H. E. tanú teljes bírósági vallomása (tárgyalási jegyzőkönyv) - 2013. szeptember 12.

Jegyzőkönyv folytatólagosan felvéve 2013. szeptember 12. napjának 9 órájától.

 

A bíróság a bizonyítási eljárást H. E. tanú kihallgatásával folytatja.

 

AAM Zrt.

 

A bíróság elé szólított

 

H. E. tanú személyes adatainak zártan kezelését kéri. Kihirdetve a következő

VÉGZÉS – XI.

 

A bíróság a Be. 96. § (1) bekezdése alapján elrendeli a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését.

 

A tanács elnöke a tanú személyazonosságát az átadott személyi igazolvány és lakcímkártya megtekintésével állapítja meg, és a személyi adatokat az iratok között elkülönítve zártan kezeli.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

Nem járulok hozzá, hogy rólam kép és hangfelvétel készüljön.

 

Tanács elnöke közli a sajtó képviselőivel, hogy a tanú hozzájárulásának hiányában  nem készíthető róla kép és hangfelvétel.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

A vádlottakkal perben, haragban, rokoni viszonyban nem vagyok, a BKV Zrt.-vel sem állok perben, nincs olyan ok, ami miatt az ügyben érdekelt vagy elfogult lennék.

 

A tanács elnöke a Be. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerint figyelmezteti a tanút, hogy azokban a kérdésekben megtagadhatja a tanúvallomást, amelyekkel kapcsolatban magát bűncselekmény elkövetésével vádolná.

 

Tanú:

 

A figyelmeztetést megértettem.

 

A tanács elnöke figyelmezteti a tanút, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá figyelmezteti arra is, hogy a hamis tanúzást és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását a törvény büntetni rendeli.

 

Tanú:

 

A figyelmeztetést megértettem.

 

A tanács elnöke tájékoztatja a tanút a tanúkihallgatás menetéről.

 

Ügyész kérdése:    Arra  kérem,  hogy  röviden  szíveskedjen  ismertetni  az  AAM  Zrt. tevékenységét,   illetve,   hogy   Ön   az   AAM   Zrt.-ben   hogyan,   milyen   módon   volt foglalkoztatva, milyen feladatokkal volt megbízva.Tanú:

 

Az AAM Zrt. vezetési és informatikai tanácsadással foglalkozik. A vezetési tanácsadás jól körülhatárolt terület és a nagyobb szervezetek stratégiai és operatív irányításában való közreműködést és tanácsadást jelenti. Az informatikai tanácsadás azt jelenti, hogy a szervezet különböző informatikai részeinek a stratégiai, operatív, tervezési, audit feladatainak a segítésével, az ebben való tanácsadásban vesz részt az AAM tanácsadói szerepkörben. Én az AAM-nél vezető tanácsadóként dolgoztam 2007. folyamán, alvállalkozóként dolgoztam egyébként az AAM-nél.

 

Ügyész kérdése:  Mit tud az AAM Zrt. és a BKV Zrt. közötti szerződéses kapcsolatokról, mióta él a BKV és az AAM Zrt. közötti üzleti kapcsolat?

 

Tanú:

 

Én 2003-ban kerültem az AAM-hez, és attól kezdve folyamatosan egészen 2008-ig ott dolgoztam, de az AAM-nek és a BKV-nak akkor már hosszú múltja volt a közös munka területén. Az én tudomásom szerint 1996-1998-tól kezdődően folyamatosan, hol informatikai, hol szervezetfejlesztési feladatokban az AAM már közreműködött a BKV-nál.

 

Ügyész kérdése:  Volt-e szerződéses kapcsolat az AAM Zrt. és a Főpolgármesteri Hivatal között?

 

Tanú:

 

2007-ben szerintem volt az AAM-nek és a fővárosnak egy kisebb szervezetfejlesztési feladata, ha jól emlékszem.

 

Ügyész kérdése:  Ennek a Főpolgármesteri Hivatallal kötött szerződésnek a teljesítésében

Ön részt vett-e valamilyen módon?

 

Tanú:

 

Részt vettem, ebben a feladatban közreműködő tanácsadók irányítását végeztem.

 

Ügyész kérdése:     Volt egyébként átfedés a BKV és a Főpolgármesteri Hivatal számára nyújtott szolgáltatásokban?

 

Tanú:

 

Nem.

 

Ügyész kérdése:  Esetleg személyi átfedés? Dolgoztak-e ugyanazok a személyek a BKV

részére, illetve a Főpolgármesteri Hivatal részére?

 

Tanú:

 

Igen, például én. Ami azt jelenti, hogy a tanácsadói feladatokat általában nem egy tanácsadó végzi el, hanem egy tanácsadói team, több tanácsadó dolgozott a BKV-t érintő feladatokon   és   több   tanácsadó   dolgozott   a   Főpolgármesteri   Hivatalban   végzett feladatokon is. Mivel ez a két munka összefüggött bizonyos mértékben, ezért mind a kéttanácsadói csapatot én irányítottam, így a személyi átfedés máris megtörtént, természetesen ha volt olyan feladat, olyan kérdés, amiben az egyik munka miatt a másik feladatot hatékonyabban és rövidebb idő alatt el lehetett végezni, természetes az információ áramlás a tanácsadók között ilyen mértékben megtörtént, hiszen ez indokolt is.

 

Ügyész kérdése:  Térjünk rá a 2007. januárban kötött szerződésre, ez a metró 4 projekt koordinációs feladatainak támogatása, projektmenedzsment, projektadminisztrációs feladatok, valamint minőségbiztosítási tevékenység, ez volt a szerződés tárgya. Vissza tud emlékezni ennek a szerződéskötésnek a körülményeire, illetve általában erre a szerződésre?

 

Tanú:

 

Nagy vonalakban igen, nagyos sok konkrétumra részletesen nem fogok emlékezni.

 

Ügyész kérdése:     Vissza  tud-e  emlékezni,  hogy egyáltalán  ennek  a  szerződésnek  a megkötésére hogyan, miért került sor, ki kezdeményezte?

 

Tanú:

 

Az AAM-nek viszonylag kiterjedt szerződéses partneri hálózata volt, és régebben B.L.-val dolgoztunk már együtt, azt hiszem, hogy talán MÁV-osként, de elképzelhető, hogy egy minisztériumban dolgozott előtte. Az AAM-nek volt már szerződéses kapcsolata ővele, nekem egyébként nem. Ő keresett meg bennünket, mert emlékezett arra, hogy milyen  típusú  munkában  érdemes  a  mi  tevékenységünkre  is  támaszkodnia,  ezért  ő keresett meg bennünket azzal, hogy mivel 2007. elején több kulcsszereplő is megváltozott a 4 metró irányításának, illetve felügyeletének a környezetében, hogy nagy szükség lenne arra, hogy rekordhatáridő alatt hamar képbe tudjanak kerülni ezek az új szerepelők a 4 metrónak a tényleges és valóságos állapotáról, hogy a beruházásokban milyen kockázatokra kell a következőkben számítani, egyáltalán tartható-e az a határidő, amivel akkor rendelkezett, és hogy egyáltalán milyen készültségi fokon tart ez a projekt. Mivel sok új szereplő volt a 4 metró projekt irányításában, ezért kért B. úr tőlünk segítséget abban, hogy tudnánk-e ebben valahogy közreműködni. Amikor azt mondtuk, hogy mi ezt a munkát szívesen elvállalnánk, akkor ő a BKV akkori vezérigazgatójához irányított minket, és ott történt a szerződés részleteinek, illetve a konkrét munkának a tulajdonképpeni meghatározása, hogy mik lennének azok a tevékenységek, amivel ezt a célt a legjobban el tudnánk érni.

 

Ügyész kérdése:  Az AAM Zrt. részéről úgy fogalmazott, hogy tőlünk, bennünket, kiket ért ezalatt a többes szám alatt, kikkel tárgyalt B. L.? Ön személy szerint is részt vett a B. L.val folytatott megbeszélésen?

 

Tanú:

 

Többes szám alatt az AAM-et értem. Amikor B. úr megkeresett minket, akkor én voltam az, aki egyáltalán megpróbáltam megérteni, hogy milyen típusú munkára, milyen típusú információra lenne szüksége, azonban a BKV részéről történt egyeztetésen nem én vettem részt.

 

Ügyész kérdése:   Azon az  egyeztetésen a BKV részéről, AAM részéről vissza  tud-e emlékezni, hogy ki vett részt?Tanú:

 

Nem tudok visszaemlékezni, hogy ki vett részt.

 

Ügyész kérdése:  Szükség volt-e arra, hogy valamilyen felső vezető egyeztessen a BKV

vezérigazgatójával?

 

Tanú:

 

Nálunk kevés úgynevezett felső vezető van, ez egy olyan tanácsadói szervezet, amelyben bizonyos szerződéses összeghatár felett, sőt lehet, hogy minden szerződés megkötésére kizárólag partnerek, illetve tulajdonosok voltak jogosultak, illetve arra kijelölt különböző funkcionális vezetők, én nem voltam ilyen, ezért én a szerződéskötési folyamatban konkrétan nem vettem részt. Ezt úgy kell érteni, hogy a szerződés tartalmára vonatkozó információk egyeztetésében általában egy tanácsadó vagy egy vezető tanácsadó vesz részt,  ami  a  szerződéses  kereteit  illeti  ennek  a  feladatnak,  a  pénzügyi felelősségvállalással, a kifizetéssel, az összeghatáros tárgyalásokban az AAM-nél mindig is egy partner vagy tulajdonos vesz részt.

 

Nincsen tudomásom tehát arról, hogy ennek a szerződésnek a letárgyalásában ki vett részt az AAM részéről és hogy kivel tárgyaltak a BKV részéről. Azt tudom csak, hogy ki írta alá a szerződést az AAM-ben.

 

Ügyészkérdése:  Amikor B.úr megkereste, említette, hogy nagyon rövid határidőről volt szó, arra, hogy konkrétan milyen rövid határidőről, vissza tud-e emlékezni?

 

Tanú:

 

Egy rövidebb, mint két hetes átfutási idejű első szakaszról volt szó. Amiben akkor megállapodtunk,  az  arról  szólt,  hogy  minél  hamarabb,  minél  több  információ összegyűjtése. Először megfelelő információkat kellett összegyűjteni arról, hogy a 4 metró valójában hogy is áll. Azonkívül arról is beszéltünk, hogy természetesen amennyiben ez a feltáró jellegű munka azonosít bármilyen beavatkozási szükséget, akkor utána erre is tegyünk javaslatokat.

 

Ügyész kérdése:   A B.úrral folytatott megbeszélést követően mennyi időn belül kezdték el a munkát?

 

Tanú:

 

Másnap.

Ügyész kérdése: Tehát a szerződést akkor már azonnal alá is írták? Tanú:

 

Én azt hiszem, hogy ez párhuzamosan történt. Amikor az AAM-ben tudomást szereztünk arról, hogy ehhez a munkához minél hamarabb hozzá kell látni és hogy szerződéskötésre kerül sor, akkor mi ezt a munkát el is kezdtük.

 

Ügyész kérdése: Hány fővel kezdték meg ezt a munkát?Tanú:

 

8-10 tanácsadóval kezdtük el, mert annyira rövid volt az a határidő, amin belül érdemi információt kellett mutatni a legfontosabb projektvezetők felé, hogy ez egy irdatlan nagy mennyiségű munkát jelentett.

 

Ügyészkérdése:  Milyen módszerrel végezték ezt a munkát? Honnan gyűjtötték össze az adatokat?

 

Tanú:

 

B.úr segítségével, illetve a BKV-n belül, az Eurometróval és a DBR Metró vezetőivel történő interjúkkal kezdtük, tehát az akkor ismert szereplők közül a legfontosabb kulcsszereplőkkel való interjú volt az első állomás,   ott igyekeztünk a legfontosabb információkat beszerezni. A rendelkezésre álló éppen aktuális vagy aktuálisnak tűnő dokumentációt olvastuk el, és a 4 metró szabályozási környezetét próbáltuk meg első körben megismerni. A dokumentációk átvizsgálását, a szabályozási környezet megismerését követően, illetve az interjúk első körének a lebonyolítása után tudtuk még pontosabban megmondani, hogy milyen további információkra, további megbeszélésekre van még szükség ahhoz, hogy legalább egy felsőszintű képet meg tudjunk állapítani arról, hogy a 4 metró projektmenedzsment szempontból, tehát kifejezetten irányítási és felügyeleti szempontból rejt-e esetleg kockázatokat magában.

 

Ügyész kérdése:  Voltak esetleg már elkészített anyagok a DBR igazgatóságon belül ezzel a témával kapcsolatban?

 

Tanú:

 

Mi a DBR igazgatóságtól nagyon kevés dokumentációt tudtunk megkapni, és egyébként maga a vizsgálat is, ez az úgynevezett audit is azt állapította meg elsősorban, hogy nagyon kevés a 4 metró irányítására vonatkozó konkrét és érdemi információ. Mi minden olyan kész dokumentumot, ami az irányítást magát tárgyalta, tehát ami a 4 metró projekt felügyeletével és irányításával kapcsolatos akár szervezeti szabályzat vagy bármi más erre vonatkozó információ volt, ezeket mi mind elkértük és elolvastuk, nyilván volt közte ilyen is és ezek is részét képezték annak a dokumentum halmaznak, amit elolvastunk azért, hogy képet kapjunk erről.

 

Ügyész kérdése:   Olyan dokumentumokra gondolok, hogy készült-e maga a DBR arra, hogy egy ilyen helyzetjelentést adjon a saját állapotáról?

 

Tanú:

 

Én nem tudom, hogy készült-e rá. Amikor megkerestük őket, onnantól már készült. Tehát a DBR-nek az akkori vezetése, ha jól emlékszem G. Lnak hívták a DBR vezetőjét akkoriban, ő természetesen rendelkezésre állt és akármilyen információt vagy amilyen dokumentumokat mi tőle elkértünk odaadta, ő is értette, hogy erre a vizsgálatra miért volt szükség és teljes mértékben közreműködött abban, hogy amit ő akkor meg tudott találni, azokat rendelkezésünkre bocsátotta.

 

Ügyész kérdése:   G. Ln kívül   ki segítette még az Önök munkáját a DBR

részéről?Tanú:

 

Erre nem tudok válaszolni. Nagyon sok mindenkivel beszéltünk, hogy pont a DBR-től ki volt ott, azt nem tudom megmondani. Ebben a dokumentumban, ami a közreműködésünk első fázisát foglalta össze, egész biztosan meg lehet találni az interjúlistát, akikkel beszéltünk, de ez nagyon sok ember volt, én név szerint nem emlékszem már erre.

 

Ügyész kérdése:  A munkában bármilyen formában, akár kérdések feltevésével, egyfajta megrendelői szerep gyakorlásával B. L. részt vett-e valamilyen módon?

 

Tanú:

 

B. L.val elsősorban amiatt beszéltünk, hogy ki legyen az az első kör, akivel beszéljünk, illetve milyen olyan dokumentumokról van őneki is már akár tudomása, akár, hogy az ő rendelkezésére áll, amiből mi el tudjuk kezdeni a munkát. B. L. az interjúkon nem vett részt, ezeket a tanácsadók folytatták le, illetve azok, akikkel ezek a megbeszélések történtek, a dokumentumok olvasásában sem vett részt. Tulajdonképpen csak az a megbeszélés történt B.úrral, amikor a munka legelején igyekezett a legjobban minket képbe hozni abból a szempontból, hogy merrefelé induljunk. De hát ez teljesen triviális is, hogy ne nekünk kelljen kitalálni, hogy kik a szereplők. Nem akartuk arra pocsékolni az időt, hogy mi magunk próbáljuk kitalálni azt, hogy kik a legfontosabb szereplők ebben a történetben, hanem kértünk tőle segítséget. Ő addigra már látta azt, hogy egyáltalán milyen operatív irányítási és felügyeleti szintek léteznek.

Ügyész kérdése: Mennyi idő alatt készültek el ezzel az átvilágítással? Tanú:

 

Két  héten  belül.  Ez  azért  természetesen  12-13  órás  munkanapokat  jelentett  a  mi részünkről, de megértettük azt, hogy ez nagyon fontos.

 

Ügyész kérdése:  Kinek készült maga az anyag? Az átvilágításnak gondolom született egy kézzel fogható eredménye.

