Ikvai Szabó Imre tanú teljes bírósági vallomása (tárgyalási jegyzőkönyv) - 2013. szeptember 10.

Tanács elnöke megállapítja, hogy Ikvai-Szabó Imre tanú szabályszerű idézésre megjelent. A bíróság elé szólított

IKVAI-SZABÓ IMRE tanú személyes adatainak zártan kezelését nem kéri. foglalkozása : tanácsadó

Figyelemmel a Be. 286. § (2) bekezdésére tanács elnöke megállapítja, hogy a tanú személyes adatainak egyeztetése a nyomozati iratokban korábban rögzített adatokkal megtörtént, mely adatokban nem történt változás.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

Nem járulok hozzá, hogy rólam kép és hangfelvétel készüljön.

 

Tanács elnöke közli a sajtó képviselőivel, hogy a tanú hozzájárulásának hiányában nem készíthető róla kép-és hangfelvétel.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

A vádlottakkal perben, haragban, rokoni viszonyban nem vagyok, és az ügyben nem vagyok egyéb okból sem érdekelt vagy elfogult.

 

A tanács elnöke a Be. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerint figyelmezteti a tanút, hogy azokban a kérdésekben megtagadhatja a tanúvallomást, amelyekkel kapcsolatban magát bűncselekmény elkövetésével vádolná.

 

Tanú:

 

A figyelmeztetést megértettem.

 

A tanács elnöke figyelmezteti a tanút, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá figyelmezteti arra is, hogy a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli.

 

Tanú:

 

A figyelmeztetést megértettem.

 

Tanács elnökének kérdésére ügyész:

 

Alapvetően az az álláspontom, hogy a tanú kihallgatására kizárólag azért került sor, mert a védelem indítványozta. Amennyiben lemond erről a jogáról a védelem, természetesen az ügyészség megkezdi a tanú kihallgatását.

 

Tanács  elnökének kérdésére Mesterházy Ernő II. r. vádlott védője:

 

Hozzájárulok, hogy az ügyészség kezdje meg a tanú kihallgatását. A tanács elnöke tájékoztatja a tanút a tanúkihallgatás menetéről.

Ügyész kérdése:     Főpolgármester-helyettesként milyen feladat és hatáskörei voltak? 

Tanú:

Az akkori önkormányzati törvény értelmében a választást követően a főpolgármester jelölt helyettest, legalább egy helyettes  megválasztása  törvényességi  feltétel  volt  a működéshez. A főpolgármester helyettesítésére jött létre ez a feladatkör. Az mindig a

főpolgármester kompetenciájába tartozott, hogy hány helyettest jelöl. Ezek a feladatkörök nem voltak mások, mint a főpolgármesterre a törvény által ráruházott hatáskörök, ezeket a hatásköröket, feladatokat osztotta meg a főpolgármester, így az én 2007. tavaszi megválasztásomat követően is a főpolgármester a feladatköréből adott át nekem.   Én ennek a feladatkörnek megfelelően jártam el. A feladatkörre vonatkozóan belső intézkedések születtek, amelyet főpolgármesteri-főjegyzői együttes intézkedésnek hívtak. Ez tételesen felsorolta azokat a jogköröket és feladatokat, amelyekben el kellett járnom.

 

Ügyész kérdése:   Arra  kérem,  hogy  különösen  az  önkormányzati  tulajdonú  cégekkel kapcsolatos feladatköreit szíveskedjen ismertetni.

 

Tanú:

 

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatosan a költségvetést érintően, a pénzügyeikkel kapcsolatosan volt feladatköröm, a privatizációval összefüggésben a főpolgármesterrel egyetértésben.

 

Ügyész kérdése:  Önkormányzati tulajdonú cégekkel kapcsolatban ebben az időszakban hány főpolgármester-helyettes volt és az önkormányzati cégekkel kapcsolatban milyen feladatmegosztás volt Önök között?

 

Tanú:

 

2006-ban az önkormányzat megalakulását követően a főpolgármester egy helyettest jelölt

Hagyó Miklós személyében, 2007-től 3 főpolgármester-helyettes dolgozott a városházán,

Hagyó Miklós, H. Cs. és jómagam. A feladatokat hárman láttuk el, a feladatok negyedik részét a főpolgármester magánál tartotta. Az Ön kérdésére konkrétan válaszolva a gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatkör közös volt, közösen láttuk el Hagyó Miklóssal. Itt egy irányítási és  kontroll típusú feladatmegosztás volt, szakmai vezetés Hagyó úré volt, a pénzügyi gazdálkodás, illetve a költségvetési felügyelet az pedig az én feladatom volt.

 

Ügyész kérdése: Volt Önnek egyébként kabinetje ebben az időszakban? 

Tanú:

2007. tavaszától, inkább nyarától már volt, addigra sikerült ezt a kabinetet felállítani. Ügyész kérdése: Hány fővel dolgozott ez a kabinet?

Tanú:

 

Eleinte két fővel, lassan sikerült ezt feltölteni, 2007-ben a feladatkörhöz fejlesztésekért felelős,  gazdasági  társaságokért  felelős,  költségvetésért  felelős,  és  plusz  két adminisztratív munkakörű és egy gépkocsivezető, ha jól emlékszem, hat, de lehet, hogy hét, ekkora volt a kabinetem létszáma 2007-ben.

 

Ügyész kérdése:    A kabinet  dolgozói  milyen  jogviszonyban  álltak  a  Főpolgármesteri

Hivatallal?

Tanú:

 

Köztisztviselők voltak, illetve a 2007-es személyi állományból ketten voltak önkormányzati tanácsadó és főtanácsadó. A létszám jelzem előre, hogy folyamatosan bővült, mert a

2007., 2008., 2009., 2010-es években a feladatköröm változott. Ahogy a feladatkör változott, ez a létszám bővült.

 

Ügyész kérdése: Tehát akkor ők köztisztviselőként látták el a feladatukat? 

Tanú:

Köztisztviselők voltak valamennyien igen.

 

Ügyész kérdése:   Önkormányzati tulajdonú cégek működésének irányításában Önnek volt-e  valamilyen  jogköre,  illetőleg  a  Főpolgármesteri  Hivatal  hogyan  gyakorolta  a jogköreit?

