Kétséget kizáróan bizonyított - Dr. Kádár Éva

Hat évvel az első letartóztatások után – 2016 január 26-án elsőfokú ítélet született a BKV-ügyben Kecskeméten. A politika által erősen használt, illetve befolyásolt eljárásban Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest hivatali visszaélés, illetve hűtlen kezelés bűntettében, mint felbujtót két év szabadságvesztésre ítélte, amelyet négy év próbaidőre felfüggesztett. Az ítélet heves viharokat váltott ki. Az ítélet ellen mind Hagyó védői, mind az ügyészség fellebbezést nyújtott be.

Hagyó Miklós arcképét ezidáig háromszor plakátolták ki az országban, mint a szocialista kormányok korrupciójának ékes bizonyítékát. Egyes vélemények szerint az ügy kirobbanása, pontosabban annak időzítése nagyban hozzájárult a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez. Az ügy politikai súlyát jól példázza, hogy 2014-ben is volt miniszterelnökök társaságában láthatta újra a szavazó a ,,nokiás doboz” történet főszereplőjét.

A nokiás dobozban átadott kenőpénzről tett kijelentéseit Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, 2015 márciusában pedig bocsánatot is kért Hagyótól. Elmondta a bíróság előtt, hogy nem adott át pénzt neki – sem nokiás dobozban, sem máshogy. Korábbi kijelentését azzal indokolta, hogy ,,nem akart börtönbe kerülni, mint a többi vádlott”.

Azt a bíróság is megállapította már a büntetőeljárás elején, hogy a vesztegetési pénz ügyében nem történt teljes körű nyomozás. Az ügyészség csak ezután, 2012 novemberében indította el a második nyomozást hogy kiderítse, van-e alapja Balogh terhelő vallomásának. 2015. júniusában azonban bizonyítottság hiányában megszüntették ezt az eljárást, miközben Hagyóval szemben fenntartották a vádat. Igaz, már csak egyszeri 15 millió forintos átadásról beszéltek az ügyészek.

A bíróság nem hitt Balogh Zsolt nyomozati vallomásainak, hiszen a tárgyaláson visszavonta azokat és bocsánatot kért. Ebben az ügyben az elsőrendű vádlott Hagyó Miklóst felmentette a bírói tanács. A választásokat eldöntő nokia dobozos történetet tehát lezárta a Kecskeméti Törvényszék. (Az üggyel külön honlap foglalkozik, amelyet itt lehet kutatni.)

Figyelemre méltó azonban, hogy abban a vádpontban, amelyben a bíróság elítélte az első rendű vádlottat, ugyanerre a nyomozati vallomására alapozva hozott elmarasztaló ítéletet. Érdemben semmilyen más közvetlen bizonyíték nem állt a bíróság rendelkezésére, ahogyan ezt az ítéletben is több helyen rögzíti. Az elmarasztaló ítélet kapcsán erről a feloldhatatlan ellentmondásról próbál képet alkotni tanulmányom.

Az ítélet így hangzik:

,,A végső teljesítésigazolás aláírása és a végszámla kifizetése kapcsán azonban Hagyó Miklós I. r. és Balogh Zsolt IV. r. vádlottak büntetőjogi felelőssége a lefolytatott bizonyítás alapján kétséget kizáróan bizonyítást nyert.”

Mielőtt az ítéletet elemeznénk, érdemes megnézni, hogy mit jelent az ítéletben szereplő ,,kétséget kizáróan bizonyítást nyert” jogi fogalom.

A büntetőeljárási jog egyik fontos alapelve az ártatlanság vélelmének elve. Ebből az elvből vezethető le a hatályos büntetőeljárási törvény in dubio pro reo szabálya, amelynek értelmében a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a vádlott terhére értékelni. [1998. évi XIX. tv. 4. § (2)] A magyar büntetőeljárási törvény szövege a teljes, matematikai szintű bizonyosságot várja el, és ezt a szakirodalom is így értelmezi.

Megítélésem szerint a BKV-ügyben hozott, Hagyót elmarasztaló ítélet, azaz C.C. Soft-szerződéssel kapcsolatos hűtlen kezelés bűntettének bizonyítottsága nem csupán a kétséget kizáróságnak, hanem még “terhelő bizonyítékok egyszerű túlsúlyának” követelményét sem közelítette meg.

Az ügy dióhéjban – a C.C. Soft vádpont

,,Tisztelt Törvényszék! Elöljáróban szeretném kijelenteni, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtem el.” (Balogh Zsolt, Kecskemét – 2012. október 9.)

,,Tisztelt Törvényszék semmilyen bűncselekményt nem követtem el, Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított” (Balogh Zsolt, Kecskemét – 2015. március 12.)

Majd 120 tárgyalási nap, és egyszeri újrakezdés a Kecskeméti Törvényszék ítéletében feltárta Balogh Zsolt érdek-motivált terhelő vallomásainak bizonyítatlanságát, valamint a vádirat számos visszásságát. Azonban a Hagyó elleni vádak közül egyet mégis fenntartott, ugyanúgy Balogh Zsolt nyomozati vallomásaira alapozva. Csak és kizárólag Balogh Zsolt többszörösen visszavont nyomozati vallomásaira hivatkozva, amely mind az ugyanabban az időben tett médianyilatkozataival, mind a későbbiekben tett tárgyalási vallomásaival ellentétesek.

Az összeállításom célja az, körbejárjuk – kielemezzük a C.C. Soft, vagyis az I/14-es vádpontot. Megpróbálom értelmezni a bíróság döntését, kérdéseket feltenni az indokolással kapcsolatban. Hogyan lehetséges az, hogy míg például egyebek között a nokia-dobozos vesztegetés esetében a bíróság nem fogadta el Balogh többszörösen visszavont nyomozati vallomásait, bocsánatkéréseit, addig a C.C. Soft vádpontban az alapján ítéli el Hagyót.

Az ítélet így hangzik:

Bevezetőmben már írtam a ,,kétséget kizáróan bizonyítást nyert” jogi fogalomról. Nézzük részletesen, mit ír erről a szakirodalom:

Ez a szigorú értelmezés a gyakorlatban megvalósíthatatlan, mivel szinte soha nem vezetne a bűnösök elítéléséhez. Valamennyi kétség ugyanis mindig marad a különböző bizonyítékok vizsgálata során, a bizonyítási eljárásban nem érhető el a teljes, „matematikai” bizonyosság, ezért a gyakorlatnak szükségképpen lejjebb kell szállítani az elítéléshez szükséges bizonyosság szintjét.

Lássuk, hogy ez az elv hogyan érvényesül a mai joggyakorlatban!

A magyar gyakorlat sem tesz eleget a jogszabály szövegében megjelenő abszolút mércének, és igyekszik is oldani ezt a szigort – ezzel azonban kontrollálhatatlanná vált az, hogy milyen bizonyítottsági szintet is tekint megfelelőnek a bírói kar a bűnösség megállapításához.

Egy 2010-ben folytatott kutatás (itt olvasható) során első fokon eljáró bíróságok ítéleteit vizsgálták azért, hogy legalábbis hozzávetőlegesen meghatározhassák azt a bizonyossági szintet, amelyet a bíróságok általában elegendőnek tekintenek a vádlottak elítéléséhez. Ennek során megállapítást nyert, hogy a mai magyar bírói gyakorlat lehetővé teszi, hogy a mérce sokkal lejjebb kerüljön, mint a „teljes bizonyosság”, de még az „ésszerű kétség hiányánál” is alacsonyabb: általában a „terhelő bizonyítékok egyszerű túlsúlya” is elegendő az elítéléshez. Ez a szint azonban már kritikára adhat okot.

A kutatás megállapította, hogy a magyar bíróságok hajlamosak olyan ügyekben is bűnösséget kimondó ítéletet hozni, amelyekben nem volt kétséget kizáróan bizonyítva a vádlott felelőssége. Az elemzés szerint a magyar bíróságok általában magas arányban (93%-ban) ítélnek el vádlottakat olyan esetekben is, amikor a terhelt végig tagad az eljárás során, a többi ellene szóló bizonyíték pedig csupán „valószínűsíti” a bűnösséget, de a bizonyítottság sok esetben lényegesen elmarad a törvényben megkívánt szinttől (ami a „kétséget kizáróság”).

Csak ismételni tudom magam: a BKV-ügyben hozott ítélet is ebbe a kategóriába sorolható, mivel véleményem szerint a C.C. Soft-szerződéssel kapcsolatos hűtlen kezelés bűntettének bizonyítottsága nem csupán a kétséget kizáróságnak, hanem még – a joggyakorlatban leggyakrabban előforduló – ,,terhelő bizonyítékok egyszerű túlsúlyának” követelményét sem közelítette meg. Mire alapozom az állításomat?

Nézzük részleteiben a vádpontot

1. A C.C. Soft vádpont, ahogy az ügyészek látták

A nyomozó hatóság a 2010. május 14. napi kihallgatáson Hagyó Miklóssal szemben az alábbi gyanúsítást közölte: „a C.C. Soft Kft. által elkészített HÉV utastájékoztató rendszere vonatkozásában az alapvető elvárásoknak sem megfelelő és el nem végzett munka ellenére, az ön nyomásgyakorlására Balogh Zsolt műszaki vezérigazgató-helyettes leigazolta a teljesítést azért, hogy a C.C. Soft Kft. jogtalanul jusson a végszámla összegéhez 39,6 millió forint + ÁFA értékben.”

Ha az okirati bizonyítékok kapcsán vizsgáljuk az ügyet, egyvalami leszögezhető: egyetlenegy mellékletekben szereplő okirat sem tartalmaz olyan adatot, amely a Hagyó Miklós terhére rótt elkövetési magatartást bármilyen módon is alátámasztaná, sőt még olyat sem, amelyben Hagyó Miklósra nézve bármiféle utalás lenne. Másképp fogalmazva, azok az okiratok, amelyekre a vádhatóság, mint az I. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét igazoló bizonyítékokra hivatkozik, valójában Hagyóra nézve semmiféle információt nem tartalmaznak. A Központi Nyomozó Főügyészség a BKV és a C.C. Soft Kft. közötti szerződésre vonatkozóan, 2012. január 10. napján tehát úgy emelt vádat Hagyó Miklóssal szemben, hogy az I. rendű vádlott terhére rótt elkövetési magatartást kizárólag egy személy, Balogh Zsolt önmagának is többszörösen ellentmondó nyomozati vallomására alapította.

Hagyó Miklós az adott projektben sem az előkészítés, sem a pályáztatás fázisában, sem pedig a C.C. Soft Kft.-vel történő szerződéskötési folyamatban nem vett részt, ugyanúgy, ahogy annak megvalósítási fázisában sem egyeztetett róla senkivel. Ezt cáfoló, ezzel ellentétes tartalmú bizonyíték a nyomozás és a bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen sem merült fel, más szóval ilyen bizonyíték nincs, sőt erre még a maga vádhatóság sem hivatkozott. (Bővebben: dr. Németh Nóra perbeszéde, 2015. december 8., melynek szöveges verzióját itt olvashatják.)

Tehát Hagyó Miklós védője egyértelműen leszögezi, hogy nincs olyan okirati bizonyíték, amely alátámasztaná a vádhatóság állításait.

2. Hogyan látja mindezt a bíróság?

A szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének korszerűsítését végző C.C. Soft Kft. (I./14-es vádpont) esetében a törvényszék Hagyó Miklóst elmarasztalta, mert ,,hivatali befolyásával visszaélt, és elkövette a hűtlen kezelés bűntettét, mint felbujtó”. A főpolgármester-helyettes az ítélet szerint arra utasította Balogh Zsoltot, hogy a rendszer végleges üzembe helyezése előtt fizesse ki a munka ellenértékét.

Mit mond a Bíróság az ítéletében a fent említett okirati bizonyítékokról? Minek tulajdonított kiemelt jelentőséget az értékelő, mérlegelő tevékenysége során?

hirdetés

,,A bírói gyakorlat szerint lehetőség van arra, hogy a bíróság a mérlegelési tevékenysége során a vallomás egyes – más bizonyítékokkal is megerősített – részeit irányadónak fogadja el a történeti tényállás magállapítása során, míg a vallomásnak olyan részeit, amelyek más bizonyítékkal ellentétesek, figyelmen kívül hagyja. A bíróság az értékelő, mérlegelő tevékenysége során kiemelt jelentőséget tulajdonított az objektív bizonyítéknak tekinthető okirati bizonyítékoknak, így az egyes szerződésekkel kapcsolatban lefoglalt, beszerzett iratoknak és az egyes vádlottaktól lefoglalt adathordozókról felkutatott számítástechnikai adatoknak.” (Ítélet, 118.o.).

Ennek a bírói gondolatnak, zsínórmértéknek a függvényében vizsgáljuk meg, hogy ebben a vádpontban milyen kétséget kizáró bizonyítékok alapján ítélte el a Kecskeméti Törvényszék Hagyó Miklóst.

Mit mond a bíróság az adott vádpont, tehát a I/14-es vádpont, azaz a C.C Soft kifejtő részénél az okirati bizonyítékokról?:

,,Ezért a bíróság a tényállást elsősorban az okirati bizonyítékok alapján állapította meg, és az említett tanúk vallomásait csak akkor és annyiban vette figyelembe, ha az okirati bizonyítékokkal összhangban álltak, okirat hiányában pedig az egyező vallomásokból indult ki.” (Ítélet 338. o., 2. bek.)

A bíróság tehát: ,,kiemelt jelentőséget tulajdonított az objektív bizonyítéknak tekinthető okirati bizonyítékoknak,”, illetve a tényállást ,,elsősorban az okirati bizonyítékok alapján állapította meg,”

Evvel szemben viszont az okirati bizonyítékokról Hagyó Miklós védője, dr. Németh Nóra azt mondta:

,,Ha az okirati bizonyítékok kapcsán vizsgáljuk az ügyet, egyvalami leszögezhető: egyetlenegy mellékletekben szereplő okirat sem tartalmaz olyan adatot, amely a Hagyó Miklós terhére rótt elkövetési magatartást bármilyen módon is alátámasztaná, sőt még olyat sem, amelyben Hagyó Miklósra nézve bármiféle utalás lenne. “

Akkor tehát jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha nincsenek okirati bizonyítékok, amelyek a bírói mérlegelés szempontjából kiemelt jelentőségűek, mi alapján ítélték el Hagyó Miklóst?

Erre is választ kapunk az indokolásban: ,,míg Hagyó Miklós I.r. vádlott szerepére nézve alapvetően Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozati vallomása alapján állapította meg.” (342. o. 4.bek.)

Kénytelen volt – mondhatnánk egyszerűen. Hiszen a volt főpolgármester-helyettes esetében olyan bizonyítékokról nem lehet beszélni, amely akár az adathordozókról került volna elő. Olyan bizonyíték sem került elő, amely közvetlenül megerősítené Balogh Zsolt nyomozás során Hagyóval kapcsolatban tett állítását. Azt egyébként, hogy teljes egészében Balogh Zsolt nyomozati vallomásai alapján ítélték el Hagyót megerősíti a következő bekezdés is: “A bíróság a fentiekre tekintettel a tényállás alapjául elfogadta Balogh Zsolt IV.r. vádlott azon terhelő vallomását, hogy a végteljesítés elfogadására, illetve a 2007. december 6-ai teljesítésigazolás aláírására Hagyó Miklós I.r. vádlott utasította…”( Ítélet, 344. oldal 3. bekezdés)

Az ,,azon terhelő vallomását” kitétel csak és kizárólag Balogh Zsolt nyomozati vallomására hivatkozik.