 

Tanú:

 

Az átvilágításnak az első kézzel fogható eredménye, az az összefoglaló dokumentum volt, ami összefoglalta, hogy a két hét alatt mit találtunk egyáltalán és milyen súlyos hiányosságokat, illetve milyen javasolt intézkedéseket tudunk ajánlani a megrendelő felé. Hogy konkrétan kinek készült az anyag?  A BKV irányítási és felügyeleti szintjéről készült az anyag és a BKV-nak készült, tehát alapvetően az anyag a BKV vezetésének készült, abból a célból, hogy a 4 metró projektmenedzsment szervezetét a legjobban tudja átalakítani, ha szükséges.

 

B. L., mint érintett fél természetesen egy olyan kontroll pont volt ebben a történetben, akinek a jóváhagyó véleménye szükséges volt ahhoz, hogy el tudja dönteni hogy a valóságos képet látjuk-e. Amikor ez a dokumentum elkészült, akkor ezt több fórumon mutattuk be. Először a DBR vezetésének mutattuk meg a dokumentumot és prezentáció formájában azt, hogy mi mit találtunk és mit javaslunk. Biztos eljutott a BKV vezérigazgatója elé is mind a prezentáció, mind a dokumentum maga, B. L. is megismerte, egészen biztosan megmutattuk a Főpolgármesteri Hivatalban, hogy pontosan milyen fórum volt arra nem emlékszem, de volt egy erről szóló értekezlet, ahol mi, mint aprojektmenedzsment szervezetért felelős jelentésnek vagy összefoglaló anyagnak a bemutatói ott ezt előadtuk és a BKV Igazgatóság ülésén is. Tehát ez egy széles körben megismert anyag lett.

 

Ügyész kérdése: A szerződés alapján készített anyagoknak a teljesítés leigazoltatásában

Ön személy szerint részt vett-e?

 

Tanú:

 

Igen.

 

Tanács elnöke ügyész  indítványára ismerteti, majd  tanú  elé  tárja  a nyomozati  iratok, Céges melléklet 34. kötet 811-831. oldalain lévő teljesítésigazolásokat.

Ügyész kérdése:     Ezek a teljesítésigazolások az Önök szerkesztésében történtek? Tanú:

 

Igen.

Ügyész kérdése: Miért kellett B. L.nak is ellenjegyeznie ezeket az igazolásokat? 

Tanú:

 

Nem tudom, ezt gondolom a BKV akkori vezetésétől érdemes megkérdezni, nem mi ragaszkodtunk hozzá. De mivel ez egy kérés volt, természetesen mi ehhez alkalmazkodtunk és elfogadtuk.

 

Ügyész kérdése:  A BKV részéről kérte meg valaki Önöket, hogy a teljesítésigazolásokat így készítsék el, hogy BKV aláíró és metróbiztos ellenjegyzés?

 

Tanú:

 

Nyilván igen.

 

Ügyész kérdése:    A  szerződés  hatálya  nem  fejeződött  be  ennek  az  auditnak  az elkészítésével, ez alapján a szerződés alapján milyen jellegű szolgáltatásokat nyújtottak még?

 

Tanú:

 

Egyáltalán nem fejeződött be, sőt inkább azt mondanám, hogy ezzel kezdődött, ez volt az a belépési pont, ahol mi igazán elkezdhettünk azzal foglalkozni, amihez legjobban értünk. Egyébként ez egy megbízási típusú szerződés volt, ebben előre lehetett látni azt, hogy marad mód arra is, hogy javaslatokat tegyünk arra vonatkozóan, hogy milyen átalakítások lehetnek szükségesek a 4 metró irányításával kapcsolatban. A megbízási szerződés ugye azt   jelenti,   hogy   a   megrendelővel   egyeztetett   módon,   minden   hónap   legelején megpróbáljuk megbecsülni azokat a feladatokat, amiket el kell végezni, azután megbecsüljük azt, hogy ez nagyjából milyen tanácsadói közreműködéssel fog járni, ez egyébként óra elszámolás alapján történt az AAM és a BKV között, és azután pedig ezeket  a  feladatokat  elvégezzük,  ezeket  jóváhagyatjuk  és  az  erre  vonatkozó időelszámolás képezi a teljesítésigazolás alapját. Ebben az úgynevezett audit jelentésben,amiben a 4 metró irányításával és felügyeletével kapcsolatban nagyon súlyos hiányosságokra hívtuk fel a figyelmet, javaslatot tettünk arra is, hogy mi az, amin a leghamarabb jó lenne javítani akár egy prioritási sorrend felállításával is. A leges legfontosabb feladat én szerintem, amit elvégeztünk ezzel kapcsolatban, hogy egyáltalán fel kellett találni azt a projekt sikeres végrehajtását biztosító szervezetet, azt az irányítási struktúrát, amiben ez jól tud működni. Ez azt jelenti, hogy a projektmenedzsment területén két nagyon fontos fórumot vezessenek be. A projektirányító bizottság az az irányítási szervezet, amelyik nem is az operatív, hanem inkább a projektek stratégiai irányításáért felelős, és az összes kulcsszereplő munkájának az összefogásával képes arra, hogy a projektet a megfelelő határidőre, minőségben és kockázatok nélkül való leszállításában irányítsa. Ilyen nem működött addig. Az erre vonatkozó ügyrendet, magát a struktúrát, a szereplőket, hogy mivel foglalkozzon egyáltalán, tehát az AAM első feladata az volt, hogy ennek a működését definiálja, illetve a megfelelő szereplőket, a hozzátartozó felelősségi és hatásköröket minél jobban definiálja. Ehhez hozzátartozik az is, hogy általában a különböző folyamatos szolgáltatást nyújtó szervezeteknek és az egy, konkrét beruházási projekt lebonyolítására vonatkozó szervezeteknek eléggé más a működés módja és a kettőt nagyon nehéz összeegyeztetni. Tehát például a 4 metró lebonyolítására létrehozott projektszervezetnek a működésmódját összhangba is kellett valamilyen módon hozni a BKV-nak az  általános működésmódjával, ez egy elég  komoly feladat volt. A projektfelügyelő bizottság, mint másik ilyen fórum pedig alapvetően a projektnek a megfelelő kontrolljával, illetve a felügyeletével foglalkozik, ez volt a másik olyan nagyon fontos tevékenysége az AAM-nek, hogy ennek a működését és működtetését támogatta. Egyébként ha én jól emlékszem, akkor ennek a szerződésnek a keretén belül 5 vagy 6 hónapig is tudott dolgozni több tanácsadó is az AAM részéről. A keretszerződés ha jól emlékszem, ötven millió forintos volt és ugye ez arra szolgált, hogy a BKV folyamatosan tudja lehívni azokat a szakértői ráfordításokat, amik a munka elvégzéséhez szükségesek, amíg csak ez a keretösszeg el nem fogy.

 

Ügyész kérdése:  Ez a két bizottság, amit említett a projektirányító  és a projektfelügyelő bizottság, ez az Önök munkája folyományaként kezdte meg a működését?

 

Tanú:

 

Én azt gondolom, hogy igen.

Ügyész kérdése: Mikor álltak fel ezek a bizottságok körülbelül? Tanú:

 

Szerintem  talán  márciusban,  de  elképzelhető,  hogy  ebben  tévedek.  Január  végén mutattuk be az első elemző, illetve tényfeltáró audit jelentésünket, ennek van egy átfutási ideje, mire minden szereplő megismeri az abban foglaltakat, van egy átfutási idő, mire a kulcsszereplőkkel el lehet fogadtatni azt, hogy milyen beavatkozási tevékenységek szükségesek ahhoz, hogy egy jobb irányítási struktúra állhasson fel, és utána lehet elkezdeni ezeket ténylegesen is először papíron és elméletben, utána pedig gyakorlatban is működtetni.

 

Ügyész kérdése:   Ennek a szerződésnek a megrendelője a BKV Zrt. volt. Készítettek-e olyan anyagokat, amelyek nem a BKV Zrt. részére készültek?

 

Tanú:Ezt úgy érti, hogy nem a BKV Zrt. akarta őket felhasználni? Ügyész: Igen.

Tanú:

 

Nem tudom, amilyen anyagokat készítettünk azt tulajdonképpen a BKV számára készítettük, de teljesen elképzelhető és érthető is, hogyha a BKV-val kapcsolatban lévő szervezetek, úgy értem, hogy a 4 metró bármilyen közreműködő szervezete vagy felügyeleti szervezete ezeket az anyagokat felhasználta.

 

Ügyész kérdése:     Esetleg  vissza  tud-e  emlékezni  arra,  hogy  készítettek-e  olyan anyagokat, amelyek nem a BKV Zrt. nevében készültek, hanem a Főpolgármesteri Hivatal saját  iratait  fogalmazták  meg  Önök?  Egyáltalán  lehetőséget  adott-e  ilyenre  ez  a szerződés?

 

Tanú:

 

Az biztos, hogy B. L.hoz azok az anyagok, amiket e közben készítettünk, hiszen ő a 4 metró irányításában   Budapest város főmérnökeként vett részt, ami a 4 metróval kapcsolatos egyik felügyeleti és irányítási kulcspozíció, tehát azok az anyagok, amik a 4 metróval kapcsolatosan készültek a BKV-ban természetesen, az ő munkaköréhez is hozzátartoztak és az ő tájékoztatását is nyilvánvalóan szolgálhatták, éppen ezért, hogyha őneki bármilyen munkájához erre szüksége volt, mi ezt rendelkezésre bocsátottuk.

 

Ügyész tanú elé tárja K. G. által a nyomozati tanúvallomásához csatolt ( 44. kötet

30.553. oldal), az AAM Zrt. teljesítését tartalmazó DVD-n található, arról kinyomtatott következő   iratokat:      Budapest  Főváros   fejlécével   ellátott   főpolgármesteri-főjegyzői együttes intézkedést, amely a Főpolgármesteri Hivatal SZMSZ-ének módosításáról szól, a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főpolgármester-helyettes fejlécével ellátott 10-

428/2007. iktatószámú előterjesztést, a Főpolgármester-helyettes fejlécével ellátott, iktatószámmal nem rendelkező, a 4 metró projekt helyzetének és előrehaladásának bemutatása, a Rákóczi téren megvalósítandó mélygarázs megalapozottsága tárgyú tájékoztatást.

 

Ügyész kérdése:  Önök  ezeknek  a  dokumentumoknak  az  elkészítésében, megfogalmazásában részt vettek, Önök csinálták ezeket?

 

Tanú:

 

Teljes mértékben elképzelhető, hogy olyan adatok felhasználásával készültek ezek az előterjesztések, amiket az AAM készített el. Az elsőt részben említettem is, hogy miért, ahogy említettem, egy olyan projektszervezet, ami egy konkrét beruházási projektnek a megvalósításával foglalkozik, és egy olyan szervezet, ami alapvetően egy stabil és fix szolgáltatást nyújt, másféle működésmódra kényszerül. Az egyikben túlnyomó részt olyan rutinfeladatok szerepelnek, amiket hosszú időn keresztül egyenletes szolgáltatással kell nyújtani, egy konkrét beruházási projekt esetében viszont egy olyan szervezetre van szükség, ami éppen a legaktuálisabb, legnagyobb prioritást élvező feladatoknak a megvalósítására szolgál. Más működésmód tartozik tehát a kettőhöz. Amikor említettem, hogy ezeket a szükséges projektfórumokat, mint a projektirányító bizottság, projektfelügyelő bizottság létre kellett hozni, és ezeknek a működését valamilyen módon garantálni kellett, akkor teljesen természetes, hogy ennek egy visszahatása is megleszmagára a befogadó szervezetre. Ehhez  hozzá kell tenni, hogy a 4 metró lebonyolításáért a  BKV  volt  szervezetileg  felelős,  tehát  minden  olyan  fórumot  és  intézkedést,  amit egyébként a DBR-en keresztül a BKV-nak kellett meghozni, a BKV szervezeti és működési módjába valamilyen módon integrálni kellett. Tehát pl. esetlegesen a BKV SZMSZ-ét, a BKV működési rendjét is alkalmassá kellett tenni arra, hogy egy projektműködést tudjon biztosítani.

 

Ügyész kérdése:   Kérem nézze meg a dokumentumot, ez nem a BKV SZMSZ-ének a módosításáról szól, hanem a Főpolgármesteri Hivatal SZMSZ-ének a módosításáról.

 

Tanú:

 

Persze, de hát minden olyan szervezetnek, amelyiknek a 4 metró lebonyolításával vagy felügyeletével kapcsolatosan feladata van, annak erre alkalmasnak is kell lennie.

 

Ügyész kérdése:   Ki kérte meg Önöket arra, hogy a BKV dokumentumain kívül más szervezetnek a dokumentumait is elkészítsék?

 

Tanú:

 

Én úgy emlékszem, hogy alapvetően a mi munkánk mindig is két területen zajlott, tehát amennyire a BKV-n belül Antal Attila akkori vezérigazgató úrnak az irányítása alatt tudott zajlani,  a  mellett  nagyon  fontos  volt  az  is,  hogy  a  megfelelő  felügyeleti  fórumok  is megfelelő tájékoztatást kapjanak a munka tényleges előrehaladásáról. Tehát nekünk munkakapcsolatunk a BKV-n belüli, a DBR-en belüli egyes személyekkel volt, és a főváros részéről B.úrral elég sok közös kapcsolódási pontunk volt.

 

Ügyészkérdése:  Azt honnét tudták, hogy mi ezeknek az előterjesztéseknek a szabályos formátuma?

 

Tanú:

 

Gondolom elmagyarázták. Nem értem a kérdést.

 

Ügyészkérdése:  Olyan iratot készítenek, amin szerepel a Főpolgármesteri Hivatal vagy a Főpolgármester-helyettes fejléce, szerepel rajta a Főpolgármester-helyettes aláírása, ez szerintem túl megy azon, hogy mint egy tájékoztató anyagot nyújtanak a Főpolgármesteri Hivatal részére. Ki hatalmazta fel Önöket, hogy a Főpolgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó anyagokat ilyen mélységig elkészítsenek?

 

Tanú:

 

Én nem hiszem azt, hogy mi fővárosi előterjesztéseket írtunk volna, én inkább azt gondolom, hogy az AAM által készült anyagokat B.úr teljes egészében fel tudta használni. Ezekben az előterjesztésekben szereplő információkat nyilvánvalóan kaphatta tőlünk, mi ezeket teljes mértékben rendelkezésre bocsátottuk. Az, hogy hogyan néz ki formailag egy előterjesztés ehhez mi nem kellettünk, tehát B.úr szabadon használhatta ezeket az információkat, szerkeszthette. Én nem hiszem, hogy mi tőlünk olyan konkrét előterjesztés született volna, ha csak nem úgy, hogy már a végső anyagot is esetleg megnéztük vagy megkaptuk.

 

Ügyész kérdése:    Esetleg  úgy  kerülhetett  ez  az  anyag  a  DVD-re,  hogy  B. úrvisszaküldte Önöknek?

 

Tanú:

 

Például igen. Egyébként nem tudom milyen DVD-ről van szó.

 

Tanács elnöke tájékoztatja a tanút a DVD becsatolásának körülményéről, illetve tanú elé tárja K. G. tanú nyomozati vallomásához becsatolt DVD lemez tartalmát.

 

Tanú:

 

Többféleképpen kerülhettek a DVD-re anyagok. Azokban az anyagokban, amiket készítettünk, több elfogadási és jóváhagyási pont is van. Tehát nagyon is elképzelhető az, hogy a dokumentum véleményezésének vagy elfogadásának, egyeztetésének vagy információval való feltöltésének bizonyos fázisában ezek nálunk voltak. Az is teljes mértékben elképzelhető, hogy a kiinduló információkat az AAM készítette.

 

Ügyészkérdése:   Az Ön előtt lévő Céges melléklet 34. kötet 819. oldalán Önnek március hónapra 389 és fél órát, M. K-nak pedig 308 óra szerepel elszámolásként. Ez hogyan lehetséges?

 

Tanú:

 

Nem tudom, nem emlékszem már rá. Az is elképzelhető, hogy elírás.   Nem láttam mostanában ezt a dokumentumot, tehát így egy perc alatt nem tudom, hogy ez konkrétan miért tartalmaz ekkora óraszámokat.

 

Ügyész kérdése:   Kérem, lapozzon az Ön előtt lévő 34. kötet   769. oldalára. Említette, hogy ennek a 2007. január 24-én kelt szerződésnek a kidolgozásában nem vett részt, arra tud válaszolni, hogy ez kinek a szerződésmintája, ez az Önök bevált szerződése?

 

Tanú:

 

Én úgy látom, hogy igen.

Ügyész kérdése: Tehát akkor ezt nem a BKV, hanem Önök készítették? Tanú:

 

Igen.