 

Tanú:

 

A Városháza önkormányzati gyakorlatában a Főpolgármesteri Hivatalnak rendkívül erőteljes feladat és hatáskörei voltak főjegyzői irányítás mellett. Ennek a Hivatalnak a működését egyrészt rendelet, másrészt pedig különféle szabályzatok, belső utasítások, illetve a minőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos eljárásrendek szabályozták. Általában azt lehet mondani, hogy az ügyek operatív irányítása az a Hivatal dolga volt, ott ahol döntést kellett hozni, ezek a döntések hatáskörben Bizottságnál illetve Közgyűlésnél voltak, személyi  hatáskörben  alig-alig  voltak,  példának  okáért  talán  valamilyen szabadságmegadás volt személyi hatáskörben.  A Hivatal készített egy előterjesztést, az előterjesztésnek kötelező egyeztetései voltak, amelyet a főjegyzői utasítás határozott meg, ezek konszignációs rendben készültek, tehát úgy mehetett a döntéshozó szerv felé, hogy azon a társ vagy köteles ügyosztálynak, a városházi hivatali szervezeti egységnek a szignója ott kellett legyen dátummal. Ezt követően került vezetői szintre. Rendre a főpolgármester kabinetje ketté választotta az ügyeket, az egyik az úgynevezett kötelezően előterjesztendő, a  másik  a kabinetre  adminisztratívan előterjesztendő ügycsoport volt, ebből volt a több. Főpolgármesteri kabinet miután megtárgyalta, azután került bizottság elé az adott ügy, a bizottság döntésétől függetlenül, de a döntéssel együtt jegyzőkönyvezve pedig a fővárosi közgyűlés elé. Főszabályként a fővárosi közgyűlés elé e rendtől eltérő előterjesztés nem került.

 

Ügyész kérdése:    Részt  vehetett-e  a  Főpolgármesteri  Hivatal  vagy  a  részéről  eljáró bármely személy az adott cég operatív működésében, konkrét napi gazdasági tevékenységében?

 

Tanú:

 

Nem. Ha pontos megnevezésbe tévedek, akkor elnézést kérek nem szándékos. A vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztály egyes vezető munkatársai eseti megbízással egyes gazdasági társaságok, ezek tipikusan kisebb cégek voltak, jártak el tulajdonosi képviseletben, mondjuk valamilyen belső szervezeti értekezleten vagy gyűlésen. Főszabályként a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai, de senki más sem vehetett részt az operatív irányításban, nagyon mereven külön szabályozás alatt volt.

Ügyész kérdése: A gyakorlat is megfelelt ennek a szabályozásnak? 

Tanú:

Az én tudomásom szerint igen.

 

Ügyész kérdése: Tájékoztatást kérhettek-e napi ügyekben? 

Tanú:

Ha napi ügyek alatt például a saját kompetenciába, a gazdálkodással kapcsolatos információk, adatok, tények bekérését érti, úgy igen. Konkrét ügyben, hogy mi történik, ahhoz kellett legyen egy úgynevezett előterjesztési téma, tehát ahhoz kellett kapcsolódnia mindenfajta  adat  és  információ  kérésnek.  Rendkívül  megnehezítette  egyébként  az operatív munkát a Hivatalban, de ez egy nagyon szigorú szabály volt.

 

Ügyész kérdése:     Kérhettek-e  például   Önök  tájékoztatást  arról,  hogy  egy  adott önkormányzati cégnek mely cégekkel, milyen fajta szerződésállománya van?

 

Tanú:

Általában nem, én a saját hatáskörömre tudok visszautalni, akkor ha például az adott gazdasági  társaság  mérlegében,  részbeszámolójában,  időszaki  beszámolójában  volt

valamilyen probléma, amely mögött kerestük az okokat és elsősorban kerestük azt, hogy szükséges-e tulajdonosi beavatkozás, így ebben lehetett ilyen, de általában nem, csak hogyha szükséges volt. Egyébként ezek a cégek a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében készítették az időszakos, féléves, éves beszámolókat, ezeket kaptuk meg, illetve hát azokat az emlékeztetőket, jegyzőkönyveket, amelyek a cég tulajdonosi felügyeletét, illetve vezetését, irányítását ellátó szervektől érkeztek. Nyilván abban az adminisztratív eljárásban, ahogy ezek elkészültek, beküldték a Városházára, a Főpolgármesteri Hivatalhoz érkeztek ezek az iratok, legtöbbször az úgynevezett szakmai felügyeletet ellátóhoz és vagy a vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztályhoz.

 

Ügyész kérdése:    Folyamatban  lévő  közbeszerzési  eljárásban,  nyilván  önkormányzati cégnél, érdeklődhetett-e vagy szokásban volt-e az, hogy érdeklődik?

 

Tanú:

 

Nem.

 

Ügyész kérdése:      Előzetesen  érdeklődhetett-e  arról  a  Főpolgármesteri  Hivatal  vagy bármely tisztségviselője, hogy milyen közbeszerzési eljárásokat tervez az adott önkormányzati cég?

 

Tanú:

 

Ez  kötelezettsége  volt  neki,  közpénzzel  gazdálkodó  szervként  éves  közbeszerzési terveket készített. Ez a cég éves terveivel együtt valamilyen mellékletben becsatolásra került.  Így  tehát  ez  tudott  volt,  olyannyira,  hogy  nyilvános  adat  a  fővárosi  közgyűlés üléseire illetve a gazdasági bizottság üléseire beterjesztett előterjesztés formájában. Ez

tulajdonképpen az én emlékeim szerint bárki számára hozzáférhető információ volt.

 

Ügyész kérdése:  Közbeszerzési terven kívül érdeklődhetett-e a Főpolgármesteri Hivatal arról, vagy kérhetett-e tájékoztatást, hogy tájékoztassa az adott cég előzetesen minden egyes közbeszerzési eljárásról, amit éppen megindítani tervez?

 

Tanú:

 

Nem, nem volt releváns. A közbeszerzési tervekről, az eljárásokról a cég éves tervén keresztül tudni lehetett. Ehhez a finanszírozás vagy cégen belül rendelkezésre állt, ez esetben nem volt feladat, vagy a cégen kívül a fővárosi önkormányzat költségvetési gazdálkodása útján biztosította a forrást. Akkor volt külön közgyűlési téma, ha az érintette az éves költségvetési rendeletet, ha nem, mert mondjuk céltartalékon futó feladat aktiválásáról volt szó, akkor erre se volt szükség, akkor készült egy beruházási okirat, illetve cégokmány, ez két különböző típusú, de ugyanazon funkciót betöltő belső irat volt, és akkor ezen iratok elfogadása útján történt meg a zöld lámpa felgyulladása, tehát akkor indíthatta el a cég.

 

Ügyész kérdése:    Ilyen  informális  jellegű  érdeklődésre  gondolok,  hogy  pl.  Ön  vagy kabinetjének bármelyik tagja kérhette-e volna azt egy cég vezérigazgatójától vagy vezetőjétől, hogy e-mailben tájékoztassák arról, hogy éppen milyen közbeszerzést tervez?