Rendkívül fontos kiemelni, hogy maga a bíróság ezen vádpont indokolása során az Ítélet 342. 5. bekezdésének első mondatában az alábbiakat állapítja meg: ,,Balogh Zsolt IV. r. vádlott nyomozati vallomásai között számos eltérés volt ezen tényállási pont kapcsán, ami részben visszavezethető az iratok ismeretének hiányára, másrészt arra, hogy igyekezett a szerepét csökkenteni, felelősségét negligálni” – de folytatja a bíróság – Hagyó Miklós bűnösségének kimondásához kétséget kizáróan elég.

Az általános indoklási részben, a 116. oldal 3. bekezdésében, illetve a 117. oldal 1 bekezdésében, Balogh Zsolt ugyanezen nyomozati vallomásairól a következőt mondja a bíróság: ,,nyomozati vallomásai között voltak lényeges ellentmondások is.”

Majd azt is hozzáteszi: ,,a nyomozás során tett egyes állításait más bizonyítékok cáfolták”. Ahogyan ezen vádpont kapcsán is kétséget kizáróan láthatjuk, hogy a bíróság által objektív bizonyítékoknak nevezett teljesítésigazolások, számfejtési ívek – egyértelműen cáfolták Balogh nyomozati vallomásaiban tett állításait.

,,Míg nyomozati vallomásaiban tett egyes állításai nem igazolódtak” – folytatja a bíróság a 117. oldal 1. bekezdésében.

Míg Balogh nyomozati vallomásairól más vádlottakkal való összevetésben pedig ezt írja az ítéletben: ,,nyomozati vallomása nem is állt összhangban egymással”.

Tehát a Kecskeméti Törvényszék tanácsa Balogh Zsolt nyomozati vallomásairól az ítéletében a következő megállapításokat teszi:

1. ,,Balogh Zsolt IV. r. vádlott nyomozati vallomásai között számos eltérés volt ezen tényállási pont kapcsán, ami részben visszavezethető az iratok ismeretének hiányára, másrészt arra, hogy igyekezett a szerepét csökkenteni, felelősségét negligálni.”
2. ,,nyomozati vallomásai között voltak lényeges ellentmondások is.”
3. ,,Míg nyomozati vallomásaiban tett egyes állításai nem igazolódtak”
4. ,,a nyomozás során tett egyes állításait más bizonyítékok cáfolták”.
5. ,,nyomozati vallomása nem is állt összhangban egymással”.

Mindezek ellenére ezeket a nyomozati vallomásokat alapul véve, ezekre alapozva mégis kétséget kizáróan el lehet ítélni valakit?

Nyomozati vallomásaival szemben mik voltak Balogh Zsolt legfontosabb mondatai a kecskeméti tárgyalóteremben a teljes nyilvánosság előtt az első tanúvallomásakor, 2012. október 9-én?

Így kezdte tárgyalási vallomását: ,,Tisztelt Törvényszék, elöljáróban szeretném kijelenteni, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtem el, és visszautasítom azt a vádat, hogy bűnszervezet tagja lettem volna. A szerződések megkötésekor, vagy a számlák kifizetésekor a BKV-t semmifajta vagyoni hátrány nem érte. Az én tudomásom szerint minden olyan munkafolyamat, amiben részt vettem, közreműködtem, a BKV értékarányos szerződéseket kötött, és ennek soha nem állítottam az ellenkezőjét”.

Így folytatja: ,,Nem akartam börtönbe menni úgy, mint a kollégáim. A sajtónak is azért nyilatkoztam, hogy ne tartóztassanak le”..(…) ,,Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni.”

Majd a konkrét C.C. Soft-os vádpont kapcsán az alábbiakat mondja: ,,Ezzel a vádponttal kapcsolatban is szeretném elmondani, hogy bűncselekményt nem követtem el.” (…)

A tárgyalási vallomása következő oldalán mit is mond Balogh a konkrét december 6-ai teljesítésigazolás kapcsán?: ,,Ezt követően gondolom én, bekerült az én tömbömbe a C.C. Soft számlája, ahol ott van az aláírásom természetesen, hogy láttam. Nem azt írtam, hogy teljesítve, nem azt írtam, hogy kifizethető, hanem egy „L” betű és Balogh Zsolt, a számla kelte október 15., a kifizetés határideje december 14. Magyarul, ha október 15-én … és … azt írja, hogy teljesítve, akkor én ebben az intervallumban aláírtam, hogy láttam a számlát. A teljesítésigazolást ezeket követően aláírtam, természetesen az aláírásom alatt ott van az akkori beruházási vezetőnek, …-nak is az aláírása. “

Balogh Zsolt első kecskeméti vallomásában tehát egyértelműen kijelenti, hogy nem követett el bűncselekményt ezen vádpont kapcsán sem, és Hagyó Miklóst a konkrét teljesítés igazolás tekintetében semmilyen formában nem említi meg. (a teljes vallomást itt olvashatják)

2015. március 12-én – amikor a tárgyalóteremben levetítették Balogh és Hagyó 2010-es ügyészségi szembesítését, – ennél is tovább ment Balogh Zsolt:

,,A szembesítésen tett vallomásomat nem tartom fent. Ezt csak azért tettem amiért a nyomozati vallomásomat is, hogy ne tartóztassanak le, mint a többieket. Úgy éreztem, hogy csak akkor maradhatok szabadlábon, hogyha súlyosan terhelő dolgokat mondok Hagyó Miklósra. Kifejezetten ennek az alátámasztására állítottam a szembesítés során 14-szer, hogy félek és tartok Hagyó Miklóstól és tagadtam meg a választ Hagyó Miklós védőjének a kérdéseire. Tisztelt Törvényszék semmilyen bűncselekményt nem követtem el, Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át, nagyon sajnálom és elnézést kérek Hagyó Miklóstól, amiért az adott helyzetben ennek az állítására kényszerültem.” (a teljes tárgyalási jegyzőkönyvet itt találják)

2015. szeptember 15-én a bizonyítási eljárás lezárásának napján, a perbeszédek előtt még Balogh Zsolt az utoljára módosított vádirat kapcsán az alábbi kijelentést teszi:

,,Végezetül a módosított vádiratnak arra a pontjára szeretnék egy mondatot mondani, amelyben a vádirat azt írja le, hogy Hagyó Miklós I.r. vádlott engem behívatott és ott különböző, a hivatalával össze nem egyeztethető utasításokat adott. A nyomozati vallomásomat részben és egészében már korábban a törvényszéki tárgyalások alkalmával visszavontam, ilyen találkozó nem volt, ilyen utasítást az I.r. vádlott nekem nem adott.”

(a teljes tárgyalási jegyzőkönyvet itt olvashatják)

Ez azért fontos, mert Balogh az első tárgyalási naptól az utolsóig tagadta, hogy akár ő, vagy akár Hagyó bármilyen bűncselekményt követett el. Hagyó semmilyen törvénytelenségre nem utasította, vagy ilyen kérést nem fogalmazott meg. Balogh Zsolt nemcsak visszavonta a vallomását, hanem bocsánatot is kért a volt főpolgármester-helyettestől.

Hagyó Miklós a kezdetektől fogva tagadta a vádat. Az első nyomozati vallomásától kezdődően a 2015-ös utolsó tárgyalási észrevételéig. (Hagyó Miklós első vallomását a C.C. Soft vádponttal itt olvashatják.) Részletes észrevételeket tett Balogh Zsolt a vádponttal kapcsolatos első vallomására is 2012. október 25-én. (Az észrevételeket itt találják.)

Nézzük Balogh Zsolt nyomozás során tett legfontosabb kijelentéseit és állításait a C.C. Soft vádpont kapcsán, hiszen a nyomozati vallomásainak hitelességét, csak és kizárólag az alapján lehet megítélni, ha konkrét nyomozati állításait összevetjük a konkrét okirati bizonyítékokkal. Összevetjük ezen vádpontban nevesített három személlyel kapcsolatos terhelő állításait és ezek valóságtartalmát.

Azon okirati bizonyítékokkal kapcsolatos nyomozati vallomásokkal kezdenénk, amelyek még a legszkeptikusabb olvasókban is komoly kérdéseket vethetnek fel.

Az első hivatkozott nyomozati jegyzőkönyv 2010. március 16-án, a rendőrségi kihallgatásán készült. (2010. március 16-ai jegyzőkönyv. Nyomozati iratok 64. kötet 157-159. oldal (41763)

1. ,,Az elém tárt 2007/49125 számú számfejtési ívet (2007. december 6-án kelt)…. én írtam alá.” (itt olvashatja)

Kérem, nézze meg ezt a dokumentumot, és képzelje magát a helyzetbe. Mi történik itt? A jelenlévő rendőrök először Balogh Zsolt elé tárják az első dokumentumot. Ott ül mellette az ügyvédje. Balogh Zsolt eszerint először a 49125 számú számfejtési ívet veszi a kezébe. Ezt a számfejtési ívet láthatja most Ön is, ahogy akkor Balogh Zsolt is. Azt az állítást teszi, hogy ezt Ő írta alá. Igen ám, de mint az látható, itt nem szerepel Balogh Zsolt aláírása.

Akkor és ott a jelenlévő, kihallgatást folytató rendőrök, ahogy később a KnyF munkatársai soha nem kérdezték meg Baloghtól, hogy kérjük, mutassa meg, hol szerepel ezen okiraton az Ön aláírása.

Ez a dokumentum azért is kiemelendő, mert ez a vád tárgyévá tett, december 6-i teljesítési igazoláshoz közvetlenül kapcsolható, a teljesítésigazolással közvetlen kapcsolatban lévő dokumentum.

Nézzük a következő dokumentumot. Itt ugyanez a helyzet, ugyanezek a körülmények, ugyanezek a rendőrök:

2. ,,Az elém tárt 2008/08851 számfejtési ívet (2008. március 17-én kelt)…. én írtam alá.” (itt olvashatja)

Mit állít Balogh?: Csak ismételni tudjuk magunkat, mert itt sincs meg Balogh aláírása! Tehát az Akkor és ott a jelenlévő, kihallgatást folytató rendőrök, ahogy később a KnyF munkatársai soha nem kérdezték meg Baloghtól, hogy kérjük, mutassa meg, hol szerepel ezen okiraton az Ön aláírása.

A következő dokumentum, amit idecitálunk:

3. ,,Az elém tárt 2008/11093. sz. számfejtési ívet (2008. március 31. kelt) én írtam alá.” (itt olvashatja)

Csak ismételni tudjuk magunkat, mert itt sincs meg Balogh aláírása!

Három a magyar igazság, és egy a ráadás.

4. ,,Az elém tárt ..2008 március 31-én kelt BKV-CC Soft -MKB közötti faktorálási szerződéssel kapcsolatban elmondom, hogy ezen iratokat is én írtam alá, ezzel igazoltam az előző munkák második ütemét.” (itt olvashatja)

Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy Balogh Zsolt szóban forgó nyomozati vallomásai az ítélet indoklásában elsősorban figyelembe vett okirati bizonyítékokkal szemben állnak, mégis a tanács döntése alapján a tényállás alapjául szolgálhatnak.

Most pedig nézzük az ítélet konkrét tényállási részében mit ír le ezekről a súlyos ellentmondásokról?

Ítélet 305. o. 2. bekezdés: ,,Ekkor számfejtési íveket és teljesítési igazolásokat, valamint faktorálási szerződésekkel kapcsolatos iratokat is elé tártak. Elismerte, hogy azokat ő írta alá.” !

Megállapítható tehát, hogy Balogh Zsolt nyomozati vallomásai kapcsán a tanács az elé tárt okirati bizonyítékokkal kapcsolatban a legfontosabb dolgot hagyja ki az indoklásból, miszerint több olyan okirat is volt, amelyeket Balogh elismert ugyan, mégsem ő írta alá. Ezt az ellentmondást nem tárja föl a bíróság, illetve nem tulajdonít neki jelentőséget.

Pedig erre az ellentmondásra már 2012. október 25-én, Hagyó részletes észrevételében – amelyet a IV. rendű Balogh Zsolt vallomására tesz – felhívta a bíróság figyelmét. Konkrétan kiviszi a dokumentumot a bírónő elé. (Idézzünk a jegyzőkönyvből, amelyet itt olvashat):

,,Hagyó Miklós I. r. vádlott:

Ezen számfejtési ívvel kapcsolatban a IV. r. vádlott 2010. március 16. napi vallomásában (nyomozati irat 41.763 oldal) az olvasható, hogy ezt a számfejtési ívet is a IV. r. vádlott írta alá. Megjegyezném, hogy ezen nincs rajta Balogh Zsolt aláírása, még a szignója sem.

Tanács elnöke megállapítja, hogy a szóban forgó iraton aláíróként N. G. szerepel.

Hagyó Miklós I. r. vádlott:

A 2007. december 6. napján kelt számlával összefüggésben kiállított számfejtési ívet tehát nem Balogh Zsolt, hanem N. G. írta alá. Az, hogy a IV. r. vádlott ennek az aláírását is a sajátjaként ismeri el, egy olyan mozzanata az eljárásnak, amely igazolja a nyomozati vallomásával összefüggésben tett tárgyalási vallomását a nyomozati vallomása tartalmának tényleges motivációját illetően.”

Hagyó ezen észrevételét is kizárta a bíróság annak ellenére, hogy a Tanács számára kétséget kizáróan egyértelművé vált, hogy Balogh olyan okiratokat is elismert sajátjának a nyomozati vallomásaiban, amelyekhez semmilyen formában nem volt köze. A bíróság sem az általános részben, sem Balogh Zsolt vallomásainak összefoglalójánál nem tesz említést erről a tényről.

Ezzel összefüggésben megint emlékeztetnem kell, mit is mond 2015. március 12-én Balogh a tárgyaláson: ,,A szembesítésen tett vallomásomat nem tartom fent. Ezt csak azért tettem amiért a nyomozati vallomásomat is, hogy ne tartóztassanak le, mint a többieket. Úgy éreztem, hogy csak akkor maradhatok szabadlábon, hogyha súlyosan terhelő dolgokat mondok Hagyó Miklósra. Kifejezetten ennek az alátámasztására állítottam a szembesítés során 14-szer, hogy félek és tartok Hagyó Miklóstól és tagadtam meg a választ Hagyó Miklós védőjének a kérdéseire. Tisztelt Törvényszék semmilyen bűncselekményt nem követtem el, Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át, nagyon sajnálom és elnézést kérek Hagyó Miklóstól, amiért az adott helyzetben ennek az állítására kényszerültem.”

Mi bizonyíthatná jobban Balogh ezen tárgyalási állításait? A nyomozás során bármit elismert és mondott csak azért, hogy ne tartóztassák le, mint egykori kollégáit.

Ide kapcsolódóan megjegyezném, hogy hét vádlott és három tanú számolt be az eljárás során olyan nyomozati kényszerről, amiről itt Balogh Zsolt beszél. (Bővebben Jogi Fórum – Kádár Éva tanulmány – Kényszervallatások a BKV ügyben, itt olvasható.)

Összefoglalva: Balogh Zsolt ezt a 4 okirati bizonyíték esetében elismeri, hogy aláírta az okiratokat, de egyiken sem található Balogh Zsolt aláírása. Ennél jobban mi kell, hogy bizonyítsa azt, hogy Balogh Zsolt nyomozás során tett vallomásai a legnyilvánvalóbb okirati bizonyítékokkal összevetve sem igazak? A négy közvetlen, okirati bizonyíték után, amely nyilvánvalóan cáfolták Balogh nyomozati vallomásait még van egy, nagyon fontos okirati bizonyíték.

