Tóth Gábor

Aki levezényelte a BKV-nyomozást

 

Tóth Gábor 1966. október 28-án született Kalocsán. Elvégezte a budapesti Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolát, a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát, és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát. Pályáját 1988-ban katonai ügyészségi nyomozóként kezdte, 1990 és 2003 között öt budapesti kerületben töltött be nyomozói, vizsgálati alosztályvezetői, bűnügyi alosztályvezetői, majd kapitányságvezetői posztot. 2003 és 2007 között Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyetteseként dolgozott. [ Gyermeket vár a főkapitányi házaspár – Velvet, 2008.02.02.] 2007 júniusában a főváros rendőrfőkapitánya lett. [ Tóth Gábor lesz az új budapesti főkapitány – Index, 2007.06.06.]  2010 júliusában váltották le. [ Leváltották a budapesti rendőrkapitányt – Origo, 2010.07.01.] Ezt követően rendelkezési állományban maradt, de decemberben nyugdíjazását kérte. [ Nyugdíjazását kérte Budapest volt főkapitánya – HVG.hu, 2010.12.02.] Nyugdíjazása után Tarlós csapatában folytatta a munkát. A Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági munkacsoportjának vezetője lett.  [Tarlós csapatában folytatja a Pintér által leváltott főkapitány – Origo, 2011.04.29.]

 

Tóth Gábor 2007 júniusától 2010 júliusáig volt a főváros rendőrfőkapitánya.Gyermeket vár a főkapitányi házaspár – Velvet, 2008.02.02.] Gyurcsány Ferenc második kormányzása idején, valamint Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt töltötte be ezt a pozíciót. A Fidesz véleménye szerint Gyurcsány olyan vezetőket nevezett ki a rendőrség élére, akik alkalmatlanok a testület morális megújítására. [ Tóth Gábor lesz az új budapesti főkapitány - Index, 2007.06.06.] De a rendőrök se vártak szép jövőt az új főkapitánytól. [ Nem várnak szép jövőt Gergényi utódától a rendőrök – Origo, 2006.06.16.] Bajnai azonban elégedett volt Tóth Gábor munkájával, ugyanis 2009 májusában az ORFK parancsnoki állománygyűlésén kijelentette, hogy a rendőrséggel minden rendben van. A gyűlésen részt vett a rendőrséget felügyelő igazságügyi és rendészeti államtitkár, Juhász Gábor is. [ Bajnai: A rendőrségi munka rendben van – Index, 2009.05.12.]
Juhász 2004-2006-ig Gyurcsány belügyminisztériumi politikai államtitkára volt, majd 2007-től igazságügyi államtitkár. 2008 szeptemberében is már vendégeskedett Tóth Gábor első féléves főkapitányi munkabeszámolóján. [BRFK Közlemény Tóth Gábor Rendőrfőkapitány első félévi munkájáról – police.hu, 2008.09.17.] 2009 májusában pedig Tóth és Juhász együtt tették le voksukat amellett, hogy az engedetlenség miatt feljelentett Bozsó Zoltán, BRFK helyettes vezető a helyén maradhasson. [ Parancs iránti engedetlenség miatt feljelentett főrendőr lesz a szombati általános parancsnok – hunhir.hu, 2009.07.10.]
Juhászt nem sokkal később, 2009 szeptemberében Bajnai a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszterré nevezte ki. Döntését azzal indokolta, hogy szorosabb koordinációra van szükség a titkosszolgálatok és a rendőrség között. [Juhász Gábor lesz az új titokminiszter – Index, 2009.09.10.] Mikor Juhász letette esküjét szintén kiemelte, hogy fontosnak tartja, hogy javuljon a szolgálatok más szervekkel való együttműködésének hatékonysága. [ Letette esküjét Juhász Gábor új titokminiszter – Origo, 2009.09.21.]
A létrejött összefonódást jól példázza a korábban a kémelhárítás és titkosszolgálat területén dolgozó Jónás Endre pályafutása. 2005-ben a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgató helyettese lett, később megbízott főigazgatója, majd 2010 nyaráig kinevezett főigazgatója. [ Alkotmányvédelmi hivatal honlapja - Dr. univ. Jónás Endre]]
Pető György szintén szorosabbá tette a titkosszolgálat és a rendőrség viszonyát. A Tóth Gábor által irányított BRFK egy feljelentés szerint Bété és Huszár fedőnéven szervezett be többek között informátorokat az önkormányzati választások előtt. [ Informátorhálózat fővárosi cégvezetőkből – Index, 2011.03.17.] A beszervező az ex-kémhárító Pető volt, Óbuda egykori szocialista alpolgármestere. Ő is segítette a BKV-ügy nyomozását, miután a BRFK-hoz került. Az ő közreműködésével indulhatott eljárás 2010 első felében a fővárosi közműcégeknél történt visszaélésekkel kapcsolatban. [http://index.hu/belfold/budapest/2011/03/17/informatorhalozat_fovarosi_c... Informátorhálózat fővárosi cégvezetőkből?] – Index, 2011.03.17.] Hagyó Miklós, volt főpolgármester helyettes ellenlábasának számító Pető politikai előélete és Hagyóval való ismert konfliktusa más megvilágításba helyezi a Tóth Gábor által irányított BKV nyomozásokat. [ Szocialista politikus segíti a BKV-nyomozást – mandiner.hu, 2010.03.11.] A népszabadság már 2010 tavaszán megírta, hogy Hagyó veszte lehet volt kémelhárító ellenlábasa. [ Hagyó veszte lehet volt kémelhárító ellenlábasa – Népszabadság online, 2010.03.11.] Juhász Gábor kapcsolatai és szerepe pedig azt mutatja, hogy a nyomozásnak nemzetbiztonsági szálai is voltak. [ Hagyó ellenlábasát felvették a BRFK-ba – Index, 2010.03.11]