 

Tanú:

 

Legtöbbször nem, főszabályként nem. 

Ügyész kérdése: Kivétel?

Tanú:

 

Akkor amikor ezzel probléma volt, konkrét ügyet említek, egy egészen kis társaság iparűzési adó hátralékba kerülvén napi operatív beavatkozásra volt szükség ahhoz, hogy ne induljon el ellene eljárás, és ott bizony napi figyelése történt meg a cégnek, de ez mind testületi felhatalmazás alapján. De testületi felhatalmazás nélkül senki nem tudott ott mozogni.

 

Ügyész kérdése:    Önkormányzati  tulajdonú  cégek  vezetőinek  a  kiválasztása  illetőleg kinevezése hogyan történt?

 

Tanú:

 

Vezető kiválasztás pályázattal vagy pályázat nélkül történt. Amikor pályázat nélkül történt, akkor ez a korábbi politikai megállapodásokban megjelölt időben a koalíciós megállapodás értelmében történt. Ebben a koalíciós megállapodás volt az irányadó, jelölés, egyetértés történt. Előzetesen ezt véleményezték a pártfrakciók és ezt követően került testület elé a személyi jelölés. Minden alkalommal a szakmai önéletrajzzal és a szükséges jogi nyilatkozatok megtételével.

 

Ügyész kérdése:     Vezérigazgatói  szint  alatti  vezetők  személyének  kiválasztásába beleszólhatott-e, beleszólt-e a Főpolgármesteri Hivatal?

 

Tanú:

A Hivatal nem.

 

Ügyész kérdése:     Főpolgármester  Hivatal  vagy  annak  tisztségviselői,  ügyosztályai utasíthatták-e az önkormányzati cégek vezetőit arra, hogy önkormányzati anyagokat előkészítsenek vagy ők maguk elkészítsenek konkrétan előterjesztéseket, jelentéseket, beszámolókat?

 

Tanú:

 

Amint mondtam egy éves tervezett működés volt a Városházán, a fővárosi közgyűlés és a bizottságai üléstervet készítettek. Amikor az üléstervben az előterjesztés benyújtási határideje egy bizonyos idősávon belül mozgott, akkor feladata volt az adott vezetőnek, ügyosztályvezetőnek, helyettesének, hogy erről értesítse,  erre figyelmeztesse a vállalatot, hogy ha a vállalat az adott ügyben belső eljárásra is kötelezett volt, magyarán nem küldhetett anyagot saját FB, Igazgatóság döntése nélkül, akkor még ezt az időt is bele kellett ebbe kalkulálni, amíg a megfelelő testület a döntést meghozta. Tehát minősítetten az ülésterv szerint nemcsak, hogy tehette, kötelessége volt a vezetőnek. Ez legtöbbször levélváltás vagy e-mail váltás alapján történt. Hozzáteszem egyébként ezeket ismerték a vállalatok vezetői, hiszen részvételükre készültek el ezek a munkatervek.

 

Ügyész  kérdése:  BKV-val   kapcsolatban,   konkrétan    a    DBR    projektigazgatóság vonatkozásában Önnek volt-e valamilyen tevékenysége?

 

Tanú:

 

Igen.  Rendszeresen  kapcsolatban  voltam  azzal  a  tanácsadó  céggel,  a  Profil  Kft.-vel, akinek  a  feladata  volt  a  DBR  projekt  EU  finanszírozásának  a  segítése  és  ezzel kapcsolatos  szakmai  feladat  ellátása.  Természetesen  rendszeres  beszámolókat készítettek, ezeket a beszámolókat ismertem. A belső szakpolitikai egyeztetéseken, ahol a két koalíciós partner pénzügyi szakértői vettek részt ezekről tanácskoztunk, a BKV likviditási helyzetéről tanácskoztunk, 2008. után intenzív munka indult a BKV fenntartható finanszírozási pályára helyezésére, ehhez kormányzati segítségére volt szükségünk, ezzel kapcsolatosan számos egyeztetésen vettem részt.

 

Ügyész kérdése:  A Főpolgármesteri Hivatalnak volt-e olyan tevékenysége a 4 metróval, illetve a DBR projekttel kapcsolatban, aminek a finanszírozását a BKV költségvetéséből látták el?

 

Tanú:

 

Nem volt ilyen, a BKV legtöbbször maga készítette el az iratait, a szakmai anyagait. Volt minősített eset, amire kötelezett bennünket az úgynevezett metró szerződés. Ott a Városháza finanszírozta a BKV-val kapcsolatos tanulmánykészítést, illetve a BKV számtalan olyan tanulmányt készített, amit átadott városházi használatra, hiszen úgy tudta elvégezni a feladatát, úgy tudott megfelelni a feladatának, hogy ilyen anyagokat készített. De ezeket semmiféle hatásköri szabályzat nem rögzítette. Magyarán nem tilalmazta azt, hogy a BKV nem készíttethet ilyen iratot és nem kötelezte az önkormányzatot, hogy neki pedig kell. Ezek mindig egy vezetői józan belátás, szükség, mérlegelés alapján készültek.

 

Ügyész kérdése:     Hagyó  Miklóssal  való  munkakapcsolatára  szeretnék  rákérdezni. Ténylegesen Önök milyen viszonyban álltak egymással?

 

Tanú:

 

Én Miklóssal, ha megengedi ügyész úr, hiszen a kapcsolatunk személyes volt és egymást keresztnevén szólítottuk, barátságban nem, de jó munkakapcsolatban voltunk, barátság alatt azt értem, hogy szorosan a privát életben is tartanánk a kapcsolatot. Volt rá példa, hogy megpróbáltuk, neki is zsúfolt volt az élete, nekem is. Azt mondhatnám röviden, hogy egy normális munkakapcsolatot próbáltunk fenntartani. Sokkal kevesebbet találkoztunk, mint amennyire szükség lett volna, nagyon sokszor a munkatársainknak kellett helyettünk elvégezni egyeztetéseket, így aztán emiatt, hogy nem személyesen beszéltünk ki mindent részletesen voltak apróbb konfliktusok. Én tudomásul vettem, hogy egy erős vezetővel van dolgom, nehéz volt a 2008-as, 2009-es évektől már más szemüvegen keresztül néznem, mint a fővárosi költség, ami nem volt éppen túl jó állapotban anélkül, hogy meg ne kaptuk volna a kormánytól a lehetőséget a támogatásokra, úgy a fejlesztésekre, mind a BKV működtetésére, ahogy hogy úgy mondjam ezek a külső feltételek javultak a mi kapcsolatunk is javult, mert akkor Hagyó Miklós felszabadultabb volt, kevesebb terhe volt, kevesebb gondja volt, többet tudtunk tárgyalni és nem volt annyi konfliktus. Nem volt veszekedős, konfliktusos kapcsolatunk, normális munkakapcsolatot tudok felemlíteni.

