Jogerősen felmentve: magánokirat-hamisítás miatt Hagyó Miklós és társai ellen indult eljárás jogi összefoglalója
2012. január 16-án Hagyó Miklóst és élettársát, valamint ügyvédjét, dr. Szűcs Viktort a bíróság első fokon felmentette a magánokirat-hamisítás vádja alól. A megjelent sajtótudósítások alapján a nyilvánosság számára talán nehezen volt követhetõ, pontosan miről is szól az ügy, ezért az alábbiakban közérthető formában összefoglaljuk a vádemeléshez, majd felmentéshez vezető eseményeket, elemezzük az ügy jogi hátterét, és végül kitérünk az ügyészség eljárásával kapcsolatban felvethetõ aggályokra.
I. Mi történt pontosan?
Hagyó Miklóst a közvélemény számára ismert gyanúsítások alapján 2010. május 14-én őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A minden fogvatartottat megillető jogával élve kérte, hogy kapcsolatot tarthasson élettársával, amit - mivel az ügyészség az élettárs személyével szemben kifogást nem támasztott - a Hagyó Miklóst fogva tartó Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet engedélyezett is, és 2010. május 17-én az élettársat Hagyó Miklós kapcsolattartójaként - "hozzátartozói" minőségben - bevezette az intézet számítógépes nyilvántartási rendszerébe. Mivel Hagyó Miklós a letartóztatásból nem tudta intézni kft.-jének ügyeit, 2010. augusztus 6-án meghatalmazást adott élettársának arra, hogy a kft.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogait gyakorolja. A meghatalmazást dr. Szűcs Viktor elkészítette, ellenjegyezte, majd az ügyészséghez is benyújtotta (2/1). Miután az ügyészség a meghatalmazást 2010. augusztus 10-én érkeztette (azaz a tudomásul vételt igazolva lepecsételte), az ügyvéd azt a bv-intézetnek 2010. augusztus 17-én megküldte az élettárs kérelmével (4/1) együtt, amely arra irányult, hogy a kft. ügyeinek intézése érdekében a hozzátartozóként neki járó havi egy beszélőn felül havonta kétszer találkozhasson a fogvatartottal.(4/1)
A parancsnok válaszában jelezte, hogy az élettárs a hatályos szabályok alapján csak akkor találkozhat a kft. ügyében eljáró meghatalmazottként Hagyó Miklóssal, ha ehhez előre, írásban engedélyt kér. A parancsnok egyúttal lehetővé tette, hogy 2010. augusztus 26-án meglátogassa a fogvatartottat, a benyújtott meghatalmazás alapján pedig az intézet nyilvántartási osztálya Hagyó Miklós élettársát 2010. augusztus 25-én "jogi képviselőként" rögzítette a számítógépes rendszerben.(4/2)
2010. augusztus 6-án egy másik meghatalmazás is készült. A HírTV 2010. május 21-i, Célpont című műsora ugyanis Hagyó Miklós és élettársa személyiségi jogait sértő felvételeket mutatott be, amelyek miatt kártérítési per indult a Fővárosi Bíróságon. 2010. augusztus 6-án ezért Hagyó Miklós egy külön, szintén dr. Szűcs Viktor által szerkesztett okiratban arra is meghatalmazta az élettársát, hogy mint "jogi képviselő" ebben a perben ellássa a képviseletét(2/2). Ezt a meghatalmazást Hagyó Miklós 2010. szeptember 2-án személyesen nyújtotta be nevelője útján az intézetnek, de minthogy ekkor az élettárs már eleve jogi képviselői minőségben szerepelt a nyilvántartási rendszerben, további regisztráció az újabb meghatalmazás alapján nem történt.
A HírTV ellen folyó perre hivatkozva benyújtott egyedi látogatási kérelmek alapján élettársa ötször találkozott Hagyó Miklóssal: 2010. szeptember 6-án, 10-én és október 19-én a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, 2010. október 17-én és 21-én pedig a tököli rabkórházban, ahová az egészségi állapotában bekövetkezett súlyos romlás miatt szállították át. A találkozások minden alkalommal ellenőrzés mellett történtek.