 

Rendőrfőkapitányként 2008-ban Tóth Gábor kijelentette, hogy a rendőrök erkölcsi normája magasabb a civilekénél. [ Tóth Gábor: a rendőrök erkölcsi normája magasabb a civilekénél – hvg.hu, 2008.07.22.] Ennek ellenére 2010. április 2-án hűtlen kezelés miatt feljelentést tettek ellene.[  Névtelen feljelentést tettek a budapesti rendőrkapitány ellen – Origo, 2010.04.02.] A Központi Nyomozó Ügyészség 2010. április 6-án elrendelte a nyomozást a BRFK-s szerződésekkel kapcsolatban. A Tóth Gábor elleni feljelentés a BRFK és az egyik polgárőri szövetség között létrejött szerződést kifogásolta. [ Nyomozást rendelt el az ügyészség a BRFK-s szerződések miatt – HVG.hu, 2010.04.06] A nyomozással kapcsolatban Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Ügyészség szóvivője azt nyilatkozta, hogy az újabb bejelentésekben nem indítottak új eljárást, ezeket az első feljelentések miatt indult nyomozás keretein belül vizsgálják. Sipos Gyulát, a kapitányság gazdasági igazgatóját pedig több napon át nem lehetett elérni, különböző indokokra hivatkozva. [ Nem ér rá az ORFK gyanúba keveredett igazgatója – Origo, 2010.05.06.]
Nem sokkal később április 23-án újabb feljelentés érkezett Tóth ellen az ügyészségre a BRFK-t érintő tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban. Azt állították, hogy a BRFK úgy szerződött képzésre egy céggel, hogy annak nem volt megfelelő akkreditációja. Emellett állítólag Tóth Gábor egy cégtől a rendőrség számára adott motort saját céljaira használt.[ Újabb feljelentések a budapesti főkapitány ellen – HVG.hu, 2010.04.23.] Tóthnak különben saját bevallása szerint az egyik hobbija a motorozás. [ Intellektuális főrendőr jöhet Gergényi után – Origo – 2007.06.11.]
Később a Főügyészség megszüntette a Tóth Gáborral szemben folytatott eljárást, párhuzamosan azzal, hogy a BKV-ügyet átvette a BRFK-tól.  [Tarlós a Pintér által elküldött főrendőrben bízik – hvg.hu, 2011.04.29.]