 

Ügyész kérdése:     BKV-val  kapcsolatos  munkája  során  kapott-e  Ön  visszajelzést beosztottjaitól vagy esetleg BKV-s dolgozóktól Hagyó Miklósnak a BKV-ban betöltött szerepéről?

 

Tanú:

 

Nagyon keveset találkoztunk, tehát én a BKV vezetőivel egyszer-egyszer találkoztam az első számú vezetővel, főleg akkor amikor valamilyen tárgyalási szituáció volt, a gazdasági vezérigazgató helyettesekkel volt kapcsolatom, így nem.

 

Ügyész kérdése:   Tehát a BKV dolgozókkal nem is állt ezek szerint olyan kapcsolatba, hogy ilyen visszajelzést kaphasson?

 

Tanú:

 

BKV dolgozókkal én nagyon kevés kapcsolatba voltam, nem volt dolgom, így eztán ennél fogva nem is történtek ilyen kontaktusok. Voltak a 3 év alatt alkalmak számtalanszor, ahol találkoztunk különféle szintű vezetőkkel, de általában vezetői szintű találkozók voltak ezek.

 

Ügyész kérdése:    Értesült-e  olyanról,  hogy  Hagyó    Miklós  vagy  kabinetjének  tagjai közvetlenül beleszólnak a BKV irányításába?

 

Tanú:

 

Nem. A mi működésünk alatt, amíg együtt voltunk Miklóssal ilyen közvetlen információról nincs tudomásom.

 

Ügyész kérdése: Közvetett? 

Tanú:

Közvetett alatt azt érti, hogy valaki pletykál valamit és akkor én odafigyelek-e, általában nem figyeltem oda a városházi pletykákra.

 

Ügyész kérdése:     Értesült-e  olyanról,  hogy  valakit  esetleg  azért  távolítottak  el  a munkahelyéről, mert nem jött ki Hagyó Miklóssal?

Tanú

Nem.

 Hagyó Miklós I. r. vádlott védője:

 

Elnézést, de nem hallom mit kérdez az ügyész úr.

 

Mesterházy Ernő II. r. vádlott védője:

 

Sokszor a tanú válaszából következtetünk a kérdésre, az ügyész úr kérdését nem lehet hallani, de már nem szólunk mindig a bírónőnek.

 

A tanács elnöke kéri az ügyészt, hogy a kérdéseket hangosabban, mindenki számára hallhatóan tegye fel.

 

Ügyész kérdése: Mesterházy Ernővel hogyan ismerkedett meg, milyen viszonyban álltak? Tanú:

A főpolgármester mutatott be minket egymásnak, ha jól emlékszem 2005-ben azzal, hogy Mesterházy úrnak komoly szerepe lesz abban, hogy a pártpolitikai egyeztetések megtörténjenek, ez a 2006-os kampányidőszakra való felkészülés jegyében történt. 2006- ban én a választásokat követően frakcióvezető voltam, így a napi pártpolitikai ügyekre volt rálátásom.    Mesterházy  Ernővel  gyakran  találkoztam,  aki  folyamatosan  tájékoztatott engem, hogy milyen egyeztetéseket folytatott le, neki két nehéz terhe volt, a kormánnyal való egyeztetés feladatai hárultak rá tanácsadóként, díjmentesen látta el ezt a feladatot, illetve a pártpolitikai egyeztetések.

 

Ügyész kérdése:    Milyen  körülmények  között  találkozott  Mesterházy  Ernővel,  milyen értekezleteken, a Főpolgármesteri Hivatal mely szervezeti egységében?

 

Tanú:

 

Mesterházy úrral több helyen találkoztam, pl. saját irodámban, találkoztam vele a főpolgármester irodájában és találkoztam az ő kabinet irodájában, hiszen a működése a helyi szabályzatokban rögzítve volt, így neki volt egy koordinációs irodája.

 

Ez utóbbi az úgynevezett Kormányzati Koordinációs Központ volt, ez egy irodaegyüttes volt és Mesterházy úrral ott találkoztunk a legtöbbször. Ez az iroda a Főpolgármesteri Hivatalban volt. Praktikusan ő tanácsadó volt, az ő tevékenységét segítette a Kormányzati Koordinációs központ, amit irodavezető irányított.

 

Ügyész kérdése:   Konkrétan mi volt az ő beosztása vagy funkciója, milyen felelősséget

viselt?

 

Ő egy tanácsadó volt, a főpolgármester tanácsadója. Az előző időszakban ilyen megállapodás köztünk is volt. Főpolgármesterrel ő egy szerződéses viszonyban állt, tiszteletdíj nélkül, a Főpolgármesteri Hivatal a belső szabályzatába ezt beiktatta, illetve a koalíciós megállapodásunk része volt, hogy a kormány megfelelő szerve egy paralel kapcsolatot hoz létre, hiszen lehetett tudni, hogy a 2006-2010-es ciklusban több olyan ügy vár Budapestre, döntően ezek két csoportba sorolhatóak az EU-s nagy beruházások és a BKV  működtetése,    amelyben  kormányzati  segítség  nélkül  a  fővárosi  önkormányzat nagyon komoly nehézségeknek lenne kitéve. Ezzel kapcsolatosan egyeztetett Mesterházy úr.

 

Ügyész kérdése: Be kellett-e számolnia valakinek a működéséről, annak eredményeiről? Tanú:

A főpolgármesternek.

 

Ügyész kérdése: És a Kormányzati Koordinációs Központ tevékenységéről? 

Tanú:

A Koordinációs Központ minden évben jelentést készített. A Hivatal minden szervezeti egysége készített éves jelentést és éves tervet. A Kormányzati Koordinációs Központ úgy működött, mint egy városházi hivatali egység, így tehát rá is kötelezőek voltak ezek a jelentéstételi feladatok és határidők, mint bármely más hivatali ügyosztályra, az én kabinetirodám is készített ilyet, a vezető állította össze a munkatársak segítésével és ezek bekerültek a főpolgármesteri hivatali adminisztrációba. A Főpolgármesteri Hivatal éves munkatervét és beszámolóját pedig a fővárosi közgyűlés hagyta jóvá.

 

Ügyész kérdése:    Volt-e lehetősége  Mesterházy Ernőnek, hogy önkormányzati  cégek működésével kapcsolatban érdeklődjön, azzal kapcsolatban valamilyen kérést vagy kívánságot fogalmazzon meg?