 

Az ügyész jelzi, hogy a vád tárgyát képező első AAM-BKV. szerződéssel kapcsolatban nincs több kérdése.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Milyen nagyobb projektben vett részt, ami a

BKV és az AAM között volt? Tanú:

2003. februártól dolgoztam alvállalkozóként folyamatosan az AAM Zrt.-nek. Talán 3 jelentősebb olyan projekt volt, amiben én is részt vettem. A legkorábbi  a BKV és a főváros közötti kompenzációs rendszer auditjára vonatkozott. Ez azt célozta meg, hogy a kétszervezet közötti elszámolásnak a módszerét és az ezt alátámasztó adatokat az AAM szakértői módon támogassa, tehát ez egy egyszerű audit feladat volt, nem is volt különösebben hosszú. A 2. projekt, ha jól emlékszem, akkor az a BKV informatikai stratégiájára vonatkozó audit volt, a különböző informatikai szervezeteknek egy középtávú stratégiáját kellett megnézni, hogy az formailag, szervezetileg, tartalmilag szolgálja-e a BKV  érdekeit,  ezeknek  a  megvalósítása  és  maga  az  informatikai  stratégia  rendben lévőnek tűnik-e. A 3. projekt volt a legnagyobb és a leghosszabb, az pedig a chipkártyás beléptető rendszer kiválasztási fázisára vonatkozott, azt hiszem Elektra-nak hívták annak idején ezt a rendszert, amikor is a BKV több ajánlatot is bekért, és a szállító kiválasztására vonatkozó projektben vett részt az AAM informatikai tanácsadóként.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ön ekkor már vezető tanácsadó volt? Tanú:

Gondolom igen.

 

HagyóMiklósI.r.vádlottvédőjénekkérdése: Milyen költségvolumenű szerződések voltak ezek?

 

Tanú:

 

Az   Elektrás   néhány   tízmilliós   feladat   volt,   az   informatikai   stratégiai   audit   és   a kompenzációs rendszer auditja pedig szerintem 1-2 milliós, tehát az 5 millió alatti.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Dolgozott az AAM más nagyobb cégeknek is? Illetőleg volt az Ön tudomása szerint kormányzati vagy állami megbízása is?

 

Tanú:

 

Hogyne. Az AAM-nek több szektorból származtak az ügyfelei. Az államigazgatás részéről ugyanúgy, mint bankok, szolgáltató vállalatok. Volumenre biztos, hogy milliárdos szerződésállománya volt 2003-tól kezdve az AAM-nek, ennek a legnagyobb része egyébként az államigazgatásból származott, a központi hivatalból, a Belügyminisztérium volt az egyik legnagyobb folyamatos megrendelője az AAM-nek, de több minisztérium is és több állami hivatal is dolgozott együtt az AAM-mel.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ha  a  piaci  helyzetet  tekintve  akarja elhelyezni az Ön munkaadóját, akkor hol helyezi el az ilyen típusú cégek sorában?

 

Tanú:

 

A magyar piacon biztos, hogy az első 5-ben.

 

HagyóMiklósI.r.vádlottvédőjénekkérdése: Amikor a feladatot megkapta, akkor Önt ki bízta meg ennek az auditnak az elkészítésével személy szerint?

 

Tanú:

 

Az AAM-ben? Ennek az a folyamata, hogy általában egy kisebb értekezlet van arra vonatkozóan, hogy a különböző megrendeléseket megelőző megkereséseket elosszák azok között a tanácsadók között, akik ezt végre tudják hajtani. Én ezen a megbeszélésennem vettem részt, de elég valószínű, hogy nekem K. G. szólt arról, hogy ez a feladat van.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Azt tudja, hogy B. L. először az

AAM-től kivel vette fel a kapcsolatot? Tanú:

Nem.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ön tehát K. G.tól informálódott arról, hogy ezt a munkát el kell végezni?

 

Tanú:

 

Valószínűsítem. Mivel mondom ez általában értekezleten szokott felmerülni és ott szoktak ezek a munkák kiosztásra kerülni, amin én nem vettem részt. Nem engem keresett meg B. L., én nem is ismertem őt korábban, ő a céget kereste meg.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Miután  a  megbízást  megkapta,  akkor kapcsolatba lépett B. L.val?

 

Tanú:

 

Hogyne, és a munkának legalább az első nagy vonalú fixálását el tudtuk akkor végezni, tehát akkor próbáltam megérteni azt, hogy mire is lenne szükség. Úgyhogy az első megbeszélésen igen én részt vettem.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Ha jól  értem akkor  a szerződés olyan időpontban jött létre, január 24-én, amikor a munkát gyakorlatilag már elkezdték.

 

Tanú:

 

Mi a szerződés tényleges aláírása előtt már elkezdtük a munkát végrehajtani igen. Tehát magát a formális és hivatalos aláírást nem vártuk meg a munka elkezdésével, hanem amikor a megállapodás megszületett arra, hogy ezt a munkát el kell végezni, a szóbeli megállapodás, akkor elkezdtük ezt a feladatot elvégezni.

 

Tanács elnöke tanú elé tárja K. G. nyomozati vallomásához csatolt DVD lemezről a 2007. január 17-ei projektindító megbeszélésről készült emlékeztetőt.

 

Tanú:

 

Ez elég reálisnak tűnik a munka megindulására.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Hagyó Miklóst mikor ismerte meg és milyen körülmények között?

 

Tanú:

 

Én azt hiszem, hogy Hagyó Miklóst legelőször azon a fórumon láttam, ahol a 4 metrót érintő audit jelentést a Főpolgármesteri Hivatalon belül bemutattuk. Oda egyébként énB. L.val együtt érkeztem, hogy ezt a prezentációt, illetve az auditnak az eredményeit a főpolgármester úr számára bemutassuk. Ha jól emlékszem akkor ő már ott volt.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ez a szerződés aláírása után történt? Tanú:

 

Igen, ez szerintem márciusban lehetett már.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Addig nem beszélt vele? Nem találkozott vele? Semmilyen kontaktus nem volt Önök között?

 

Tanú:

 

Nem.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ha összegezni akarná a jelentés lényegét, akkor ezt hogyan tudná összefoglalni?

 

Tanú:

 

Megpróbálom. A legfontosabb talán az, hogy a 4 metró operatív és stratégiai irányítási módszereit, illetve a felügyeleti eljárásait megismerve azt kellett észrevennünk, hogy a 4 metró olyan súlyos szervezeti és irányítási problémáktól szenved, amiknek a figyelmen kívül hagyása igen súlyosan veszélyezteti a 4 metró projekt megvalósításának mind a határidejét, mind a minőségét, mind pedig a költségkereteit.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Az Ön szakmai tapasztalatát is alapul véve ezt a tevékenységet, amit Önök elvégeztek, a BKV vagy a DBR Metró személyi állománya meg tudta volna csinálni?

 

Tanú:

 

Nem hinném. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott  védőjének kérdése: Miért? 

Tanú:

Az egyik fontos dolog e körben, hogy egy auditot, egy feltáró jellegű munkát nem érdemes olyasvalakire bízni, aki önmaga is része ennek az irányítási struktúrának, hiszen ott olyan információ  torzulás  jön  létre,  olyan  szerepzavar  vagy szereptévesztés lehet,  hogy az ember, azt amit saját maga vizsgál, nem tudja elfogulatlanul vizsgálni, ha ő maga is a része. A másik fontos dolog pedig, hogy a projektmenedzsment szempontú felmérésnek vagy vizsgálatnak hogy úgy mondjam nem voltak a BKV-ban hagyományai. Maga a projektmenedzsment egy olyan speciális szakterületnek számít, amivel a BKV nem rendelkezett akkor, és a projektirányításra és projektfelügyeletre vonatkozóan én nem is hiszem, hogy ez a kompetencia rendelkezésre állt volna.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ha jól értem egyrészt lélektanilag, másrészt pedig szaktudás okán sem.Tanú:

Lélektanilag, etikailag igen, a másik pedig szakértelem hiányában igen. 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Most csak erről a témakörről kérdezem. Kik

számára hasznosult az a munka, amit Önök végeztek? Kik hasznosíthattak belőle, kik szerezhettek belőle olyan ismereteket, amelyek később hasznosíthatók voltak?

 

Tanú:

 

Ha  mondjuk  százalékosan  el  kellene  osztanom  ennek  a  felhasználását,  akkor  azt mondom, hogy elsősorban a BKV vezetése és mondjuk egy jó 80%-ot tennék is e mellé, hiszen a beruházás megvalósítója a BKV volt, és az ezzel járó felelősség a BKV-nál volt. Én azt gondolom, mivel a BKV vezetője volt egy személyben felelős a beruházás megvalósításáért, ezért ennek az elsőrendű haszonélvezője a BKV vezetése volt. Azt gondolom, hogy egy 10 %-ban azt mondanám, hogy a BKV-n belül az a DBR, illetve az a vállalkozókat összefogó szervezet jól járhatott ezekkel az információkkal, akik maguk is ennek az operatív irányításnak a részei voltak, és azt gondolom, hogy egy másik 10 %-ot mindenképpen tennék a projektfelügyeletért felelős szervezetnek is, ami jelen esetben elsősorban a Főpolgármesteri Hivatal, de valamilyen részben természetesen maga a kormány is, a Magyar Állam, amennyiben ennek a felügyeleti struktúrának a tetején áll.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ön tanú, de egyben szakember is. Azt mondja a vádirat, hogy az a munka, amit Önök végeztek, és most itt erre a dologra gondolok, amiről beszéltünk, a BKV Zrt. számára szükségtelen szolgáltatás volt. Mi erről az Ön álláspontja, annak az embernek, aki érintve van ugyan, de szakember?

 

Tanú:

 

Nemhogy szükségtelennek, hanem kifejezetten indokoltnak és szükségesnek látjuk, ez persze nem meglepő, hiszen abban az anyagban, amit készítettünk is ezt írtuk le. Egyébként ez egy több száz milliárdos projekt amiről beszélünk, tehát a maga nemében teljesen egyedülálló, itt az országban, de talán a térségben is, ez egy nagyon kiemelkedő projekt, aminek a kockázatai is nagyon kiemelkedőek, mind költségben, mind pedig határidőben és minőség tekintetében. Az a különleges eljárás, ami egyébként a projektek irányításához tartozik, és amire egy egyébként közlekedési szolgáltatást nyújtó vállalat természetesen nincs felkészülve, teljesen érthető, hogy kívülről igyekszik ezt a szakértelmet és ezt a kapacitást megszerezni.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: 2008. február 27-én egy nagy internetes újságban az  jelent meg, hogy az a munka, amit Önök végeztek az olyan, hogy azt egy titkárnő is meg tudja csinálni, tehát olyan természetű munka volt, amely nem igényel speciális szakismeretet. Ezzel egyetért-e?

 

Tanú:

 

A projektmenedzsment egy külön szakma, külön képesítés is kell, és speciális szaktudás szükséges, ezt különböző helyeken tanítják, egyetemeken tanítják ezt a készséget, tehát mondjuk nem csak egy jól felkészült titkárnőtől áll messze, de egyébként a szervezéshez, tervezéshez értő, egyébként kimagasló tudású szakemberek sem feltétlenül jó projektmenedzserek.   Ez   egy   külön   szakma,   aminek   meghatározott   nemzetközisztenderdjei vannak, amely szerint ezt a szakmát végezni lehet, és egyébként nagyon sok helyen kötik is egy ilyen fajta speciális szakértelem meglétét ahhoz, hogy az ember nagy projekteket vezethessen.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védője:

 

Még két kérdésem volna, amely globális kérdés, időben követi a másik két vád tárgyává tett szerződést, de nem áll szándékomban a továbbiakban kérdéseket feltenni, ezért arra kérek a T. Törvényszéktől engedélyt, hogy ezt a két kérdést feltehessen most.

 

Tanács elnökének kérdésére ügyész: Hozzájárulok ehhez.

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Ön   2008-ig   dolgozott   az   akkori munkaadójának. Mi volt az oka annak, hogy 2008-ban megvált a cégtől?

 

Tanú:

 

Ennek nagyon egyszerű oka van. Egyszerűen az a fajta botrány, az az egész országos méretű botrány, amibe az AAM teljesen érthetetlen módon belekeveredett olyan szükségtelen és kellemetlen üzleti és piaci helyzetet eredményezett, amiben az AAM-nek a szerződésállománya nagyon radikálisan és nagyon drasztikusan lecsökkent már 2008. legelején. Ekkor az AAM kénytelen volt nagyon sok, egyébként jó munkát végző tanácsadójától megválni.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Ha megpróbálná forintban kifejezni azt a kárt,  ami  a  piacvesztés  folytán  az  Ön  akkori  munkaadóját  érte,  azt  milyen  módon határozná meg?

 

Tanú:

 

Ez biztosan milliárdos nagyságrendű tétel volt. Akkor az AAM már egy milliárdos árbevétellel rendelkező cég volt, és ez nagyon-nagyon komolyan visszazuhant. Én olyan 2 milliárd környékére tenném azt, ami ennek a szükségtelen felhajtásnak a következtében kárként jelentkezett.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:   Ami 2008. tavaszán az AAM kapcsán felmerült és amelyben az AAM-et valamilyen formában megbélyegezték az alaptalan volt? Volt-e annak bármilyen alapja?

 

Tanú:

 

Semmilyen alapja nem volt, tökéletesen alaptalan és érthetetlen.

 

AntalAttilaIII.r.vádlottvédőjénekkérdése:    Van-e tudomása a Magyar Államkincstár, Budapest Főváros Önkormányzata és a BKV Zrt. között 2004-ben a 4 metróvonal finanszírozásával kapcsolatos szerződésről?

 

Tanú:

 

Egész biztosan igen.Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:     Emlékszik arra, hogy a 4 metróprojekt költséggel kapcsolatosan ki a költségviselő a szerződés szerint?

 

Tanú:

 

Tulajdonképpen egy költségviselője van az egész 4 metróprojektnek, legalábbis abban a

2004-es szerződésben egész biztosan a BKV a felelős a 4 metró megvalósításáért, hiszen maga a beruházó is a BKV. Én úgy emlékszem, hogy ebben benne van, hogy a 4 metróval kapcsolatos minden költség a BKV költsége.

 

AntalAttilaIII.r.vádlottvédőjénekkérdése:   Nyilván Ön nem jogász, de azt kérdezném a szerződés ismeretében Öntől, hogy ezek alapján a szerződéses rendelkezések alapján, amit most el tetszett mondani, az a szerződés, amit kötöttek a BKV Zrt.-vel, amit Önök teljesítettek annak a költségét kinek kellett viselnie?

 

Tanú:

 

A BKV-nak, ez teljesen egyértelmű.

 

AntalAttilaIII.r.vádlottvédőjénekkérdése: Kérem ismételten nézze meg az Ön előtt lévő Céges melléklet 34. kötetében lévő teljesítésigazolásokat. A 811. oldalon a teljesítésigazolást, ott ugye a teljesítési jegyzőkönyvben azt olvassa a 4. sorban, hogy

2007. január hónapban, a 815. oldalon lévő teljesítésigazolást, amiben az szerepel, hogy február hónapban, majd az ügyész úr által említett 819. oldalon lévő teljesítésigazolást, melynek 4. sora azt tartalmazza, hogy március hónapig.

 

Tanú:

 

Igen, látom.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  Elképzelhető,  hogy  a  3.  teljesítési jegyzőkönyvben a kezdettől fogva felmerült munkaórákat rögzítették általánosságban, míg az előző két teljesítési jegyzőkönyv pedig egy konkrét jelentéssel vagy egy konkrét feladattal összefüggő munkaórát rögzít?

 

Tanú:

 

Elképzelhető, de tényleg hadd ne emlékezzek erre, én nem fogom tudni visszaidézni a

2007. március hónapot, hogy miért keletkezett olyan többletmunka abban a hónapban, több tippem is lenne, de nem szeretnék tippelgetni.

 

Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére mondom, hogy ez lehet összefüggésben a márciusi közgyűlési előterjesztéssel is. Elképzelhető, hogy ez olyan többlet feladat lehetett akkor, ahogy említettem az előbb is, magának a vizsgálatnak ezt az anyagát, mind dokumentáció, mind prezentáció formájában nagyon sok helyen meg kellett mutatni elsősorban azért, hogy egy egységes kép és egy egységes kontrollpont legyen a fölött, hogy a megállapításaink milyen beavatkozást igényelnek. Ezt ahogy már említettem a DBR-től kezdve egészen a fővárosi közgyűlésig minden érdekelt félnek meg kellett ismernie.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése: Akik a teljesítési jegyzőkönyvben szerepelnekazok közül, ki az, akit Ön úgy gondol, hogy a leginkább felkészülten nyilatkozni tud a szerződéssel kapcsolatosan? Ki az, aki még a teljesítésről érdemben nyilatkozni tud Ön szerint?

