Hagyó Miklós

Hagyó Miklós (Jászberény, 1967. július 20. – ) magyar politikus, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagja (párttagságát felfüggesztette), Budapest volt főpolgármester-helyettese, országgyűlési képviselő 2002–2010 között.

"Az idő és az igazság jó barátok, azaz előbb utóbb minden kiderül. Én az idővel, és az igazsággal is szembe tudok nézni" /Hagyó Miklós/^[1]

Pályafutása

Hagyó Miklós 1985-ben érettségizett, majd 1989-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen szerzett főiskolai diplomát, ezt követően több nemzetközi kereskedelmi cégnél dolgozott.

1998-ben a Magyar Szocialista Párt tagja lett, később a XII. kerületi szervezet elnöke, az Országos Választmány tagja.

2000-től lett MSZP Országos Karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. Ő és dr. Oláh Lajos, a tagozat elnökségi tagja indította el 2005 nyarán a Reménysugár Erdélyért akciót az Erdélyt sújtó özönvízszerű áradás károsultjainak megsegítésére.^[2] A jótékonysági akció lakossági gyűjtéssel kezdődött. A gyűjtés eredményeképp több kamionnyi élelmiszert, gyógyszert, pokrócot és sátrat sikerült gyorssegélyként eljuttatni a legtöbbet szenvedett településekre. ^[3] Ezt követően több száz árvízkárosult gyerek számára rendezett magyarországi nyaralást az MSZP Karitatív Tagozata.^[4] Hajdú-Bihar megyében is közel ötven gyermek táborozott. A gyerekek parlamenti látogatáson is részt vehettek, és a debreceni Déri Múzeumot is meglátogathatták. Az akció záróeseménye az erdélyi Kémer település használhatatlanná vált tornatermének felújítása volt.^[5]

A 2002-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, ahol a környezetvédelmi és a külügyi állandó bizottságokban tevékenykedett. 2006-ban az MSZP budapesti listájának 12. helyen szerepelt, ekkor innen szerezte újabb képviselői mandátumát.

A 2006-os önkormányzati választáson az MSZP fővárosi listájáról a hatodik helyen került be a Fővárosi Önkormányzatba, ahol az MSZP–SZDSZ koalíció Demszky Gábor főpolgármester egyik helyettesének választotta.

Hagyó volt a Budapest sportéletét felügyelő főpolgármester-helyettes, és a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Szinkronúszó Alszövetség elnöke. Hagyó Miklóst 2007-ben, Haranghy Csaba lemondása után rendkívüli tisztújító közgyűlés választotta a Magyar Szinkronúszó Alszövetség elnökévé.^[6] A főtitkár szerint Hagyó Miklós az elnöksége alatti két évben nagyon sokat segített. Olyan anyagi hátteret biztosított, aminek köszönhetően külföldi edzőt tudtak hozatni, válogatott edzőtáborokat szervezhettek, és végre megvolt a kellő háttér az eredményes sportszakmai munkához. Olyan sportágfejlesztési koncepciót hagyhattak jóvá, ami már teljesíthető feladatként rögzítette: egy párosunk kijut a 2012-es, londoni olimpiára. ^[7]

Hagyó Miklós pályafutása során és magánemberként is mindig kiemelt figyelmet fordított a kisebbségek védelmére.

2008 márciusában Hagyó Miklós az 1848-49-es szabadságharc roma honvédjeinek szentelt emlékkő felállítását kezdeményezte magánemberként. Beszédében hangsúlyozta: többet tudunk a szabadságharc szerb, lengyel, vagy horvát katonáiról, mint a roma katonákról, pedig szép számmal voltak a hadseregben önkéntes és sorozott roma katonák is. Hagyó Miklós, háromszázezer forinttal támogatta az emlékkő felállítását, valamint közadakozást indított, hogy méltó emlékhelyet tudjanak kialakítani a roma honvédeknek.^[8]