 

Tanú:

 

Mesterházy Ernő semmilyen kérdésben nem rendelkezett egyszerűen fogalmazva erős hatáskörrel, sem dönteni, sem intézkedni nem volt joga. Ő abban az ügykörben, amivel a főpolgármester  megbízta,  amit  az  előbb  említettem  az  a  kettő,  tehát  pártpolitikai egyeztetés, pártépítés, ami nem az önkormányzati munka része volt és a kormánnyal való egyeztetés, ebben az ügykörben mozgott.

 

Ügyész kérdése:   Kapott-e arról esetleg valamilyen jelzést vagy látott-e, hallott-e olyat, hogy Mesterházy Ernő önkormányzati cégek vezetőivel találkozik, egyeztet?

 

Tanú:

 

Nem. Volt fizikai rálátásom az irodájára, tehát nem is láttam ilyet.

 

Ügyész kérdése:  Hallott-e esetleg olyat, hogy Mesterházy Ernő az önkormányzati cégek vezetőivel nem az irodájában tárgyal, hanem esetleg egy étteremben?

Tanú:

 

Az iménti válaszomat tudom megismételni. Semmilyen ilyen jelzést én magam nem kaptam.

 

Ügyész kérdése:  Mit tud Ön Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő kapcsolatáról? Voltak-e egyáltalán munkakapcsolatban?

 

Tanú:

 

 

Két erős személyiség ha találkozik, akkor általában ez a kapcsolat, talán nem sértem meg őket, hiszen itt ülnek a teremben, nem felhőtlen. Ha netán részletekre kíváncsi, azzal tudom kiegészíteni, hogy egy vitatkozós, veszekedős kapcsolat volt.

 

Ügyész kérdése: Ezek szerint volt kapcsolat, ez a kapcsolat milyen területet érintett? 

Tanú:

Elsősorban azokat a nagy ügyeket, amiben kormányzati egyeztetés volt, nekem erről volt tudomásom, volt szerencsém 2-3 ízben főjegyzői vagy főpolgármesteri jelenléttel meghallgatni azokat az információkat, hogy a kormányzat adott igazgatási szerveiben vagy politikai döntéshozatali fórumaiban ki hogy áll ezekhez az ügyekhez, mi lesz a BKV szerződés sorsa, például, amikor a Pénzügyminisztériumban tárgyaltunk együtt a BKV finanszírozása érdekében, ott ezek nehéz tárgyalások voltak, ilyen környezetben.

 

Ügyész kérdése:   Tehát milyen tárgyalásokon kerülhettek ők akár egymással szemben vagy egymás mellé egy harmadik féllel szemben?

 

Tanú:

 

A BKV költségvetése évente a főváros akkori költségvetésének 1/4-ét tette ki. Ha nem volt meg előre láthatóan az a 120-130 milliárd forint előre, amivel a BKV következő éve kifinanszírozható volt, akkor ezekből nagy konfliktusok voltak. Egy ilyet tudok Önnek konkrétan  mondani,  vita  volt  abban,  köztünk  is,  hogy  a  BKV  úgynevezett Paraméterkönyve kurtításán, magyarán a kapacitás csökkentése útján szükséges-e vagy lehetséges-e forrást teremteni, egész pontosan költséget csökkenteni azért, hogy a BKV a következő évben finanszírozható legyen, ez egy súlyos politikai vita volt, tudok róla, hogy ebben Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő nem értettek egyet.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ön  mióta  dolgozott  a  Főpolgármesteri

Hivatalban? 

Tanú:

1995-től köztisztviselőként dolgoztam a Főpolgármesteri Hivatalban. Szociálpolitikai tanácsadó voltam, aztán dr. Sz. A. kabinetjének irodavezetőjeként.  Dr. Sz. A. szociális és egészségügyi területen dolgozott. Ezt követően 2002-ben a főpolgármester jelölésére fővárosi képviselő lettem, ott a szociálpolitikai és lakásügyi bizottság elnökeként dolgoztam, városrehabilitációval, fejlesztésekkel, lakásügyekkel foglalkoztam   azon   a   területen,   illetve   egészségüggyel,   ami   az   egészségügyi intézményhálózat reformját jelentette, 2006-ban egy világbanki programot irányítottam, majd   ezt   követően   2005-től   a   megelőző   ciklusban   főpolgármester   helyettesként dolgoztam, költségvetéssel és fejlesztéspolitikával foglalkoztam.  A 2006-os választásokat követően  frakcióvezető voltam egészen 2007 tavaszáig, a fővárosi közgyűlési választásig, amikor a közgyűlés főpolgármester helyettesnek választott.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ebben a minőségében elmondta, hogy milyen területek tartoztak Önhöz. Ezek a területek, ha jól értettem gazdálkodási jellegű hatáskörök voltak?

 

Tanú:

 

Egyrészt igen, gazdálkodással kapcsolatos. Így is hívták ezt a feladatkört, hogy gazdálkodás, tehát nem költségvetés.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  A másik  kérdéskör  az  európai  ügyek osztályával kapcsolatos kérdésem lenne. Az Ön tudomása szerint mióta működött a Főpolgármesteri Hivatalban olyan szervezet, amely az európai integrációval foglalkozott?

 

Tanú:

 

Ezen a néven 2007-től vagy 2008-tól működött ilyen szervezet, előtte volt egy külügyi iroda, az EU csatlakozáskor 2004-ben egy bizonyos P. P. úr vezette, amely az előcsatlakozási alapokon kívül nem látott rá más feladatokra, szakügyosztályoknál volt ez a munka, majd a csatlakozás után vált fontos szakmai és pénzügyi kérdéssé, hogy miként menedzseljük az EU forrásokat. A 2002-2006-os önkormányzati ciklusban ezt a feladatot önállóan látta el egy főpolgármesteri helyettes, akinek a kabinetjében dolgoztak kvalifikált kollégák, illetve a főjegyző is működtetett ilyen asszisztenciát, és egy hosszú polémia eredményeként jött létre az EU forrásokkal foglalkozó szervezeti egység.

 

HagyóMiklósI.r.vádlottvédőjénekkérdése: Ez egy új szervezeti egység volt vagy ennek a régi szervezeti egységnek a megváltozott nevű formája vagy folytatása?

 

Tanú:

 

A külügyi iroda meg is szűnt, ha jól emlékszem. A városházi iratokból ez nyilvánvalóan kiderül, úgy emlékszem, ez egy olyan új szervezeti egység volt, ami teljesen újonnan működött, új vezetővel, új eljárásrendben, és néhány régi munkatársat is alkalmazott.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ahhoz,  hogy  ez  a  szervezeti  egység működjék, ahhoz az SZMSZ-t módosítani kellett?

