A strasbourgi bíróság olyan, mint egy úri klub - nol.hu

 

"A strasbourgi bíróság olyan, mint egy úri klub”
2016-03-11 16:57:54

Több politikai irányból is érték bírálatok a magyar bíróságokat – például a vörösiszap-katasztrófa, a sukorói telekügy, vagy a Hagyó-per
kapcsán. Ezekre is reagálva tartott sajtótájékoztatót pénteken Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke és helyettese, Hámori Attila.
Minden szervezet úgy működik, hogy van egy struktúrája, annak élén pedig egy jogszerűen kinevezett vezető – vezette föl érveit Harangozó
Attila. Minden szervezet megkívánja, hogy a benne dolgozók a szakmai, szervezeti lojalitás alapján működjenek. A bíróság állami szervezet, az
állammal harmóniában kell működnie, az állam érdekében.
Az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének, Handó Tündének a kinevezési gyakorlatát név nélkül támadó, a sajtónak nyilatkozó bírákról azt
mondta a Szegedi Ítélőtábla elnöke: a bírói nyilatkozattételnek nagyon szigorú szabályai vannak. Megvannak azok a fórumok, ahol a bírák
elmondhatják a véleményüket, de nem tartozik ezek közé, hogy a sajtóban név nélkül kritizálják a saját igazságszolgáltatásukat. Az ember a saját
munkáltatóját, kenyéradó gazdáját nem támadhatja meg, elég furcsa lenne, ha az lenne az ellenség, aki a munkájának a feltételeit biztosítja.
Harangozó Attila szerint a bírósági vezetők nem tudják befolyásolni az ítéleteket. Egy bíró, vagy bírósági vezető akkor tudja a feladatait ellátni,
ha azonosul a szervezet stratégiai céljaival. Ha nem tud azonosulni, akkor nem pályázik benne vezető állásra.

Mivel a sajtótájékoztató témájaként a Sukoró- és a Hagyó-ügyet is megjelölték, amelyeket másodfokon majd a Szegedi Ítélőtáblán tárgyalnak,
megtudtuk: még nem érkeztek meg Szegedre e két ügy iratai. Arra a kérdésre, vizsgálták-e érdemben a saját illetékességüket, az elnök azt
válaszolta: az Országos Bírói Hivatal elnöke a hatályos jogszabályok alapján jelölte ki a Szolnoki, illetve a Kecskeméti Törvényszéket. Ezt
minden lehetséges jogi fórumon megtámadták, de kiállta a jogszerűség próbáját. Ha az első fokot jogszerűen végigtárgyalhatták a kijelölt
törvényszékek, akkor Szolnoknak és Kecskemétnek minden esetben jogszerűen a másodfoka a Szegedi Ítélőtábla.

A Sukoró-ügyben nem jelent-e kizáró okot, hogy a Szolnoki Törvényszéken ezt tárgyaló Sólyomváriné Csendes Mária ki volt rendelve a
Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumához is? Vagyis, egy bizonyos időszakban Szolnokon és Szegeden, az elsőfokú és a másodfokú bíróságon
is ítélkezett. Harangozó Attila azt válaszolta: a Kúria állást foglalt az ügyben, és úgy döntött, hogy ítélkezhet ilyen körülmények között. Ezek
után értelmetlen még egyszer föltenni a kérdést, hogy joga van-e a Szegedi Ítélőtáblának másodfokon ítélkezni. Ez eldöntött kérdés, „ítélt
dolog”; nem joguk, hanem kötelességük lefolytatni a másodfokú eljárást.
Megjegyzésünkre, hogy miután az Alkotmánybíróság visszamenőleg megsemmisítette az OBH elnökének ügyáthelyezési jogáról szóló
törvényhelyet, a Hagyó-ügy eseti döntéssel került másodszor is Kecskemétre – ilyen esetben pedig nem feltétlenül a területileg illetékes 

Szegedi Ítélőtáblának kellene lefolytatnia másodfokon a pert, Harangozó Attila azt felelte: a jogszabály szerint a bírónak a tárgyalóteremben
meg kell vizsgálnia, hogy ő illetékes-e az adott ügyben. Akkor kérheti a kizárását, ha talál olyan jogszabályt, amelyre hivatkozhat ennek
érdekében. De a Kúria már döntött ebben a kérdésben, és nincs olyan jogszabály, amely alapján a bírák bármikor elkezdhetik vizsgálni, hogy ők
illetékesek-e.
Megemlítettük, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság 2016. január 12-én a Miracle Europe Kft. kontra Magyar Állam ügyben, hasonló
helyzetben elmarasztalta Magyarországot, mert az elvonta a kérelmezőt a törvényes bírótól. A kijelölt bíróság nem tekinthető törvényes,
független és pártatlan bíróságnak, az így lefolytatott eljárás nem tisztességes. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy bár az
Alkotmánybíróság megsemmisítette a bíróság kijelölésének jogát, nem kapcsolódik ehhez konkrét jogkövetkezmény, ez nem lehet jogalap arra,
hogy továbbra is területen kívüli bíróságon tárgyalják az ügyet. Harangozó Attila azt válaszolta: az Európa Tanács, és intézménye, a
strasbourgi bíróság „olyan, mint egy úri klub”: rosszallását fejezheti ki, megbüntetheti néhány ezer euróra a magyar államot, de a
Luxembourgban működő Európai Bírósággal ellentétben a magyar jogrendet nem írhatja felül.

Megkérdeztük: miért pont a Szegedi Ítélőtáblára vezet a politikailag kényes ügyek útja? Hiszen van több más ítélőtábla a fővárosin kívül is.
Harangozó Attila azt mondta: egy okkal több, ami miatt úgy érzi, valójában nem jogi, hanem más természetű a kérdés. Meg nem nevezett bírák,
vagy jogi szakértők mögé bújva azt feltételezik a szegedi bírákról, hogy nem pártatlanok, és nem elfogulatlanok. A ki nem mondott vádak
szerint azonban csak a politikai ügyekben nem azok – hiszen az összes többi perben soha, semmilyen gyanakvás nem merült föl. Nemhogy az
ítélet ismeretében, de a másodfokú eljárás megkezdése előtt, eljárásjogi érvek álcájában ilyet feltételezni ahhoz hasonlít, mintha „azt mondanám:
én már tudom előre, hogy holnap ő majd hazudni fog”.