2008 áprilisán Hagyó Miklós felkérte politikus társait, hogy a szabadságjogaiktól megfosztott tibetiek melletti állásfoglalásként – pártállásra való tekintet nélkül – csatlakozzanak ők is a Tibetet Segítő Társaság, a Védegylet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Zöld Fiatalok kezdeményezéséhez, azaz magyar politikusok ne vegyenek részt az olimpián. Egyben kérte a kínai kormányt, hogy az emberi és kisebbségi jogi normák betartásával sürgősen tegyen lépéseket a tibeti váltság mindkét fél számára elfogadható megoldására. Ugyanakkor Hagyó angsúlyozta: nem tartja kívánatosnak az olimpia bojkottját, s a leghatározottabban visszautasít minden olyan kezdeményezést, amely bármely ország sportolóinak az olimpiai játékoktól való kényszerű távolmaradását kívánja előmozdítani, de a kínai és tibeti események minden felelősen gondolkodó embert tiltakozásra késztetnek.^[9]

Hagyó Miklós sokat tett a holokauszt tagadásának bűncselekménnyé nyilvánításáért is. 2007 decemberében fordult először kiáltvánnyal az ország lakosságához látva az ünnepeinket újra és újra megzavaró neonáci zavargásokat. "Valahol és valamiben mindannyian kisebbségiek vagyunk. Amikor tehát bárhol és bármikor egy kisebbség lesz politikai céltáblává, mindenkinek résen kell lennie."^[10] A szocialista képviselők már 2001-ben kezdeményezték az országgyűlésben a holokauszt-tagadás jogi szankcionálását. 2009-ben pedig Hagyó a Népszaván keresztül tájékoztatta a lakosságot arról, hogy a holokauszt-tagadás büntetőjogi szankcionálását célzó törvényjavaslat határozathozatalakor név szerinti szavazást fogok kezdeményezni, mert véleménye szerint az országgyűlési képviselők nemcsak saját lelkiismeretüknek és választóiknak tartoznak felelősséggel, hanem a történelem ítélőszéke előtt is számot kell majd adniuk arról, hogy egy ilyen horderejű ügyben, ilyen társadalmi közegben hova álltak, hova állnak.

A BKV-ügy

Főpolgármester-helyettesként részben Hagyó feladata volt - az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imrével együtt - a BKV felügyelete. Kettőjük előterjesztése alapján nevezték ki pályáztatás nélkül a cég vezérigazgatójává Antal Attilát, aki azonban 2008 márciusában egy autóbuszbeszerzés körüli botrány után távozni kényszerült. Ekkor úgy tűnt, Hagyó esélyes arra, hogy 2010-ben az MSZP őt indítsa a párt főpolgármester-jelöltjeként, ám a BKV új vezérigazgatójával, Kocsis Istvánnal hamar hatalmi harcba keveredett.^[11]

2009 nyarán kirobbant a túlzott végkielégítési és a korábbi, a cég számára aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat. Mindez oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyót és Horváth Csabát, hogy november 20-ig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről,^[12] és a koalíciót is felmondták.

2010-ben folytatódtak a botrányok. Volt szóvivőjét azzal gyanúsította meg rendőrség, hogy úgy vett föl 24 millió forintot a BKV-tól, hogy nem végzett érdemi munkát.^[13] Ekkor terjedt el a nokiás doboz kifejezés is, mivel Hagyónak állítólag egy nokiás dobozban adtak át korrupciós milliókat. Antal Attila letartóztatása^[14] után, 2010 februárjában, az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselő-jelöltségtől.^[15] 2010 márciusában a gyanúsítottként kihallgatott Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója nyilvánosság elé tárt - azóta visszavont - vallomásában és sajtónyilatkozatokban korrupcióvalvádolta meg.^[16] Ezután felfüggesztette MSZP-s párttagságát, és lemondott a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is.^[17]

Pártja a 2010-es országgyűlési választásokon Katona Tamást indította helyette az egyéni választókerületében.^[18] Hagyót országgyűlési képviselői mandátumával járó mentelmi jogának megszűnésekor, vagyis az új országgyűlés alakuló ülésének napján.