Ugye Balogh Zsolt azt állította, hogy azért írta alá a négy közül a decemberi teljesítés-igazolást, mert állítása szerint félni kellett Hagyó Miklóstól. Ki szeretném emelni, hogy erre az állítólagos találkozásra valamikor 2007 december elején került sor, és ő december 6-án írta alá a vád tárgyává tett teljesítés-igazolást.

Balogh Zsolt, a C.C. Soft Kft. vezetőjének írt alábbi levele, a kecskeméti tárgyalás során egy adathordozóról került elő. A levél 2007. december 29-én íródott, amit itt teljes egészében olvashatnak. (Balogh Zsolt email – 2007. december 29.)

Biztos vagyok abban, hogy ha elolvassák ezt a levelet, – három héttel a teljesítés-igazolás után íródott – Önök is látni fogják, hogy nem egy olyan ember írta e sorokat, akinek bármitől és bárkitől félni kellett volna. “nyomatékosan kérem Önt, hogy intézkedjen…(…) Utoljára kérem Önt, hogy legyenek úrrá a kialakult és tarthatatlan helyzeten! Engem csak a soron kívüli megoldás érdekel, magyarázat már nem!”

Ennek a levélnek az előzménye egy 2007. december 10-én íródott email, amelyben Balogh Zsolt, négy nappal a teljesítésigazolás aláírása után kérdést intéz a kivitelező cég felé, amelyben a kijelzők állapotáról érdeklődik. A válasz is érdekes, hiszen a C.C Soft jelzi Balogh felé: “az általunk telepített eszközök hibátlanul működnek – a műszaki átadásnál kipróbáltuk őket – csak az áram hiányzik.” (céges iratok, 41. kötet, 1835. o.). Balogh tehát folyamatosan kapcsolatban áll a céggel, egyeztet velük, számon kéri őket. Mindezen magatartás szintén a “félelem” teljes hiányáról tanúskodik.

De ha még ez sem elég, akkor nézzük az ezt megelőző rendőrségi kihallgatásán 2010. február 24. napján tett nyomozati vallomását, amelyben négy konkrét állítást fogalmaz meg Balogh.

1. Az elsőt Horváth Évával kapcsolatban: ,,Ekkor Horváth Éva utasított arra, hogy a szerződést írjam alá. Egyúttal megfenyegetett azzal, hogy az általam még műszaki vezérigazgatóként aláírt, C.C Softos teljesítési igazolás miatt tönkre fog tenni, és kirúgatnak a BKV-tól”

2. A második kijelentése Hagyó Miklóssal kapcsolatos: ,,Hagyó úr áthívatott a városházára, és ott közölte, hogy igazoljam le a C. C. Soft-os teljesítést. (..) Hagyó akkor kihívatott az irodájából, a folyosóra és erőteljesen átkarolta a nyakamat, majd elmondta, hogy jön a karácsony, és soron kívül igazoljam le a teljesítést.”

3. A harmadik állítás azért rendkívül fontos, mert az ezt követő mondatban hangzik el: ,,Elmondom, hogy ez volt az egyetlen teljesítés-igazolás, amit én igazoltam le.”

4. A negyedik állítása Baloghnak: ,,Elmondom, hogy a teljesítés igazolást nem csak Hagyó követelte, hanem a C.C. Soft vezetője, Egervári úr is követelte. Majd többször megfenyegetett, hogy ha nem igazolom le a teljesítést, akkor bajom lesz és kicsinál.”

Nézzük sorban ezen kijelentések valóságtartalmát.

Balogh Zsolt ezen, és ezt követő vallomása alapján Horváth Évát a C.C. Soft kapcsán nem gyanúsították és nem vádolták meg. Ő végig következetesen tagadta Balogh kijelentéseinek valóságtartalmát.

Ítélet 116.oldal 5.bek: ,,Megállapítható, hogy Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozati vallomása volt a leginkább feltáró jellegű, részletes, és számos információt közlő, de vallomása az eljárás során nem volt mindvégig egyező, következetes. Nyomozati vallomásai között voltak lényeges ellentmondások is. (…) vagy pl. Mátay-Horváth Éva VI.r. vádlottra tett terhelő állításai a II. vádponthoz kapcsolódó tevékenységét, illetve a C.C. Soft Kft. teljesítésének leigazolására hivatkozó fenyegetéseit illetően.”

Tehát a bíróság maga veti el Balogh nyomozás során tett terhelő állításait.

A következő állítása, miszerint ezt az egyetlen egy teljesítési igazolást írta alá. Evvel szemben az okirati bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy a C.C. Soft Kft. és a BKV között kötött két szerződéshez kapcsolódó négy teljesítésigazolás mindegyikét aláírta Balogh Zsolt. A két 2007-es teljesítési igazolást Nemecz Gáborral, a két 2008-as szerződéshez kapcsolódó teljesítésigazolást pedig egyedül.

Ez nem csak azért érdekes, mert cáfolja Balogh állításait, hanem azért is, mert ha a vád tárgyává tett december 6-i teljesítés-igazolást megelőzően októberben is ő igazolta le a teljesítést, illetve a 2008. év elején kötött újabb szerződéshez csatolt két márciusi igazolást egyedülinként írta alá, akkor miért kellett volna őt utasítani a decemberi igazolás aláírására? Ha előtte is, illetve utána is ő igazolta le a C.C. Soft Kft. három teljesítését.

A harmadik állítás Egervári Ajtonyra vonatkozik, akit nem gyanúsítottak, illetve vádoltak meg. Sőt! Hiába jelentkezett, sem a rendőrök, sem az ügyészek nem voltak kíváncsiak vallomására. Ezért csak a bírósági vallomásából tudunk kiindulni, ahol egyértelműen cáfolta Balogh állításait. 2013. október 22-én Kecskeméten ezt mondja Egervári Ajtony:

I. r. vádlott védőjének kérdése: A következő rész olvasható a vádiratban: A műszaki átadás-átvételi eljárást 2007. november 30-án lefolytatták, azonban eredményes próbaüzem a mai napig – ez a vádemelés időpontja – nem zárult le. Balogh Zsolt József V. r. vádlott ennek hiányában a Kft. vezetőjének szóban és SMS-ben közölt fenyegetései ellenére a teljesítés igazolását nem akarta aláírni. Mi az Ön tudomása ezzel a vádirati megállapítással kapcsolatban. Igaz, nem igaz? Megtörtént? Nem történt?

Tanú:

Teljes mértékben nem igaz. Én soha nem fenyegettem meg senkit. Az átadási procedúrával kapcsolatban egyetlen egyszer sem. Ezt az állítást, hogy nem volt meg a 30 napos próbaüzem már többször hallottam az újságban és több helyen is, az én álláspontom szerint igenis megvolt a próbaüzem, és ennek megfelelően működött is maga a rendszer. Október 15-étől november 30-áig eltelt, műszakban azok a rendszerek, amiket mi átadtunk, tehát maga a szoftver és azok a kijelzők, amiket akkor átadtunk, azokon a kijelzőkön meghibásodás vagy nem megfelelő működés nem volt, ezért az én számomra és azt gondolom, hogy a BKV számára is ez a 30 napos próbaüzem lezajlott, ezért volt a teljesítésigazolás aláírása is többek között megejtve.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Az én kérdésem az volt, hogy a vádiratban foglalt az a megjegyzés, amely szerint SMS-ben Ön fenyegette Balogh Zsoltot az igaz vagy nem igaz?

Tanú:

Nem igaz.

Balogh fenn idézet négy állítása közül, – amelyet ugyanazon napon, ugyanazon rendőrök előtt, ugyanolyan körülmények között tett – háromról bebizonyosodott, hogy minden valóságalapot nélkülöz. Másképpen fogalmazva kétséget kizáróan megállapítható, hiszen a bíróság is hivatkozik rá:

,,Megállapítható, hogy Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozati vallomása volt a leginkább feltáró jellegű, részletes, és számos információt közlő, de vallomása az eljárás során nem volt mindvégig egyező, következetes. Nyomozati vallomásai között voltak lényeges ellentmondások is.

Ennek ellenére a tényállás alapjául Hagyó bűnösségének kimondásánál ezen vallomásait vette alapul, figyelmen kívül hagyva a nyomozati vallomását cáfoló okirati bizonyítékokat. De ez nem volt elég. A bírói tanács a három, Baloghot cáfoló vallomást, minden különösebb indoklás nélkül elsöpörte az útból. Gondolok itt Horváth Éva, Egervári Ajtony és Hagyó Miklós vallomására.

Ezek:

Ítélet 344.o. : ,,Egyben a bíróság Hagyó Miklós I. rendű vádlott tagadásban megnyilvánuló védekezését elvetette” – Öt év védekezését, amely 2010-től egészen a tárgyalás végéig folyamatos és következetes volt egy mondattal intézte el a bíróság.

Az első nyomozati vallomásától (itt olvasható) kezdődően a 2015-ös utolsó tárgyalási észrevételéig tagadta a volt főpolgármester-helyettes a vádakat. (Hagyó Miklós első vallomását a C.C. Soft vádponttal itt olvashatják) Részletes észrevételeket tett Balogh Zsolt a vádponttal kapcsolatos első vallomására is 2012. október 25-én. (Az észrevételeket itt találják)

Ítélet 345.oldal 6. bekezdés.: ,,Egervári Ajtony tanúvallomását sem fogadta el a bíróság”

Ítélet 344.oldal 4. bekezdés.: „Mátay-Horváth Éva VI.r. vádlott nyomozati vallomását viszont egyebekben nem tartotta alkalmasnak a bíróság Balogh Zsolt IV.r. vádlott Hagyó Miklós I.r. vádlottra tett terhelő vallomása megerősítésére, Mátay-Horváth Éva VI.r. vádlott ugyanis Egervári Ajtonyt, illetve a céget vallomásában nem kötötte Hagyó Miklós I.r. vádlotthoz.”

Ugyanígy járt el bírói tanács Balogh Zsolt tárgyalási vallomásaival is, hiszen csak a nyomozati vallomásait vette figyelembe. Mindazt pedig, amit Balogh a tárgyalóteremben ezzel kapcsolatban elmondott, elvetette.

Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vádak bizonyítottsága a törvényben megfogalmazott ,,kétséget kizáróság” követelményét, a teljes, matematikai szintű bizonyosságot meg sem közelíti.

Nézzük meg, hogy a bírói gyakorlatban általánosan alkalmazott, ettől sokkal alacsonyabb szintű követelménynek, ,,a bizonyítékok egyszerű túlsúlya” elvárásának vajon megfelel-e?

Balogh Zsolt – a bírói tanács által is elismert – ellentmondásos nyomozati vallomásaival szembeállnak a következők. Emlékeztetőül maga az Ítélet 116. oldal 5. bekezdéséből idéznénk: ,,de vallomása az eljárás során nem volt mindvégig egyező, következetes. Nyomozati vallomásai között voltak lényeges ellentmondások is.”

Tehát az ellentmondásos nyomozati vallomásaival szemben állnak az általam legfontosabbnak tartott bizonyítékok:

1. Balogh Zsoltnak következetesen tagadó tárgyalási vallomásai és bocsánatkérései,
2. Balogh Zsolt médianyilatkozatainak konkrét tényállításai, amelyek a visszavont terhelő nyomozati vallomásaival egyidőben keletkeztek 2010-ben.
3. Egervári Ajtony tárgyalási vallomásai 2014 őszén
4. Horváth Éva nyomozati vallomásai
5. Hagyó Miklós nyomozati és tárgyalási vallomásai, és észrevételei
6. Balogh Zsolt 2007 decemberében a C.C. Soft ügyvezetőjének írt levele (Balogh Zsolt email – 2007. december 29., itt olvasható), amely pár héttel a teljesítésigazolás után keletkezett és a félelem teljes hiányáról árulkodik.
7. Az okirati bizonyítékok, amelyekről Balogh a nyomozási szakaszban kijelentette, hogy ő írta alá, de az aláírása nem található rajta (4 okirati bizonyíték – megnevesíteni)
8. További 3 teljesítésigazolás a C.C. Soft Kft-nek, hiszen az első tárgyalási vallomásában Balogh azt állította, hogy csak a 2007. december 6-i teljesítés-igazolást írta alá.

A tanács mindezekkel szemben (idézet az ítéletből): ,,Hagyó Miklós I.r. vádlott szerepére nézve alapvetően Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozati vallomása alapján állapította meg.”

A fenn felsorolt pontokat, azaz azokat a tényeket, amelyek szemben álltak Balogh többszörösen visszavont nyomozati vallomásával – a bíróság ,,elsöpörte” a Hagyót elmarasztaló ítélet útjából.

Az ítélet megfogalmazása szerint Balogh Zsolt terhelő vallomást tett Hagyó Miklósra. Ezt az állítását a bíróság a következő érvekkel igyekszik alátámasztani: ,,Nyomozati vallomásával egyezően a tárgyaláson is az utastájékoztató rendszer átadásának sürgetését és rögtön ahhoz kapcsolódóan a próbaüzem alatti teljesítés igazolás aláírását – bár nem nevezte így meg kifejezetten, de a főpolgármester-helyettes úr kifejezésből nyilvánvalóan az I. r. vádlottra gondolt -, Hagyó Miklós I. r. vádlotthoz kötötte, hiszen más főpolgármester-helyettes fel sem merült ezen üggyel kapcsolatban.” (Ítélet, 342. oldal.)

Amint látjuk, Baloghnak ebben az állítólagos terhelő vallomásában nem szerepel Hagyó Miklós neve, csak a ,,főpolgármester-helyettes úr” megnevezés. A BKV-t az említett időszakban a három főpolgármester-helyettes (Hagyó Miklós, Horváth Csaba és Ikvai-Szabó Imre) közül ketten – Hagyó és Ikvai-Szabó – is felügyelték. Balogh Zsolt Ikvai-Szabó Imrével tartotta a kapcsolatot, ebből következően ő is lehetett az, aki sürgette a rendszer átadását.

Emellett az ítéletben említett vallomásban Balogh nem beszélt utasításról, hanem csupán ,,sürgetésről”, ami az előbbitől igencsak eltérő fogalmat takar. Az utasítás ugyanis egy hivatalos aktus, intézkedés a közigazgatásban, ami normatív hatással bír, kötelező végrehajtást követel meg. Ezzel szemben a sürgetés csak egy informális, jogi hatással nem bíró cselekvés, amely nem teremt kötelezettséget!

Tehát amennyiben a ,,főpolgármester-helyettes úr” kifejezést mégis behelyettesítjük Hagyó Miklós nevével, és feltételezzük, hogy Balogh róla tette az említett vallomást, akkor sem állapítható meg bűncselekmény Hagyó terhére, hiszen egy beruházás átadásának esetleges sürgetése nem tartozik a Büntető Törvénykönyv tényállásai közé.

A bíróság ezt követően az ítélet indokolásában viszont azt is feltüntette, hogy Balogh a Kecskeméti Törvényszéken később meg is változtatta ezt a vallomását a következőképpen: ,,Hagyó Miklós I.r. vádlottra tett terhelő vallomását csak 2015 márciusában változtatta meg, és 2015 szeptemberében egyértelműsítette, hogy a C.C. Soft Kft. teljesítésének igazolása kapcsán sem utasította őt Hagyó Miklós I.r.vádlott.” (Ítélet, 342. oldal.)