Fontos kiemelni azt is: Hagyó Miklós a nevelőjétõl érdeklődött arról, hogy folyamatban lévõ ügyeinek vitelére milyen módon hatalmazhatja meg élettársát, és a nevelőtől kapott instrukciók alapján bízta meg ügyvédjét a meghatalmazások megszerkesztésével, illetve a szükséges mellékletek összeállításával.
II. Mi a jogi probléma?
Az ügyészi álláspont
Az ügyészség azon az alapon utasította nyomozás megindítására a rendőrséget, hogy mivel Hagyó Miklós élettársa a HírTV elleni perre vonatkozó meghatalmazás aláírásakor nem rendelkezett jogi végzettséggel, ezért nem járhatott volna el "jogi képviselőként", így az ilyen minőségben való feltüntetése miatt a meghatalmazás valótlan adatot tartalmaz.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 276. §-a szerint "aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására […] valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Az ügyészség úgy vélte, hogy amikor Hagyó Miklós a nevelőjének benyújtotta az élettársára jogi képviselőként hivatkozó meghatalmazást, felhasználta a valótlan tartalmú okiratot mégpedig azzal a céllal, hogy joghatást váltson ki (lehetővé tegye, hogy élettársa vele a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál kedvezőbb feltételekkel találkozhasson), ezért elkövette a magánokirat-hamisítást. Ebben az élettársa és az okiratot készítõ ügyvéd az ügyészség szerint a bűnsegédei voltak. (1/1)
Ki és hogyan beszélhet azzal, aki előzetes letartóztatásban van?
Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, ismernünk kell, milyen szabályok mellett találkozhat egy előzetes letartóztatott a védőjével, hozzátartozóival és más személyekkel.
A Büntetőeljárási Törvény (Be.) 43. §-a szerint az előzetes letartóztatott a védõjével (ha külföldi, akkor hazájának konzuli képviselőjével) írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezhet. Ezzel szemben a hozzátartozójával vagy - ügyészi, illetve bírói engedély alapján - más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot (kivéve, ha a kapcsolattartást az ügyész, vagy a bírói szakban a bíró az eljárás eredményessége érdekében korlátozza vagy megtiltja).
A személyes érintkezés részletes szabályait a 44/2007-es IRM rendelet (IRM rendelet) tartalmazza(1/2). Ez - a látogatásra érkező, tehát az érintettet magáncéllal felkereső személyek, jellemzően hozzátartozók mellett - megkülönbözteti egyfelől a "védőt" (tehát a büntetőügyben a fogvatartott érdekében eljáró ügyvédet), másfelõl pedig a "fogvatartott képviselőjét", amely alatt a fogvatartott (i) nem védőként eljáró jogi képviselőjét, (ii) törvényes képviselőjét, valamint (iii) meghatalmazás alapján eljáró egyéb képviselõjét érti, anélkül azonban, hogy meghatározná, e három közül melyik pontosan mit jelent. Ezért e jogszabály alapján az sem egyértelmű, hogy Hagyó Miklós élettársa a "fogvatartott képviselője" kategórián belül melyik alcsoportba esett.
Annyi bizonyos azonban, hogy az egyes alcsoportok között nincs különbség abban, milyen feltételek mellett találkozhatnak az előzetesen letartóztatott személlyel. Szemben a védővel, aki a Be. szerint ellenőrzés nélkül beszélhet a védencével, a fogvatartott képviselője (legyen bár jogi képviselő, törvényes képviselő, vagy egyéb meghatalmazott képviselő) - szintén a Be. fent idézett szabálya alapján - csak felügyelet mellett érintkezhet a fogvatartottal ugyanúgy, ahogy a látogatásra érkező hozzátartozó is, hiszen a Be. értelmében mindenki, aki nem védõ, csak felügyelet mellett beszélhet az előzetes letartóztatottal.