 

Tanú:

 

Abszolút, így van.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Milyen jogi formában történt az SZMSZ

módosítása? Tanú:

Emlékezetem  szerint  ez  egy  rendelet,  tehát  a  Fővárosi  Önkormányzat  Szervezeti

Működési Szabályzata az egy jogalkotási aktus, fővárosi közgyűlés. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ki tett indítványt az SZMSZ módosításra? Tanú:

Egészen biztos, hogy a főjegyző tett indítványt, mert neki volt erre jogköre. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Előttem van az okirat, úgyhogy ezt be is

fogjuk csatolni, csak jelzem, hogy az erre vonatkozó indítványt D. G. főpolgármester és T. Zs. főjegyző írták alá. Amennyiben tehát bárki ilyen szervezeti egységet létre akart hozni, megkerülhető lett volna-e a főpolgármester vagy a főjegyző?

 

Tanú:

 

Soha nem volt megkerülhető.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ahhoz hogy egy ilyen szervezeti egység működjék milyen finanszírozási forrásokat kellett találni és ha kellett ilyet keresni vagy találni, azok fölött ki diszponált?

 

Tanú:

 

Mindig a Főpolgármesteri Hivatal diszponált minden nemű szervezeti egységhez rendelt dologi és bérköltség felett, ezt az éves költségvetési rendelet határozta meg tartalékkal. Megint csak a memóriámra vagyok kénytelen hivatkozni, de ebben a különös esetben többlet támogatással is rendelkezett a fővárosi közgyűlés, mert hogy olyan méretű volt a feladatbővülés, hogy nem lehetett az önálló soron belül, úgynevezett 9000 soron volt a főpolgármesteri hivatal költségvetése, megoldani ennek az új szervezeti egységnek a működtetését.

 

HagyóMiklósI.r.vádlottvédőjénekkérdése: Az EU integráció, illetve az európai ügyek intézésére létrehozott osztály felett a felügyeletet ki gyakorolta?

 

Tanú:

 

Hagyó Miklóssal közösen láttuk el a felügyeletet. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ez egy közös felügyelet volt? 

Tanú:

Miután létrejött igen.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Amennyiben   valamilyen   főváros tulajdonában lévő közműcéget érintő bizottsági vagy önkormányzati közgyűlés elé menő előterjesztésre volt szükség, amelyet szakmailag speciális szakismeretek alapján meg kellett alapozni, akkor ennek keretében igénybe vették a szóban forgó cég szakmai ismereteit vagy sem?

Tanú:

 

Természetesen igénybe vettük. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ez milyen formát öltött? 

Tanú:

Minden egyes bizottsági ülésen meghívott vendégek voltak. Minden egyes kérdésben előzetesen írásos vagy szóbeli véleményt alkottak. Minden minősített esetben, ahol a gazdálkodási jogszabály ezt előírta, a saját belső felügyeleti funkciót ellátó szerveivel tárgyalnia kellett. Tehát ez egy elég egzakt folyamat volt.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ha valamilyen írásos formában kellett az információt nyújtani, vagy adott esetben ezen túlmenően tervezeteket készíteni, ebben igénybe vették a Főpolgármesteri Hivatalban az adott közcég szakismereteit?

 

Tanú:

 

Természetesen. Olyannyira, hogy néhány feladatot az ő tevőleges részvételük nélkül egyszerűen nem lehetett megoldani. Ilyen volt például a közműdíjak kérdése, ahol az ártörvény és a megfelelő jogszabályok lépéseket írtak elő. Az ár törvény és egy sor jogszabály egzakt feladatokat írt le egy cégnek, hogy milyen információt, milyen adatot, hogyan közöljön. Ez alapján készült az előterjesztés. Ha a közölt információk nem voltak érthetőek, akkor rá kellett kérdezni, ezek írásosan, mail-ben vagy sokszor telefonon történtek. Ez teljesen normális működési menet volt.

 

HagyóMiklósI.r.vádlottvédőjénekkérdése:  Amennyiben valamilyen előterjesztést vagy valamilyen dokumentumot együttesen írtak alá, ami a szervezeti struktúrából és feladatkörből adódott Hagyó Miklós főpolgármester helyettessel, akkor ez adminisztratíve hogyan   történt,   az   előkészítést   követően   hogyan   történtek   a   kabinetek   közötti egyeztetések, ha ez  megtörtént, akkor a végső formát ki rögzítette, mitől függött az, hogy ki írt alá először, ki írt alá másodszor?

 

Tanú:

 

Ennek az egész eljárása ugyancsak szabályozott volt, tehát nem az aláíró személyes döntése vagy ízlése határozta ezt meg. Főszabályként a gazdasági társaságok esetében Hagyó Miklós volt a szakmai kompetenciával rendelkező fél. Ezek az előterjesztések elkészültek a szakmai ügyosztályon, szakértővel vagy anélkül egy menetben vagy több menetben, az előterjesztések száma hallatlan nagy volt, 100 előterjesztésből 95 legtöbbször egyszerű tétel volt. Ezek úgynevezett rutin előterjesztések voltak, az én minősítésem szerint, amit a Főpolgármesteri Kabinet technikai előterjesztésnek minősített, ez általában vitán felüli technikai előterjesztés volt, amit pedig a Főpolgármesteri Kabinetre kellett előterjeszteni ezek voltak a komoly, minősített előterjesztések. Az előterjesztést a kabineten az „védte”, akinek a feladat és hatásköre volt annak a tárgya szerint az előterjesztést megtenni. A Főpolgármesteri Kabinet egy vitát folytatott, amelynek a végén a főpolgármester döntést hozott. Általában ezekről emlékeztetők készültek. Az egyeztetés a hivatali szervezetben úgy zajlott, ahogy az ügyész úr kérdésére az imént elmondtam, tehát egy konszignációs rendszerben.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Amikor elkészült a végleges változat, akkor

volt-e annak jelentősége, ha közös előterjesztésről volt szó, hogy melyik főpolgármester helyettes írja alá előbb vagy utóbb?

 

 

Tanú:

 

Még egyszer mondom, az előterjesztések rendjét maga az 500 intézkedés szabályozta. Például a Város keretszabályáról szóló rendelet alkotásnál én voltam az első aláíró és Hagyó úr a második aláíró, mert az én feladat és hatásköröm szerint az általam irányított szakügyosztály, pontosabb nevén Főépítész iroda készítette elő.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:    Amikor  Ön  odakerült  2007.  február közepétől, akkor napirenden volt-e a BKV szerkezetátalakítása, és ha igen, akkor az Ön tudomása szerint ezt milyen intézkedések előzték meg és követték?

