XII.r. vádlott védőjének védőbeszéde

M.. L.. XII.r. vádlott védője:

 

Tisztelt Törvényszék! M.. L.. XII.r. vádlott védelmében fogok tartani egy lényegesen rövidebb, de remélem ugyanolyan hatásos védőbeszédet, mint a vádbeszéd. Mindenek előtt el kell mondanom, hogy az ügyészi vádbeszéd – és ezt nem dicséretnek szánom – első ránézésre nagyon jól össze van rakva, logikus, jól felépített és meglepő módon kerek M.. L.. tekintetében, hogy a bűnössége megállapítható legyen. Függetlenül attól, hogy milyen hosszú ideig tartott ez az eljárás, beleértve a nyomozati szakot is, függetlenül attól, hogy milyen bizonyítékok lettek felderítve és a Tisztelt Törvényszék által megvizsgálva, valójában ez a folytatólagos bűncselekmény M.. L.. tekintetében 4 mondat figyelmet érdemel. Ez a 4 mondat egyrészt a törvényi tényállásnak a definíciója: akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.  A  második   mondat,   hogy   szándékosan   követi   el a bűncselekményt az, aki …. A harmadik mondat a tettes, részes, bűnsegéd definíciójának a vizsgálatára kell, hogy kitérjen, és az utolsó mondat, ami nagyon fontos, hogy a vádat a vádhatóságnak bizonyítania kell, méghozzá kétséget kizáró módon. És itt van az, amivel kezdtem a védőbeszédemet, hogy csak látszólag jól összerakott a vádbeszédben a bizonyítékok rendszere, a kétséget kizáró bizonyítás azt mondom, hogy nem valósult meg.

 

A védőbeszédem teljes mértékben követni fogja a vádbeszédnek a felépítését, annak mentén  haladok és próbálok észrevételeket, cáfolatokat tenni. Elsődlegesen néhány szót szeretnék ejteni a vádirati tényállásról, ezt követően majd általában fogom értékelni az ügyészi vádat, majd konkrét észrevételeket teszek a bizonyítékokra és az ebből levonható jogi következtetésekre. Ezután majd kifejtem magával a bűncselekménnyel kapcsolatos álláspontomat, azt, hogy mi lehetett M.. L..nak a szerepe, cselekvősége, és mi róható az ő terhére, ebből pedig majd levonom azt a következtetést, ami az indítványom lesz. Nem fogok kitérni szándékosan az ezen  vádpontban érintett más személyek vád szerinti cselekvőségére, úgy gondolom, hogy lesz épp elég kollégám, aki ezzel foglalkozik, több szem többet lát alapon pedig nyilván a saját szempontjukat érvényesítik. A más vádlottak védelmében előterjesztett védőbeszédek, érvelések viszont biztosan ki fognak hatni M.. L.. vádlott cselekményének értékelésére is.

 

M.. L.. magatartásának az értékelésénél majd szeretném, ha a bíróság elgondolkodna azon a kérdésen is, hogy miért éppen M.. L.. az az egyetlen külsős vállalkozó, aki itt ül a bíróság előtt, aki az eljárás terheit viseli, miért az ő magatartása, szerepe értékelődött föl kizárólag úgy, hogy ez valamiféle vádnak az alapja lehet. Az FFVD Bt. szerződései egyetlen egy helyen sem térnek el más külsős szerződések indokoltságától, nagyságrendjétől. Egy különbség van összesen, ez az érzelmi kapcsolat, amit az ügyészség hangsúlyoz, és ami M.. L..t a VI.r. vádlottal összefűzi. A kérdés az, hogy ez az érzelmi kapcsolat miért elegendő ahhoz, hogy M.. L.. először gyanúsított, majd vádlott legyen. Érzelmi kapcsolat miatt vonták eljárás hatálya alá, míg másokat hasonlóan megkötött, hasonlóan intézett szerződésekkel, de a VI.r. vádlotthoz fűződő érzelmi kapcsolat hiányában nem.

 

M.. L.. XII.r. vádlott az ügyészég álláspontja szerint 1 rb., a Btk. 319. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, mint bűnsegéd bűnös. Ezen bűncselekmény szándékosan elkövetett bűncselekmény, mely szándékosság megállapításához bizonyítani kell mind a tettesek, mind a részesek szándékosságát az elkövetési magatartás és az eredmény körében egyaránt. Az ügyészi vádbeszédről véleményem szerint elmondható, hogy a feltételezések és a sejtetések vádbeszéde, hiányosan és egyoldalúan kiragadott bizonyítékok rendszerére épül. Az ügyészség a vádbeszéde során oly gyakran használt feltételes módot és sugallt egyébként alá nem támasztott, de hangulatkeltésre alkalmas definiálatlan állításokat, mintha nem is tudná, hogy a bűnösség megállapítása során kizárólag konkrét és megdönthetetlen bizonyítékokra, illetve az ezek alapján felállított logikailag zárt és másként való elkövetést kizáró rendszerre kell a vádat alapoznia. Csak megjegyzek néhány ilyen kifejezést a példa kedvéért: lehetséges, a szokásosat meghaladó, az érdekkörébe tartozó, furcsa módon, az arra utalhat állítások, ezek jól hangzanak, de bizonyítékként a feltételes mód miatt nem vehetők figyelembe. Többször használom közhelyként szinte azt, hogy a kétséget kizáró bizonyítás a követelmény. Figyelembe nem vehető hangulatkeltő, az eljárás szempontjából irreleváns ügyészi állítás az is, hogy M.. L.. és a VI.r. vádlott még a vádbeli időszakon kívül is olyan belső információkkal, dokumentumokkal rendelkeztek, amik alkalmasak voltak a BKV döntéseinek befolyásolására. Hogy melyek ezek a dokumentumok, ezek az információk és mi módon voltak alkalmasak és mely döntések befolyásolására, az nem derül ki.