Megkérdezném, hogy ezek alapján a kedves olvasó egyetért e a bíróság megállapításával, miszerint Hagyó Miklós bűnössége kétséget kizáróan bizonyítást nyert?

Az bizonyos, hogy a Kecskeméti Törvényszék nagyon nehéz helyzetben volt. A bíróság ugyanis önnön maga illetékességének a hiányát kétszer is kimondta, hiába helyezte le elsőként a kiemelt ügyek közül a BKV-pert a frissen hivatalba lépett Handó Tünde 2012 februárjában. (bővebben: Dunai T. Ilona tanulmánya – Strasbourgé a végső szó – Galamus 2014. november 9.)

Mindezek ellenére megítélésem szerint alapos, kimerítő munkát végzett a tanács, még akkor is, ha én magam nem értem az indokolásban található logikai bukfenceket, de bízom abban, hogy a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla megérti ezen ellentmondásokat, és a logika törvényeinek megfelelő ítéletet hoz.

Az ügynek a választások idején játszott szerepét tekintve szinte bizonyos, hogy politikai elvárások is korlátozhatták a bíróságot a szabad döntéshozatalban. A tanácsot a független ítélkezésben az is akadályozhatta, hogy a vádlottak ellen irányuló lejárató kampány hatására manipulált közvélemény (legalábbis a társadalom egy része) irányába is megfelelési kényszer nehezedett rá.

Tehát megítélésem szerint valamiben el kellett, hogy ítéljék Hagyó Miklóst, hiszen a felmentő ítélet meghozatalát a bírói tanács ebben a politikai környezetben túl kockázatosnak érezhette.

A CC Soft vádpont megalapozatlanságának eddig tömören összefoglalt érveit az alábbiakban igyekszem bővebben kifejteni.

2016. január 26 – A Kecskeméti Törvényszék elmarasztaló ítélete a C.C. Soft vádpontban

A bírói tanács rendkívül nehéz helyzetben volt. Aki átnézi a 120 tárgyalási nap eddig nyilvánosságra került jegyzőkönyveit, dokumentumait illetve az 500 oldalas, körültekintő és aprólékos ítéletet, az láthatja, hogy óriási munkát végzett el a bíróság. Nehezen feltételezhető tehát mindezek után az, hogy ezen ellentmondások jelentős része, amelyet ez az anyag feltár – elkerülte volna a tanács figyelmét.
Nehezítette a bíróság helyzetét, hogy ez volt az első, kiemelt ügynek nyilvánított per, amelyet Handó Tünde vidékre helyeztetett 2012 februárjában. (bővebben: Dunai T. Ilona tanulmánya – Strasbourgé a végső szó – Galamus 2014. november 9.)

Az ügyáthelyezés miatt a védők az Alkotmánybírósághoz fordultak, amelynek ítélete után a kecskeméti bíróság kimondta a saját illetékességének hiányát. Azaz, hogy nem ő az illetékes eljárni ebben a perben. Ennek ellenére, hosszas jogi huzavona után csakazért is visszahelyezték az ügyet Kecskemétre. Ez a ,,csakazért is” attitűd az egész eljárást jellemzi. Hiszen az Alkotmánybíróság döntésével szemben a Kúria lesz az, aki ,,csakazért is” visszahelyezteti az eljárást a Kecskeméti Törvényszékre. Így ugyanahhoz a bírói tanácshoz kerül vissza, aki az AB döntése után illetéktelenséget jelentett.

Majd 120 tárgyalási nap, és egyszeri újrakezdés a Kecskeméti Törvényszék ítéletében feltárta Balogh Zsolt érdek-motivált terhelő vallomásainak bizonyítatlanságát, valamint a vádirat számos visszásságát. Azonban a Hagyó elleni vádak közül egyet mégis fenntartott. Csak és kizárólag Balogh Zsolt többszörösen visszavont nyomozati vallomásaira hivatkozva, amely mind az ugyanabban az időben tett médianyilatkozataival, mind a későbbiekben tett tárgyalási vallomásaival ellentétesek.

Az összeállításom célja az, hogy körbejárjam – kielemezzem a C.C. Soft, vagyis az I/14-es vádpontot. Megpróbálom értelmezni a bíróság döntését, kérdéseket feltenni az indoklással kapcsolatban. Hogyan lehetséges az, hogy míg például egyebek között a nokia dobozos vesztegetés esetében a bíróság nem fogadta el Balogh többszörösen visszavont nyomozati vallomásait – bocsánatkéréseit, addig ebben a vádpontban az alapján ítéli el Hagyót. Az ítélet így hangzott:

,,A végső teljesítésigazolás aláírása és a végszámla kifizetése kapcsán azonban Hagyó Miklós I.r. és Balogh Zsolt IV.r. vádlottak büntetőjogi felelőssége a lefolytatott bizonyítás alapján kétséget kizáróan bizonyítást nyert.

A tényállást e körben elsősorban a 2007. december 6-án kelt teljesítésigazolás, ugyanezen a napon kelt számla, hozzátartozó számfejtési ív, faktorálással és pénzügyi rendezéssel kapcsolatos iratok, Balogh Zsolt IV.r. vádlott 2007. december 7-ei, 10-ei és 29-ei e-mailjei, a műszaki átadás-átvétel után rögzített hibákra és azok javítására vonatkozó iratok, 2008. június 16-ai jogi állásfoglalás kérés, 2008. június 28-án adott jogi vélemény, 2008. augusztus 5-én tartott helyszíni szemléről készült jelentés, 2008. szeptember 4-ei státuszjelentés, 2008. november 3-ai újabb jogi állásfoglalás, 2009. május 14-ei felszólítás és az arra adott válasz, valamint Pápai Flórián és Nemecz Gábor tanúvallomásai, míg Hagyó Miklós I. r. vádlott szerepére nézve alapvetően Balogh Zsolt IV. r. vádlott nyomozati vallomása alapján állapította meg.”

Megpróbálok az olvasók számára logikus sorrendet fenntartani az elemzés során. Ugyanis a kérdés rendkívül egyszerű. Kétséget kizáróan lehet-e elmarasztaló ítéletet hozni egy ember nyomozati vallomásaira alapozva, amely szemben áll médianyiltakozataival, tárgyalási vallomásaival, okirati bizonyítékokkal és más tanúk vallomásaival. Azaz szinte mindennel, ami a tárgyalás során előkerült.

Megvizsgálom hogyan, és mire építették fel a vádakat az ügyészek, kikre tett terhelő vallomást a nyomozás során Balogh Zsolt. Mik az okirati bizonyítékok – ha vannak. Kiket hallgatott meg ezügyben a bíróság, és kiket hagyott ki az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság még a nyomozás során. Van-e, vagy előkerült-e bármi, ami alátámasztotta volna a vádiratban foglaltakat, és kétséget kizáróan bebizonyította volna akár Hagyó Miklós, de akár az ügyben szintén elítélt Balogh Zsolt bűnösségét.

A C.C. Soft vádpont, ahogy az ügyészek látták

A 2012. január 10. napi vádirat 19. oldalán található, I/14. vádpont, a BKV által a C.C. Soft Kft.-vel a „Szentendrei HÉV Batthányi tér-Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztató rendszer kiépítésére” 2007. július 12. napján megkötött és utóbb 2007. október 3. napján módosított szerződéssel kapcsolatban már a következőket rótta Hagyó terhére: „2007. november végén-december elején Hagyó Miklós I. rendű vádlott behívatta Balogh Zsolt IV. rendű vádlottat a Főpolgármesteri Hivatalba, ahol utasította, hogy intézkedjen a kifizetés iránt és az még karácsony előtt történjen meg…. A BKV Zrt.-t ily módon összesen 118.800.000,- Ft vagyoni hátrány érte.”

A 2015. szeptember 16. napi vádmódosítás már máshogy fogalmaz:

„2007. november végén – december elején Hagyó Miklós I. rendű vádlott behívatta Balogh Zsolt V. rendű vádlottat a Főpolgármesteri Hivatalba, és annak ellenére, hogy Balogh Zsolt IV. rendű vádlott figyelmeztette, hogy a teljesítés még nem fejeződött be, arra utasította, hogy vegye át a rendszert és intézkedjen a vállalkozási díj kifizetés iránt. Az utasításra a IV. rendű vádlott 2007. december 6. napján aláírta a teljesítésigazolást, noha tudta, hogy a próbaüzem még nem telt le, és a rendszer nem teljesíti az elvárt műszaki követelményeket. A teljesítésigazolás birtokában a C.C.Soft benyújtotta 39,6 millió Ft+ÁFA, összesen 47.520.000,- Ft összegű végszámláját, amit a BKV Zrt. 2008. február hó 12. napján kifizetett a faktorcégnek. A követelés faktorálása folytán a C.C. Soft Kft. a számlái alapján a faktorálás díj levonása után járó összegeket 2007. október 26. és 2007. december 14. napján megkapta. A BKV Zrt. műszaki igényeinek nem megfelelő teljesítést lehetővé tevő szerződésmódosítással, a módosított szerződési követelményeket sem kielégítő teljesítés elfogadásával Antal Attila III. rendű és Balogh Zsolt IV. rendű vádlottak a BKV Zrt.-nek összesen 118.000.000,- Ft vagyoni hátrányt okoztak. A teljes vagyoni hátrányból Hagyó Miklós I. rendű vádlott 47.520.000,- Ft vagyoni hátrány okozásában vett részt, amikor utasította Balogh Zsolt IV. rendű vádlottat, hogy állítsa ki a teljesítési igazolást és intézkedjen a vállalkozási díj hátralévő részének kifizetése iránt.”

A C.C. Soft vádpont, ahogy azt Hagyó ügyvédei látták

A böntetőeljárási rend sajátossága többek között az, hogy a védők a bizonyítási eljárás és a vádbeszéd lezárása után fejthetik ki álláspontjukat az addig összegyűlt okirati bizonyítékokról a vád tükrében.

Ezt tették Hagyó Miklós védői is 2015. december 8- és 10-én a Kecskeméti Törvényszék előtt. Ezen vádpont kapcsán dr. Németh Nóra fejtette ki a védelem álláspontját. (A C. C. Soft vádpont kapcsán elmondott perbeszéd Szöveges verzióját itt olvashatják, illetve videolinket itt találnak)

Ebből a védőbeszédből az alábbi részt tartottam fontosnak először is kiemelni:

“Ha az okirati bizonyítékok kapcsán vizsgáljuk az ügyet, egyvalami leszögezhető: egyetlenegy mellékletekben szereplő okirat sem tartalmaz olyan adatot, amely a Hagyó Miklós terhére rótt elkövetési magatartást bármilyen módon is alátámasztaná, sőt még olyat sem, amelyben Hagyó Miklósra nézve bármiféle utalás lenne. Másképp fogalmazva, azok az okiratok, amelyekre a vádhatóság, mint az I. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét igazoló bizonyítékokra hivatkozik, valójában Hagyóra nézve semmiféle információt nem tartalmaznak. A Központi Nyomozó Főügyészség a BKV és a C.C. Soft Kft. közötti szerződésre vonatkozóan, 2012. január 10. napján tehát úgy emelt vádat Hagyó Miklóssal szemben, hogy az I. rendű vádlott terhére rótt elkövetési magatartást kizárólag egy személy, Balogh Zsolt önmagának is többszörösen ellentmondó nyomozati vallomására alapította.

A C.C. Soft vádpont, ahogy azt bírói tanács látta

A szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének korszerűsítését végző C.C. Soft Kft. (I./14-es vádpont) esetében a törvényszék Hagyó Miklós elmarasztalta, mert “hivatali befolyásával visszaélt, és elkövette a hűtlen kezelés bűntettét, mint felbujtó”. A főpolgármester-helyettes az ítélet szerint arra utasította Balogh Zsoltot, hogy a rendszer végleges üzembe helyezése előtt fizesse ki a munka ellenértékét.

Idézzük a ide a Hagyó bűnösségét taglaló fejezeteket:

“Hagyó Miklós I. r. vádlott 2007. november-december elején a Főpolgármesteri Hivatalban arra utasította Balogh Zsolt IV. r. vádlottat , annak ellenére, hogy Balogh Zsolt IV. r. vádlott közölte vele, hogy a próbaüzem még nem telt le, így nem igazolható a teljesítés, higy még karácsony előtt igazolja le a C.C. Soft. Kft. teljesítését és intézkedjen a kifizetés iránt.” (Indokolás 67. o. 7. bek.)

Az a bíróság az ítéletének bevezető részében a megalapozottság tekintetében a következő alapelveket fekteti le:

“A bírói gyakorlat szerint lehetőség van arra, hogy a bíróság a mérlegelési tevékenysége során a vallomás egyes – más bizonyítékokkal is megerősített – részeit irányadónak fogadja el a történeti tényállás magállapítása során, míg a vallomásnak olyan részeit, amelyek más bizonyítékkal ellentétesek, figyelmen kívül hagyja. A bíróság az értékelő, mérlegelő tevékenysége során kiemelt jelentőséget tulajdonított az objektív bizonyítéknak tekinthető okirati bizonyítékoknak, így az egyes szerződésekkel kapcsolatban lefoglalt, beszerzett iratoknak és az egyes vádlottaktól lefoglalt adathordozókról felkutatott számítástechnikai adatoknak.” (Itélet, 118.o.).

Ezt a bírói gondolatot zsínórmértékneknek véve vizsgáljuk meg, hogy Hagyó Miklós bűnösségének kimondását megelőzően az “értékelő és mérlegelő tevékenysége” során milyen “objektív, okirati bizonyítékoknak” tulajdonított kiemelt jelentőséget a tanács.

A bíróság elismeri az ítélet indokolásában: “ (…) míg Hagyó Miklós I.r. vádlott szerepére nézve alapvetően Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozati vallomása alapján állapította meg.” (mármint Hagyó bűnösségét.) (342. o. 4.bek.)

Kénytelen volt beismerni – mondhatnánk egyszerűen. Hiszen a volt főpolgármester-helyettes esetében “a kiemelt jelentőségűnek tulajdonított” “objektív,” okirati bizonyítékokról nem lehet beszélni, amely akár bármilyen adathordozókról került volna elő. Olyan bizonyíték sem került elő, amely közvetlenül megerősítené Balogh Zsolt nyomozás során Hagyóval kapcsolatban tett állítását. Azt egyébként, hogy teljes egészében Balogh Zsolt nyomozati vallomásai alapján ítélték el Hagyót megerősíti a következő bekezdés is: “A bíróság a fentiekre tekintettel a tényállás alapjául elfogadta Balogh Zsolt IV.r. vádlott azon terhelő vallomását, hogy a végteljesítés elfogadására, illetve a 2007. december 6-ai teljesítésigazolás aláírására Hagyó Miklós I.r. vádlott utasította…” (Ítélet, 344. oldal 3. bekezdés)

Ezen vádpont kapcsán Balogh Zsolt nyomozati vallomásaiban három embert vádol meg súlyosan: Hagyó Miklóst, Egervári Ajtonyt és Horváth Évát. Ebből a három emberből csak Hagyót vádolja meg az ügyészség. Horváth Évát nem vádolják meg, csak nyilatkoztatják a nyomozás során. Egervári Ajtonyt, a C.C. Soft ügyvezetőjét pedig soha meg nem hallgatják a nyomozás során, úgy tűnt, nem is kíváncsiak rá sem a rendőrök, sem az ügyészek. Az ő tárgyalási vallomásait 2013 októberéből pedig szinte teljes egészében kizárja a bíróság- bár itt is lesz egy érdekes logikai csavar az érvelésben. Egy laikusnak is érdekes kérdés lehet, miként lehetséges az, hogy miközben a BKV és a C.C. Soft Kft. közötti szerződéshez kapcsolódó magatartás miatt Hagyó Miklós a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt állt 9 hónapig, az eljáró hatóságok a tényállás tisztázása érdekében azt az alapvető lépést nem tették meg, hogy a C.C. Soft Kft. ügyvezetőjét kihallgatják?