 

Tanú:

 

Ha a bíróság ezt megengedi, akkor szakmai és érzelmi megközelítésem is van. Egy nagyon várt, nagyon vágyott előkészület indult el. A főpolgármester nagyon komolyan számított Hagyó Miklós tapasztalatára abban, hogy a BKV egy olyan pályára kerüljön szervezeti átalakítással, kapacitásainak, tevékenységének átrajzolásával, amivel egy fenntartható pályán lehet tartani. Miklós nagy elánnal vágott  bele ebbe a munkába. Ezt az átalakítást vágytuk, akartuk, mert szükséges volt. A BKV nagyjából a 2004. évi konszolidációját követően 2007-2008-ra már elveszítette azt a belső erejét, hogy maga talpra  álljon,  egy  nagyon  komoly  amortizáció  pótlási  problémával  küzdött  és  folyó működési deficitjei voltak, és e közben pedig több olyan változás történt urbánus megközelítésben, ami miatt nem lehetett a BKV-hoz nem hozzányúlni. Megváltozott a lakosság  létszáma.  Európában  addigra  már  lezajlott,  nem  hogy  lezajlott,  hanem  a megfelelő válaszokat is megadták a szuburbanizációra, kiköltözésre, tehát elvesztette a város a lakosságának jelentős részét. Ez a veszteség kétszeres városhasználóvá vált, kiköltöző, naponta visszajáró, terhelte a várost szmoggal. Nem lehetett ezen probléma felett szemet hunyni és gazdaságilag nem volt fenntartható. Ez a munka Miklós bejövetelével vette kezdetét és nagyon komoly reményeket fűztünk hozzá, hogy meg lehet oldani a BKV átszervezésével vagy saját belső erejével ezt a feladatot.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Ezek szerint Ön akkor ezt maximálisan támogatta?

 

Tanú:

Igen, a mai napig támogatnék minden olyan reformjavaslatot, ami ebbe az irányba hat. Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Vissza tud-e emlékezni, hogy a 2008. április

22-ei levélnek, amit a BKV-nak írtak mi volt az indítéka, illetve mi lett a következménye? Ez a levél arra irányult, hogy a 2007. január 1-e és 2008. március 15-e közötti tanácsadói szerződések ügyében kezdődjék vizsgálat. Ha igen, röviden legyen szíves elmondani, hogy mire emlékszik?

 

Tanú:

 

Sokat segített ügyvéd úr avval, hogy emlékezzek. Igen aláírtunk egy ilyen levelet.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Emlékszik rá? 

Tanú:

Igen.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A vizsgálat folyamatára is emlékszik? 

Tanú:

Ha kapok hasonló segítséget, akkor megpróbálom. 

Mesterházy Ernő II. r. vádlott védőjének kérdése:     Mi volt Mesterházy Ernő feladata?

Tanú:

 

Tanácsadói feladatkörében a kormányzattal való egyeztetés volt. Döntően két ügykörben: a város finanszírozhatóság, itt a BKV hiánya, tehát forintális, illetve a fejlesztéspolitikai kérdések ügyében. Maradtak az idők során a fejlesztési kérdések. Másik feladata, amely tudomásom szerint nem a tanácsadói szerződésben volt rögzítve pedig pártépítés, pártpolitikai egyeztetés. Ebben a minőségében rendszeresen konzultáltam vele.

 

Mesterházy Ernő II. r. vádlott védőjének kérdése:    Milyen politikai pártok regnáltak ekkor és Ön milyen politikai pártot képviselt?

 

Tanú:

 

Az   udvariasság   okán   Hagyó   Miklós   a   Magyar   Szocialista   Párt   jelölésére   lett főpolgármester helyettes, illetve  javaslatára  jelölte  a  főpolgármester. Mesterházy Ernő pedig a Szabad Demokraták Szövetsége érdekkörében járt el.

 

Mesterházy Ernő II. r. vádlott védőjének kérdése:   Két párt miért volt fontos a fővárosban?

 

 

Tanú:

 

Amint ez közismert a 2006-os választások után a város kormányozhatósága egy szavazaton múlott, ez az egy szavazat többség úgy jött létre, hogy a főpolgármester a mandátumáról lemondott, és így a főpolgármester jogán szerezte meg a közgyűlésben az MSZP-SZDSZ koalíció a politikai többséget, amelyet követően az alakuló közgyűlésen ez relevánssá vált, és ezt követték a koalíciós tárgyalások a két párt között, amely létre is jött és fenn maradt egészen 2009-ig, ha jól emlékszem.

 

MesterházyErnőII.r.vádlottvédőjénekkérdése:    Mesterházy Ernő kizárólag politikával foglalkozott,  Hagyó  Miklós  szintén,  ebben  a  feszültségtől  nem  mentes  kapcsolatban milyen tárgyú megbeszélések voltak?

 

Tanú:

Én arra nem emlékszem, hogy Hagyó Miklós Mesterházy Ernővel pártpolitikai egyeztetést folytatott volna.  Ahogy az imént már említettem,  vitánk volt egymás közt, ha úgy tetszik, hárman is vitatkoztunk, sőt még volt néhány vitapartnerünk, hogy az úgynevezett Paraméterkönyv csökkentés az helyes politikai döntés-e, olyan következményekkel jár-e, amelyek helyesek, vagy olyanokkal, amelyek hátrányosak a koalíciót alkotó politikai erők számára.

 

MesterházyErnőII.r.vádlottvédőjénekkérdése:    Bármikor bármilyen konkrét szerződés szóba került-e egy ilyen beszélgetésen?

 

Tanú:

 

Az ki van zárva.

 

Mesterházy Ernő II. r. vádlott védőjének kérdése:     Mesterházy Ernő jogköre lehetővé tette-e, hogy bármilyen módon a BKV vezetését utasítsa, befolyásolja-e?

 

Tanú:

 

Mesterházy Ernőnek nem volt semmiféle úgynevezett erős jogköre vagy hatásköre. Nem dönthetett, nem intézkedhetett. Nem adhatott utasítást.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott kérdése:  A fővárosi  önkormányzat  összetételére  az  előbb nyilatkozott. Kormányzati szinten hogyan nézett ugyanez ki? Ebben az időszakban miért volt fontos, hogy a főváros szempontjából mindkét politikai tömböt úgymond a kormányzat felé is megfelelő szinten képviseljük a főváros érdekeit szem előtt tartva?

 

Tanú:

 

Azért volt fontos, mert a kormányzat ugyanígy kijelölt egy paralel struktúrát, amely Budapest főváros önkormányzati ügyeivel, politikai ügyeivel foglalkozott, ebben én nem vettem részt, de hallomásból tudom, hogy a miniszterelnök javaslatára részt vettek vezető kormányzati tényezők. Ha a kérdés arra irányult, hogy mindkét oldal érintett volt-e, igen. Természetesen nem is tudott működni ez máshogy. Hiszen ahogy Budapestet koalíció kormányozta, így a kormány is koalíciós összetételű volt.