 

Tanú:

 

Legnagyobb részben én, ahogy látja is az átfedésekben, néhány tanácsadó inkább csak a munka elején dolgozott kiemelkedően sokat, ahogy mondtam az első néhány hétben, hiszen ott extra nagy igénybevételt kellett beállítani a csatasorba. Később pedig már inkább egy olyan viszonylag fix tanácsadói gárda alakult ki, aki amiatt, hogy nagyobb rálátása volt a 4 metró projektet érintő feladatokra, természetesen indokolt volt, hogy ez a néhány tanácsadó dolgozzon benne, de én azt gondolnám, hogy a legjobban én látom ezt. Ha áprilisit is mondhatok, akkor azt mondanám, hogy S. T., akit érdemes erről megkérdezni.

 

Tanács elnöke ismerteti és tanú elé tárja a 2007. január 17-én készült projektindító megbeszélésről  készült  emlékeztetőt  K.  G. tanúvallomásához  csatolt  DVD lemezről ( BKVPRM01/Munka/2007.01./cselekvési terv/2007.január17. Kick off memo./.

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

Igen, ahogy az előbb is említettem, ezek hangoztak el a megbeszélésen.

 

Tanács elnöke tanú elé tárja a 2007. márciusi 10-428/2007. számú előterjesztést és határozati javaslatot K. G. tanúvallomásához csatolt DVD lemezről (BKVPRM01/Munka/2007.03./07 KGY előterjesztés/metróelőterjesztés).

 

Tanács elnökének kérdésére tanú:

 

Ezt írhattuk mi is, meg lehetett nálunk azért is, hogy meglegyen ez a dokumentum és rendelkezésre álljon és tudjunk róla, hogy a Főpolgármesteri Hivatalban milyen határozat születik a benne lévőkkel kapcsolatban. Mind a kettő lehet.

 

Tanács elnöke tanú elé tárja Hagyó Miklós I. r. vádlott tárgyalási vallomásának mellékletéből a 2007. március 29-ei közgyűlési előterjesztést, illetve annak mellékleteként a 2007. március 14-én kelt, a 4 metro projekt helyzetének bemutatásáról és a szükséges intézkedési javaslatokról a projekt sikerének érdekében, összeállította dr. B. L. címmel készült jelentést.

 

Tanú:

 

Ebben szerepel a mi audit jelentésünk egy része. Az ön által mutatott dokumentumnak az egyik része ahhoz a munkához kapcsolódik, amit mit végeztünk, ez az összefoglaló a 4 metró projektnek az előrehaladását több szempontból is vizsgálja, például műszakilag, pénzügyi teljesítésileg, és ennek csak egy meghatározott részét kellett az AAM-nek elvégeznie,  magyarán  szólva  a  szervezeti  felépítésre,  ezt  végeztük  el  januárban.  A márciusi közgyűlési anyag pedig azt jelenti, azt az integrációs feladatot, amiben az egyes állomásokra, az egyes kivitelezési szerződésekre vonatkozó műszaki típusú előrehaladási jelentések, a pénzügyi és szerződéses állapotokat felmérő jelentések és a szervezeti hiányosságokkal kapcsolatos jelentések egy összefoglaló anyagba kerültek össze.

 

Tanács elnökének azon kérdésére, hogy a 2007. januári szerződés teljesítésévelkapcsolatban kivel egyeztetett még a feladatokról, tanú:

 

Én G. L-val és D. Z.-al is egyeztettem a feladatokról. Arra nem emlékszem, hogy júniusban G. L még a DBR élén volt-e, de egészen addig, amíg a DBR-t ő vezette, addig folyamatosan vele is egyeztettünk.

 

Tanács elnökének azon kérdésére, hogy Antal Attilával egyeztetett-e, tanú:

 

A januárban  megkötött  szerződés  során Antal Attilával  nagyon  sokat  egyeztettem. A

teljesítés során találkoztunk vele, beszéltünk vele.

 

Tanács elnöke 10 óra 23 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 10 óra 33 perckor folytatja.

 

Tanács elnöke tanú elé tárja a nyomozati iratok, céges melléklet 34. kötet 827. és 831. oldalain lévő teljesítési jegyzőkönyveket, azzal, hogy mindkettőnél május hónap szerepel a teljesítés idejeként, az időtartam is azonos, illetve a 2007. június 30-án kelt teljesítési jegyzőkönyvben a kimutatott óraelszámolás ettől lefelé eltér.

 

Tanú:

 

Én  felételezem  hogy  itt  elírásról  van  szó,  mivel  a  2.  májusi  teljesítésigazolásként megnézett dokumentumon június 30-ai határidő van, ezért én azt feltételezem, hogy a május hónap az elírás az elején, meg a 467 óra is elírás lehet. De azért azt szeretném hozzátenni, hogy amilyen termékeket és dokumentumokat Ön a teljesítésigazoláson lát, illetve óraráfordítást lát, az nem azt jelenti, hogy az említett tanácsadói órában ezek a termékek készültek el. A megbízási szerződés típusú feladatvégzés alapvetően nem termékkészítésről szól. Tehát itt nem arról van szó, hogy amelyik termékek fel vannak tüntetve a teljesítésigazolásban, ezeknek a dokumentumoknak az elkészítésével telt a hónap. A megbízási szerződésben szereplő feladatok folyamatos ellátásáról szól inkább ez a feladat és a termékeket inkább csak azért szoktuk megjelölni, hogy lehessen utólag látni azt, hogy mikor készültek ezek és lehessen látni azt, hogy ahogy a projektmunka előrehalad ennek során milyen dokumentumok állnak elő. De ez nem olyan értelemben képezi a teljesítésigazolás részét, minthogy ezek a dokumentumok voltak éppen a havi megállapodásnak a tárgyai, hiszen az AAM bizonyos feladatok ellátására és bizonyos tevékenységek elvégzésére vállalkozott, nem pedig dokumentumok megírására. A dokumentum készítés az inkább ennek a tevékenységnek egyfajta mellékterméke vagy terméke.

A vád tárgyává tett első AAM szerződéssel kapcsolatban további kérdés nem volt. 

Ügyész kérdése:  2007.  augusztusban  a  DBR  metró  projektigazgatóság  szervezeti

átalakítása és működése auditja tárgyú BKV Zrt. és AAM Zrt. kötött szerződéssel kapcsolatban szeretnék néhány rövid kérdést feltenni. Ezt a szerződést fel tudja idézni?

 

Tanú:

 

Igen.

 

Ügyész kérdése:     Ez is egy szervezeti átvilágítás és audit volt, ez miben volt több a januárinál?Tanú:

 

Nem is inkább több, hanem inkább másra vonatkozott. A januári átvilágítás egyrészt egy nagyon rövid idő alatt elkészített elemző tevékenység volt és alapvetően a 4 metró irányításának, ahogy több helyen szerepelt is egy felső szintű áttekintését tette csak lehetővé. Amikor augusztusban a DBR-nek az átvilágítására került sor, ott ezt már ahhoz a munkához kapcsolódóan végeztük el, hogy a 4 metró egyes irányítási szintjei minél gördülékenyebben és minél megfelelőbben tudják elvégezni ezeket a tevékenységeket. Tehát a DBR metróprojekt igazgatóság a BKV egyik szervezeti egységeként kifejezetten a

4 metró projekt irányításának és koordinációs feladatainak az elvégzésére alakult, viszonylag jól elkülönült szervezet volt. Azért kellett egy nagyon alapos vizsgálatnak alávetni, mert a januári elemzésből nagyon világosan kiderült, hogy a problémák túlnyomó része,  egyébként  főleg  az  operatív  irányítással  kapcsolatos  része  nagyon  is  a  DBR szintjén jelentkezik a legjobban. Éppen ezért volt elsőrendű fontosságú, hogy miközben egyfajta tűzoltásként a projekt stratégiai irányító szerve, illetve felügyeleti szerve minél hamarabb meg tudja kezdeni a működését, ezzel párhuzamosan   minél jobban meg legyen  erősítve  az  a  szervezet,  amelyik  kifejezetten  a  4  metró  operatív  irányításáért felelős.

 

Ügyész kérdése:    Tehát  volt  egy  helyzetfelmérés,  ha  jól  értem,  majd  augusztusban átvilágították a DBR metro projektigazgatóságot és tettek javaslatokat is?

 

Tanú:

 

Hogyne, persze. Alapvetően ennek a vizsgálatnak a módszere egy folyamatfelmérésen alapuló munkavégzés, ami azt célozza, hogy az adott szervezeti egységnek a keretein belül zajló legfontosabb pénzügyi, műszaki, döntéshozatali, kommunikációs, tervezési, beszámoltatási, hadd ne soroljam, mert nagyon sokáig tartana ezeket mind felsorolni, folyamatait megnézzük, hogyan lehet a legoptimálisabban úgy működtetni, hogy az a projekt érdekeit és a minél gyorsabban, minél jobban a megfelelő helyen meghozható döntések érdekeit szolgálja.

 

Ügyész kérdése:     Tehát  akkor  ez  gyakorlatilag  arra  irányult,  hogy  magát  a  DBR

igazgatóságot alkalmassá tegyék a feladatának az ellátására?

 

Tanú:

 

Igen, jól mondja.

Ügyész kérdése: Mennyire voltak részletesek az Önök által adott javaslatok? Tanú:

 

Annyira, amennyiben a dokumentumban el tudja olvasni.

 

Ügyész kérdése: Alkalmas volt arra ez a javaslat, hogy ez alapján konkrét intézkedéseket kezdjen meg a BKV, hogy újjáépítése ezt a szervezetet?

 

Tanú:

 

Alkalmas,  bár  azt  hozzáteszem,  hogy  a  legnagyobb  hiányosság,  amit  a  DBR  metró igazgatósággal kapcsolatban el lehetett mondani az volt, hogy gyakorlatilag éppen az aprojektmenedzsment  kompetencia  hiányzott  a  szervezetből,  amivel  a  leginkább foglalkoznia kellene. Azok a javaslatok, amiket ezzel kapcsolatba tettünk, ha nagyon nagy vonalúan akarok fogalmazni, akkor két típusba oszthatók. Az egyik stratégiai típusú fejlesztésekre vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy kompetenciát kell bevonni, nagyon pontosan kell meghatározni a döntési fórumokat, illetve a DBR felelősségi szintjének megfelelő feladatokat kell a DBR-hez allokálni. A másik pedig a tűzoltási típusú feladatok, amik arról szólnak, hogy az egyes folyamatokat a már meglévő kapacitással és kompetenciára építve hogyan lehet még hatékonyabbá tenni.

 

Ügyész kérdése:  Tud-e arról, hogy milyen konkrét lépéseket tett a BKV a fejlesztésre? Tanú:

Volt foganatja a javaslatainknak, legalábbis a javaslataink elméleti szinten elfogadásra kerültek, tehát azt hiszem, hogy minden részt vevő megértette azt, hogy a DBR metróigazgatóságnak milyen szerepet kellene vállalnia ebben a projektben és talán azt is, hogy nem igazán alkalmas erre. Azt, hogy a DBR metró projektigazgatóságból hogyan lehet egy projektmenedzsmentre sokkal alkalmasabb szervezetet kialakítani, azért ez nem csak egy olyan elméleti kérdés, amivel kapcsolatban máról-holnapra igazán nagy eredményeket lehetne elérni. Ennek olyan kompetencia bevonási, emberfelvételi, ugye akkor azok a BKV-hoz jönnek, nem a DBR-hez jönnek, tehát pénzügyi, költségvetési, annyiféle vonzata van, hogy az egy nagyon alapos tervezést igényelő feladat.

 

Ügyész kérdése:   Ezt a tervezést az Önök által készített dokumentum alapján lehetett elkezdeni, vagy pedig az Önök által készített dokumentumot már lehetett egyfajta tervnek tekinteni, hogy hogyan kell előre lépni?

 

Tanú:

 

Valamilyen tervnek nyilván lehet tekinteni, de azért ugye ez egyféle vélemény ebből a szempontból, és ez még nagyon sok részletes tervezést is igényelt volna. Például nagyon pontosan kellett volna látni, hogy a 4 metró projektmenedzsmentjével foglalkozó óriási projektszervezet milyen forrásból tud finanszírozódni. Ez akkor, amikor ez a dokumentum készült, azt hiszem még nagyon kezdetleges állapotban volt, hogy mennyire tud a 4 metrónak egyáltalán elkülönült költségvetése lenni. Mivel ebben ez egy viszonylag tisztázatlan  helyzet  volt,  legalábbis  mi  nem  láttunk  ebben  pontosan,  ezért  az  erre vonatkozó döntést még éppen csak előkészíteni tudtuk.

 

Ügyészkérdése:  Bizonyára tud arról, hogy a DBR igazgatóságnak a személyi állománya folyamatosan növekedett 2007-2008-as időszakban. Ez a növekedés összefüggésben lehetett az Önök által készített javaslattal?

 

Tanú: Lehetett.

Ügyész kérdése: Esetleg ennél kategorikusabban tud fogalmazni? Tanú:

Azért nem tudok erre ennél pontosabban válaszolni, mert az, hogy létszámában a DBR

metró  projektigazgatóság  bővüljön  az  egy  dolog.  Hogy  kikkel  bővült,  tehát,  hogy  amegfelelő  projektmenedzsment  kompetenciával  bővült-e  a  DBR  metró projektigazgatóság, ezt már én nem tudom megállapítani, mert azután is, hogy mi már nem dolgoztunk ebben a munkában, azután is még radikálisan növekedett ha jól emlékszem ennek a szervezetnek az állománya. Mivel nem láttuk azt, hogy az oda bekerülő  kompetencia  hogyan  került  oda,  hogyan  került  kiválasztásra, ezért  ezt  nem tudom megállapítani, hogy aszerint az ütemterv szerint és aszerint a menetrend szerint történt-e, amit mi javasoltunk.

 

Ügyész kérdése:     A  2007.  december  22-én  megkötött,  vád  tárgyát  képező  két szerződésnek a megkötését megelőzte egy közbeszerzési eljárás. 2007. novemberében, decemberében dolgoztak az AAM Zrt. képviselői a BKV Zrt. helységeiben?

 

Tanú: Igen.

Ügyész kérdése:  Tudtak arról előzetesen, hogy sor fog kerülni egy ilyen közbeszerzési pályázat kiírására?

 

Tanú: Igen.

Ügyész kérdése:   Hogy milyen témakörökre fog szólni ez a kiírás, arról rendelkeztek-e információkkal?

 

Tanú:

 

Arról, hogy a 4 metróval kapcsolatban, arról igen. Ugye a két szerződés, amiről beszélünk, a stratégiai projektekre vonatkozik az egyik és a 4 metróra a másik. A 4 metróval kapcsolatos közbeszerzési szándékról volt azért tudomásunk, és teljesen természetes, hogy volt róla tudomásunk, hiszen mi magunk voltunk azok, akik javasoltuk azt, hogy addig amíg a DBR metró projektigazgatóság nem lesz képes azokat a speciális projekt menedzsment feladatokat ellátni, addig ezt mindenképpen külső forrásból érdemes beszerezni. Azért is van így, hiszen egy konkrét megvalósulási dátummal rendelkező projekt esetében nem érdemes olyan állandó munkatársakat foglalkoztatni, akiknek a projekt befejeztével nincsen másik feladata. Éppen azért, mivel ez egy meghatározott időszakra vonatkozó feladat mennyiség volt, és még a BKV-ban ez a kompetencia nem állt rendelkezésre, ezért ez egy teljesen ésszerűnek tűnő dolog, nem csak ötlet, hanem gyakorlat a világban, hogy a nagyobb beruházási projektek mellé projektmenedzsment kapacitást vonnak be határozott időre. Erről tehát tudtunk. Ahogy a 4 metróval kapcsolatos feladatainkat végeztük természetesen kiderült az, hogy milyen egyéb olyan futó projektek is vannak a BKV-ban, amik kifejezetten stratégiai jelentőségűek és nem a BKV közvetlen munkavégzését szolgáló szolgáltatásra vonatkoznak, hanem fejlesztési vagy beruházási típusú feladatok. Természetesen azt is lehetett látni 2007-ben, hogy a többi, BKV-ban futó projekt mellé éppúgy elkel ez a fajta szaktudás, mint a 4 metró mellé.