A különbség a hozzátartozó és a fogvatartott képviselője között csupán abban áll, hogy míg a hozzátartozó csak havonta egyszer jogosult meglátogatni a fogvatartottat, addig a képviselő ennél gyakrabban, feltéve, hogy azt a fogva tartó intézet parancsnoka engedélyezi, ugyanis az IRM rendelet értelmében a fogvatartott képviselőjének minden alkalommal írásban kell kérelmeznie a látogatás lehetővé tételét, és a parancsnok dönti el, hogy a látogatást engedélyezi-e. Ez a többletjog azonban szintén nem csak a jogi képviselőt illeti meg, hanem a "fogvatartott képviselője" kategóriájának bármely alcsoportjába tartozó személyt.
Azt, hogy a "fogvatartott képviselője" kategórián belüli alcsoportoknak mennyire nincs jelentõségük abból a szempontból, hogy ki milyen feltételek mellett érintkezhet az előzetes letartóztatottal, jól mutatja, hogy - amint azt Hagyó Miklós nevelője és a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka is megerősítette tanúvallomásában - az intézet számítógépes rendszerében egységesen a "jogi képviselő" kategóriát alkalmazták mindazokra, akik nem védőként, vagy magáncélú látogatóként keresték fel a fogvatartottakat. Ez az oka annak, hogy Hagyó Miklós élettársát már az első, a "jogi képviselő" kifejezést nem tartalmazó meghatalmazás alapján "jogi képviselőként" regisztrálták a számítógépes rendszerben.(6/2 3.oldal)
Egyértelműen megállapítható tehát, hogy Hagyó Miklósnak és élettársának semmilyen oka nem volt valótlan tényt, megtévesztő címet feltüntetni a második meghatalmazásban: egyrészt már az első alapján is "jogi képviselőként" vezették be a nyilvántartásba, másrészt "meghatalmazás alapján eljáró egyéb képviselőként" sem lett volna kevesebb joga, mint jogi képviselőként. Minthogy a Be. alapján csak a védő érintkezhet személyesen ellenőrzés nélkül az előzetes letartóztatottal, a felügyelet nélküli kapcsolattartás lehetősége se egyszerû meghatalmazottként, se jogi képviselőként nem állhatott volna (és nem is állt) a rendelkezésére.
Ki minősül jogi képviselőnek?
Amint fent láthattuk, a büntetés-végrehajtási intézetekbe való belépésre vonatkozó IRM rendelet nem határozza meg, kit ért jogi képviselő alatt: bárkit, aki valamely jogi ügyben képviseletet lát el, vagy csak azt, akinek valamiféle igazolt jogi képzettsége is van. Ezért elvileg más jogszabályokban kellene keresnünk a választ, de egyértelmű eredményt így sem kapunk.
Az ügyészség szerint azok minősülnek jogi képviselőnek, akiket a Polgári Perrendtartás (Pp.) V. fejezete sorol fel, amely azokat az ügyeket is tartalmazza, ahol kötelezõ jogi képviselővel eljárni. E fejezet rendelkezései szerint az ügyvédek, bizonyos esetekben a jogtanácsosok, egyes esetekben speciális jogi szaktudással rendelkezõ szakemberek (pl. szabadalmi ügyvivők), valamint olyan személyek járhatnak el kötelezõ jogi képviseletet igénylő ügyekben, akik jogi szakvizsgával rendelkeznek. Mivel Hagyó Miklós élettársa nem ügyvéd, nem jogtanácsos, nem szabadalmi ügyvivő, és nem volt jogi szakvizsgája sem, az ügyészség szerint nem lehetett jogi képviselő sem.
Ezzel szemben az ügyben becsatolt szakvéleményében úgy foglalt állást, hogy mivel a Pp. V. fejezetének felsorolása csak azokra az ügyekre vonatkozik, amelyekben kötelezõ a jogi képviselet, ez a lista az egyéb ügyekre nem irányadó. Azokban az ügyekben tehát, ahol nincs kötelezõ jogi képviselet (és ilyen Hagyó Miklós személyiségi jogi pere is), nincs akadálya annak, hogy az élettársa jogi képviselőként szerepeljen az ügyben.