 

Viszont ezzel az ügyészség ismét azt sugallta, hogy M.. L.. valamiféle bennfentes szereplő volt, noha erre semmiféle bizonyíték nincs. Kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy a bizonyítékok értékelése során vonatkoztasson el majd ezen szükségtelen és megalapozatlan állításoktól. Az ügyészség a bizonyítékok rendszerezése során jelen eljárásban megfeledkezett azon törvényi kötelességéről, miszerint a rendelkezésre álló bizonyítékot külön-külön és összességében is  értékelni kell mégpedig oly módon, hogy mind a bizonyíték felderítése, mind az értékelése során figyelembe kell vennie nem csak a vádlottat terhelő, hanem az őt mentő körülményeket is. Ki fogok térni olyan tanúvallomásra, amely fontos körben kerülte el az ügyészség figyelmét.

 

Rátérve a három vádpont külön-külön való értékelésére. Itt előrebocsátom, hogy a vádirat mindhárom vádpontnál gyakorlatilag ugyanazt a felépítést követi, ugyanolyan sorban következnek az egyes okirati vagy  személyi bizonyítékok, én is ezt fogom követni.

 

Az első vádpont szerint, ami a BKV gyermeknapi rendezvényével foglalkozik, annak szükségtelenségét érinti és azt állítja, hogy itt a BKV Zrt.-nek okozott kár 6.579.314 Ft. Ezen cselekményt és összegszerűségét az alábbi bizonyítékok támasztják alá állítólag. Bizonyíték, hogy a rendezvény jellege és volumene szokatlan és megteremtette a túlárazás lehetőségét. Azonban nem tudjuk meg, hogy mi a szokott jelleg és volumen. Azt viszont tudjuk, hogy a BKV mind a vádbeli cselekmény előtt mind utána tartott különböző, többek között gyermeknapi rendezvényeket is, a vádbelinél kisebb és nagyobb értékben, volumenben, bármit is jelentsen a volumen, a vád egyetlen esetben sem definiálja ezt. A túlárazás lehetősége is jól hangzik, de hogy ez konkrétan miben mutatkozik meg, erre konkrét választ nem kapunk. További bizonyíték a vádhatóság állítása szerint, hogy ezen szerződéssel kapcsolatban nem lelhető fel BKV-s ajánlatkérés. Ha nem is lelhető fel, ez nem jelenti azt, hogy nem volt ilyen, ezt ki sem lehet zárni. Azt viszont tudjuk, hogy a BKV-nál ez időszakban többször előfordult, hogy valamilyen irat elkeveredett, aztán előkerült vagy sem. Nem zárhatjuk ki az ajánlatkérésnek a megtörténtét. Bizonyíték: a Jaya Bt. ajánlatánál az FFVD Bt. ajánlata olcsóbb volt. Ez épp azt bizonyítja, hogy volt versenytárs, volt, aki drágábban árazott. M.. L.. manipulálta állítólag az ajánlatokat. Hogy ez miben nyilvánul meg, szerintem erre sincs bizonyíték, meg sem jelöli az ügyészség, hogy konkrétan miből, miért vonja le ezt a következtetést, de még az esetben is, ha M.. L.. az ajánlatokat manipulálná, nem jelenti azt, hogy bárki emiatt a hűtlen kezelés bűntettét megvalósítja és ennek majd bűnsegédje lesz M.. L... Ha M.. L.. annak érdekében manipulál, hogy a megbízást megkapja, legfeljebb üzletileg nem túl etikus módon próbál megbízáshoz jutni, de ez nem jelenti, hogy ezen megbízás szükségszerűtlen, indokolatlan, a megrendelő felé káros. Ez a szükségszerűtlenség, indokolatlanság és emiatti kár a legfontosabb vizsgálandó szempont. E körben az eljárásban semmiféle bizonyíték nem merült fel, sem itt, sem a folytatólagosság körében értékelt más cselekményeknél sem. A túlárazás kérdésére majd később fogok kitérni. További bizonyíték, hogy a szerződést később engedélyezték, mint ahogy aláírták. Ez a bizonyíték sem bizonyíték, ez a hivatkozás is alaptalan, kétséget kizárólag semmi mást nem bizonyít, mint hogy a BKV-nál akkor alkalmazott ellenőrzési rendszer, döntési mechanizmus lassú volt, hiányos, az eljárásrendet át lehetett hágni, de  nem hiszem, hogy ezt M.. L.. terhére kellene írni. Téves az a következtetés is, hogy ez kizárta volna a szabályos versenyeztetés lehetőségét, illetve megteremtette a túlárazás lehetőséget. Nem kapunk választ arra, hogy hol, hogyan, mi módon lehetett túlárazást elérni csak azért, mert lassú volt a döntési folyamat. Az ügyészség azt állítja, hogy M..-H.. É.. kezdeményező szerepe kihatott a rendezvény volumenére és a partner cég kiválasztására. Nem ad választ az ügyészség arra, hogy milyen belső előírást, milyen jogszabályt szegett meg M..-H.. É.., ha ez tényleg így történt. Azt sem tudjuk, hogy történt-e ilyen, ez is csak feltételezés. Ha történt is ilyen, nem tudjuk, hogy erről a folyamatról M.. L.. tudott-e, akarta-e és ha tudta, akkor bűncselekményt  akart-e

 

 

elkövetni. Bizonyítékként állítja az ügyészség azt, hogy kétszeres utalás történt M.. L.. által képviselt FFVD Bt. számlájára. Nem tudom mit bizonyít, legfeljebb a BKV-nál többször hivatkozott trehányságot, de azt, hogy M.. L.. terhére lenne írható, azt kizártnak tartom. Ugyancsak hivatkozás, ami szerintem alaptalan, hogy a szokásos 60 napos fizetéshez képest  M.. L.. soron kívül megkapta a vállalkozási díját. Sokkal nagyobb probléma, hogy a BKV 60 napra utal, sokkal inkább fölvetheti ez a hűtlen kezelésnek a kérdését, mint az, hogy egy számlát határidőben vagy soron kívül fizet ki.