 

Tóth Gábor 2009. szeptember 1-én eljárást indított a BKV ellen a cég által kötött tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban. A BRFK annak ellenére kezdeményezett büntetőeljárást, hogy 2008-ban két belső vizsgálat is kimondta, hogy az érintett időszak szerződéseivel minden rendben van. A Felügyelő Bizottság 2008. október 16-án elfogadta a Belső Ellenőrzési Osztály vizsgálatát, tekintettel arra, hogy azok a teljes tanácsadói kört tartalmazták, és nem szerepelt bennük olyan megállapítás, ami további intézkedést igényelt volna [ Székely Gábor tájékoztatója a BKV tanácsadói szerződéseinek vizsgálatáról – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] A 2008. október végi rendes Közgyűlés pedig elfogadta Tiba Zsolt, a főváros akkori főjegyzője által küldött tájékoztatót [  Tiba Zsolt tájekoztatója a Fővárosi Közgyűlési határozatok végrehajtásáról – Hagyó Miklós hivatalos honlapja], amelyhez mellékelte a BKV és AAM Zrt. között létrejött valamennyi szerződés vizsgálati jelentését, melyet a BKV Felügyelőbizottság szintén elfogadott.[Székely Gábor tájékoztatója az AAM Zrt-vel kötött szerződésekről – Hagyó Miklós hivatalos honlapja]
Tehát, noha 2008 előtt nem volt elmarasztaló belső ellenőrzési vizsgálat, Tóth Gábor 2009. szeptember 1-én - egy nappal az után, hogy Hagyó lemondott a BKV szakmai felügyeletéről [ Hagyó Miklós lemondott a BKV felügyeletéről – Népszabadság online, 2009.08.31.] - büntetőeljárás folytatásáról értesítette a BKV Zrt. vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt. Levelében a nyomozás elősegítése érdekében kérte, hogy amennyiben a BKV-nál aggályos tanácsadói szerződések merültek fel, úgy azokról és az abban szereplő tanácsadói cégekről küldjék meg a kimutatást.[ Tóth Gábor rendőrfőkapitány levele a BKV-nak 2009.09.01. – Hagyó Miklós hivatalos honlapja]]
Szeptember 3-án felkapott egy újabb BKV-ügyet a sajtó. Kiderült, hogy a vizsgált időszakban Bajnai tanácsadójának volt cége három évre szóló 315 millió forint értékű megbízást kapott a BKV-tól. [ Újabb BKV-ügy: 315 milliós megbízás Bajnai tanácsadója volt cégének – hirado.hu, 2009.03.07.]
A BKV válaszát meg sem várva, azonban a BRFK 16-án újabb levelet küldött a BKV Jogi Igazgatóságának, amelyben egy konkrét listát állítottak össze azokról a gazdasági társaságokról és magánszemélyekről, amelyek információik szerint, érintettek lehetnek a hűtlen kezelés gyanújában.[ BRFK adatkérő levele a BKV-nak – Hagyó Miklós hivatalos honlapja] E felsorolásában azonban nem szerepelt a Bajnaihoz köthető cég. [ Újabb BKV-ügy: 315 milliós megbízás Bajnai tanácsadója volt cégének – hirado.hu, 2009.03.07.]

 

