazgatónak az egyezik azzal, amikor a tényleges vezetést átvette.

 

Ügyész kérdése:    Amikor odakerült B. Á., akkor először nem  igazgató volt, és utána lett csak projektigazgató?

 

Tanú:

 

Erről meg kellene nézni a DBR metró projektigazgatóság igazgatási költségnyilvántartását, hogy mikortól kezdve folyósítottuk a bérét mi. Valószínű, hogy már hetekkel korábban a projektigazgatóság helyiségeiben belefolyt,  ha nem is a tevékenységbe, de az információ szerzésbe, arra nem tudok választ adni, hogy pontosan július 10-étől, de valószínűleg igen, került a DBR metró projektigazgatóság állományába.

 

Ügyész kérdése:   Térjünk rá konkréten erre a 2007. januári AAM szerződésre. Ez hogyan jött létre, kinek az igényére? Ki kívánta ezt a szerződést megkötni?

 

Tanú:

 

Ezt B. L. tanácsára, hogy úgy mondjam kellett megkötnünk, mint a metróberuházást ellenőrző és a főváros akaratát tükröző folyamat támogatására. Tehát ez volt az a szerződés, amelyet a DBR metró projektigazgatóság finanszírozott, a későbbi AAM szerződéseket a legjobb tudomásom szerint már a BKV Zrt. finanszírozta. Az első szerződést biztos, hogy a metróprojekt igazgatóság finanszírozta.

 

Tanács elnöke tanú elé tárja a nyomozati iratok, céges mellékletek 34. kötetéből az AAM Zrt. első szerződését.

 

Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére tanú:

 

Nálam ilyen papírok nincsenek és hat év távlatából nem tudok pontosan visszaemlékezni, vissza kell vonnom, amit mondtam, hogy az első szerződést a metró projektigazgatóság finanszírozta. Nem emlékszem ezek szerint rá. Az biztos, hogy nem a DBR metróprojekt igazgatóság kezdeményezte a szerződés létrejöttét, ez egyértelműen fővárosi kívánalom, elvárás, illetve BKV elvárás volt.

 

Ügyész kérdése:  Azt, hogy a szerződést konkrétan kivel kell megkötni? 

Tanú:

Úgy szintén nem a projektigazgatóság kompetenciájába tartozott.

 

Ügyész kérdése: Konkrétan milyen feladatokat látott el az AAM Zrt.? Hol kezdték el a munkavégzést?  Hány  fővel?  Egyáltalán  Önnek,  mint  projektigazgatónak  milyen  jogai voltak az AAM Zrt. dolgozói fölött?

 

Tanú:

 

Ami feladatot alapvetően el kellett látnunk az az adatszolgáltatás volt. Tehát az AAM Zrt. felállított saját maga részéről egy talán úgy nevezhetném modellt, amiben láttatni, bemutatni szerette volna a 4 metró beruházást és az ehhez szükséges egyedi adatokat, összegeket, szerződő partnereket, határidőket, egyebeket, azokat nekünk, illetve az Eurometro-nak kellett összeállítani. Ez különböző költségbontásokat, különböző szerződés típusra bontásokat és folyamatábrák adatainak a megadását jelentette. Magához a modellhez, hogy ez hogy nézzen  ki, illetve annak a jelentésnek a felépítéséhez, amelyet az AAM a BKV illetve a főváros számára készített, nekünk nem volt igazából közünk, beleszólásunk.

 

Ügyész kérdése:     Mi volt az AAM Zrt. tevékenységének kézzel fogható eredménye, produktuma?

 

Tanú:

 

Jelentések voltak, gyakorlatilag a mi adataink, meglévő, előre becsült adataink. Más kiszerelésben, átcsoportosítva, illetve átfogalmazva. Az AAM nagy mértékben egyébként támaszkodott a mi szöveges jelentéseinkre is a féléves Európai Beruházási Bank, illetve a főváros, a kormány részére készült előterjesztésekre, de adott hozzá saját táblázatokat, ábrákat is, és így egyéb olyan szellemi produktumot, amivel ezt hát ha ez volt az elvárás, akkor B. L., illetve a megbízói részére jobban érthetővé, vagy eladhatóvá tette.

 

Tanács elnökének azon közbevetőleges kérdésére, hogy a helyzetfelmérés a szervezetre is vonatkozott-e, tanú:

 

Nyilván a szervezet átvilágítása is benne volt az AAM  feladatai között, de ennek konkrét megvalósult eredményéről én nem tudok most számot adni. Az AAM-mel kapcsolatos feladatmeghatározáshoz és a feladataikat kijelölő stratégiával kapcsolatos dolgokhoz nekünk nem igazán volt közünk, mi ennek az ellenőrizés jellegű, beszámoltatás jellegű feladatnak úgymond az elszenvedői voltunk, illetve adatszolgáltatói.

 

Ügyész kérdése:     Megmutatta az AAM Zrt. Önnek, mint projektigazgatónak az általa készült jelentéseket?

 

Tanú:

 

Igen. Olyannyira az elején legalábbis, hogy tervezetként ezeket az én munkatársaim átnézhették és az abban lévő tárgyi hibákat és egyebeket kellett korrigálniuk, de a következtetéseket hivatalosan nem vitatták meg velem illetve a vezető munkatársaimmal.

 

Ügyész kérdése:   Vissza tud emlékezni, hogy ezek milyen jellegű következtetések voltak? Kritikusak vagy inkább helybenhagyóak?

 

Tanú:

 

Nagyon nehéz felelősséggel erre válaszolni, mert igazából nem emlékszem, de olyan konkrétum, ami megmaradt volna bennem, valószínűleg nem volt bennük, azokon az általánosokon kívül, hogy javítani kell a koordinációt, rendszeressé kell tenni a beszámolókat, ilyen és ilyen formában kell majd benyújtani az előrehaladási jelentést, de olyan ami közvetlen hatással lett volna a pillanatnyilag végzett munkánkra, emlékezetem szerint nem volt bennük.

 

Ügyészkérdése:    Felkérték esetleg Önt, mint a projektigazgatóság vezetőjét arra, hogy reagáljon a jelentésben foglaltakra, vagy ezekre a jelentésekben foglalt megállapításokra?

 

Tanú:

 

Nem kértek ilyet tőlem.

 

Ügyész kérdése:     Ki használta fel ezeket a jelentéseket? 

Tanú:

Ezeket elsősorban B. L., illetve gondolom az ő révén Hagyó Miklós és a fővárosi közgyűlés. Később a fővárosi közgyűlés számára, amit már említettem sűrűbb időszakonként készített jelentéseket konkrétan az AAM anyagaiból B. L. készítette elő előterjesztésre Hagyó Miklós részére.

 

Ügyész kérdése:   Az AAM Zrt. teljesítésének igazolásában Ön bármilyen formában részt vett-e?

 

Tanú: Nem.

Ügyész kérdése:  Tudja-e esetleg, hogy ki igazolta az AAM Zrt. részére a teljesítéseket? Tanú:

Nem tudom megmondani.

 

Ügyész kérdése:  A szerződés alapján elkészültek  ezek a jelentések, utána az AAM Zrt. milyen tevékenységet folytatott még?

 

Tanú:

 

Ezek a jelentések folyamatosan készültek, ameddig az AAM Zrt. a képben volt, de én

2007. júniusát követően végképp nem tudtam nyomon követni, hogy az AAM Zrt. mikor, kivel milyen jelentést ír és hová terjeszt elő. Legfeljebb utólag hallottam, hogy a közgyűlés megint egy AAM Zrt.-s anyagot tárgyal.

 

Ügyész kérdése:   Abban az időszakban amikor még Ön projektigazgató volt, segítette-e az Ön munkáját az AAM Zrt. tanácsadóként bármilyen vonatkozásban? Részt vettek-e az AAM Zrt. munkatársai magának a projektnek a menedzselésében?

 

Tanú:

 

Közvetlenül nem, mert a szerződés komplexum, illetve a már folyamatban lévő munkák tervezése, komplexuma nem kapott olyan irányítási elterelési impulzusokat az AAM Zrt. részéről, amiket azonnali intézkedések követtek volna. Tehát közvetlenül nem befolyásolta szerintem az AAM Zrt. a beruházás menetét vagy megvalósulását. Ebből következően én úgy gondolom, hogy közvetlen haszonnal, mondjuk egy szerződés alá nem írásával vagy megváltoztatásával én úgy emlékszem, hogy az AAM Zrt. nem befolyásolta a projekt menetét. Ha a munkájuknak a hasznát kellene megítélnem, természetesen minden ellenőrzés és minden külső vizsgálat jár olyan általános haszonnal, az én részemre is járt, amely később érződik majd és egy külső kontroll, külső szem észrevesz olyan összefüggéseket, amelyeket mi esetleg nem vagy később vagy későn vettünk volna észre. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az AAM felvilágosítására, az ő részére történő adatszolgáltatásra, az ő projekttel való megismertetésére, tudni illik mi már 10 éve akkor ezt  az  előkészítést folytattuk, fordított idő  nem  áll  arányban  azzal  az  általános  most említett haszonnal, amit az AAM külső szemlélőként ebbe a dologba bevitt. Tehát többet kellett ráfordítanom időben, energiában, mint amennyi hasznot az ő közreműködésük ebben a félévben hozott.

 

Ügyész kérdése:   Létrejött, ez korábban nem létezett egy új projektirányító bizottság. Ennek a projektirányító bizottságnak a létrejöttéről, szerepéről ha vissza tud emlékezni, adjon egy általános összefoglalást.

 

Tanú:

 

Valóban, de ez a projektirányító bizottság az én emlékezetemben már igazából nem is szerepelt, amíg most ki nem mondta a nevét. A projektirányító bizottság nyilvánvalóan egy olyan szervezet kívánt lenni, amely a projektigazgatóság munkáját vagy felügyelte, vagy átvette volna vagy pedig egy olyan ellenőrző testület lett volna, amely megszabja a projekt stratégiai irányait. Ezek azonban már 2006. végére, 2007. elejére meglehetősen kötött irányok voltak, meg volt határozva minden nagy szerződés. A kiviteli tervezésű munkát a kivitelezőknek kellett elvégezniük, tehát én úgy gondolom, hogy az irányító bizottság ilyen értelemben, ha csak nem tájékozódás lett volna az ő feladatainak a tárgya nem volt szükséges, adott esetben egy sűrűbb tájékoztatást, egy szorosabb rálátást, ellenőrzést ezekre a munkákra maga a projektigazgatóság is el tudott volna látni. Tehát én a projektirányító bizottságot nem tartottam egy szükséges, elengedhetetlen fórumnak.

 

Ügyész kérdése:     Részt vett Ön egyébként ennek  a projektirányító bizottságnak az ülésein?

 

Tanú:

 

Emlékezetem szerint nem. Inkább azt mondom, hogy nem tudok visszaemlékezni, lehetséges.

 

Tanács elnöke 10 óra 15 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 10 óra 25 perckor folytatja.

 

Tanács elnöke jegyzőkönyvezteti, hogy Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlottat érintően is történtek konkrét tényállítások a tanú vallomásában, a jegyzőkönyv megküldésre kerül a VI. r. vádlott védőjének elektronikus úton, és a tanács elnöke figyelmezteti Mátay-Horváth Éva VI. r. vádlottat, hogy  utólag tehet észrevételeket a most kihallgatott tanú vallomására, illetve szükség esetén együttes jelenlétüket a bíróság kötelezővé teszi.

 

Ügyészkérdése: A projektirányító bizottsággal kapcsolatban sikerült kicsit felfrissíteni az emlékezetét?

 

Tanú:

 

Sajnos nem, ez a 10 perc nem volt elegendő rá. Inkább azt mondanám, hogy a saját részvételemmel kapcsolatban nem tudok erről nyilatkozni.

 

Tanács elnöke ügyész indítványára ismerteti a tanú nyomozás során tett vallomását a nyomozati iratok, céges mellékletek 39. kötet 25.871 oldal első bekezdéséből.