Balogh Zsolt – a bírói tanács által is elismert – ellentmondásos nyomozati vallomásaival szembeállnak a következők. Emlékeztetőül maga az Ítélet 116.oldal 5.bekezdéséből idéznénk”: “de vallomása az eljárás során nem volt mindvégig egyező, következetes. Nyomozati vallomásai között voltak lényeges ellentmondások is.”

Tehát az ellentmondásos nyomozati vallomásaival szemben állnak az általam legfontosabbnak tartott bizonyítékok:

1. Balogh Zsoltnak következetesen tagadó tárgyalási vallomásai és bocsánatkérései,
2. Balogh Zsolt médianyilatkozatainak konkrét tényállításai, amelyek a visszavont terhelő nyomozati vallomásaival egyidőben keletkeztek 2010-ben.
3. Egervári Ajtony tárgyalási vallomásai 2014 őszén
4. Horváth Éva nyomozati vallomásai
5. Hagyó Miklós nyomozati és tárgyalási vallomásai, és észrevételei
6. Balogh Zsolt 2007 decemberében a C.C. Soft ügyvezetőjének írt levele (Balogh Zsolt email – 2007. december 29., itt olvasható), amely pár héttel a teljesítésigazolás után keletkezett és a félelem teljes hiányáról árulkodik.
7. Az okirati bizonyítékok, amelyekről Balogh a nyomozási szakaszban kijelentette, hogy ő írta alá, de az aláírása nem található rajta
8. További 3 teljesítésigazolás a C.C. Soft Kft-nek, hiszen az első tárgyalási vallomásában Balogh azt állította, hogy csak a 2007. december 6-i teljesítés-igazolást írta alá.

A tanács mindezekkel szemben – idézet az ítéletből: “ Hagyó Miklós I.r. vádlott szerepére nézve alapvetően Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozati vallomása alapján állapította meg.”

A fenn felsorolt pontokat, azaz azokat a tényeket, amelyek szemben álltak Balogh többszörösen visszavont nyomozati vallomásával – a bíróság “elsöpörte” a Hagyót elmarasztaló ítélet útjából.

Vegyük egyesével a vádpont szereplőit:

1. Balogh Zsolt

“Tisztelt Törvényszék semmilyen bűncselekményt nem követtem el, Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át, nagyon sajnálom és elnézést kérek Hagyó Miklóstól, amiért az adott helyzetben ennek az állítására kényszerültem.”(Kecskemét, 2015. március 12.)

Azt, hogy Balogh Zsolt vallomásaiban ellentmondások vannak, maga a bíróság is elismeri. Azonban nem tudjuk önmagában értelmezni a döntést anélkül, hogy Balogh vallomásainak folyamatábráját fel ne rajzolnánk. Hiszen az önmagában kevés – a bíróság legalábbis annak tartotta -, hogy Balogh háromszor vonta vissza terhelő nyomozati vallomásait már az ügy bírósági szakaszában. Azonban kijelenthető, hogy ezek a vallomások, illetve a sajtónak adott emlékezetes nyilatkozatai már 2010-ben, az ügy nyomozati szakaszában is jelentős eltéréseket mutattak.

a. Balogh Zsolt nyomozati vallomásai

Három nyomozati vallomást kell idecitálnunk, hogy megértsük a bírói logikának azon részét, hogy miből is indul ki a Kecskeméti Bíróság, mit állít Balogh, illetve kikre tesz terhelő vallomást.

2010. február 24.
nyomozati iratok, 64.kötet 157-158.o. (41737)

Ezen mondatokat olvasva tehát 4 konkrét állítást tesz Balogh.

1.Horváth Éva utasította, számonkérte és megfenyegette,
2. Hagyó Miklós utasította a nyakát átkarolva.
3. Egyetlen teljesítésigazolás volt, a mit ő igazolt le
4. Egervári Ajtony megfenyegette.

Ebből a 4 állításból kiderül, hogy maga a bíró elismerte Horváth Éva kapcsán, hogy nem igaz. A következőt okirati bizonyítékok cáfolták, mivel nem az az egy teljesítésigazolás volt.

Egervári és Hagyó cáfoló vallomásait nem vette figyelembe, azaz kizárta a bíró. Gyakorlatilag mind a 4 állítása megcáfolódott.

Ez eddig négy fontos állítás. A következő fontos vallomása ebben a tárgykörben 2010. március 16-án történt, ahol újabb, az ítélet elemzése kapcsán fontos állításokat tesz.

2010. március 16.
nyomozati iratok, 64.kötet 157-159.o. (41761,41763)
….

(….)

Teljesítési igazolások, szerződések, számfejtési ívek. Összefoglalva okiratok, amelyekre a bíróság mint objektív bizonyítékokra hivatkozik. Csakhogy Balogh vallomásával szemben ezeket vagy nem ő, vagy nem egyedül írt alá. Illetve nem egy teljesítési igazolást írt alá, ahogy azt a nyomozás során állította. Akkor valamiért bevallott olyan aláírásokat is, amelyekről a bíróságon, de némelyről már a nyomozás során is bebizonyosodott, hogy nem ő írta alá.

2011. március 29.
nyomozati iratok, 64.kötet 314. o. (42077)

(…)

Kérdésre tehát Balogh megismétli Horváth Évára tett terhelő állításait, hiszen a sorokból az olvasható ki, hogy Hagyó volt sajtófőnöke megzsarolja Baloghot a C.C. Soft teljesítésigazolásával kapcsolatban.

Összefoglalva: van négy állítása Baloghnak 2010 február 24-én, amelyekből ugye többet megismétel később. Illetve vannak az objektív bizonyítékok, amelyre a bíróság hivatkozik az ítéletben.

b. Balogh Zsolt médianyilatkozatai – 2010 március

Két nevezetes interjút adott Balogh Zsolt 2010 márciusában. Illetve pontosítsunk rögtön: Balogh Zsolt első ügyvédje, Bárándy György 2010 tavaszán az Info Rádióban elmondta a 2010 március 6-i Magyar Nemzet interjú kapcsán, hogy tudomása szerint azt egy hónappal korábban vették fel. Ha visszaszámolunk, akkor körülbelül február elején adta valamikor Balogh Zsolt, de a pontos időpont valoszínűleg nem derül ki soha.

Balogh a sokszor hivatkozott 2010. február 24. napi gyanúsítotti kihallgatása során ugye azt állította, hogy Hagyó Miklós áthívta a városházára és ott közölte vele, hogy igazolja le a C.C. Soft Kft. teljesítését.

Ezzel szemben a 2010. március 6. napján a Magyar Nemzetnek adott interjúban a következők olvashatók: Balogh Zsoltot 2007 novemberében telefonon tájékoztatták arról, hogy „a győztes cég majd jelentősen árat fog emelni, és a vállalt határidőt is kitolja”, majd miután ő ezt nem akarta tudomásul venni, el kellett mennie Hagyóhoz a városházára, ahol miközben a főpolgármester-helyettes elkapta a nyakát, az irodája előtti folyosón sétálva azt közölte vele, hogy „a szerződésmódosítást márpedig meg kell csinálni, és a többletpénz teljes összegét ki is kell fizetni még karácsony előtt, azaz napokon belül”. (A cikk eredetijét itt olvashatják)

2010. március 7. napján, tehát másnap a Hír Tv-nek adott interjúban már más szerepel: Balogh ott azt állította, hogy ősz végén keresték meg azzal, hogy „van egy adott munka és ennek a munkának a kivitelezése során többletteljesítményeket kell elszámolni.” Azt is hozzátette, a konkrét tárgyalásokkal kapcsolatban valamely közreműködő cég jelezte, „hogy többletigényeket kell, többlet műszaki teljesítményt kell megvalósítaniuk. Ezek az igények egyébként hihetőnek tűntek, én el tudtam fogadni.”, valamint a korábbiakkal ellentétben arról is beszámolt, hogy a BKV-nál a „szerződésmódosításnak van egy folyamata, a szerződésmódosítás műszaki indokoltságát követően ez bekerül egy rendszerbe”. Hagyó Miklóssal kapcsolatban ugyanakkor azt állította, hogy miután kimentek az iroda előtti folyosóra, átölelte a nyakát, ami számára egy „kellemetlen testfogás volt, mert valójában hadd döntse el ő, hogy kivel megy karonfogva, vagy kit ölel át”, és ami miatt a folyosón járkáló városházi dolgozók azt láthatták, „édeskettesben” sétálgatnak a folyosón, és akkor hangzott el, hogy „ezt a szentendrei többletköltséget el kell ismerni.” (A beszélgetés szöveges változata itt)

A 2010. március 16. napi kihallgatásáról készült jegyzőkönyvben, az eddig ismertetett és egymással sem egyező állításaitól ismét eltérve Balogh már arról beszélt, hogy a szerződéskötést követően megkereste őt Egervári Ajtony, aki közölte vele, hogy „műszaki problémáik vannak és többletmunkát kell kiépíteniük, a teljesítés érdekében.” Azt is elmondta, a „C.C. Soft többletmunka igényét úgy lehetett belefogalmazni a szerződésbe, hogy a korábbi pályázati feltételeket módosították”

Egybevetve egymással az események időpontjára, azok sorrendjére, a Hagyó állítólagos utasításai tartalmára és tárgyára vonatkozó, a nyomozás keretében és a médiának tett különböző kijelentéseket, részletekbe menő elemzés nélkül is szembetűnőek a bennük meglévő ellentmondások. Azok voltak már 2010-ben is. Nézzük mit állított Balogh Zsolt a bíróságon:

c. Balogh Zsolt bírósági vallomásai

2012. október 9.: “Nem akartam börtönbe menni úgy, mint a kollégáim. A sajtónak is azért nyilatkoztam, hogy ne tartóztassanak le”..(…) “Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni” (….) – Ezzel indította bírósági vallomását Balogh Zsolt. Majd hozzáteszi:
“Ezzel a vádponttal kapcsolatban is szeretném elmondani, hogy bűncselekményt nem követtem el.” (…) “Én személy szerint irodavezetőként egyetlenegy tárgyaláson vettem részt a témában, amikor a biztosítóberendezéseket gyártó Thales francia cég közölte a BKV-val, hogy a biztosító berendezés és az utastájékoztató berendezés közötti szoftverért több mint 1 milliárd forintot kér. Ekkor ha jól emlékszem, és ezt a dokumentumok is bizonyítják, hogy jól emlékeztem, le voltunk szerződve a C.C. Soft-tal. Ezt követően én egyetlenegy tárgyaláson sem vettem részt az utastájékoztató berendezéssel kapcsolatban. “ (…) Ezért amikor a főpolgármester-helyettes úr sürgette a rendszer átadását, én a felelős műszaki szakembereket megkerestem, és tőlük azt a választ kaptam, hogy még nem fejeződött be a próbaüzem, de tökéletesen működik, ezért a rendszer működése szempontjából nyugodtan írhatom alá a teljesítési igazolást.

2015. március 12.: “A szembesítésen tett vallomásomat nem tartom fent. Ezt csak azért tettem amiért a nyomozati vallomásomat is, hogy ne tartóztassanak le, mint a többieket. Úgy éreztem, hogy csak akkor maradhatok szabadlábon, hogyha súlyosan terhelő dolgokat mondok Hagyó Miklósra. Kifejezetten ennek az alátámasztására állítottam a szembesítés során 14-szer, hogy félek és tartok Hagyó Miklóstól és tagadtam meg a választ Hagyó Miklós védőjének a kérdéseire. Tisztelt Törvényszék semmilyen bűncselekményt nem követtem el, Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át, nagyon sajnálom és elnézést kérek Hagyó Miklóstól, amiért az adott helyzetben ennek az állítására kényszerültem.”

2015. szeptember 29.: “Végezetül a módosított vádiratnak arra a pontjára szeretnék egy mondatot mondani, amelyben a vádirat azt írja le, hogy Hagyó Miklós I.r. vádlott engem behívatott és ott különböző, a hivatalával össze nem egyeztethető utasításokat adott. A nyomozati vallomásomat részben és egészében már korábban a törvényszéki tárgyalások alkalmával visszavontam, ilyen találkozó nem volt, ilyen utasítást az I.r. vádlott nekem nem adott.”

Minthogy Hagyó mindig tagadta Balogh Zsolt állításainak megtörténtét, nem marad más bizonyíték, mint Hagyó Miklós következetes tagadó vallomása, és a Balogh által fent nem tartott, önmagának is ellentmondó nyomozati vallomásai.

d. Időfaktor

Két nagyon fontos időtényezőre kell felhívnom a figyelmet, két eseménysorra pontosabban. Az első időintervallum 2007 december 6-ától – 2010. február 24-ig tart. Ez több mint 2 év 2 hónap és 2 hét. Azaz több mint nyolcszáz nap.

A következő időintervallum a tárgyalás megkezdése, azaz 2012. júliusa és 2015. szeptember 29-e közötti időintervallum. Ez három év és több mint 3 hónap.

Az ítéletben azt írják, hogy Hagyó utasította a folyosón Balogh nyakát szorongatva, amikor is Balogh és Nemecz Gábor aláírja a teljesítésigazolást. Ez a két esemény helyben, térben, időben és szereplőket tekintve elválik egymástól. Sem okirati bizonyíték, sem tanuvallomás – Balogh nyomozati vallomásán kívül – nem került elő, ami igazolná akár azt, hogy a folyosón Hagyó és Balogh beszélgettek 2007. november-december elején, akár azt, hogy ennek a beszélgetésnek köze lett volna ahhoz, hogy Balogh aláírta a teljesítésigazolást.

Ennek kapcsán még egy okirat előkerült a tárgyaláson, amely azt bizonyította, hogy egy jó hangulatú (derültség a jegyzőkönyvben) Felügyelő Bizottsági ülésen 2008 április. 10-én szóba kerül az utastájékoztató projekt. A jegyzőkönyv tanulságai szerint Vitézy Dávid kritizálja a beruházást, amire Balogh Zsolt válaszol a BKV nevében. Ha lett volna problémája a beruházással, mint megbízott vezérigazgató jelezhette volna az FB előtt. (itt olvashatja)

Balogh Zsolt az úgymond “félelme” alapjául azt nevezte meg, hogy Hagyó kilátásba helyzete: tájékoztatja az FB-t a C.C. Softtal kapcsolatos szerepéről és emiatt elveszítheti a munkáját. Ehhez képest 125 nappal az aláírás után ő maga számolt be a felügyelő bizottsági ülésen az utastájékoztató rendszerről. Természetesen egy szót nem szólt arról, ami nem történt meg.

Ellenben viszont, ha elolvassák a jegyzőkönyvet láthatják, hogy igen jó hangulatban telt a felügyelőbizottsági ülés.

Balogh félelmének semmi de semmi nyoma, pedig olyan emberek között ül, olyan embereknek számol be a rendszerről, akiknek – fogalmazzunk óvatosan – elmesélhette volna búja-baját.

Ezt a jegyzőkönyvet egyébként Kecskeméten 2015. június 18-án ismertették.