A 168 Óra már 2009. szeptember végén megjósolta a BKV-ügy forgatókönyvét. Előre leírták, hogy a BKV-szerződések vizsgálata szolgál majd „szaftos részletekkel” a kampány során. Sőt Balogh Zsoltot, a BKV megbízott vezérigazgatóját már akkor a „nokiás” jelzővel illették. [ Egy politikus kanyartechnikája - 168 Óra online, 2009.09.28.]
90 nappal a választások előtt 2010 januárjában el is indult a kampány. A Tóth Gábor által vezetett Budapesti Rendőr Főkapitányság január 7-én kezdeményezte Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV-s humánpolitikai igazgató előzetes letartóztatását. A rendőrség honlapján megjelent tájékoztatás pedig közölte, hogy az ügyben több személy kihallgatása várható. [ Előzetesben a BKV volt humánpolitikai igazgatója – Népszabadság online, 2010.01.07.]
9-én a rendőrség előállította Horváth Évát, Hagyó korábbi szóvivőjét. Reggel otthonából vitték el a nyomozók, és délelőtt 11 óra körül, kihallgatása után engedték el. [ Hűtlen kezeléssel gyanúsítják Hagyó Miklós korábbi szóvivőjét – Origo, 2010.01.08.] 2-én Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt is meggyanúsították. [ Újabb volt BKV-vezetőt gyanúsítottak meg – hvg.hu, 2010.01.12.][ Újabb volt BKV-vezetőt gyanúsítottak meg hűtlen kezeléssel – hvg.hu, 2010.01.12.] 22-én pedig Regőczi Miklós korábbi és Bolla Tibor akkori vezérigazgató-helyettest hallgatták ki gyanúsítottként. Ekkor már sejteni lehetett, hogy Balogh Zsolt, egykori megbízott vezérigazgató lesz a következő gyanúsított. [ Két újabb BKV-vezető lett gyanúsított – Magyar Nemzet online, 2010.01.22.]
26-án reggel a rendőrök ismét megszállták a BKV VII. kerületi székházát. A BRFK sajtóügyelete csak annyit közölt, hogy egy nyomozati cselekménnyel kapcsolatban mentek ki az Akácfa utcába. [  Megszállta a rendőrség a BKV székházát – Origo, 2010.01.26.]A házkutatás során a nyomozók begyűjtötték az összes Antal és Balogh által aláírt tanácsadói szerződést. A rendőrség még aznap őrizetbe vette Antal Attilát, a 2006-ban kinevezett BKV vezérigazgatót hűtlen kezelés gyanújával. [ Őrizetbe vették Antal Attilát – Index, 2010.01.26.] 2010. Január 30-án az ATV rendőrséghez közeli forrásra hivatkozva hozta le először, hogy Antal és Balogh is terhelő vallomást tett Hagyóra. [ Terhelő vallomást tettek Hagyó Miklósra – atv.hu, 2010.01.30.]
Február 3-án három újabb gyanúsítottja lett a BKV-botránynak. A BRFK nyomozói kihallgatták Tóthfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának SZDSZ-es elnökét, Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját, és M. Lászlót, egy kommunikációs cég vezetőjét. Továbbá a rendőrség ismét kihallgatta a már korábban meggyanúsított Regőczi Miklóst,  Zelenák Tibort és Horváth Évát is.
Mesterházyt, Zelenákot, és Regőczit még aznap őrizetbe vették. [ BKV: Mesterházy, Zelenák és Regőczi őrizetben – Index, 2010.02.03.] Hagyót pedig mentelmi jogának megszűnésekor, 2010. május 14-én vette őrizetbe a rendőrség, sajtósával, Lelovics Ottóval, és Horváth Évával együtt. [ Őrizetbe vették Hagyó Miklóst és két társát – hvg.hu, 2010.05.14.]
17-én Hagyót szökés veszélyének fennállására hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség, annak ellenére, hogy Hagyó nem adott okot erre a feltételezésre, ahogy ezt a Strasbourgi döntés is alátámasztotta. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélet szerint a hatóságok megsértették a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, a családi élethez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. [ Dr. Kádár András Kristóf ügyvéd jogi összefoglalója a Hagyó kontra Magyarország ügyben (52624/10 sz. ügy)](pdf) – Hagyó Miklós hivatalos honlapja, 2013.04.23.]

 

Főkapitányként Tóth Gábor a BKV-ügy azon szakaszában, mikor a nyomozás már politikusokat is érintett, névvel vállalta annak a szökés szándékára utaló adatnak a létezését, amire hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezték Hagyót:Volt olyan információ, hogy Hagyó úr esetleg külföldre távozna, még mielőtt kihallgatnák.” [ A főkapitány BKV-ügyekről: még bármi megtörténhet – Népszabadság online, 2010.05.26.]
Ezzel szemben Hagyó védője már a letartóztatás előtt jelezte a BRFK-nak, hogy védence bármikor és bárhol a hatóságok rendelkezésére áll. [ Bezsenyi Mihály ezredes úrnak címzett, 2010. május 11. napján kelt, és személyesen érkeztetett levél (pdf) – Hagyó Miklós hivatalos honlapja]
Azonban a BKV nyomozás következtében Hagyó Miklóst 2010. május 17-én előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A legszigorúbb kényszerintézkedés ellen a politikus védője fellebbezést nyújtott be. A kérelmet azonban az ügyészség erre a bizonyos adatra hivatkozva visszautasította. [ Egy (alkotmányos alapjogok hatálya alól) kiemelt ügy? - Kádár Éva] (pdf) - jogifórum.hu] [[Szívós Mária]] pedig háromszor is automatikusan jóváhagyta Hagyó előzetesben tartását. Ő is arra a bizonyos rendőrségi jelentésre hivatkozott, melyben a szökésre utaló adat szerepel. [ A BKV-ügy nyertesei: Szívós Mária alkotmánybíró - Hagyó Dosszié, 2012.08.27.] Tóth Gábor kijelentésével szemben, a szökésre vonatkozó adat a mai napig nem került elő.
2011. február 23-án, mikor elrendelték Hagyó házi őrizetbe helyezését, a végzés is kimondta, hogy nem találtak szökésre utaló adatot. [ A Fővárosi Bíróság, mint másodfok bíróság 21.Bnf.470/2011/2. számú végzése Hagyó Miklós házi őrizetének elrendeléséről] (pdf) – Hagyó Miklós hivatalos honlapja, 2011.02.23.]  A másodfokú bíróság 2011 június 10-i szabadlábra helyező végzésében szintén kimondta, hogy nincs ilyen adat a nyomozás dokumentációjában.[ A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 31.Bnf.1448/2011/2.számú végzése] (pdf) – Hagyó miklós hivatalos honlapja] Továbbá az előzetes letartóztatás elfogadhatatlan körülményeiről szóló 2013. április 23-i strasbourgi döntés is hiányolta ezt a bizonyos adatot. [ Igazat adott Hagyónak a strasbourgi bíróság – Index, 2013.04.23.] A mai napig nem tudni tehát, Tóth Gábor mégis milyen adatról beszélt.