 

Ügyész kérdése:     Kértek esetleg Önöktől segítséget a BKV részéről abban, hogy a pályázati kiírás paramétereit meghatározzák?

 

Tanú:Szerintem nem. A BKV-nak nagyon felkészült gárdája volt arra, hogy közbeszerzéseket, pályázatokat hogyan menedzseljen. Nekem volt velük dolgom régebben is, amikor előző BKV-s szerződéseket kellett előkészíteni, úgyhogy a közbeszerzéshez magához a BKV teljesen  jól  értett.  Az  teljesen  biztos,  hogy  beszélgettünk  arról,  hogy  milyen  típusú feladatok adódnak akkor, amikor egy projektmenedzsmenttel foglalkozó tanácsadó cég tanácsadási munkát végez, de ezt azért a BKV-nak a közbeszerzésén elég jól látták nélkülünk is.

 

Ügyész kérdése:     Részt vett Ön egyébként az AAM Zrt. ajánlatának elkészítésében? Tanú:

Nem nagy részben. Én inkább a BKV-nál futó munkát végeztem addig is irányítási szinten. Arra egy külön csapat volt, aki éppen azzal tudott foglalkozni, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos elvárásoknak megfeleljen, illetve igazolja őket. És amennyiben olyan szakmai információra volt szükség, ami nálunk rendelkezésre állt, teszem azt a megelőző referenciákkal  kapcsolatban,  ahol  én  is  dolgoztam,  ott  természetesen  rendelkezésre álltam.

 

Ügyész kérdése:  Tudta  egyébként,  hogy  hányan  és  kik  kerültek  meghívásra  erre  a közbeszerzésre?

 

Tanú:

 

Szerintem igen.

 

Ügyész kérdése:     Vissza tud emlékezni? Tanú:

Hogy kik arra nem, de szerintem ez egy 3 ajánlatos közbeszerzés lehetett.

 

Ügyész kérdése:   Ha ezt a cégnevet mondom, hogy Golder Associates Zrt., ismeri ezt a céget?

 

Tanú:

 

Most nem emlékszem rá, de elképzelhető, hogy hallottam róluk, mert én szerintem ők is dolgozhattak a BKV környékén. Ezt azért valószínűsítem ennyire, mert a BKV akkori beszerzési stratégiájában volt egy olyan kör, akiket minősített beszállítóknak hívtak. A minősített beszállítói státusz azt jelentette, hogy nem kell minden egyes közbeszerzésnél az alkalmassági feltételt külön bizonyítani, hanem egy eljáráson amikor a cég maga végigmegy, akkor ebben tulajdonképpen előzetesen azokat a belépési feltételeket, amiket a   BKV  az   egyes   pályázókkal   kapcsolatban   elvár   lehet   teljesíteni  és   ezek   már rendelkezésre állnak. Ez megkönnyíti a BKV beszerzésének a feladatát annyiban, hogy amikor egy speciális konkrét beszerzésre kerül sor, akkor ha a minősített beszállók közül választ, akkor az egyrészt egy garancia a minőségre és a referenciára vonatkozóan, másrészt nagymértékben le tudja rövidíteni azt az időt, amin belül a nyertes cég ténylegesen munkavégzést tud elkezdeni.

 

Ügyész kérdése:   Arra vissza tud-e emlékezni, hogy a Golder Associates céggel állt-e az

AAM Zrt. ebben az időszakban munkakapcsolatban?Tanú:

 

Én nem tudok róla.

 

Ügyész kérdése:     Számított arra, hogy ezt a közbeszerzést Önök fogják elnyerni? Tanú:

Erősen reménykedtem benne igen.

 

Tanács elnöke ügyész indítványára ismerteti, majd tanú elé tárja a nyomozati iratok,céges mellékletek 35. kötet 476. oldalától kezdődően a megbízási szerződés tervezetet.

 

Ügyész kérdése:     Felismeri  ezt  a  formátumot?  A  kihallgatása  elején  már  egyszer kérdeztem, hogy a 2007. januári szerződés az az Önök formátuma volt-e. Most ezzel kapcsolatban is kérdezem.

 

Tanú:

 

Ez is lehet könnyen a mi szerződéstervezetünk igen.

 

Ügyész kérdése:    Azért  kérdezem,  mert  ez  a  szerződés  a  közbeszerzési  pályázat kiírásához csatolt szerződésminta, tehát a pályázók arra számíthatnak, hogy ezt a fajta szerződést fogják megkötni. Feltűnt-e ez akkor Önnek, hogy az Önök szerződésmintáját csatolták a közbeszerzési kiíráshoz?

 

Tanú:

 

Nem tűnt fel.

 

Ügyészkérdése:  A 4 metró projekttámogatásával kapcsolatos szerződésnél kérem, hogy szíveskedjen átfogóan ismertetni, hogy ez milyen jellegű szolgáltatás volt. Hány tanácsadóval, ezen belül vezető tanácsadóval, menedzsment tanácsadóval látták el ezt a munkát?

 

Tanú:

 

Hogy hány tanácsadóval, milyen volumenben én ezt már nem fogom tudni megmondani, de  nyilván  van  olyan  dokumentum,  amiből  ez  kiderül  és  akkor  nyilván  úgy  volt.  A feladatnak a jellege tulajdonképpen semmi különlegességet nem tartalmaz, ha visszaemlékezünk a 4 metró támogatásával kapcsolatos első szerződésre. Annak a szerződésnek a keretein belül volt olyan időszak, amikor egyáltalán a 4 metró működését igyekeztünk megismerni és az irányításával és a felügyeletével kapcsolatos szervezetet létrehozni. A 2007. decemberében életbe lépő szerződésnek a keretein belül ugyanazokat az operatív és stratégiai jellegű projektmenedzsment irányítási feladatokat igyekeztünk támogatni, mint ahogy 2007. márciustól, áprilistól kezdve folyamatosan segítettük a munkánkkal a korábban említett fórumokat. Jelenti ez elsősorban egy olyan napi szintű projektműködtetésnek a támogatását, ami szervezéssel, projektdokumentációknak az elkészítésével, feladatok megtervezésével, tervezési módszertanoknak az ellenőrzésével kapcsolatos. Jelenti ez azoknak a fórumoknak a működtetését, amivel gondoskodni lehet arról, hogy egy néhány órás megbeszélés keretében sok résztvevővel, sok akár különbözőérdekkel rendelkező résztvevők között olyan megbeszéléseket lehessen tartani, aminek a végén a megfelelő döntéseket érdemben és a megfelelő szinten meg lehet hozni. Ez nagyon tetemes mennyiségű döntés előkészítési   munkálatokat igényel, hiszen ahhoz, hogy egy döntést a megfelelő információk alapján lehessen meghozni, ahhoz ezeket strukturáltan össze kell gyűjteni és úgy kell tudni bemutatni, hogy mindenki, akinek ebben döntést kell hoznia a megfelelő információk alapján a megfelelő döntéseket hozhassa. Amit evvel kapcsolatban most mondok, az az irányítási szintre és a felügyeleti szintre ugyanúgy érvényes, hiszen ahogy a 4 metróprojekt irányítása alapvetően a BKV-ban történt, úgy a 4 metróprojektnek a felügyelete pedig alapvetően a fővárosnál zajlott. Természetesen ahhoz a feladathoz, hogy a 4 metróprojekt a megfelelő ütemben haladjon előre, a felügyelet tájékoztatása is ugyanúgy hozzá tartozik, hogy ők is megfelelő információkat kapjanak arról, hogy a projekt éppen hogy áll. Hozzátartozik a projektmenedzsment tevékenységhez a projektadminisztrációjának az ellátása is, ami azt jelenti, hogy az összes keletkező dokumentációt olyan strukturált módon kell tárolni és elérhetővé   tenni,   és   a   megfelelő   struktúrában   elhelyezni,   hogy   az   egyrészt   a döntéshozatalt is támogassa, másrészt pedig a különböző ellenőrzések alkalmából hozzájuk lehessen férni. Ezen kívül jelent még egy minőségbiztosítási feladatkört is automatikusan,  ami  azt  jelenti,  hogy  a  projekt  során  keletkező  dokumentumok  és termékek, illetve a projekt megvalósulása során az ellenőrzési, tervezési, kommunikációs folyamatok olyan módon folyjanak le, ahogyan az a leghatékonyabb. Úgyhogy ez egy nagyon szerteágazó típusú tevékenységi kör, de leginkább úgy tudnám megfogalmazni, hogy a projekt irányítási szervét támogatja abban, hogy minél jobban tudjon irányítani.

 

Ügyész kérdése:    Ezeknek a feladatoknak a meghatározása, kiosztása hogyan történt? Ez napi szintű feladatkiosztást jelentett, vagy pedig Önök annyira szervesen beleilleszkedtek a szervezetbe, hogy igazából önállóan tudták ellátni a feladatukat?

 

Tanú:

 

Attól függ. Napi szintű feladatkiosztást ritkábban, de természetesen olyat is. De ahogyan az első szerződés esetében is történt, hogy az éppen az arra a hónapra eső vagy abban a hónapban már látszódó feladatokat azért nyomon lehetett követni. Egyrészt a józan ész alapján is ki lehet találni, hogy vannak olyan értekezletek, olyan fórumok, amik abban a hónapban esedékesek. Másrészt, ahogy a 4 metró projektnek a különböző projektterveit, a főtervet és az arra vonatkozó alterveket az ember megnézi, lehet látni, hogy abban a hónapban mire lehet és kell már előre felkészülni. Persze ilyenkor mindig adódik néhány olyan ad hoc feladat is, amire éppen gyorsan kell reagálni. Ezeket a hónap elején, amikor csak lehetett mindig egyeztettük. Ezen belül voltak heti szintű megbeszéléseink is, amiken az AAM feladatait megbeszéltük és egyeztettük, és itt történt meg az a kicsit részletesebb becslés is, amikor meg tudtuk mondani, hogy egy bizonyos feladat nagyjából hány tanácsadó bevonásával milyen időtartamban végezhető el, ez ugye a feladat bonyolultságától, az információk rendelkezésre állásától, nagyon sok mindentől függ és nyilván akadtak olyan gyors reakciót követelő feladatok is a 4 metróban, ami minden projekt esetében előfordul, amire nagyon gyorsan kell valamit reagálni. A válaszom a kérdésére, hogy ilyen is olyan is, de azért amennyire lehetett, mi igyekeztünk ezt tervezhetően és előre megbecsülhetően kitalálni. Azért az már az addigi tapasztalatokból látszott, hogy nagyjából az a feladatmennyiség, ami minden héten és minden hónapban rendszeresen előfordul, az hány tanácsadónak gyakorlatilag teljes mértékben erre a munkára  történő  allokálásával  jár  együtt  és  amikor  esetleg  kell,  akkor  lehet  ezt  a kapacitást bővíteni.

 

Ügyész kérdése:     Említette, hogy voltak ad hoc feladat kiosztások, illetve heti, havirendszerességű egyeztetések. Ezeken az egyeztetéseken a BKV Zrt. részéről ki járt el? Kitől fogadtak el Önök feladatmeghatározást?

 

Tanú:

 

Ami a havi szintű feladatmegbeszéléseket, meg akár még a heti szintű jelentéseket is illeti, az alapvetően az akkori vezérigazgató úr és köztem zajlott a 4 metróval kapcsolatban is, tehát azokat  a stratégiai irányításhoz kapcsolódó legfontosabb feladatokat, mint amilyen például a PIB ülések előkészítése, a döntés előkészítő anyagoknak az előkészítése, az értekezletnek  az  összehívása,  akkor  ott  mindenkinek  a  különböző  információk szétosztása, döntéseknek a nyomon követése és ellenőrzése, ezeket az akkori vezérigazgató úrral végeztük mi, és azt terveztük, hogy ez így is fog menni egészen a projekt lezárultáig, hiszen alapvetően az AAM a legérdemibb feladatot az irányítás támogatásában tudta végezni. Tehát mi erre is készültünk.

 

Balogh Zsolttal már csak nagyon korlátozott mértékben lehetett az éppen aktuális feladatokról beszélni, mert februártól ha jól emlékszem már csak ő volt. Vele is sor került feladatmegbeszélésre, de azért az már messze nem ment olyan gördülékenyen, hiszen az egy vészhelyzet közepén volt.

 

Ügyész kérdése:  Volt  egy 4  metróért  felelős  vezérigazgató  helyettes,  illetve  volt  egy projektigazgató is. Ők hogyan kapcsolódtak bele az AAM által végzett munkákba?

 

Tanú:

 

O. F. volt és B. Á.. Ami O. F.et illeti, a mi közös munkánk vele alapvetően az ő felkészítésére vonatkozott ezekre a bizonyos heti rendszerességű PIB ülésekre, hacsak valami közbe nem jött, akkor heti rendszerességgel olyan projektirányító bizottsági értekezleteket, üléseket szerveztünk, amin az éppen aktuális feladatok, vagy az éppen tervezett feladatok elő tudtak kerülni. Természetesen ahogy O. úr egyre jobban felvette a munka ritmusát, mert azt hiszem, hogy ő miutánunk érkezett már és   ahogy egyre régebb óta dolgozott ott, egyre több feladatot tudott ellátni, egyre nagyobb rálátása lett a 4 metróval kapcsolatos feladatokra. Ővele is beszéltünk, de inkább előre látható feladatok mentén, mint ad hoc feladatvégzés alapján. Lehetett látni előre, hogy a PIB üléseken melyek azok a feladatok, amelyek az ő felelősségi köréhez tartoztak és ezekben amennyiben igényelte természetesen a rendelkezésére álltunk, hogy az ő munkáját is segítsük. Ami a DBR-t illeti, ott pedig volt néhány olyan munkatársunk, akik kifejezetten a DBR metró projektigazgatóság operatív szintű támogatását végezték, ők egyébként a DBR épületén belül dolgoztak, azért, hogy az információáramlás a lehető legjobb legyen, ott dolgoztak B. Á. mellett és az ő támogatását végezték.

 

Ügyész kérdése:     Ezek szerint Ön és csapata nem egy helyen dolgozott? Mi volt a munkavégzés helye?

 

Tanú:

 

Két helyen dolgoztunk. Nagyobb létszámban dolgoztunk a BKV székházon belül, ez már az év vége felé volt, hogy ott felszabadult egy olyan szoba, ahol állandó helyet tudtunk kapni és akkor nem kellett bent az AAM-ben készíteni az anyagokat és bejönni megbeszélésekre, hanem akkor ott egy 6-7 tanácsadó egy földszinti szobában dolgozott. Kettő tanácsadó pedig, ha jól emlékszem, a DBR-nek a székházában egy-két utcával odébb dolgozott, szinte állandóan ott végezte a munkáját.Ügyész kérdése:  Antal Attilán, illetve a DBR operatív irányításán kívül, konkrétan a BKV-n kívüli személy adhatott-e Önöknek megbízást valamilyen feladat ellátására?

 

Tanú:

 

Gondolom adhatott. Ahogyan az előbb is felmerült a 4 metró projektnek a beruházója a BKV. A legtöbb irányítási feladat a BKV-n belül tud elvégződni ebből a szempontból, de azért azt se felejtsük el, hogy nagyon fontos, hogy hozzátartozik ehhez az irányítási szinthez egy felügyeleti szint is. Amennyiben a projekt felügyeletével kapcsolatos kérdés került elő, akkor az is teljesen triviális, hogy a 4 metróval kapcsolatos tájékoztató anyagokat,  az  ellenőrzéshez  vagy  felügyelethez  kapcsolódó  információkat, helyzetjelentést vagy bármit ugyanúgy a BKV tudja rendelkezésre bocsátani, amennyiben ez a 4 metróhoz kapcsolódik, úgy természetesen az AAM ebben részt tudott venni. Én azt teljes mértékben el tudom képzelni, hogy amennyiben a főváros, tehát a Főpolgármesteri Hivatalból bárki a 4 metróval kapcsolatban információt kért a BKV-tól, akkor azt mi rendelkezésre bocsássuk. Tehát ilyen értelemben a válasz a kérdésére, igen.

 

Ügyészkérdése:    Munkavégzésük során milyen forrásokból dolgoztak? Milyen adatokat vehettek igénybe? Mihez volt Önöknek hozzáférésük?