 

Az eltúlzott költségek: az egyes vádpontok tekintetében az ügyészség pontos összeget határoz meg, amit az eltúlzott költségekből vezet le. Nem kívánom sehol sem megjelölni tételesen az eltúlzott költségeket, de utalok rá, hogy a felsorolás nem jelenti azt, hogy ne lett volna a megfelelő mértékű költség a rendezvényekre fordítva, ez csak azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság nem derített föl több bizonylatot, nem derített föl több adatot. Talán találhatott volna, ha körültekintőbben, részletesebben jár el az anyagok felderítése során az FFVD Bt-vel kapcsolatban. Az, hogy az ügyészség az ajánlati árhoz képest kevesebb költségre talált bizonyítékot vizsgálva többek között az átutalások mértékét, nem jelenti azt, hogy ne lett volna készpénzes kifizetés, nem zárhatjuk ki azt, hogy a megjelölt gazdasági társaságokhoz képest más gazdasági társaságok, hostess közvetítő cégek esetleg nem lettek bevonva, nem jelenti azt, hogy ha golyóstollról talál számlát az ügyészség, hogy más ne lett volna egy adott ajándékcsomagban. M.. L.. nem, mint a BKV Zrt. megbízottja járt el az alvállalkozók bevonása során, nem a BKV Zrt. nevében és javára kötött szerződéseket. Az előzetesen becsült – és itt a becslés nagyon fontos – költségekhez képest a vállalkozó eltérhet. Neki egy kötelezettsége van, a szerződéses áron a megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtani. Egy vállalkozónak, így M.. L..nak is érdeke, hogy a profitját maximalizálja. Ennek érdekében a teljesítés során költségeket akar megtakarítani, aminek megint csak egy korlátja van, a szolgáltatás minősége ne legyen hibás. M.. L.. vagy az FFVD Bt. felé hibás teljesítést senki nem jelzett a megrendelő részéről. Arra is kíváncsi lennék, hogy ha M.. L.. az előzetesen becsült költségekkel számított vállalási árból a rendezvényt nem tudta volna megvalósítani, mert a becslése hibás lett volna, akkor a többletköltségeket a BKV Zrt. megfizette volna-e felé vagy sem. Biztos vagyok benne, hogy nem, ahogy a szerződés teljesítése során az sem kérdés, hogy a becsült költségek a becsléshez képest eltérőek vagy sem. Hivatkoztam már rá, hogy korábban és ezt követően is voltak hasonló rendezvények, megint csak fel kívánom hívni a Tisztelt Törvényszék figyelmét, hogy mindegyik hasonló nagyságrendű volt. Az ügyészség szerint a legkisebb túlszámlázás összege bruttó 6.579.314 Ft. A túlszámlázással kapcsolatos álláspontomat már kifejtettem nagyrészt, de utalnék arra, hogy ezen összeg egyrészt a vállalkozási ár tekintetében nem releváns, az árajánlat egy összegben és nem tételesen lett megadva, másrészt a vádhatóság megfeledkezik arról, hogy 20 % ÁFA összeget a BKV Zrt. visszaigényelt, harmadrészt nem zárható ki, hogy voltak a felsoroltakon kívül egyéb költségtételek, amik nem kerültek felderítésre. Az ÁFA- val kapcsolatos álláspontomat ki fogom később fejteni, ismerem a vádnak az álláspontját és a hivatkozott jogesetet, véleményem szerint nem megfelelő, de erre később fogok kitérni. Összességében azt mondom, hogy a költségek tekintetében az ügyészség inkább sugall és feltételez, de kizárni, kétséget kizáróan bizonyítani nem tud és a számítása is részben hibás. Bizonyíték e körben a bankszámla mozgás, miszerint mintegy 2 millió Ft került csak az alvállalkozóknak átutalásra. Az előbb már elmondtam, nem akarom folyamatosan ismételni, a megbízás az ajánlati teljes árra tekintettel jött létre, az nem tért el a szokásostól és a döntést nem befolyásolta véleményem szerint az ajánlat költségtartalma. A teljes vállalási ár függetlenül a költségtartalomtól, egy összegben lett előterjesztve. M..-H.. É.. részére az FFVD Bt. átutalta a vállalási ár mintegy 1/3-ad részét a vádbeszéd szerint, azt, hogy volt a felek között kapcsolat, senki nem vitatta eddig sem, de hogy ennek az átutalásnak milyen gazdasági háttere volt vagy lehetett, akár    költség, vagy kölcsön, akár más jogviszonyból fizetési kötelezettség, nem tudjuk, lehet, hogy tényleg jutalék volt, az sincs kizárva, egyik sem jogellenes. Az viszont kérdés, hogy az Evma Bt. könyvelését, amely társaság könyvelése a nyomozás során végig rendelkezésre állt, miért nem vizsgálták meg, abból kiderülhetett volna, hogy ezen 1/3 résznyi összegek átutalásának jogalapja mi volt.

 

Ezek voltak az úgynevezett okirati bizonyítékok.

 

Ezen vádpont tekintetében személyi bizonyítékokat is felsorakoztat az ügyészség. Mind a három vádpontnál gyakorlatilag ugyanazokat.

 

R.. M.. VIII.r. vádlott vallomásáról azt kell tudni, hogy több helyen ellentmondásos, többször visszavont, módosított, bármelyik vallomását is nézzük akár ennél a vádpontnál, akár a másik kettőnél, M.. L.. tudattartamával kapcsolatban semmiféle említést nem tesz. A tudat és a szándék fontosságára részletesen ki fogok térni. V.. Á.. ezen vádpontoknál csak tollak osztogatásáról tesz említést. Ezen rendezvényen a rendező a BKV Zrt. megbízásából ajándékcsomagokat osztogatott. A tollat és a csomagot nem lehet összetéveszteni, V.. Á.. tollakat említ, de azt nem mondja, nem zárja ki, hogy ajándékcsomagokat osztogattak volna. Ez már csak azért is fontos, mert erre utaló költségkimutatás sem szerepel a vádban. M..-H.. É.., akinek vallomása szintén, mint bizonyíték lett megjelölve, nem állít semmi mást, csak hogy M.. L.. és közte munkakapcsolat is volt. Ez sincs kizárva.