 

Az Atv.hu a Hagyó elleni terhelő vallomások mellett azt is hírül adta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség fogja folytatni a BKV-ügy felgöngyölítését, azzal az indokkal, hogy az ügynek komoly politikai szála van. A BRFK szóvivője azonban közölte „a nyomozást mi folytatjuk, és mi is fogjuk”.  [ ATV: Hagyó ellen vallottak a volt BKV-vezetők – Index, 2010.01.30.]
2010. május 21-én lépett végül magasabb súlycsoportba a BKV-botrány. A Központi Nyomozó Főügyészség átvette az ügyet, de ők is hangsúlyozták, hogy a további nyomozást a BRFK-val együttműködve folytatják. [ Magasabb súlycsoportba lépett a BKV-botrány – 168 Óra online, 2010.05.21.]
Ezzel párhuzamosan a Főügyészség megszüntette a Tóth Gáborral szemben folytatott eljárást, amelyet korábban hűtlen kezelés gyanújával indítottak ellene. [http://hvg.hu/itthon/20110428_tarlos_pinter_altal_elkuldott_forendorben Tarlós a Pintér által elküldött főrendőrben bízik – HVG.hu, 2011.04.29.]
Miután Hagyót előzetesbe rakták, május 26-án Tóth Gábor újabb interjút adott. Elmondta, hogy az ügyek egyelőre nem nyúlnak túl a volt főpolgármester helyettesen, a szálak egyelőre nem vezetnek Hagyónál magasabb beosztásban lévő politikusokhoz.  [ Tóth Gábor: a korrupciós ügyek szálai egyelőre csak Hagyóig érnek - mr1-kossuth.hu, 2010.05.26.] De mint mondta, még bármi megtörténhet: „Azt nem tudhatjuk, sem én, sem a kollégáim, hogy milyen bizonyítékok kerülnek elő még a későbbiekben, ki milyen vallomást tesz, az újabb vallomásokból és más bizonyítékokból milyen következtetéseket vonhatunk le."Hagyó-ügy - a módszer mindenhol ugyanaz volt – stop.hu, 2010.05.26.]

 