A jogi háttér tehát minimum bizonytalan. Amint azt a Hagyó Miklóst és társait felmentõ első fokú bíróság is leszögezte: a probléma megoldása "több jogvégzett személy számára is jogi háttértudást, gondos jogértelmezést kívánt meg, [ezért] felmerülhet, hogy a jogi végzettséggel nem rendelkezõ I. és II. r. vádlott részérõl mennyire lehetett elvárható, hogy tisztában legyenek a jogi terminusokkal, különösen, hogy a Bv. intézetben kimondottan ezen szóhasználatot kívánták meg az adott ügylet esetén." (10 - 6. oldal 2. bekezdés)
III. Az ügyészség tevékenységével kapcsolatos aggályok
Az ellenőrzés nélküli találkozásokra való megalapozatlan hivatkozás
Az iratokból - így pl. a bv-intézeteknek küldött ügyészi megkeresésekbõl - az tűnik ki, hogy valaki arról tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészséget: Hagyó Miklós élettársa egy jogi képviseletre vonatkozó meghatalmazás alapján "több alkalommal - esetenként ellenőrzés nélkül - érintkezett Hagyó Miklós fogvatartottal". [kiemelés a szerkesztőktől]
A Főügyészség ezért 2010. október 20-án megkereste mind a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet (4/4), mind pedig a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházát(4/6), feltéve többek között azt a kérdést, hogy ki, milyen minőségben, mikor és milyen ellenőrzés mellett érintkezhetett Hagyó Miklóssal.
A két megkeresett büntetés-végrehajtási intézet vezetője még másnap válaszolt a megkeresésre.
A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet vezetője a következőket írta: "Tájékoztatom, hogy a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III. objektumában a látogatások lebonyolítása - jogi képviselõk esetében - beszélõ fülkében történik. A fülkében a fogvatartottat és a látogatót átlátható mûanyag elem választja el, egymással telefonon keresztül beszélhetnek. A beszélő alkalmával a fülkén kívül, egy előtérben jelen van a büntetés-végrehajtási osztály, illetve a biztonsági osztály 1-1 munkatársa, a beszélgetés azonban technikai eszköz révén ellenőrizhetõ (belehallgatással)." (4/5)
A tököli rabkórház főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy "[a]z Intézményt érintő beszélők ellenőrzésére minden esetben sor kerül". (4/7)
A bv-intézetek vezetőinek válaszai tehát egyáltalán nem erősítették meg azt az információt, hogy Hagyó Miklós ellenőrzés nélkül beszélhetett az élettársával. Errõl azonban az ügyészség a vádirat benyújtásáig gyakorlatilag nem vett tudomást.
2010. október 27-i feljegyzésében az ellenőrzés nélküli érintkezést tényként kezelte az ügyet jogi szempontból elemző ügyész: "A valótlan adatot tartalmazó meghatalmazást Hagyó Miklós az [élettársával] történő érintkezési jogosultság céljából 2010. év szeptemberében […] nyújtotta be, melynek alapján a fogvatartó intézet Hagyó Miklós fogvatartott számára jogosulatlanul - több alkalommal az élettársként őt megillető módot meghaladóan, ellenőrzés nélküli - érintkezési lehetőséget biztosított [az élettársával]." [kiemelés a szerkesztőktől] (4/11)
Természetesen elképzelhető, hogy 2010. október 27-én még nem érkezett meg a bv-intézetek vezetőinek válasza. Nyilvánvalóan nem lehetett azonban ez a helyzet akkor,
- amikor a Főügyészség 2010. november 8-án nyomozásra megküldte az ügyet a Budapesti X. kerületi Rendőrkapitányságnak ("A meghatalmazás alapján a fogvatartó intézet Hagyó Miklós fogvatartott számára jogosulatlanul - több alkalommal az élettársként őt megilletõ módot meghaladóan, a védőket megilletõ ellenőrzés nélküli - érintkezési lehetőséget biztosított [az élettársával]." [kiemelés a szerkesztőktől] (4/14)
- amikor a Főügyészség 2010. november 9-én megtiltotta Hagyó Miklós és élettársa személyes érintkezését és telefonálását ("A rendelkezésre álló adatok alapján [az élettárs] több alkalommal is sikeresen az élettársként őt megillető jogosultságokat meghaladó módon - ellenőrzés nélkül - törekedett kapcsolatot tartani az előzetes letartóztatásban lévő Hagyó Miklós gyanúsítottal." [kiemelés a szerkesztőktől]; vagy (4/12)