“Tanács elnöke ismerteti a BKV Zrt. által megküldött adatszolgáltatásból (1.B.73/2012. számú bírósági irat 151. szám alatt csatolt adathordozóról) a Felügyelő Bizottság 2008. április 10-ei ülésének jegyzőkönyvéből a 71. és 72. oldalról Balogh Zsolt válaszát (C.C. Soft Kft.). (jkv 9. oldal hivatkozás”

Tehát bár ismertették, de bíróság meg sem említi az indokolásában, hogy ez a dokumentum egyértelműen cáfolja Balogh azon nyomozati vallomását, amely az ő félelmének alapjául azt tartotta, hogy őt Hagyó a Felügyelő bizottságon keresztül ellehetetleníti a C.C Soft miatt.

2. Horváth Éva

Balogh Zsolt három emberre tett súlyosan terhelő állítást a nyomozati vallomásaiban a 2007. decemberi teljesítésigazolások kapcsán. Abból Hagyót ez alapján meggyanúsítottak, megvádoltak és végül első fokon elítéltek. Ő az első pillanattól mind a nyomozás szakaszában, a tárgyalás során aktívan védekezett, tagadta ezt az állítást. Semmilyen okirati bizonyíték nem került elő vallomása cáfolatára, mégis őt ítéltek el úgy, hogy kizárta a vallomásait. Horváth Éva ezen vádpont kapcsán nem lett meggyanúsítva – Balogh terhelő állításaival ellentétben – de legalább meghallgatták. Cáfolta Balogh állításait, melyet ugyancsak nem tettek bele az ítélet összefoglaló részébe. Vallomását nem tudták kizárni, csak nem vették figyelembe. Egervári Ajtony esetében legalább részben belekerült Balogh összefoglalójába a súlyos terhelő állítás, de annak cáfolata az ítélet Egervárira vonatkozó összefoglalójából kimaradt.

Horváth Éva volt az egyetlen ember, aki beszámolt arról a nyomozás során, hogy Balogh Zsolttal beszélt a C.C. Soft Kft.-ről és az azzal kapcsolatos információkat megosztotta a nyomozás során. Kétoldalú, mert mindketten elismerték, hogy beszéltek erről a beruházásról, Balogh állítása szerint még a teljesítésigazolásról is. Azt a tényt, hogy beszéltek erről, mindketten megerősítik a nyomozati vallomásaikban.

A nyomozati vallomások közül a legjelentősebb a 2010. február 24-i vallomás.
Balogh Zsolt ezen vallomásában rendkívül súlyos terhelő állításokat tesz Horváth Éva kapcsán. (nyomozati iratok 64. kötet 41737. oldal 4. bekezdés):

Maga a bíróság is elismeri, hogy bár nem volt Horváth Éva megvádolva semmivel a C.C. Soft kapcsán, de Balogh terhelő vallomást tesz rá. (ítélet 117. oldal 1. bekezdés):

vagy pl. Mátay-Horváth Éva VI.r. vádlottra tett terhelő állításai a II. vádponthoz kapcsolódó tevékenységét, illetve a C.C. Soft Kft. teljesítésének leigazolására hivatkozó fenyegetéseit illetően.

Fontos kiemelni, hogy milyen kontextusban említi ezt a Bíróság. (Ítélet, 116. oldal 5. bekezdés):

Megállapítható, hogy Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozati vallomása volt a leginkább feltáró jellegű, részletes, és számos információt közlő, de vallomása az eljárás során nem volt mindvégig egyező, következetes. Nyomozati vallomásai között voltak lényeges ellentmondások is.

Megállapítható tehát, hogy a 117. oldalon maga a bíróság is azt a következtetést vonja le Horváth Éva tekintetében, hogy Balogh Zsolt terhelő állítása a II. vádpont (nokiás doboz) és az ehhez szorosan kapcsolódó C.C. Soft Kft. teljesítésének igazolásaival kapcsolatos fenyegetőzések nem voltak megalapozottak, illetve lényeges ellentmondások voltak Balogh nyomozati vallomásai között.

Ha Horváth Éva kapcsán Balogh által elmondottakat nem tartja megalapozottnak a bíróság, akkor Hagyóra nézve ugyanazon nyomozati vallomásban elmondottakat miért igen? Hogy teljesebb képet kapjunk, nézzük mit mond Horváth Éva a nyomozás során

Horváth Éva nyomozati vallomásai azért is fontosak, mert az ügyészség úgy tartotta számon, mint amelyek a vádirati tényállást alátámasztja. Ezzel szemben a bíróság szerint Horváth Éva nem érintett ezen ügyben. Nagy jelentőséggel bírnak Horváth Éva nyomozatai vallomásai, amelyben cáfolta Balogh állításait. A bíróság a részletes indoklásában a következőket állapította meg a 344. oldal 4. bekezdésében:

„Mátay-Horváth Éva VI.r. vádlott nyomozati vallomását viszont egyebekben nem tartotta alkalmasnak a bíróság Balogh Zsolt IV.r. vádlott Hagyó Miklós I.r. vádlottra tett terhelő vallomása megerősítésére, Mátay-Horváth Éva VI.r. vádlott ugyanis Egervári Ajtonyt, illetve a céget vallomásában nem kötötte Hagyó Miklós I.r. vádlotthoz.”

Tehát a bíróság nem tartja alkalmasnak a terhelő vallomás megerősítésére azokat a nyomozati vallomásait Horváth Évának, amelyek egyértelműen cáfolják Balogh állításait. Érthetetlen, hogy hogyan is erősíthetné meg Balogh valótlan terhelő vallomásait olyan nyomozati vallomás, amelyről maga a bíróság is elismeri, hogy nem igaz. Kettő is volt, nézzük ezeket időrendben.

Először 2011. február 3-án beszél erről a kérdésről Horváth Éva. Az időpont nagyon fontos. hiszen az ominózus Balogh 2010. február 24-én tett vallomásához képest majd egy évvel később kérdezik meg az ügyészek először az állítólag utasító és fenyegető Horváth Évát a C.C. Soft Kft-ről. Nem mellékes az időfaktor szempontjából, hogy Hagyó ekkor szabadul az előzetes letartóztatásból, ahová Balogh vallomása miatt került.

Nézzük mit mond először Horváth Éva erről a kérdésről, pontosabban a cégről. Mert ekkor csak általánosságban kérdeznek róla az ügyészek. (2011. február 3. , nyomozati iratok, Adria65. 333-334.o.)

Tehát Horváth Éva 2008 elejéről beszél és arról, hogy Balogh szívességet kér tőle P. Lászlóval és Egervári Ajtonnyal kapcsolatban. Két dolgot érdemes gyorsan tisztázni. Először is az állítólagos bűncselekmény, amiért Hagyót elítélték 2007 novemberében, vagy decemberében történik, attól függ, melyik nyomozati vallomását vagy médianyilatkozatát nézzük Balogh Zsoltnak. (Horváth Éva 2008 februárjától dolgozott a főpolgármester-helyettes mellett.) Miért kérne segítséget Balogh Zsolt 2008 elején ezügyben Horváth Évától? A másik fontos momentum, hogy mit hagy ki a nyomozó hatóság, ekkor már a Központi Nyomozó Főügyészség? Meghallgatni azt a két embert, akiről Horváth Éva beszél: P. László és Egervári Ajtony. Később kifejtjük, hogy alakultak Egervári bírósági meghallgatásai, de őt legalább megkérdezte a bíróság. Mert P. Lászlót senki nem kérdezte meg: sem a nyomozók, sem az ügyészek, sem a bíróság.

Idézzük Horváth Éva második nyomozati vallomását is e tárgykörben: (2011. április 20.):

2011. áprilisában tehát, 14 hónappal Balogh ominózus februári vallomásához képest ekkor szembesítik az ügyészek azzal Horváth Évát, hogy mit állított róla Balogh Zsolt. Tehát itt már konkrétan Balogh vádjait olvassák fel nekik, ezirányban kérdeznek tőle. Egyértelműen tagadja Balogh vádjait. De ezt a bíróság tehát nem vette figyelembe.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bíróság kihagyta Balogh nyomozati vallomásának összefoglalásából azon részeket, melyekben Horváth Évára tesz terhelő állításokat. Ebből adódóan még érdekesebb, hogy az ítélet 311. oldalán Horváth Évával kapcsolatos rövid összefoglalóból kimarad a 2011. április 20-ai nyomozati vallomásainak azon része, ahol cáfolja Balogh állításait. Ezt a bíróság nem tartotta relevánsnak.

Horváth Évára ugyanazon nyomozati vallomásaiban, ugyanolyan körülmények között, ugyanakkor tett rendkívül súlyos terhelő állításokat Balogh Zsolt. A C.C. Soft Kft. teljesítésigazolások kapcsán Balogh terhelő nyomozati vallomásai alapján a tényállást tekintve teljesen összeforr és megegyezik Horváth Éva és Hagyó Miklós elkövetői magatartása azaz a „fenyegetés”.

Mindezen körülmények között Balogh Zsolt nyomozati vallomásait a bíróság Horváth Évára tekintettel a C.C. Soft. Kft. teljesítésének leigazolására vonatkozó fenyegetését illetően, illetve a II. vádponthoz kötődő teljesítésigazolás tekintetében ellentmondásosnak tartotta – így nem fogadta el. Hogyan lehetséges, hogy Hagyó esetében elegendő volt ugyanezen nyomozati vallomás ahhoz, hogy megállapítsák a felelősségét a hivatali visszaélés és hűtlen kezelés bűntettében?

További, Horváth Évára vonatkozó Balogh Zsolt állításokról azt állapítja meg a bíróság, hogy: “a nyomozás során tett egyes állításait más bizonyítékok cáfolták.” (Ítélet, 116.o.3. be.)

A bíróság azt is kimondja, hogy Balogh a nyomozás során tett állításai miben nem igazolódtak. (117. oldal 1. be.)

Hagyó Miklós esetében figyelmen kívül hagyta azt, hogy Horváth Éva sem hozta összefüggésbe soha a nyomozati vallomásaiban a személyét a C.C. Soft.-al. Horváth Éva tagadta, hogy Hagyónak bármilyen szerepe lett volna, illetve Hagyó is következetesen tagadta ezt. Itt elfogadták Balogh állítását, ott nem.

3. Egervári Ajtony

Talán az ő szerepe a legérdekesebb. Hiszen bár Balogh Zsolt nyomozati vallomásában azt állítja, hogy őt Egervári Ajtony őt megfenyegette, és erre a megállapításra az ítélet is hivatkozik, se a rendőrség, se az ügyészség nem hallgatta meg. Így kénytelenek vagyunk a sajtónak adott nyilatkozatait, illetve a bírósági vallomásait összevetni azzal, ami a bíróság fontosnak tartott vele kapcsolatban közölni az ítéletében.

Miként lehetséges az, hogy miközben a BKV és a C.C. Soft Kft. közötti szerződéshez kapcsolódó magatartás miatt Hagyó Miklós a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt állt, az eljáró hatóságok a tényállás tisztázása érdekében azt az alapvető lépést nem tették meg, hogy a C.C. Soft Kft. ügyvezetőjét kihallgatják?

Az Origo.hu weboldal három alkalommal foglalkozik a későbbi vádponttal. 2010. március 24. napján, „Gyanúsan indult a BKV-botrányban kibukott százmilliós megbízás”, 2010. április 8. napján, „Villámhatáridővel vett méregdrága szoftvert a BKV a párttámogató cégtől”, valamint 2010. augusztus 30. napján „Hagyó zsarolási ügyében is felbukkan a rejtélyes párttámogató cég”jelentetett meg cikkeket, melyek a C.C. Soft Kft. és a BKV kapcsolatával, valamint vádiratban is érintett utastájékoztatási rendszer kiépítésére vonatkozó megbízással foglalkoznak.

A 2010. március 24., részletek a cikkből: „A C.C. Soft egykori vezetője azonban állítja, hogy mindent a szerződésnek megfelelően végeztek, és a közlekedési vállalat szakemberei többszöri ellenőrzés után vették át tőlük az utóbb hibásnak nyilvánított utastájékoztató rendszert. Egervári szerint ők a munka minden szakaszában egyeztettek a BKV-val, amelynek műszaki ellenőrei is megvizsgálták a rendszert az átadás előtt, és a kijelzőket érintő kifogást nem találtak. Az egykori ügyvezető emlékeztetett arra is, hogy az általuk kifejlesztett rendszernek része volt a szoftver elkészítése mellett két diszpécserközpont kialakítása, valamint a hangos utastájékoztatás kiépítése is.” (A teljes cikket itt olvashatják)

2010. április 8., részletek a cikkből: “a rendőrség őt nem kereste, és amikor jelentkezett náluk, hogy bemutassa az igazát bizonyító iratokat, akkor azt mondták, hogy “az ügy akkori állása szerint nincs szükség a nyilatkozatomra” Így Egervárit egyelőre azokkal az állításokkal kapcsolatban sem kérdezték meg a rendőrök, amelyeket a BKV-ügyben hűtlen kezeléssel gyanúsított IV. rendű vádlott fogalmazott meg nagy visszhangot kiváltó, március elejei interjúiban…Egervári állítja, hogy nem adtak pénzt senkinek.”(A teljes cikket itt olvashatják)

2010. augusztus 30., részletek a cikkből: „A jelenleg felszámolás alatt álló cég egykori tulajdonosa és vezetője, Egervári Ajtony ugyanakkor az [origo]-nak most azt mondta, nem tud arról, hogy az igazolást szabálytalanul állították volna ki, és arról sincs információja, hogy a dokumentum Hagyó utasítására készült volna. Egervári szerint a teljesítési igazolást egy részletes műszaki átadás-átvételi eljárás előzte meg, és korábban a Kft. egy másik, névtelenséget kérő egykori munkatársa is azt mondta, a BKV-sok keményen számon kértek rajtuk minden határidőt, és aprólékosan megvizsgáltak mindent.” (…) „Egervári az [origo]-nak azt mondta, őt egyelőre nem keresték meg a nyomozók az ügyben, és egy korábbi cikkünk készítésekor azt is közölte, hogy Hagyót is csak egyszer látta személyesen, a 2009 februárjában elhunyt Tasnádi Péter pécsi polgármester temetésén.” (A teljes cikket itt olvashatják)

Mi lehetett az oka annak, hogy amikor Egervári Ajtony a történtek tisztázása érdekében, a sajtó híreket megcáfolandó, jelentkezett a hatóságoknál, akkor ahelyett, hogy meghallgatták volna, azt közölték vele, hogy az ügy állása szerint nincs szükség a nyilatkozatára, és elküldték? Nem tudunk ebből más következtetésre jutni, csak arra, hogy az eljáró hatóságokat nem a tények, hanem saját verziójuk igazolása érdekelte. Ehhez pedig olyan vallomásokra volt szükségük, amelyek e cél megvalósítására alkalmasnak látszottak, Egervári Ajtonyé pedig nem ígérkezett ilyennek. Pedig nem akármivel vádolta meg őt vallomásában Balogh Zsolt.

Ehhez kapcsolódóan hivatkoznék az ítélet Balogh Zsolt 2010. február 24-ei nyomozati vallomásának összefoglalójára, amely az ítélet 303. oldal 3. bekezdés közepén található:

A teljesítés igazolását vallomása szerint nem csak Hagyó Miklós követelte, hanem a CC Soft vezetője, Egervári úr is, majd többször megfenyegette, hogy ha nem igazolja a teljesítést, akkor baja lesz és kicsinálja, az egyik SMS-e úgy szólt, hogy hosszú távra ne tervezzen.