A per kecskeméti tárgyalásán elhangzó vádlott- és tanúvallomások élesen szembekerültek az érintettek nyomozati szakaszban tett vallomásaival, pedig Tóth Gábor a BKV-ügy nyomozása során végig magabiztosan nyilatkozott az eljárással kapcsolatban. Névvel vállalta, hogy a kezükben van a nyomozás, és újabb előkerülő bizonyítékokról, nyomozati vallomásokból levont következtetésekről beszélt.
A fővádlottak és tanúk közül a legtöbben visszavonták nyomozati vallomásukat, és a bíróságon új vallomást tettek. Korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikról elmondták, azokat rendőri fenyegetés hatására, szabadon engedésükért cserébe, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. [ Véget ért a Hagyó-per: idén már nem hasad tovább a vád – Népszava online, 2012.12.13.]
Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori főtanácsadója, a bírósági tárgyaláson a nyomozókat támadta, súlyosan törvénysértő eljárásnak titulálta a bíróság elé állítását. Jelezte, hogy értetlenül áll az ellene folyó eljárás előtt, mely szerinte „koncepciós, súlyosan törvénysértő, és kizárólag politikai, emberi, és anyagi ellehetetlenítését szolgálja” [ Hagyó-ügy: Mesterházy a nyomozókat támadta – Index, 2012.09.20.] Továbbá elmondta, hogy a kihallgatás a jegyzőkönyv szerint közel 11 órán át tartott, eredménye pedig csupán két oldal volt, a nyomozóhatóság megalázta, és arról győzködte őt, hogy tegyen terhelő vallomást Hagyó Miklósra, és ha ezt megteszi, akkor elengedik az őrizetből. [http://hagyomiklos.com/?q=hu/node/58 Mesterházy Ernő bírósági vallomása – Hagyó Miklós hivatalos honlapja]
Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója is rendőrségi nyomásra panaszkodott. Bocsánatot kért a tárgyaláson Hagyó Miklóstól, Demszky Gábortól és Mesterházy Ernőtől azért, mert rájuk vallott a rendőrségi kihallgatásokon a BKV-ügyben. Ügyvédje szerint a rendőrség a nyomozás idején egyértelművé tette: nem szakmai ügyekről, hanem Hagyóról, és Mesterházyról akar hallani. A vallomások a rendőrség elvárásai alapján készültek, és annak érdekében, hogy meggyanúsítása után ne tartóztassák le, megengedte, hogy a jegyzőkönyvek is olyan tartalommal készüljenek, ahogy azt a rendőrség szeretné. Antal Attila is rendőrségi nyomásra panaszkodott – Index, 2012.09.02.]
Balogh Zsolt, a vádirat alapját adó volt vezérigazgató is visszavonta nyomozati szakaszban tett vallomását. „Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni.” [ „Nokiás” Balogh Zsolt is az ügyészséget vádolta.] Vádlott-társaihoz hasonlóan arról számolt be, hogy nyomozati vallomásait nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott - többek között az elhíresült Nokia-dobozról -, hogy elkerülje a börtönt. Felidézte, mikor négy nyomozó hallgatta ki egyetlen ügyvédjelölt társaságában. Véleménye szerint a jegyzőkönyvekből is kitűnik, hogy kérdések nélkül és csapongva mond másokra nézve terhelő dolgokat. [ BKV-per: minden korábbi vallomását visszavonta a vádirat alapját adó volt vezérigazgató – Népszava online, 2012.10.09.]
Lelovics Ottó, Hagyó egykori sajtósa is alig burkolt rendőri fenyegetést tárt fel a kecskeméti tárgyaláson. Elmondása alapján első kihallgatására szülei nyaralójából, egy telefonhívásra azonnal elindult, együttműködött mindenben, a házkutatást követően mégis közölték vele a rendőrök, hogy "sok cuccot vigyen, mert sokáig lesz bent" a kihallgatáson. Akkor még elengedték a rendőrök, ám hónapokkal későbbi kihallgatása még fenyegetőbb körülmények között zajlott. Lelovicsot nyomozók vették körül a belvárosban, mikor az autójához ment. A belváros közepén, fényes nappal megbilincselték, pórázra kötötték és egy órán át álldogáltak ott vele. [ BKV-per: "Sok cuccot vigyen, sokáig lesz bent!" – Népszava online, 2012.10.30.]
Regőczi Miklós, a BKV korábbi vezérigazgató helyettese a bíróságon összefüggő vallomást tett, amelyben már nem fogalmazott meg korábbi kollégáira nézve terhelő állításokat. Hagyó Miklósról például azt mondta, a politikus szakmai szempontból közelített a BKV-hoz, szerződések megkötésére sosem utasította, és ilyesmiről nem is hallott. Továbbá elmondta, hogy nyomozati kihallgatása során a rendőrök arról panaszkodtak neki, hogy szakmaiatlanul folyik a nyomozás, ugyanis normál esetben először bizonyítékot gyűjtenek, majd ezt követően hallgatják ki, veszik őrizetbe a gyanúsítottakat. Ebben az ügyben azonban – a nyomozóhatóság nyomására - a bűnösöket nevezték meg először, majd a koncepciójukat alátámasztandó gyűjtöttek bizonyítékokat ellenük. Beszámolt a nyomozati kihallgatáson történt visszaélésekről is. Kijelentette, hogy vallomástételét a hatóság irányította. Az előzetes elkerülése, idejének lerövidítése végett „a liftben, a folyosón, de soha nem a hivatali helyiségben" mondták neki, hogy kire és mit kell vallania, amit kényszervallatásként élt meg. Továbbá nem értette, hogy a kihallgatásokról miért nem készült kép- és hangfelvétel, holott ennek minden feltétele adott volt. [ Egyre több bizonyíték cáfolja a vádiratot – Népszava online, 2012.11.06.]]