- amikor a Budapesti X. és XVII. kerületi Ügyészség 2011. április 5-én a gyanúsítással szembeni panaszt elutasította ("Ennek alapján a Fővárosi Bv. Intézet [az élettársat] jogi képviselőként rögzítette, majd […] engedélyezte az ellenőrzés nélküli kapcsolattartást, ami egyébként [az élettársat], mint élettársat nem illetett volna meg." [kiemelés a szerkesztőktől]). (4/32, 4/33, 4/34)
Úgy tűnik, csak a vádirat megírásának idejére jutottak el odáig a különböző ügyészi szervek, hogy tudomásul vegyék: a bv-intézetektõl származó információk alapján az ellenőrzés nélküli érintkezés nem állapítható meg. Valószínűleg nehéz lett volna elismerni, hogy ilyesmire nem került sor, ezért a vádirat inkább vagylagos feltételezésekbe bocsátkozik: "A vádlottak […] valójában abból a célból, hogy […] II. rendű vádlott a jogi képviselőket megillető módon ellenőrzés nélkül vagy kötetlenebb ellenőrzés mellett érintkezhessen az előzetes letartóztatásban lévő Hagyó Miklós I. rendû vádlottal, készítettek egy írásbeli meghatalmazást […]. […] Mindezek alapján a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet […és] a tököli Büntetés-végrehajtás Központi Kórház […] Hagyó Miklós I. rendû vádlott számára jogosulatlanul, az élettársként őt megilletõ módot meghaladóan, a jogi képviselõket megillető ellenőrzés nélküli vagy kötetlenebb ellenőrzésű érintkezési lehetőséget biztosított […] II. rendű vádlottal." [kiemelések a szerkesztőktől] (5)
Amellett, hogy ez az eljárás teljes mértékben ellentmond egy vádirattal szemben támasztott elemi követelményeknek (pl. annak, hogy a tényállást egyértelmûen rögzítse), nem csak az a kitétel nem helytálló, hogy a jogi képviselők ellenőrzés nélkül érintkezhetnek az előzetes letartóztatottakkal (ezt a bv-vezetők levelei cáfolták), hanem az sem, hogy érintkezésük ellenőrzése feltétlenül kötetlenebb lenne. A Fővárosi Büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának vallomásából és a 2010. októberi ügyészségi megkeresésre adott válaszából kiderül, hogy míg a fogvatartott képviselője (ide értve a jogi képviselőt is) az előzetes letartóztatottól üvegfallal van elválasztva és csak telefonon tudnak beszélni, amely beszélgetésbe bele lehet hallgatni, addig a "rendes" látogatók egyszerre 30-40-en találkoznak a fogva tartott hozzátartozóikkal egy olyan helyiségben, ahol a fogvatartott és a látogató között nincsen fal (legfeljebb oldalt választja el plexi a hozzátartozót a többi látogatótól), és ahol az őrök csak a biztonságra ügyeltek, de "testközelbe nem mentek konkrétan".)
A bűnös szándék feltételezésének alapja nyilvánvaló tévedés volt
Noha a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokának 2010. október 21-i levele (4/5) ezt világosan elmagyarázza, az ügyészség számára csak az utolsó tárgyalásra vált egyértelművé, hogy Hagyó Miklós élettársát nem annak a meghatalmazásnak az alapján rögzítették a bv. nyilvántartásában "jogi képviselőként", amelyben ez a kifejezés szerepelt, hanem a korábban benyújtott meghatalmazás alapján, amely azonban csak annyit tartalmazott, hogy Hagyó Miklós meghatalmazza élettársát a kft-jével kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlására. (Emiatt egyébként az ügyésznek az utolsó pillanatban, a vádbeszédben kellett módosítani a vádat.) (8 - 1. oldal 2. bekezdés)
Ez természetesen fenntarthatatlanná teszi a bűnös szándék igazolására vonatkozó azon gondolatmenetet, miszerint a jogi szakvizsgával nem rendelkezõ élettársat csakis azért tüntették fel jogi képviselőként a (második) meghatalmazáson, hogy így ellenőrzés nélkül érintkezhessen Hagyó Miklóssal, és adott esetben megnehezíthesse az ellene folytatott büntetőeljárás sikerét.