Balogh Zsolt esetében megállapítás, hogy az utasítások esetében vannak eltérések a vallomásai között. Egervári esetében viszont nincs ellentmondás a nyilatkozataiban. Nyilatkozott három alkalommal csak az Origónak már 2010-ben, elmondhatta volna a nyomozó hatóságnak is, de nem keresték. Ezután tett vallomást Kecskeméten. Első meghallgatása a tárgyaláson 2013. október 22-én volt. Idézzünk a tárgyalási jegyzőkönyvből:

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: A jelen ügyben sor került-e bármilyen hatóság előtt a mai napot megelőzően az Ön meghallgatására?

Tanú:

Nem került sor.

I. r. vádlott védőjének kérdése: Megkereste-e Önt valaha a rendőrség, hogy ebben az ügyben bármilyen minőségben tegyen vallomást?

Tanú:

Nem kerestek meg, én kerestem meg a rendőrséget még a kezdeti szakaszban.

I. r. vádlott védőjének kérdése: Mit kell kezdeni szakasznak érteni?

Tanú:

Amikor én is értesültem ezekről a hírekről, hogy különféle letartóztatások voltak ebben a kérdéskörben is, a tévéből, meg az internetről hallottam azokat, hogy mennyire alkalmatlan volt a rendszer, amit csináltam, és mennyire nem megfelelő volt, én próbáltam megtalálni azt a fórumot, ahol ezekre reagálni tudnék. Nyilván nem a médián keresztül szerettem volna üzengetni, ezért próbáltam a nyomozó hatósággal felvenni a kapcsolatot ügyvéden keresztül, de az ügyvédemet arról tájékoztatta a rendőrség, hogy a nyomozás jelenlegi szakaszában nem kívánnak engem meghallgatni és később sem történt semmilyen megkeresés.
…
I. r. vádlott védőjének kérdése: A Központi Nyomozó Főügyészség
megkereste-e Önt?

Tanú:

Nem.
….
I. r. vádlott védőjének kérdése: A következő rész olvasható a vádiratban: A műszaki átadás-átvételi eljárást 2007. november 30-án lefolytatták, azonban eredményes próbaüzem a mai napig – ez a vádemelés időpontja – nem zárult le. Balogh Zsolt József V. r. vádlott ennek hiányában a Kft. vezetőjének szóban és SMS-ben közölt fenyegetései ellenére a teljesítés igazolását nem akarta aláírni. Mi az Ön tudomása ezzel a vádirati megállapítással kapcsolatban. Igaz, nem igaz? Megtörtént? Nem történt?

Tanú:

Nem igaz.

Mit tesz a bíróság Egervári Kecskeméten tett vallomásával?

Míg a bíróság fontosnak tartotta, hogy leírja Balogh Zsolt esetében, miszerint Egervári Ajtony megfenyegette Balogh Zsoltot, ez bekerült az ítélet összefoglalójába is. Ezzel szemben nem tartotta szükségesnek, hogy Egervári Ajtony tárgyalási vallomásáról szóló összefoglalójába ennek az állításnak kétséget kizáró cáfolata bekerüljön. Ezzel szemben úgy foglal állást Egervári vallomásával kapcsolatban általánosan (338. oldal 2. bekezdés):

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján úgy foglalt állást, hogy a kihallgatott tanúk valamilyen módon érdekeltek voltak az ügyben, érintettek a projekttel kapcsolatban, így teljesen elfogulatlan vallomás nem várható tőlük…..(…) P. Flórián és N. Gábor a kivitelezés felügyeletében és a teljesítésigazolások szignálásában, illetve a számlák kifizethetőségének igazolásában is részt vettek. Egervári Ajtony a vitatott munkát kivitelező cég ügyvezetője volt.”

Tehát nem tud elfogulatlan vallomást tenni, hiszen érdeke, hogy a saját felelőssége súlyát csökkentse. Gyakorlatilag mondhatnánk azt, hogy Egervári Ajtony vallomását kizárta. Azonban ez így ebben a formában nem igaz.

Az ítélet 60. oldalán kezdődik el a I/14. vádpontban a tényállás megállapítása. Fontos megjegyezni, hogy ugyanazon tényállási ponton belül, ugyanazon cég, ugyanazon szerződéséről, ugyanazon szereplőkről tesz megállapításokat.

Négy szereplő van a két esetben összesen, az első esetben Egervári Ajtony – Antal Attila – Balogh Zsolt a három szereplő, a másodikban Egervári Ajtony – Balogh Zsolt – és Hagyó Miklós a hármas. A szerződés megkötése és módosításai kapcsán nem mondható az, hogy a cég vezetője, Egervári Ajtony nem volt érintett, hiszen a szerződés módosítása a cégét kedvezőbb helyzetbe hozta. Kétségtelen, hogy a másik tényállási pontban is érintett, érdeke volt, hogy elfogadják a teljesítést, tehát nem lehet azt mondani, hogy kisebb vagy nagyobb részben érintett.

Míg az első esetben a bíróság úgy fogalmaz, hogy: (Ítélet 342. o.)

“Egervári Ajtony tanúvallomásából kiindulva pedig a dinamikus adatkapcsolat kikerülése a szerződésből nem feltétlenül jelentette, hogy a BKV Zrt. indokolatlanul nem élt árleszállítási igénnyel. Antal Attila III.r. és Balogh Zsolt IV.r. vádlott terhére tehát a szerződés megkötése, módosítása kapcsán szándékos vagyonkezelési kötelezettség megszegése és a szerződésmódosítással összefüggésben szándékos vagyoni hátrány okozása nem volt kétséget kizáróan megállapítható.

Ez esetben tehát Egervári vallomását nemhogy elfogadja, de kiindul a vallomásából is, abból teszi megállapításait. Kérdéseket vet fel, hogy ha a vádirati tényállás eleje tekintetében ugyanaz az ember, ugyanott, ugyanakkor, ugyanolyan körülmények között ugyanolyan tanúvallomást tud tenni, amiből a bíróság kiindul, akkor hogyan lehet, hogy a vádirati tényállás másik része tekintetében már kizárja a vallomását?

4. Hagyó Miklós

Esetében viszonylag egyszerű a helyzet. Idézzünk az ítéletből. (Indokolás, 301.o.)

Hagyó Miklós I.r. vádlott az eljárás során következetesen tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Védekezésének lényege szerint a C.C. Soft Kft.-t, annak ügyvezetőjét, tagjait nem is ismeri, a szentendrei utastájékoztató projekttel nem is találkozott főpolgármester-helyettesi tevékenysége során, a szerződés megkötéséről sem rendelkezett információval, semmilyen tudomása nem volt a tényállásban foglaltakról, Balogh Zsoltot vagy a BKV más dolgozóját nem utasította, nem kérte és nyomást sem gyakorolt rájuk sem a szerződés megkötése sem a C.C. Soft által elvégzett munka igazolása és a C.C. Soft Kft. teljesítésének BKV részéről történő ellentételezése céljából, az egész üggyel a sajtóban találkozott először. Észrevételeiben még Balogh Zsolt IV.r. vádlott nyomozás során tett vallomásait, média nyilatkozatait elemezve annak ellentmondásosságára hivatkozott.

Bár Balogh Zsolt többszörösen visszavont, és a bíróság által is ellentmondásosnak tartott nyomozati vallomásainak ismertetésére majd kilenc oldalt szánt az indoklás, Hagyó védekezését ezzel a 10 sorral ki is meríti. Összefoglalva ennyit tartott fontosnak a bíróság: (Ítélet, 344. 3. bek.o.):

Egyben a bíróság Hagyó Miklós I.r. vádlott tagadásban megnyilvánuló védekezését elvetette.

A levegőben maradt annak a megindokolása, hogy Hagyó többszöri, részletes vallomása illetve észrevételei, amik szemben álltak Balogh Zsolt nyomozati vallomásaival – miért került egy ilyen kurta mondattal kizárásra.

Hagyó Miklós vallomásait tehát ebben a vádpontban kizárta a bíróság. Ez annak fényében érdekes, hogy a másik kettő, Hagyót érintő vádpont esetében viszont nem ez történt. Az ítélet részletes indoklásában egyetlen olyan mondat sincs, ami arra irányult volna, hogy a többi vádpontban tett nyomozati-, tárgyalási vallomásokat, észrevételeket, becsatolt dokumentumokat bármilyen formában kizárta volna a bizonyításból a bíróság – szemben a C.C. Soft-os vádponttal. Önellentmondásban van a bíróság ezzel a tagadásban megnyilvánuló védekezés kifejezéssel, hiszen az Indokolás 110. oldalán elismeri, hogy a nyomozás során 9 hónap alatt mindig a nyomozó hatóság rendelkezésre állt, egyetlen feltett kérdésre se tagadta meg a vallomást. Hagyó a tárgyalások során is részletes, összefüggő vallomást tett, aktívan védekezett. Ha a többi vádpontban ez számított, itt miért mellőzte a bíróság Hagyó ezen vádpont kapcsán megfogalmazott észrevételeit?

5. Teljesítési igazolások, szerződések:

Balogh Zsolt még a nyomozás során, az ominózus 2010. február 24. napi kihallgatásáról készült jegyzőkönyvben foglaltak szerint úgy nyilatkozott, hogy a 2007. december 6-i teljesítésigazolás volt az egyetlen, amit ő igazolt le, magyarul ő írt alá. Ez a kijelentés egyértelműen a Hagyó Miklós terhére rótt, 2007. december 06. napi második teljesítésigazolásra vonatkozik, amely alapján a C.C. Soft Kft. által kibocsátott végszámla benyújtásra került. Erről így ír a bíróság indoklásában, (343. oldal 1. bekezdés):

Balogh Zsolt IV.r. vádlott terhelő vallomását, annak hitelt érdemlőségét alátámasztó ilyen tények, bizonyítékok: Az a tény, hogy valóban Balogh Zsolt IV.r. vádlott írta alá a megrendelő képviseletében a 2007. december 6-ai teljesítési igazolást. Azt, hogy Balogh Zsolt IV.r. vádlott fogadta el a teljesítést és először ő írta alá a teljesítésigazolást alátámasztotta Pápai Flórián és Nemecz Gábor tanúk egyező vallomása, továbbá az a körülmény is, hogy ezen teljesítésigazolásnak egy olyan példánya is megtalálható az iratok között, amelyen nincs rajta Nemecz Gábor szignója, hanem a BKV részéről csak Balogh Zsolt aláírása szerepel azon (Céges melléklet 40. kötet 1129. oldal), valamint a végszámlán is Balogh Zsolt szerepel átvevőként. Ezen teljesítési igazolás szövegében is Balogh Zsolt van feltüntetve a BKV Zrt. képviselőjeként. A tanúvallomások és okirati bizonyítékok által is megerősített azon tény, hogy 2007. december 6-án a próbaüzem még nem fejeződött be.

Az első hivatkozott nyomozati jegyzőkönyv 2010. március 16-án, a rendőrségi kihallgatásán készült. (2010. március 16-ai jegyzőkönyv. Nyomozati iratok 64. kötet 157-159. oldal (41763) )

1. Az elém tárt 2007/49125 számú számfejtési ívet (2007. december 6-án kelt)…. én írtam alá.” (itt olvashatja)

Kérem nézze meg ezt a dokumentumot, és képzelje magát a helyzetbe. Mi történik itt? A jelenlévő rendőrök először Balogh Zsolt elé tárják az első dokumentumot. Ott ül mellette az ügyvédje. Balogh Zsolt eszerint először a 49125 számú számfejtési ívet veszi a kezébe. Ezt a számfejtési ívet láthatja most Ön is, ahogy akkor Balogh Zsolt is. Azt az állítást teszi, hogy ezt ő írta alá. Igen ám, de mint az látható, itt nem szerepel Balogh Zsolt aláírása.

Ez a dokumentum azért is kiemelendő, mert ez a vád tárgyévá tett, december 6-i teljesítési igazoláshoz közvetlenül kapcsolható, a teljesítés-igazolással közvetlen kapcsolatba lévő dokumentum.

Nézzük a következő dokumentumot. Itt ugyanez a helyzet, ugyanezek a körülmények, ugyanezek a rendőrök:

2. “Az elém tárt 2008/08851 számfejtési ívet (2008. március 17-én kelt)…. én írtam alá.” (itt olvashatja)

A következő dokumentum, amit idecitálunk:

3. “Az elém tárt 2008/11093. sz számfejtési ívet (2008. március 31. kelt) én írtam alá”

Csak ismételni tudjuk magunkat, mert itt sincs meg Balogh aláírása! (itt olvashatja)

Három a magyar igazság, és egy a ráadás.

4. “Az elém tárt ..2008 március 31-én kelt BKV-CC Soft -MKB közötti faktorálási szerződéssel kapcsolatban elmondom, hogy ezen iratokat is én írtam alá, ezzel igazoltam az előző munkák második ütemét.” (itt olvashatja)

Most pedig nézzük az ítélet konkrét tényállási részében mit ír le ezekről a súlyos ellentmondásokról?.

Ítélet 305. o. 2.bekezdés: “Ekkor számfejtési íveket és teljesítési igazolásokat, valamint faktorálási szerződésekkel kapcsolatos iratokat is elétártak. Elismerte, hogy azokat ő írta alá.” !

Megállapítható tehát, hogy Balogh Zsolt nyomozati vallomásai kapcsán a tanács az elé tárt okirati bizonyítékokkal kapcsolatban a legfontosabb dolgot hagyja ki, miszerint ezeket nem Balogh írta alá. Ezt az ellentmondást nem tárja föl a bíróság, illetve nem tulajdonít neki jelentőséget.

Nézzük tételesen mit állít az ítélet:

1.“írta alá a megrendelő képviseletében a 2007. december 6-ai teljesítési igazolást.”

Miért fontos ez? Azért, mert Balogh a december 6-i teljesítési igazoláson kívül még négy teljesítési igazolást ír alá:

– Aláírta a megrendelő képviseletében a C.C. Soft Kft. 2007. októberi 15-i teljesítésigazolását is N. Gáborral együtt. (itt olvashatja)

– Aláírta megrendelő képviseletében a C.C Soft Kft. 2008. március 17-ei teljesítésigazolását, de itt egyedüliként. (itt olvashatja)

– Szintén Balogh írta alá a megrendelő képviseletében a C.C. Soft Kft. 2008. március 31-ei teljesítésigazolását, itt is egyedüliként. (itt olvashatja)

– Illetve ő írta alá a megrendelő képviseletében a Diamond Kft. 2007 decemberi teljesítésigazolását N. Gáborral.

Az öt felsorolt teljesítésigazolásból három esetben a C.C Soft Kft. október 15, december 6, és a C.C. Soft Kft-vel elválaszthatatlanul egybeforrt Diamond Kft. 2007. december 7-i teljesítigazolását is N. Gáborral együtt írják alá. N. Gábort sem a rendőrség, sem az ügyészség a nyomozati szakban nem hallgatta meg annak ellenére, hogy a vád tárgyává tett december 6-i teljesítésigazoláson az ő aláírása is szerepel. Neki, mint Balogh aláírásra jogosult közvetlen munkatársának lehetett volna információja arról, hogy ezen igazolások kapcsán bármilyen törvénysértés merült volna fel. Ezért is különösen érdekes, hogy N. Gábor mit mond 2013. október 10-én, azaz Hagyó Miklós elsőrendű vádlott kérdéseire a Tanács előtt milyen válaszokat adott?

2013. október 10. napi jegyzőkönyv 21. oldal:

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Találkozott-e Ön bármikor Hagyó Miklóssal?