A BKV-per jogi állása

A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen a jelenben is zajlik. Ellentmondásos, több esetben alkotmányos alapjogokat is sértő körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte az eljárást. A BKV- per eddigi mérlege szerint a vádlottak nagy részét meghallgatták, miközben a vád szinte teljesen szétesett. Jelenleg az ügy át- és visszahelyezések körüli jogi mizéria miatt kérdéses, hogy hol folytatódik tovább a per.

Visszavont vallomások

A fővádlottak közül Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi vezérigazgatók, Mesterházy Ernő – Demszky Gábor tanácsadója -, Lelovics Ottó - Hagyó Miklós egykori sajtósa -, és R. Miklós, a BKV korábbi kommunikációs vezetője is visszavonta nyomozati vallomását és a bíróságon új vallomást tettek. Korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikról elmondták, azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették.

Mesterházy Ernő elmondta, hogy a nyomozóhatóság megalázta, és arról győzködte őt, hogy tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, és ha ezt megteszi, akkor elengedik az őrizetből.^[19] Antal Attila is rendőrségi nyomásra panaszkodott. Bocsánatot kért a tárgyaláson Hagyó Miklóstól, Demszky Gábortól és Mesterházy Ernőtől azért, mert rájuk vallott a rendőrségi kihallgatásokon a BKV-ügyben. Ügyvédje szerint a rendőrség a nyomozás idején egyértelművé tette: nem szakmai ügyekről, hanem Hagyóról, és Mesterházyról akar hallani. ^[20] Regőczi Miklós a bíróságon összefüggő vallomást tett, amelyben már nem fogalmazott meg korábbi kollégáira nézve terhelő állításokat. Hagyó Miklósról azt mondta, a politikus szakmai szempontból közelített a BKV-hoz, szerződések megkötésére sosem utasította, és ilyesmiről nem is hallott. ^[21] Horváth Éva is az előzetesben töltött megpróbáltatásairól beszélt. Rendőrségi kihallgatásán elmondta, hogy nem tud Hagyó Miklósra olyan terhelő vallomást tenni, amit bizonyítékokkal alá is tudna támasztani, vagy ténylegesen igaz is lenne, mire a BRFK-s nyomozók egyike azt mondta, hogy akkor mehet vissza az előzetesbe^[22] A BKV ügy vádlottjaihoz hasonlóan más ügy nyomozása során is Hagyó ellen szóló vallomásokat vártak a rendőrök. A repülőtéri vesztegetésként hírhedtté vált büntetőper tárgyalásán Sz. György vallott arról, hogy gyanúsítotti kihallgatásakor ügyvédje távozása után, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Hagyóra mond valamit, kedden már otthon lehet. ^[23] A BKV-ügy tanúinak kihallgatását is irányította a BRFK. Pálocska János a kecskeméti bíróságon elmondta, hogy megkereste őt dr. Bói László rendőr százados, a BKV-ügyet vezető nyomozó, és azt ígérte, hogy egy másik, folyamatban lévő ügyében befolyásolja a bírót és a nyomozást, ha cserébe aláírja az említett magánnyomozó véleményét, elismerve azt saját vallomásaként. Állítása szerint Bói közölte vele, hogy „Hagyót le fogják tartóztatni, ez már eldöntött tény, kell a vallomás"^[24]

A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték lehetett volna a nokiás doboz legendájára. Balogh elmondta, a választási kampányban nyilatkozatait azért tette (így például a Nokia-dobozról), hogy megfeleljen az elvárásoknak, és elkerülje a börtönt.^[25]

A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva, hiszen Balogh a bírósági tárgyaláson gyakorlatilag visszavonta a nokia-dobozról szóló ellentmondásos történetet.^[26]