 

Ismertetés után tanú:

 

Ezt    fenntartom.    Évek    teltek    el    azóta,    sajnos    ilyen    részletességgel    nem    tudtam visszaemlékezni rá, de ez megfelel a valóságnak.

 

Tanács elnökének azon közbevetőleges kérdésére, hogy mit értett azon, hogy

„Kidolgozására, az eljárásrendbe való beillesztésére nem volt sem megfelelő idő sem alkalom.” ,tanú:

 

Nyilván azt értettem, hogy nem volt olyan szabályzat, ami alapján a projektirányító bizottság számára az előterjesztéseket elő kellett volna készíteni,  az idő pedig nyilván ahhoz kellett volna, hogy ennek alapján a szükséges adatokat megfelelően csoportosítva előállítsuk és egyeztessük házon belül. Szerintem én az előterjesztésekre gondoltam a nyomozás során.

 

Ügyész kérdése:  A projektirányító bizottság, ez a szervezet a DBR metró szervezetébe a szervezeti és működési szabályzat szerint beilleszthető volt-e?

 

Tanú:

 

Akkor is és most is az a véleményem, hogy nem. A főváros és a BKV között kötött beruházási   szerződés   egyértelműen   szabályozta,   hogy   a   4   metró   beruházással kapcsolatos minden előkészítő és megvalósítást felügyelő tevékenység a projektigazgatóság feladata. Tehát ha valaki a projektigazgatóság irányítását kívánja végezni, márpedig egy projektirányító bizottságnak ez lett volna vagy lehetett volna a feladata, akkor az a projektigazgatóság hatáskörét vonja el, üresíti ki és legalábbis kétértelművé   teszi   a   projektigazgatóság   vezetőjének   és   tagjainak   felelősségét   a projektben.  Tehát  ezért  gondoltam  és  gondolom  úgy,  hogy  erre  a  bizottságra  ilyen formában nem lett volna szükség, természetesen a fővárosnak szuverén joga, hogy bármikor bármilyen ellenőrző, felügyelő testületet megszervezzen, de ez egy olyan vegyes bizottság  volt,  most  már  kezd  derengeni,  amelyben  a  BKV  játszotta  a  fő  szerepet, márpedig a BKV-n belül volt a projektigazgatóságnak ez a különleges kiemelt státusza, amit ez a fővárosi-BKV beruházási szerződés tartalmazott.

 

Tanács elnökének azon közbevetőleges kérdésére, hogy a projektfelügyelő bizottságra emlékszik-e, tanú:

 

A projektfelügyelő bizottsággal kapcsolatosan ma már csak az elnevezés rémlik. Tehát valóban volt egy PFB, de ennek a működéséről most nem tudnék nyilatkozni.

 

Ügyész kérdése:   2007. július 10-én vette át Öntől a projektigazgatói feladatot B. Á.. Ezt követően Önnek mi lett a pozíciója és ebben a pozícióban milyen feladatai voltak, milyen rálátása volt még magára a beruházásra?

 

Tanú:

 

Voltak természetesen az aláírási szabályzatból eredően, mert megmaradtam kötelezettségvállalónak, illetve ellenjegyzőnek, de a különböző megbízásokra, kötendő új szerződés típusokra, egyebekre már stratégiai rálátásom nem volt. A nagy, tízmilliárdos nagyságrendű szerződések mentek a maguk útján, voltak vitás kérdések, amelyekben a bevonandó feleket, illetve szerződő partnereket már B. Á. jelölte ki és több olyan szerződés köttetett ezt követően, amelynek az aláírásában vagy kötelezettségvállalásában már nem vettem részt. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egészen szeptember, október, november hónapig még érdemben a projekt figyelemmel kísérésében, a különböző igazgatósági előterjesztések előállításában aktívan és tevékenyen részt tudtam venni.

 

Ügyész kérdése:     Ebben az időszakban, tehát július után az AAM Zrt. dolgozói jelen voltak a DBR projekt igazgatóság épületében?

 

Tanú:

 

Úgy emlékszem igen.

 

Ügyész kérdése:    Került-e ekkor Ön közvetlen kapcsolatba velük, rálátott-e valamilyen módon a munkájukra, segítették esetleg az Ön munkáját?

Tanú:

 

Igen. Bocsánat, az én munkámat nem, nekem kellett segíteni az ő munkájukat ezzel a többször   említett   adatszolgáltatással,   illetve   felvilágosítással,   hogy   minek   mi   az előzménye, mi miért van vagy volt úgy, ahogy volt, tehát tulajdonképpen értelmező, magyarázó státuszba kerültem, csak úgy, mint több munkatársam.

 

Ügyész kérdése:  2007.  decemberében  az AAM  Zrt.  újabb  megbízást  kapott  a  DBR

metróprojekt támogatására, erről a szerződésről van-e bármilyen ismerete? 

Tanú:

Nincs. Ebbe engem már nem vontak be.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   2010. július 19. napján hallgatták ki Önt a Központi Nyomozó Főügyészségen. Milyen tudomással bírt ekkor Hagyó Miklós és munkatársai, valamint a BKV korábbi munkavállalói ellen folyamatban lévő büntető eljárásról? Követte- azzal kapcsolatban a sajtóban megjelent híreket?

 

Tanú:

 

Nem tudom. Nyilván a sajtót olvastam, de nem biztos, hogy a sajtóinformációkat én mind feldolgoztam. Tehát nem mondhatom, hogy a sajtóból teljes körűen tájékozott voltam arról, hogy mi folyik ellenük.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Elég nagy híre volt, hogy 2010. márciusában

Balogh Zsolt a Magyar Nemzetnek egy nagyobb interjút adott. Ezt olvasta? 

Tanú:

Az interjút azt hiszem nem, de utána ezzel valóban több lap, internetes fórum is foglalkozott, főleg az elhíresült Nokia dobozos mondás talán akkor hangzott el.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Kihallgatását megelőzően olvasta ezt a cikket?

 

Tanú:

 

Ezt konkrétan nem.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Kihallgatása során tett vallomásában mennyiben támaszkodott a saját tapasztalataira és mennyiben az  időközben szerzett új információkra a sajtóból?

 

Tanú:

 

Túlnyomórészt a saját tapasztalataimra támaszkodtam. Nem hiszem, hogy a sajtó a nyomozók által feltett kérdésekre adott válaszokban engem befolyásolt volna.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:      Kérdéseket  tettek  fel  Önnek  az ügyészségen vagy folyamatosan tett Ön vallomást?

 

Tanú:

 

Ha jól emlékszem én mintha az ügyészségen egy alkalommal, a Nemzeti Nyomozó Irodánál is egy alkalommal és a BRFK Gazdaságvédelmi Osztályán talán szintén egy alkalommal voltam kihallgatva, de lehet hogy tévedek, lehet, hogy két vagy három alkalommal.

 

Tanács elnöke tájékoztatásul közli a tanúval, hogy az iratok szerint ebben az ügyben csak a Központi Nyomozó Főügyészségen lett kihallgatva két alkalommal.

 

Tanú:

 

Akkor igen.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Visszaemlékszik,  hogy  második kihallgatása melyik időpontban történt? Mennyivel később, mint az első kihallgatása?

 

Tanú:

 

Kb. egy évvel később, 2011-ben.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Az eltelt időszak alatt bárki megkereste ebben az ügyben, hogy újabb vallomást fog tenni?

 

Tanú: Nem.

Hagyó Miklós I.r .vádlott védőjének kérdése:    Második kihallgatása során mennyiben a saját tapasztalataira és mennyiben sajtóhírekre támaszkodott?

 

Tanú:

 

Teljes mértékben a saját tapasztalataimra. A kérdések is erre irányultak, tehát az azóta eltelt időszakra vonatkozóan ha jól emlékszem nem is kaptam kérdést.

 

Hagyó Miklós I.r. vádlott védőjének kérdése:   Van-e tudomása arról, hogy Hagyó  Miklóst mikor nevezték ki konkrét dátummal a fővárosi közgyűlés főpolgármester helyettesnek?

 

Tanú:

 

Konkrét   dátumról   nincs,   de   annyira   emlékszem,   hogy   a   fővárosi   önkormányzati választások után több hét eltelt Hagyó Miklós kinevezéséig, tehát nem azonnal nevezték ki.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele: Ez az időpont 2006. december 14. napja. Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Következetesen Ön 2006. őszét jelölte meg. Tanú:

Akkor  a  tévedésem  az,  hogy  miután  kinevezték,  tehát  helyesebb  az,  hogy  még  a kinevezése előtt találkoztam vele.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Mikor és hol mutatták be Önnek Hagyó

Miklóst? 

Tanú:

Az időpontban már elbizonytalanodtam, de arra határozottan emlékszem, hogy D. G.  irodájában  mutattak  be  engem  Hagyó  Miklósnak,  és  D.  G. ez alkalommal még meg is kérdezett engem, lehet, hogy már négyszemközt, hogy ugye jó lesz, ha egy erős kezű irányítója lesz a metróprojektnek, nyilván én azt feleltem, hogy természetesen, minden plusz erő jól jön, de aztán a tapasztalatok, hogy úgy mondjam kissé megmásították a véleményem. Lehet, hogy más irányt is kívánt Hagyó  Miklós adni ennek a projektnek, mint amit mi a kezdetekkor elgondoltunk.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Az utóbbi mondat az Ön véleménye, vagy mire alapozza?

 

Tanú:

 

Ez egy vélemény. Én úgy gondolom, hogy az a szerződéses rendszer és az a beszámoltatási rendszer, amely az állam-főváros illetve főváros-BKV szerződésekben ki volt alakítva az megfelelő volt, az évek során kötött szerződéseink száma és határainak, tartalmának kijelölése megfelelő volt, ezt később több kritika érte. Kevesebb szerződés kellett volna, hasonlók hangzottak el.

 

Visszatérve az előző kérdésre nem tudok határozott választ adni, de valószínű, hogy még a kinevezése előtt találkoztam D. G.nál Hagyó Miklóssal.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Említette, hogy Hagyó Miklós rendszeresen kooperációs tárgyalásokon vett részt és meg is jelölte, hogy 2006. őszétől legalább 7-8 tárgyaláson, még azt is megjegyezte, hogy erről jegyzőkönyvek készültek. Mi igazolja, hogy Hagyó Miklós ezeken a kooperációs tárgyalásokon tényleg részt vett még a kinevezése előtt?

 

Tanú:

 

Ha jegyzőkönyvek készültek, márpedig legjobb emlékezetem szerint készültek, akkor ezeken jelenléti ív vagy a résztvevők felsorolása is megtörtént. A DBR metró projektigazgatóságon vagy az Eurometro Kft.-nél kell megpróbálni fellelni ezeket, de arra nem tudok határozott igenlő választ adni, hogy ezek kezdete már a főpolgármester- helyettesi kinevezés előtt megtörtént volna. Lehetséges, hogy utána kezdődött el a rendszeres részvétel.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Ha úgy vesszük, hogy utána, akkor 2006. december 14.-ét követően?  Kik vettek még ezen részt?

 

Tanú:

 

Igen. Nagyon sokan vettek részt rajta, kb. 30-40 ember, az Eurometro Kft. vezetése, B. L., Hagyó Miklós, a közlekedési ügyosztály vezetője, aki Cs. M. volt abban az időben, én magam, illetve a projektfelelősök, mondom kb. 35-40 személy.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Vallomásából kitűnt, hogy az Eurometro Kft.-vel egy külön megbízási szerződése volt a DBR-nek. Hogy kerülnek hozzájuk a jegyzőkönyvek és hogyhogy nem a projektigazgatóságon lehet fellelni?

 

Tanú:

 

Én ezt alternatívaként mondtam, tehát a projektigazgatóságon mindenképpen meg kell, hogy legyenek, esetleg, ha mégse lelhető ott fel, akkor az Eurometro Kft. talán meg tudja ezeket keresni, mutatni.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Kb. hány jegyzőkönyv készült, amin Hagyó

Miklós részt vett a kooperációs tárgyalásokon? 

