Dr. Harangozó Attila
Dr. Harangozó Attila 1972-ben Szegeden született. A JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, majd 1996-ban a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán diplomázott.
2000. január 1-én nevezték ki bíróvá a Váci Városi Bíróságra, ahonnan 2001-ben tért haza, és a Szegedi Városi Bíróságon dolgozott. 2003. július-től a Csongrád Megyei Bíróság bírója volt, majd az év október 1-én kinevezték a Szegedi Városi Bíróság elnökévé. 2005. január 1-én került a Szegedi Ítélőtáblára, ahol a büntető kollégium bírájaként dolgozott 2012. február 28-ig.
2012. április 1-ével Handó Tünde OBH elnöke kollégiumvezetővé nevezték ki, és ezzel egy időben Harangozó átvette a Szegedi Ítélőtábla irányítását, mint megbízott elnök. [Szakma önéletrajz]
Igazgatói feladatok ellátása 2012. március 2-től
A Szegedi Ítélőtábla korábbi büntetőkollégiumi elnöke, Dr. Maráz Vilmosné 2011. október elsején elhunyt, míg a kényszernyugdíjazás miatt további négy bírótól búcsúzott el az ítélőtábla.
A kényszernyugdíjazásról szóló törvényjavaslat következtében nem is kerestek 2011-ben utódot a haláleset miatt megüresedett büntetőkollégium - elnöki székre. A pozíciót végül 2012. április 1-i hatállyal Harangozó Attila kap meg Handó Tündétől, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökétől. Harangozó már év elejétől kapcsolatban állt Handóval, ugyanis Harangozó már januárjától részt vett a Kommunikációs Munkacsoport munkájában is. [Jegyzőkönyv a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetői álláshelyére pályázó meghallgatásáról]
Az áprilisi kinevezéstől függetlenül azonban Harangozó már március 2-től végezte az igazgatási feladatok ellátását.
“2012 március 2-ától kezdődően kizárólagos igazgatási feladatokat ellátó bíróként a Szegedi Ítélőtáblán az elnöki hatáskörbe tartozó ügyek intézését végzem.'' [Jegyzőkönyv a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetői álláshelyére pályázó meghallgatásáról]
Pályázata, meghallgatása és kinevezése Kollégiumvezetői pozícióra
Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetői pályázata kapcsán az OBH elnöke 2012 március 27-én hallgatta meg Harangozót. A Bírósági Közlöny 2012. évi 2. számában kiírt pályázatra ő volt az egyetlen pályázó. [Bírósági közlöny 2012/2. szám]
Harangozó a beszélgetés során már ekkor az taglalta - az OBH-val egyetértésben - hogy óriási ügyhátralék van a fővárosban - annak ellenére, hogy a számok mást mutattak. És már ekkor, 2012 márciusában javaslatot tett arra, hogy az illetékességi területeket változtassák meg:
“A Szegedi Ítélőtáblán észlelhető példamutató hozzáállás – a hatályos jogszabályi környezetet áttekintve – a kiemelt jelentőségű ügyek esetében nélkülözhetetlen. A jogalkotói szándék ezekben az ügyekben ugyanis az, hogy a minél gyorsabban lefolytatandó bírósági eljárásban a jogegységet és a jogbiztonságot megtestesítő megalapozott döntés szülessen. Ennek az elvárásnak megfelelve úgy látom, hogy az engedélyezett 9 fős létszámmal egy esetleges nagyobb terhelés mellett is képes a büntető ügyszakos bírói kar biztosítani az időszerű és színvonalas ítélkezést.”
“Az országos ügyforgalmi adatok részletes ismertetése és az ítélőtáblai szinten – elsősorban a Fővárosi Ítélőtáblán – kialakult ügyhátralék adatok elemzése nélkül tényként rögzíthető, hogy az egyes ítélőtáblák előtt folyamatban lévő, egy tanácsra jutó büntető ügyek száma között jelentős eltérés mutatkozik. A kialakult helyzet hosszú távú megoldásaként legkézenfekvőbbek az ítélőtáblák illetékességi területei közötti átcsoportosítás mutatkozik. Erre szeretnék javaslatot előterjeszteni.”
