Tóth Gábor rendőrfőkapitánysága alatt folyt a BKV-ügy nyomozása. Tóth annak ellenére kezdeményezett büntetőeljárást, hogy 2008-ban két belső vizsgálat is kimondta, hogy az érintett időszak szerződéseivel minden rendben van. (Hűtlen kezeléssel más ügyben egyébként Tóthot is megvádolták.) Továbbá névvel vállalta annak a „szökés szándékára utaló adatnak” a létezését, amire hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezték Hagyót. Végig magabiztosan nyilatkozott az eljárással kapcsolatban, a per kecskeméti tárgyalásán elhangzó vádlott- és tanúvallomások azonban élesen szembekerültek az érintettek nyomozati szakaszban tett vallomásaival. Korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikról elmondták, azokat rendőri fenyegetés hatására, szabadon engedésükért cserébe, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után Tóthot Tarlós a Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági munkacsoportjának vezetőjévé tette.
Portrétár
 |
Szívós Máriának a Fővárosi Bíróság tanácselnökeként, később pedig az Alkotmánybíróság tagjaként többször is szerepe volt a BKV-ügy menetének alakulásában. Döntési szerepe volt a vádlottak kétes indokú előzetes letartóztatásában és azok automatikus meghosszabbításában. Határozatainak következményeként több vádlott került elfogadhatatlan körülmények közé előzetes fogvatartása során. Alkotmánybíróként pedig különvéleményeivel hátráltatta a per törvényes bírósághoz való jogának érvényesülését. |
Dr. Szabó Iván jelenleg szerepet vállal a BKV-ügyben a botrányt kirobbantó Balogh Zsolt ügyvédjeként. Ügyvédi irodája a fideszes pécsi önkormányzat jogi képviselőjeként részt vett a Pécsi Vízművek visszavételében. Továbbá a Magyar Fejlesztési Bank cégfoglaló akcióiban. |
 A rendszerváltás előtt III/II-es ügynök volt. 2002 és 2006 között MSZP-s óbudai alpolgármesterként a „független” Tarlós mellé állította az óbudai szocialistákat. 2008-2009-ben részt vett egy politikusokból, fővárosi cégvezetőkből álló munkacsoport szervezésében, melynek célja Tarlóst (Hagyó politikai ellenfelének) a főpolgármesteri székbe ültetése volt. 2010 elejétől a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán kezdett dolgozni, cégvezető besúgói segítségével a fővárosi közműcégeknél történt visszaélésekkel foglalkozott, a BKV-s botrány is az ő kezébe került. 2010 októberében Tarlós az FBI és a Fővárosi Közterület-felügyelet élére helyezte egyszerre. (Az FBI egyfajta belső elhárításként működik a fővárosi társaságok felett, és túlzott befolyásra tett szert a holdinghoz tartozó cégeknél.) |
 Hamarosan... |
 Hamarosan... |
 A Fideszes EP képviselő, Szájer József felesége. A második Orbán-kormány titkos szavazással 9 évre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta. Érthetetlen sietséggel döntött a BKV-per Kecskemétre helyezéséről. A túlterheltségre hivatkozó átszignálás azonban megkérdőjelezhetővé vált. A vádlottak védői alkotmányos alapjogok sérülésére hivatkozva az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak Handó döntésével kapcsolatban. Handó alkotmánybírósági meghallgatására zárt ajtók mögött, az érintettek és a nyilvánosság kizárásával került sor, ami miatt több jogvédő szervezet is tiltakozott. Ennek ellenére az AB a meghallgatás felvételeit 10 évre titkosította. |
 Szabadváriné karrierjéről nem sokat tudni. Az interneten nem lelhető fel önéletrajza, nem tudjuk pontosan mikor született, hol végezte tanulmányait. Annyi bizonyos csak, hogy a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági Ügyek osztályvezetőjeként kulcsszerepe volt a BKV-ügyben és a többi fővárosi céget érintő 2010-es nyomozásokban. Ezt követően lett Tarlós István egyik főtanácsadója, kiemelt bérezéssel és juttatásokkal. E pozícióját azonban már férje nevén látta el, mintha titkolni próbálná korábbi tevékenységét. Hogy miért érezhette szükségesnek a névváltást, az kiderül, ha alaposabban megnézzük milyen kétes eljárások fűződnek a nevéhez. |
|
2012. szeptember elsejétől hivatalosan is a Szegedi Ítélőtábla elnöke lett.Valójában azonban már fél évvel korábban, 2012. áprilisától megbízott elnökként tevékenykedett szintén Handó Tünde jóvoltából. A törvényi háttér megváltozása miatt több nagy “elszámoltatási per” is másodfokon Szegedre került. Így Harangozó ítélőtáblája lett az illetékes a BKV-ügyben a Sukoró-ügyben, és a Hunvald-ügyben is. Táblaelnöki pozíciójában Harangozó több vitatható kijelentést tett, ami nagy sajtóvisszhangot keltett. Már 2012-es kollégiumvezetői és táblaelnöki pályázatában is arról írt, hogy az “elvárásoknak megfelelően” fogja végezni munkáját. Bemutatkozó sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „vakon szeretne hinni” az új igazságszolgáltatási rendszerben. 2016-ban pedig “kenyéradó gazdájának” nevezte Handó Tündét, és “úri klubnak” titulálta a Strasbourgi emberi jogi bizottságot.
|