Tanú:

Ezeknek a száma 5 és 8 között van kb., nem tudok pontos számot mondani.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Volt-e vagy van-e tudomása arról, hogy D. G. főpolgármester konkrétan milyen feladatkörökkel bízta meg Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest?

 

Tanú:

 

Konkrét tudomásom természetesen nincs, illetve hát senkinek nem lett volna tiszte, hogy nekem megmutassa Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesi megbízását. Amit erről én, illetve mi a projektigazgatóságon tudtunk az az, hogy a 4 metró beruházás általános felügyeletét  ő  látja  el,  a  közlekedési  ügyosztály  közvetítésével  a  fővárosi  közgyűlés részére készült előterjesztéseket fogja így tudtuk jegyezni, aláírni, ezen kívül ami folyamatosan  említve  van,  hogy  szoros  közvetlen  felügyeletet  gyakorol  a  beruházás menete felett.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:      Mondhatjuk  azt, hogy Hagyó  Miklós feladata volt az Ön által vezetett DBR projektigazgatóság ellenőrzése, felügyelete?

 

Tanú:

 

Úgy gondolom igen, mindenképpen ez érvényesült a napi gyakorlatban, de hogy ez a számára milyen formában és konkrétan hogy volt előírva, ezt nem tudom megmondani.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     Emlékei szerint mikor nevezték ki dr. B. L.t metróbiztosnak és ki nevezte ki?

 

Tanú:

 

Úgy gondolom Hagyó Miklós, de időpontot itt sem tudok mondani. Alighanem 2007. legelején vagy 2006. legvégén történhetett ez a kinevezés, akkor mutatták be nekünk B. L.t. De erre vonatkozóan bizonyosan van valahol adat, amire én nem emlékszem.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védője 245/V/9. szám alatt becsatolja a Népszabadság online cikkét, amit tanács elnöke ismertet.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ebből a cikkből is kitűnik, és a tények is tükrözik, hogy dr. B. L.t 2007. január elején nevezték ki és D. G. nevezte ki. Mire alapozza, hogy Hagyó Miklós nevezte ki dr. B. L.t?

 

Tanú:

 

Bizonyos, hogy az összes  ezzel összefüggő tényre, sőt lehet, hogy a többségükre nem tudok pontosan visszaemlékezni. Nekünk B. L. úgy mutatkozott be, illetve az összes nekünk átadott információja Hagyó Miklós úrra hivatkozott és nem arra, hogy közvetlenül D. G.ral állna kapcsolatba. Hagyó Miklóson keresztül, hogy úgy mondjam kerültek át a fővárosi közgyűlésre, vagy a főváros képviselői részére az információk. Tehát B. úr hivatkozásai jelentik az alapot az én kijelentésemhez.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ön kinevezésről beszélt, egész  mást jelent az, hogy valakit kinevezünk és mást, hogy ha valaki az ellenőrzést végzi, feladatát látja el.

 

Tanú:

 

Biztos, hogy nem tudom jogilag korrektül megfogalmazni, hiszen ezekbe a folyamatokba én nem vettem részt, tehát nem tudom, hogy az az  iromány, amit ők megkaptak az egy kinevezés vagy megbízás. Ha jól tudom B. L. végül köztisztviselővé vált, tehát valószínűleg  kinevezéssel  vált  köztisztviselővé,  mi  annyit  tapasztaltunk  ebből,  hogy B. L. telefonon bejelentkezett, illetve az irodámba megjelent és közölte, hogy január 31-ei határidőig neki milyen feladata van. Mi nem végeztünk külön kutakodást abban az ügyben, hogy ő ezt milyen megbízás alapján és kinek az aláírásával végzi. Ő Hagyó  Miklósra hivatkozott.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  A hivatkozás alapja lehetett az, hogy Hagyó Miklósnak tartozott beszámolási kötelezettséggel, mivel ő volt az a főpolgármester- helyettes, aki felügyelte a metrót?

 

Tanú:

Én ezt nem zárom ki. Sőt plauzibilisnek tartom, de nem tudom tényszerűen állítani. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Az  Ön  tudomása  szerint  a  fővárosi

önkormányzat illetve annak egyes szervezeti egységei milyen feladatot láttak el a 4 metróval kapcsolatban?

 

Tanú:

 

A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti egységeiről van szó tehát. Elsősorban is a közlekedési ügyosztály volt az, amelynek konkrét feladata volt, hozzá érkeztek be azok a számlák, szerződések és minden egyéb okirat, ami az egyes szerződésekkel, tenderekkel, végeredményeivel, kivitelezői, tervezői szerződésekkel kapcsolatos volt. Nekik a számla formális, formai ellenőrzése volt a feladatuk, a tartalmai ellenőrzést és igazolást azt az Eurometro Kft. átvizsgálását és szignálását követően mi láttuk el, az én projektfelelőseim. A közlekedési  ügyosztály említett ellenjegyzésével aztán a DBR metró projektigazgatóság továbbította a Magyar Államkincstárhoz ezeket a számlákat, amely az állami támogatás hozzáadását követően az ott lévő BKV számláról kifizette a kivitelezőt. Ezen kívül a közlekedési ügyosztály feladata volt az egyes közgyűlési előterjesztések, köztük a projekt  előrehaladásával kapcsolatos időszakos féléves jelentések átvizsgálása, azoknak az észrevételezése és átadása, illetve előterjesztése az aláíró főpolgármester-helyettes részére.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Tehát a tudomása szerint az ügyosztályról hova kerültek ezek a BKV által elkészített előterjesztések?

 

Tanú:

 

Hagyó  Miklóshoz kellett hogy kerüljenek aláírás céljából. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Tehát az ő kabinetéhez? 

Tanú:

Nyilvánvalóan igen.

 

HagyóMiklósI.r.vádlottvédőjénekkérdése:  Utána ő hova terjesztette tovább ezeket az előterjesztéseket?

 

Tanú:

 

Mi a DBR metró projektigazgatóság pozíciójából ezt nem tudtuk igazán követni, erről nincs több információm.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Részt vett-e Ön fővárosi közgyűlés ülésén vagy főpolgármesteri kabinetülésen?

 

Tanú:

 

Fővárosi közgyűlésen igen, mindenképp, ugye a közgyűlés ülései egyébként is nyilvánosak, de szakértőként elvárták az én részvételemet is. De ez nem aktív részvételt vagy felszólalást jelentett nyilván, hanem fizikai jelenlétet. Fővárosi kabinetülésen is részt vettem, ha arra a főpolgármesteri kabinetre gondol, amit D. G. vezetett és a főpolgármester-helyettesek  vettek  részt.  Itt  eseti  meghívás  alapján,  mint  témafelelős voltam jelen, ha a 4 metróval kapcsolatban volt valamilyen folyamatban lévő előterjesztés. Ezt általában a főpolgármesteri kabinet megvizsgálta, megvitatta és ezekre a kabinetülésekre én is meghívást kaptam.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    O. F.  vezérigazgató-helyettest tudomása szerint ki nevezte ki?

 

Tanú:

 

Erre nem tudok válaszolni.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  2004. január 19-én a fővárosi önkormányzat és  a BKV közötti beruházási szerződést, valamint a Magyar Állam-Budapest Fővárosi Önkormányzat közötti finanszírozási szerződést részletesen ismeri?

 

Tanú:

Igen.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Mi az oka annak, hogy bár a beruházás ezen  a két szerződésen alapult, Ön mégsem nevezte meg ezeket a rendkívül részletes vallomásában a nyomozóhatóság előtt?

 

Tanú:

 

Nem tudok rá választ adni. Én ott a kérdésekre válaszoltam. Valószínűleg nem volt olyan kérdés, amire konkrétan választ kellett adnom, pláne a dátumokra nem. Ilyen szerződés egyébként több alkalommal is készült, volt egy korábban 1998-ban talán, de a ma is érvényes szerződések azok ezek.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Nyomozati vallomásában arról számolt be, hogy az ellenőrzés Antal Attila kinevezését követően komolyabbá vált és már egyedi kifizetéseket is engedélyeztetni kellett. Helytelenítette Ön az ellenőrzés ilyen szigorítását?

 

Tanú:

 

Ugye   a   munkáltatóm   intézkedéseit   nem   lehet   helyteleníteni,   de   szükségtelennek tarthattam, igazából alávetettük magunkat természetesen,  és jogosnak is éreztem egy új vezérigazgató részéről, aki minden részletét meg akarja ismerni a vállalat működésének. Tehát nem helyes kifejezés az, hogy helytelenítettem, az addigi ellenőrzési mechanizmust is elegendőnek tartottam ugyan, de megértettem, hogy erre szüksége van.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Mettől meddig terjedt az az időszak, amikor

V. P. részére Ön, mint projektigazgató jelentéseket tett? 

Tanú:

Ez talán 2003-2004-től egészen 2006. közepéig. Bár jelentésre így konkrétan nem emlékszem, az biztos, hogy havi találkozók, értekezletek V. P.nál voltak. Ezeken mindig részt vett dr. V. Gy. is, aki V. P. tanácsadója volt és vele együtt, illetve az Eurometro vezetőjével együtt ezeken határoztunk meg sok mindent, ami később a főváros egyetértésével a projekt lényeges elemévé vált.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Vallomásában később elmondta, hogy 2007. során is havi jelentéseket kellett a fővárosi önkormányzat részére készíteni. Akkor mennyiben változott ez a jelentéstételi és ellenőrzési, felügyeleti kör?

 

Tanú:

 

Megpróbálok pontosabban fogalmazni, arra nem emlékszem, hogy V. P. részére írásos, havi részletes beszámolókat kellett volna készítenünk, valószínűleg egy előkészítő anyag a következő megbeszélés témáiról készült, de 2007. januártól minőségileg és főleg terjedelmileg teljesen mások voltak az AAM gondozásában készítendő anyagok. Ezek terjedelme akár az 50-80, talán még a 100 oldalt is elérte, rendkívül részletes adatokat tartalmaztak az előrehaladásról, a szerződéses partnerek aktuális listájáról és szöveges értékelést minden egyes szerződés teljesüléséről, a felmerülő problémákról.

 

HagyóMiklósI.r.vádlottvédőjénekkérdése: Konkrétan 1997-től mondhatni 2006. végéig abszolút Ön volt ennek a projektnek a vezetője, legnagyobb ismerője. Saját gyermekének

tekinti vagy milyen hozzáállása van Önnek ehhez a projekthez? 

 

Tanú:

Nem csak a 4 metrót,  ahogy említettem 1986 óta, amikor még a projekt fogalom nem volt bevezetve se, szerettem azokat a munkákat, amelyeknek meghatározott elejük, meghatározott formájuk és szerkezetük és egy adott időben végük van. Én úgy gondolom, hogy maximálisan odaadóan láttam el a 4 metróval kapcsolatos feladatot, természetesen ezt is, mint ahogy a kisföldalatti 95-ös rekonstrukcióját, a Nagykörút egyéb szakaszainak a komplex rekonstrukcióját, ezt is a magaménak tekintettem és mindent elkövettem, hogy a megfelelő mederben és az adott feltételek között megvalósuljon.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ezt a hozzáállását mennyiben befolyásolta az,  hogy 2007. januárjában egyrészt metróbiztost neveztek ki, másrészt egy AAM Zrt. ellenőrzést végzett, tehát lényegében egy szigorúbb ellenőrzés és felügyelet alá került az Ön által vezetett projektigazgatóság?

 

Tanú:

 

Én akkor is úgy gondoltam és ma is úgy gondolom, hogy nem maga az ellenőrzés ténye, hanem ennek a velünk való nem egyeztetése, illetve a mi, hogy úgy mondjam kihagyásunkkal történt végrehajtása volt az, ami ellenérzéseket szült bennem. Azonkívül volt egy jogi természetű aggályunk is, anélkül, hogy a főváros-BKV közötti beruházási szerződés módosult volna és anélkül, hogy  az állam-főváros szerződés módosult volna úgy láttam, hogy adott esetben jogi probléma is felmerülhet, hogyha olyan ellenőrző fórumok, olyan irányító fórumok kapcsolódnak be a beruházásba, amelyek ott nincsenek intézményesítve. Tehát végső soron ez az állami 79 %-os finanszírozás esetleges megkérdőjelezését  vonhatta  volna  maga  után.  Nagyon  szigorú  olvasatban  pedig  az Európai Beruházási Bank hitelének, ami 75 %-os volt mind a két fél részére a megkérdőjelezésével is járhatott volna.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Ez  a  jogi  szabálytalanság  a  DBR projektigazgatóság álláspontja volt, ezt milyen fórumon és hol jelezték a fővárosi önkormányzat irányában?