 

Tanács elnöke ismertetéssel tanú elé tárja a nyomozati iratok mellékletek Főpolgármesteri Hivatal  iratai  2.  kötetéből(  DVD  381-382.  oldal)  Demszky  Gábor  főpolgármester  által Hagyó Miklós főpolgármester helyettes részére 2008. február 14. napján írt levelet, majd ugyancsak 2008. február 14-én Antal Attila, mint a BKV vezérigazgatója részére íródott levelet, melyet az akkori főpolgármester és két helyettese írt alá ( DVD 383-384. oldal).

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

Ismerem ezt a levelet, emlékszem rá. A főpolgármester egy hosszabb gondolkodás után javasolta nekünk, hogy ezt közösen írjuk meg, hiszen ketten láttuk el a felügyeleti jogkört és a nyomaték kedvéért ő is jegyezte ezt a levelet. Ez arra vonatkozott, hogy a cégvezetők világosan lássák azt, hogy úgy ahogy korábban ezt követően sincsen senkinek jogosítványa arra, hogy a két helyetteshez telepített jogkört magának vindikálja és a két helyettes árnyékában, hogy úgy mondjam bármilyen fővárosi cégre bármilyen intézkedést

próbáljon adni, vagy ott befolyást próbáljon gyakorolni. Ez egy nagyon helyén való levél volt.

 

A levél megírásának az előzménye az volt, hogy legtöbbször az akkori ellenzék soraiból érkező pletykáknak akarta a főpolgármester az elejét venni. Ezzel is mutatva azt, hogy egyébként amit a jogszabály önmagában már tilt, azt mi magunk is úgy gondoljuk, hogy tiltani rendeljük.

 

Az akkori ellenzék soraiban ülő felügyelő bizottsági tagok egy némelyike hozott olyan pletykát, amelynek jobbnak láttuk, hogy elejét vesszük egyszer s mindenkorra egy ilyen levéllel. Az emlékezetem szerint ezt a levelet nyilvánosságra is hoztuk, hogy úgy mondjam nem maradt titokban, hogy egy ilyen levél kiment valamennyi gazdasági társaság vezetőinek, ha jól emlékszem.

 

Én is kaptam ilyen levelet a főpolgármestertől, nemcsak Hagyó Miklós.

 

A kabinetem költségvetéséről a következőket tudom mondani. Ezek nagyon változóak voltak. Volt olyan év, 2009. vagy 2010., amikor az én kabinetem költségvetésébe került részben a főváros pénzügyi tanácsadójának a finanszírozása, úgyhogy minden évben esetileg állt össze a kabinetem költségvetése. Tehát, hogy úgy mondjam nem volt főszabály.   Egy   főszabály   volt,   hogy   a   kabinet   költségvetése   az   része   volt   a Főpolgármesteri Hivatalénak, abból, hogy úgy mondjam nem lógott ki, és ott alapvetően bérköltségek és bérköltségvetési előirányzatok voltak találhatóak. Szakértői keret dologi kiadásként volt felhasználható, szakértő eseti alkalmazására a Munka Törvénykönyve, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel nem ellentétes feladatkörökre. Magyarán amit nem tudtunk a saját kompetenciánkban szakértőkkel ellátni, ez erre állt rendelkezésre.

 

Talán egyszerűbb, ha konkrét példát mondok. A fővárosi önkormányzat és a kormány között létrejövő metrószerződés mögött és előtt több 10 ezer óra szakértői munka volt. Ennek döntő része, mondjuk 90 %-a kormányzati szinten, de legalább 10 %-a főváros szintjén csapódott le. Ehhez igénybe vettünk egy tanácsadót, ezt a tanácsadót a költségvetési, tervezési ügyosztály alkalmazta. Ugyanúgy tanácsadót alkalmaztunk Budapest Fővárosi Önkormányzat gazdálkodásának hitelminősítése esetében, amelyet két független tanácsadó cég végzett el minden évben, amelyek egyhetes vizitek voltak,  itt pénzügyi tanácsadót vettünk igénybe.

 

Dr. B. L.-val kapcsolatban az emlékezetemre vagyok kénytelen hagyatkozni, én úgy emlékszem, hogy az akkori metróbiztos kezdetben a közlekedési ügyosztályhoz tartozott és nem is volt kerete. Lehet, hogy rosszul emlékszem.

 

Tanács elnöke ismerteti, majd tanú elé tárja a nyomozati iratok, céges mellékletek 33. kötet 65. oldaláról Balogh Zsolt által 2008. április 22. napján írt levelet.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

Én sok mindent nem tudtam az AAM szerződések megszüntetésének okáról.  Nehezemre esik konkrét választ adni, mert nincsen róla ismeretem, azon felül, hogy tudomásul vettük a megbízott vezérigazgató úrnak az ez irányú levelét.

 

Tanács elnökének azon kérdésére, hogy a nyomozati vallomásában miért mondta azt, hogy  Hagyó Miklós puccsszerűen létrehozott egy szervezetet az EU forrásokfelhasználására anélkül, hogy bárkivel is egyeztetett volna, tanú:

 

Nagyon komoly nézetkülönbségünk volt ebben a kérdésben, de a nézetkülönbség okát értettem és el is fogadtam. Sokszor van úgy, hogy az ember valakivel vitatkozik, de attól függetlenül hajlandó elfogadni az érveit, még akkor is, ha nem ért vele egyet. Ez egy ilyen ügy volt. Ez a rövid válaszom. Egy olyan műfaj egy ilyen vallomás, hogy nincs mögötte a kérdés és hát elhangzott kérdésre adtam, ezt az érzelmileg motivált választ. A fővárosi költségvetés állapota okán én magam elleneztem azt, hogy az EU forrásokra bármilyen hivatali szervezeti bővítés történjen. Általában elleneztem mindenfajta hivatali, szervezeti bővítést. A 2006-2010-es időszakban Budapest Főváros Önkormányzati Hivatalának bérkerete billiárdos nagyságrendű volt, amelynek minden egyes bővülése aránytalan problémát  vetített  előre  a  következő  évre  a  fenntarthatóság  szempontjából.  Ugyanis minden egyes bér természetű döntés úgynevezett beépülő döntés volt és a következő évre az előző év úgynevezett bázist jelentett. A feladat nagysága látszott, a feladat mibenléte ismert volt.

 

A  tanúhoz  több  kérdés,  vallomására  észrevétel  nem  volt,  tanács  elnöke  a  tanú kihallgatását befejezettnek nyilvánítja. A tanú útiköltsége megtérítését nem kérte, majd elhagyja a tárgyalótermet.