 

Összességében azt kell, hogy mondjam, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a rendezvény megtartására irányuló szerződés létrejötte, megkötése során a szándékos bűncselekmény megvalósult volna, a rendezvény szükségtelen, túlárazott, a szokásostól eltérő volumenben megvalósított, bűnös szándékkal létrehozott lett volna. A kimutatott összeg nincs figyelemmel az ÁFA tartalomra, nincs figyelemmel a vállalkozó egyéb költségeire, pedig azok az árajánlatban nem szereplő, de mindenképpen jelentős költségek, akár üzemanyag, számlázás, könyvelés, élelmiszer, reprezentáció, teljesen mindegy, a vállalkozás teljesítése során sok más költség is felmerült.

 

Rá szeretnék térni az ÁFA kérdésére. A vádhatóságnak az álláspontja az, hogy az ÁFA-t kárként kell megjelölni, e körben egy eseti döntést is citált. Álláspontom szerint a hivatkozott jogeset  nem vehető figyelembe, hiszen ott egy olyan ÁFA alanyisággal nem rendelkező önkormányzat a tényleges sértett, aki az ÁFA-t visszaigényelni nem tudta, másrészt az az eseti döntés, az ÁFA befizetési oldalról tesz megállapításokat, az ÁFA befizetéséhez kapcsolódóan vizsgálódik csak,  jelen esetben pedig két ÁFA alany a jogviszony szereplője. Úgy gondolom, hogy a jelen tényállás értékelése során hozott példa nem helyénvaló már csak azért sem, mert egy törvény által kötelezően felszámítandó és egy törvény által visszaigényelhető adónem felszámítása és visszaigénylése nem jelenthet vagyoni hátrányt, akkor minden ÁFA fizetés vagyoni hátrány lenne minden gazdasági szereplő felé, a jogalkotónak viszont nem lehetett az a szándéka, hogy az ÁFA fizetés előírásával vagyoni hátrányt okozzon a jogalanynak. Az ÁFA visszaigénylése lehetne vagyoni hátrány, ez azonban nem M.. L.. terhére írandó. Az ügyészség által hivatkozott jogeset alkalmazása kizárólag az esetben helyes, ha a sértett nincs ÁFA körben, így neki az ÁFA felszámítása, annak sértett által való megfizetése ténylegesen vagyoni hátrányt jelent.

 

A második részcselekmény a BKV iskolakezdés és normális közlekedés kampányával kapcsolatos, annak szükségtelenségét állítja, továbbá azt, hogy itt 3.982.800 Ft kár következett be. Gyakorlatilag a felsorakoztatott bizonyítékok ugyanazok, mindegyikre ki fogok térni, de nem olyan részletesen, mint eddig. Az egyik bizonyíték, hogy a rendezvény jellege és volumene szokatlan és megteremtette a túlárazás lehetőségét. Továbbra sem tudjuk, hogy mi az a szokatlan jelleg és volumen. Azt viszont tudjuk, amit az ügyészség nem érint, hogy ez egy több napos rendezvény volt, ez nem egy egyszeri egy-két órás rendezvény volt, hanem egy több napos kampány volt. A túlárazás lehetősége az előzőekhez képest ugyancsak jól hangzik, de hogy ez a lehetőség konkrétan miben mutatkozik meg, erre itt sem kapunk konkrét választ. Bizonyítékként állítja az ügyészség, hogy M.. L.. a megrendelést egy napon belül visszaigazolta, ez pedig arra utal, hogy R.. M..sal a  szerződés tartalmában informálisan megegyeztek. Ez mindig így van. Attól, hogy a szerződés létrejön valamikor, azt megelőzi egy szerződéskötési folyamat. Ez lehet formális, informális, szóbeli, írásbeli. Sem a BKV belső szabályzata, sem törvény nem zárja ki, hogy a felek előzetesen a szerződés tartalmáról egyeztessenek, ha lett is volna ilyen BKV-s szabályzat, de nem volt vagy általunk nem felderíthető, akkor semmi sem bizonyítja azt, hogy azt M.. L..nak ismernie kellett vagy ismerte volna, úgy hogy ez az ügyészi álláspont semmiféle bizonyítékként nem értékelhető.  Problémaként  jelölte  meg  az  ügyészség  azt,  hogy  a  vállalási  árból   mindösszesen

100.000 Ft szervezési díj lett feltüntetve. Az, hogy a szervezési díj kié, M.. L..é vagy egyéb alvállalkozóé, szintén nem tudjuk meg, és azt sem, hogy az a 100.000 Ft miért releváns e körben, ez a szervezési díj egyébként nem az FFVD Bt.-é volt, azt az egyik hostess ügynökség számította föl. Problémát jelentett az, hogy a sajtóanyagok, illetve a rendezvény bejelentése csak egy nappal a rendezvényt megelőzően készültek el, történt meg és ez lehetőséget biztosított a túlárazásra. Ismét a túlárazást feszegetjük. Azzal, hogy egy nappal korábban lesz egy rendezvény bejelentve, még nem jelenti azt, hogy az a rendezvény ne lenne kihasználva, ne lenne megfelelő létszámú érdeklődő vagy bármi módon az túlárazáshoz vezetne. Jelenleg nem 100 évvel ezelőtti hírközlés korszakában vagyunk, a közösségi médián, TV-n, rádión keresztül pillanatok alatt meg lehet mozgatni  tömegeket. Utaltam arra, hogy ez egy több napos rendezvény volt, amit az ügyészség figyelmen kívül hagy, ezen több napos rendezvény során ezt a konkrét eseményt folyamatosan provokálták, felhívták rá a célcsoport figyelmét, tehát nem is értem ezt a hivatkozást. Nagyon leegyszerűsített az, hogy a rendezvény bejelentésének időpontja és a túlárazás közötti kapcsolat valamiféle kárhoz vezetne. Az előzőekhez hasonlóan ugyancsak bizonyítékként értékelendő az ügyészség szerint a számla fizetésének sürgetése. Mi, akik ezen az oldalon ülünk, abból élünk, hogy teljesítünk és számlákat állítunk ki, egyáltalán nem szokatlan az, hogy sürgetjük a kifizetését, főleg nem egy olyan ügyféllel, vállalkozóval, megrendelővel kapcsolatban, akiről tudjuk, hogy rossz fizető. Nyilván szeretnénk, hogy ha gyorsan kifizetné. Ez sem olyan körülmény, amiből bármiféle bűnösségre lehetne következtetni.