 

Tanú:

 

Azt hiszem ilyen jelzések csak informálisan történtek, hiszen a főváros akkori vezetése már támogatta ezeket az ellenőrző és egyéb fórumokat. Én írásban ilyen jelzést nem tettem, de lehetséges, hogy a DBR metró projektigazgatóságon közreműködő jogi iroda, amikor pl. a DBR metró közbeszerzési szabályzatát, mint a BKV Zrt. közbeszerzési szabályzatának a mellékletét elkészítette, akkor utalt ilyesmire.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Vallomásában kitért Horváth Évára, ezzel kapcsolatban tenném fel a kérdést, hogy tudomása szerint ő mikor került a DBR projektigazgatósághoz és tudomása szerint mikor került a fővárosi önkormányzattal jogviszonyba?

 

Tanú:

 

Erre nem tudok konkrét választ adni, 2007. elején, ennél pontosabban nem tudom.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Meg kell kérdeznem, hogy tényleg mire alapozza azt, hogy Hagyó Miklós döntése alapján került Horváth Éva a DBR projektigazgatósághoz?

 

Tanú:

 

Csak arra, amit Horváth Évától magától hallottam. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Konkrétan mit mondott Horváth Éva? 

Tanú:

Bocsánat, nem is csak Horváth Évától, hanem Regőczi Miklóstól, a BKV akkori, ha jól tudom kommunikációs vezérigazgató-helyettesétől, aki arra hivatkozott, hogy erősíteni kell a 4 metró kommunikációját és a BKV szorosabb és nagyobb tudomással szeretne bírni arról, hogy milyen sajtómunkát végeznek a 4 metró körül. Most már visszaemlékszem rá. Ezért van szükségük arra, hogy a mi helységeinkben kapjon Horváth Éva elhelyezést, de hogy mikor került egyáltalán Horváth Éva Hagyó Miklós kabinetjében, erről semmilyen tudomásom nincs, nem volt.

 

Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére tanú:

 

Igen, azt hiszem úgy volt, hogy Horváth Évától hallottuk hogy őt a DBR-hez Hagyó Miklós tette. Mi így gondoltuk igen.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele:

 

Észrevételezem, hogy a tanú az előbb helyesbítette, hogy Regőczi  Miklóstól hallotta és nem Horváth Évától.

 

Tanú:

 

Horváth Éva viszont valóban Hagyó Miklósra hivatkozott, hogy őt kell tájékoztatnia.

 

Tanács elnöke Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének indítványára ismerteti a tanú nyomozás során tett vallomásából a nyomozati iratok 39. kötet 25.869. oldaláról az utolsó bekezdést.

 

Ismertetés után tanú:

 

Azzal az eltéréssel, hogy a főváros helyett Hagyó Miklóst említettem nem látok érdemi eltérést a nyomozati vallomásom és a mostani között.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Három évvel ezelőtt nem említette Hagyó

Miklóst, most pedig említette. Ezért kérdeztünk rá, hogy mire alapozza? 

Tanú:

Mondom, az a főváros, akire ott hivatkoztam, hogy a fővárost kell tájékoztatnia, az akkori és a mostani véleményem szerint is Hagyó Miklós lehetett.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Tehát nincs tudomása arról, hogy Horváth

Éva mikor került a fővárosi önkormányzathoz?

 

Tanú:

 

Erről nincs.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Tájékoztatnám, hogy ez  2008. évben valósult meg, tehát az Ön BKV-nál való jogviszonyának megszűnését követően. Akkor ismételten rákérdezek, hogy miért említette a nyomozati vallomásában, hogy Horváth Éva a fővárosba bejárt, ezt mire alapozta?

 

Tanú:

 

Kizárólag és csakis Horváth Éva saját megjegyzéseire és arra, hogy neki a fővárost és Hagyó Miklóst erről és arról és amarról tájékoztatnia kell, semmilyen más alapom erre nincs, csak az, amit akkor tapasztaltam Horváth Évától.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Tudomása  szerint  B. Á.ot  ki nevezte ki a projektigazgatóság élére?

 

Tanú:

 

Szerintem a munkáltatója a BKV vezérigazgatója volt, tehát a vezérigazgatónak kellett kinevezni.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     Mennyiben  változott  a  feladatköre projektigazgató-helyettesként?

 

Tanú:

 

Annyiban, hogy már nem voltam hivatva az egész projektigazgatóság munkáját irányítani, amit ügyész úr kérdésére részben már el is mondtam hátrébb szorultam a feladatok meghatározásában,  koordinálásában,  a  szükséges  értekezletek,  egyebek összehívásában, és munkám jelentős részét az tette ki, hogy B. Á.-val egyeztetnem kellett, hogy minek mi az előzménye, hogy mi miért van úgy ahogy van és folyamatosan felhívni a figyelmét arra, hogy ezek a bizonyos munkákat meghatározó szerződések milyen korlátozásokat jelentenek egyes beszerzéseknél, azon kívül, hogy  a létszámkorlátot az igazgatási költség plafonja befolyásolja és így tovább.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  B. Á.nak így mi lett a fő feladata? 

Tanú:

B. Á.  vette  át  a  projektigazgatóság  irányítását,  nyilván  azokat  a  munkáltatói jogokat  is,  amelyeket  korábban  én  gyakoroltam  elsősorban  neki  kellett  gyakorolnia, vehetett volna fel új embereket, vagy felmondhatott volna munkaszerződéseket és meghatározhatott volna, persze, ha szükséges, akkor a megfelelő egyeztetésekkel különböző szerződéses megoldásokat, ha ezt a közbeszerzési szabályok lehetővé teszik és így tovább. Tehát az én korábbi munkámat végezte.

 

Hagyó Miklós I.r .vádlott védőjének kérdése:  Tudomása szerint B. Á. alatt a DBR projektigazgatóság az EU részéről mekkora támogatást szerzett meg összegszerűségében?

 

Tanú:

 

Én úgy tudom, hogy ebben az időszakban még csak a Jasperssel, az EU szakértői testületével folytak egyeztetések és konkrét folyósításról, pláne a folyósítás megtörténtéről nincs tudomásom. Nem emlékszem rá, hogy EU pénzek ebben az időszakban érkeztek volna.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  És 2008. évben, amikor már nem volt ott, követte, hogy végül is a projektigazgatóság milyen támogatást kap az EU-tól?

 

Tanú:

 

A sajtóban olvastam, hogy kap ilyet, de arról már nincs tudomásom, akkor már nem voltam ott.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  A   nyomozati   vallomásában   a munkaviszonya  megszűnéséről  többször  többféleképpen  nyilatkozott.  Miért  távozott  a BKV-tól, mi a konkrét indok?

 

Tanú:

Ez közös megegyezéssel történt Antal Attilával. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Ismerte-e az AAM Zrt.-t azt megelőzően,

hogy a cég konkrétan a 4 metró beruházásával kapcsolatos szerződést kötött a BKV-val? Tanú:

Nem.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Volt-e tudomása arról, hogy az AAM Zrt.

1996. óta folyamatos munkakapcsolatban állt a BKV-val? 

Tanú:

Nem volt.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Volt-e tudomása arról, hogy az AAM Zrt.

2005. óta BKV előminősítéssel rendelkező társaság? 

Tanú:

Erről sem volt.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Van-e konkrét  tudomása arról, hogy a 4 metró beruházással kapcsolatban ki vetette fel, hogy szükség lenne az AAM Zrt. munkájára? Konkrét, közvetlen tapasztalata?

 

Tanú:

 

Én dr. B. L.ra emlékszem, legalábbis az én tudomásomra tőle jutott ez. Az, hogyki vetette fel általában, erre nem tudok válaszolni.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Tudomása szerint dr. B. L. milyen kapcsolatban volt az AAM Zrt.-vel, dolgozott-e esetleg korábban is a céggel?

 

Tanú:

 

Nem tudok róla.

 

Tanács elnöke Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének indítványára ismerteti a tanú nyomozás során tett vallomásából a nyomozati iratok 39. kötet 25.869. oldal 3. bekezdését.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  A nyomozati vallomásában úgy nyilatkozott, hogy az AAM Zrt.-t Hagyó Miklós és dr. B. L. hozta felszínre. Fenntartja ezt a kijelentését?

 

Tanú:

 

Végül is igen.

 

Tanács elnöke Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének indítványára ismertetéssel tanú elé tárja Hagyó Miklós I. r. vádlott tárgyalási vallomása mellékletének( 46. számú tárgyalási jegyzőkönyv 51. számú melléklet) 49. oldaláról az előterjesztés 2. és 3. bekezdését, továbbá a nyomozati iratok  mellékletek főpolgármesteri hivatal iratai 1. kötetéből a 2007. március 19-ei kabinetülés jegyzőkönyvét a DVD 600. oldaláról.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Tehát ezen okiratok tükrében mire alapozza azt  a kijelentését, hogy Hagyó Miklós hozta felszínre az AAM Zrt.-vel a szerződés megkötésének szükségességét?

 

Tanú:

 

Ezek szerint nem volt olyan tény a tudomásomban, amely ezt támasztotta volna alá, de mindenkinek a környezetünkben ez volt a véleménye, B. L. különösen ezt erősítette bennünk, hogy ezt ők tartják szükségesnek, tehát konkrétan nem tudok olyan iratról, amely az ő elrendelésüket igazolná. Akár a nyomozati anyagban lévő vallomásomat vissza is vonhatom, mert ilyen erős kifejezést, hogy hozta felszínre, nem szerettem volna használni. A mi meglátásunk, a mi tapasztalataink abban az időben ezt a vélekedést igazolták.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Megerősíti, hogy az  ismertetett 2007. március 19-ei kabinetülésen jelen volt?

 

Tanú: Igen.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Ezen  a  március  19-ei  kabinetülésen bemutatásra került helyzetfelmérést megismerte?

 

Tanú:Ezt az AAM kellett, hogy készítse ugye? Abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a végleges formájában láttam. Adatokat nyilván szolgáltattuk hozzá, de ezeket sem személyesen én szolgáltattam, hanem a kollégáim és az Eurometro Kft.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   A DBR  projektigazgatóság  részéről  a szakmai felelőst kinek tekinthetjük, ha Ön vett részt ezen a megbeszélésen, bemutatáson

2007. március 19-én? 

Tanú:

Én kellett, hogy legyek.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   De hát akkor ismernie kellett a 2007. március 14-én elkészült iratot, 4 metróprojekt helyzetének bemutatása, szükséges intézkedési javaslatok a projekt sikerének érdekében, amelyet összeállított dr. B. L. a 4 metró koordinátora?

 

Tanú:

 

Igen, de dr. B. L. állította össze, és mi segítettük ennek az anyagnak a létrejöttét, de abban nem vagyok biztos és azt nem tudom megerősíteni, hogy ennek a végleges előterjesztett formáját én láttam.

 

Tanács elnöke tanú elé tárja K. G. tanú nyomozati vallomásához csatolt DVD-ről a

2007. január 26-ai audit jelentést, melyet az AAM készített.

 

Tanú:

 

Csak azt tudom mondani, hogy a készítésében részt vettem, de a teljesen végleges formáját én hivatalosan az AAM Zrt.-től mind DBR metró projektigazgató nem kaptam meg.

 

Tanács elnöke tanú elé tárja K. G. által becsatolt DVD-ről a 2007. január 31-én készült helyzetfelmérési jelentést, amelyen dr. B. L. neve szerepel.