Handó Tünde 2012. április 1-jei hatállyal kinevezte Harangozót a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetőjévé. Ezzel egyidejűleg pedig 2012. április 1. napjától hat hónapra megbízta a Szegedi Ítélőtábla elnöki feladatainak ellátásával is.[Jegyzőkönyv a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetői álláshelyére pályázó meghallgatásáról]
Kinevezése a táblaelnöki pozícióra
A kollégiumvezetői kinevezéseit követő hat hónap elteltével Harangozó megpályázta a táblaelnöki pozíciót - szintén egyedüli pályázóként. Elnöki pályaművében ismét hangsúlyozta a bíróságok leterheltségét. Illetve itt indítványozta Handó Tündének a Szegedi Ítélőtábla illetékességi hatáskörének kibővítését is.
“tényként rögzíthető, hogy az egyes ítélőtáblák előtt folyamatban lévő, egy tanácsra jutó ügyek száma között jelentős eltérés mutatkozik. (...) A kialakult helyzet hosszú távú megoldásként legkézenfekvőbbnek az ítélőtáblák illetékességi területei közötti átcsoportosítás mutatkozik. A jogalkotói szándékban is megjelenő arányos ügyelosztás elősegítése érdekében - külön figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla ügyhátralékára - ennek megfelelően kezdeményezni szeretném a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területének Jász-Nagykun-Szolnok megyével történő kibővítését. Ez lehetővé tenné, hogy a Debreceni ítélőtábla illetékességi területéhez olyan megyék kerüljenek, amelyek jelenleg a Fővárosi Ítélőtáblához tartoznak.” [Jegyzőkönyv a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetői álláshelyére pályázó meghallgatásáról]
Érdekes egybeesés, hogy korábban ugyanabban a bírósági közlönyben hirdették meg hivatalosan a Kollégiumvezetői pozícióra vonatkozó pályázatot, amelyben a BKV-per áthelyezéséről is tájékoztatják a szakmai nyilvánosságot. [Jegyzőkönyv a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetői álláshelyére pályázó meghallgatásáról]
Harangozót a Szegedi Ítélőtábla elnöki pozíciójára pályázásának kapcsán 2012 augusztus 28-án ismét Handó Tünde hallgatta meg. Az OBH elnökének kérdésére Harangozó már konkretizálta az illetékességi terület változtatására irányuló javaslatát.
“Az ítélőtáblákat annak a szintnek gondolom, amely a Kúria tehermentesítését biztosítaná. A mennyiségi ítélkezés miatt a törvényszék ezt a szerepet nem tudná átvenni. A jogalkotó is megerősítette ezt a szerepet, amikor a kiemelt ügyek kategóriáját létrehozta. A nagyobb társadalmi hatású ügyeket ezen a szinten kell elintézni, a személyi állomány alkalmas erre. A központi régió elképesztő mértékben leterhelt, a Győrihez képest a Fővárosi Ítélőtábla hét-nyolcszoros ügyteherrel dolgozik. A Fővárosi Ítélőtáblán a kiemelt ügyek száma óriási, illetékességi területe indokolatlanul nagy. Ha a “külső” megyék lekerülnének, az nagy könnyebséget jelentene. Az illetékességi területeket rugalmasabban is lehetne kezelni, például Vác közelebb van Balassagyarmahoz, Cegléd pedig Szolnokhoz.'' [Jegyzőkönyv a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma kollégiumvezetői álláshelyére pályázó meghallgatásáról]
Handó Tünde Harangozó Attilát szeptember 1-jei hatállyal kinevezte a Szegedi Ítélőtábla elnökévé. [szeged.hu: Harangozó Attila a Szegedi Ítélőtábla új elnöke ]
Táblaelnöki munkássága az OBH elvárásainak megfelelve
Harangozó 2012-es pályázataiban is arról írt, hogy az “elvárásoknak megfelelően” fogja végezni munkáját. Ezt követően táblaelnöki pozíciójában pedig már nyilvánosan is felvállalta, hogy helyesli a bíróságok kormányhoz való lojalitását. E nyilatkozatai nagy port kavartak a médiában.