 

Tanú:

 

Az elején azokhoz az adatokhoz fértünk hozzá, amit rendelkezésünkre bocsátották. Ahogy a projekt egyre jobban előre haladt, nagyon sok dokumentum nálunk is tárolódott. Egész egyszerűen  értelmesnek  tűnt  egy  helyen  tárolni  a  4  metróval  kapcsolatos dokumentumokat. Mi mindig nagyon figyeltünk arra, hogy azok a dokumentumok, amiket mi állítunk elő, illetve ami nálunk vannak egy megfelelő, biztonságos szerveren álljanak rendelkezésre, ezen kívül olyan anyagokkal dolgoztunk, amiket kaptunk. Ezeket valószínűleg nálunk is lementettünk, hogy egy példány nálunk is rendelkezésre álljon, de egyre inkább a saját anyagainkra tudtunk támaszkodni. Tehát a vége felé egyre inkább olyan anyag volt, amit mi készítettünk és mások tudták felhasználni őket.

 

Ügyészkérdése:    Önök csak kaptak iratokat vagy pedig közvetlenül meg is nézhették a beérkező postát, leveleket, anyagokat? Csak azzal tudtak dolgozni, amit a BKV vagy a DBR szervezet konkrétan rendelkezésre bocsátott vagy pedig teljes rálátásuk volt mindenre?

 

Tanú:

 

Nem volt teljes rálátásunk mindenre. Például a BKV-s levelezésre nekünk nem volt BKV-s felhasználói jelszavunk, ha jól emlékszem. Lehetséges,hogy valamikor aztán később kaptunk  egyet,  de  az  sem  járt  különleges  felhatalmazással,  egész  egyszerűen  külön gépen néztünk BKV-s anyagokat,  akkor, ha  a  vezérigazgató  úr vagy az ő  titkársága átküldte vagy rendelkezésre bocsátotta ezeket az anyagokat. De alapvetően nekünk egy teljesen elkülöníthető biztonságos szerveren álltak rendelkezésre ezek az anyagok és amúgy sem a levelezés volt ebben a lényeges, hanem inkább azok a papír alapú dokumentumok, amiket el lehetett tárolni.

 

Ügyészkérdése:   Egyszer már kérdeztem Öntől, hogy körülbelül hány fővel látták el ezt a feladatot, akkor igazából nem adott választ, most ismételten megkérdezem ezt.Tanú:

 

Olyan 10-15 fő között, de ahogy említettem is, ez a munka intenzitásától függött. Volt néhány tanácsadó, aki szinte 2007. januárjától kezdve ezen dolgozott, bár lehet, hogy az én vagyok egyedül, de folyamatosan volt néhány olyan tanácsadó, aki végigkísérte ennek a munkának a pályafutását, és volt néhány olyan tanácsadó, akit azért vontunk be, mert egy külön feladat ezt megkívánta.

 

Ügyész kérdése:    A 2007. januári szerződéshez képest nagyobb személyi állománnyal dolgoztak a 4 metróprojekt támogatásán vagy körülbelül ugyanennyien?

 

Tanú:

 

Nagyobbal. De ugye ebben is különbséget kell tenni. Ahogy arról már többször szó volt az, első szerződés keretében az első három hónapban nagyon extra mennyiségű munka volt, tehát ott nagyon sok tanácsadóval kellett egy nagyon nagy információ tömeget átnézni és nagyon gyorsan reagálni. Évközben alakult ki aztán az a kicsit átláthatóbb és jobban tervezhető menetrend, amivel jobban ki lehetett számolni, hogy mikor hány tanácsadóra van szükség, aztán ez egyre jobban kezdett kialakulni, de tény és való, hogy ahogy az év ment előre, nagyjából 10 és 15 közötti tanácsadói létszámmal terveztünk a BKV-nál a 4 metróprojekt támogatásával foglalkozni.

 

Ügyész  kérdése:  Menet   közben   a   2007.   januári   állapothoz   képest   a   DBR projektigazgatóságnak a szervezete, személyi állománya  fejlődött? Kezdett alkalmassá válni, hogy egy ilyen jellegű projektirányítást, projektmenedzselést ellásson?

 

Tanú:

 

Nagyon nehéz erre válaszolni, hogy kezdett-e alkalmassá válni. A DBR metró projektigazgatóságnak a vezetése egy az egyben lecserélődött. Az mindenképpen jó hír volt benne, hogy vettek fel új embereket és ezért egy kicsit több feladatot, több munkát lehetett   a   DBR-re   rábízni,   de   én   azt   gondolom,   hogy   ahhoz,   hogy   a   DBR metróigazgatóság azzal tudjon igazából foglalkozni, ami a feladata, a projekt operatív irányításával, ahhoz még azért ember is, szaktudás is kellett volna, meg még egy kis szervezeti változás sem ártott volna, de persze azért igyekeztek, hogy úgy mondjam felnőni a feladathoz.

 

Ügyészkérdése:    Ha figyelembe vesszük a 2007. augusztusi szerződésük alapján tett javaslatokat is, illetőleg az Ön személyes tapasztalatát, Ön szerint reálisan mennyi időbe, mennyi erőforrásba kerülhetett volna, vagy került, hogy a DBR projektigazgatóság a saját lábára álljon, hogy el tudja látni a projektirányítási feladatokat?

 

Tanú:

 

Szerintem nagyjából egy év lehet, hogy elég lett volna arra, hogy a megfelelő szakember gárdát oda lehessen allokálni a DBR projektigazgatóságra, de ez ugye még mindig csak a projektnek az operatív irányítását jelentette volna, hiszen a DBR ezért volt felelős, ettől még a 4 metróprojektnek a stratégiai irányítása ugyanúgy nem a DBR-ben valósult volna meg. Az egy évet onnantól kezdve értem, hogy ténylegesen elkezdenek ezzel foglalkozni.

 

Ügyészkérdése: A másik szóban forgó szerződésben nem szerepelt a kiemelt projektek fogalmának a meghatározása. Mit értettek Önök kiemelt projekt alatt? Hogyan határoztákmeg, hogy mi tekinthető annak? Tanú:

Az egyik jellegzetessége ezeknek a projektnek az, hogy vagy beruházási vagy fejlesztési projekt. Tehát, hogy egy konkrét, jól meghatározható végeredménye van a projekt lezárultával, akár egy szolgáltatás kifejlesztése, akár egy rendszernek a kifejlesztése, példaként a chipkártyás beléptető rendszert említeném. Vagy pedig kiemelt kockázatú a projekt, ami azt jelenti, hogy a BKV szokásos szervezeti, működési módjában nem előállítható. Ez alatt azt értem, hogy a BKV alapvetően egy szolgáltatást nyújtó szervezet, meghatározott kereteken belül egy állandó szolgáltatást kell nyújtania viszonylag fix feladatokkal, addig ezeknek a beruházási vagy fejlesztési projekteknek a végén egy konkrét termék vagy szolgáltatás szerepel, ami azt jelenti, hogy ennek a létrehozására szintén projektet érdemes definiálni és projektkeretek között megoldani. Hogy kiemelt azt értem alatta, hogy vagy nagy a bekerülési költsége, vagy pedig magas a kockázata, tehát nehéz körülmények között, extra gyorsan, valamilyen szabályozási feltétel miatt határidőre kell elkészülnie. Nem tekinthető kiemelt projektnek például a BKV esetében egy néhány milliós beruházás megvalósítása, de a sok pénz mozgatásával járó feladatokat kiemelt projektnek lehet tekinteni. Egyébként a munka evvel kapcsolatosan azzal kezdődött volna, hogy meghatározni, mik a kiemelt vagy stratégiai projektek. Azt hiszem a legegyszerűbb, ha azt mondom, hogy kiemelt projektnek a stratégiai projekteket tekinteném.

 

Ügyészkérdése:   Ki határozta meg voltaképpen, hogy ezek alapján a kritériumok alapján mik azok a konkrét projektek, amikkel Önöknek foglalkozni kell, amit kiemelt projekteknek tekintenek?

 

Tanú:

 

Mi nagyon szívesen adtunk ehhez szempontokat, de az akkori vezérigazgató úr határozta meg.

 

Ügyész kérdése:   Tehát Antal Attila volt az, aki mondta, hogy felkéri Önöket, hogy ezzel meg ezzel a projekttel foglalkozzanak?

 

Tanú:

 

Igen. Ahogy a 4 metróprojektnek a tanulságai egyre jobban látszódtak olyan szempontból, hogy milyen feladatokat érdemes projektkeretek között, miket pedig nem projektkeretek között végrehajtani, tehát szépen kerültek elő azok a témák, amik sok szempontból hasonlítani tudnak a 4 metróra és ugyanilyen típusú szakértelmet és támogatást igényelnek, de nem kapcsolódnak a 4 metróhoz.

 

Ügyész kérdése:     Vissza tud emlékezni néhány projektra, amin dolgoztak? Tanú:

Ez  a  munka  csak  elkezdődni  tudott,  tehát  inkább  az  előkészítési  fázisig  jutottunk  el ezekkel a feladatokkal, egyrészt azért, mert februártól kezdve már Balogh Zsolt volt az, akivel ezeket egyeztetni kellett volna érdemben és neki nem volt meg teljes mértékben az az információja, mint amit addig előkészítettünk már, tehát újból kellett volna kezdeni, viszont őneki akkor erre nagyon kevés ideje és energiája jutott. Ez a projekt, vagyis ez a munka tulajdonképpen csak addig a fázisig jutott el, hogy éppen elkezdtük volna a konkrétütemterveket előállítani. Persze már azzal is egy csomó feladat volt, hiszen ott is nagyon fontos volt, hogy a megfelelő információk egyben a rendelkezésre álljanak. Én egy előző munkámból is emlékszem arra, hogy az E-ticketing rendszer az ilyen volt. Emlékszem a Paraméterkönyvre, de azt hiszem, hogy egy 8-10, legfeljebb tucatnyi olyan stratégiai projektet azonosítottunk, amik az ilyenfajta projektmenedzsment támogatást igényelték. Nekem a fejembe ez most nincs benne, de nagyjából ilyen számosságú feladatról volt szó.

 

Ügyész kérdése:   Minden egyes kiemelt projektnél a vezérigazgatóval kellett egyeztetni? Tehát miután kiadta a vezérigazgató azt, hogy milyen projekttel kapcsolatban számít az Önök közreműködésére, onnantól fogva ő végig személyesen részt vett az adott projektre vonatkozó teljesítésükben?

 

Tanú:

 

Nem igazán jutottunk el idáig, elmondom miért. Azért, mert ugye a BKV-ban, még hogyha a 4 metróprojekt által igényelt erőforrásokat nem számítom is, egy véges erőforrás van. Ugye a tanácsadók nem hajthatják végre a különböző feladatokat, nem a tanácsadók végzik el a tényleges projekt feladatokat, ezeket ugyanúgy a BKV dolgozói hajtják végre, nekik ez a feladatuk. A tanácsadók abban tudnak segíteni, hogy ezt a munkát strukturálják, irányítsák, segítsék. De mivel a BKV-nak az erőforrásai végesek, és lehetett tudni, hogy egyáltalán ezekben a projektekben hány ember tud részt venni, ezért az első feladat teljesen érthető módon az volt, hogy egy olyan stratégiai térképet állítsunk össze, amiből meg lehet mondani, hogy ahogy ezeket az egyes projekteket időzíteni lehet, egyáltalán milyen erőforrás leterheltségre kell számítani. Nyilván nem az a megoldás ebben, hogy 12 projekttel elkezd foglalkozni a BKV-nak az összes alkalmazottja, hanem azt kell megnézni, hogy az egyes projekteknek egymáshoz  képest hogyan vannak a szabályozási feltételei, a költségeknek, az erőforrásoknak a rendelkezésre állása, és persze a prioritást is. Tehát az  első  feladat,  amíg  mi  valójában  eljutottunk,  az  annak  az  úgynevezett  stratégiai térképnek az elkészítése volt, ami meg tudja azt mutatni, hogy melyik feladat mikor, hogyan, nagyjából milyen mérföldkövek mentén valósulhat meg és ehhez milyen BKV-s és nem BKV-s erőforrásokat kell bevonni.

 

Ügyész kérdése:      Tehát  akkor  Önök  a  vezérigazgatónál  alacsonyabb  szintű  BKV-s vezetőkkel nem is igazán kerültek kapcsolatba?

 

Tanú:

 

Dehogynem! Biztosan kapcsolatba kerültünk.

 Ügyész kérdése:     De akkor csak egyfajta adatgyűjtés során? Tanú:

Ami a stratégiai térképnek az összerakását illeti, az azért nemcsak adatgyűjtés, hiszen ők ennek a folyamatnak a megtervezésében kulcsszerepet kell, hogy ellássanak. Tehát nemcsak hogy adatgyűjtés, hanem éppenséggel az ő meglátásaikat is tartalmazza, ha lehet tudni, hogy valamelyik vezetőnek a feladatban oroszlánrészt kellett vállalni, akkor ebben az esetben az ő leterheltsége, az ő elképzelései akár napra készebbek lehettek, mint a vezérigazgatóé.

 

Ügyész kérdése:        A  stratégiai  térkép  elkészítését  körülbelül  mekkora  személyi állománnyal kezdték meg az AAM részéről?Tanú:

 

Szerintem 3-4 fővel.

 

Ügyész kérdése:     Ez gyakorlatilag 2007. december végétől tartott 2008. februárjáig? Tanú:

Nem, ahogy említettem is, azzal, hogy vezérigazgató úr már nem állt rendelkezésre és egy megbízott vezetővel kellett volna ezeket megbeszélni, akire a saját feladatai is rászakadtak, nem a stratégiai projekteknek az irányítása volt az elsőrendű problémája nyilván.

 

Ügyész kérdése:      BKV-s  dolgozók,  akikkel  kapcsolatba  kerültek  egyébként  hogyan fogadták Önöket?

 

Tanú:

 

Vegyesen, így is úgy is. Volt aki örült annak, hogy a munkájához egy olyan segítséget kap, ahogy említettem egy kicsit strukturálni, aki örült annak, hogy a meghozott döntéseknek a következményeit megkérdeztük, hogy állnak a vezetői értekezleten meghozott döntések, hogy végrehajtódott-e,  kell-e hozzá segítség. De ez minden szervezetnél így van, van aki ezt szereti és van aki ezt nem szereti.

 

Ügyész kérdése:    Antal  Attilán  kívül  kaptak-e  ennek  a  szerződésnek  a  keretében megbízást mást személytől? Esetleg BKV-n kívüli megrendelést erre a szerződésre hivatkozva kaptak-e?

 

Tanú:

 

Nem tudom, nem emlékszem rá.

 

Ügyész kérdése:   Elképzelhetőnek tartja egyébként? Konkrétan a Főpolgármesteri Hivatal dolgozóira gondolok.

 

Tanú:

 

Főpolgármesteri Hivatal dolgozóitól a BKV valamelyik stratégiai projektjével kapcsolatos felkérést vagy feladatot? Szerintem nem. Csodálkoztunk volna rajta, vagy megkérdeztük volna, hogy avval mit kezdjünk. Közvetlenül nem hiszem. Ha ilyen érkezett volna a Főpolgármesteri Hivataltól, mint ahogy időnként érkeztek természetesen kérések, kérdések, információt nagyon sokszor kértek tőlünk, akkor azt megkérdeztük volna, hogy mit tegyünk vele. Válaszoljunk-e rá, foglalkozzunk-e vele, odaadjuk-e valamilyen BKV-s dolgozónak vagy hogy kihez tartozik a dolog. De ha nálunk lett volna a legjobb helyen, akkor meg megcsináltuk volna.

 

Tanács elnöke ügyész indítványára tanú elé tárja a   2008. március 1. - 2008. március

24-ei státuszriportot a nyomozati iratok, Céges melléklet 34. kötet 955. oldalról és a 959. oldal lap alján található bejegyzést.

 

Tanács  elnöke  megállapítja,  hogy  a  státuszriport  a  4-es  metró  projekttel  összefüggőszakértői támogatással kapcsolatos 2007. decemberi szerződéshez kapcsolódik, nem a szóban forgó BKV kiemelt projektjeivel kapcsolatos szerződéshez. Továbbá az iratokat Hagyó Miklós I.r. vádlott elé tárja külön kérelmére.

 

Tanú:

 

Ez meg teljes mértékben érthető, hiszen a 4 metróval kapcsolatos feladatokban nem kirívó eset  az,  hogy  a  Főpolgármesteri  Hivatal  részéről  anyagot,  információt  vagy  bármit kérjenek tőlünk, és ezeket mi is természetesnek tekintettük, hiszen a 4 metróprojekt irányításában és felügyeletében a Főpolgármesteri Hivatalnak oroszlánrésze volt, tehát természetesen, ha ők akartak tájékozódni vagy ők akartak információt vagy döntés előkészítő anyagot vagy bármilyen más támogatást tőlünk, ezt mi megadtuk.