 

Tanú:

 

Ezt már B. L. jegyezte, mint 4 metró koordinátor. Sajnos erre sem tudok konkrét választ adni, elképzelhető, hogy én ezt megkaptam, egészen bizonyos, hogy interjúk formájában közreműködtem az összeállításában, de ez nem jelenti azt, hogy akár egyetértettem vele, akár ennek nyomán a születendő intézkedéseket én hajtottam volna végre. Alapvetően, ha jól látom ez egy beszámoló jellegű anyag, tehát ennek a szerződés előrehaladási, pénzügyi és egyéb adatait mindenképpen én, illetve a munkatársaim szolgáltatták, de az esetleges javaslatok megfogalmazásában mi nem vettünk részt.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Volt-e tudomása arról, hogy a fővárosi közgyűlés elfogadta az előterjesztés részét képező jelentést és az alapján 2007. március

29.  napján  azt  a  döntést  hozta,  hogy  hatékonyabb  irányítási  struktúrát  és projektszervezetet kell létrehozni?

 

Tanú:

Igen.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Részt vett Ön 2007. március 29-én a fővárosi közgyűlésen?

 

Tanú:

 

Erre nem tudok határozott választ adni, lehet, hogy részt vettem. Rendszeresen részt vettem, de lehet, hogy egy-egy alkalom kimaradt, elképzelhető, hogy ott voltam. De ettől még felszólalási joga ugye a fővárosi közgyűlésen megjelenő személyeknek nincs, kivéve, ha ezt egy előterjesztésként a közgyűlés megszavazza. Tehát opponálni vagy észrevételt tenni módomban akkor se lett volna, ha jelen vagyok.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   El tudja képzelni, hogy azon a fővárosi közgyűlésen Ön nem vesz részt, amin a 4 metró projekt irányítási struktúrájáról hoznak döntéseket?

 

Tanú: Igen.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Volt-e  tudomása  arról,  hogy  szintén ugyanezen a napon, 2007. március 29-én, a fővárosi közgyűlés határozatot hozott arról, hogy a jövőre nézve a főpolgármesternek a 4 metróberuházással kapcsolatosan megtett intézkedéseiről és a beruházás helyzetéről negyedévente írásban kell tájékoztatni a közgyűlést?

 

Tanú:

 

Igen, erről volt.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Hol szerzett erről tudomást? 

Tanú:

A közgyűlési határozatokból, még akkor is ha a közgyűlési előterjesztést magát illetve a határozati javaslatok megfogalmazását nem a projektigazgatóság végezte alapvetően, hanem a közlekedési ügyosztály, illetve a főpolgármesteri-helyettes, aki jegyzi az anyagot, vagy  pedig  ott  a  helyszínen  akár  a  főpolgármester  akár  az  előterjesztő  ezeket módosíthatja. Tehát hogy negyedéves jelentést kell készítenünk erről tudomást szereztem.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Most elég sok okiratot ismertettünk, ennek tükrében is fenntartja azt a kijelentését, hogy Hagyó Miklós akarta kizárólag átalakítani a beruházás ellenőrzését?

 

Tanú:

 

Én úgy fogalmaznék, hogy fenntartom azt, hogy annak idején mindannyiunknak, akik a DBR metróprojekt körül dolgoztunk és informálisan a BKV vezetésének is, az volt a meglátása, az volt a véleménye, hogy ez így jött létre, tehát Hagyó Miklós akaratából. Nyilvánvalóan arra irányulva, hogy a beruházás minél előbb, minél hatékonyabban és minél gyorsabban, megbízhatóbban megvalósuljon, tehát jobbítási szándékkal.

 

Tanács elnöke Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének indítványára ismerteti Hagyó Miklós I. r. vádlott tárgyalási vallomása mellékletének ( 46. számú tárgyalási jegyzőkönyv 51. számú melléklet) 45. oldaláról a 434/2007. számú fővárosi közgyűlési határozatot.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ezt a közgyűlési határozatot ismerte?

 

 

Tanú:

 

Nem emlékeztem rá. Az alapszerződések módosítási igénye vagy annak az előírása az új szervezeti formához igazodóan természetesen most hallom, hogy szerepel benne, de arról nincs tudomásom, hogy ezek valóban módosultak-e.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Az Ön által emlegetett jogi hiányosságot nem  orvosolja ez a közgyűlési határozat? És ennek felelőse is meg van határozva, dr. D. G..

 

Tanú:

 

Álláspontom szerint nem. Mert a közgyűlési határozat az egy egyoldalú akaratnyilvánítás, a szerződés pedig, bocsánat, hogy ebbe bocsátkozom, de két fél közötti egyezség következménye. A tulajdonosi jogkörében eljárva a főváros ezt lehet, hogy megtehette volna, később lehet, hogy meg is tette, de erről konkrétan nincs tudomásom.

 

Tanács elnöke Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének indítványára ismerteti Hagyó Miklós I. r. vádlott tárgyalási vallomása mellékletének ( 46. számú tárgyalási jegyzőkönyv 51. számú melléklet) 107. oldalától kezdődően az előterjesztéshez kapcsolódó 6. számú mellékletet.

 

Hagyó Miklós I.r .vádlott védőjének kérdése:  Az ismertetett mellékletről tudomással bír? Ennek felépítési rendjét alkalmazták?

 

Tanú:

 

Igen, azt hiszem, annak ellenére, hogy több ilyen ábraváltozat is megfordult. Ugye ez az anyag tervezetek során esett át és lehetséges, hogy ebben a végleges állapotában bennem nem tudatosult, de egészen bizonyos, hogy a kezembe kellett, hogy kerüljön.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Az ismertetett tartalomra tekintettel továbbra is  fenntartja a nyomozati vallomását, hogy a PIB-nek jól körülhatárolt hatásköre és felelőssége nem volt?

 

Tanú:

 

Én úgy gondolom igen. Mert az itt felolvasott mondatokból kiderül, hogy ez a leírás az én megítélésem  szerint  nem  tisztázza  azokat,  nem  határolja  el  azokat  a  feladatokat, amelyeket a projektigazgatóságnak, projektirányító bizottságnak és adott esetben a projektfelügyelő bizottságnak el kell végezni. Tehát nem elég konkrét és nem elég tiszta.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Álláspontját akkoriban írásban rögzítette bizottság előtt vagy kabinetülésen?

 

Tanú: Nem.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ez az Ön véleménye? 

Tanú:

Ez az én véleményem volt.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  A nyomozati vallomásában úgy fogalmazott, hogy B. L., illetve Hagyó úr ezt követően elnevezték projektirányító bizottságnak. Álláspontja szerint B. L. és Hagyó úr nevezte el PIB-nek?

 

Tanú:

 

Ezt nem tudom megmondani. A mi tudomásunkra az jutott, hogy működik projektirányító bizottság, illetve láttuk a közgyűlési előterjesztést. Nincs szerintem jelentősége annak, hogy ennek ki adott nevet. Létrejött, létrehozták.

 

Tanács elnöke ismerteti tanú nyomozás során tett vallomását ezzel kapcsolatban a nyomozati iratok 25.871. oldaláról.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Igen, de Ön úgy fogalmazott, hogy Hagyó úr elnevezte PIB-nek, ezt mire alapozta?

 

Tanú:

 

Vissza kell vonnom, személy szerint Hagyó úr személyének az említése ebben a vallomásban alighanem túlzás volt, én úgy gondolom, hogy biztosan egyet kellett értsem vele, hogy ennek ez a neve, de hogy ő nevezte volna el, ezt nem tudom fenntartani.

Tanács elnöke 12 órakor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 12 óra 10 perckor folytatja. Tanács elnöke tájékoztatja a jelenlévőket, hogy B. Á. tanú kihallgatására a mai

napon  nem  kerül  sor,  ezt a  tanúval  is  megkísérli rövid  úton  közölni,  őt egy későbbi időpontra idézi a bíróság.

 

Tanács elnöke Hagyó Miklós I. r. vádlott indítványára ismertetéssel Gulyás László tanú elé tárja a nyomozati iratok mellékletek Főpolgármesteri Hivatal iratai 1. kötet DVD 601. oldaláról a 2007. május 29-ei kabinetülés jegyzőkönyvét.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ezt a döntést ismerte-e? 

Tanú:

Elképzelhető, de most konkrétan nem tudok visszaemlékezni rá.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:     Vissza  tudna  emlékezni,  hogy  a projektfelügyelő bizottság hogy végezte a munkáját?

 

Tanú:Ha jól emlékszem a meghívottak között sem voltam jelen. Tudtam a projektfelügyelő bizottság létezéséről. A negyedéves jelentési kötelezettséghez az adatok szolgáltatása nyilvánvalóan a mi bevonásunkkal történt, azt sem titkolták előlünk, hogy ez milyen célra készül, de magáról a jelentésről, annak a szövegszerűségéről nekem nem voltak információim.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Megkereste-e Ön  2008-ban  az  Index internetes hírportál, hogy nyilatkozzon a 4 metró beruházásról illetve az AAM Zrt. DBR metróprojekttel kapcsolatban végzett munkáról?

 

Tanú:

 

Nem hiszem, hogy törtét ilyen megkeres, legjobb emlékezetem szerint 2008. január 1. után én nem nyilatkoztam senkinek.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Nincs tudomása arról, hogy 2008. február

27-én ebben a témában megjelent egy cikk? 

Tanú:

Konkrétan nincs.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:    A 4  metró  projekt  esetében  ki  volt  a beruházó?

 

Tanú:

 

A beruházó a BKV Zrt. volt és a beruházási feladatokat a BKV Zrt. nevében végezte a

DBR metró projektigazgatóság.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  A  Magyar Állam, a Fővárosi Önkormányzat és BKV Zrt. között létrejött szerződések alapján ki volt a költségviselő a 4 metróprojekttel kapcsolatos minden jellegű költség esetében?

 

Tanú:

 

A költségviselés alapvetően a Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat, valamint a Fővárosi   Önkormányzat   és   a   BKV   közötti   szerződések   alapján   zajlott,   tehát   a költségviselőt itt kell keresni.  A költségviselő a Magyar Állam volt 79 %-ban, a fővárosi önkormányzat 21 %-ban. Ehhez vett igénybe mind a két fél a saját része 75 %-os mértékéig európai beruházási banki hitelt.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:    Konkrétan  a  számlákat  kihez  kellett benyújtani?

 

Tanú:

 

A Magyar  Államkincstárhoz.  Minden  kifizetést  a  Magyar  Államkincstárnál  a  BKV  Zrt. nevére megnyitott számláról teljesítettek a kivitelezők felé.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése: A számla az kinek a nevére szólt?

 

Tanú:

 

A BKV Zrt. nevére.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:   Kinek volt fontos az, hogy pontos képet kapjon 2006. év végén, 2007. év elején a 4 metró projekt állásáról?

 

Tanú:

 

Én úgy gondolom, hogy egyrészt a költségviselők kilétéből fakadóan a Magyar Államnak is létfontosságú kérdés volt, hogy erről korrekt információi legyenek, hasonlóképpen a fővárosi önkormányzatnak is, már csak a   21%-os részvétele és a BKV fölött gyakorolt tulajdonosi ellenőrzése miatt. Nemkülönben a BKV Zrt.-nek, aki saját nevére vette ezt a beruházást és a projektigazgatóság útján végezte ennek lebonyolítását.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:   Az AAM Zrt.-nek a helyzetjelentését azt használta az említett 3 személyiség? A Magyar Állam, a fővárosi önkormányzat és a BKV?

 

Tanú:

 

A Magyar Állam ilyetén tevékenységéről nincs semmilyen tudomásom. A főváros nyilvánvalóan használta, hiszen ahogy többször elhangzott különböző előterjesztések formájában   lényegében   az   AAM   által   összeállított   anyagok   kerültek   hozzá   és nyilvánvalóan használta a BKV Zrt. is. A DBR metró projektigazgatóság, hát megpróbáltam többször érzékeltetni, habár nem mindenben értett, sőt többségében nem értett egyet azzal, hogy az AAM Zrt. egy új irányítási, új szervezeti, új beszámolási struktúrát akar létrehozni, de lényegében mi is visszatükröződni láttuk a saját magunk által adott adatokat egy más bontásban és ez mindenképpen többletinformáció volt.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  Kinek a feladata volt a 4 metróprojektnek az összefogása?