“Vakon szeretne hinni”
2012. szeptember 4-én, bemutatkozó sajtótájékoztatóján Harangozó - ahogy pályázatában, úgy itt is - elmondta, hogy a Szegedi Itélőtábla hatáskörét bővíteni szeretné Jász-Nagykun-Szolnok megyére is a Fővárosi Ítélőtábla leterheltsége miatt és az arányos ügyelosztás érdekében. Harangozó teljes mellszélességgel kiállt az új rendszer mellett, sőt hozzátette: „vakon szeretne hinni” az új igazságszolgáltatási rendszerben, abban, hogy ezzel az ügyek is felgyorsulnak. [24.hu: "Vakon szeretnék hinni az igazságszolgáltatás új rendszerében"]
Az Országgyűlés végül az OBH kezdeményezésére 2013. júniusában fogadta el a törvényt, amelynek következtében 2013 szeptember elsejétől megváltozott három ítélőtábla illetékességi területe. Így került Debrecen helyett Szegedre a Sukoró-ügy.. A Sukoró-ügyben, a Hunvald-ügyben és a BKV-ügyben is az ő ítélőtáblája lett az illetékes. http://nol.hu/belfold/a-strasbourgi-birosag-olyan-mint-egy-uri-klub-1605887
Handó Tünde, mint “kenyéradó gazda”
Harangozó 2016. március 11-én, egy kikényszerített újságíró kérdés kapcsán is igen vitatható mondatokat mondott. Jogszerűnek nevezte az alkotmányos alapjogokba ütköző peráthelyezéseket, a bíróságok kormányhoz való lojalitásáról beszélt, “kenyéradó gazdának” nevezte Handó Tündét, és “úri klubnak” titulálta a Strasbourgi emberi jogi bizottságot.
A védők minden lehetséges jogi fórumon megtámadták az alkotmányos alapjogokba ütköző peráthelyezést. Harangozó szerint azonban a bíróság kijelölés “kiállta a jogszerűség próbáját”. Megítélése szerint ugyanis a várható két “nagy” ügy kapcsán az OBH elnöke a hatályos jogszabályok alapján jelölte ki az elsőfokú Szolnoki, illetve a Kecskeméti Törvényszéket.
“Minden szervezet úgy működik, hogy van egy struktúrája, annak élén pedig egy jogszerűen kinevezett vezető. Minden szervezet megkívánja, hogy a benne dolgozók a szakmai, szervezeti lojalitás alapján működjenek. A bíróság állami szervezet, az állammal harmóniában kell működnie, az állam érdekében.”
Az állam felé lojális bíróságok gondolata miatt is több bírálat érte mind a médiából, mind szakmai körökből. A bíróságoknak ugyanis elvileg független szervezetként a vonatkozó törvényeknek megfelelően kellene végeznie a munkáját. Az állam pedig nem harmóniában él a harmadik hatalmi ággal, hanem biztosítja a törvényes eljárást mindenkivel szemben, épp talán az állam ellenében.
Harangozó az OBH vezetőjének, Handó Tündének a kinevezési gyakorlatát név nélkül támadó, a sajtónak nyilatkozó bírákról azt mondta:
“a bírói nyilatkozattételnek nagyon szigorú szabályai vannak. Megvannak azok a fórumok, ahol a bírák elmondhatják a véleményüket, de nem tartozik ezek közé, hogy a sajtóban név nélkül kritizálják a saját igazságszolgáltatásukat. Az ember a saját munkáltatóját, kenyéradó gazdáját nem támadhatja meg, elég furcsa lenne, ha az lenne az ellenség, aki a munkájának a feltételeit biztosítja.”
Harangozó szerint a bírósági vezetők nem tudják befolyásolni az ítéleteket. Egy bíró, vagy bírósági vezető akkor tudja a feladatait ellátni, ha azonosul a szervezet stratégiai céljaival. Ha nem tud azonosulni, akkor nem pályázik benne vezető állásra .http://nol.hu/belfold/a-strasbourgi-birosag-olyan-mint-egy-uri-klub-1605887
Harangozó ezen mondatai is nagy felháborodást keltettek. Az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum szerkesztői szerint ugyanis a jogász társadalomban eddig is nyilvánvaló volt a tény, hogy a magyar bírák egzisztenciálisan kiszolgáltatottak, mivel előrejutásukban szerintük egyértelműen függnek a felettesüktől. Holott minden bíró alapvető kötelezettsége, hogy az esküjének megfelelően gyakorolja a bírói hatalmat, és nem kötelezhető semmilyen a fentiekkel ellentétes, jogellenesen megfogalmazott szervezeti cél figyelembe vételére sem. Másrészt egy demokratikus jogállamban a “kenyéradó gazda” kifejezést egyszerűen nem hangozhat el egy egy bíró, egy tanácselnök szájából.
Strasbourgi bíróság, mint “úri klub”
Harangozó bírálta a strasbourgi bíróságot is, amely az Orbán-kormány határozatai miatt több ügyben is elmarasztalta Magyarországot. Erről így nyilatkozott:
“a strasbourgi bíróság „olyan, mint egy úri klub”: rosszallását fejezheti ki, megbüntetheti néhány ezer euróra a magyar államot, de a Luxembourgban működő Európai Bírósággal ellentétben a magyar jogrendet nem írhatja felül.”
Forrás: Népszava - Délvidéki döntések