Tanú:

Ebben az ügyben nem. Személyesen nem találkoztam vele. Ültem a városházán olyan megbeszélésen, amit ő tartott a közműcégek számára, ez egy olyan projekt volt, hogy a közműcégek az adott évi beruházási munkáikat próbálják meg összehangolni, hogy a város élete a lehető legkevésbé nehezedjen meg, itt a hallgatóság tagjaként részt vettem.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Négyszemközt beszéltek-e bármikor?

Tanú: Nem, soha.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Balogh Zsolt hivatkozott-e olyanra bármikor Önnek, hogy Hagyó Miklóssal megbeszéléseket folytatott?

Tanú: Emlékeim szerint Balogh úr olyan típusú kijelentéseket tett, hogy megy a fővárosba, főpolgármester-helyettesekkel beszél bizonyos témákban, ezeknek a tárgyáról azonban nem mondott el nekem semmit. Tehát maga az, hogy ő a Városházára rendszeresen bejár főpolgármester-helyettesekhez és egyéb vezető fővárosi személyiségekhez erről tudtam, de konkrétan a tárgyakról soha.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Van-e tudomása arról, hogy Hagyó Miklós és Balogh Zsolt bármilyen közös egyeztetést folytatott volna ezzel az utastájékoztatási rendszerrel kapcsolatban?

Tanú: Nincs.

Két dologra hívnám föl a figyelmet. Az első, hogy N. Gábornak soha semmilyen problémáról nem számolt be Balogh Zsolt az utastájékoztató teljseítésigazolásai kapcsán. Sem a Diamond, sem a C.C. Soft vonatkozásában. A második, hogy főpolgármester-helyettesekről és rajtuk kívül más fővárosi személyiségekről beszél N. Gábor, akikhez bejár Balogh Zsolt. Nem Hagyóról beszél itt, hanem fővárosi tisztségviselőkről, többes számban.

2. „valamint a végszámlán is Balogh Zsolt szerepel átvevőként.” :

– Szintén Balogh Zsolt szerepel átvevőként a C.C. Soft Kft. 2007. évi szerződésének október 15. napján benyújtott számláján. (itt olvashatja)

– Szintén Balogh Zsolt szerepel átvevőként a C.C. Soft Kft. 2008. évi szerződésének március 17-i keltezésű számláját. (itt olvashatja)

– Szintén Balogh Zsolt szerepel átvevőként a C.C. Soft Kft. 2008. évi szerződésének március 31-i keltezésű számláját. (itt olvashatja)

– Szintén Balogh Zsoltnak lett benyújtva a Diamond Kft. 2007. évi decemberi teljesítésigazoláshoz kapcsolódó számla.

Tehát a C.C. Soft Kft. két szerződéséhez kapcsolódó 4 db számlát a számla átvevőjeként a BKV részéről valamennyi esetben Balogh Zsolt írta alá, illetve a Diamond Kft. decemberi számlája is neki lett címezve. Ez a tény, hogy Balogh szerepel átvevőként az állítólag Hagyó által utasított december 6-i a végszámlán semmit nem bizonyít, hiszen valamennyi végszámlán ő szerepel. Ez semmiben nem tér el a többitől.

Összefoglalva tehát: A C.C. Soft Kft. kér szerződéséhez kapcsolódó 4 db számlát a számla átvevőjeként a BKV részéről valamennyi esetben Balogh Zsolt írta alá, illetve a Diamond Kft. decemberi számlája is neki lett címezve.

3. „Ezen teljesítési igazolás szövegében is Balogh Zsolt van feltüntetve a BKV Zrt. képviselőjeként.”

– A C.C. Soft. Kft-vel 2008. március 14. napján megkötött szerződés március 17-én benyújtott teljesítésigazolásának szövegében is Balogh Zsolt van feltüntetve a BKV képviselőjeként.

– A C.C. Soft. Kft-vel 2008. március 14. napján megkötött szerződés március 31-én benyújtott teljesítésigazolásának szövegében is Balogh Zsolt van feltüntetve a BKV képviselőjeként.

– A Diamond Kft.-vel 2007-ben kötött szerződéshez kapcsolódó decemberi számla és teljesítésigazolás kapcsán is Balogh Zsolt van feltüntetve a BKV képviselőjeként

Faktorálás

Az Indokolás 67. oldal 7. bekezdés: “Hagyó Miklós I.r. vádlott 2007. november végén-december elején a Főpolgármesteri Hivatalban arra utasította Balogh Zsolt IV.r. vádlottat, annak ellenére, hogy Balogh Zsolt IV.r. vádlott közölte vele, hogy a próbaüzem még nem telt le, így nem igazolható a teljesítés, hogy még karácsony előtt igazolja le a C.C. Soft. Kft. teljesítését és intézkedjen a kifizetés iránt.”

Ítélet 344. oldal 2. bekezdés: “Ugyanakkor jóval később 2011. augusztus 23- án gyanúsították meg (Balogh Zsoltot) a bűncselekmény elkövetésével. Melynek során tisztázódott, hogy nem a szerződésmódosításhoz, többletpénz, többletköltség kifizetéséhez kapcsolódott az utasítás, hanem ahhoz, hogy jön a karácsony, át kell venni és ki kell fizetni a munkát. “

Járjuk körbe a faktorálás kérdéskörét. A BKV és a C.C Soft Kft. között köttetett szerződések esetében a fizetési határidő hatvan nap volt. Ahhoz azonban, hogy a C.C Soft ennél korábban hozzájuthasson a számlák összegéhez, egy faktor cég – jelen esetben az MKB Bank – szolgáltatásait vette igénybe. Tehát a faktorszerződések a C.C Soft és az MKB között köttettek.

A BKV és a C.C Soft között két szerződésről beszélünk. Ez négy teljesítést jelentett, amelyhez minden esetben egy -egy faktorszerződés kapcsolódott.

Mindegyik faktorszerződés esetében mindig elválaszthatatlan rész a 2. számú melléklet. A BKV minden esetben mint kötelezett az engedményezést ezen okiratban vette tudomásul. Így volt ez a: (1). 2007. 10. 18-i dokumentumnál. A kötelezett, azaz a BKV cégszerű aláírásánál Balogh Zsolt aláíróként szerepel. Azonban a következő, azaz a (2.) 2007 december 12.-i dokumentumnál a BKV cégszerű aláírásánál nem szerepel Balogh Zsolt aláírása. Tehát ez azt jelenti, hogy ebben a folyamatban ő – eltérően az ezt megelőző, illetve ezt követőektől faktorálási folyamattól – nem vett részt. Továbbá ezen a dokumentumon szerepel “faktorálási dokumentáció Gazdasági Igazgatóságtól” felirat is. Látható, hogy a BKV Gazdasági Igazgatósága az, amely tudtával és beleegyezésével történt meg a szerződés aláírása.

Tehát decemberben nem Balogh intézkedett a mihamarabbi kifizetés kapcsán, nem ő volt kötelezettségvállaló a BKV részéről. Tehát ebben a folyamatban nem a műszaki igazgatóság járt el és nem Balogh Zsolt.

A tanúvallomások, okirati bizonyítékok egyértelműen megerősítették, hogy a BKV, úgy mint valamennyi fővárosi cég gazdálkodása Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyetteshez tartozott. A gazdasági igazgatók megerősítették, hogy Ikvaival tartották elsősorban a kapcsolatot, Balogh is megerősítette, hogy vele és kabinetjével tartotta a kapcsolatot. A decemberi faktorálási szerződés gazdálkodási kérdés volt, ezért hagyta jóvá a gazdasági igazgatóság.

A nyomozati iratok 43563 oldal második bekezdésében Bolla Tibor egykori gazdasági vezérigazgató-helyettes Tóth Norbert gazdasági vezérigazgató-helyettessel megegyezően az alábbi megállapítást teszi:

„Viszonylag gyakran megfordultam én is a Főpolgármesteri Hivatalban, de én nem Hagyó Miklóssal, hanem a gazdasági ügyekben illetékes Ikvai-Szabó Imrével egyeztettem. Őt és a Kabinet vezetőjét, Rácz Beát ismertem.” (Bolla Tibor)

llletve a 66. kötet 43565. oldal 4. bekezdésében: „Hagyó Miklós egyetlen egyszer sem hívott fel, vagy rendelt be engem és nem is kért semmit tőlem.” (Tóth Norbert)

Ebből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a decemberi teljesítésigazoláshoz kapcsolódó

A (3.) számú dokumentum esetében a 2008. év elején a BKV és C.C. Soft között megkötött szerződés első teljesítéséhez kapcsolódóan a 2008. 03.17-én a faktorálási szerződés 2. számú mellékletében a kötelezett cégszerű aláírásnál ismét megtaláljuk Balogh Zsolt aláírását.

Megállapítható tehát, hogy a BKV, – annak képviseletében konkrétan Balogh Zsolt – a vád tárgyává tett szerződésen kívül 2008 márciusában további szerződést kötött a C.C. Soft Kft.-vel egy szerződés-nyilvántartási szoftver kifejlesztésére és telepítésére. Miként lehetséges az, hogy miközben a december 6-i teljesítési igazolás aláírására – Balogh Zsolt vallomása és a Kecskeméti Törvényszék döntése szerint is – Hagyó bírta rá, addig azt megelőzően és azt követően nemcsak, hogy több jogkeletkeztető, kötelezettségvállaló okiratot is aláírt, hanem új szerződést is kötött a C.C. Soft Kft.-vel? Ezekkel a szerződésekkel nem volt gondja az ügyészségnek.

A 2008 márciusi szerződés kapcsán Balogh Zsolt egyértelműen kijelentette, hogy erre ő nem kapott utasítást. Felvetődik tehát a kérdés, hogy ha 2008 márciusában szabad akaratból kötött egy újabb 50 milliós szerződést a kft-vel és a teljes folyamatot szinte egyedüli aláíróként vitte végig, egyedüli teljesítésigazolóként, akkor miért kellett volna három hónappal előbb egy teljesítésigazolás aláírására utasítani?

Vissza Balogh Zsolt nyomozati vallomásaihoz: 2010. március 16. napi folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során az elébe tárt valamennyi számfejtési ívről, számláról, teljesítési igazolásról és faktorálási szerződésről azt mondta, hogy azokat ő írta alá.
Még azokat is bevallotta, amiket nem ő írt alá. Összesen három olyan, a szerződések kifizetésével kapcsolatos számfejtési ív, illetve egy faktorálási szerződéssel kapcsolatos irat van, amit Balogh magáénak ismer el még 2010 márciusában. Holott egyiken sincs rajta az aláírása.

Például az ominózus 2007.december 6-i számlával összefüggésben kiállított számfejtési íven nem Balogh Zsolt, hanem N. Gábor aláírása van. Az a tény, hogy Balogh ennek az aláírását is a sajátjaként ismerte el, olyan mozzanata az egész eljárásnak, amely igazolja a nyomozati vallomása keletkezési körülményeire vonatkozó tárgyalási vallomásait. Hiszen a rendőröknek, majd később az ügyészeknek látniuk kellett ott, abban a pillanatban, hogy a Balogh Zsolt által “bevállalt” iratokon nincsen ott az aláírása. De akkor valami oknál fogva ezzel nem szembesítették.

Ezek alapján nem kockáztatunk sokat, ha azt a megállapítást tesszük: Balogh bízhatott az eljárás kezdetén neki tett ígéretekben, teljesen más vallomást tett, mint azután, hogy 2011. augusztusában már számos bűncselekmény – köztük a szóban forgó BKV és C.C.Soft Kft. közötti szerződés megkötése – elkövetésével gyanúsították meg, és nyilvánvalóvá vált számára, hogy a neki tett ígéretek hamisak voltak, őt is súlyos vád terheli majd.

Idézzük ide mit mondott Balogh a tárgyaláson:

2012. október: “Nem akartam börtönbe menni úgy, mint a kollégáim. A sajtónak is azért nyilatkoztam, hogy ne tartóztassanak le”..(…) “Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni”

2015. március: “A szembesítésen tett vallomásomat nem tartom fent. Ezt csak azért tettem amiért a nyomozati vallomásomat is, hogy ne tartóztassanak le, mint a többieket. Úgy éreztem, hogy csak akkor maradhatok szabadlábon, hogyha súlyosan terhelő dolgokat mondok Hagyó Miklósra. Kifejezetten ennek az alátámasztására állítottam a szembesítés során 14-szer, hogy félek és tartok Hagyó Miklóstól és tagadtam meg a választ Hagyó Miklós védőjének a kérdéseire. Tisztelt Törvényszék semmilyen bűncselekményt nem követtem el, Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át, nagyon sajnálom és elnézést kérek Hagyó Miklóstól, amiért az adott helyzetben ennek az állítására kényszerültem.”

2015. szeptember: “Végezetül a módosított vádiratnak arra a pontjára szeretnék egy mondatot mondani, amelyben a vádirat azt írja le, hogy Hagyó Miklós I.r. vádlott engem behívatott és ott különböző, a hivatalával össze nem egyeztethető utasításokat adott. A nyomozati vallomásomat részben és egészében már korábban a törvényszéki tárgyalások alkalmával visszavontam, ilyen találkozó nem volt, ilyen utasítást az I.r. vádlott nekem nem adott.”

Ezzel szemben a bírói indokolás így fogalmaz (332. o):

Ezért a bíróság a tényállást elsősorban az okirati bizonyítékok alapján állapította meg, és az említett tanúk vallomásait csak akkor és annyiban vette figyelembe, ha az okirati bizonyítékokkal összhangban álltak, okirat hiányában pedig az egyező vallomásokból indult ki.

Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy Balogh Zsolt szóban forgó nyomozati vallomásai az elsősorban figyelembe vett okirati bizonyítékokkal szemben állnak. Mégis a tényállás alapjául szolgálhatnak? Hogyan lehetséges ez?

Összefoglalva: Balogh három olyan számfejtési ívet ismert el magáénak, amit nem ő írt alá. Ugyanez igaz a 2008. április 1. napján aláírt faktorálási értesítésre is. Erről is azt állítja Balogh, hogy ő írta alá, azonban megállapítható, hogy nincs olyan dokumentum, amit ő írt volna alá.

Tehát 4 dokumentum, 4 olyan objektív bizonyíték – ahogy a bíró fogalmaz – ahol azt mondta, Balogh – hogy ő írta alá, de a valóság nem ez. Mégis a tényállás alapjául a „kétséget kizáró” ítéleti indoklásban ezen vallomásokat vette.

Az ügynek a választások idején játszott szerepét tekintve szinte bizonyos, hogy politikai elvárások is korlátozhatták a bíróságot a szabad döntéshozatalban. Ugyanis a Fidesz 2010-es győzelméhez nagymértékben hozzájárultak a baloldal vezető politikusai ellen irányuló karaktergyilkosságok, a balliberális oldal démonizálása, erkölcsileg alacsonyabb rendűként való láttatása a média által.

A tanácsot a független ítélkezésben az is akadályozhatta, hogy a vádlottak ellen irányuló lejárató kampány hatására manipulált közvélemény (legalábbis a társadalom egy része) irányába is megfelelési kényszer nehezedett rá.

A jobboldal részéről a mai napig megfigyelhető a bíróságra irányuló nyomásgyakorlás, amely jól tetten érhető többek között a kormánypárti médiában.

A gondos bírói munka, az igazságosságra törekvés ellenére mindez rányomta bélyegét a meghozott ítéletre.

dr. Kádár Éva

http://gepnarancs.hu/2017/06/ketseget-kizaroan-bizonyitott/

Search form

You are here

Kétséget kizáróan bizonyított - Dr. Kádár Éva