 

Tanú:

 

Az összefogás elég tágan értelmezhető szó, a főváros-BKV közötti beruházási szerződés alapján a DBR metró projektigazgatóság feladata volt. Nekünk kellett tudnunk minden szerződésről, az előforduló nehézségekről vagy kijavítani vagy javaslatot tenni azoknak a korrigálására. 2005-ig elsősorban az addigi előkészítési folyamat, egy csomó járulékos szerződés, tervezési szerződés, geotechnikai ellenőrzési folyamatok és egyébnek a kiviteleztetése zajlott nálunk, tehát az összefogás ilyenformán a mi feladatunk volt. Az említett két nagy szerződés szabályozta azt is, hogy milyen formában és mennyi időközönként kell nekünk jelentést tennünk erről a beruházásról, az Európai Beruházási Bank felé féléves jelentéseket kellett készítenünk, természetesen angol nyelven, ahol az előrehaladásnak egy EIB által meghatározott formában kellett megjelennie, tehát ő is az ellenőrök között volt. Az állam-főváros szerződés például azt is tartalmazta, hogy ha jól emlékszem évente a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is jelentést kért a beruházásról, ki is szállt hozzánk és számlánként, tételenként minden esetben ellenőrizte a beruházás menetét.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  Említette, hogy a beruházó a BKV Zrt. volt, amely  tevékenységét  a  DBR  projektigazgatóságon  keresztül  gyakorolta.  Ezáltal  a beruházás első számú felelőse, a beruházás első számú vezetője ki volt? 

 

Tanú:

Beruházás első számú vezetője és felelőse a DBR metró projektigazgató volt, azonban a BKV Zrt. aláírási szabályzata úgy rendelkezik, hogy a DBR metró projektigazgatója bizonyos  összeghatárig  vállalhatott  kötelezettséget,  ezen  fölül  a  kötelezettségvállalás másik összeghatárig a vezérigazgató hatáskörébe tartozott, ezen felül pedig az igazgatóságnak kellett döntést hozni és jellemzően a legnagyobb kivitelezési szerződések és gyártási, szállítási szerződések már beleestek ebbe az összeghatárba, tehát ilyen értelemben a BKV legfőbb vezető szerve is a beruházás felelőse volt, az ő részükre a projektigazgatóság készített előterjesztéseket és a döntési javaslatok szintén a projektigazgatóságnál jöttek létre a már említett mérnöklebonyolító szervezet szoros tanácsadása mellett.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  Az egyszemélyű felelős, amit Ön elmondott, ezek szerint a vezérigazgató?

 

Tanú:

 

Bocsásson meg, de azt hiszem ez már olyan jogi kérdés, amire én talán nem is vagyok hivatott válaszolni.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  A 4 metró projekt megvalósítása 2006. év végén, 2007. év elején egy új időszakba lépett-e?

 

Tanú:

 

Úgy gondolom, hogy nem. Meg voltak kötve bizonyos kivitelezési szerződések már. Nagyon sok lényeges tendernek még hátra volt az elbírálása, ezeket most tételesen nem tudnám felsorolni, de 11 alapvetően lényeges, nagy szerződés volt, ami tulajdonképpen

17-re is bővülhet, mert bizonyos tenderek több állomást is feledtek már, de 2006.-2007. fordulóján ebből a 11-ből talán 7, azt hiszem, több, mint a fele már meg volt kötve.

 

AntalAttilaIII.r.vádlottvédőjénekkérdése:  Nem erre gondolok, hanem az előkészítés és a fizikai megvalósítás az nem itt válik el, nem ebben az időszakban indul el a 4 metrónak a fizikai kivitelezése?

 

Tanú:

 

A kivitelezés fizikailag már megkezdődött ekkor. Tehát ha jól emlékszem 2006. áprilisában megkezdődött az alagútépítés fizikailag. És ezt megelőzően 2006. elején a pajzsok leeresztéséhez szükséges pajzsindító műtárgy is megépült, tehát tulajdonképpen fizikailag a beruházás már mondjuk sínen volt. Nem volt ez fizikai fordulópont.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:   Az a fajta szerződéses és megvalósítási konstrukció, hogy nem egy fővállalkozó végzi a kivitelezést, hanem 16 vagy 17 külön vállalkozási szerződés jön létre, ez hordozott-e magában a kivitelezéssel kapcsolatosan veszélyeket?

 

Tanú:

Ez megítélés kérdése. Hordozott veszélyeket is, de nekem továbbra is meggyőződésem, hogy több előnye van, mint hátránya. Ráadásul a városvezetés nemcsak az én meggyőződésem, hanem a sajátja szerint is támogatta ezt a konstrukciót. Még Hagyó Miklóst megelőzően az előző főpolgármester-helyettes, maga a főpolgármester, és annak idején főpolgármester-helyettesként működő pénzügyi helyettese, A. J. is ezen a megítélésen volt, nemkülönben az Európai Beruházási Bank, akivel többször egyeztettük a beruházás tenderekre, pályázatokra osztását. Hogy röviden foglaljam össze egy fővállalkozó   esetén   ez   ma   már   több   százmilliárdos   szerződés   lenne,   akkor   is százmilliárdot meghaladó nagyságrendű volt, amikor tervezni kezdtük, ebből fakadóan annak az egy fővállalkozónak a tönkremenetele, csődbemenetele, ellehetetlenülése, a beruházás minden elemét magával rántaná. Itt egy vállalkozót ebből a 17-ből könnyebb helyettesíteni, kicserélni, a beruházás legfeljebb késedelmet szenved és a futott pénzügyi kockázat ennek megfelelően kisebb. Fel szokták hozni ellenérvként, hogy a koordináció és az összefogottsága ennek szorosabb, megbízhatóbb lenne, erre nekem mindig az volt a válaszom, hogy természetesen, ha ezt megfelelően megfizetjük, mert ennek a vállalatok közötti koordinációnak igenis ára van, ezeket a fővállalkozók mindig beárazzák. Fővállalkozói prémiumnak, díjnak, stb.-nek konkrét árai vannak, már akkor is, ha egy-egy részfeladattal egy-egy részvállalkozót bíznak meg. A mérnökök között megoszlanak a vélemények erről, mi a városvezetés támogatásával ezt a több vállalkozós megoldást választottuk.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:    A  projekt  menedzsmentjét,  a  projekt irányítását, a projekt adminisztrációját és a minőségbiztosítási tevékenységet ki látta el az AAM Zrt. szerződéses jogviszonyát megelőzően?

 

Tanú:

 

Ezeket mind a DBR metró projektigazgatóság, aki egyébként minőségbiztosított szervezet volt, 2006-ot megelőzően már több éve ISO 9001 minőségbiztosítással rendelkeztünk.

 

Tanács elnöke 12 óra 32 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 12 óra 37 perckor folytatja.

 

Antal Attila III.r. vádlott észrevétele: Szeretném elmondani, hogy a fővárosi önkormányzat közgyűlésein való előterjesztések során, amikor BKV-t érintő kérdés került szóba, akkor azon a BKV részéről az adott területnek a vezetői minden esetben, úgymond fővesztés terhe mellett kötelezően részt vettek. Ez jelentette a vezérigazgatót, az adott terület vezérigazgató-helyettesét, sőt bizonyos kérdésekben az adott terület szakmai referensét is, tekintettel arra, hogy egy fővárosi önkormányzati közgyűlés 70-80 napirenddel és elég zaklatott körülmények között zajlott le. A zaklatott körülmények alatt azt értem, hogy számos esetben a helyszínen változtak az előterjesztés momentumai, mindig jelen kellett lennie annak, aki megfelelő tudással, kompetenciával rendelkezik. Ezért kell azt mondanom, hogy a 4 metró irányításával kapcsolatos stratégiai és alapvető változásokat jelentő közgyűlési előterjesztés során is, velem együtt Gulyás úr is ott toporgott és várta azokat a kérdéseket, amiket meg kellett válaszolni.  Egészen konkrétan a tanú mellettem állt a már felmerült előterjesztésnél is.

 

Tanú:

 

Antal úr, Önnek igazat adok. Bizonyára ott álltam, sőt ha Ön mondja ott álltam. 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:   Az  olyan  jellegű  beruházásoknál,  ahol  külföldi

finanszírozás, nemzetközi vállalkozói kör szerepel, minden magyarországi, de a világon mindenütt a kivitelezés egy úgynevezett FIDIC rendszer szerint működik, ez egy nemzetközi mérnöki szervezet, amely ajánlásokat tesz, ezek olyan erős ajánlások, ennek olyan kötelező érvényei vannak a kivitelezésre, hogy ezek az elsődlegesen figyelembe veendő irányelvek. Azért lényeges ez, mert a BKV 4 metró beruházása is egy ilyen körbe tartozik. A FIDIC által meghatározott úgymond fogalmi körökben kell keresnünk a szereplőknek a funkcióit. Pontosan meg van határozva, hogy mi a beruházó feladatköre, mi a Mérnök feladatköre és a Független Ellenőrző Mérnök feladatköre.

 

Antal Attila III. r. vádlott kérdése:  Gulyás  úr  tudja-e,  hogy  a  mérnök  és  a  beruházó feladatköre hogy határolódik el egymástól és hogy biztosítja azt, hogy a beruházásnál a szereplők pl. a vállalkozók megfelelőképpen kapjanak irányítást, és az elszámolásuk és a kivitelezésük során a megfelelő kompetenciák hogy válnak el egymástól?

 

Tanú:

 

Fontos és pontos, amit Antal Attila úr elmondott. A FIDIC-et minden nemzetközi finanszírozó bank, Világbank, Európai Beruházási Bank, EBRD, stb. alapul veszi, mint bevett gyakorlatot. A FIDIC-ben a beruházót megbízónak hívják, a mérnököt pedig Mérnöknek, nem Független Ellenőrző Mérnöknek, hogy pontosítsak, a FEM egy fővárosi hogy úgy mondjam kívánság volt, amely nem tudom, hogy azóta megvalósult-e, akkor még nem, a kivitelező pedig természetesen a vállalkozó. A FIDIC általános és speciális szerződési feltételeket határoz meg, az utóbbiak természetesen keretfeltételek, amelyeket az adott beruházáshoz kell igazítani. A feladatkörök ebben a szerződésmintában pontosan elválnak egymástól, szabályozva vannak és a nemzetközi gyakorlat által ki vannak próbálva. Annyi volt az eltérés a DBR metróprojekt tekintetében, hogy nálunk ez a Mérnök, amely a FIDIC-nél egy maximálisan független mérnök, ez nálunk egy tanácsadó mérnökként funkcionált, ettől függetlenül ő   szuverén, saját maga által generált és számunkra  átadott tanácsokat jelenített meg. Továbbá a  viták  eldöntésére  az  eredeti FIDIC-kel szemben nálunk nem a Mérnök, hanem választott bíróság volt jogosult első menetben. Ezeket az eltéréseket befogadta mind az Európai Beruházási Bank, mind pedig az állam és a főváros.