 

Eltúlzott költségek. Hasonlóan az előzőekhez és ezért nem fogom ismét felsorolni, nem jelenti azt  az ügyészség általi felsorolás, hogy kizárólag csak ilyen költségek lettek volna, nem jelenti azt, hogy ne lett volna az egyébként előzetesen csak becsült összeg a teljesítésre fordítva. Csak azt jelenti, hogy ennyi bizonyítékot találtak, nem azt, hogy ne lett volna megfelelő költséggel elvégezve ez a vállalkozás. Hivatkozok itt is egy példára, legyen az bármiféle szolgáltatás vagy iparág, a szerződés teljesítése során a költségek dinamikusan változhatnak, hol azért, mert különböző áremelések vannak, hol azért, mert szükségtelen, vagy éppen a vállalkozó olcsóbb alvállalkozót tud vagy olcsóbb anyagot tud beszerezni, ez az érdeke, hogy csökkentse a költségeket, közgazdaságtanilag igazolt, hogy a vállalkozó az elérhető legnagyobb nyereségre tör. A költségek nem úgy lettek egyik szerződésnél sem meghatározva, hogy azt a BKV Zrt. előírta volna, vagy azt a BKV Zrt. nevében szerződte volna le M.. L... Ezen vádpontnál is hivatkoznom kell arra, hogy hibás teljesítést senki sem jelzett a megrendelő részéről, senki sem mondta azt, hogy a vállalkozás teljesítése során alacsonyabb tartalmú, kisebb költséggel is megvalósítható szolgáltatást teljesített volna az FFVD Bt., ezért a teljesítés hibás. Nem került erre sor, volt rengeteg lehetőség és idő, hogy ezt a hibás teljesítést a megrendelő jelezze, ha ilyen történt volna. A legkisebb túlszámlázás összege bruttó 3.982.000 Ft a vád szerint, az ezzel kapcsolatos álláspontomat már elmondtam, itt is az ÁFA-val kapcsolatos észrevételemet fenntartom, illetve azt, hogy az ügyészség által sugalltak csak feltételezések, bizonyítékként nem értékelhetők. További érv itt is a bankszámla mozgása, itt azonban már nem zárja ki az ügyészség azt, hogy egy 1.320.000 Ft értékű átutalás ne szolgálta volna a teljesítés érdekét. Azonban, ha ez az 1.320.000 Ft a teljesítés érdekében merült föl, mint költség, akkor a legkisebb túlszámlázás összege nem lehet kijelentő módban, állító módban az, hogy 3.982.800 Ft kárt okozott, hiszen le kell belőle vonni ezt az 1.320.000 Ft-ot. Ha ezt levonjuk, akkor a vállalási árhoz képest az eltérés már csak 10-15 %, nem számoltam utána nagyságrendileg.  10-15

% bármelyik jogviszonyban benne van, semmi szokatlan nincs ezen, semmiféle túlárazásra való következtetést nem lehet levonni. Itt is szerepel, hogy M..-H.. É.. részére átutalásra került mintegy 1/3-ad résznyi összeg, itt sem tudjuk, hogy ennek mi volt a jogcíme, nem tudjuk kizárni azt, hogy valamiféle egyéb jogügylet, az Evma Bt. egy máig működő, máig létező jogalany, rendszeres bevallásokkal, megfelelő, hiánytalan könyveléssel rendelkezik. Sem a nyomozati eljárás, sem a jelen bírósági eljárás során az Evma Bt. e körben nem lett átvizsgálva. Ha át lett volna vizsgálva, biztosan, hogy ez a kérdés valamilyen módon megválaszolásra került volna.

 

A tanú, illetve vádlott-társak vallomásai: R.. M.. vallomása szerint H.. É.. ajánlotta  az FFVD Bt.-t a figyelmébe, és itt az ajánlotton van a hangsúly, nem utasította, nem kényszerítette. R.. M.. vallomásával kapcsolatos észrevételemet elmondtam, itt is fenntartom, és azt is fenntartom, hogy R.. M.. vallomásai semmilyen módon nem érintik M.. L..t és nem lehet belőle következtetéseket levonni M.. L.. szándékos magatartására és tudattartamára. Az ajánlás, amit ha H.. É.. meg is tett, nem tudjuk kizárni, de bizonyítani sem, semmiféle törvénybe nem ütközik. A szerződések jó része valamiféle ajánlásra jön létre, az üzletek jó része valamiféle ajánlás alapján realizálódik. Antal Attila vallomása során úgy nyilatkozott állítólag, hogy ez az ügylet szükségtelen volt. Arról viszont sehol nem nyilatkozik Antal Attila, hogy M.. L.. esetleg tudomással bírt ennek az ügynek a szükségtelenségéről. Az, hogy szükségtelen volt, vagy sem, megint más kérdés, de Antal úr nyilatkozata M.. L.. cselekvősége körében semmiféleképpen nem vehető figyelembe még az esetben sem, hogy ha ez az ügylet szükségtelen lett volna. V.. Á.. vallomása szerintem itt nem releváns, ahogy M..-H.. É.. és M.. L.. vallomása sem. Összességében e vádpontnál sem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy a rendezvény megtartására irányuló szerződés létrejötte során szándékos bűncselekmény megvalósult volna, hogy a rendezvény szükségtelen, túlárazott, a szokásostól volumenében eltérő, bűnös szándékkal megvalósított lett volna. A kiutalt összeg itt sincs figyelemmel az ÁFA tartalomra, az előző érvelésemet az ÁFA alanyiság és a visszaigényelhetőség körében pedig fenntartom. Ezen vád sem vette figyelembe teljes körűen a vállalkozónak a költségeit.