Zelenák Tibor volt osztályvezető is letartóztatása súlyosan törvénysértő körülményeiről vallott. A tárgyaláson beszámolt róla, hogy őrizetbe vételét előbb közölték a tévéhíradóban, mint vele, majd 51 napos előzetese alatt nem vehette fel a kapcsolatot három kisgyermekével és feleségével.[  BKV-per: politikai érdek volt a háttérben? – Népszava online, 2012.11.22.]
A bíróságon Horváth Éva, Hagyó egykori sajtósa is az előzetesben töltött megpróbáltatásairól beszélt, ahol lezsidózták, megfélemlítették, és arra akarták rávenni, hogy főnökeire tegyen terhelő vallomást. A tárgyaláson hosszan sorolta, hogy miért képtelenség az ellene felhozott vád. Egyebek mellett olyan időpontokat jelöltek meg több esetben, amikor Horváth Éva még együtt sem dolgozott Hagyóval. Részletesen beszámolt őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása körülményeiről. Emlékeztetett rá, hogy meggyanúsítása után hónapokkal, Hagyóval egy időben vették őrizetbe, és előzetes letartóztatását az azóta alkotmánybíróvá emelt [[Szívós Mária]] rendelte el. Rendőrségi kihallgatásán elmondta, hogy nem tud Hagyó Miklósra olyan terhelő vallomást tenni, amit bizonyítékokkal alá is tud támasztani, vagy ténylegesen igaz is lenne. A BRFK-s nyomozók egyike azonban erre azt mondta, hogy akkor mehet vissza az előzetesbe, és majd a 6 hónaposon találkoznak. [ Takaríts, zsidó – folytatódik a BKV-per – Amerikai Népszava online, 2013.01.19.]
A BKV ügy vádlottjaihoz hasonlóan más ügy nyomozása során is Hagyó ellen szóló vallomásokat vártak a rendőrök. A repülőtéri vesztegetésként elhíresült büntetőper tárgyalásán Sz. György vallott arról, hogy gyanúsítotti kihallgatásakor ügyvédje távozása után, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Hagyóra mond valamit, kedden már otthon lehet. Sz. György szerint a kilenc hónapig tartó előzetes letartóztatásának legfőbb oka az volt, hogy kiszolgáltatott helyzetben érezze magát, és terhelő információkat adjon át más személyekről. [ Így hallgathatták ki a BKV-ügy vádlottjait – Index, 2013.04.22.]
Nem csak a vádlottak, de a BKV-ügy tanúinak kihallgatását is irányította a BRFK. Antal Attila korábbi titkárnője a tárgyaláson beszélt arról, hogy diktáltak a nyomozók.  Elmondta, hogy a kihallgatást végző nyomozó fogalmazványát írta alá jegyzőkönyvként. Állítása szerint a Hagyó-ügy nyomozati szakában 3-4 órán át faggatták, ám végül mindössze kétoldalas jegyzőkönyvet írattak vele alá, amelyben olyan kifejezések szerepeltek, amilyeneket nem is használt. [ BKV-per: diktáltak a nyomozók – 2013.04.26.]
A vád egy másik tanúja is visszalőtt. Pálocska János a kecskeméti bíróságon elmondta, hogy megkereste őt Dr. Bói László rendőr százados, a BKV-ügyet vezető nyomozó, és azt ígérte, hogy egy másik, folyamatban lévő ügyében befolyásolja a bírót és a nyomozást, ha cserébe aláírja az említett magánnyomozó véleményét, elismerve azt saját vallomásaként. Pálocska a bíróságon úgy fogalmazott, „pofátlanság" volt Bói nyomozótól, hogy az ígérgetést követően utasításokkal kényszerítette, írjon alá egy olyan összeollózott terhelő vallomást a BKV-ügyben, amelynek még csak a szereplőit sem ismeri. Állítása szerint Bói közölte vele, hogy „Hagyót le fogják tartóztatni, ez már eldöntött tény, kell a vallomás". [ Hagyó-per: visszalőtt a vád tanúja – Index, 2013.05.07.] A Pálocska által igazmondási kötelezettség alatt ismertetett körülmények alapján tehát egyebek mellett ezen, hamis tartalmú jegyzőkönyv alapján tartóztatták le a per elsőrendű vádlottját, Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és munkatársait, L. Ottót és H. Évát.
A vád egy újabb tanúja a tárgyaláson azt is elmondta, hogy miután Pálocska aláírta kikényszerítettként aposztrofált vallomását Bói századossal, Pálocska behívta őt, vallomást tenni a rendőrség Teve utcai székházába, ahol hármasban is találkoztak a nyomozóval. Tehát a tanút nem szabályszerűen idézte a rendőrség, hanem a vád egy másik tanúja hívta be telefonon a rendőrségre. Ráadásul terhelő nyomozati vallomásáról kiderült, hogy az okirat valótlanul tartalmazta a kihallgatók adatait, ugyanis Bói László rendőr századoson kívül egy másik nyomozó is részt vett a kihallgatáson, ám az ő neve nem került jegyzőkönyvbe.[BKV-per: újabb súlyos eljárási hiba derült ki – Népszava online, 2013.06.13.]
A BKV-per tárgyalásán tehát egyre több vádlott és tanú erősítette meg hogy a nyomozás első, rendőrségi szakaszában a vallomások felvétele törvénytelen módon történhetett. A vádlottak és tanúk kényszervallatásról, nyomozóhatóságok befolyásolásáról, összeollózott vallomásokról, ellentmondásos rendőrségi iratokról, téves dátumozásokról, elveszett és hamisítás gyanúját is felvető okiratokról számoltak be.[  BKV-per: botrányos volt a nyomozás – Népszava online, 2013.05.14.]