 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:    A FEM-mel kapcsolatosan, amit tetszett mondani, azt  nem tudom visszaigazolni, mert annak a funkciója élesen elválik ettől a szereptől, amiről az előbb beszéltünk, ennek a hiányát az ÁSZ jelentés is többször említi. Egyébként a FEM szerepét a BKV Zrt. felügyelő bizottsága látta el ideiglenesen a közgyűlés megbízására,  illetve  a   felügyelő  bizottság  megbízására  egy  tanácsadó  szervezet készítette ezeket a jelentéseket, amiket időnként el kellett készíteni. A Mérnöknek, és most az Eurometróról beszélünk a feladata az volt, hogy a kivitelezés végrehajtása során keletkező műszaki jellegű kérdésekben, de akár a számlázással és a teljesítésigazolásokkal kapcsolatos kérdésekben egy olyan szervezet szerepeljen, aki pontosan tudja ezeket, tehát mérnöki kompetencia, és ebben nagyon sok magasan kvalifikált mérnök szerepelt. Az ő feladatuk elválik a beruházó feladataitól, a beruházónak olyan feladatai vannak, mint például a tenderek kiírása, ami nagyon érzékeny terület. Amikor ezzel a projekttel én megismerkedtem, akkor számomra az volt a nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben átfedés van, ugyanakkor a FIDIC meghatározása szerint itt éles határnak kell lennie. Nem minden esetben okoz ez problémát, de olyan esetben amikor pl. egy kivitelező claim-et jelent be, olyan feladat végrehajtását szeretné kifizettetni a beruházóval, ami pl. egy másik vállalkozó ottani munkájának a behatása, akkor nagyon élesen felmerülnek ezek a kérdések, hogy ki a Mérnök, ki a beruházó,  kinek mi áll érdekében. Tehát ez egy olyan feladat volt, amit meg kellett oldani, meg is oldották és tulajdonképpen megfelelő szinten, ugyanakkor az EU-s finanszírozás szempontjából ez egy olyan momentum volt, amin változtatni kellett.

 

Antal Attila III. r. vádlott kérdése:  Mennyiben  tudja  ezt  visszaigazolni  Gulyás  úr  a tapasztalata alapján, hogy ezt hogy végezte a BKV? Mi lett volna az úgymond vegytiszta kivitelezői, beruházói, mérnöki szerepkör ebben a projektben?

 

Tanú:

 

Én úgy gondolom, hogy azokat a  többletkifizetési igényeket, amelyeket a vállalkozó az én rálátásom meglétéig bejelentett, az  Eurometro egyrészt pontosan nyilvántartotta ezeket, az ezekre vonatkozó szerződéses határidőket nyomon követte. A FIDIC teljes minta szerződése azért nem valósult meg, mert az a bizonyos döntőbizottság az Eurometro döntési javaslatát követően rögtön hatályba lépett és nem a Mérnök döntését kellett kötelezően a vállalkozónak elfogadnia. Tehát csak részben tudom ezt visszaigazolni. Természetesen egy ésszerű értékhatárig minden független külső szervezet, így a FEM ellenőrzése sokat számít,   de továbbra is úgy gondolom, hogy nem volt arra szükség, hogy még egy mérnök szervezet az Eurometrón kívül vegye gondozásba ezt a projektet, hiszen   a vitákat   az   ő   javaslatára   sem   tudták   végül   eldönteni,   azok   mind   a döntőbizottságnál landoltak. Gondolok itt a Fővámtéri többletköltségekre, amelyek már akkor csúcsosodtak ki, amikor én nem voltam a beruházásban vagy pedig a Gellért téri úgynevezett visszafogó-összekötő alagúttal kapcsolatos költségtöbbletekre, amelyek szintén a döntőbizottsághoz kerültek.

 

Antal Attila III. r. vádlott észrevétele:

 

A választott bíróság 2008. február 19-ig nem állt fel, addig nem működött, ameddig én vezérigazgató voltam. A FEM egyébként azt hiszem a mai napig nem lett kiválasztva. De az én kérdésem a Mérnökre vonatkozik, a FEM egy másik szervezet. Ugyanis egy olyan veszélyre hívta fel a figyelmet, ami az EU finanszírozásnak gátja lehet, és ezek akkor kezdődnek, ez később vissza is igazolódott, amikor találkoznak a vállalkozók egymással, ott merülnek fel ezek a claimek, ott merülnek fel olyan extra kifogások és problémák, amiben ezek a szervezetek jól körülhatárolt feladatkört láthatnak csak el, ez azért szükséges, hogy ne legyen egy claim probléma felvetés elutasítása során érv, hogy ezt a Mérnök hogy látja, mert a Mérnöknek ebben a kérdésben nincs szerepe. Ezt akartam csak bemutatni, hogy egy ilyen momentum be volt építve a rendszerbe, ami egy ideig kitűnően működik, de igazából nem szabályszerű a feladatvállalása.

 

Tanú:

 

Fenn kell tartanom most is, hogy ezt csak részben tudom visszaigazolni. 

Antal Attila III. r. vádlott kérdése: A BKV Zrt. SZMSZ-ét tetszik-e ismerni? 

Tanú:

Nagy vonalakban természetesen, de a DBR metró projektigazgatóságnak most is van, ha jól tudom külön saját SZMSZ-e, ami a BKV Zrt. SZMSZ-ének a részét képezi.

 

Antal Attila III.r. vádlott kérdése: Igen minden igazgatóságnak külön ügyrendje és rész SZMSZ-e  van.  A  DBR  igazgatóság  munkáltatói  jogkörét  és  ezáltal  az  ott  történt események felelősségét hol kell keresnünk az SZMSZ-ben most és a 2007-ben érvényes SZMSZ-ben is? 

 

Tanú:

Ameddig én projektigazgató voltam a DBR metró munkavállalói fölött én gyakoroltam a munkáltatói jogkört. Hogy ez később hogy alakult, erről nincs tudomásom, énfölöttem viszont a BKV vezérigazgatója gyakorolta a munkáltatói jogköröket, ez a főváros és a BKV közötti beruházási szerződésben benne kell, hogy legyen.

 

Antal Attila III.r. vádlott észrevétele: 2007-ben indult el az a munka, amit alagútépítésnek hívott, mert akkor találkoztak az állomásonként önállóan építő kivitelező vállalkozók, és ez egy olyan minőségi változást jelentett a projektben, amire teljesen természetesen előkészült a szerződés, de a napi valóság mutatta be, hogy milyen nehézségek vannak és innen származtak azok az úgynevezett claimek, amire az előbb is próbáltam rávilágítani.

 

Tanú:

 

Igen, Antal úr ezt visszaigazolom.  Ugye az alagútépítést meg kellett mindenhol előzze az állomási szerkezetek bizonyos részének az elkészítése és a pajzsnak kész állomásfalon kellett  volna  áthaladnia,  ez  nem  minden  esetben  sikerült,  volt  ahol  lemaradt  az állomásépítő és utólag kellett megépítenie az állomás betörő falát. Amit Antal úr mond, kétségtelenül így is fel lehet fogni, ebből a szempontból egy fordulat volt, de nem a szerződéses felosztás vagy a tervek szempontjából.

 

Antal Attila III.r. vádlott kérdése: Itt a kivitelezés során jelentkező új, más nagyságrendű problémák megjelenésére próbáltam volna rávilágítani, illetve az EU finanszírozás az melyik időszakra volt tehető?

 

Tanú:

 

Az EU támogatás, ami ugye nem azonos a Európai Beruházási  Bank hitelével, hanem egy vissza nem térítendő kohéziós alaptámogatás, az  már kívül esett az én ott létemen, az  előkészítésében  részt  vettem,  Brüsszelben  az  EU-t  meg  kell  ismertetni  ezzel  a dologgal, azon még részt vettem és részt vettem több egyeztetésen a Jasperssel, az EU kohéziós mérnöki, műszaki tanácsadójával, de a véglegesítésére ezeknek a dokumentumoknak jóval az én távozásom után került sor.

Tanács elnöke 13 óra 04 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 14 órakor folytatja. Tanács elnöke tájékoztatja a jelenlévőket, hogy B. Á. tanú szabályszerű idézésre

megjelent, tanács elnöke közölte vele, hogy a mai tárgyaláson kihallgatására nem kerül sor, az újabb idézést e-mail útján küldi majd részére.

 

Tanács elnöke ismerteti K. G. tanú által becsatolt DVD-ről ( BKVPRM 01/ Munka/

2007. 04/ 01PIB) a 2007. április 12. napján megtartott projektirányító bizottsági ülésről készült emlékeztetőt.

 

Tanú:

 

Az AAM tulajdonképpen hozott anyagból kellett, hogy dolgozzon, én nem vitatom, hogy ez hozzáadott értékkel párosul, sőt, de alapvetően ezek a jelentések a mi általunk és az Eurometro által szolgáltatott adatokon alapultak. Ezeket dolgozták fel és öntötték formába.Akár a döntés előkészítő anyagokat is.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

Erre, hogy stratégiai koordinációs iroda nem emlékszem, de aligha nem ez dr. B. L.t  és  az  ő  munkatársait  jelenti.  B. L.  működött  huzamosabb  ideig  a projekten és hasonló koordinációs feladatokat ellátott.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevétele:

 

Két rövid észrevételem lenne a mai napon itt a tanácsteremben elhangzottak kapcsán a tanú vallomását illetően, utána a nyomozati szakaszban tett vallomásaira kívánok észrevételt tenni, ez utóbbit írásban is benyújtom.

 

Itt felmerült, hogy mit is jelentett ez a koordináció és hogy állt ez a projekt 2006. év végén,

2007. elején. Itt valóban 10 állomás volt, 10 különböző szerződéssel, 10 különböző projektről beszélünk. Tehát több, mint 15  vagy 16 különböző szakhatóság  engedélye kellett ahhoz, hogy egy-egy projekt, konkrét állomás építése elkezdődhessen. Például

2007. elején kettő állomásnak, de legalább az egyiknek nem tudom pontosan melyiknek a IX. kerületben, a Fővámtér és a Kálvin tér állomásoknak nem volt a kerülettől érvényes építési engedély, nem tudott elindulni maga a kivitelezés. Mit is jelentett ez? Nem fent a felszínen kellett találkozni a fúrópajzzsal, hanem valamennyi állomást szerkezetkészre 35-

40 méterrel a föld alatt kellett elkészíteni, hogy mire odaér a pajzs, fogadni tudja ez az adott  állomás.  Tehát  a  pajzs  csak  abban  az  esetben  tudott  valamennyi  állomáson elhaladni, ha az állomás szerkezetkész állapotban elérte azt az építési szintet, ami a pajzs fogadására alkalmas volt. Kérem, ha megállt a Fővámtér előtt ez a pajzs, két pajzsról beszélünk, emlékezetem szerint napi 100.000 euró volt pajzsonként az állás idő, mert egy külön szerződés volt az alagútfúrásra. Ezért kellett koordinálni, ezért mondjuk azt, hogy egy teljesen új szakaszba lépett ez a kivitelezés, hiszen ha egy állomáson 3-5 hétig volt ilyen veszély, nem tudott volna továbbhaladni a pajzs, az az összes többi állomásnak a végső átadási határidejét kitolta volna, ami rendkívül súlyos költségeket jelentett volna a beruházó fővárosi önkormányzatnak és a BKV-nak.

 

2007. március 29-én a DBR metró és a 4 metró beruházás szempontjából rendkívül fontos stratégia döntéseket hozott meg a fővárosi önkormányzat, amelynek tartalmára a későbbiekben ki fogok térni.   Március 19-én ismertette Tanácselnök Asszony, hogy kik voltak ott a főpolgármesteri kabinet ülésén. Tiszteletbe tartom persze a tanú emlékezetét. Hadd mondjam el, hogy a főpolgármesteri kabinet ülés előterjesztése tartalmilag szinte 99

%-ban megegyezett a közgyűlési előterjesztéssel, két pici részletkülönbség volt, a sorszámozás és a bevezető egy mondat. A bevezető egy mondat pedig az egyik esetben úgy kezdődött, hogy előterjesztés a főpolgármesteri kabinet részére, a másik esetben pedig előterjesztés a fővárosi közgyűlés és vagy valamelyik bizottság részére. A főpolgármesteri kabinet ügyrendje szerint a főpolgármesteri kabinet vezetője, Gyekiczky András és az ő kollégái minden résztvevőnek előre kiküldték az anyagot, hiszen elképzelhetetlen lett volna, hogy úgy kérje ki a főpolgármester a kabinetülésen a szakmai észrevételeket, véleményeket, javaslatokat, hogy ne tudják az oda meghívottak, hogy miről van szó. Ezért  a személyes tapasztalatomból, az eljárásrendből, a szokásjogból kiindulva szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy Gulyás L. az akkori projektigazgató ne kapta volna meg előre a kabinetülés előterjesztésének a konkrét anyagát. Azt pedig külön furcsállanám, sőt D. G. főpolgármester urat ismerve kinek másnak kérte volna  ki  erről  az  anyagról  a  szakmai  véleményét,  ha  nem  annak  az  embernek,  aki évtizedes tapasztattal bír a 4 metró beruházás kapcsán. Tehát ha nem kapta volna meg aprojekt igazgató úr ezt az előterjesztést, feltételezem, hogy akár el is maradt volna ez az ominózus kabinetülés.