 

A harmadik részcselekmény a BKV Mikulás napi rendezvényével foglalkozik, itt az állítólagosan okozott kár 2.188.000 Ft, ami két részből, egyrészt egy jutalékból, másrészt a szükségtelen túlárazásból ered. A védőbeszédem elején utaltam arra, hogy az ügyészség a bizonyítékokat egyoldalúan sorakoztatja fel, erre ennél a vádpontnál fogok kitérni. Az első vádponthoz hasonlóan felrója a vádhatóság, hogy nincs nyoma igazándiból írásbeliségnek a jogügyletre vonatkozóan. Csak azt tudom mondani, hogy a magyar jogrend nagyon kevés körben ír elő kötelező írásbeliségeket szerződésekkel kapcsolatban, különösen nem ír elő kötelező írásbeliséget a szerződés esetleges részei letárgyalásával kapcsolatban. Nincs kötelező előírása ilyen összegnél a versenyeztetéseknek sem, nem egy közbeszerzésről beszélünk, gyakorlatilag a felek szabadon alakíthatják ki a szerződéseik tartalmát. Gyakorlatilag ezen megállapítás sem jó semmire, csak valamiféle sugallatra, valamiféle gyanú árnyékára, de az esetleges mérlegelésnél nem vehető figyelembe semmiképpen sem ez az állítás úgy, mint bizonyíték. Nem azért vagyok itt, hogy bármelyik másik vádlottat, így H.. Évát védjem, direkt a vádbeszédemben nem térek rá az egyéb vádlottak cselekvőségére, noha annak értékelhetősége M.. L.. tekintetében is hasznos lehetne, de ezen vádpontnál meglepő az, hogy H.. É.. bűnösségére utal az, hogy a vele érzelmi kapcsolatban lévő M.. L.. cégét rendezvény elvégzésére ajánlotta. A jelen vádpontnál szerepel egy Takács Péter, akinek hasonló kérése volt, egyetlen alkalommal nem merült fel a neve ezen eljárásban, mint valamiféle bűncselekményt megvalósító személy. Hol van itt az egyenlőség, ha H.. É.. ajánlása bűnös, Takács Péteré miért nem bűnös. Nem az a kérdés, hogy Takács Péter e körben miért érintett, az a kérdés, hogy H.. Évának az ajánlásai miért valósítanak meg valamiféle bűncselekményt és miért lehet arra következtetni, hogy M.. L.. később bűnsegéd lesz. Többször előfordult a vádbeszédben az, hogy a cégek bizonyos tevékenységi körökkel nem rendelkeztek, így sem az FFVD Bt., sem a Sportlife Média Kft. a rendezvényszervezési kört nem szerepeltette. Meg kívánom jegyezni, hogy már nem az a jogszabályi környezet, hogy minden tevékenységi kört TEOR szám szerint a cégjegyzékben, illetve ezt megelőzően a társasági szerződésben szerepeltetni kell. Adott tevékenységet, ha egy gazdasági társaság nem esetileg, hanem üzletszerűen kíván végezni, azt be kell jelenteni az adóhatóságnak. Amennyiben ez a bejelentés elmarad, az büntetőjogilag nem értékelhető, legfeljebb valamiféle közigazgatási hatósági következményt von maga után, de sem a szerződés nem lesz ezáltal szükségtelen vagy érvénytelen, sem azt nem jelenti, hogy később erre bármilyen módon, mint bűnösséget megalapozó körülményre hivatkozni lehetne. Nem kellett bejelenteni, nem kellett szerepeltetni, csak a fő tevékenységet kell szerepeltetni. Ugyancsak probléma az, hogy a BKV Zrt.-nél az adott eseménnyel kapcsolatban részletes dokumentáció nem fellelhető. Nem akarom magam ismételni, kifejtettem, hogy ez miért nem gond, egyrészt nincs előírás erre, hogy a dokumentáció a szerződés megkötéskor milyen módon legyen részletesen visszakereshető, másrészt nem zárható ki az, hogy létezett ilyen, azt tudjuk, hogy a BKV ilyet nem adott elő, de a dokumentáció esetleges hiánya sem alapozza meg azt az állítást, hogy a rendezvény szokatlan és szükségtelen, a szerződés aláírása szabálytalan lett volna. Ezen vádpontnál arról van szó, hogy a Sportlife Média Kft. szerzett valamiféle megbízást és azt később tovább adta az FFVD Bt.-nek, M.. L.. kapcsolattartó és koordinátori szerepe is felmerül. A rendezvény szükségtelenségével – a hűtlen kezelésnél ez mindig kérdés – kapcsolatban semmit nem bizonyít, ha M.. L.. koordinátor vagy kapcsolattartó volt, legfeljebb azt bizonyítja, hogy őt bevonták ebbe. Az, hogy az Smsystem Kft. vesztes ajánlattétele körében M.. L..nak bármiféle szerepe volt, ezen vádpontnál nem tudom, hogy miért érdekes. M.. L.. számítógépén utólag, már a nyomozati eljárás befejeztét követően találtak olyan fájlt, amit visszaállítva, abból azt a következtetést vonták le, egy e-mailről van szó, hogy utólag 2008. év elején próbálták a felek a 2007. évi együttműködésüket rendezni. Ez az e-mail nem utal erre a rendezvényre, nem