Megnyert ügyek

Hagyó és védője 2010. szeptember 6-án a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult fogva tartásának elfogadhatatlanságával kapcsolatban. Megítélésük szerint, Hagyó nem adott okot a 2010. május 14-én bekövetkezett letartóztatására, mert előtte több alkalommal is cáfolta a híreket, amelyek külföldre távozási szándékáról szóltak, illetve május 11-én hivatalosan is együttműködéséről biztosította a nyomozóhatóságot. ^[27] A Strasbourgi Bíróság 2013. április 23-i döntésében Hagyónak adott igazat, és kártérítésre kötelezte a magyar államot.^[28] A döntés 2013. július 24-én jogerőre emelkedett.^[29]

Bíróság előtt nyert megállapítást, hogy az előzetesben élettársa látogatásaival kapcsolatban nem követett el magánokirat-hamisítást.^[30] Vagyonának zárolásával kapcsolatban is számára kedvező döntések születtek.^[31] Az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult nyomozást megszüntették.^[32] Az Alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy a perKecskemétre helyezése alkotmányellenes volt és nemzetközi szerződéseinkbe ütközik.^[33]

Bíróság kijelölése

Az AB Handó Tünde OBH elnök meghallgatása után 224 nappal (több mint 7 hónapos gondolkodás után) 2013 decemberében újra megállapította azt, amit már 2011-ben is: a peráthelyezések alkotmányellenesek voltak, és nemzetközi szerződéseinkbe ütköznek. Sérült a tisztességes eljárás két követelménye: a törvényes bíróhoz- és a pártatlan bírósághoz való jog, valamint alkotmányellenes módon - az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen - a jogorvoslat sem volt biztosított.^[34]

A kecskeméti bíróság erre hivatkozva döntött úgy, hogy illetékesség hiányában a BKV-pert visszaadják a fővárosnak, ahova eredetileg is tartozott.^[35] A Fővárosi Törvényszék viszont másként értelmezte az AB határozatát, és végzéseiben saját illetékességének hiányát állapította meg.^[36] Mivel az ítélőtáblák közt negatív illetékességi ütközés állt elő, a Kúriának kellett volna kijelölnie az eljárás folytatásának helyszínét. Azonban a Kúria ügyviteli hiba miatt érdemben nem dönthetett az illetékes bíróság kijelöléséről. A Fővárosi Törvényszék ugyanis végzésében szintén nem biztosított fellebbezési lehetőségek az érintettek számára. Jelenleg tehát gazdátlanul maradt Hagyó ügye.^[37]

Elfogult sajtó

A nyilvánvalóan mondvacsinált feljelentésekkel annak idején telekürtölték a sajtót, a megszüntetésekről azonban már kevesebbet hallani. A BKV-per tárgyalásáról szóló MTI híradásokban ugyanis jól megfigyelhető a politikai elfogultság. A Távirati Iroda tudósításai túlzóak, vagy hiányosak annak függvényében, hogy épp mi tünteti fel jobb fényben az Orbán-kormányt.^[38]

A BKV-üggyel részletesen foglalkozó tanulmányok:

Egy (alkotmányos alapjogok hatálya alól) kiemelt ügy? - Kádár Éva, Jogi Fórum (pdf)

BKV-ügy – a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve? - Kádár Éva, Jogi Fórum (pdf)

„Sajtószabadság" Magyarországon, avagy az MTI elfogultsága a Hagyó-perrel kapcsolatban - Homolya Emma, Egyenlítő Blog

Magánélete

Hagyó élettársával neveli közös leányukat.

Társalgási szinten beszél angolul.

Szabadidejét szívesen tölti természetjárással. A túrázás számára többet jelent sportnál. Életmódnak tekinti, amely: „egyszerre kemény fizikai igénybevétel és pihentető kikapcsolódás, lelki kimerülés és megújulás, testi megpróbáltatás és szellemi terhelés. Egyszóval komplex, embert próbáló élmény.” Rendszeresen részt vesz a Hunyadi-túrákon^[30], Szent István Vándorlásokon, és megtette az El Camino zarándokutat is.^[31]