 

Ügyész kérdése:  Ha jól értettem a vallomásából, akkor arról a DVD-ről, amit K. G. csatolt, Ön nem tudott?

 

Tanú:

 

Vagy ha tudtam is, nem emlékszem rá. Most nincs bennem az, hogy milyen DVD-t adott ő át. Nyilván összegyűjtötte azokat az anyagokat, amiket a legfontosabbnak tartott ahhoz, hogy bemutassa a munkavégzésünket, de ezt a DVD-t egész biztosan nem én állítottam össze.  Az  a  helyzet,  hogy  több  DVD  is  készült  a  munkánk  megalapozottságát bizonyítandó.

 

Amikor még a BKV-nál dolgoztunk és nem került még sor a szerződés felbontására, és megkérdőjeleződött az AAM szerepvállalásával kapcsolatos tevékenység, hogy egyáltalán indokolt volt-e, hogy ott sokat vagy keveset dolgoztunk, alacsony vagy magas színvonalú munkát végeztünk, akkor mi  a BKV részére átadtunk nem egy DVD-t, hanem egy nagyon sok DVD-ből álló, elképesztően nagy mennyiségű adatot tartalmazó információ mennyiséget, ez az az a bizonyos információ mennyiség, amire az előbb úgy utaltam, hogy a 4 metróval kapcsolatos anyagokat egy biztonságos helyen őriztük. Ezt mi a BKV- nak átadtuk és azt mondtuk, hogy tegyen vele saját belátása szerint, és használjon fel belőle bármit a saját álláspontjának a védelmében. Ehhez tehát az AAM által készített és az AAM-nél tárolt anyagokat egy az egyben odaadtuk. Később valamikor 2008 tavasza folyamán szintén készült DVD, hiszen ez egy elképesztő mennyiségű adat lett volna, amit át kellett volna nézni, akkor én még ott dolgoztam, tehát annak a DVD-nek az elkészítésében én is részt vettem, legalábbis meghatározás szintjén, amiben próbáltuk megmutatni azt, hogy mik azok a legfontosabb kulcstermékek, amik előálltak a mi közreműködésünkkel. Ez egy terméklista volt. Nagyjából erről a kettőről tudok, az első ráadásul nem is DVD, mint mondtam. Lehet, hogy DVD-re is kiíródott aztán, de lehet, hogy magát az eszközt is odaadtuk, amin tároltuk, ebben már nem vagyok teljesen biztos.

 

2008. júniusa után DVD elkészítésében már biztosan nem vettem részt.

 

Ügyész kérdése:    Antal Attila távozása után hogyan alakult a kapcsolata a következő vezérigazgatóval?

 

Tanú:

 

Mondhatnám, hogy nem valami fényesen, de ez részben érthető is, hiszen volt egy olyan átmeneti időszak, amikor talán még neki sem volt meg a megbízott vezérigazgatói kinevezése, az mondjuk a teljes káoszt jelentette, hiszen nem lehetett tudni azt, hogyegyáltalán ebben a helyzetben ki jogosult döntéseket meghozni, és akár a 4 metróval, akár a BKV-ban folyó mondjuk, hogy napi ügymenetben is nagy fennakadást okozott, hogy nem lehetett látni, hogy ki az, aki felelős a BKV irányításáért.   Balogh Zsolt, ahogy én láttam inkább a BKV napi működését igyekezett biztosítani és a 4 metróval kapcsolatos feladatokat akkor már inkább a botrány árnyékában és reaktív módon intézte.

 

Ügyészkérdése:   Tapasztalt-e olyat, hogy az Önök által benyújtott teljesítésigazolásokkal valami gond volt? Volt- e olyan, hogy Balogh Zsolt kétségbe vont valamit?

 

Tanú:

 

Nem  emlékszem  ilyenre,  de  az  az  igazság,  hogy  ettől  még  lehetett  ilyen.  Arra  az időszakra, amikor tulajdonképpen a BKV már nem tudta jól hasznosítani a mi erőforrásainkat pont a megfelelő irányítási kapacitás hiánya miatt, az AAM is abba a helyzetbe került, hogy állandóan védenie kellett, hogy miért akar a 4 metró megvalósításában segédkezni. Az egy olyan időszak volt, amiben azt láttam, hogy a megbízónk és mi egyre jobban távolodunk egymástól és hogy a mi közreműködésünk egyre kevésbé szolgálja a cég érdekeit. Tehát, hogy nagyon nehéz azt megvalósítani. Azért persze akkor is igyekeztünk a projektirányítási fórumokat életben tartani és a lehető legégetőbb feladatokra koncentrálni, ezeket segíteni és előmozdítani, de aztán annyira ellehetetlenült ez a viszony, a kényelmes és hatékony munkavégzésnek a feltételei egyáltalán nem álltak rendelkezésre, hogy aztán fel is bontódott ez az együttműködés.

 

Ügyész kérdése:      Akkor  a  szerződés  felmondásának  mi  volt  Ön  szerint  az  oka,  a sajtótámadások vagy pedig az, hogy ellehetetlenült a BKV Zrt.-nél az a fajta folyamatos munkavégzés, amit a korábbi vezérigazgató alatt tudtak folytatni?

 

Tanú:

 

Nem hiszem, hogy ezt a két dolgot külön lehetne választani, hiszen az, hogy ilyen negatív sajtóvisszhangot keltett az AAM-nek a közreműködése a 4 metróban, ez azért hozzájárult gondolom ahhoz is, hogy az éppen vezérigazgató nélkül működő BKV-nak a vezetése nem is úgy állt hozzánk, tehát én nem tudnám ezt nagyon határozottan kettéválasztani, de azért azt gondolom, hogy ha botrány se lett volna és vezérigazgató is lett volna, akkor ez egy jól működő együttműködés maradhatott volna.

 

Ügyész kérdése:     És hogyha botrány nem lett volna, de vezérigazgató váltás történik? Tanú:

Akkor szerintem több időbe tellett volna az, mire kiderül, hogy az AAM-nek hogyan érdemes ott dolgoznia.

 

Tanács elnöke 11 óra 42 perckor szünetet rendel el, majd a tárgyalást 11 óra 52 perckor folytatja.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Az Eurometro tevékenységének a lényegére, illetőleg az Önök tevékenységének a lényegére vonatkozik a kérdésem. Mi a differencia és mit tudtak Önök produkálni amit az Eurometro nem?

 

Tanú:Az Eurometro és az AAM tevékenysége a projekt irányításának két különböző szintjére vonatkozott. Az Eurometro tevékenységét az tette szükségessé, hogy a 4 metró megvalósítása nem egy nagy projekt keretében zajlott, hiszen lehetett volna azt a megoldást is választani, hogy egy beszállítótól, olyantól, aki lehetőleg már épített metrót megrendeli a megrendelő a 4 metrót és kulcsra készen leszállítódik. Annak idején az a döntés született, hogy ez nem így lesz, ezért a 4 metró beruházását sok különböző alprojektre darabolták fel, egyesével az állomások, külön a járművek, külön az állomások biztonsági berendezései, stb., tehát több különböző alprojektből álló beruházás vette kezdetét. Az Eurometro ebben azt a fővállalkozói szerepkört töltötte be leginkább, ami az egyes különálló szerződésekhez kapcsolódó teljesítéseket fogja össze. Az Eurometro lett volna felelős azért, hogy egy egységes ütemterv legyen az Eurometro-ban, hiszen az egyes állomásokra vonatkozó, illetve a többi különálló szerződések mögött mindenki csak a saját projekttervével foglalkozott. Az Eurometro-nak kellett volna összefognia ezeket az alszerződéseket egy olyan egységes egésszé, hogy meglegyen a 4 metrónak az a fővállalkozói szerepköre, amely a beszállítói és a megrendelői oldal között közvetíteni tud egységes módon. Az Eurometro irányítási szempontból a DBR metró igazgatóság alá pozicionálható. Tehát ha elképzelünk egy irányítási struktúrát, akkor abban legalul az egyes szerződések, illetve az egyes kivitelezők vannak, fölötte ezeket összefogandó helyezkedik el az Eurometro, aki tehát a legalsó irányítási szint már mint az egységesen vett 4 metró beruházással kapcsolatban. A megrendelői oldalon már a DBR metróigazgatóság az első operatív irányítási szint, e fölött található a projektirányító bizottság és végül a projekt felügyelő bizottság. A mi munkánk, ahogy előzetesen már említettem alapvetően a projekt irányításával kapcsolatos menedzsment fórumoknak és eszközöknek  a  létrehozásában,  kitalálásában  és  működésében  volt  elsőrendű jelentőségű, míg az  Eurometro a napi munka végzésének tetemes részében, alapvetően az egyes szerződések mögött lévő kivitelezőknek a koordinálásában és monitorozásában volt   érdekelt.   Tehát   ez   két   teljesen   különböző   szerepkör,   az   AAM   feladatához hozzátartozott az is, hogy az Eurometronak a szerepkörét, felelősségi körét, döntési hatáskörét tisztázza és megfelelő módon bevonja őt az irányítással és a felügyelettel kapcsolatos feladatokba. De korántsem arról van szó, hogy ezek ugyanazok a feladatok lettek volna. Ez is projektmenedzsment, meg az is projektmenedzsment, illetve az is, de máshol.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: O. F. itt volt tegnapelőtt és azt mondta, hogy ő amikor a kinevezését megkapta, akkor kitekintett az ilyen volumenű, ilyen jellegű beruházásokra, amelyek Európában vagy a világban történnek és azt mondta, hogy úgy ismerte meg, hogy az ilyen volumenű projekt irányításához körülbelül 80-200 fős személyi állomány szükséges. Ön ezt hogy látja? Ön szerint, ugye  2008. nyaráig vannak ismeretei a dologról, milyen személyi állománnyal kellett volna dolgozni a projektigazgatóságnak ahhoz, hogy hatékonyan és ugyanakkor takarékosan is dolgozzék?

 

Tanú:

 

Egyáltalán nem tudom sokallani azt, amit O. úr mondott ezzel kapcsolatban. Tehát egy ennyire komplex, ennyire bonyolult, különben meg érzékeny közegben végzendő munkához és ilyen hatalmas költségvetéssel, amibe ráadásul még uniós forrásokat is igyekeztek bevonni, én is azt gondolom, hogy egy ilyen mértékű beruházáshoz több száz fős projektmenedzsment szervezet egyáltalán nem túlzó. A különösen nagy beruházásoknál egyébként nagyon sokszor egy projektszervezetet, projekttársaságot hoznak létre, ahol szintén kifejezetten ilyen típusú szakemberek dolgoznak együtt és ez is a több száz milliárdos beruházásoknál nagyon sok embert jelent.Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  A 2007. decemberi szerződés esetében, ha ismételten felhívjuk a 2004-es Államkincstár-BKV-Főváros szerződést, akkor a 4 metróprojekttel kapcsolatos szerződés költségviselője  ki lehetett?

 

Tanú:

 

Természetesen ugyanaz. Mivel a 4 metró költségvetése a BKV költségvetése, ezért a

BKV-t kell terhelni ezekkel a költségekkel.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  A BKV kiemelt projektjeinek a megvalósítását támogató szakértői megbízásnak a költségviselője ki lehetett?

 

Tanú:

 

Természetesen ugyanúgy a BKV.

 

Tanács elnöke ismerteti a tanú nyomozás során tett vallomását a nyomozati iratok 44. kötet 30.303. oldal 3. bekezdéséből.

 

 Tanács elnökének azon kérdésére, hogy a 4-es metró költségvetésében ilyen típusú feladatokra nem állt rendelkezésre keret, ezért került sor a BKV működési költségéből való finanszírozásra, pontosan mit értett, tanú:

 

Egyszerűen szótévesztésről van szó. A költségvetés helyett költségtervről van szó. Természetesen a 4 metróhoz mindig is kapcsolódtak költségtervek. Abban nem szerepelt ilyen típusú költséghely vagy költségtétel, ami a projekt irányításához kapcsolódó menedzsment feladatokat illeti.

 

Ezek a típusú költségek az Eurometro költségei közé kerültek annak idején, ez nem is csoda, hiszen az Eurometro-nál keletkeztek nagyrészt ezek a dokumentumok és az Eurometro annak idején, amikor a költségtervek elkészültek, akkor nem gondolt arra, hogy irányítási költségek is fognak kelleni a 4 metróhoz, holott ez különben egy triviális dolog. A költségvetés alatt a költségtervet értem, amiből mindig aztán az évek során egyre több lett, és ami alapján mindig meg lehetett mondani, hogy a 4 metró projektnek a várható bekerülési költsége hogyan fog alakulni.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése: A vádirat a 2007. decemberi két szerződésről, a kiemelt projektekről illetve a 4 metró szerződésről is ugyanazt mondja, hogy ezek a BKV számára szükségtelen szolgáltatások voltak. Önnek ezzel kapcsolatosan mi a szakmai álláspontja?

 

Tanú:

 

Amikor mi a BKV-ban a projektekhez kapcsolódó feladatokat elkezdtünk végezni, az derült ki számunkra, hogy evvel kapcsolatos kapacitás és kompetencia a BKV-ban nem áll rendelkezésre szinte semmilyen mértékben. Ezért azt gondolom, hogy azokra a különös kockázatokat jelentő és magas költségű beruházási és fejlesztési projektekre fordított munka illetve ennek a költségvonzata nagyon is indokolt, sőt szükségszerű volt a BKV részéről, hiszen különben ezekhez a projektekhez kapcsolódó költségek, a kockázatok és a határidők nagyon nagyon bonyolultan és nagyon rosszul alakultak volna.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:   Említette, hogy a kapcsolattartás főleg avezérigazgató úrral zajlott. Tudna nekem arról valamit mondani, hogy az Ön meglátása szerint Antal urat mi motiválta ezeknek a szerződéseknek az aláírásában, mi volt az ő célja ezekkel?

 

Tanú:

 

Mivel mi beszéltünk erről, azt hiszem tudok is rá válaszolni. Én őt egyébként egy kifejezetten stratégiai beállítottságú vezetőként ismertem meg, aki a napi jó minőségű szolgáltatásnak  a  fenntartáson  kívül  arra  is  igyekezett  figyelmet  fordítani,  hogy  évek múltán  hogyan  fog  a  BKV  megfelelő  szintű  szolgáltatást  nyújtani.  Mivel  az  ehhez szükséges  átalakításoknak,  beruházásoknak,  fejlesztéseknek  a  nagy  részét projektkeretek között volt érdemes megvalósítani, ezért természetesen sokat beszéltünk arról, hogy a BKV-nak a fenntarthatóságát, a hatékonyságát és a magas szolgáltatási színvonalát hogyan  lehet biztosítani. Én teljes mértékben biztos vagyok  benne, hogy amikor ezeket a szerződéseket aláírtuk, akkor ő olyan szaktudást, olyan kompetenciát akart a maga közelébe, a szervezet közelébe tudni, amit erre akart felhasználni.

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:   Meghallgatta a bíróság korábban S. L.t, aki ebben az időszakban is a forgalomirányításban dolgozott. Az Ön emlékei szerint végeztek-e az ő szervezeti egységét támogató szakértői munkát?

 

Tanú: Igen.

Antal Attila III. r. vádlott védőjének kérdése:  Szükség volt-e az ő szervezeti egységének, az ő titulusának a szakértői támogatására?

 

Tanú:

 

Igen. S. úr, ha jól emlékszem 2007. során került kinevezésre vezetői pozícióba és tulajdonképpen a kinevezése pillanatától voltak olyan területek, amiben együtt kellett vele működni. 2008-ban ezeknek a témáknak a mennyisége, éppen azért, mert a stratégiai projektekkel is elkezdtünk foglalkozni egyre nagyobb mértékű lett és az ő területén, mivel ő egy viszonylag frissen kinevezett vezető volt egy viszonylag új szakember gárdával, noha a BKV-nak a működését jól ismerte, azért azt gondolom, hogy azon a területen, ahol ő dolgozott, amit neki kellett irányítani, azért elkelt ott bőven a tanácsadói támogatás.