tudjuk, hogy milyen rendezvényre utal, melyik együttműködésüket próbálták meg utólag rendezni. Itt is probléma a vád szerint a soron kívüli kifizetés, nem teszek rá észrevételt, fenntartom a korábbiaknál elmondottakat. A vád utal arra is, hogy 5 %-kal csökkentett áron a megbízás, a vállalkozási szerződés továbbadásra, átruházásra került M.. L.. cégének. E körben az ügyvezetésre jogosultak tesznek egy részletes tanúvallomást, hogy miért volt erre szükség. Ezt majd a bíróság nyilván értékelni fogja, én erre nem térek ki, de egy olyan cégről beszélünk, aki nem csak egy megbízásból élt, adott esetben előfordulhatott az, hogy nem tudott mindent egy időben megfelelő módon teljesíteni. De ha tovább is adta 5 %-os csökkentett vállalási árral ezt a megbízást, az nem jelenti azt, hogy ez a szükséges, illetve bizonyítottan nem szükségtelen esemény ne lett volna kifogástalanul M.. L.., így az FFVD Bt. által megvalósítva. Itt sincs semmiféle panasz a BKV Zrt. részéről a mai napig. Ez az 5 % az ügyészség szerint szükségtelen, a közreműködés fiktív. El lehetne ezen a kérdésen gondolkodni, hogy ha kétséget kizáró bizonyítást nyerhetne az, hogy itt az FFVD Bt. valamiféle strómanként járt el, nem merült fel e körben olyan bizonyíték, különösen amire hivatkoztam, az ügyvezetők nyilatkozatával összevetve, ami erre adatot adna. Úgy gondolom, hogy itt az ügyészség abból, hogy egy szerződés tejesítése tovább lett egy másik vállalkozó felé engedve, próbál olyan módon a fantázia talaján állva a bűnös szándékra következtetéseket levonni, ami megengedhetetlen. A legkisebb túlszámlázás összege egyrészt 6.588.000 Ft, másrészt 5 %-nak megfelelő mértékű, mintegy 600.000 Ft összességével ad ki 7.188.000 Ft kárt. A számítás helytelensége körében már itt elmondtam az ÁFA-val kapcsolatos álláspontomat, nincs további hozzáfűzni valóm. M.. É.. részére átutalásra került az 1/3 rész, ugyancsak ezt kifogásolom, hogy nem tudjuk ennek a jogalapját, az, hogy átutalok valamit, még nem bűnös, nem utalhat arra, hogy M.. L..nak a magatartása miként értékelhető. Ugyanez vonatkozik R.. M..ra, továbbá Antal Attila és M..-H.. É.. vallomásaira, e körben azt gondolom, hogy nem relevánsak. Nagyon fontos, és ennek az ügyészség is úgy gondolom, hogy jelentőséget tulajdonít, Cs.. T..nak a vallomása. Gyakorlatilag e körben M.. L..val kapcsolatban terhelő vallomást és az ő szerepével kapcsolatosan egyetlen terhelő vallomást az egész eljárás során Cs.. T.. tett. Cs.. T..ról azt kell tudni, hogy nem tekinthető elfogulatlannak. Cs.. T.. a jelen eljárásban is úgy nyilatkozott, hogy haragosi viszonyt tart fenn, tehát elfogult. De mégha Cs..nak a vallomása, ami arra irányult, hogy az FFVD Bt. a Sportlife Média segítségével jutott a megbízáshoz igaz, annak sincs különösebben büntetőjogi következménye. A Cs..-féle vallomás nem támasztja alá azt, hogy maga a rendezvény szükségtelen, indokolatlan, haszontalan lett volna vagy hasonló rendezvények sorozatába, volumenébe ne illett volna bele. Mitók András vallomását is értékeli itt az ügyészség, és Mitók András vallomásával szemben Cs.. T.. vallomását tartja elfogadhatónak, noha éppen Mitók András vallomása lenne az, ami a M..-féle jogügylet valóságát, illetve M.. L.. vallomását alátámasztja. Mondhatnánk azt, hogy ez így rendben is van, az ügyészség ezt a két vallomást, mivel nincs több bizonyíték, ily módon kívánja értékelni és majd a bíróság eldönti. De az ügyészség itt nagyvonalúan megfeledkezik P.. J.. vallomásáról. P.. J.. vallomása pedig oly mértékben teszi szava hihetetlenné Cs.. T..t, hogy emellett nem lehet elmenni, és erre utaltam már, hogy úgy gondolom, hogy az ügyészég itt nem véletlenül, hanem tudatosan felejtette ki a P.. vallomást az értékelésből, mert P..nak a vallomása, ha az értékelés rendszerébe bekerül, gyakorlatilag ezen vádponttal kapcsolatos ügyészi érvelést megdönti. P.. J.. a hamis tanúzás következményeire való kioktatást követően is egyértelműen elmondja, hogy Cs.. nem mond igazat, nem elfogulatlan, őt a sértettség, bosszú és gyűlölet fűti, őt magát is hamis tanúzásra akarta rávenni. Összességében ezen vádpontnál is az az álláspontom, hogy nem lehet M.. L.. részéről feltételezni a szándékos bűncselekmény megvalósítását, a rendezvény szükségtelenségét, túlárazottságát, szokásostól eltérő volumenét.