 

Tanú:

 

Elfogadom, hogy így lehetett.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott a továbbiakban felolvassa észrevételeit a tanú nyomozás során tett vallomásra, melyet írásban 245/Vá/10. szám alatt becsatol.

Tanács elnöke 14 óra 50 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 15 órakor folytatja. Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

Én mint mondtam, lehetséges, hogy az első találkozás Hagyó úrral a kinevezése után történt, de az alkalomra határozottan emlékszem. Arra nem, hogy D. G.-on, Hagyó Miklóson és rajtam kívül volt-e még ott valaki.

 

Én elfogadom, hogy ez nem egyszemélyi döntés volt, Hagyó Miklós erőteljes fellépése és nyilván jobbító akarata és a beruházási határidő pontos megnevezésének az igénye, ami D. G.-nál is, és a közgyűlés gondolom sok tagjánál is felmerült, erősítette bennünk azt a meggyőződést, hogy ez egy főpolgármesteri, illetve főpolgármester- helyettesi illetve az ő megbízásából egy metróbiztosi igény, aminek sok szerteágazó történése volt, pl. az AAM bevonása, egy új szervezeti struktúra, és így tovább. Én nem személyt kívántam akkor, hogy úgy mondjam hibáztatni ebben az ügyben, amikor a nyomozati vallomásomat megtettem, vagy egyáltalán bárkit hibáztatni, hanem arra ráirányítani a figyelmet, hogy nevezzük így, az új városvezetésnek az az elvárása, hogy a DBR metróprojektet egyrészt átlássa, meg tudja, hogy mi, miért történik és hogy hol áll pillanatnyilag a dolog és ha tetszik akkor az EU elvárásoknak megfelelően, de egyáltalán egy kiemelkedően nagy beruházásnál  legyenek tiszták és világosak az új városvezetés számára azok a pontok, amiket követni kell. És ha szabad egyet még hozzátennem nekem önmagában sem B. L.val sem ezzel a két testülettel, a PIB-bel és a PFB- gal sem volt problémám, egyedül az a tisztázatlanság zavart annak idején, hogy azok a bizonyos alapszerződések, amiket a közgyűlés a március 29-ei ülésén módosítani rendelt, azok végül is nem kerültek módosításra az én tudomásom szerint. Tehát a főváros-BKV szerződésben a projektigazgatóság feladata maradt pontosan ugyanaz az, ami addig volt és nem került bele a főváros-BKV szerződésbe legjobb emlékezetem szerint sem a projektirányító, sem   a projektfelügyelő bizottság, ez pedig a tender előkészítéseknél, a tender elbírálásoknál, szerződéskötések előterjesztésénél hogy mondjam zavart okozott és rendszeren kívüli elemnek láttuk.

 

Ügyészkérdése: Az I. r. vádlott észrevételében többször hivatkozott arra, hogy bizonyos döntéseket nem ő hozott meg, illetőleg bizonyos döntésekre nem is volt neki hatásköre. Konkrétan  említette  az  Ön  munkaviszonyát.  Most  ehhez  kapcsolódóan  kell megkérdeznem, hogy fenntartja Ön azt az állítását, hogy Hagyó Miklósnak esetleg volt informális befolyása arra, hogy az Ön  munkaviszonya hogyan alakuljon? Mielőtt válaszol a kérdésre, ismertetni indítványozom a tanú nyomozati vallomásának 25.877. oldaláról a

3. bekezdést.

 

Tanács elnöke ügyész indítványára ismerteti tanú nyomozás során tett vallomását a nyomozati iratok 39. kötet 25.877. oldalának 3. bekezdését.Ügyészkérdése:  Kérem fejtse ki bővebben azt is, hogy mit értett itt a főváros vezetésén, mely személyeket és mire alapozta ezt az állítását, hogy nem voltak egységesek és kik voltak esetleg azok, akik inkább amellett voltak, hogy személyi változásokra van szükség?

 

Tanú:

 

Ez az informális szó valószínűleg a kulcs ebben a kérdésben. Nyilvánvaló, hogy egy összes beruházásért, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és az általa megbízott metróbiztos és a metróbiztos, illetve az AAM ellenőrző szerepének a megszilárdulása és azok a jelentések, illetve az a visszatükrözött vélemény, amelynek itt Hagyó úr is hangot adott, hogy a beruházás 2007. elején nagyon rosszul állt, a mi megítélésünk persze nem ez volt, sem a projektigazgatóságé sem az Eurometróé, azt  az érzetet kelthette, szerintem jogosan bennem, hogy nyilvánvalóan a projektigazgatóság vezetésével van a probléma. Ami a megosztottságot illeti, én úgy gondolom, hogy a főpolgármester maga is időnként hangot adott ennek, hogy minket meg kell erősíteni, hogy helyenként vagy időnként vagy témakörönként én nem végzem kielégítően a munkámat, és volt a kabinetiroda pl. Gyekiczky András dr., akiről én úgy éreztem, hogy engem támogatna, ha itt szavazásról lenne szó a projektigazgató személyét illetően. Nem tudom mennyire volt félreérthető az én nyomozati vallomásom, de ha igen, akkor korrigálom, a teljesen korrekt az az, hogy őneki munkaügyileg és közvetlenül semmiféle befolyása nem lehetett és nem volt az én munkaviszonyomra, az én maradásomra vagy nem maradásomra. De úgy gondolom ma is, hogy nem független talán még az ő személyétől sem az a légkör, ami kialakult a projektigazgatóság  megbízhatóságát, erősségét illetően és nyilvánvalóan erre neki meg is voltak az okai.

 

Ügyész kérdése:     Mostani  tanúvallomásában  konkrétan  nyilatkozott  arról,  hogy beszélgetést folytatott Hagyó Miklóssal az  irodája előtti folyosó szakaszon, ahol az Ön további alkalmazása is szóba került. Azt nem mondta el részletesen, hogy Hagyó Miklós hogyan reagált erre akkor?

 

Tanú:

 

Nem tudom szó szerint visszaidézni. Úgy emlékszem, hogy én kezdeményeztem ezt a beszélgetést vele, de lehet, hogy ez nem így volt, talán Hagyó úr jobban emlékszik rá. Mindenesetre nem ellenezte az én javaslatom, akkor talán B. Á. nálunk is volt, nem tudom megmondani, hogy nálunk volt-e vagy nem, mindenesetre én ezt egy megállapodásnak vagy beleegyezésnek tekintettem az ő részéről.

 

Ügyész kérdése:  Elhangzott-e ezen a beszélgetésen olyan Hagyó Miklós részéről, hogy a

DBR projektigazgatóság személyzeti kérdései nem tartoznak a hatáskörébe? 

Tanú:

Erre nem tudok visszaemlékezni, de ezt hangsúlyoznia nem volt szükséges, mert mind a ketten tisztában voltunk ezzel, hogy ez egy BKV vezérigazgatói hatáskör.

 

Ügyész kérdése:  Értem, de Ön mégis valamiféle beszélgetést folytatott Hagyó Miklóssal ebben a témában. Hogyha mindannyiuk számára ismert volt ez a tény, hogy őneki ez  nem hatásköre, akkor miért folytatott vele ezzel kapcsolatban megbeszélést?

 

Tanú:

Nehéz kérdés és ez is csak azt tükrözi, hogy mindannyian úgy éreztük, hogy Hagyó úr befolyása a BKV vezérigazgatón keresztül, ha szükséges döntő lehet akár egy ilyen személy kiválasztásában is.

 

Ügyész kérdése:   Ezért kérdeztem azt, hogy elutasította-e Önt Hagyó Miklós arra hivatkozva, hogy erre neki nincsen semmilyen hatásköre, nincsen semmilyen ráhatása?

 

Tanú:

 

Én úgy emlékszem, hogy nem utasított el.

 

Ügyész kérdése:  I. r. vádlott most az észrevételében hivatkozott arra is, hogy dr. B. L.nak a kinevezése D. G. döntése volt gyakorlatilag. Ön szerint elképzelhető  az,  hogy  a  városüzemeltetési  főpolgármester-helyettes  legalább beleegyezése nélkül történik meg ez a kinevezés?

 

Tanú:

 

Én úgy gondolom, hogy ennek megítélése talán már túl is megy az én tanúi részvételi lehetőségemen, de tapasztalt fővárosi hivatalnokként úgy gondolom, hogy nem. Tehát Hagyó úrral nyilvánvalóan egyeztettek a személyt illetően.

 

Ügyész kérdése:     Szerepelt  ez  a  kifejezés  az  I.  r.  vádlott  észrevételeiben,  hogy átláthatatlanná vált a 4 metró projekt. Mi alapján mondhatta ezt Hagyó Miklós? Megállapította-e ezt valaki még az AAM Zrt. munkába állását megelőzően?

 

Tanú:

 

Nem tudok ilyen megállapításról. Az, hogy hol lett ez először leírva vagy le volt-e írva egyáltalán  ilyen  kifejezéssel,  erre  sem  tudok  visszaemlékezni.  A  mi  számunkra  a beruházás átlátható volt, azzal a megkötéssel, hogy természetesen egy új személy számára nagyon hosszú időt igényelhetett amíg a sok, nagy értékű szerződés előkészítését, menetét megismerte, megismerhette, lehet, hogy ez a bonyolultság húzódik meg az átláthatatlanság mögött.

 

Tanács elnöke Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének indítványára ismerteti a tanú nyomozás során tett vallomását a nyomozati iratok 39. kötetének  25.877. utolsó bekezdéséből és a

25.879. első bekezdéséből.

 

Hagyó Miklós I .r. vádlott védőjének kérdése:   Ebben  a  nyomozati  vallomásában egyértelműen azt mondta, hogy a főpolgármesterrel, dr. D. G.ral egyetértésben vállalta el a projektigazgató-helyettesi funkciót, akkor hogy merült fel Hagyó Miklós? Ez a befolyás, amit emlegetett Hagyó Miklós esetében, ez megint az Ön véleménye vagy valamilyen megalapozott tényekre épül?

 

Tanú:

 

Nem tudom iratokkal alátámasztani. Egyrészt az én véleményem, másrészt pedig annak idején,  hogy  így  mondjam  a  közvélekedés  volt  ez,  ami  tudom,  hogy  jogilag  nem értékelhető.   Nem tudom alátámasztani iratokkal. A főpolgármesterrel egyébként úgy emlékszem szintén egyeztettem erről, de ez is egy informális beszélgetés keretében történt.

 

Hagyó Miklós I.r. vádlott védőjének kérdése: Úgy fogalmazott, hogy főpolgármesterrel egyetértésben. Ez mit jelent?

 

Tanú:

 

Annyit, hogy egyetértett vele, hogy én maradjak ott. Tehát eltávolítani, hogy úgy mondjam kirúgni a munkahelyemről D. G. sem kívánt.

 

A tanács elnöke megállapítja, hogy az idő előrehaladtára tekintettel a III. vádpont tekintetében nem folytatódik a tanú kihallgatása, arra egy másik napon kerül majd sor, amit a tanács elnöke a későbbiekben fog meghatározni, és a tanút ismételten írásban fogja idézni.

 

A tanúhoz egyelőre több kérdés, vallomására egyéb észrevétel nem volt, tanács elnöke jelenleg a tanú kihallgatását befejezettnek nyilvánítja. A tanú útiköltsége megtérítését nem kérte, majd elhagyja a tárgyalótermet.