 

 Tanács elnökének közbevetőleges kérdésére, hogy miben állt ez a tanácsadói támogatás, tanú:

 

A  Paraméterkönyv  kialakításában  igyekeztünk  együttműködni,  de  azért  azt  el  kell mondani, hogy ebből a szempontból S. úr az a típusú közreműködő volt inkább, aki nem vette szívesen azt a fajta irányítási, szervezési, adott esetben vezérigazgató úrtól érkező ellenőrzési támogatást, amit az AAM szeretett volna ehhez hozzátenni.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése:  Én G. L-val kapcsolatban teszem fel ugyanezt a kérdést. Ő hogyan viszonyult az Önök tevékenységéhez?

 

Tanú:

 

Azt hiszem a korrekt szót tudnám rá leginkább használni. Amikor a mi együttműködésünkelkezdődött 2007. elején, akkor még ő állt a DBR élén, és tulajdonképpen bármilyen olyan dologban, amiben információra volt szükség, rendelkezésre állt, lehetett vele tervezni, aztán elég hamar, én nem tudom megmondani, hogy melyik hónapban, de aztán a DBR metróigazgatóságra a B. Á. került vezetőként.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének kérdése: Az Önök munkájáról olyan vallomás is szerepel a nyomozati anyagban, hogy egy BKV-s vezető arról számol be, hogy gyakorlatilag úgy érzi, hogy minden mozdulatát követik és ellenőrzik, miközben a prezentáció   készítésén   kívül   valódi   hozzáadott   értékkel   bíró   tevékenységet   nem végeznek. A kérdést ezzel összefüggésben teszem fel, lehetett-e bármelyik BKV-s vezetőben az a megalapozott érzés, hogy Önök érdemi tevékenység nélkül gyakorlatilag nem tesznek mást, mint az ő munkájukat kontrollálják szorosan és folyamatosan?

 

Tanú:

 

Az irányításhoz valamilyen mértékű kontroll hozzátartozik, de én azt gondolom, hogy ilyesfajta érzése csak olyasvalakinek lehetett, aki semekkora kontrollt se szeretett volna semmiben.

 

Tanács elnökének azon kérdésére, hogy a 2007. december 22-én kelt szerződéseket miért

5 évre kötötték, tanú:

 

Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a 4 metró projekttel kapcsolatban ez elég egyértelmű dolog, én úgy emlékszem, hogy már akkoriban is lehetett látni azt, hogy a 4 metróval kapcsolatos feladatok nem záródnak le azzal, hogy a 4 metró elindul és megteszi az első lépést, az első állomást, hanem akkor utána egy nagyon bonyolult reintegrációs folyamatra is szükség van, egy másfajta működést kell visszaállítani a 4 metróval kapcsolatban, ezt a típusú működtetési, szolgáltatási szintekhez köthető feladatot kell majd végeznie a 4 metró körüli társaságnak és már nem a projekt megvalósításához kapcsolódó  feladatokat.  Egyébként  hogy  egész  konkrétan  miért  öt  év,  erre  nem emlékszem, nem tudok jó magyarázatot adni.

 

A másik szerződésnél pedig azért, mert az öt év egy olyan időtáv, ami nem egy jövőkép elérésére vonatkozó viszonylag széttartó és bizonytalan időtáv és nem is egy nagyon azonnali feladatokat jelentő rövid távú akciótervet jelent, hanem általában ez az az időtáv, amire stratégiai tervezést érdemest egy szervezetben elvégezni, ez a 3-5 éves időtartam, és éppen mivel itt stratégiai projektekről van szó, ezeknek az átfutási, kifutási, megvalósítási ideje éppen ez az öt év reálisan.

 

Konkrét kérdésre válaszolva az én tudomásom szerint közbeszerzési szempontok nem játszottak szerepet az öt év meghatározásában.

 

A tanács elnökének azon kérdésére, hogy hogyan történt az elszámolás, tanú:

 

Mondjuk vegyünk egy átlagos hónapot, a hónapnak az elején a megbízó és a tanácsadó, ez ebben az esetben általában az akkori vezérigazgató úr volt illetve a tanácsadói csapat részéről én voltam, átnéztük, hogy mik azok a feladatok, amikre számítani lehet és hogy abban a hónapban milyen feladatokat lehet reálisan egyáltalán elvégezni. Ebben megbeszéltük azt, hogy ezeknek a feladatoknak mi a prioritása, hiszen ez döntötte el azt, hogy mennyi időt és mennyi energiát kell a feladathoz hozzárendelni, az alacsonyabb prioritású feladatok időnként átcsúsztak egy másik hónapra. A feladatterv az egy felső szintű terv arra vonatkozóan, hogy melyek azok a feladatok, amelyekkel foglalkozni kell. Afeladatkiosztás egy részletesebb megbeszélés keretében történt, amiről általában egy emlékeztető készült. A megbeszélés emlékeztetőkből lehet megtudni azt, hogy részletesen megtervezve ehhez milyen  óra, tanácsadói ráfordítást tervezünk. Ezen kívül az AAM-ben egy sztenderd eszköz, hogy a tanácsadóknál egy napi szintű idő kódolási rendszert használunk arra, hogy melyik tanácsadó, melyik feladattal, melyik projekttel foglalkozik. Tehát mi nekünk a tanácsadói csapat részéről van egy bejáratott módszerünk arra, hogy a tanácsadóknak az időráfordítását nyomon kövessük. Ennek a kettő forrásnak a felhasználásával készültek el hónap végén azok az összesítők, amelyekből kiderült, hogy melyik tanácsadó, melyik feladattal, mennyit foglalkozott és amikor ezek elkészültek, akkor ezekből állt össze a teljesítésigazolás és ezeknek az elfogadása után került sor a számla kiállítására.

 

A tanács elnökének azon kérdésre, hogy Balogh Zsolt időszakában a feladatok meghatározásával, a teljesítésigazolások aláírásával volt-e olyan probléma, hogy nem akarták a BKV-nál azokat aláírni, tanú:

 

Nem is annyira a probléma szót használnám erre, hanem inkább azt, hogy olyan kaotikus állapotban működött akkor a BKV-nak az egész vezetése, hogy nagyon nehéz volt egyáltalán döntéshozót és aláírót találni a feladataink jó elvégzéséhez. Azért amennyire lehetett mi igyekeztünk mindig megtalálni a megbízott vezérigazgatót, hogy elmondjuk neki  adott  esetben  akár  mi  is,  hogy  mik  azok  a  feladatok,  amikkel  mindenképpen foglalkozni kell, de egyre nehezebbé vált ezekre elérhető vezetőt találni.

 

Olyan, hogy visszautasították volna a teljesítést, nem fogadták volna el, hogy valamilyen témán nem dolgoztunk volna eleget, nem annyit jelentettünk volna, mint amennyit dolgoztunk rajta, ez soha nem merült fel, tehát nem vonta kétségbe soha senki, hogy az időjelentéseink és a teljesítési igazolásaink mögött nincs tényleges teljesítés, legalábbis mi nem találkoztunk ezzel a kritikával.

 

 A tanács elnökének azon kérdésre, hogy a teljesítésigazolással, kifizetéssel kapcsolatban volt-e valamilyen megbeszélés a Főpolgármesteri Hivatalban, ahol Hagyó Miklós is jelen volt, tanú:

 

Én úgy emlékszem, hogy volt megbeszélés a Főpolgármesteri Hivatalban a jelenlétemben. Kértünk időpontot az akkori főpolgármester-helyettes úrtól azért, mert a számláinkat noha beadtuk időben, egyszerűen annyira megnehezült a szerződéseinknek a kifizetése, hogy nagyon rossz helyzetbe kerültünk az AAM-en belül amiatt, hogy amúgy is éppen egy botrány közepében voltunk, amúgy is lassú és működésképtelen lett szinte az egész BKV- nak a vezetése. Én egyébként, ez a személyes véleményem azt is gondolom, hogy az akkori megbízott vezérigazgató úr nem akarta azt a fajta felelősséget felvállalni, ami a szerződések  kifizetésével járt  volna  együtt és  kétségtelen, hogy az AAM részéről  mi kértünk időpontot Hagyó úrhoz amiatt, hogy ebben a helyzetben ő mit tud javasolni, hogyan járjunk el.

 

Tanács   elnöke   ügyész   indítványára   ismerteti,   majd   tanú   elé   tárja   a   teljesítési jegyzőkönyvet a nyomozati iratok 8. kötet 4583-4585. oldalairól ( DVD 273. oldal).

 

Elétárás után tanú:

 

Nem emlékszem részletesen, hogy ennek a visszautasításnak mi volt az oka. Arra emlékszem hogy tavasszal már olyan ellehetetlenült helyzet volt az AAM és a BKV között, hogy könnyen el tudom képzelni, hogy egész egyszerűen nem fogadták  be ezt a számlát.Én egyébként nem tudom, hogy valamilyen indoklás vagy részletezés   van-e mögötte, abból biztos okosabbak lennénk, de én nem emlékszem rá, hogy ez milyen alapon lett visszautasítva.

 

Tanács elnöke megállapítja, hogy a 1410365 számú számla nem képezi vád tárgyát, és nem is került kifizetésre a rendelkezésre álló iratok szerint.

 

Tanács elnökének azon kérdésére, hogy tudomása szerint a DBR projektigazgatóság összetétele hogyan változott, tanú:

 

Ha jól tudom néhány mérnököt is vettek fel, de a projektmenedzsment kapacitás lényegesen nem bővült ezzel a néhány fővel. Még nagyon sok projektmenedzsment kompetenciát kellett volna a DBR metróigazgatóságba bele tenni, de pontosan nem emlékszem már rá, hogy kik kerültek felvételre.

 

 

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének indítványára a tanács elnöke ismerteti Hagyó Miklós I.r. vádlott tárgyalási vallomásához csatolt melléklet 169-171. oldalairól ( 46. számú tárgyalási jegyzőkönyv 51. számú melléklet) a 262/2008.( II.28) fővárosi közgyűlési határozat és az azt követő elnöki szavaztatást.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott védőjének észrevétele:

 

Annyi  megjegyzést tennék, hogy ez az Index-en közzétett híreket követő napon történt, tehát 2008. február 27-én jelentek meg a cikkek, ez pedig a február 28-ai közgyűlés jegyzőkönyve.

 

Hagyó Miklós I. r. vádlott észrevétele:

 

A T. Törvényszék rendelkezésére álló anyag minden kétséget kizáróan mutatja a főváros szervezeti és működési szabályzatát, az előterjesztés rendjét, hogy hogyan, milyen eljárásrend szerint, milyen felelősségi körökkel kell, hogy egy előterjesztés megtörténjen, erről legutóbb a tanúként kihallgatott Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes is beszámolt. Ezért csak nagyon röviden kívánok reagálni azon előterjesztések kapcsán, amit a T. Ügyész úr bemutatott a tanúnak, illetve avval kapcsolatban kérdést tett fel. Újra szeretném  leszögezni,  a  főváros  szervezeti  és  működési  szabályzata  egyértelműen rögzíti, hogy a főpolgármester-helyettesek munkáját segítő irodáknak vagy hívjuk kabineteknek nem dolga az előterjesztések elkészítése. Ez a szakmai ügyosztályokhoz tartozik. Jelen esetben a márciusi előterjesztés tekintetében a közlekedési ügyosztályhoz. Itt emlékeztetném a T. Tanácselnök Asszonyt, hogy a főpolgármester-helyettesi iroda irodavezetője C. úr is elmondta ezt tanúként, hogy a szakmai ügyosztály készítette el  ezt  az  előterjesztést.  Hangsúlyozni  kívánom,  hogy  dr.  T.  Zs.  főjegyző  úr ellenjegyezte ezt, ő a munkáltatója mind a szakmai ügyosztályoknak, mind pedig a jogi ügyosztálynak, tehát az ő aláírása a jogi kontroll is, hogy a szervezeti, működési szabályzatnak megfelelően történik egy ilyen előterjesztés elkészítése. Van egy főpolgármesteri  kabinet  ülés  is  2007.  márciusában  ezen  előterjesztés kapcsán,  ez  is benne van az iratokban, ahol a közlekedési ügyosztály vezetője ott van, mikor a főpolgármesteri kabinet megtárgyalja ezt az anyagot. Ennyit szerettem volna mondani az előterjesztések kapcsán. Most pedig rátérnék az észrevételekre H. E. tanú nyomozati vallomására. Ismételten és határozottan kijelentem, hogy mind a nyomozati vallomásomat, mind a tárgyaláson ezidáig tett vallomásomat és észrevételeimet változatlanul fenntartom. Nekem az AAM Zrt.-vel a BKV-val való szerződés megkötésétmegelőzően soha, semmilyen kapcsolatom nem volt, annak tulajdonosait, munkatársait nem ismertem, a vezetőivel vagy tagjaival soha nem álltam üzleti, rokoni vagy baráti kapcsolatban. Emlékezetem szerint a gazdasági társaság részéről utóbb a szerződés megkötését követően kizárólag H. E.et ismertem meg. Ennek az apropója az volt, hogy Antal Attila kíséretében folyamatosan  megjelent  Horváth  Edit a  fővárosi önkormányzat egyeztetésein, sőt olyan eset is előfordult, hogy ő, mint az AAM Zrt. képviselője a főpolgármesteri kabinet üléseken is részt vett, amiről itt a tanú említést tett. Így arról a tényről, hogy a BKV-nak kapcsolata van ezzel a céggel, ily módon tudomást szereztem, de arról, hogy a köztük fennálló szerződések miről szóltak vagy mennyi  időre köttettek  nem  volt  információm  és  ezzel  kapcsolatban  én  soha  senkit, semmire  nem kértem és nem utasítottam. H. E. nyomozati vallomásával kapcsolatban egyetlen korrigálást tennék, amit megjegyzek, itt a tanú a tárgyalóteremben egyébként megtett, az AAM Zrt. által a január 24-ei szerződés alapján elvégzett munkára, vagyis a 4 metró szervezeti felépítésének és működésének átvilágítására nem csupán azért volt szükség, hogy a BKV új vezérigazgatója, a fővárosi önkormányzat főmérnöke illetve számomra tájékoztatást  adjon,  hanem  a  tulajdonos  fővárosi  önkormányzat,  a  teljes  fővárosi közgyűlés akarta látni a 4 metróprojekt aktuális helyzetét. A projekt kezdetétől 2007-re kialakult áldatlan helyzetben ugyanis senki, még a tulajdonos sem látta át a 4 metróprojekt aktuális helyzetét. Így többek  között arra az alapvető kérdésre sem tudott senki választ adni pontosan, hogy mikorra várható a projekt befejeződése. Az AAM Zrt. által elvégzett munka hatékonyságát mutatja többek között az is, hogy miután az AAM Zrt. jelentése feltárta a projekt súlyos hiányosságait, a fővárosi közgyűlés a 434/2007. (III.29.) számú határozatával a jelentés alapján szükséges intézkedések megtételéről rendelkezett, ugyanezen közgyűlés ugyanezen ülése a 435/2007. (III.29.) számú határozatában pedig felkérte  a  főpolgármestert,  hogy  a  megtett  intézkedésekről  a  4  metró  beruházás helyzetéről ezt követően negyedévente írásban tájékoztassa a közgyűlést. A hivatkozott határozatok az általam már korábban becsatolt fővárosi közgyűlés négy ülésének releváns anyagát tartalmazó melléklet I. alpontja alatt megtalálható.  Meggyőződésem szerint itt a törvényszék előtt a tanú egyértelművé tette, hogy a vádirat I/A. vádpontjának 21. alpontjában az AAM Zrt.-vel kapcsolatban a rám nézve tett megállapítások nem felelnek meg a valóságnak.

 

 

 

Antal Attila III. r. vádlott védőjének észrevétele:

 

Nekem a vádirattal kapcsolatosan lenne egy észrevételem. A vádirat minden esetben egy bruttó összeget ró a vádlottak terhére, nyilvánvalóan megállapítható, hogy ezeket a számlákat a BKV Zrt. befogadta, megfizette és nyilvánvalóan annak megfelelően az  ÁFA bevallásában beállította és visszaigénylő pozícióba helyezte. Tehát a BKV Zrt.-t, ha még el is fogadnánk az ügyészség koncepcióját, bár azt gondolom, hogy a már eddig lefolytatott bizonyítási eljárás egyértelműen cáfolja a vádirati megállapításokat, de ha és amennyiben elfogadnánk,  akkor  is  csak  és  kizárólag  a  nettó  összeg  lehetne  a  vádirat  része  és kizárólag a nettó összeg lehetne egy feltételes vagyoni hátrány összege.

 

A tanúhoz több kérdés, vallomására egyéb észrevétel nem volt, tanács elnöke a tanú kihallgatását befejezettnek nyilvánítja. A tanú útiköltsége megtérítését nem kérte, majd elhagyja a tárgyalótermet.