Az ügyészség mégis megpróbálkozott ennek alátámasztásával, amikor a vádat képviselő ügyész perbeszédében kifejtette: az alapján, hogy az élettársat már az első, jogi képviselő kifejezést nem tartalmazó meghatalmazás alapján is "jogi képviselőként" vették nyilvántartásba, a vádlottaknak tudniuk kellett, hogy "az előzetes letartóztatást foganatosító szerv a meghatalmazás vonatkozásában nem követeli meg a "jogi képviselő" megnevezés szerepeltetését, hiszen a korábbi - a kifejezés szerepeltetése nélküli - meghatalmazás alapján már látogatásra is sor került." Ezen ellentmondás az ügyészség szerint csak úgy oldható fel, ha a bíróság elveti azt a vádlotti védekezést, amely szerint a bv-állománytól kapták azt az információt, hogy a hozzátartozó jogi képviselőként intézheti az előzetes letartóztatott "kinti" ügyeit.
Álláspontunk szerint az ügyész által felvetettekből inkább egy sokkal kézenfekvőbb következtetés adódik. Miért akartak volna a vádlottak egy általuk is tudottan valótlan tartalmú meghatalmazást benyújtani, ha a korábbi, kétségbe nem vont tartalmú meghatalmazás alapján már bejegyezték az élettársat jogi képviselőként, és - ahogy arra az ügyész nagyon helyesen rámutatott - az alapján már látogatásra is sor került? Mi értelme lett volna kockáztatniuk, ha már elérték, amit akartak? Nyilván semmi, ami meggyőzően cáfolja azt az egész eljárást alátámasztó és a tényektől sem zavart ügyészi gyanút, hogy a meghatalmazások aláírásának célja a "bűnös kapcsolattartás" volt.
IV. Az ítélet
A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az első fokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy Hagyó Miklós élettársának "jogi képviselői" minõsége nem valótlan tény mivel
- nincs jogszabályi meghatározása annak, hogy ki lehet jogi képviselő olyan eljárásokban, ahol nem kötelező a jogi képviselet;
- a HírTV elleni személyiségi jogi perben a kérdéses meghatalmazást benyújtották, és azt a személyiségi jogi per bírája hatályos meghatalmazásként "befogadta";
- nem zárható ki, hogy a vádlottak szándéka valóban arra irányult, hogy Hagyó Miklóst az élettársa a személyiségi jogi perben, mint jogi eljárásban képviselje.
A bíróság ezen túlmenően - amint az már fent is szerepel - jelezte: nem várható el a két nem jogi végzettségű vádlottól, hogy tisztában legyen olyan fogalmak pontos jogi jelentésével, amelyek jogvégzett személyek között is vita tárgyát képezik. Ezért a bíróság akkor is csak gondatlanságot állapított volna meg, ha arra a következtetésre jut, hogy a meghatalmazás valótlan tényt tartalmaz. Minthogy azonban a gondatlan magánokirat-hamisítás nem bűncselekmény, ebben az esetben is felmentésnek lett volna helye. (10)
Útmutató
A honlap szerkesztőit csakúgy, mint korábban jelenleg is egy cél vezérelte: az írott és elektronikus média direkt vagy indirekt módon irányított, félrevezető tájékoztatása helyett, tényfeltáró és tárgyilagos módon bemutatni, milyen előzményeket követően és milyen körülmények között indult újabb büntetőeljárás Hagyó Miklóssal szemben, amelynek "áldozatául esett" az élettársa, és az ügyvédje is.