 

Álláspontom szerint a vád által felállított bizonyítékrendszer mindhárom vádpontra vonatkozóan hiányos, feltételezéseken, de nem konkrétumokon, kétséget kizáró bizonyítékokon alapul. Egyik bizonyíték sem olyan, amit ne lehetne cáfolni, ami önmagában közvetlenül vagy más bizonyítékokkal együttesen is megállná a helyét, a vádakat kétséget kirázó bizonyossághoz elégséges módon alátámasztaná. Úgy vélem, hogy a bizonyítékok részletes és tételes cáfolatán túl ugyanolyan fontos vagy fontosabb annak vizsgálata, hogy az adott jogszabályi környezetben megvalósult-e bűncselekmény, a tettesek szándéka az okozott kárra is kiterjedt-e, vagy ott csak gondatlanság terheli őket. Továbbá M.. L.. által megvalósított magatartás értékelése körében elengedhetetlen értékelni a vádlotti tudattartalmat, azt, hogy akár egyenes, akár eshetőleges szándéka a cselekmény, amennyiben a cselekmény elkövetése bármely tettes részéről megállapítható is volna, megvalósítása, azaz a hűtlen kezeléssel okozott vagyoni hátrány bekövetkezése tekintetében fennáll-e.

 

A fentiek alapján anélkül, hogy a M.. L.. terheltet érintő vádpontokban felmerülő vádlott- társakat, illetve védőiket bármilyen irányba is befolyásolni szeretném, a Tisztelt Törvényszéknek ugyanúgy vizsgálnia kell azt, hogy ezen vádpontokban érintett többi vádlott tudattartalma mit fogott át, akaratuk mire terjedt ki, szándékosság vagy gondatlanság terheli-e őket, ez a szándékosság megvalósul-e az eredmény tekintetében is. Amennyiben az egyéb vádlottak körében a bűncselekmény nem valósul meg, akár csak az eredmény bekövetkezése körében a szándékosság nem bizonyítható, akkor cselekményük nem bűncselekmény, bűncselekmény és tettes hiányában pedig bűnsegéd sincs. Amennyiben egyéb kapcsolódó vádlottak bűnössége esetlegesen megállapítható is lenne, akkor is kérdéses M.. L.. bűnössége. M.. L.. szerepét le kell a többiekéről választani, hiszen álláspontom szerint nincs olyan egyenes vagy eshetőleges szándékra utaló bizonyíték, amely M.. L.. bűnsegédi magatartását alátámasztaná. Az ügyészség által előszeretettel hangoztatott két körülmény, miszerint M.. L.. M..-H.. Évával, jelenlegi feleségével korábban érzelmi kapcsolatban állt, továbbá azon körülmény, hogy az eljárás során meghallgatott iü. szakértő feltételes módban megfogalmazott állítása szerint a szerződés túlárazott és versenyeztetés esetén 20-25 %-os árkedvezmény elérhető lett volna, nem elegendő ahhoz, hogy a már hivatkozott és általam értékelt bizonyítékok mellett vagy azon túl a szándékosságra és a bűnösségre kétséget kizáróan következtetni lehessen. A szakértő 20-25 %-os esetlegesen elérhető árkedvezménnyel kapcsolatos megállapítása szintén csak egy feltételezésen alapul, nincs olyan piaci környezet, amivel ezen szerződések igazából összevethetőek lennének. M.. L.. mindenfajta közgazdasági elmélettel alátámaszthatóan érdekelt volt abban, hogy mint vállalkozó, az általa elérhető legmagasabb eredményre törekedjen, azonban ezen eredményre való törekvés valamiféle bűncselekmény kategóriába történő erőltetése vagy tényállásba illesztése nem vezethet ahhoz, hogy ezen eljárásban a bűnössége megállapítható legyen. M.. L..val kapcsolatban semmiféle olyan bizonyíték nem merült fel, ami azt igazolná, hogy ő olyan információk birtokában szerződött volna a BKV Zrt.-vel, amely információkból következtethetett arra, hogy az általa végzett tevékenység szükségtelen, a megvalósítás esetén bűncselekményt követ el. Nincs is ezzel kapcsolatban az egész eljárás során bizonyíték. M.. L.. tudat tartalmáról kétséget kizáróan annyit lehet megállapítani, hogy tudta, tudhatta, hogy kapcsolatrendszere vagy személyes tapasztalata alapján olyan megbízáshoz jutott, ami a megrendelő szerint szükséges, amit ő képes megvalósítani és a piacnak megfelelő vagy attól szükségtelen mértékben nem eltérő díjat köthet ki. Nem igazolható, hogy M.. L.. tudata átfogta volna a törvényi tényállás objektív tartalmi elemeit. Nem kell M.. L..nak azt tudnia, hogy a hűtlen kezelés törvényi definíciója pontosan mi, de a törvényi tényállásnak vannak bizonyos tartalmi elemei, amit egy jogban járatlan ember is át kell, hogy  lásson, át kell, hogy tudjon gondolni, de az, hogy ezt M.. L.. tudata átfogta volna, erre nincs bizonyíték.

 

Feltéve, de nem megengedve, hogy helyes az az ügyészségi vélekedés, miszerint M.. L.. az eljárásokat manipulálta, strómant alkalmazott, még abban az esetben sem valósul meg hűtlen kezelés bűncselekménye, hiszen ahhoz az is kell, hogy M.. L..nak az azért ügyeljünk a látszatra szándékon túl szándékában legyen bármiféle bűncselekmény elkövetése. Erre adat nincs, erre következtetést még az érzelmi kapcsolat emlegetésével sem lehet levonni. M.. L.. semmiféle jogszabályt vagy általa kötelezően ismert belső szabályzatot nem sértett, és amíg a rendezvény szervezés nem hatósági áras, úgy a rendszerben az ugyanolyan tevékenységek 20-50, de akár 100 %-os eltérő árazása is benne lehet, benne is van. Csak egy példát hozok, hogy ügyvédként tudjuk, hogy sokszor ugyanazon tényállásra nagyon sokféle árajánlat adható. A magasabb ár nem azt jelenti – legfeljebb az ügyészség szerint –, hogy az szükségtelen, túlárazott, amennyiben a megbízó elfogadja, nem követi el szükségképpen a hűtlen kezelés bűntettét. Az árazást a bizonyos alvállalkozói díjakban felmerülő költségeken túl rengeteg körülmény befolyásolhatja még, adott esetben az is, hogy ki mennyiért hajlandó eladni a munkaóráját, tudását, tapasztalatát.

 

Mindezekre tekintettel kérem, hogy a Tisztelt Törvényszék M.. L.. vádlottat a terére rótt bűncselekmény vádja alól felmenteni szíveskedjék. Meg vagyok arról győződve, hogy ezen eljárásban M.. L.. tekintetében az egyetlen helyes döntés a felmentés, ezért semmiféle alternatív indítványt, enyhítő körülményekre való utalást vagy alkalmazandó jogszabályra történő magyarázatot nem teszek. De úgy vélem, hogy az, hogy különösen a régi Btk. középmértéket alkalmazó kötelező előírást még nélkülöző szabályai, az ilyen mértékű vagyoni hátrány esetén, ilyen jelentős tartalmú, a vádlottaknak fel nem róható időmúlás után, még a pénzmellékbüntetés nélküli végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést is indokoltnak tartja az ügyészség, mindenképpen eltúlzott és indokolatlan, de az indítványom a felmentésre irányul.