 

A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után Pintér Sándor, Orbán belügyminisztere bonyolította le az állami intézmények és vállalatok élén végrehajtott személycseréket. Fél év alatt a szinte teljes rendőri vezérkart is lecserélte.[ Villámgyorsan eltüntette a régi arcokat az Orbán-kormány – Origo, 2010.07.25.]Tóth Gábor helyére Pintér az V. kerületi rendőrparancsnokot nevezte ki. Tóth rendelkezési állományban maradt decemberig, de mivel addig nem derült ki, hogy milyen feladatot fognak rábízni, úgy döntött búcsút mondd a rendőrségnek, és kérte nyugdíjazását. [ Leváltották a budapesti rendőrkapitányt – Origo, 2010.07.01.]
Míg Pintér nem tartott igényt Tóth Gáborra, Tarlós István igen. A főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági munkacsoportjának vezetőjévé tette, ahol Tóth több régi kollégájával, rendőri vezetőkkel dolgozhat együtt a bűn- és baleset-megelőzési, illetve rendészeti koncepciókat tartalmazó szakmai programon, amelyet egyrészt a főváros, másrészt a rendőrség hajt majd végre, megfelelő céltámogatással. [ Tarlós a Pintér által elküldött főrendőrben bízik – HVG.hu, 2011.04.29.]
Egy elit 30 fős biztonsági igazgatóság is munkálkodik 2010 óta Tarlós alatt a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nél, melynek tagjai közül hét volt BRFK-s gazdaságvédelmis nyomozó (többen közülük a 2010-es fővárosi közműcégek nyomozásaiban is részt vettek), hárman a Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgoztak, ketten a NAV-nál is megfordultak, valamint akad közöttük egykor az Információs Hivatalban (polgári hírszerző szolgálatnál) dolgozó szakember is. [ FBI Budapesten: Tarlósék topnyomozói – Index, 2013.05.21.]
A csapat főnöke Jónás Endre, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatalt főigazgatója. Helyettese pedig - a korábban szintén a BRFK-nál dolgozó, Hagyó kihallgatásánál is jelenlévő - Halász Ottó.[ Tarlós titkosszolgálata vezényelte le a BKV-nyomozást? – Pető György Akták, 2013.06.03.] Pető György - szintén egykori BRFK munkatárs - a Fővárosi Közterület-felügyelet és a Fővárosi Biztonsági Iroda élére került egyszerre.[ Informátorhálózat fővárosi cégvezetőkből? – Index, 2011.03.17.]
Tóth Gábor tehát jelenleg több - Gyurcsány és Bajnai alatt tevékenykedő, a titkosszolgálat és a rendőrség között szoros kapcsolatot tartó – ex-kollégájával dolgozhat újra együtt.

 

Forrás: Wikipédia