A fenti cél érdekében elsőként fontosnak tartottuk ismertetni a vonatkozó hatályos jogszabályokat, hiszen azok alapján "kellett volna" eljárniuk a büntetőeljárásban résztvevő hatóságoknak is.
Ezt követően bemutatjuk azt a két meghatalmazást, amelyek a feljelentés alapját képezték.
A továbbiakban részletesen kitérünk a büntetőeljárás megindításának általunk vélt valódi okára, vagyis bemutatjuk azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, miként szolgált az "újabb" büntetőeljárás indokul arra, hogy az illetékes hatóságok Hagyó Miklós elõzetes letartóztatásának, illetve házi őrizetének meghosszabbítását indítványozzák, és miként adott helyt ezen indítványoknak az eljáró bíróság.
Mindezek után az Olvasó a magánokirat-hamisítás miatt Hagyó Miklós és társai ellen indult büntetőeljárás teljes nyomozati és bírósági anyagát ismerheti meg, aminek kapcsán különösen fel kell hívnunk a figyelmet a táblázatban kiemelt 4/5., 4/7. és 4/11. szám alatt lévő iratokra. Ez utóbbiak egymást követő áttekintése reményeink szerint nemcsak számunkra, hanem mindenki számára egyértelművé teszi azt a bevezetőben szereplő gondolatot, miszerint az "ügyészség a tényektől sem zavartatva" járt el jelen eljárás során.
Az első fokú bírósági eljárás lezárása a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012. január 16. napján kelt ítélete, melyben a vádlottakat nem jogerősen felmentette, valamint az ezzel szemben bejelentett ügyészi fellebbezés, aminek eredményeként az ügy jelenleg másodfokon a Fővárosi Törvényszék előtt van folyamatban.
A kiinduló gondolattól vezérelve közzéteszünk továbbá néhány az üggyel kapcsolatos újságcikket is, amelyek tartalmához az előbbiek áttanulmányozása után, talán már a Tisztelt Olvasó is más nézőpontból közelít majd.
A könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatba foglalt anyag kezelése a következő: a megtekinteni kívánt irat megnyitásához kattintson az adott sorszámra, illetve a táblázat azzal azonos sorában lévő bármely tartalomra. Amennyiben a táblázat kezelése során bármilyen nehézségbe ütközne, forduljon hozzánk bizalommal.
Végezetül kérjük, segítsen Ön is abban, hogy a tények a maguk valójában a napvilágra kerülhessenek, így ennek érdekében ajánlja másoknak is a weboldalunkat!
|
Magánokirat-hamisítás ügy iratlista
|
|||||||
|
|
|
Mi?
|
|
Kinek?
|
Kitől?
|
Tartalma
|
Kelt.
|
|
Jogszabályok
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
|
||||
|
Meghatalmazás
|
|
||||||
|
|
|||||||
|
Előzetes letartóztatás, házi őrizet - Okirat-hamisításra hivatkozások
|
|||||||
|
|
|||||||
|
|
|||||||
|
|
|
||||||
|
|
|||||||
|
|
|||||||
|
|
|||||||
|
|
|||||||
|
Magánokirat hamisítási ügy
|
|||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
|
||||
 |
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|||||
|
|
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|||||||
|
|
|
|
|
||||
|
|
|||||||
|
|
|||||||
|
Vádirat
|
|
|
|||||
|
Tárgyalási jegyzőkönyv
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
|||||
|
7
|
Szakvélemény
|
|
|
|
|
2011.
október 19.
|
|
|
Ügyészi vádbeszéd
|
|
|
|
||||
|
Védőbeszédek
|
|
|
|
|
|
||
|
Ítélet
|
|
|
|
|
|||
|
Fellebbezés és végindítvány
|
|
|
|||||
| A fellebbezés visszavonása, az ítélet jogerőre emelkedése | 12 | Fellebbezés visszavonása | Pesti Központi Kerületi Bíróság | Fővárosi Főügyészség | 2012. április 11. | ||
|
Cikkek, Videók
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
|
||||
| Index Videó | Látogathatta Hagyó Miklóst jogi képviselőként az élettársa | 2012. január 16. | |||||